Szuperhumánok (párhuzamos állandó - ingyen njk kaland)

Ez a játék majdnem teljesen egyezni fog az "Új mutánsok"-kal (amire még mindig lehet jelentkezni!) csak pár különbség lesz, de kezdjük az elején.
- A jelentkezők csináljanak egy rövid minimum 1 oldalas előtörténetet, itt a karakterben nincsen megkötés kivéve egyet: ember legyen. Kora, neme, származása, stb, semmi más nem számít csak, hogy ember legyen a 12 és a 99 éves kora között. Lehet zseni is mellette. Elfogadok Reneszánsz, VH, stb karaktert is, ha az életében leírt eseményeket módosítjátok, mivel itt még alig történt valami. A mutánsok is csak pár éve nyílt tények, ha bizonytalan vagy kérdezz engem szívesen válaszolok.
- Ez mindig magánkaland, aminek a során a megírt karaktered átéli a balesetet vagy kísérletet, ami majd a képességeit adja. A kaland után a karakter a tiéd. Írd ki őt a jk-k vagy az njk-k közé és menj játszani
- Hogy milyen kalandod és képességed lesz az abból derül ki, hogy az előtörténeted végére milyen számot írsz 1-20ig. A számok mögött klasszikus szuperhős és gonosz eredetek vannak, amiket itt te fogsz átélni. Köztük pl: Hulk, Pókember, Vezér, stb. Hogy az újdonsült erődet mire használod az már rajtad múlik.

Bármilyen kérdésed van fordulj hozzám vagy írj ebbe a topicba

Elfogadva, még annyit írj bele kérlek, hogy pontosan hol is született a karaktered hiszen csak felnőttkorában érkezett Amerikába. Gondolom pontosan emiatt ismer még egy nyelvet az angolon kívül, azokat is jegyezd fel.

A kalandod itt kezdődik:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t2616-mojave-sivatag#52427
Lássuk mikor jössz rá, hogy mit is választottál magadnak

Elfogadva!

Kalandod itt indul:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t423-a-seals-gyogyszergyarto-ceg-kozpontja#52485

Eddig karakterek:
0-8.
9. Markus Sol - Homokember

10-12.
13. Annabeth Winters - ?
14-20.

Az utolsó talin ígértekhez híven jövök is.

Név: Kata Kira Sign
Egyéb név(i): Miss Vudu
Faj: ember
Nem: nő
Jellem: kreatív, egoista, találékony és higgadt jellemű. Szeret harmadik személyben beszélni magáról.
Születési helye és idő: Manhattan, 1994, Január 20
Kor: 21 év
Család: 
- Anya, Apa halott,
-Unokahúga él
Foglalkozás: szerelő
Testmagassága: 168 cm
Testsúlya: 55 kg
Szeme színe:barna
Haja színe: fekete
Bőre színe: afroamerikai
Különleges ismertetőjel:
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek:erősen egoista

kinézet:


előtörténet: Kissé különösen zajlott az élete Kirának, akit néha Katának, vagy Miss Vudunak szólítottak. Mindháromra felfigyelt, bár az utolsót nem kedvelte, bár csak egy ember illette ezzel a névvel élete során, az unokahúga, de ő folyamatosan. Pedig nem gyakorolta a vallást, csak azért kapta ezt a becenevet, mert már kicsiként is imádott szerelgetni és egyszer szerszámokból és drótokból rakott össze magának egy babát. Igazából csak unokatestvére Sona látta meg ebben a vudu hasonlóságait, de ettől kezdve rajtamaradt ez a becenév.
De ennyire még ne ugorj előre. Kira története kissé eltér az átlag lányokétól, alapvetően már az öltözködési stílusa is sokkal lazább és sportosabb volt mint a hozzá korban hasonló lányoké. De őt ez nem zavarta, az öltözködési stílusához híven, gyakran járt sportolni. Imádta a HIp-Hop- ot, a Funkit és lány létére a tánc mellett még  járt Kapu-érázni és juhdózni is. Aminek később hasznát is vette, bár ezt akkor még nem tudhatta. Többször került összetűzésbe és akár fiúkkal szemben is kiállt az igaza mellet. Volt hogy még harcolt is emiatt velük. Ezért sokszor más beceneveket is adtak neki, mint a bunyós csaj, vagy vigyázz, mert leüt mint a barnamedve stb, de ő ezekre rá se hederített, és ezek idővel a feledés homályába vesztek.
Bár Kira harcias jellem volt, ennek ellenére voltak barátai, kik mellett bármikor kiállt, ahogy ők is kiálltak érte. Sok időt töltött velük, folyton együtt lógtak, sportoltak, harcoltak. Egy szem barátjával és barátnőjével. Elválaszthatatlanok voltak hárman. Maximum csak kisebb időre távolodtak el egymástól, míg a hármas egyik tagja megvakult a szerelemtől, de aztán mindig visszatalált a hármas egymáshoz.
Így teltek az évek, majd aztán bekövetkezett egy gyökeres változás Kira életében. A szülei meghaltak és a nénikéje és a bácsikája is. Mind egy autóval utaztak, míg nekik hajtott egy részeg kamionsofőr.
Mint minden balesetné, most is a vétlenek fizettek az életükkel.
Ekkor már Kira 18 éves volt. Ahogy a szintén árván maradt unokahúga Sona is, akit mellesleg nem látott túl gyakran eddig a lány. Össze kellett költözniük, és megtanulniuk egymás mellett élni. Egy ideig nehezen ment, de aztán amikor mind a ketten dolgozni kezdtek rendeződni kezdett a dolog kettejük között. Kirából szerelő lett egy helyi cégnél, Sona pedig DJ-nek állt egy nem túl messzi szórakozóhelyen.
Teltek az évek, a pasik jöttek mentek Kira életében, de a barátai mindvégig megmaradtak, és kitartottak egymás mellett.
Ezek alatt az évek alatt több izgalomban volt Kirának részem, mint eddig valaha is. Nem hitte volna, hogy Sona ennyi bajt tud okozni. Akkor nem volt vele baj, mikor a DJ pult mögött keverte a zenét, de amikor nem ott volt és nem is az ágyban, akkor sokszor bajba került. Csinos is, volt és sz*rt a világra, hát ez nem volt egy nyerő kombináció, főleg, ha mellette kiderül róla, hogy nem is ember. Hiába titkolta jól, Kira rájött a titkára. Egyik alkalommal, mikor Sona rossz helyen volt és rossz időben, annyira eldurvultak a dolgok, hogy elrabolták Sonát. Persze Kira mint egy védelmező őrangyal mindig a segítségére sietett ha bajba került, ez most sem volt másként. Kira ugyan ember volt, de talpraesett és a lányokra jellemző önvédelmi spray mellett, ő mindig tartott magánál néhány szerszámot is vészhelyzetekre. Csak az alapot, csavarhúzót, hogy zárakat ki tudjon nyitni, csavarkulcsot, közelharci fegyvernek jó és még eldobva is elég hatékony találatkor, meg hasonló apróságokat. De persze kizárólag zsepik közt, hogy az összekoccanásukkal ne keltsen hangot és ne bukjon le.
Kissé elkanyarodtunk a témától, de a lényeg az, hogy Sona nagy bajban volt. Kira megpróbálta megmenteni, de elszámította magát. Mikor már elintézett hármat az emberrablók közül, akkor egy negyedik elkapta és olyan erővel szorította a hústorony, hogy kis híján megfojtotta a lányt. Ekkor Sona felsikított, ezek után pedig elsötétült előtte a világ.
Amikor magához tért kórházban volt és minden rendben volt vele, sőt Sona ott mosolygott az ágya mellett és láthatóan kutya baja sem volt. Miután hazaengedtek minket, végre elmagyarázta nekem, hogy mégis mi a fene történt ott. A lényeg az, hogy kiderült, hogy ő mutáns, és ha egy bizonyos frekvencián sikít, akkor az üvegek betörnek és az ember ha nem védi a fülét könnyen elájul az erős hangtól. Így menekültünk meg a bandától is, akiket lecsuktak a rendőrök és mint kiderült, alíg emlékeztek valamire a történtekből. Bár ennek ellenére Sona átfestette a haját kékre, ami azért kicsit erős színváltás volt, és innentől kezdve használtuk igazából csak a Sona becenevet rá, elhagyva a korábbi DJ-s "művésznevét" amiről ismert volt, kicsit arébb költözünk és egy másik klubban kezdett el dolgozni.
Ezek után úgy tűnt minden rendeződni látszott. Sona soha többé nem használta az erejét, kissé bizalmatlanabb lett a pasikkal szemben, ami miatt vagányabb imidzse lett, és ennek köszönhetően már nem került annyira sokszor bajba sem, persze Kirának még így is sokszor a körmére kellett néznie, de így már a két unokatestvér jobban megértette egymást és ki is álltak egymás mellett, mintha édes testvérek lettek volna.

szakértelmek:
- műszaki, elektronikai és nagyjából mindenféle tárgy szereléséhhez ért.
- ennek következtében minimálisan ért a zárak feltöréséhhez,(volt hogy kocsinál kellett ez mert a tulajdonos elhagyta a kulcsot, vagy úgy eldeformálta a kocsit, hogy nem tudta kinyitni másképp) és a biztonsági rendszerekhez.( csak a gyengébbekhez a saját műhelyükben is maga szerelte be.)
- a szakiskolába járt, onnan ered a szakmai tudása és a diplomája. ÉS ahol gyakorlati munkáit végezte, abban a műhelyben helyezkedett el később.

szám: 2

Kérlek az előtörténetedet bővítsd legalább a másfélszeresére

Bővítettem, remélem így már jó lessz.

http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRZaN3FiNIYzePx7SpQqtTW194bJrFWFNclAN2W-6S_7rzjqaS2" alt="" />

Adatok:
Név: Leon Brend
Egyéb név: Leon
Faj: ember
Nem: férfi
Jellem: visszahúzódót hallgatag, ember mutáns barát. Inkább csöndes természetü, nehéz kihozni a sodrából.
Személyazonosság: nyílt minden ki ismeri
Születési hely és idő: 1995. Április. 29. New York, Queens
Kor: 24 (2019-ben)
Család: egyedül az apja és a húga él: Max Brend, és Kath Brend
Foglalkozás: ex - rendőr, jelenleg magán nyomozó és mellékállásban a családi fegyverkereskedésben dolgozik (ha szükséges, vagy ha nincs melója)
Testmagassága: 184 cm
Testsúlya: 86 kg
Szeme színe: sötétkék
Haja színe: világos barna
Bőre színe: fehér,
Különleges ismertetőjel: fél hosszú haj, enyhe borosta, folyton egy régi barna börkabát van rajta, és pisztolyok.
Repülési sebesség: nem repül sima ember
Egészségi állapot: 100%-n egészséges

Életrajza:

1995-ben látta meg a napvilágot Queensben.
Egyszerű hétköznapinak mondható család volt. Aminek minden tagja köthető volt valahogyan a fegyverekhez. Az apja Max egy fegyverkereskedést üzemeltet, ami egész szépen megy. A bolt Queens határában, volt. Az apja nagy vesztern rajongó volt így Hat lövésnek nevezte el az üzletét. Nincs oka a panaszra. Főleg a rendőrségnek árul fegyvereket, nagyobb számban. Anya a helyi rendőrségen volt járőr, becsületes, aki imádta a munkáját.
2000-ben Kath is meg született a kis húga. Igazi kis ördögfióka volt a lány. Mindig a bátyja agyára ment, de csak szeretetből.
Leont mindig is érdekelték a fegyverek, így nem meg lepő, hogy már kiskorában folyton a boltban mászkált, és a fegyveres magazinokat olvasgatta. Későbbiekben elégé zűrös gyerekkora volt egyik balhéból keveredett a másikba, elkerülte az iskolát. Hozott pár rossz döntést. De melyik fiatal nem követi el ezt a hibát? Tipikus rossz társaságba keveredet. Sokszor majdnem le is tartoztatták, csak az édesanya miatt hagyták békén. Végül a szülei meg elégelték ezt, és egy katonaiskolába küldték. Ott rendesen helyre rázták a fiút. Kiképezték az alapokra, hogyan tartsa magát kondiban, a fegyelemre, és a rendre. Ezt a két dolgot nagyon a fejébe verték. De semmi se tart örökké, és az iskolai évek is hamar elteltek. Elérkezet a suli vége, amikor haza térhet. Mikor haza tért mintha kicserélték volna a szülei nagy örömére. A rossz bajkeverő, mindig bajban lévő fiuk helyett, egy rendes fiatalembert kaptak vissza. Persze az évek alatt rendszeresen otthon volt a szünetek alatt. De akkor is örültek a pozitív fejlődésnek.  Folytatta a tanulmányait, mert eldöntötte, hogy rendőr lesz. Ekkor már bokszolt, minden hétvégén kijárt a pályára, folyamatosan edzet. Igyekezet formában tartani magát. Mikor sikeresen le diplomázót-felvételt nyert a rendőr akadémiára, az anya nagyban támogatta és segítette a tanulmányaiban. De mind eközben besegít kezet a boltban. A húga tanítónőnek ment. Nem is akár milyennek, önvédelminek. Igaz nem úgy van köze a fegyverekhez, mint a család többi tagjának, de nem lett Kakuk tojás.
Végül 22 évesen felvették a rendőrségre. Nagy volt az öröm, szerencséjére pont az anya mellé osztották be. Minden szép és jó volt. Látszólag egyenesben van az élete.
Egészen egy sötét baljós éjjelig. Amikor egy utcai lövöldözésben az édes anya életét vesztette. Semmit se tehetett a megmentése érdekében. A karjai közt halt meg. Leon ekkor összetört, és magát hibáztatta. Leszerelt a rendőrségtől, és haza költözött. Kerülte a társaságot, enyhén depressziós lett. Később a boltban kezdet el dolgozni, hogy segíthessen az apjának. Majd mikor egy ismerőse felbérelte egy „magánnyomozós melóra” elhatározta, hogy így fog segíteni az embereknek. Ennek hatására a bolt feletti üres szobát át alakította egy magánnyomozó irodává. A boltban, ha szükséges besegít árut pakolni, takarítani, leltározni. De a kasszához sose áll be. A jött magánnyomozói praxisa megytegetet. Annyira ment, hogy ne keljen pénzt kérnie. Igaz már nem rendőr, de még is a rendet tarthatta fent ezekkel a melókkal. Az összes melót elvállalta, csak pár melót utasított vissza, amik bűzlöttek. Emberrablás, lopás, házasság törés, a szokásos magánnyomozós melókat kapta. Bár régi rendőr haverja is hozzá küldőt, egy két embert az őrsről akiknek valami szabály miatt nem segíthettek.


Képességei:
Jó fizikumú fiatalember, rendszeres sportolásnak köszönhetően, megfelelő reflexekkel. Bírja a strapát,

Szakértelmei:
Katonai akadémia által szerzettudás, rendőrségi kiképzés, fegyver ismeret, boksz, és alapszintű atlétika.

Felszerelései:
tartalék tárak meg töltve, négy db, bicska, fél liter víz. Mobiltelefon
2db:







Szám legyen mondjuk : 19

Mindketten: 2019-et írunk és nem 15-öt
Kira: A karaktered csak szerelő, nem? Egy szó sincs hackelésről az előtörténetben. Mik a szakértelmei pontosan? Mikor és hol tanult szerelést szakmát? Ez a része kimaradt Kérnék Sonának is njk-k közé előtörténetet mivel itt mutánsnak lenni elégé nagy szó. Része annak a kb 200 karakternek, akiknek van erejük
Leon: Ez nem egy oldal legalább a duplája legyen még Milyne ügyeket intéz magánnyomozóként? Mi a bolt neve és helye? Miért más az apja neve? Milyen küzdősportot tanult az akadémián?

Eddig karakterek:
1.
2. Kira Sign
3-8.
9. Markus Sol - Homokember

10-12.
13. Annabeth Winters - Morbius, az Élő Vámpír

14-18.
19. Leon Brend
20.

Becsszó, hogy nem minden karakter póki ellenség csak az elsők beletenyereltek.

Javítva és Sonát majd megcsinálom, csak már ma nem lesz időm megírni. A szakértelmeknél írtam le honnan szerezte azokat. Remélem így már jó lesz.

Kalandok újra indulnak! Kérdés, hogy Kira és Leon kérik-e a számukat még mindig! Jelentkezés megnyitva újaknak!

Persze, szeretném kérni a számomat.

A száma tied, nem sokkára kiírom a kalandot Leon számát vissza rakom a zsákba jelentkezni lehet. Ki lesz Hulk, Pókember és a képregényekből és rajzfilmekből ismert szuperhumánok? Egy jk akár több njk-t kaphat

Név: Nathan Faust
Egyéb név: Nate, Mr. Faust, Fáraó
Faj: Ember
Nem: Férfi
Jellem: Kalandvágyó, kíváncsi
Személyazonosság: Nyílt
Születési hely: Amerika, New York
Kor: 28 év
Család: Szülei élnek, húga Texasban él
Foglalkozás: Archeológus, kincskereső
Testmagassága: 178 cm
Testsúlya: 77 kg
Szeme színe: Kék
Haja színe: Fekete
Bőre színe: Fehér
Egészségi állapot: Egészséges.
Szakértelmei:
- Katonai kiképzés (közelharc, lőfegyverek)
- Hieroglifák és más vésetek-rajzok ismerése és olvasása
- Túlélés a vadonban
- Alkudozás (leginkább piaci kereskedőkkel)
Felszerelés: Táska, távcső, jegyzetek, fényképezőgép, katonai kés, mobil, iratok;

Minden minden még messze a születésem előtt kezdődött. A családom előszeretettel mesélte el az ősi történeteket és mutattak meg mindent, amit azóta őriztek.
Úgy tartották, hogy az egész családunk egy több ezer évvel ezelőtt élt egyiptomi embertől származik. A kevés feljegyzés szerint Onuris-nak hívták. Vagy legalábbis a mostani időkben így olvassák a nevét. Minden ami fennmaradt róla, a családi legendárium szerint, az általa hátrahagyott tekercseknek és rajzoknak köszönhető, plusz annak amit az utána jövők még feljegyeztek, mígnem szövevényes családfa és családtörténelem nem lett, mely egészen hozzám elért.
Azt mesélték, hogy Onuris nagy ember volt. A tudás istenének a papja, aki nagy befolyással és erőkkel rendelkezett. Még azt is mondták, hogy én hasonlítok rá, és egy képet is mutattak, bár én semmi hasonlóságot nem láttam az oldalról megfestett emberke és saját magam között, csupán a hajszínünk egyezett.
Állítólag egy napon egy utazóval találkozott, akivel megismerkedésük után, sokáig járta az országot. Az írások szerint ez az utazó még nagyobb erőt és tudást adott neki, mintha maga, a tudás istene küldte volna hozzá. Az utazásokat nem részletezi, csupán az „úgynevezett” utolsót. Ez volt az az alkalom amikor elváltak az útjaik és a feljegyzés szerint, meghagyta a családnak azt a feladatot, hogy várják azt, amikor az ismeretlen vándor ismét eljön a családhoz.
Ezeken és hasonló történeteken nőttem fel kisgyermekként. Mindig elképzeltem, hogy milyen lehet hatalmas erejű papnak, vagy épp egy birodalmat vezető fáraónak lenni. Aztán a történetek változni kezdtek. Mikor már idősebb lettem egy új és mélyebb történet is vegyült ezek mellé. Egy titkos társaságé, amelynek a feladata az volt, hogy megvédje a családi emlékeket és emléktárgyakat, valamint, hogy egyszer megtalálja azt a sírt, ahol ez a bizonyos ős nyughelye van, valamint, hogy várja a rejtélyes utazót. Ennek a társaságnak neveltek az újabb lépcsőfokává.
Nem volt nehéz dolguk, hisz az ősi dolgoknak és kíváncsiságomnak köszönhetően érdekelt az ilyesmi, arról nem is beszélve, hogy amióta az eszemet tudom ősi kincseket és helyeket szerettem volna felfedezni, olyat amilyet még senki sem látott. Ezért végeztem el az archeológiát, és ezért is álltam be néhány évet a hadseregbe. Egyrészt hazámat is akartam szolgálni, másrészt a kiképzéseknek hála sok mindent megtanultam amit később hasznosíthattam.
Aztán következett a kutatócsoport. Talán ez ment a legkönnyebben az egyetem jeles elvégzése után. Egy idősebb professzor és sok más, hozzám hasonló fiatal alkotta a csapatot. Itt neveztek el Fáraónak. Mindnyájunkban dúlt a kíváncsiság és a felfedezés iránti szenvedély, még az öreg professzorban is, pedig ő az évek alatt sokat letett az asztalra. Most pedig nekünk segített, hogy mindezt megtegyük, és mi mentünk és csináltunk. Ha találtunk egy nyomot, vagy akár egy apró pletykát, vagy anekdotát valamiről ami létezhetett, elveszett és senki sem találja akkor elindultunk. Napokat, akár heteket is eltöltöttünk dzsungelekben, hegyekben vagy épp föld alatti barlangrendszerekben, csak hogy megtaláljunk valamit, amiről még senki sem bizonyította be, hogy létezik. Túléltük és bebizonyítottuk, hogy létezik. Nem mindig volt könnyű az ősi csapdáknak, rejtvényeknek, vagy épp a minket akadályozni, legyőzni kívánó tolvajoknak, kincsrablóknak köszönhetően, de kisebb-nagyobb sérülésekkel mindig túléltük. Remélem, hogy egyszer azt az ősi sírhelyet és az ősöm egész hagyatékát megtalálom majd a homok rejtekében, és ki tudja, talán az utazóval is találkozhatom majd.

Még kicsit bővíts és ellesz fogadva, utána egyszerre lesz kiírva kalandod Kirával, de máshol játszotok Bár van egy nagyon vicces hasonlóságotok majd rájöttök mi az

Foglalt számok:
2. Kira - ?
7. Nathan Faust - ?
9. Markus Sol - Homokember
13. Annabeth Winters - Morbius, az Élő Vámpír

Nathan kalandja: Készülj rá, hogy egészen nagy sztoriba kavarodsz
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1877p50-new-york-allami-erdosegek#55681
Kira:
Írd meg a Manhattani szerelő műhelyedet onnan indul a kalandod

Adatok:

Név: Jarrett Al-hamedi
Egyéb név(i): -
Faj: ember
Nem: férfi
Jellem: Minden embert szeret és értékeli az emberi életet. Azért állt katonának, hogy megvédhesse családját és honfitársait.
Személyazonosság: Nyílt
Születési helye és idő: Chicago, 1995. augusztus 22.
Kor: 30
Család:   Abdul Aleem Al-hamedi-apa, él
             Jane Winston-anya, él
             Jarrett Winston- nagyapa, halott
             Haifa Alhamedi- mostoha anya, él
             George Smith- mostoha apa, él
Foglalkozás: S.H.I.E.L.D. speciális ügynök
Testmagassága: 178 cm
Testsúlya: 90 kg
Szeme színe: Kék
Haja színe: Fekete
Bőre színe: Barna
Különleges ismertetőjel: -
Egészségi állapot/ betegségek: -
Életrajza:

Chicagoban születtem, elég zavaros családba. Anyám, régi, keresztény és katonacsaládba tartozott, ahol igen kemény kézzel bántak vele. Mit csinál egy 20-as éveit alulról alig karcoló, családja szigora ellen lázadó lány? Nos, anyám válasza erre apám volt. Egy friss bevándorló, muszlim, swarma büfés? Tökéletes. Pár hónapig jártak együtt és nem is terveztek többet, de ekkor történt egy baleset- én. Nagyapám, természetesen rögtön megvont minden fajta támogatást, amint megtudta. Ennek ellenére jól éltünk. Minden megvolt, ami kellett és még egy-két plusz dolog is. Emlékszem apámra. Minden este boldogan jött haza a sz.r munkájából. Áradozott, hogy milyen jó hely is Amerika. Ez tette olyan kellemessé ezeket az éveket. Ennyi pozitív energiától még a legdepressziósabb ember is jobban érzi magát. Ekkor választottam ki példaképemet is. Amerika Kapitányt. Volt poszterem is, meg minden. Anyám mesélt még történetek, hogy a dédapám még harcolt is vele a 2. világháborúban. Nem tudom mennyi az igazság alapja, de az biztos, hogy kis suhancként imádtam ezt. Örömmel gondolok vissza ezekre az időkre. De semmi sem tarthat örökké.

Az ok, hogy mért imádta apám annyira a hazát? Nos, hamarosan megjelent a másik nagyapám, egy lánnyal az oldalán, akit már gyerekkorától az apámnak szántak. Hopsz, elfelejtődött. Apám így visszament az óhazába, én meg anyám meg maradtunk. Nem volt vita, mind a ketten egyetértettek. Tehát maradt a jó öreg USA. Hirtelen a nagyapánk nagyon jóba lett velünk. Legalábbis a lányával. Engem megpróbált nem észrevenni. Az évek múlásával anyám újra házasodott és még apámmal is találkoztam egyszer-kétszer. Mindkét mostoha szülőmmel jól kijöttem, sokkal kedvesebbek, mint bármelyik nagyszülő. De egy dologért hálás vagyok a nagyapámnak. „Winston fiú vagy még ha büdös homokmajommal is kevert a véred. És Winston fiúként csak katona lehetsz.” Ezzel a mondattal búcsúzott el tőlem, amikor kirakott az Airforce akadémián, 17 évesen.

Az akadémián töltött éveimre boldogan gondolok vissza. Nem egy barátomat szereztem ott. Persze nem volt minden pillanata tökéletes, de mindent összevetve örömmel gondolok vissza rá. Talán a sors iróniája, talán valamelyik Isten nagyon vicces humorérzéke miatt, de úgy alakult, hogy Aggreszor pilóta lettem. Feladatom az ellenség viselkedésének tökéletes szimulációja és ezzel a pilótáink edzése lett. Nem egyszer hallom az ezzel kapcsolatos vicceket. Ez a munka sosem volt könnyű, de még kevésbé mostanában. Még a hidegháborúban elég volt oroszra festeni a gépeket és el volt intézve, ezt manapság már nem ilyen könnyű megcsinálni. Még ha nem is vesszük a terroristák gyengébb felszerelését és más taktikáit (ezt még megoldjuk), a mutáns terroristákat? Atlantiszt? Na, az már nehezebb. De valahogy megoldjuk. Muszáj. Hiszen ha nem az ellenségek győznek!

Oké, a vak patriotizmust félretéve, az életem többi része is jól alakult. Az Akadémia elvégzése után ott hagytam esős Chicagót és Colorado-ba költöztem. Nem meglepő, hiszen itt a bázisunk. Nincs sok problémám az állammal, de még messze nem szoktam meg. A nagyapám nem régen halálozott el. Igazi veterán temetés volt. Legalábbis amit anyám elmondott, abból ezt szűrtem el. Jó magam nem éreztem, hogy bármikor olyan kapcsolatban lettünk volna, hogy el kéne mennem a temetésére oda állni a régimódi barátai mellé és hallgatni, ahogy hátam mögött zabigyereknek és homokmajomnak hívjanak. Tudok élni anélkül is. Apámmal még mindig rendszeresen találkozok, igaz csak évente. Ezt a kis időt általában a családban töltjük anyámmal, eszünk, beszélgetünk, szórakozunk. Minden ilyesmi. Mindent össze vetve jó életem. Most vettem ki az egy hónapnyi szabimat is, amit New Yorkba tervezek eltölteni. Mindig is kíváncsi voltam a Nagy Almára. Körül nézek, turistáskodok, készítek képeket ilyesmi. Megérdemelt lazítás. Mi rossz történhet?

Képességei: 12

Szakértelmei: Két kezes harci kiképzés, harci repülő pilóta, különböző nemzetek taktikájának ismeret, angol és arab nyelv ismeret.

A kalandod itt indul:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t393-elmhurst-korhaz#55875

Hozok ide is egy karit.

Név: Nina Walsh
Egyéb név:
Faj: ember
Nem: nő
Jellem: Barátságos, higgadt, erős igazság érzettel, egyenlőség párti, nem ítélkezik első látásra, néha nem veszi észre magát hogy pofátlanul bele tud "mászni" mások magán dolgaiba a hihetetlen közvetlensége és szókimondósága miatt, ellenben nem szereti ha valaki megsérti a magán szféráját és "belemászik az aurájába, ez főleg az unszimpatikus, erőszakos, akaratos emberekre vonatkozik, ezek mellett makacs és kitartó, a megjelenésére mindig nagyon figyel.
Születési hely: Anglia, Leeds 1992 Május 25.
Kor: 27
Család:  Anya- Kelly Walsh (51) -él
           Apa- Brian Walsh(56) - meghalt
           2 fiatalabb fiútestvér - Dale Walsh (26), Mason Walsh (23)
Foglalkozás: Újságíró, oknyomozó riporter
Testmagassága:  175 cm
Testsúlya: 60 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: Fekete
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: Enyhülő brit akcentus.
Felszerelés: Semmi különleges felszerelést nem hord magával, csak a szokásos tartalom ami egy nő táskájában kell legyen, plusz egy jegyzettömb, egy toll és egy paprika spray.
Külső:


Életpálya:
1992-ben láttam napvilágot Leeds városában mint első gyermek. Édes anyám a Leeds Művészeti Galéria igazgatója volt , édesapám pedig a rohamosztagosok egyik megbecsült tagja volt, mindig is érdekesnek találtam hogyan talált egymásra ez a két gyökereiben különböző lélek, de térjünk vissza hozzám. A szülővárosomról annyit mondhatok hogy szinte minden megtalálható itt ami egy teljes élet kulcsa, pezsgett éjjel nappal, nagyon szerettem.
Mindig is közvetlen jellem voltam, sok barátom volt, természetemnél fogva könnyű volt az ismerkedés. A sok pozitív kapcsolat között akadtak ellenségek is, aki azt vallja hogy "ami a szívemen, a számon" az eléggé megosztja az embereket, nem mindenki bírja a, hogy is mondjam, "kritikát".
Az iskolás éveimről, már ami az általánost és a gimit illeti nem igazán van mit mesélnem, átlagos szürke hétköznapok sokasága, alig vártam hogy kitörjek ebből a burokból és egy magasabb szintre léphessek. A pályaválasztás mondjuk elég meghatározó volt, nehéz volt a döntés mi is legyek ha nagy leszek. Érthető okokból apám nem várta el hogy a nyomdokaiba lépjek, biztos vagyok benne hogy voltak női rohamosztagos de egyikőnk sem gondolta helyem lenne ott. Bár tanított nekem pár fogást és elvárta hogy formában tartsam magam, ezek megmaradtak a szolid keretek közt. Anyám már nagyobb joggal próbált befolyásolni, ő születésemtől fogva egy művészeti iskolában képzelte el a jövőmet de sajnálattal kellett rá jönnie az évek során hogy nem kaptam kellő tehetséget és nem is igazán érdekelt ez a pálya. Felsorolom mik voltak a szerintük nyerő pozíciók a számomra, nos voltak itt jogi és mérnöki pályák, szervezői és bizonyos vezetői posztok de ezek az elképzelések nem az enyémek voltak így ezeket mind elhessegettem és már csak dacból sem választottam egyiket sem.
Az utolsó pillanatban elért az isteni sugallat, a médiában szeretnék jelen lenni, na de nem a mosolygó műsorvezetőnő személyében, persze úgy is el tudtam volna magam képzelni, hanem mint újságíró. Itt talán még előny is a makacs kotnyeleskedő, kitartó személyiségem. Így kommunikáció és médiatudomány szakon végeztem a sussexi egyetemen.
Kezdetek a helyi újságnál dolgoztam majd sikerült felfejlődni a Newsweek szerkesztőségébe. Karrierépítés közepette észre se vettem de a két öcsém is felnőtt, ők sem épp azokat a szakmákat célozták meg amiket kitaláltak nekik, vérünkben a lázongás, úgy néz ki. Elvesztettük apámat is, aki egy bankrablás megfékezése közben halt meg. Kissé megtépázta a családot ez a tragédia de sikerült sikeresen talpra állnunk. A következő trauma főleg anyámat érintette hisz kaptam egy sokat ígérő ajánlatot Manhattan-ből, amit hülye lettem volna elutasítani. A hiba abban volt hogy a testvéreim célzottan úgy készültek hogy a jövőben minél távolabb kerüljenek Angliától.

3 éve élek kint Amerikában úgyhogy gondolhatják bejött a szerencsém. Néha kicsit rám tör a honvágy és hiányzik a család és a barátok de ez utóbbit valamelyest az internet kínálta lehetőséget képesek enyhíteni.
Gondolkodtam azon is hogy a szerkesztés mellett, hobbiként megírok egy könyvet, viszont amikor oda ülnék hogy elkezdem már maga a tárgy megállít....miről is írjak... Úgy döntöttem ezt az akciót egyelőre halasztom, először éljünk még annyit hogy "könnyűszerrel" legyen miről írni. Addig is maradok az interjúknál, kritikáknál, érdekességeknél és a többi jelenlegi barátommal akik mondhatni nap mint nap körbevesznek.
A beilleszkedés nem vitás, sikeres volt, legalábbis az emberek ezt mutatták előttem, de hogy mit gondolnak azt nem tudhatom, ahogy hallottam egy két pletykát hogy kicsit ki szokás figurázni minket, briteket, esetleg egy kis ellenségeskedés. Kaptam már pozitív megjegyzést hogy csak az akcentusom árulkodik a származásomról.
Szóval, jelenleg szépen alakul az életem, a kisebb bosszúságokon kívül elkerült viszonylag minden súlyosabb esemény, ünnepekkor ha tehetem, Szenteste kötelezően haza utazom ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A család projekt az ami még eléggé késik, ennyi idősen anyám már a kis kezemet fogva sétál velem a parkba, de ami késik nem múlik.

Szám:3

Név: Oscar Bryde
Egyéb név:
Faj: ember
Nem: férfi
Jellem: Szórja a pénzt, szeret az első lenni mindenben, erős versenyszellem. Nem érez szerelmet, feltűnési viszketegségben is szenved. Az orvoslást nem azért választotta, mert érdeklik az emberek, hanem azért, mert ebben jó.
Születési hely és idő: Európa, Brüsszel 1996. Aug. 21
Kor: 22
Család:  számára nem léteznek
Foglalkozás: Orvos medikus
Testmagassága:  180 cm
Testsúlya: 76 kg
Szeme színe: barna
Haja színe: barna
Bőre színe: embert kértél, úgyhogy fehér
Különleges ismertetőjel: -
Felszerelés: Általános orvosi cuccok, apja hitelkártyája, sportkocsi és menő lakás kulcsa, doboz cigaretta, zippo gyújtó
Külső: Általában ing, nyakkendő és mellény, orvosi köpeny. Ha kimozdul, akkor szeret divatosan öltözni. Félhosszú, dús barna haja van.


Előtörténet:
Hogy mi történik, ha a családod gazdag, nem jut rád idő, de mégis megkapsz bármit amit akarsz, ráadásul egy zseni vagy? Hadd meséljem el neked. Először is, már kis korodban kialakul nálad egy figyelemhiány, ami később feltűnési viszketegséggé fejlődik majd. Ezen kívül lesz valami stiklid, legalább egy, de lehet hogy több is. Nekem is van néhány. Az egyik ilyen, hogy nem tudok bánni a pénzzel. A családi helyzetünk addig stabil, amíg apám kezeli a pénzügyeket, én nem tudok pénzt keresni, csak költeni. Mindig költöttem a pénzt, nem csak magamra, másokra is. Valamiért sose lettem önző. Már fiatalon azzal szórakoztam, hogy az egész játszóteret meghívtam fagylaltra. Ez később persze máshogy változott, egyre nőtt a költekezés mértéke, talán így próbáltam felhívni magamra apámék figyelmét - sajnos nem sikerült. De most a stikliknél tartottam. A másik ilyen, hogy mindenben én akarok lenni a legjobb. Nem érdekel, hogy mi az, képes vagyok versenyt csinálni belőle. Akaratos is vagyok, ha valamit eltervelek, az nekem kell. Na mindegy, most nem ezért kezdtem írni.
Tehát, Oscar Brydenak hívnak. Európában születtem, egy gazdag családba. Apám sikeres befektetéseinek hála sosem szűkölködtünk semmiben, az öreg szinte bármihez nyúlt, arannyá változott. Anyám ezért is ment hozzá, gyerekkoromban soha egy percig sem éreztem, hogy szeretné a férfit, csak a pénzét. Tudod milyen nő, tipikus szőke, díszpicsa, már ha mondhatok ilyet a nőre, aki megszült. Lehet, hogy nem is apám kölyke vagyok, már régóta gondolkodok egy DNS teszten, de nem akarom megkavarni a szart otthon. Otthon, mert én már külön élek, az USA mindig is vonzott, és el is költöztem. De ez még odébb van, előtte iskolába kezdtek járatni, itt vettem észre hogy rendkívül okos vagyok, és szeretek versengeni. Strébernek csúfoltak volna, ha nincs annyi pénzem, hogy barátságot vegyek rajta. Mint már mondtam, mindig könnyelműen bántam a pénzzel, és sose szűkölködtem benne, ezért is szerettem annyira szórni. Szóval a tanárok szerettek, mert jól tanultam, a diákok bírtak, mert szórtam rájuk a pénzt, én pedig jól éreztem magam, bár legbelül tudtam, hogy nem a saját érdemem a kedvességük, ez sose hagytam, hogy elvegye a kedvem. Ahogy cseperedtem, egyre értékesebbé vált a pénzem, és egyre több látszatbarátom lett. Középiskolában én voltam a legmenőbb arc, itt már barátnőim is lettek, szinte úgy cseréltem őket, mint a cipőmet. Nem érdekeltek, otthon nem láttam szerelmet, így nem is éreztem a hiányát. A cigarettát kerültem, de bulizni persze eljártam, szinte megkövetelték a társaim, hogy minél több partyban legyek ott. Persze innen is a pénzem hiányzott leginkább. Mindegy, nem sajnáltam, költöttem rájuk, ezzel boldogabbá téve őket. Rajtakapott a barátnőm, hogy megcsaltam? Hol érdekelt, másnapra már volt másik. Anyámék szerintem észre se vették, hogy nem vagyok otthon, vagy csak simán nem érdekelte őket. Volt olyan, hogy egy hétig haza se mentem, a tiszta ruha kérdését egyszerűen megoldottam azzal, hogy bementem egy boltba, és vettem. Mindegy, ezektől függetlenül nem kallódtam el, és kitűnő eredménnyel zártam az iskolát, aztán az usába felvételiztem, az orvosi egyetemre. Fel is vettek a Harvardra, ami anyámékat megint csak nem érdekelte. Mikor felültem a repülőre, eldöntöttem, hogy számomra nem jelentenek semmit, csupán a pénzszámlám tulajdonosai, és amíg nincs önálló keresetem, addig tartom velük a kapcsolatot ha szükséges. Ahogy menő orvos leszek, helló szia anyucika. A tárgyak meglepően könnyedén mentek, szinte bármit el tudtam végezni, olyan kevés odafigyeléssel, amiért mások ölni tudtak volna. Sok mindenben villogtam, de az orvoslás volt a legtutibb dolog, ehhez értettem a legjobban. Három év alatt diplomáztam, ami példa nélküli volt, viszont rászoktam közben a cigarettára. Most pedig készültem a rezidensi életre, viszont volt egy marha nagy előnyöm a legtöbb friss orvosi diplomással szemben: nekem nem kellett visszafizetnem az óriási tandíjat.


Szám: 1

Megcsináltam a műhelyt: itt

Kira: írtam
Nina:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t2810-sterns-kemiai-kutato-labor-new-york-allam#55940
Raten:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t421-termeszettudomanyi-muzeum#55943

Foglalt számok:
1. Oscar Bryde - ?
2. Kira - ?
3. Nina Walsh - ?
7. Nathan Faust - ?
9. Markus Sol - Homokember
12. Jarrett Al-hamedi - ?
13. Annabeth Winters - Morbius, az Élő Vámpír

Látjátok? Mondtam, hogy nem csak Pókember gonoszai vannak a listán!

1. Oscar Bryde - ?
2. Kira - ?
3. Nina Walsh - Vezér

7. Nathan Faust - ?
9. Markus Sol - Homokember

12. Jarrett Al-hamedi - ?
13. Annabeth Winters - Morbius, az Élő Vámpír

Újabb erők lettek felfedve! Bryde és Faust már tudják kit is kaptak. Úgy néz ki a nemek kicserélődése egy visszatérő elem lesz. Bár az első Holdkő férfi volt, de ő csak pár történetig hordozta az erőt mielőtt a hölgyhöz került, aki most vagy 40 éve repked és zúz vele

1. Oscar Bryde - Holdkő

2. Kira - ?
3. Nina Walsh - Vezér

7. Nathan Faust - Póknő

9. Markus Sol - Homokember

12. Jarrett Al-hamedi - ?
13. Annabeth Winters - Morbius, az Élő Vámpír