Re: Plútó

by **Thorhalla** Csüt. 17 Május 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: -

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

kép:

Halla így hirtelen semmiolyen jelét nem látta annak, hogy a kis lény nyelte volna el az energiákat, így lehet, hogy mégsem ő volt a felelős azért, hogy ez történt odakint. Közben a raptornak meglepetés volt, hogy itt van a lény, mintha eddig nem is látta volna. Ezt megjegyezte, az viszont teljesen nyilvánvaló lett, hogy a férfit nem kifejezetten az eszéért tartják, mert nem tűnt a legokosabbnak.
< - Ha te nem tudod, akkor add oda tudósoknak, akik értenek ilyesmihez – mondta. >
A térkapun való átlépés után egy biztonsági ajtó előtti területre érkeztek, türelmesen várta ki, hogy a raptor kinyissa az ajtót, ám itt nem valami hatalmas terembe érkeztek, hanem egy kisebbe. Valahogyan teljesen mást várt, ha már oly grandiózus neve volt a helységnek. Odabent gyorsan végignézett, és ahogyan a raptorok az androiddal, vagy robottal kezdtek beszélni, ami bent volt néhány pillanatra azt hitte, hogy a paranoiája megvalósul, hogy őt nézték ki gazdatestnek az elöljáró számára, de szerencsére nagyon hamar kiderült, hogy nem így van. Választott hatalom, nem igazán hitte, hogy demokratikus választások során nyerte el ezt a címet. Mindenesetre bólintott a robotnak.
- Igen, beszélem az angol nyelvet – erősített meg.
Figyelmesen hallgatta végig, hogy mit is mond a robot, ami meglehetősen érthetően hozta Halla tudomására, hogy mi is a teendő s mi van a testekkel. Meglehetősen okos húzásnak tartotta, hogy így tárolták a testeket s nem külön akkor kellett levadászni őket, mikoron a kristályokat létrehozták. Vajon a különleges, speciális protokoll azért volt, mert az elöljáró kristálya volt? Mindezt nem tudta s jelenleg idő sem volt mindarra, hogy erre rákérdezzen. Ahogyan megkapta a kérdést nem is nagyon gondolkodott mindezen, hiszen tudta, hogy a robot jobban ismeri az elöljárót s a kristályt, mint ő maga.
- Te ismered jobban, rád hagyom, de siess, mert az idő roppantul sürget minket! – felelte.
Ha ekkor szükség van már a kristályra, akkor át is adja a robotnak, hogy tegye, amit tennie kell.

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Csüt. 17 Május 2018, 15:20

A robot tudomásul veszi a döntésedet, ezután a számítógéphez fordul, és beállít valamit. A két raptor türelmesen várnak, míg a robot kiválaszt egy testet. A kijelzőn meg is jelenik a választás, egy tagbaszakadt alak kezd kirajzolódni, mellette pedig az adatok olvashatóak.

Faj: M'Kraan

Testi adottságok: masszív fizikum, gerinces, négy végtag, öt ujj a felső, négy az alsó vétagokon, felegyenesedett járás, karmok az ujjakon, fejlett szájszerv

Különleges ismertetőjelek: csápok a fej hátsó részén

A robot beállít valamit, mire a számítógép képernyőjén különböző orvosi adatok látszódnak. Pulzus, oxigén ellátás, testhőmérséklet, vérnyomás, és hasonlók jelennek meg, és minden arra utal, hogy az élőlény halott. Ezután különféle státuszok váltakoznak, a számítógép százalékokat mér, és töltősávokat jelenít meg, miközben a bal oldali falon lévő nyílás kinyílik. Egy szerkezet emberméretű kapszulát emel be a nyílásba, ami eddig a fal túloldalán lehetett. A kapszulában látszólag holtan fekszik a lény, akinek a képe a monitoron is megjelenik. Az életjelek egyszerre hirtelen változást mutatnak, és lassan normalizálódnak, miközben a kapszula egy halk szisszenéssel kinyílik.

-Kérem a kristályt - mondja a robot, és te már készültél is rá, hogy átadd azt, így egy mechanikus kar megfogja a követ, és elveszi a kezedből. Ezután a dobozszerű robot átgurul a kapszula mellé, és a kristályt óvatosan a lény mellkasára helyezi. Az M'Kraan fajba tartozó egyed légzése felületes, mintha mély álomban lenne, de ahogy hozzáér a kristály, hirtelen változás áll be. Szívverése a kijelző szerint felgyorsul, és a test is kissé megráng.

-Aggodalomra semmi ok, ez normális a hibernációból felébresztett egyedek esetében - közli a robot. Néhány másodperc után abbamarad a heves reakció, a lény pedig kinyitja a szemét, és mozogni próbál.

A robot ekkor egy sor különböző injekciót fecskendez a lény testének végtagjaiba, nyakába, mellkasába, láthatóan kifejezetten az izmokat célozza.

-A hibernálás hatására az izmok elgémberednek, ám tekintettel a sietségre, ezúttal nem a fizikoterápiára hagyatkozom, hanem serkentem az izomműködést és a vérkeringést.

További injekciók, szkennelések és vizsgálatok lefolytatása után, mint egy öt perc elteltével a test lassan mozogni kezd fekvő helyzetében. A robot karjaival rásegít a láb és a kar hajlítására, miközben az asztalon fekvő lény kinyitja a száját, és a hangját próbálgatja, amit a test talán évekig vagy évtezedekig nem használt. Mikor már magabiztosan mozognak a végtagok, a lény egy intésével odébb küldi a robotot, majd a kristályt aktiválva páncélba borítja a testét. A külső a megszokott, az elöljáró páncélja jelenik meg. Csak ezután ül fel a kapszulában, majd kászálódik ki belőle az elöljáró, aki most egy férfi M'Kraan testébe került. A test legalább két méter magas, komoly izomzattal rendelkezik, a páncélban kifejezetten fenyegető jelenségnek hat.

<-Ezek szerint a gazdatestem megsemmisült? - kérdi még mindig kissé dezorientáltan Sol Jahanmi, akinek hangja most egy medve mély morgásához hasonlít, de az asgardi nyelvet érthetően beszéli továbbra is. - Mi történt a Kristály Világában, istennő? Az utolsó dolog, amire emlékszem, hogy egy kastély felé repülünk. Megmentettél?>

A robot visszagurul a számítógép mellé, beállít valamit, mire a kapszula becsukódik, és a nyíláson keresztül eltűnik a szobából. A számítógép ezután leáll, a robot pedig visszatér az orvosi eszközök közé.

by **Thorhalla** Pént. 18 Május 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: -

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

kép:

Halla a döntést természetesen a robotra bízta, hiszen ő volt az, aki a lehető legjobban tudott dönteni ebben a helyzetben. Figyelte a hatalmas termetű lénynek a kiválasztását, ami igencsak az ellentéte volt annak, amilyen volt M. De ez legalább fizikailag is riasztó és ellenállónak tűnt és nem pedig olyannak, mint M. volt, aki törékeny s légnemű s lehetett volna még sorolni ki tudja, hogy meddig. Az alacsony életjelek egyszerre lettek roppant erősek, noha az efféle fejlett technológiához nem értett, de úgy vélte, hogy most érhetett véget a hibernációs fázis s kezdett ébredezni, kiolvadni a test. Mikor a robot elkérte a kristályt átadta a karnak, mi kinyúlt felé. Mikoron a test megrándult a robotra sandított, aki már felelt is a ki nem mondott kérdésre. Azt nem tudta, hogy az izmok görcsöltek-e be, vagy maga a kristályra reagált így, de a robot tovább magyarázott.
- Helyes – értett egyet. – Nincs sok időnk.
A robotnak nem akarta részletezni, hogy mi zajlik odakint, számára az volt a leglényegesebb ezen ponton, hogy az elöljáró a lehető leghamarabb újra „működőképes” legyen s lehessen vele beszélni. Halla türelmesen várta ki, amíg Sol Jahanmi az új testét próbálgatta az izmokat, a beszédet és mindent. Még az is megfordult a fejében, hogy most is használ egy varázslatot, hogy minél gyorsabban készen legyenek, de végül is minderre nem volt szükség, mert az elöljáró magától is kitudott kászálódni hamar a kapszulából. A férfi hatalmas termete nem ijesztette meg Halla-t már csak azért sem, mert átlagos Asgardi férfi magassága volt, talán csak a páncél tette volna ijesztővé.
< - Nem pusztult el – mondta. – Megszökött a jobb kifejezés miután segített rendet tenni abban a dimenzióban. >
Azonban kénytelen egy rövid összefoglalót tartani, mert anélkül semmire sem mennek.
< - Védvár volt a Dal elől, mi elszabadult s majdnem elpusztította a dimenziót, a túlságosan gyors terjeszkedésetek volt az oka annak, hogy a Dal megszűnt. És is lezuhantam s a várban tértem magamhoz a gazdatested mellett. De a legcélszerűbb, ha mindent megosztok mágiával gyorsabb s biztosan nem marad ki semmi. Ha megengeded persze. >
Ha a férfi igent mond, akkor felrajzol néhány rúnát a levegőbe s az összes saját megélt emlékét megosztja a férfival attól kezdve, hogy lezuhantak a kastély előtt, addig a pontig, mígnem itt magához tért Sol Jahanmi. Ha mindez sikerült s a férfi is feldolgozta a dolgokat, akkor szólalt meg ismét.
< - Szóval így állunk – szólt. – Mi a véleményed, lehet köze a Dalhoz az, hogy többen egyszerűen lezuhannak az égből? >

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Szer. 23 Május 2018, 12:13

Sol Jahanmi bólint a felvetésedre, hogy mágiával add át az emlékeidet, majd a varázslat létrehozása után rövid transzba esik. Miután befogadta az emlékeket, és feldolgozta azokat, ismét rád néz.

<-Minden tiszteletem a tiéd, fenséges istennő! Nem hittem volna, hogy a mágikus hatalmad ekkora... - jegyzi meg elámulva. - Elképzelhető, hogy a Dal visszatérése okozza ezt, talán túl megterhelő egyszerre. De az is lehet... - Egy pillanatra elhallgat, elgondolkodik. - Mikor újra egy fára szorítottad vissza a dimenziót, értelemszerűen kevesebb lett a kristályok száma. Ha jól értettem az emlékekből, a terjeszkedés miatt a többi fa kristályába is kerültek tudatok, csak a Dal magába szívta őket. Most, hogy megint csak egy fa van, elképzelhető tehát, hogy azok a tudatok, amiknek más fákban volt eddig hely, most kristály nélkül maradtak a Kristály Világában. Így a tudatok most felszabadulhattak, visszaszerezhették a testüket.>

Úgy tűnik, az elöljáró egy pár másodpercre megáll, hogy felmérje ennek a lehetőségnek a következményeit. Nyilván, ha valóban vannak most öntudatra ébredt testek raptor páncélban, az veszélyt jelenthet az egész kolóniára.

<-Intézkedem, hogy azonnal kezdjék el összegyűjteni az öntudatra ébredt testeket. Nem szabad, hogy megszökjenek, vagy felhívják ránk a figyelmet. Lehet, hogy csak a Dalt hallják, de nem kockáztathatunk egyelőre. Addig pedig... Képes lennél további fákat létrehozni a másik dimenzióban, kontrollált körülmények között?>

Beszélgetés közben már el is indul kifelé a szobából Sol Jahanmi a folyosóra, ahol meglepetésedre egy ismerős vár már rád. A kristálymacska ül a keltetőhöz vezető folyosón. Türelmesen ül az ajtótól pár méterre, és téged néz.

by **Thorhalla** Csüt. 24 Május 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: -

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

kép:

Mivel az elöljáró belement abba, hogy Halla mágiával osszon meg minden emléket, amire a másik nem emlékezett. Mivel elég sok információról volt szó, így nem találta olyan meglepőnek azt, hogy kellett egy kis idő ahhoz, hogy a másik feldolgozza azt, amit most látott s átélt. Azon, hogy miként reagált arra, hogy a nő legyőzte a Dalt és helyreállított mindent. Direkt nem szokta hirdetni azt, hogy mekkora hatalommal bír, jobban szerette, hogyha alábecsülik s nem tudják, hogy mire számíthatnak vele szembe. S így is az egyik legerősebb mágiáját kellett használnia, amivel bármire képes lehet, amit csak akar. A férfi azonban mondott egy érdekes dolgot, ennyire nem gondolt bele, amikor helyreállította a világot, de valóban erre is gondolnia kellett volna, mert teljesen jogosnak érezte azt, hogy ez is fennállhatott.
< - Valóban, minderre nem is gondoltam, de tényleg helyes feltételezés lehet – mondta. – Mint láthattad a dimenzió véges s nem nagyon tud terjeszkedni. >
Mikor a férfi elindult kifelé, akkor Thorhalla követte, egyetértően bólintott, hogy valóban gond lehet abból, hogyha azok hamar magukhoz térnek és próbálnak tenni valamit. Követte is őt a kérdésen elgondolkodott, végül is lehetséges volt mindez tényleg. Úgy vélte, hogy valószínűleg igen, csak azt kellene megoldania, hogy miként tágítsa a dimenziót úgy, hogy ne történjen meg az, mi legutóbb. Már éppen felelt volna Sol Jahanmi-nak, amikor meglátta a folyosón a kristálymacskát.
< - Hát te miként kerültél ide hiszen Bar Agantin-ra bíztalak – nézett a lényre. >
Valószínűleg a legtöbb személynek mindez hátborzongató lett volna, ő maga csak kérdőn pillantott a kis lényre, ha pedig odaérnek, akkor igyekszik felvenni a földről, hogy kézben vigye tovább.
< - Arra van ötleted, hogy ő micsoda lehet? – kérdezte. – A kérdésedre valószínűleg létre tudok, a jobb kérdés, hogy képes leszek-e tágítani a dimenziót, hogy a többi fa is elférjen s stabil marad-e a Dal, de úgy vélem, hogy lehetséges. Feltételezem a lehető leghamarabb lenne jó, ha kieszközölnénk mindezt, ha tényleg arról van szó, hogy a gazdatestek térek magukhoz. >
Közben halad a férfival az úticéljuk irányába.

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Hétf. 28 Május 2018, 13:02

Miután a kristálymacskához szólsz, Sol Jahanmi is felfigyel a lényre. Megpróbálod felvenni az állatot, de ahogy korábban, most is átsiklik rajta a kezed, mintha valami zselés, a levegőnél sűrűbb anyagba nyúlnál, ami még mindig nem egészen szilárd azért. A lény mindenesetre elégedetten dorombol egyet az érintésedre, és a lábad körül sündörög.

<-Elképzelésem sincs - válaszolja az elöljáró mély, dörmögő hangján. - A Kristály Világában a lelkeken, kirstályokon és a fán kívül nem lenne szabad bármi másnak létezni, legalábbis az ismereteink szerint. Hogy ez a lény mégis hogyan került oda, és honnan jött... Rejtély számomra is.>

Az újabb fák teremtésével kapcsolatos válaszodra hevesen bólogat.

<-Nos igen, minél előbb, annál jobb. Nem tudom, mekkora az eredeti fa kapacitása, de a jelenlegi populáció a bolygón elég nagy, ha csak öt százaléka elveszíti az uralmat a test felett, komoly problémákkal kell szembenéznünk, méghozzá nagyon hamar.>

Beszélgetés közben kiértek a folyosó végére, ahol egy üvegajtó nyílik a bolygó utcáira. Odakint még mindig elég nagy a káosz, több helyen is roncsok füstölögnek, néhol az épületekbe csapódtak, és mindenfelé raptorok cikáznak az égen, akik próbálják mérsékelni a problémát.

<-Az eddig befutott jelentések alapján nagyjából nyolc és tizezer közé helyezhető az esetek száma, de folyamatosan növekszik - állapítja meg Sol Jahanmi, nyilván a páncélján keresztül kapta az információkat. - Abból ítélve, hogy fél év telt el, amíg mi egy napig voltunk csak a Kristály Világában, nem ajánlatos ismét átmenni oda, mert mire visszatérünk, már késő lehet. Képes vagy innen is hatni a másik dimenzióra, ha nyitunk egy térkaput ismét?>

by **Thorhalla** Kedd 29 Május 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: -

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

kép:

Mivel fizikailag nem tudta felemelni a lényt Halla, mert még mindig nem volt szilárd, így igyekezett egy varázslattal – kézjelekkel – egy olyan varázslatot létrehozni, amivel egy energiamezőt – gömb alakút – hoz létre a lény körül, amit már lehetséges fizikailag megfogni, így felemelni is, ellenben a kis lény is képes haladni, mert a mező is halad vele és ha akar, akkor lebegni, vagy repülni is tud vele. Valószínűleg mindez megkönnyíti a haladást majd. Az most már igencsak feltűnő volt az istennő számára, hogy a második raptor is alig vette észre a lényt, hogyha nem szólt volna, akkor lehet, hogy átnéztek volna rajta. Fogalma sem volt róla, hogy mi lehet a lény, úgy tűnt, hogy másnak sem.
< - Valóban, így tényleg nagyon sürgető az egész – mondta. >
Gondolnia kellett volna rá, de igazából elsőre tényleg az volt a legfontosabb, hogy az alapállapotokat helyreállítsa. Az pedig sikerült, a többi volt kellemetlenség, amit még helyre kellett állítania. Való igaz nem akart visszamenni abba a dimenzióba, hiszen majd fél év telt el, pedig csupán egyetlen napot, vagy annyit sem töltött odaát. Ekkora időkimaradásokat pedig a kapcsolatai s ügyei sínylik meg.
< - Valószínűleg messze nem elég nagy a fa, hiszen a Dalt is a terjeszkedéskor vesztettétek el – felelte. >
Legalább a férfi is egyetértett vele nem kellene átmenni újra, amit egyébként sem tett volna meg, de a másik lehetőségre határozottan bólintott.
< - Igen, megtudom tenni innen is – mondta. – Sőt innen még egyszerűbb, hiszen itt több energia van, mit felhasználhatok a varázslathoz, mint odaát. >
Mindazonáltal követi az elöljárót, ha pedig megérkeznek oda, ahova mennek, hogy beszélni tudjanak Bar Agantinnal, akkor amíg a férfi nekilát annak, hogy újra megnyissák a térkaput saját maga is nekilát összegyűjteni a mágikus energiákat, hogy a lehető legtöbbel rendelkezzen mire a kaput megnyitják, hogy mihamarabb létrehozhassa a varázslatot, hiszen láthatóan minden pillanat egyre jobban számított.

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Kedd 29 Május 2018, 12:32

Sikerül mágiával buborékba zárni az állatot, ami először kicsit meglepi a lény, és próbálja felfogni az érzékeivel, mi történt. Szaglászva, tapogatva viszgálja a burkot, de végülis nem tűnik veszélyesnek. Amikor azt is megérti, hogy halad vele együtt, az már furcsább dolog számára, egy darabig mintha üldözni próbálná, vagy menekülni előle, aztán lassan megszokja.

Az elöljáró valamit ismét állít a páncélján, mire a folyosón ismét megjelenik a térkapu, amin idefelé is érkeztetek, a túloldalán pedig Bar Agantin vár titeket, aki a varázslatot létrehozta. A nyíláson átlépve ismét visszajutsz a Kapu Termébe, majd az elöljáró is követ téged. A középen álló pódiumon továbbra is ott van a kristály, amit legutóbb használtál a térkapu megnyitásához a másik dimenzióhoz.

<-Elöljáró - köszönti Bar Agantin Sol Jahanmit egy biccentéssel.>

<-Az istennő ismét megnyitja a kaput a Kristály Világába, és új Kristályfát hoz létre - magyarázza Bar Agantinnak. - Úgy tűnik, a dimenzió visszaállításával csökkent a kristályok száma, ezt kell most orvosolnunk!>

<-Értettem, elöljáró. Istennő, ha bármiben szüksége van a segítségemre, rendelkezésére állok - ajánlkozik Bar Agantin, de persze a dimenziókapu megnyitásához legutóbb is csak neked volt elég erőd.>

Közben elkezded gyűjteni a mágikus energiákat, hogy az egész dimenziót ismét formálhasd, tágíthasd. Azt veszed észre, hogy a mágikus energia sokkal gyorsabban áramlik beléd, mint szokott, mintha dúsabb lenne itt a mana, vagy lenne valami forrás, amiből ki tudod nyerni. Közben a térkapun átsétált a kristálymacska is, és most a lábad mellett ül le figyeli az eseményeket.

Az szükséges energia összegyűjtése után meg tudod nyitni a dimenziókaput újra, épp mint hat hónapja. Ezután semmi sem áll az utadban, hogy átalakítsd a dimenziót.

by **Thorhalla** Szer. 30 Május 2018, 00:01

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: -

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

kép:

A kis lénynek kellett egy kis idő, hogy megszokja az erőteret, amit kapott maga köré, de így ha minden igaz, akkor az erőtérnél fogva Halla feltudta emelni őt és úgy vinni, hogyne maradjon le. Hamar megékeztek oda, ahova menni akartak, mert az elöljáró ismét egy térkaput nyitott. Így valóban sokkalta kényelmesebb volt a közlekedés, főleg, hogy Halla még helyileg nem tudta pontosan a koordinátákat és esélyes, hogy rossz helyre nyitotta volna őket. Így ha feltudta venni a macskát, akkor ő vitte át a kapun, ha nem, akkor az követte a végeredményen azonban biztosan nem változtatott, hogy a végén a lábánál ült le a földre.
< - Az bőven elég, ha gondoskodsz róla, hogy ne zavarjanak – felelte a felajánlásra. >
Ha ez megvolt, akkor neki is látott annak a rituálénak, amivel legutóbb is megnyitott a dimenziókaput, mint múltkor valószínűleg most is szüksége lesz Bar Agantin kristályának fókuszára, hogy pontosan az érintett dimenziót érhessék el. Mindent igyekezett ugyanúgy csinálni, mint első alkalommal, közben pedig egy furcsaságot észlelt, az energiák sokkal könnyebben gyűltek össze. Nem tudta, hogy ott érte valamilyen sugárzás abban a dimenzióban, a macskalény okozhatja, vagy itt van egy nexus azon a ponton, ahol vannak. Ezzel később ráért azonban foglalkozni, így a kapu megnyílása után valószínűleg látta a fát odaát. A biztonság kedvéért közelebb igyekszik lépni a térkapuhoz és átnyújtani a kezeit, hogy valamilyen formában jelen legyen ott is, hogy könnyebb legyen a varázslat. Közben koncentrálni igyekszik és most is ugyanúgy a káoszmágiához próbált folyamodni, azzal volt a legkönnyebb egy effélét létrehozni.
<- Jöjjön létre még több hely és kristályfa a dimenzióban, mindig annyi legyen belőlük, amennyire épp szükség van, de a Dal ne szabadulhasson el újra. >
Ezt a mantrát kezdte el hadarni a koncentrálás és a kézjelek közepette. Mint mindig úgy gondolta, hogy most is minimum négy-öt alkalommal el kell mondania, de a biztonság kedvéért most addig igyekszik majd mindezt mondogatni, amíg nem látja meg a térkapun keresztül, hogy a dimenzió tágul és megjelennek az újabb és újabb fák. Vagyis addig, amíg a dimenzió változik, ha már megáll a változásban – ami remélhetőleg bekövetkezik, már a változás – akkor fogja befejezni csak a hadarást és visszahúzni a kezeit maga mellé.

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Hétf. 04 Jún. 2018, 12:17

Bar Agantin bólint a kérésedre, Sol Jahanmival együtt távolabb állnak tőled, míg te hozzákezdesz a varázsláshoz. A mágikus energiák összegyűjtése után hozzálátsz a mantrád ismételgetéséhez, a kezedet pedig átnyújtod a dimenziókapun. Érzed, hogy a varázslat igen komplex, a dimenzió kitágítása nem olyan könnyű, mint a korábbi méretére összezsugorítása volt. Egy percen át varázsolsz, mire végre megfogan a mágia, és a dimenzió határai kitolódnak, odébb pedig újabb kristályfák jelennek meg. Három fa manifesztálódik, amiből úgy ítélheted, hogy valóban elég sok lélek lehetett, aminek nem maradt kristály a világban. A varázslat végeztével kihúzhatod a kezed a dimenziókapuból, és ha akarod, akár be is zárhatod azt.

<-Ennyi lett volna? - Kérdi érdeklődve az elöljáró, aki most közelebb lép. - Bar Agantin, ellenőrizd a jelentéseket! Sikerült megállítani a jelenséget? Továbbra is a kristályok uralják a testeket?>

<-Azonnal, elöljáró! - Válaszol a férfi, és elsiet valahova a teremből.>

<-Beletelt némi időbe, mire a Kristály Világában történt események kihatással voltak erre a világra. Talán az új fák teremtésének is kell némi idő, mire minden helyre jön - gondolkodik hangosan Sol Jahanmi, miközben a teremben sétál fel-alá. - De vajon mikor tér vissza a Dal? És az is ekkora pusztítással jár majd?>

Az ablaknál megállva az elöljáró kinéz a városra, ahol továbbra is látni a káoszt, amit az eszméletküket vesztő raptorok okoztak. Lezuhant járművek, megrongálódott épületek, égő roncsok, sok felől füst száll fel.

by **Thorhalla** Kedd 05 Jún. 2018, 06:11

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: @Godlaw / Tao

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

kép:

Halla nekilátott a rituálénak, azonnal érezte, hogy sokkalta nehezebb lesz mindez, mint az, hogy összekicsinyítette a dimenziót. Sokkal nehezebb volt megőrizni a hely integritását, főleg úgy, hogy szinte semmit sem tudott még mindi a helyről. Ahhoz pedig túlságosan is gyorsan telt ott az idő, hogy ott töltsön napokat, vagy heteket, hogy megértse a hely működését. Így maradt ez a módszer, de legalább már nyilvánvaló volt, hogy akik tervezték a helyet nem igen akarták, hogy túl sok raptor legyen. Vagy, ha mégis, akkor semmi esetre se birtokolhassák a Dalt. Végül jó egy percig kellett a szavakat kántálnia, közben látta, hogy odaát a dimenzió határai kitágultak s végül további három fa jelent meg, rajta csilingelő kristályokkal. Amint a hely már nem változott tovább, akkor maradt csöndben s húzta ki a kezét a másik dimenzióból. Ha esetleg ott a keze gyorsabban öregedett volna, a kortalansága miatt mindez nem osztott s nem szorzott semmit sem. Még néhány pillanatig figyeli a másik oldalon levő dolgokat, majd még a kristálymacskára pillantott, hogy ő milyen reakciókat mutat mindarra, ami történt. Volt továbbra is egy olyan érzése, hogy valamiért összefügg a raptorok dimenziójával. Végül ha a macskát ellenőrizte akkor egy-két kézmozdulttal igyekszik ismét lezárni a dimenziót, majd az elöljáró felé fordult, mikor kérdezett a férfi.
< - Ennyi, igen – felelte. – Most nincs más dolgunk, mint várni. >
Az idő kérdéses, hogy mennyit, elég sok telt el azóta is, hogy helyre állt a dimenzió.
< - Lehet, sőt esélyes, hogy órákat, vagy napokat kell várnunk mire megmutatkozik az eredmény. Miután helyreállítottam a dimenziót perceket töltöttem ott, mire a saját mágiáimat is felhelyeztem. Nem tudom, hogy mennyivel telik gyorsabban itt az idő, mint ott. >
Halla is az ablakhoz sétált s kinézett rajta, nem maradt más, mintsem várakozni…

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Csüt. 23 Aug. 2018, 14:14

A kristálymacskán semmi különöset nem veszel észre, bár kissé nyugtalan, miközben nyitva van a kapu, de nehéz lenne megállapítani, hogy miért. Miután bezárod a dimenziók közti átjárót, és az ablakhoz sétálsz, láthatod te is a megtépázott várost. A kilátást figyelve csilingelő hangokra leszel figyelmes a hátad mögül. Ha odanézel, láthatod, hogy a kristálymacska mintha megváltozott volna. Most sokkal kézzelfoghatóbbnak tűnik, mintha szilárdabbá vált volna. De ami még ennél is szembetűnőbb, hogy a mérete is megváltozott: a korábban alig húsz centi magas, és negyven centi hosszú lény most egy közepes méretű kutyára hasonlít inkább a termetét illetően. A testét beborító kristályok zöldes fényben izzanak fel időnként, hol egyik, hol másik fénylik fel. A kristálymacska viselkedése most ismét nyugodtnak tűnik, és odasétál hozzád.

Bar Agantin érkezik vissza a terembe eközben, Sol Jahanmi pedig felé fordul.

<-A helyzet normalizálódni látszik, előljáró - jelenti Bar Agantin. - A gazdatestek ugyan egy rövid időre felszabadultak, de a legtöbbjük túl régóta volt elnyomva ahhoz, hogy hamar reagálhasson az idegen környezetre, ráadásul sokuk meg is sérült, így nem tudtak elmenekülni vagy ellenállni. Az elemzőink egyelőre ezer főre teszik az áldozatok számát.>

<-Csekély áldozat a Dalért - válaszolja neki az előljáró.>

Úgy tűnik, a két raptor egyáltalán nem fordít figyelmet a kristálymacska változásaira, mintha fel sem tűnne nekik, hogy a lény jóformán megnégyszerezte a testméretét.

by **Thorhalla** Pént. 24 Aug. 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: @Godlaw / Tao

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

Egyéb információk:

Halla a szeme sarkából figyelte a kristálymacskát is, ami némileg nyugtalannak látszott, ezt roppant érdekesnek gondolta és vélte, de nem tudta, hogy mitől volt ilyen állapotban az állat. Közben a városra is figyelt, ami nem volt a legjobb állapotban. A kristálycsilingelésre felvonta a szemöldökét és hátrafordult. Nem tagadhatta le, hogy nem lepte meg az, hogy a macska majdnem a négyszeresére nőtt. A kristálycsöngés pedig azért is volt meglepő, mert elvileg ez volt a Dal, a kristályok hangja, ahogyan a benne levő lelkek sikolya mozgatja őket. abban már biztos volt, hogy a lény arra reagál, hogy változnak a dolgok odabent a dimenzióban. De mivel már elég nagy volt és gyorsabban tudott valószínűleg mozogni, sőt, már egészen szilárdnak tűnt, így igyekszik a védővarázslatot, amit a lényre varázsolt megszüntetni egy kézmozdulattal, hogy megszűnjön ez. Közben figyelte a lényt, ahogyan a kristályok mindig más fényben tündököltek. Igazából a lényt figyelte, amikor a két férfi beszélni kezdett.
Rájuk is figyelt, de a lényt is, nagyjából ezer áldozat nem volt olyan nagyszámú, főleg, ha visszatér ezek után a Dal. Ami feltűnt neki, hogy a két raptor mintha továbbra sem látta, vagy vette volna észre a lényt. Már korábban is feltűnt neki, de most újra.
< - Te lennél a Dal? – kérdezte. >
Igyekezett ismét varázsolni egyet, hogy megvizsgálja a lényt, hogy árad-e belőle valamilyen energia, vagy sem, illetve hozzáérni is próbált, hogy megnézze, hogy most már mennyire szilárd. Szemmel láthatóan igen, ki tudja, hogy fizikailag is. Persze lehet, hogy téved és csak azért lett ilyen, mert már nincs gond a dimenzióban, de már akkor is ott volt, amikor a Dal elszabadult, így nem biztos, hogy ő az, csak közvetítő lenne?
< - Miért hagyjátok figyelmen kívül ezt a lényt? – kérdezte a két férfit. – Miért nem tűnik fel nektek a jelenléte és az, hogy változik? Illetve mi lehet az oka, hogy ennyire közömbösek vagytok irányába? >
Mikor múltkor említette, akkor is közömbös volt Bar Agantin az irányába. Így most feltett szándéka, hogy addig nem hagyja békén a két férfit, amíg rendes választ nem kap tőlük a kérdéseire.

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Kedd 28 Aug. 2018, 15:41

Amikor meg akarod szüntetni a védőmágiát a macskára, feltűnik, hogy a mágiádnak már csak foszlányai vannak a levegőben, mintha magától tűnt volna el. Tapintásra a lény most egészen szilárd, és úgy tűnik, megnyugtatja az érintésed. Ahogy a mágiáddal is megvizsgálod, továbbra is azt érzed, hogy nem bocsát ki magából energiát, sőt, éppen ellenkezőleg. A varázslathoz nagy mennyiségű kozmikus energiát gyűjtöttél össze, és a káoszmágia után rendszerint maradnak nyomok, most mégis olyan, mintha senki sem varázsolt volna ebben a teremben. A kristálymacska magába szívta a káoszmágia után maradt nyomokat.

A kérdésedre a macska persze nem felel, de Bar Agantin és Sol Jahanmi nyilván nem hagy figyelmen kívül téged.

<-Hogy mit? - Kérdez vissza az elöljáró. - Ó, azt? Nos, nem tűnik lényegesnek. Valamiféle állat, ami követett minket a Kristály Világából. Ránézésre nem intelligens, és nem is hasznos. Talán... Tévedek? - Kérdi értetlenül az új testbe zárt elöljáró.>

Bar Agantin csak értetlenül megvonja a vállát, mint akinek nincs hozzátenni valója, végül azonban mégis megszólal.

<-Amennyiben hatalmasságod úgy kívánja, megvizsgálhatom... - Kezd bele, és a lény felé indul.>

A kristálymacska erre határozottan agresszíven reagál, most először látod ilyennek, kivillantja fogsorát, és a kristályok a testén egyszerre kezdenek világítani. Torka mélyéről azonban nem morgó hang hallatszik, hanem a kristályok csilingelése. Amikor Agantin közelebb akarna lépni, a macska alig követhető gyorsasággal ugrik félre, majd a mancsával Bar Agantin mellkasa felé csap. A raptor páncélon karomnyomokat látsz, Bar Agantin pedig ijedten ugrik hátrébb. A karmok épp csak elvétették Agantin kristályát, és a páncéljában mély vágást hagytak. Az elöljáró hidegvérét megőrizve, szemöldökét összevonva méri fel a helyzetet.

<-Nos, ha nem is intelligens, de határozottan ellenséges. Legalábbis egyesekkel... - Teszi még hozzá, és sokatmondóan néz rád, hiszen neked az imént még engedte, hogy hozzáérj.

by **Thorhalla** Szer. 29 Aug. 2018, 00:01

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: @Godlaw / Tao

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

Egyéb információk:

Felvontam a szemöldököm, mikoron nem érzékeltem már a saját mágiámat a lény körül, mintha eltűnt volna onnan. S ahogyan gondoltam mostanra szilárd volt az állaga is s nem pedig anyagtalan, mint korábban. S az különösen érdekes volt, hogy az összes létező hátramaradt mágiát elnyelte a lény. Ahogyan rákérdeztem a két férfinál, hogy mi a véleményük ugyanazt a reakciót kaptam, mire számítottam is. valamiért számukra nem lényeges ez a lény s szinte észre sem veszik. Olyasmi lehet, mikor valamit látsz, vagy tudsz s ott van a látómeződ, vagy elméd perifériáján, de nem éred el s az elméd szándékosan figyelmen kívül hagyja. Ilyesfajta mutációt már láttam s én is tudok ilyet varázsolni elme trükként.
< - Továbbra is roppant érdekesnek tűnik, hogy ti így reagáltok rá – feleltem. – Elnyeli a mágiámat… pontosan úgy viselkedik, mint a megvadul Dal tette abban a dimenzióban. S ne feledjük, hogy ő volt az egyetlen létforma odaát. >
Egyre inkább az volt a véleményem, hogy nagyon is sok köze lehet a Dalhoz. Bar Agantin szavaira bólintottam, hogy igen, óhajtottam, hogy megnézze s megvizsgálja lényt.
< - Nekem az a véleményem, hogy köze lehet a Dalhoz, vagy ő maga a Dal – szóltam közben a két férfi irányába. – Vagy, legalább is a fizikai manifesztációja. Túl soka az egybeesés. >
Közben pedig figyeltem Bar Agantin tettét, a lénynek nagyon nem tetszett mit a férfi művelt s meg is támadta. Érdekes. Úgy tudtam, hogy az a páncél roppant ellenálló s a lény könnyedén átkarmolta, még szerencse, hogy a kristályt nem érintette.
< - Lehet, hogy a kristály miatt – értettem egyet. – Gyere ide, nem bántalak, gyere szépen! >
Próbáltam magamhoz hívni, s ha idejött, akkor óvatosan megérinteni. Egy másik varázslatot igyekeztem kivitelezni, felrajzoltam a rúnát a levegőbe, hogy kinyúljak általa a lény elméje felé. Érdekelt, hogy mit találok ott, így igyekeztem feltérképezni azt, hogy mennyire lehet értelmes, mi van az elméjében és hátha választ kapok arra is, hogy micsoda ez valójában.

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Hétf. 03 Szept. 2018, 18:58

Bar Agantin meglepetten, szinte hitetlenkedve vizsgálja a páncélján esett sérülést, mintha már azt is elfelejtette volna, hogyan került oda a karmok nyoma. Sol Jahanmi egy ideig figyel az okfejtésedre, de valahogy nem igazán sikerül felkeltened az érdeklődését az elméleteddel arról, hogy a lény lenne a Dal.

<-Talán ő volt az egyetlen élőlény, talán csak nem találkoztunk másikkal, vagy azokat bekebelezte a Dal, miután elszabadult. Úgy érzem, túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy ilyen jelentéktelen életformának...>

Az elméleted akár helyes is lehet persze, az elöljáró viselkedése valóban utalhat akár mágia, akár más eredetű képesség jelenlétére, amely eléri, hogy ne figyeljenek a lényre.

Mindenesetre amint hívni kezded magadhoz a lényt, az hamar felfigyel rád, és odasétál melléd, immáron inkább a derekadig ér, nem csak a térdedig. Az érintésed elől most sem húzódik el, szóval nem kizárt, hogy valóban a kristály zavarta Bar Agantinton, bár sok más lehetőség is van. Amikor varázsolni kezdesz, ezúttal nem a káosz mágiához nyúlsz, helyette a lény elméjét próbálod feltárni, és elsőre úgy tűnik, a kristályállat nem is húzódik el, vagy izgatja fel magát. Ám amint belenyúlsz az elméjébe, olyat tapasztalsz, amit korábban még sohasem.

A kristálylény elméjéből gigantikus erejű mentális és asztrális csapás ér téged, olyan méretű, amit felfogni is alig bírsz, el sem tudsz képzelni olyan lényt, legyen az halandó vagy isten, akinek ilyen mértékű hatalma lenne. A támadás azonnal letaglóz, óriási erővel nyomul a tudatodba, teljesen megbénít, bár fájdalmat nem érzel. A világ elsötétül körülötted, mintha minden fény kialudna, a föld pedig kifordul a lábad alól, és zuhanni kezdesz. Nincs fent és lent, csak pörögve száguldasz a semmin keresztül, és még gondolkodni is alig bírsz, nem hogy megmozdulni. A fejedet majd szétrepeszti a sípolás, földöntúli hang ez, és nem kívülről jön, a saját elméd a forrása. Nehéz lenne megmondani, mennyi ideig tart az egész, talán csak néhány pillanatig, talán percekig, de végül kezd lassulni a zuhanás, a pörgés, és mintha ismét szilárd talajon állnál. A fények halványan, elmosódva kezdenek derengeni körülötted, majd lassan látni kezded a kontúrokat is. Az iszonytató sípoló hang kezd szétesni, egyetlen hangból rengeteg lesz, és hamarosan úgy érzed, mintha emberek tízezrei, százezrei vagy talán millió üvöltenének együtt, és ez állna össze a túlvilági összhangzattá.

A terem padlóján térdelsz, a látásod még mindig homályos, de az arcodon meleget érzel. A kristálylény kontúrjait látod, aki az arcodhoz egész közel hajolva áll, de a meleg levegő nem az ő orrából jön. Most már mindenhonnan érzed a forróságot, az üvöltések pedig még jobban szétfoszlanak, elhalkulnak, míg végül teljes csend uralkodik körülötted.

A terem, ami eddig egy toronyépület közepén állt, most a tetőterévé vált az épület maradékának. Ahogy élesedik a látásod, egyértelművé válik, hogy az épület felső fele egy elsöprő robbanás martalékává vált, a teremben sem maradt semmi, csak hamu és tűz. Az elöljáró és Bar Agantin helyét még csak porkupac sem jelzi, egyedül a kristálylény áll előtted sértetlenül. A robbanás nyomaiból úgy tűnik, mintha te magad lettél volna az epicentrum, belőled szakadt volna ki az az óriási erő, ami elsöpörte a fölötted lévő több tíz méternyi épületet. Ahogy felfelé téved a tekinteted, észreveszed, hogy nem csupán az épület teteje tűnt el, a lángförgeteg egészen a földalatti város kupolájáig felért, fekete koromfoltot hagyva maga után. A legfurcsább pedig talán az, hogy a lángok nem mozognak, a hamu nem száll a levegőben, semmi sem mozog, az idő teljesen megállt. Te magad is belefagytál az időbe, bár érzékeled magad körül a világot, mintha nem tudnál mozogni vagy beszélni, csak szemlélője lennél ennek a jelenésnek. Ellenben a kristálylénnyel, mely melléd ül most.

-Nem volt muszáj megtenned - hallatszik egy ismerős hang, ami mintha a fejedben szólna. Egy kicsit gondolkodnod kell rajta, hogy kihez tartozhat, aztán beugrik. Flemsz sziszegő hangja az, akivel a Kristály Világában találkoztál.

-De meg fogod - teszi hozzá egy másik hang, ami mintha önmagával beszélne kánonban. Xoz-Lox hangja az. - Mert most már tudod, hogy nincs rájuk szükséged.

-Úgyis hamar elhullanak majd, amikor elkezdődik az invázió. Azt hitték, itt elbújhatnak, de tévedtek - hallatszik Menemet.

Egy pillanatra mind elhallgatnak, mintha várnának valamire, vagy valakire. Végül megszólal a suttogó, fojtott hang. Akhillész.

-A Plútó el fog pusztulni...

-Igen, de nem ezért fogod megölni az elöljárót - folytatja Xoz-Lox. - Túl sokat tud már a Dalról. És neked eszed ágában sem volt tényleg nekik adni, nem igaz? Az elejétől kezdve magadnak akartad.

-A káosz mágiád... Mindent megváltoztatott - magyarázza a fejedben suttogva Akhillész. - A raptorok és a Dal sorsa immáron elváltak egymástól. A kristály nem közvetíti a Dalt, taszítja azt. A Kristály Világa pedig nem egyszerű börtön többé. A lelkek nem szabadulnak ki, történjék bármi is a kristállyal. Így a Dal akkor is szól majd, ha...

-Amikor - javítja ki Flemsz. - Amikor a raptorok mind elpusztultak. Tökéletessé tetted a Kristály Világát, és ezzel minden eddiginél erősebbé is vált. Épp, ahogy akartad.

A szemed sarkából észreveszed, hogy a lángok mintha nagyon lassan mozognának, és a hamu is lassan szállni kezd.

-Az időnk lassan a végéhez közeledik - szólal meg Menemet.

-Minden erődre szükséged lesz, hogy az elöljáró kristálya maradék nélkül elégjen. Úgy kell tűnnie, mintha katasztrofális baleset történt volna. Nem túl hihetetlen, hiszen egy isten próbált egy másik világot újraépíteni, ilyenkor elszabadulnak bizonyos erők - magyarázza Xoz-Lox.

-Aztán hagyd el örökre a Plútót. Nincs már sok ideje hátra - teszi hozzá Akhillész.

-Csak hogy világosan érts minket: ez nem egy lehetséges jövő, amit magad körül látsz - szólal meg Flemsz. - Nem egy bepillantás a lehetőségeidbe, ami után eldöntheted, megteszed-e vagy sem. Ez lesz a jövőd.

-Ezt fogod tenni - mondja Xoz-Lox.

-Mert ezt mondtuk neked - teszi hozzá Menemet.

-Mert ezt mondta a Dal - fejezi be Akhillész szomorú hangon.

-És engem nem akarsz ellenségednek.

A hangot ezúttal a kristálylény felől hallod, aki átható, kék szemeivel téged néz. Nem tudnád megmondani, milyen hangon szól, mintha milliónyi hang keveredne egyszerre. A lény, mintha csak egy értetlen nagymacska lenne, elfordítja fejét, és kérdőn pislog rád. A tüzek egyre gyorsabban kezdenek lobogni, a hamu szállni kezd, zajokat hallasz, a pusztulás zaját, aztán a kristálylény ismét pislog.

A következő pillanatban a terem újra a régi, te a lény mellett állsz, és épp befejezed a varázslatodat. Melletted Bar Agantin és az elöljáró állnak, és az előbbi páncélját vizsgálják.

-Áldozd fel a raptorokat, és szövetségre lépek veled - szólal meg a Dal, azaz a kristálylény, és bár a hang felőle jön, mintha csak te hallanád mégis a szavakat.

by **Thorhalla** Pént. 07 Szept. 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: @Godlaw / Tao

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

Egyéb információk:

Egyre jobban az lett a meggyőződésem, hogy a lény valamilyen hatással van a raptorokr. Bar Agantin már-már úgy nézte a sérülését, mintha azt sem tudta volna, hogy miként került oda s az elöljáró számára sem volt továbbra sem érdekes a lény. Mindezek után pedig én éreztem úgy, hogy túl keveset szánunk neki. Emiatt is döntöttem úgy, hogy megvizsgálom a lényt jobban, mint korábban, tekintve azért is, mert pont úgy nyelte el az energiákat, mint abban a világban a Dal. Mikor odaért hozzám már sokkalta nagyobb volt, mint korábban. Most már nagyjából egy méteres volt, a méretei már inkább tigrisre emlékeztettek mintsem valamilyen párducéra. Az én közelségem nem zavarta, csupán a raptoroké. Mikoron varázsolni próbáltam olyan erő volt benne, mely teljesen letaglózott. Már itt tudtam, hogy tényleg ő lesz a Dal, s minderre nem sokkal később megerősítést is kaptam.
A sivításra, sikolyokra, melyek nagyon fájdalmasak voltak próbáltam volna fejemhez kapni, de képtelen voltam mozogni. Mindent sötétség vett körbe, a fejem lüktetett a s mintha szét akart volna robbanni. Nem tudom, hogy mennyi idő telhetett el, de lassanként sok üvöltést lehetett hallani, megannyi kínszenvedést, mely újra azon gyanúmat hivatott alátámasztani, hogy a Dalt hallom. A környék is tisztult, mozogni ugyan nem tudtam, de láttam a lényt, mely viszont igen, a terem ugyanaz, melyben voltam, csak most romokban volt. Ahogyan tisztult a látásom egyre több s több mindent voltam képes kivenni itt a helységben. Se Bar Agantint nem láttam sem pedig az elöljárót s mintha minden, a robbanás, vagy legyen bármi is ez onnan indult volna ki, hol én voltam.
Mindezek után hangokat hallottam, azokét, kiket átvertem odaát a dimenzióban s őket is felhasználva hajtottam igába a Dalt. Szóval a lény tényleg a Dal volt s mindent megváltoztattam, a Raptorok soha sem kapják vissza a Dalt, mert az önálló létforma lett, mely már nincs hozzájuk kötve s nélkülük is létezik. Azonban szavaikra nevetni tudtam volna, ha képes lettem volna. Nagyon félreismertek, nekem nem csak a Dal kellett, hanem egy a világűrben mozgó sereg, kémek, kik információkkal láttak el, kik segítségével tudhattam, hogy ott is mi zajlik. Ezt vajon a Dal is megadja nekem? S nem akarom én a Dalt ellenségnek, ő nem akar engem annak. Az idő újra elindult s ott találtam magam, hol korábban voltam, a Dal szavait pedig elmémben hallottam azt hiszem, hiszen a két férfi nem reagált rá.
- S miből gondolod, hogy nem élvezem azt, hogy ezrek szólnak imával felém minden egyes nap? Kik friss s azonnali információkkal tudnak ellátni. Már nem az vagyok, ki csupán a mérhetetlen hatalmat akarja azonnal. Hosszú távra tervezek – kérdeztem halkan. – S miből gondolod, hogy feláldozom mindezt egy ígéretért, mely semmi garanciát nem ad arra, hogy azt kapjam, amit valóban akarok?
Természetesen, ha tud olyat ígérni, melyek megfelelőek a céljaimhoz, akkor minden gond nélkül feláldozom a raptorokat…

felszerelés/egyebek:

by **Lady Gaia-Vell** Kedd 18 Szept. 2018, 00:03

Kree Invázió 7.

Az idő ura 3 – Az újjászülető idő

Résztvevők: Az ott levők

Helyi Idő: Amikor éppen zajlik a játék/kaland
Helyszín: Ahol épp a játék van
Feladat: – (reagálni a mesélőire, azaz erre a következő reagban)
Résztvevők: Aki éppen ott van

Egyéb információk:

Bárhol és bármikor legyenek is az időben, valami történt ismét vele. Az idővel. 2029. szeptember 11-n egy perccel 7 óra előtt Kang, a Hódító teste összeállt a SHIELD bázisán. Ez pedig az összes létező idővonalra, múltra, jövőre és jelenre is hatással volt. A visszatérte, összeolvadása végén egy hatalmas, fényes robbanás indult ki a férfiból az univerzum minden irányába és minden időbe.

Szerte a világon és az univerzumban hófehér fény volt, amit látott mindenki és okozott pánik hangulatot. Először csak távolban éles fény látszott, ami pillanatról pillanatra nagyobbnak tűnt és hatalmas sebességgel közeledett a minden és mindenki irányába…

Az egész először csak fénysebességgel terjedt, majd egyre gyorsabban és gyorsabban. Így lényegében senkinek volt ideje kitérni előle.

És el is elért mindenkit…

A legfurcsább talán az volt, hogy nem az, hogy nem látott senki semmit, lényegében megvakultak, hanem az, hogy éltek. A fény lökéshulláma mindenkit letarolt a földhöz vágott, mindenki esett, vagy a földre, vagy éppen más emberekre. A hőmérséklet nem változott, kellemes, finom bizsergés volt csak érezhető, mint amikor elzsibbad valamijük.

Értetlenkedő kiáltásokat lehetett hallani mindenfelől – ha olyan helyen vannak, ahol mások is vannak – a tömegben és persze azt riadtan, hogy megvakultak, nem láttak… mindenki csak a fehérséget látta, akkor is, ha lehunyta a szemét, amennyire hallani lehetett mindenki más is, még a vakok is. A vakság mellett a dolog jó oldala az volt, hogy éltek.

Jó pár percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a látásuk kezdjen visszatérni. Először a fehérségben foltokat lehetett látni, majd minden sötétedni kezdett és már alakzatokat is kivehettek. Nagyjából tíz perc után állt vissza mindenki látása az eredetire.

Azonban a világban semmilyen változást nem lehetett látni, de az a vakító fehér fény eltűnt…

Plútó - Page 2 7kMvp6c

Most kivételesen nincs az, hogy a KM elhalaszthatná ezt, mert ez minden idősíkra kihat. Szóval erre is tessék reagálni és elnézést a meséléstől.
Ahol csak játékosok vannak ott meg értelemszerűen megtörtént mindez és utána haladhat utána a játék tovább.
Természetesen azt senki sem tudja, hogy mi okozta mindezt, majd az event végén mindenki, aki nincs ott, azok is megtudják. Addig csak egy ismeretlen esemény ez.

by **Godlaw / Tao** Kedd 18 Szept. 2018, 14:49

A fejedben válaszolsz a Dalnak, az pedig nyugodtan végighallgat téged. A nagymacska kristálytiszta, kék szemei figyelnek téged, és érdeklődve fordítja el a fejét a lény.

-Ha hosszú távra tervezel, nem a raptorokba helyezed a bizalmadat, hisz már mondtam, az ő idejük hamarosan lejár. Imáik már nem sokáig szólnak hozzád, először segítségért könyörögnek majd, aztán kegyelemért, végül csak a gyors és fájdalommentes halálért. De ha nem pusztítod el az elöljárót és a varázslóját, mások is tudomást szerezhetnek rólam. Azzal pedig egyikünk sem jár jól. Választhatod a raptorokat, vagy választhatsz engem. Ígérhetek bármit, de tudod jól, hogy meg is szeghetem a szavamat, így elkerülném a felesleges szócséplést. Minden csak attól függ, hogy hiszel-e nekem. Én vagyok a Dal, a jövő, a jelen és a múlt ismerője. Lelkek millióinak szenvedése adja az erőmet, és hála neked az erőm már sosem fog kiapadni.

Ekkor a terem panorámaablakain túlról óriási fényesség borít el mindent (lásd, korszakkaland). Mikor a fényesség elmúlik, Sol Jahanmi és Bar Agantin is felkelnek a földről, a korábbi teendőjükről megfeledkezve sietnek az ablakhoz, és próbálnak rájönni, mi történhetett. Odakint néhány jármű és raptor lezuhant az égből, hiszen vakon nem tudtak navigálni. Történt néhány kisebb baleset, de nem látszik, hogy mi lehetett a fényesség forrása.

-Tégy belátásod szerint - szól még a kristályteremtmény, és az ablak felé sétál ő maga is, mintha az iménti fényesség felkeltette volna az érdeklődését.

by **Thorhalla** Szomb. 22 Szept. 2018, 00:00

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés, Káosz és a Raptorok istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: @Godlaw / Tao

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

Egyéb információk:

Még mindig nem bíztam ebben a Dalban, de úgy véltem, hogyha valaha is megpróbál átverni, vagy hazudik, akkor azáltal, ahogyan létrehoztam meg is semmisíthetem. Ennél sokkalta veszélyesebb formájában is képes voltam arra, hogy kordában tartsam s legyőzzem. Noha úgy véltem, hogy képes lennék arra, hogy megmentsem az összes raptort könnyedén főleg, hogy tudom, hogy közelednek a kree-k s megtámadnák őket. Semmibe sem kerülne mondjuk a Titánra, vagy valamely másik közeli bolygóra átvinni őket a hatalmammal. A jelen, a múlt s a jövő ismerője, akárcsak a pici Ingrid…
< ~ De mint szinte minden jövőt ismerő entitás, felteszem te is csupán a lehetséges jövőt ismered ~ üzentem. ~ Vajmi kevés oly személy van, kik a tényleges eljövendőt látják s nem csupán azt, mi lehet. ~ >
Bár szavai úgy hatottak, mintha arra célozna, hogy nem lehetséges jövőt, hanem a ténylegesen elkövetkezendőt ismeri. Mely be fog következni s mi ellen nem lehet mit tenni. Annyira igazából nem volt már fontos, hiszen döntöttem, hogy megteszem, más fajt is találhatok arra, mire akarok, olyanokat, kiket nem akar mindenki holtan látni. A fehér fénynél a kezemet a szemem elé emeltem, de mindez nem volt elég, percekre elvakított s a földre is lökött, bármi is volt mindez. Míg tartott igyekeztem koncentrációval mágiát érzékelni, hogy ez efféle bűbáj volt-e, vagy sem. Mikor már végre láttam úgy érzékeltem, semmiféle változás sem volt körülöttem. Végül komoly arckifejezéssel fordultam a Dal felé s bólintottam neki, hogy megteszem, mit kell. Az sajnálatos volt, hogy egy fajtársamat is el kell pusztítanom s nem tehetem meg azt, hogy csak a kristály pusztul el s az ő emlékeit elveszem, s így már hazatérhet. Két varázslatot is készültem majd létrehozni, hármat igazából, az egyik tűz elleni védelem önmagamra, a második egy hatalmas tűzrobbanás, mely nagyjából a teljes emeletet megsemmisíti a két raptor gazdatesttel együtt. S, ha mindez nem elég – eléggé biztos voltam benne, hogy lesz az a kristályoknak – akkor még egy térmágiát is, mellyel a Napba küldöm a két kristályt.
A tűz elleni védelem a legegyszerűbb, ehhez igyekeztem felrajzolni a rúnát a hátam mögött, s előtte körbenéztem, hogy vannak-e kamerák, vagy efféle rögzítő eszközök, hogy úgy tudjam megejteni a varázslatokat, hogy ne rögzíthessék. Ha sikerült, akkor jöhettek a következő rúnák, melyek egy belőlem induló hatalmas, romboló erejű tűzkitörést fog okozni. Ha kellően sok energia gyűlt össze, akkor egyszerűen elengedem a varázslatot. Ha a robbanás s a tűz elül, akkor amennyiben a kristályok még megmaradtak a harmadik varázslatot immáron halk szavakkal szándékozom elvarázsolni s a Napba teleportálni a két kristályt…

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Kedd 25 Szept. 2018, 14:47

Miután összeszeded magad, elfogadod a Dal ajánlatát. A felvetésedre, miszerint a lehetséges jövőt látja a valódi helyett, nem kapsz tőle választ, a kristálylény csak kifelé néz az ablakon.

Miután megbizonyosodsz róla, hogy a teremben nincsenek kamerák varázsolni kezdesz. A védőmágiád létrejön, ez számodra nem okoz gondot, és nem kelt feltűnést. Amikor a tűzkitörést kezded varázsolni, az már kevésbé feltánésmentes. Sol Jahanmi nem ismeri fel, mire készülsz, hiszen az asgardi mágia nem szakterülete. Bizalmasodként azt hiszi, csak egy újabb varázslatot hozol létre, nyilván az iménti villanás miatt. Bar Agantin már nem ennyire naív, de mielőtt felfoghatná, miféle pusztító erejű mágia fog elszabadulni itt másodperceken belül, már késő is.

<-Elöljáró, vi...>

Utolsó, félbeszakadó szavai közben Sol Jahanmit próbálja védeni testével, de mindez hiábavaló. Ahogy elereszted a mágiát, érzékeled, hogy az erősebb jön létre, mint tervezted. A Dal kristályai felizzanak, és mintha felerősítenék a mágiádat. Ezzel együtt a lény ismét anyagtalanná válik, így védve meg önmagát a pusztító tűzfergetegtől.

Az iménti vakító fény után egy újabb fényesség következik, ezúttal te magad vagy a forrása. A lángtenger elönti a szintet, a robbanás elsöprő ereje szétfeszíti az épületet, semmi sem marad épen. Mire elül a tűz és a fény nagy része, már csak te maradtál az emeleten, a két raptornak írmagja sincs, még egy hamukupac sem jelzi, ahol korábban voltak. Kristályaiknak nyoma sincs, ahogy az épületnek sem feletted. Minden épp úgy néz ki, mint a Dal által küldött látomásban: a város kupolájáig ér a kormos folt, és mintha meg is repedt volna.

Melletted a Dal anyagtalan formából ismét megszilárdul.

-Most ideje távoznunk. Bar Agantin nélkül a Plútót már nem védi mágia, a felszíne pedig megsérült, így a raptorok által használt rengeteg energia, sugárzás és rádióhullám szabadon kijut az űrbe. A Kristály népe lelepleződött, a Kreek hamarosan észreveszik a jeleket, és elpusztítják a bolygó lakosságát.

A kristálylény melléd sétál, és értelmesnek tűnő tekintetével rád néz.

-Ne csüggedj, hogy elveszítetted a híveidet. Sokan várnak a megmentőjükre, és hamarosan új követőid lesznek. A háború a legjobb alkalom, hogy az emberek az istenekhez forduljanak - jövendöli a Dal.

by **Thorhalla** Szer. 26 Szept. 2018, 09:16

Előtörténet:
LINK

Kaland:
A Dal visszatérése

Lady Thorhalla Lokidottir

A Tüzek, a Cselszövés és a Káosz istennője, a csalás úrnője, Jotunheim királynője, Asgard és Helheim hercegnője, a Cabal vezetője, Az Árnyak házának királynője, stb.

Játékostárs(ak) neve: @Godlaw / Tao

Idő: 2029. Boszorkányszombat/Walpurgis éj
Helyszín: Plútó, A Kristály Népének városa, a Kapu Terme
Cél / Feladat: Elmondani, hogy a Dal visszatér
Szövetségesek: Raptorok
Ellenségek: -

Egyéb információk:

Arra már nem kaptam választ, hogy melyik jövőt is látja, a bizonyost, vagy a lehetségest. Mindenesetre belekezdtem a varázslatba. Egy pillanatra talán még meg is sajnáltam ezeket, pedig mily sok lehetőség volt a raptorokban. S egyetlen egy marad majd meg, s az sem tartozik hozzájuk. Az utolsó pillanatban még nekik is feltűnt, hogy mire készülök. Most megtanulták, hogy miért is ne bízzanak a csalás úrnőjében, a káosz s cselszövés istennőjében. A varázslat „elszabadult”. Erősebb volt, mint amit én akartam létrehozni, láttam, hogy a Dal felvillan a kristályai s ismételten olyan áttetsző lesz, mint korábban volt. Mikor már láttam, akkoron ugyanaz a kép tárult elém, mit korábban is láttam a látomásban. Ebből még nem vonhattam le sokatmondó következtetést, majd később kell rájönnöm minderre.
Még lepillantottam a városra miközben a Dal beszélt, hogy mi történt s hogy a kree-k hamarosan észlelik mindazt, ami itt történt s ami itt van. Ironikus, hogy éppen ezen tett miatt fognak rájuk bukkanni, e nélkül mégsem történt volna meg mindez. Leginkább Bar Agantin-t sajnáltam az egész helyről, hiszen ő asgardi volt, akár haza is térhetett volna, hacsak a kristálya pusztul el. Bárki bármit mond, a saját népen fontos nekem. S igen, hamarosan tényleg találhatok olyanokat, akik istenként tisztelnek s megtehetik azt nekem, mire eredetileg a raptorokat szántam.
< - Remélem, hogy tényleg így lesz, különben mindez csak egy felesleges pazarlás lenne –feleltem. >
Főleg Bar Agantin kristályáért, mert igencsak remek fókusz lehetett volna a varázslataimhoz miután legyőztem a raptort. Felemeltem a kezem s varázsszavak mellett rúnákat rajzoltam a levegőbe, hogy a teleportálást létrehozzam. Tudtam, hogy minimum jó pár percig el fog tartani, hiszen egy másik dimenzióba, Asgardra, a saját palotámba igyekszem ezáltal eljutni, magam mögött hagyva valószínűleg örökre a Plútót…

//Van egy olyan érzésem, hogy már csak az epilógus jön, szóval köszönöm a kalandot Smile

//
//Folytatás: Hyrrokkin birtok//

felszerelés/egyebek:

by **Godlaw / Tao** Csüt. 27 Szept. 2018, 14:50

A robbanás után a városban kezdett eluralkodni a káosz. Először a Dal ébredése miatt alakultak ki problémák, aztán következett a villanás, végül pedig az egyik központi torony semmisült meg a robbanásban - ez már elég sok volt egyszerre a raptoroknak, hogy kitörjön a pánik. A tűz persze átterjedt más épületekre is, a környező tornyok is megroppantak a mágikus erőtől, így a katasztrófa még korántsem teljesedett ki.

Miután kigyönyörködted magad a látványban, hozzálátsz a teleportáláshoz. Amikor végül létrejön a mágiád, ismét érzed, hogy a mágikus energiákba belenyúl a Dal, és vele együtt hagyod el a Plútót.

Beteges zöld fény világítja meg a könyvtárszoba falát, kisvártatva pedig a semmiből jelensz meg a Dal megtestesülésével együtt. Ismét Asgardon vagy, a családi birtokon, a könyvtárban. Walpurgis éjjele hamarosan véget ér, a hold már útja végéhez közeledik, a csillagok kezdenek elhalványulni a pirkadat fényében. A kinti félhomály uralja a könyvtárat is, a helyiség elhagyatott. Csak a kristálylény léptei keltenek némi zajt.

-A jövőt megismerni nem nehéz, de végrehajtani kemény feladat. Lássunk hát munkához - mondja a fejedben a milliónyi hangon beszélő Dal, odakintről pedig az első kakas kukorékolása hallatszik.

Epilógus

-Százados, a felderítők megerősítették a feltételezéseket. Az energiajelek valóban a kilencedik bolygóról érkeznek, egy kiterjedt kolónia él a felszín alatt - jelenti a katona.

-Miféle kolónia? - Kérdi kimért hangon a felettes.

-Raptorok, uram.

A kree sztelláris százados kisimít egy ráncot makulátlan uniformisán, mielőtt kiadja a parancsot.

-A száztizenharmadik zászlóalj abban a szektorban állomásozik. Továbbítsa a parancsot a kilencedig bolygón élő kolónia megsemmisítésére.

-Igenis, uram. Százados, mi legyen a kristályokkal?

-Remek kérdés, katona! - Válaszol a százados sejtelmes mosollyal az arcán...

VÉGE

by Ajánlott tartalom