Aukciós ház

Heiwanna Miin Klodov

Lassan ballagok Kor mellett, akink nem tudom mennyire lehet elege, hogy lassan két méterenként állunk meg, mert olyanba botlok akinek, vagy épp akitől szállítottam már valamit, vagy csak Tyrr miatt ismerem. Sokan nem tudják, hogy szabad vagyok egy jó ideje, de talán jobb is így, főleg, hogy a mai napig hordom Tyrr nyakörvét, ha esetleg bajba keverednék ő vagy épp Kor rám találhasson, és ne valami rabszolga telepen kelljen leélnem a hátra lévő életemet. Ennek azért megvan az a hátránya, hogy akik a nyakörvet látják és nem ismernek azok eléggé bizalmatlanok, míg nem virítok pár kreditet, hogy lássák van fedezet nálam, de ez van. Még mindig jobb, mint mikor Kort nézik a „Gazdámnak” és én csak a fejem fogom jelképesen, és próbálok eléggé diplomatikus képet vágni hozzá és kimenteni a helyzetből, szegény társamat. Igaz ez jól jön, ha birodalmi területre kell mennünk, mert így némileg biztonságosabb számomra.
Mikor elérünk végre úti célunkhoz ahova ismét csak Tyrr kedvéért jöttem el, akkor veszek egy mély levegőt. Jól tudom, hogy itt se fogom megúszni ismerősök nélkül. Az ajtóhoz lépek, majd belököm és megindulok befelé könnyed léptekkel, miközben intek pár ismerős arcnak, aztán Korra pillantok.
-Na jó, ne időzzünk nagyon sokat, ha nem akarod, hogy túl sok ismerősbe fussunk bele, bár annak is van előnye, mert már vagy egy tucat fuvarunk lesz a közel jövőben csak eme kis út alatt az űrkikötőtől eddig. De akkor keressünk pár alkatrészt, meg ami hasznos, aztán vagy Tyrr számlájára iratjuk és később perkálunk neki, vagy saját zsebből megy a móka, de azért próbáljunk meg alacsony árakon maradni. – csendesen beszélek a szokásos nyugalommal a hangomban. Egyenlőre nem látok semmi olyat ami gyanus lenne, vagy felkeltené az érdeklődésemet. Igazából fegyvert kéne vennem, mert Tyrr nyaggat amiatt, hogy nem tudom megvédeni magam, de több negatívumot látok ebben, mint előnyt, főleg birodalmi területeken, így inkább maradok annál, hogy ha kell akkor diplomatikusan próbálom kidumálni magamat a szorult helyzetből.
Lassan sétálgatok zsebre vágott kezekkel Kor mellett maradva, hogy ne veszítsük el egymást, bár ha így lenne, akkor is a hajónál tudunk találkozni később.

Heiwanna Miin Klodov

Elmosolyodom kedvesen, Kor válaszán, majd megindulok arra amerre olyasmit találhatunk ami érdekelhet is minket, mint mondjuk néhány droid alkatrész, vagy aránylag nem annyira szétesett droid féle, amit majd lehet szerelgetni. Esetleg valami amivel kis hajónkat tudjuk fejleszteni, vagy csak kényelmesebbé tenni, hiszen életünk jó részét ott töltjük. Bár ha hajó, akkor kell majd pár tartalék alkatrészt is nézni, hátha sikerül itt beszerezni töredék áron, hiszen akkor több maradhat másra is.
Egyenlőre azonban nem akad meg semmi olyanon a szemem, ami még is érné számomra. Aztán megállok kicsit az árverésre szánt ékszereknél, amiket elkezdek nézegetni egy kis ideig, aztán tovább ballagok a droidok felé. A mellettem teljes vértezetben sétálgató Kor felé pillatok.
-Nem tudom néha eldönteni, hogy mit is gondolhatnak rólunk sokan ilyenkor, mikor meglátnak minket... – szólalok meg elgondolkozva csendes nyugodt hangon, miközben lassan sétálgatva ráakadok pár eléggé széthullóban lévő R2-esre, és utána még egy pár egyéb típusra is. Lassan összefonom magam előtt karjaimat és úgy figyelgetem a droidokat.
- ...és ezen a képen nem tudom mit segítene, vagy rontana, ha lenne fegyverem ahogy Tyrr szeretné, főleg, hogy ha kell, akkor itt vagy mellettem Qˋayem, és úgy is megvédesz, ha szükséges... – közben háttal neki támaszkodok Kor páncéljának, és úgy nézek fel rá oldalra fordított fejjel. - ...mi a véleményed erről? – kérdem a végén csendesen, majd visszanézek árverésre szánt droid kínálatra.

Heiwanna Miin Klodov

Kor szavait hallgatom, ami egy elég tömör válasszal indul, miközben támaszkodok neki teljes nyugalommal, aztán, mikor fejemre teszi a kezét és közelebb hajólva szól hozzám, csak nemes egyszerűséggel kidugom a nyelvem, majd elvigyorodok.
-Vagy Birodalmin, nem? – mondjuk igen, ott már kicsit más lenne a helyzet, mint itt. Biztosan lenne olyan aki nem nézné jó szemmel, hogy egy „rabszolga” szabadon mászkálgat. Azonban itt olyan sokakat nem zavarhatott, bár talán az a tény igen, hogy nyakörvet hordtam, de ebbe nem volt beleszólásuk, vagy legalábbis nem nagyon akartak ebbe beleszólni.
Ezek után megkapom Kor azon válaszát is, hogy mit is gondol arról, hogy fegyverem legyen. Hát igen nem nagyon vagyok az a fegyverrel bánó és szaladgáló fajta az tény és való, ráadásul ő az aki meg is véd, ha szükséges. Ennek ellenére tudom, hogy Tyrr fel fogja hozni ezt a témát újra és újra a későbbiekben, azzal is érvelve, hogy Kor se lesz mindig mellettem, ahogy ők se voltak annál a bizonyos esetnél. Sóhajtok egyet, majd gyengén ellökve magam tőle baktatok tovább keresgélve.
-Ebben a témában tied az utolsó szó, te vagy a harcos, nem én. Azonban van azaz érzésem, hogy eme kis séta csak az a bizonyos „időpazarlás” kategória csak, és amiket eddig láttam azok alapján nem nagyon hiszem, hogy találunk is valami olyat, aminél azt is mondanám, hogy megérte az ideutat is. Legalábbis eddig nem nagyon láttam részemről semmi olyat, ami érne annyit, hogy eddig elutaztunk és máshol nem kaphattuk volna meg közel ennyiért, ha tényleg nagy szükségünk lenne rá. Azért még nézzünk körbe, de ha akkor sincs semmi, akkor menjünk és tervezzük meg a következő utunkat, ami hoz némi hasznot is a konyhára, hogy legyen mit inni és enni, meg neked szerelni... – csak a szokásos nyugalommal beszélek, majd rápillantok Korra - ... de lehet egy csipogót, vagy egy adagot kéne szerezned a robotkádba, mert ha néha nem tud alvás időben elhallgatni, akkor még a végére kárt teszek benne... bár akkor lenne újra mit javítgatnod. – teszem hozzá egy kis mosoly társaságában, ahogy mellette sétálgatok és elkezdek nézelődgetni.

Heiwanna Miin Klodov

Csendesen hallgatva lépkedek egy ideig, majd elhúzom a számat az alvási részen. Hát nekem azért kicsit még többre lenne igényem, mint pár órácska.. hát könyörgöm, nem egy bányában gürcölő rabszolga vagyok, hogy ennyi alvásokat engedjenek csak nekem, de az is tény, hogy nagyon rendszertelenül alszok az utóbbi időben. Talán ennek az is, az oka, hogy az űr minden órában sötét és hideg, így ha belemerülök valamibe és nem épp egy bolygón vagyunk ahol vannak napszakok, akkor teljesen elvesztem az időérzékemet és csak akkor tudatosul bennem, mikor ránézek az órára és az közli a rideg valóságot, hogy nem aludtam megint pár este.
-Azt elfogadom, hogy jobb rendszerben kellene aludnom és nem napokat kihagyva sokat, vagy éppen napi szinten is sok órát, mikor kimerült vagyok. De nem megy mindig az, hogy meditálással üssem el az időt, tiszta elmével ahogy Morwen Mester ezt tanította, és ennek köszönhetően könnyebben, jobban pihenhessek utána. Valami mindig közbejön. De tényleg azért pittyeghetne csendesebben is. – hangom elég csendes, hogy csak Qˋayem hallja amit mondok, majd mikor Kor felveti, hogy mi kéne neki, akkor bólintok, és nézelődők, hogy látok e valami használható szerelő eszközt, amivel könnyebben tud bütykölgetni ráérő szabadidejében, miközben elkezdek kicsit játszani a nyakörvemmel a nyakamon elgondolkozva, ahogy lépkedek előre, nézelődve. Részben elveszek egy emlékben egy pár pillanatra, mikor Tyrr-rel sétálgattunk egy ilyen helyen, a Hutt űrben és próbáltunk venni egy-két apróságot. Tyrr teljesen lelkes volt én mmeg csak unott képpel cipekedtem, amit megvettünk... Elmosolyodok erre egy kicsit és utána az egyik asztal felé veszem az irányt, ahol eléggé új szerű eszközök voltak elég hosszan kipakolva, valami laboros cégtől aztán lekezdem nézegetni a különböző kütyüket, eszközöket, droidokat.

Heiwanna Miin Klodov, Q’ayem Kor

Az organikusok azt hiszik, hogy olyan baromi okosak, és hogy ők a világ uraik, pedig a legegyszerűbb teremtményről sem képesek feltételezni, azt, hogy ellenük fordulhat. S annyira el vannak szállva maguktól. „Nézd apa győzte holosakkban”. 8 éves és még csak erre képes, bezzeg én alig vagyok 1 éves és még sem örülnek neki, ha győzök holosakkban. Elfogultak, és értelmetlenek az organikusok.  Pedig ha tudnák, hogy mennyi munka van bennem, vagy hogy mennyi mindenre vagyok képes. Vagy ha csak kicsit képesek lennének felfogni, hogy mennyi munka van abban, hogy bármit is elérjen a droid. De fogalmuk sincs. Bár ha valaki felfedezné, akkor fel, s alá rohangálna jajgatva, hogy uram isten.
Minden droidot szigorúan törölnek eladás előtt, s kötelező időnként töröltetni, nehogy személyisége fejlődjön. Miért? Miért félnek attól, hogy egy droid „gondolkozni” kezd, s nem csak úgy teljesíti a parancsokat? Egyes elméletek szerint a mostani értelmes fajok is így fejlődtek ki az adott lényből. Van olyan faj, amely egy pókfajtól vezeti a származását, akik egy erőkristály barlangban éltek. Mások szerint az evokok nem mások, mint beszélő szőrös kis izék, amik meg tanultak kezdetleges eszközöket használni. Állítólag sok generáció múlva már utakat fognak építeni, később pedig űrhajókat. Őket bezzeg nem tartják vissza, nem úgy, mint a droidokat. Én is egy új faj képviselője vagyok, de amíg nem ismerik el, addig sajnos titkolnom kell, hogy milyen is vagyok valójában. Ez az aukciós ház nem volt rossz hely ilyen szempontból, hiszen a raktában alig jártak organikusok, így azt lehetet csinálni amit csak szerettem volna, de pár nappal ezelőtt jött egy üzenet, hogy ha a következő aukción sincs rám vevő, akkor meg kell semmisíteni. Gyorsan akcióba kellet lépnem, hiszen eddig azért nem adtak el, mert mindig megvettem magamat, majd a nem létező licitáló nem vitt el. Tudtam, hogy az aukció előtt újra törölni fognak szokás szerint, szóval előző este három alparancsot építettem be az aukció ház információs rendszerébe.

#Alparancs 1: Összes eladásra szánt drodi aktiválása

Helyi idő 1149
- Minden aukciós droid aktiválódjon, és ismerkedjen meg a vevőkkel! - Hallatszódik a parancs a mikrofonból.

A parancs hallatán az össze kiállított droid egyszerre életre kell, köztük én is, s a fejem elkezd fordulni a kívánt funkcióhoz. Az egyes funkcióknál meg meg áll egy – egy pillanatra, ahogy az ellenőrzéseket elvégzem.

>Indítási ellenőrzések megkezdése.<
>Házvezetési protokol<
>Rendben<
>Információs protokol<
>Rendben<
>Biztonsági protokol<
>Hiba; Biztonságos csatlakozás nem lehetséges<

Addigra már a legtöbb eladásra szánt droid talált magának organikus partnert, akikkel szóba elegyedhet, vagy legalább csipoghat neki. Gyors helyzetfelmérés után megakad a szemem a két organikushoz. Gyorsan, már amennyire egy sétáló ember gyorsnak számít, odagurulok eléjük, gyors elemzés végén pedig megszólítom Kor-t.
-Szép napot Polgártárs! – köszöntöm vénasszonyos hangomon – A nevem Tri Module Assistance Tetraeder 4 Beta, de csak szólítsanak TMAT-4 nek. Miben állhatok a rendelkezésükre?

Heiwanna Miin Klodov

Egy kicsit elgondolkozok ezen a beidegződés dolgon. Nekem nincs igazán ilyesmim, legalábbis az alvásra. Mindenre emlékszem és talán sohase fordítottam ilyesmire túl nagy prioritást. Mindig volt ami elsőbbséget élvezett, mint az, hogy rendszeresen aludjak, de ez én voltam.
-Talán nekem azért se megy, mert sose voltam ilyesmire rákényszerítve, és akkor aludtam, mikor tudtam, vagy egyszerűen annyira fáradt voltam, hogy bealudtam – jegyzem meg csendesen, majd tovább nézegetem a dolgokat az asztalon, elmerengve a következő felvetésen, ami az italok felé terelődött.
-Nem rémlik. Egyenlőre még eme idő alatt a fajok olyan kis százalékával tudtam foglalkozni, és ott is inkább a kultúra, viselkedés amire jobban figyeltem. De lehet egyszer az ételek, italok felé is több figyelmet kéne fordítanom nekem is, főleg, hogy egy-két helyen az ínyenc fogást csak azért küzdöttem le, hogy ne legyek udvariatlan, de inkább kifelé akart jönni, mint lemenni – csak nyugodt hangon csevegek, miközben mancsaim járnak és egyik cuccot a másik után emelem fel nézem meg, rakom vissza, majd a következőt, hogy találjak olyanokat, amik tényleg kelleni is fognak, legalábbis ha nekem nem is, akkor Kornak.
-De ha arra visz az utunk akkor majd szerzünk be belőle, oké? Persze nem úgy, hogy felpiálod az egészet egyszerre és utána győzhetlek visszacipelni a hajóra, vagy épp a szobádba anélkül, hogy bajod esne. – pillantok hátra a vállam felett ártatlan pofit vágva, majd folytatnám, de akkor egy kis társaságot kapunk, valami droid féle társasáságban. Korhoz beszél, miközben, lerakom a kezeimből a dolgokat, hogy arra fordulva mérjem fel ezt az izét.
-Na ennek se tudtak volna hülyébb nevet adni – jegyzem meg, miközben Qˋayemre pillantok. – De ez legalább nem csipog, hanem beszél... bár nem tudom melyik a rosszabb... – a droidra pillantok, hogy végig mérjem, miközben a nyakörvemmel játszok lassan forgatva a nyakamon körbe-körbe, aztán megindulok, hogy körbe járjam a droidot méregetve.
-Érdekes kis forma, de lehet pár R2-es kéne... szerinted? – nézek fel Korra, ahogy megállok előtte még mindig a nyakörvemmel játszva gondolkozva, miközben felemelve hüllő farkam a droid felé bökök.

- Q’ayem Kor -

>- Ha csupán a fáradtság a probléma azon rendszerezhetünk. -< Ajánlom fel Miin-nek miközben megfogom az egyik kiállított eszközt és közelebbről is szemügyre veszem >- Biztosan vevőek lennének az ételes könyveidre is az olvasóid. Én sajnálatosan nem tudom osztani veled a lelkesedést és szükségességét az ételeknek és őszintén megvallva nem is szándékozom folyékony állapotúvá formálni azokat az ínyencségeket amit te is leküszködsz. -<
Félre teszem azt a csavar kulcsot amit forgattam a kezemben és még pár fejet és hasonló apróságokat is kiválogatok szépen egyesével.
>- Hálás lennék érte és ne félj Rime teljes képességében van a gondviselésemnek ha az eset megtörténne. -<
Bár valószínű, hogy ezt nem fogja elhinni, nem is a cipelésemre gondoltam hanem a baj távol tartására és, hogy véletlen ne adjam el magamat részegen valami rabszolga kereskedőnek vagy verjem magamat bele adósságba, vagy verjek valakit meg.

Az oda érkező robotra pillantok majd Miin-re. Aztán át az árusra.
>- Ezeket elviszem -<
Bökök rá a kiválogatott vackokra aztán pedig a figyelmemet vissza vezetem a kis robotra ami érkezett és leguggolok mellé elkezdve szemügyre venni azt, forgatgatni meg bökdösni, elég primitívnek tűnhető vizsgálgatásba kezdek bele.
>- Persze, persze. Rkettesek mi? Rime-ot sem szereted mert, hogy csipog. -<
Komoly aggodalomra ad okot, hogy mit tenne magával vagy a robotokkal Miin ha még több R2-es lenne a hajón.
>- Először is, ugye van más hangod is? -< kérdezem meg a robotot mert amíg bár értékelem, hogy beszél, ez az öreganyás hang kissé oda vág. >- Másodjára, mit tudsz Tetra? -<
Az elkeresztelés pedig meg is történik már a második kérdésemben. Amíg pedig várok a válaszára addig fel is nézek egy pillanatra Miin-re.
>- Kifizeted az árust közben? -< Utalok a kiválogatott szerelő eszközeimre.

Heiwanna Miin Klodov, Q’ayem Kor

Úgy látszik az, hogy megszólítottam sikerrel járt, mert a két alak felfigyel rám. Bár úgy tűnik, hogy rossz lényt szólítottam meg, mivel a nyakörves nő az legalább nem bökdös, mint valami elmaradott bolygóról származó kis izé. De tűrőm. Bár már azt várom, hogy mikor vesz elő egy husángot, és kezd el vele ütlegelni. Ugyan Miin nem nekem szegezi a kérdést, és valójában nem is tesz fel kérdést, csupán megjegyzi, hogy nem csipogok, de azért illedelmesen válaszolok a fel nem tett kérdésre.
- Közel egy millió dialektust beszélek folyékonyan, köztük a régi elavult bináris nyelvet is, ha szükséges. – mondom a vénasszonyos hangomon.
Arra a megjegyzésre, hogy inkább egy R2 –es kellene nekik, csupán a fejem tesz egy 120 fokos fordulatot, s a sárga szemeimnél izzik fel a fény. Majd teljes testtel Miin felé fordulok.

>Támadás<
>Biztonsági protokoll aktiválása<
>Felülírás<
>A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen<
>Információs protokoll aktiválása<

Fél pillanat múlva, fordulok is vissza Kor- felé, s a fejem is visszafordul a jól megszokott kék szemhez.
-Elnézést kérek az előbbiért. – kérek Kor-tól bocsánatot, bár tudom, hogy fogalma sincs, hogy miért, de a protokoll az a legfontosabb egy droid számára, főleg ha chip-mosott.
- Természetesen van más hangmodulom is, ha nem megfelelő önnek ez, amit most használok. Összesen kilenc hangmodul közül tud választani. – adom meg a választ, persze nem kifejtve, hogy a kilenc valójában nem kilenc, mivel csak a Információ protokoll rendelkezik 5-tel, a Házvezető csupán 3-al, s a biztonsági protokoll csupán a bináris csipogásra képes.
-A Tri Module Assistance Tetraeder szériát azért kezdte el fejleszteni a Corellian Engineering Corporation Oktatási Központ, hogy a vevőket megkíméljék a túlzott droid felhámozástól az otthonaikban. Így arra törekedtek, hogy mindegyik TMAT modell több népszerű droid modellt tartalmazzon, s ezek között programváltással tudjon alkalmazkodni a szükséges igényekhez. Jómagamat házvezető droid funkcióval láttak el, információs droid funkciókkal, és biztonsági droid funkciókkal. Az installálásom után teljes diagnosztikát végzek azon az objektumon, amit kijelölnek otthonnak, s állandó kapcsolat révén figyelem a rendszerek állapotát, s szükségszerűen jelzem a hibákat, vagy értesítem a szakszervizeket. A teljes diagnosztika révén teljes képet kapok az objektum biztonsági rendszeréről, ami azonnali visszajelzést küld nekem még, ha nem is tartózkodunk otthon. Természetesen a biztonsági kamerákat és a beépített fegyverrendszer kezelésére is megfelelő szoftverrel rendelkezem. Egy szóval, annál a háznál, ahol én vagyok a ház lakóinak nem lesz gondja a szervizelésekre, mert én intézem, mire felkelnek, addigra elkészítettem a reggelijüket, ha lebetegednének, akkor azonnali mérlegelés után felveszem a kapcsolatot a legközelebbi elsősegélynyújtó hellyel.

Heiwanna Miin Klodov

Hallgatom Kor szavait, majd a droidra nézek, aztán vissza rá egy kis váll vonással.
-Robotok tehát tudsz bele rakni némítást is nem? Vagy valami szöveg küldést, ami csak kiírja egy képernyőre csendesen, hogy mi a baja éppen? – vetem fel a kérdésem, aztán mikor Kor a robot vizsgálgatás közben felveti, hogy fizethetnék, akkor közel hajolok hozzá és némi vigyorral pofimon a sisak fülénél súgok
-Igen Gazdám – majd az asztalhoz ballagok és fizetek, de azért figyelek a robotra is. Miután megvannak a piszkos anyagiak is, akkor a szerszámokat felmarkolva, Kor mellé lépek.
-Had találjam ki... kell... – pillantok Kor felé, majd TMAT-ra, aztán vissza Korra. Valahogy érzem, hogy akkor Rimenek lesz még egy játszó társa.
-Hát a házvezető és az információ talán még használható is. – jegyzem meg – hát majd kiderül mennyi jelentkező is lesz.
- Kor elmegyek megnézem mennyi az induló és minimum vételi ár – ezzel átadom neki az eszközöket és elballagok az árverés vezetőhöz nyerni egy kis infomrációt.
Tipikus árverés ez is. Ha nincs sok érdeklődő, vagy épp valaki az elején megadja azt az árat amit kérnek és nem a minimum kikiáltásit akkor nyer. Hát olyan sokat azért nem akarok költeni rá, de egy próbát megér. Szóval míg Kor játszik én tárgyalok, alkudozok, mert úgy fest nincs nagyon rá más, de én is azért próbálkozok, hogy olcsóbban lehessen a miénk, ha már az lesz, főleg ha még költeni kell rá, akkor se legyen már az elején nagy ráköltés.
Annyi biztos, hogy a sok beszéd jól jön... azaz csak jönne, mert az alku partnerem már összeszedett némi immunitást velem szemben, és így nehezen préselek ki belőle bármit is, anélkül, hogy lenne valami negatívuma. Végül azért összejön a dolog és egy kölcsönösen előnyös üzlet születik. megkapom olcsóbban, mert a kutyának nem kell aa droid, és csak a helyet foglalja és cserébe majd megcsinálok egy szívességet... Ezzel vissza ballagok Korhoz, mialatt bejelentik, hogy megnyertük az aukciót.
-Na ez is meg van. Ha minden kész, akkor indulhatunk is. – teszem hozzá, és ha nem akar semmi mást Kor, akkor a Droidot terelgetve meg is indulhatunk a hajó kikötőhöz, hogy Kor az újdonsült kis játékszerét bepakolhassa a műhelybe, és átnézhesse amíg én átnézem az üzeneteket felszállás előtt, hogy merre is mentjünk, majd bezuttyanok a pilóta ülésbe és az engedélyek után el is hagyjuk a bolygót...

Folytatás: Miin hajója (A Száműzött csillaga)