Yana és Chamm (MU 3. Évvégi bál)

Ugyan időben érkezett, de csak az ingyen pia miatt. Rohadtul nem érezte magát kényelmesen a páncélja nélkül, mert muszáj volt úgy megjelennie, mint egy bulin. Jó, hát nem vett túl kirívó ruhát, csak egy bőrnadrágot, meg egy bőrdzsekit, amit nem adott le többszöri kérésre sem. Egy kerámiakés lapult a csizmájába, amit nem szúr ki semmi, nem hiába felderítő ő. Fegyver nélkül nem megy sehova. Még akkor sem ha tiltják, mert bár bármikor eltöri bárki nyakát, biztosabban érzi magát, ha van egy dobása. Régen érzett ilyet, de a császári pár érkezése nála is kiverte a biztosítékot. Nem egy beszari gyerek, de azért majd' összefosta a bokáját egy pillanatra. Főleg azért, mert két pohár között megpillantott egy patkányt, aki a bálozók közt rohangált és az elejtett falatokon lakomázott. Hogy hogyan került be ide egy patkány nem tudta, de nagyon jó mókának tartotta követni a szerencsétlen állatot. Egy jó pár percre elveszítette szem elől a szürkét, majd örömében felkiáltott és rámutatott a rágcsálóra.
- Ott a patkány - vércsevigyorral kísérte a kis állat szenvedését, ugyanis ebben a pillanatban jelent meg a korábban már említett császári páros. A patkány kimúlt - vagy félelmében, vagy valaki megölte - tetemét gyorsan eltüntették, és néhány biztonsági közeledett Chamm felé. Nem túl jól jött ki a mondata, de csak egy rutinellenőrzést tartottak. Mivel szigorúan megmondták neki, hogy ne keveredjen bajba, így hagyta, hogy elkísérjék, kikérdezzék, majd elengedjék. Finoman a tudatára adták, hogy a bálterembe kicsit később nézzen vissza, ha már mindenki elfelejtette a kis incidenst. Holott alig páran vehették észre, csak akik a környékén voltak. Vállvonogatva hagyta el e szobát, de legszívesebbe csak azért is visszament volna, csak éppen figyelnie kellett a Sharrat klán hírnevére is. Ezért elindult a bár felé,és most éppen oda is ér. Szétnézve nincsenek túl sokan, de azért felfedez egy számára ismeretlen csinos nőt, aki magában iszogat. Megejt felé egy Ruk'ko-s mosolyt, majd rendel magának vagy hat erőset. Mikor előkerül az első lenyomja a torkán egy gyors mozdulattal, és rosszallóan néz.
- Mi van, a Birodalomban nincs igazi pia? valami erősebbet, a többit meg öntsd vissza, öcsi - a következő körrel már elégedett az ízlelés után, és két kezébe vesz két-két poharat, úgy megy oda  magányos nőhöz.
- Helló csatlakozhatok, ugye? - teszi le a fotel mellett lévő asztalra a négy poharat. - Unalmas egyedül inni és neked is hoztam - az, hogy egyből letegezi a nőt, számára rutin. Csak az elöljárókkal teszi, mármint a sajátjaival, vagy, ha megmondják neki, hogy kire figyeljen. Mivel ez a szemrevaló nő nincs a listán, természetesen megengedi magának a tegeződést. Leül a nővel szemben, és jól megnézi magának: sose látta és nem is hallott róla.
- Ha beférek a táncrendjébe, felírná a nevem? Chamm Varr'ighat, de hívj csak Ruk'konak - von vállat és kezet nyújt a nő felé. Igazán nem érzi tolakodónak magát, sőt, talán még nagyon udvarias is volt a szokásoshoz képest. De ez mégiscsak egy bál, nem?

A csinipofa, ahogy magában elnevezte azonnal, nem reagált a mosolyára, de megszokta már, hogy ezzel a legtöbb esetben nem ér el sikert. De nem zavartatta magát túlságosan - sosem szokta -, rendelt pár kör italt és a térdcsizmáshoz ment, és szóba elegyedett vele. Tetszett neki, hogy volt vér a pucájában és ledöntötte az egyik italt azonnal, de a bemutatkozása és invitálása után, egy igen bizarr választ kapott.
- Aha - egyelőre csak ennyit fűzött hozzá, majd bemutatkozott. Na, akkor végre felgyulladt a feje fel a lámpa képletesen, és máris képben volt, hogy kicsoda is Yana Garr professzor.
- A hullarabló rövidebb lett volna. De tudom a régészek nem azok... - áll meg egy pillantra és feldobja a lábait a fotelre, a sajátjára. - ...csak amelyikeket eddig én ismertem. Én csak egy egyszerű Mandalóriai vagyok - von vállat. Sosem szokott villogni ezzel, most sem tette meg. csak befejezte a bemutatkozást. De ha már ott vannak az egyik italt lehajtja, és az öveget forgatja az ujjai között.
- És hova mész legközelebb sith csontok után kutatni? - azért összerakta magában, hogy mit csinál a nő, pedig sosem hallott róla. Nem mindenki olvas mindenféle tudományos folyóiratot, vagy akár híreket. Chamm-ot sok minden nem érdekli, de a nővel valahogy beszélgetést akar kezdeményezni. Eddig nem túl sok sikerrel.
- Mit szóltál az öreg érkezéséhez? Nem semmi hatalma van - még őt is meglepte, hogy mekkora erőknek parancsolhat, mert bár nem túl okos, azért sok mindent tud, ami a harchoz kapcsolódik. Ők azért kondicionálva vannak a félelem ellen, mégis kicsit berezelt a sith pár érkezésekor. De amikor elmúlt a hatás, ő nem izzadt, mint egyes vendégek, és a félelem sem gyúlt tovább a szívében. Biztos ezt is meg lehet szokni.

Tetszett a nő neki, főleg az amit a népéről mondott. Igaz, ami igaz, nem egyszerűek, de nem is annyira bonyolultak. Van ami könnyen megérthető náluk, van, ami később sem, ami nekik elfogadott, az másnál értetlenkedést szül. Szerencsére van öklük a meggyőzésre is, de nem igazán szokták a Mandalórokat kioktatni. Semmi értelme nem lenne.
- És ha megtalálod, amit keresel, akkor mi van? Odaadod a Császárnak? Aztán? - emeli fel a szemöldökét egy pillanatra. Jól szórakozik, de a hullaturkálók ritkán nem maguknak dolgoznak. Látszólag jól el van látva Yana, a ruhája minősége nem az egyszerű közembert juttatja eszébe. Nem beszélve arról, hogy egyébként itt lehet, és itt is van. Mert nem olcsó ide bekerülni, vagy jó kapcsolatok kellenek hozzá, így nem veszi ártalmatlannak a nőt, nem becsüli le őt.
- Ami jön jön. Ha ölni kell ölök, ha nyögni kell nyögök - vonja meg a hatalmas vállait, és egy "érteed" vigyort tol a másik arcába, még ilyen messziről is. Nem egy komplikált fickó az biztos, de nem hülye. Csak épp nem gondolja túl a dolgokat. Újabb poharat foog meg és emeli fel Yana felé.
- A régészekre, akik sith szarokat keresnek - emel rajta még egy kicsit, aztán leküldi, ahogyan azt kell. Közben előjön a Császár érkezése is, amire Yana rákap és lelkesen mesél egy teljesen más sztoriról a vezérrel kapcsolatban. Jót mulat az egészen, majd el is neveti magát.
- Remélem leadjátok majd valahol, ahogy üldögélsz mellette és kérdezgeted, a Császtár meg válaszolgat. Persze professzor, amit csak szeretne, miről meséljek még? - nevetgél a szürreális jeleneten. Nem hiszi, hogy a császárral nem lehet beszélni, de a beszélgetésig eljutni szinte lehetetlen. Az sem biztos, hogy érdekli az Öreget az ilyesmi. Aztán témát vált.
- Szóval van valakije, vagy miért nem akar táncolni később? - hozza elő újra a témát, hiszen ő úgy van vele, hogy már jól ismerik egymást és érthetetlen, hogy vele miért nem akar Yana rázni egyet.

- Majdnem - húzza el a száját, de nem ért igazán egyet. A Császár sokkal. de sokkal komolyabb tényező, mint bármelyik tanácstag. Még abban sem biztos, hogy együttesen el tudnák-e pusztítani, nagyon sok mendemonda jár-kél a főnökről. Annyira hihetetlenek, hogy kérdéses, hogy ha legalább az egyik igaz, akkor jobb minél messzebb lenni tőle. Chamm, így is tesz, persze neki nem a Császár parancsol, és nem is fog soha. Abban is biztos, hogy jól fizetnek neki, már csak egy-két látható beültetés, vagy mozdulat feltűnő az ő harchoz szokott szemének. Aztán koccintanak és felnevet a lány válaszára.
- Ami igaz, az igaz! - koccintanak, isznak, egyre jobban lazul és még jobban kezdi élvezni a nő társaságát. Még a végén jó kis estét csapnak maguknak.
- Botlábú? Kétlem - legyint is egyet mellé, majd felvonja a szemöldökét, amikor megérkezik a Yanától a "felhívás keringőre" eset.
- Leszarom, ha táncolsz velem, engem nem érdekelnek a körülmények. A lábam pedig elég erős, hogy elbírjon - nevet egyet, és odatolja az utolsó két pohárból az egyiket Yana elé.
- Csak egy kis erősítő, hogy bátor legyél Yana - alig tudja magában tartani a nevetését. Egy sith ereklyéket kergető hullarablót nem fogja elriasztani egy báltermi kihívás. Biztos benne, hogy egy táncuk már lesz, a kérdés csak, hogy meddig maradhatnak. Kezd alakulni az este, pedig azt hitte, unalmas lesz a buli.

- Nem nem vagyok tisztában. De nyugodtan tegezhetsz, nem kell váltogatnod - fejti ki, aztán hirtelen elhallgat, hogy meghallgassa a hierarchikus felépítést. Egyébként nagyjából hasonló a Mandalórhoz, de azért itt van még az Erő is. Tagadják, ahogy kell, és az erőérzékeny gyerekeket vagy megszöktetik a szüleik, mikor ez kiderül, vagy pedig meghalnak. Ő ugyan jobban befogadó lenne, de elfogadja ezeket a törvényeket, nálánál sokkal okosabbak találták ki.
- Akkor jó lenne, ha innál egy kicsit többet, különben meg fogok halni az unalomban. Bár egy csinos nő társasága sosem unalmas - von vállat, egy pajkos mosoly kíséretében, és feldobja a lábait az asztalra. Egy kis poharat fel is borít, de nem érdekli, még csak rá sem néz. Az, hogy hogyan került újabb a kezébe senki sem tudja, még ő sem, valószínűleg korábban "rejtette" az ujjai közé. Most azt is felhajtja. ~ Jól bírja az italt. ~ Állapítja meg a nyilvánvalót.
- Ó, nem hiszem, hogy unatkoznának. Csak a mi habitusunknak, ami már nem unalom, az övéknek szívroham. Persze nyilván én sem bírom, a hájas, felfújt sznobokat, de ők nem az én népem. Te jobban jártas vagy az itteni szokásokban, mivel múlatják az idejüket ezek a népek? - kíváncsiskodik és int a pincérnek, meg mutat 4 ujjat is neki. Hamarosan megérkezik még két-két piával a robot, ő pedig csak a fejét rázza.
- Négyet kértem fejenként, de akkor majd legközelebb máshogy mutatok... - köpi oda robotnak, aki sűrű bocsánatkérések közepette visszatér a helyére.
- Fogadjunk nem hozza a lemaradt 4 italt - néz a nőre kissé keserűen.

- Oké, csak feltűnt, hogy... vagy mégiscsak hat a pia. Esetleg nyolc - heherészet egy nagyobbat, pedig ha azt mondja, hogy hét talán még jól is sikerülhetett volna a poén. A lényeg, hogy most már tisztában van azzal, hogy a nő inkább magázódni szokott. Hogy ez bármilyen jelentőséggel bír-e számára? Nem.
- Legyen kocka, abban több a szerencse. A kártyához nem vagyok túl felkészült egy doktorprofesszor ellen - vigyorodik el, és nézi a másikat. Egyre jobban tetszik neki a nő és ezt nyugodtan írhatjuk Yana és az italok együttes hatására. Mivel sosem volt bátortalan a nőknél, nyilván Yana viselkedése teszi őt egyre szimpatikusabbá Chamm számára.
A magyarázatot figyeli, de mivel ő egyáltalán nem ebben a kultúrában nőtt fel és nem is ebben él, így nagyon nehezen tud bármi mást elképzelni a harcosok útjánál. Meg az ő igényei maximum egy Mandalóriai páncélra, és nagyobb, durvább fegyverekre terjed ki.
- Akkor még a könnyű élet sem könnyű? Tehát ha nem csinálsz semmit, elhullsz, vagy a nagyobb halak felfalják a kisebbet - bölcselkedik úgy, ahogy tőle telik. Nem igazán tud ezzel azonosulni, neki minden úgy jó, ahogy van.
- Úgy legyen, különben kiszedem a belsejét és megetetem vele.. nem mintha sokra mennék vele - hőzöng egy kicsit, de nem felejt el a feltett kérdésre sem válaszolni, miközbe elfelezi a megérkezett italokat és előbb kettőt odatol Yananak, majd a maradékot magához húzza. Illetve az egyiket le is húzza.
- A klánom engem delegált, vagy mi. "Meg kell ismerned, hogy hogyan működik ez az egész. Itt olyanokat ismerhetsz meg, akikkel máskor nem találkoznál. Építs kapcsolatot és...". Na eddig van meg - von vállat röhögve, mert eszébe jut az unalmas eligazítás, ami erről a bálról szót. Utána, mintha megszűnt volna a világ és nőkről, harcról, vérről álmodozott. A végén ugyan megkérdezték tőle, hogy érti-e, hogy miről beszéltek, és természetesen igennel felelt. Na, kábé így van itt.