Ásatási terület

Az első nagyobb feladat





Birodalmi bázis, Ziost

Fayar a dicséretre haptákba vágta magát és tisztelgett Such irányába.
- Köszönöm uram! – mondta.
Ezek után Such számára pár perc volt csak megérkezni a helyszínre, itt még az Erőt sem kellett használnia ahhoz, hogy megtalálja Yana Garr-t. A nő ugyanis az egyik magasabb falon állt és onnan utasítgatta az embereit és a droidokat, hogy mit hova vigyenek, legyenek óvatosak, mert törékeny. Kibelezi őket, hogyha összetöri, de nem csak ő, hanem az ezredes és mindenki, aki pénzeli az ásatást. A férfi oda is tudott menni hozzá.
- Üdv! – köszönt Yana. – Ööö… nem én semmilyen tájékoztatást nem kaptam.
Így eltudtak menni az egyik sátorba, ahol Such meg is mutatta az adatokat, amikkel rendelkezett. A fiatal nő végig érdeklődve figyelt, szinte csillogott a szeme, amikor kiderült, hogy ez elméletileg itt van. Az egész végén füttyentett.
- Wow, ez aztán a lelet! – mondta elégedetten. – Kár, hogy megint maguk aratják le a babérokat… de ez magyarázhatja azt a kupolát a város alatt…
Elővette a saját holoprojectorát és a sátorban álló holoasztalhoz csatlakoztatta, így egész nagy felületen tudta kivetíteni a hely holografikus képét a fölalatti részekről.

képek:

- Ez a város képe, vagyis a földalatti komplexumé, itt felül egy palota volt – mondta. – Itt a központi rész alatt van további szint alatt van ez a kupola, a szenzorok nem hatoltak át rajta, valami zavarja őket. De mint láthatja hatalmas terület, még alig az első szint elején járunk csak.

Az első nagyobb feladat





Birodalmi bázis, Ziost

Such kinyúlt a kastély irányában az Erőbe, de már magát a kastélyt sem tudta vele végigvizsgálni, nem igen érzett ekkora zavart még az Erőben, ami itt volt, nem csak a kupola környékére nem jutott, de innen még a közvetlen föld alatti részekre sem ért le. Valami nagyon furcsa volt ezzel a hellyel.
- Aha – mondta unottan. – Mind a fénykardjukban hordják az eszüket, és azzal kompenzálnak valamit?
Még mielőtt válaszolhatott volna Such a nő folytatta.
- Szóval ez egy Urdrarr palota. Ebbe nem megyünk be agyatlanul. Ha agyatlanul robbantunk lehet, hogy beindul valami védelmi mechanizmus és minden megsemmisül odabent. Tele van csapdákkal, egyik halálosabb, mint a másik. Az van, amit itt lát, ezek friss alig egy-két órás felvételek, hacsak azóta az ősi szellemek nem építettek oda valamit, akkor nincs titkos lejárat!
A nő hangja is pont olyan volt, hogy ő sem vár ellenkezést és látható, érezhető volt, hogy pontosan tudja, hogy mit is kell egy ilyen helyen tenni.
- Remélem látja, maga a laikus, én a szakértő, szóval lehet bármennyire befolyásos, bármilyen nagyúr, itt én vagyok a főnök, mert én értek a romokhoz és az ősi leletekhez! Ha akarja azt, amiért jött, akkor követi azt, amit mondok. Érhető voltam? Persze megölhet, de akkor fix, hogy soha sem kaparintja meg az amulettjét és valószínűleg maga is ott döglik meg az első csapdában, mert azokat nem fogja Erővel érzékelni, direkt maguk ellen védenek.
Csípőre tette a kezét és úgy fordult szembe a férfival.
- Nos akkor hajlandó félretenni az egóját és a segítségemmel eljutni oda? – kérdezte.
Látszott rajta, hogy továbbra is határozott, nem fogad el nemleges választ, bár felkészült rá arra, hogy azt kap.

Az első nagyobb feladat





Birodalmi bázis, Ziost

Ahogyan a ő irányába akar érzelmeket táplálni Such érezte, hogy valami zavar van az Erőben a nő irányából és az elméjébe is nehezebb üzeneteket küldeni. Mintha nem járta volna át a nőt teljesen az Erő és helyenként vakfoltok lettek volna benne. Lehet, hogy nem találkozott ilyesmivel eddig, akkor fogalma sincs, hogy mi ez, ha már igen, akkor tudhatta, hogy a kibernetikus implantok okoznak ilyet.
- Hagyja békén az implantjaimat! – mondta Yana. – Ha pedig azzal próbálkozott, hogy megijesszen, akkor el kell mondanom, hogy rácseszett. Mióta a Birodalomnak dolgozom kénytelen voltam betetetni az agyamba párat, többek közt azt, ami kikapcsolja a félelemérzetet. Elég nehéz a fejesek mellett meglenni, hogy állandóan félelmet sugároznak magukból. Így egyszerűbb az életem. És nem maga az első, aki ezt mondja nekem!
Ha nem tudta eddig, hogy ez ilyesmi, akkor már igen. Felsóhajtott a következő kérdésen.
- Tapasztalattal és minden egyes csapda más, egyedi, így mindet máshogy kell hatástalanítani. Ha ott vagyunk és látjuk a csapdát, akkor lehet tudni, hogy mivel kell hatástalanítani.
A következőn is a szemét forgatta, őt egyáltalán nem zavarta, hogyha Such kiolvassa belőle, hogy a férfi mennyire untatja a folyamatos ostoba kérdéseivel.
- Például az emberi tényező a megérzésekkel együtt – mondta. – A fejemben van szinte minden információ a korábban feltárt ősi romokról, nem csak az, amit én tártam fel, hanem több ezer évre visszamenőleg. Azonfelül a legjobb vagyok a szakmámban, még oktattam is az Alderaan-i egyetemen! Ha akarj jönni szedjen össze felszerelést, tíz perc múlva találkozunk a rom tetején!
Ezzel megfordult Yana és kisétált a sátorból.

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Such tudott szerezni kötelet, hámot, mászó szögeket, illetve csáklyavetőt is, amit az övére tud akasztani. Ezekkel pedig tíz perc múlva meg is jelent a helyen, amit a nő kijelölt a számára. Ahogyan haladt fel most jobban láthatta, hogy kevés épült maradt meg a felszínen, de a korábban látott képek alapján legalább a föld alattiak úgy-ahogyan érintetlenek. Itt fent a megmaradt épületeknek is inkább az csak az alapzata látszott már, ezek alapján egy laikus meg sem tudta volna mondani, hogy melyik fajé volt mindez. Mire felért a központi épülethez, vagyis ahhoz, ami maradt belőle főleg csak az oldalsó falnál egy sarok rész maradt meg. Itt azonban volt egy nagyobb egykor díszesebb ajtó is. Noha fém volt, domborművesnek volt megcsinálta, bár már alig látszott valami, de azért az Urdrarr szimbólumok még kivehetőek voltak javarészt. Yana már felpakolta a robbanószereket és készen állt a robbantásra.
- Maradjon úgy 10 méter távolságra – mondta miközben ő is hátrált.
Szerencsére voltak nagyobb kövek, törmelékek még, így be lehetett bújni mögéjük a robbantás idejére. A robbanás halk volt, főleg fémes roppanó és nyikorgó hang volt hallható, majd hozzá párosuló por. A pornak jó 3-4 standard perc kellett mire elült, hála a szélnek. Ezek után lehetett odamenni megnézni, hogy mi is látszódik. A bejárat most már romjai után egy sötét és ijesztő folyosó fogadta a párost. Bentről legalább olyan erős sötétoldali hullámok fogadták Such-ot, mint Korriban ősi romvárosaiban, kriptáiban tették.
- Még visszafordulhat, ha akar – ajánlotta fel Yana miközben néhány szuszpenzoros lebegő fényforrást engedett fel a levegőbe, hogy az segítse a tájékozódást.

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Yana itt tényleg robbantott, de Such láthatta, hogy több robbanószer nincs a nőnél, ellenben kisebb-nagyobb precíziós műszerek és egy datapad, hozzá több féle csatlakóz igen. Ezek a táskájából lógtak ki, illetve bele lehetett látni, mert ott voltak a szikla mögött, ami mögé elbújtak. Miután a robbanás és a por elült Such még beolvasott a nőnek, de az nem hagyta magát, a szavai alapján pedig igencsak magas rangú támogatója akadt a Birodalmon belül.
- Ezt beszélje meg a csápossal odafent – bökött Lord Hiuval kastélya felé. – Jelenleg ugyanis ő a főnököm, ő fizet nekem. Nem is kéne magának segítenem, kihajítathatnám innen! Nem érdekel milyen rangban van, a főnöknél fix, hogy lejjebb. Nem vagyok rabszolga, hogy hajbókoljak, nem érdekel a politikájuk se ilyesmi… majd ha maga is ad tiszteletet és nem egy 0-ként kezel, akkor én is megteszem ezt. Gyerünk vágja le valamimet, ha ennyire akarja, de akkor a csápos fix, hogy megjelenik és azt nem tesz zsebre!
Such el is indult befelé, alig tett két-három lépést, amikor a háta mögül Yana felkiáltott.
- ÁLLJ!
Ezzel a mozdulattal rántotta is hátra a férfit, aki a jobb reflexei miatt ugyan nem esett el, de picit megtántorodott. A rántással egy időben a fal mindkét oldalából száz számra 5-10 centis tűhegyes fémtűk csapódtak ki és álltak be a fal túlsó oldalába. Ezek annyira gyorsak voltak, hogy a férfi észre sem vette azt, hogy csapdába lépett és azok kicsapódtak. Ha a nő nem rántja hátra, akkor esélyes, hogy belehalt volna.
- Megpróbálná nem megöletni magát? – kérdezte. – Okkal mondtam, hogy veszélyes a hely. A padló hajszálnyit alacsonyabban volt, mint a többi rész, milliméterekkel… Megengedi, hogy én vezessem mindkettőnket előrerohanás helyett?

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Such úgy döntött, hogy azzal viszonozza az élete megmentését, hogy levágja a nő karját. Mivel ő nem volt erőhasználó, így esélye sem volt kitérni a vágás ellen. A várt következmény azonban nem következett be, a nő nem omlott össze sírva a fájdalomtól és a sokktól, csak szikrázás látszott a lehullott kézfejen és a csuklónál. A nő teljes jobb karján látható minták úgy tűnt, hogy nem tetoválások voltak, hanem a kibernetikus kart jelezték. Mindazonáltal így nem tudott dolgozni a nő egy kéz híján, dühösen kapta fel a földről a levágott kézfejet és így figyelte, ahogyan Traves kisétált innen és elindult lefelé. Alighogy leért, ami jó pár perces séta volt, révén a palota romjai hatalmasak, zavart érzett az erőben és láthatta, hogy egy bike-l éppen ekkor érkezett meg egy Urdrarr nagyúr. Nem Lord Hiuval volt, ő valószínűleg nem jönne ki a kastélyából egy ilyesmi miatt. A ruházat, kisugárzás és kinézet alapján, ha ismerte valamennyire a magasabb köröket, akkor tudhatta, hogy ez Lord Drakte volt, Lord Hiuval tanítványa.

Amint észrevette Traves-t odament hozzá.
- A mesterem nem szereti, hogyha a játékszereit károsítják, főleg amelyek kifejezetten szórakoztatják őt – mondta mély, némileg eltorzult hangon. – Üzeni, hogy te csak egy megtűrt vendég vagy a bolygón, mert ez az övé, itt minden az övé. Pár órája egy másik tanítvány várakozott a bolygó körül, akit úgyszintén itt érdekli valami…
Itt kivárt néhány pillanatot, majd elfordult és elindult vissza a bike-hoz, nem is nézett hátra, úgy szólalt mg ismét.
- Ő is megkapta a leszállási engedélyt, hamarosan megérkezik. Még egy dolog, ami megsérti a mesteremet és páros lábbal leszel kitéve innen!

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Mire Traves végzett a Drakte-val való beszélgetéssel elindult volna, hogy összeszedje Yana-t és a gyengélkedőre kísérje, de erre már nem volt szükség, mert nagyjából ekkorra ért le és indult az egyik sátorba. Nagyjából egy óra lehet majd mire elkészül a kéz javítása, végtére is nem csak annyi, hogy odateszik és működik, hanem az „idegeket” is újra kell hegeszteni, forrasztani. Így most volt némi ideje Such-nak, hogy azt tegyen, amit akar. Olyan 15-20 perc telhetett el, odabentről a sátorból hallatszott, ahogyan az orvosdroid éppen ügyködik a kibernetikus karral, amikor a férfi újra zavart érezhetett az erőben. Másodpercekkel később egy csapatszállító landolt a tábor határában és egy magas, majdnem két méter magas nő szállt ki belőle. Határozottan ő volt a zavar, a másik padawan. Nem ember volt, de határozottan emberszerű, humanoid. Megvetéssel nézett végig Traves-en.
- Szóval te lennél az? – kérdezte kissé gépiesen és rekedten, de határozottan megvetéssel és undorral. – Szánalmas!
Ezzel nem is fordított több időt és figyelmet a férfira, hanem egymaga elindult két feketepáncélossal felfelé a lépcsőkön a rom teteje felé.
A nő:


//Nem írtam tovább, mert nem tudom, hogy után mész, utána szólsz-e stb. //

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Miután a másik tanítvány távozott a romok irányába Such bement a sátorba, hogy megnézze, hogy mit hol is tartanak a Yana kezével az orvosdroidok. Éppen most igyekeztek összehegeszteni a drótokat a kézben.
 - Nagyúr! – köszönt a droid. – Nem lesz teljesen jó a kéz, a tökéleteshez a fővárosba kellene vinni egy kórházba, hogy rendesen el lehessen látni. A vizsgálataim szerint kisebb sokkot is kapott, legalább két-három napos pihenőre szüksége lenne.
A következő pillanatban Yana a szabad kezével fejbevágta a droidot.
- Sokkot kapott a terveződ, amikor elkészített! – morogta. – Hallgass és dolgozz gyorsabban!
Ezek után pillantott fel Such-ra és vonta meg a vállát, hogy nem különösebben érdekli az, amit a férfi mond, vagy éppen a másik tanítvány, aki elindult felfelé.
- Mint mondtam fogalmam sincs, hogy milyen védelmi rendszer van bent, mindenki egyedit alkotott és terveztetett – morogta. – Lehet, hogy valóban felrobbantja a helyet, de kicsi a valószínűsége. Egy-egy ekkora úr soha sem romboltatta volna le a sírboltját önmegsemmisítővel. A csapdák egy dolog, aki átjut rajta méltó, hogy meglássa a végső kincset, ereklyéket, jutalmat. Ez is egyfajta Urdrarr felfogás, úgy tudom, nem igaz?
Érezhető volt a hangjában, hogy tényleg kíváncsi erre a válaszra és arra, hogy mit gondol minderről Such.
A droid még jó háromnegyed standard órán át dolgozott, ennyi kellett ahhoz, hogy valamelyest működővé varázsolja a kibernetikus kart, noha közel sem működöt tökéletesen, de annyira igen, mintha meg lett volna rándulva egy rendes igazi kar. Szóval használható, de precíziós és kifinomult munkára már nem. Amint kész volt, Yana felpattant az ágyról.
- Indulhatunk vissza? – kérdezte. – És legközelebb, ha visszarántom próbálja meg nem levágni valamelyik végtagomat…

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Végül ugyan Yana karja nem lett a legjobb, de végül is elindultak vissza a romokhoz. Kellemes, nyugodt tempóval feltudott érni a páros, nem siették el. Ott minden úgy volt még, ahogyan otthagyták, csak a folyosó beljebbi szakaszánál volt némi füstölgés még a falaknál, illetve égett nyomok, amiket a másik társaság hagyott ott. De egyelőre úgy tűnt, hogy még tovább jutottak. A folyosón így most már teljes biztonságban végig lehetett menni, még két további csapda látszódott a folytatásban, majd végül lépcső következett. Ahogyan ezen is végigment a páros – csigalépcső alakban – több szintet lefelé végül egy kisebb csarnokba értek, ami félig volt csak kidolgozva. A falak és a plafon határozottan természetesre volt hagyva, de mégis oszlopok voltak dolgozva, amik végtelenül réginek és robosztusnak hatottak. Az egyik aljában félbeszakadva az egyik páncélos katona feküdt.

//A többi Yana reagjában.//

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Such elgondolkodott azon a haladás közben, hogy mit is tud az ősidőkről. Igazából rá kellett jönnie, hogy olyan sokat nem, a mestere is nagyon visszatartotta az információkat, hogy ezáltal butának és oktondinak tűnjön az ősi tudás szféráján belül. Ami tudott, hogy a Ziost is az egyik legrégebben kolonizált bolygója volt a Birodalomnak. Így simán lehettek olyan régi romok itt. Amennyire tudta akkoriban még főleg arra a technológiára építkeztek, ami a császár fajának technológiája volt, illetve akkoriban még rakata technológia volt elterjedve. A rakatákról annyi jutott eszébe, hogy a Birodalom előtt a teljes csillagködöt uralták és Erőalapú technológiájuk volt. Itt a legtöbb információ eléggé hozzáférhetetlen, elvileg a Rejtélyek szférája ül az információkon.
Such-nak azonban abból a szempontból szerencséje volt, hogy egy tapasztalt személy volt vele, még akkori is, ha a modora nem nyerte el a fiatal férfi tetszését. A haladás közben kinyúlt az erőbe is, hogy így figyelje a környéket. Amit érzett, hogy nagyon nagy zavar volt itt, amit határozottan nem a nő okozott, aki előttük jött le, hanem valami más. Ahogyan haladnak még három csapdát találtak meg, ami már használatban volt, az előttük levők által. Ami azonban nyugtalanítóbb volt, hogy több olyan pontja volt a helynek, ahol Such teljesen elvesztette a kapcsolatot az Erővel.
Végül elérkeztek az utolsó hosszú folyosóra, ami igazából egy híd volt, alatta most csak az üres „medence” szerűség volt, korábban lehetett benne valami, de mára kiszáradt. A híd több helyen teljesen beomlott, ilyen 4-5 méteres szakadékok voltak rajta és a többi is olyan, hogy már csak az Erő tartotta egyben. A teljes folyosószakasz legalább száz méter hosszú volt.

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost

Az első nagyobb feladat





Ásatási terület, Ziost