Z búcsúlevele

Hmmm... nehéz ezeket a sorokat leírnom, ami fura. A szívem össze szorul és nehéz lélegeznem, pedig vagy két-három éve egy szót sem írtam ide. Először is... elnézést a nyelvtani hibákért, én és a szépírás majdnem húsz éve küzdünk egymással és mindig is bukásra álltam ellene.

Kezdjük el rendesen.

Helló,

A nevem Z, Morsus, Zack Morsus, MIchael, Morsus, Wolf, Zspider, amit csak akartok. Sokak számára én vagyok a rejtélyes figura, akit a régi játékosok emlegetnek. A régieknek én vagyok az, aki mindezt elkezdte.
Majdnem tizenkét évvel ezelőtt egy kedves író barátom ajánlott egy fórumszerepjáték oldalt. Mivel sokat írtunk együtt és kb csak képregényekről tudtunk dumálni ez az oldal pontosan nekem lett kitalálva. Ez volt az X-men War, majd kb pár héttel később az oldal meghalt és a site eltűnt szóval az alkotók megcsinálták az X-men Outsiderst. Nagyon hamar hatalomra kerültem, részben, mert én voltam az egyetlen játékosuk, aki rengeteg képregényt olvasott, részben, mert kb tíz posztot írtam naponta minimum és... részben, mert az első logikus lépés a tini agyamban az volt, hogy elcsábítsam a két alapító közül a hölgyet. Fiatal voltam és nem sokat javultam
Nehéz ezt elmagyarázni, de én itt éltem. Komolyan, életem nagyon sötét és nagyon fényes pillanatait éltem meg az XMR oldalán. Az outsider halála után már én és egy régi ismerősöm alapítottuk az X-men Reneszánszt, ami csak egyszer költözött. Ide, hála Nefi áldásos munkájának. Még a név a reneszánsz is az én mániákus történelem rajongásomból származik.
Ha össze-vissza írok dolgokat, elnézést ez egy nehéz téma. Egyszerre szeretném elmesélni nektek több mint egy évtized kalandját ezen az oldalon és egyszerre félek, hogy valakit vagy valami fontosat kifelejtek. Mégis párhumoros dolgot elmesélek apróságokat, amik nekem örökre a szívembe égtek:
- Kevesen tudják, de Tao (nem tudom éppen mi a karakter neve) pár héttel korábban kezdett az oldalon, mint én, szóval igazából ő az igazi veterán
- Az oldal tényleg az otthonom volt, ennek hála szereztem egyszer állást és ifjú koromban nem egy női tagja ennek az oldalnak az én hálómban végezte.
- A célom mindig az volt, hogy ez az oldal olyan legyen, mint egy képregény. Furcsa crossovereink voltak más oldalakkal (pl supernatural), párhuzamos világaink, nagy event méretű történeteink. Sehol sem csináltak ilyesmiket, de én azt akartam, ha valaki idejön úgy érezze itt bármiféle őrület megeshet.

A baja az, hogy annyi embernek kéne megköszönnöm. Nefi, Maniac, Tao, Diamondblade, Meia, Sakura, Dorten, Doki, Bishop, Darren, Kaan, Szöcske, Iván, Ogre és tudom, hogy kihagyok sokakat. Ciki, de ezekből az emberekből többen kitartóbbak mint én. Lehet, hogy van köztük olyan, aki inkább ártott, de azt is meg kell köszönnöm. Az XMR azért tart itt, mert remek játékosai vannak, a legkitartóbb staffja a rohadt bolygón és mert túl sokan mondták azt nekünk, hogy ez az oldlan egy hét múlva üres lesz.

Írtam a kezdetről, a kedvenc dolgaimról és azokról, akik miatt mindez megtörténhetett. Már csak egy dolog maradt hátra: miért is távozok. Ez egy összetett kérdés. Sok nehéz válasszal. Elsődlegesen már nincs rá időm, jó ideje minden kalandom lassan és szenvedősen haladt vagy nem haladt. Éreztem magamon a fatige-ot. Akárhányszor jöttem játszani lelkesen elakartam merülni, de a dolgok belassultak és mire észbe kaptam annyira elterelődött a figyelmem, hogy hónapok óta nem írtam. Ezt így nem lehet, nem ezt érdemlitek. Persze az se segít, hogy azóta itt a munka, a család és barátok. Nem tudok annyit írni, mint régen. Az utolsó ok pedig önző és elnézést kérek érte, de amennyi időm maradt írni azt a saját műveimre használom fel. Sokan eddig is tudtátok, hogy Zspider néven írok novellákat (még pár pályázaton is nyertem) és képregényeket is, de tavalyelőtt óta új fokozatba állítottam magamat. Ez évben a Hungarocomix-on az Original Comix standján úrja kiadják színesben a Peter Shed és Emberiség című képregényeimet, szóval, ha szeretnétek velem személyesen találkozni szívesen várok minden dedikálni valót. Továbbá most javítom ki életem első teljesen elkészült könyvét, hogy utána kiadók elé tehessem azt. Ez egy hatalmas munka mind fizikailag mind szellemileg. Mégis, soha nem vágytam semmire ennél jobban. Az álmom, hogy egyszer bolt polcain láthassam a művemet valami, amiről azóta álmodok, hogy majdnem két évtizede megírtam az első novellámat.

Végére ez nem egy búcsú ez egy viszlát. Bár továbbra sem járok fel aktívan Nefinek és a staffnak még mindig segédkezni fogok, távolról figyelek titeket és itt leszek ha baj van. Ha a könyvem valaha is sikeres lesz tudni fogjátok, mert szarrá spamelem ezt a helyet Addig is ha más nem megtaláltok a Zspider facebook oldalon, a zspider.blog.hu honlapomon és a nem sokára (Nefi segítségével) elinduló zspider.hu oldalon. Mindegyiken próbálok rendszeresen updatelni és híreket adni magamról. Nem ígérem, de ha lehet még igenis vissza fogok térni, mert van pár befejezetlen dolgom és higgyétek el van pár kemény kalandom nektek félre rakva.

Van egy közmondásom, ami jobb bármi búcsú szónál vagy hálás köszönetnél, amit utolsó szó jogán írhatnék:
"Mindenki visszatér az XMR-re"
Várj... nem rosszul idéztem:
"Mindenki visszatér hozzánk"

Mint már mondtam párszor, hogy hiányzol
Visszavárunk mindannyian! (merem ezt mondani a többiek nevében is)