Iziz

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

A most látottak után láthatóan nem lepte meg Myn-t az, amit Miin kérdezett, ami a sötét korszakot illette. Közben pedig követte a külvilági nőt, hogy átsétáljanak a másik helységbe. Ezalatt pedig természetesen igyekezett a lehető legjobban válaszolni a felmerült kérdésre.
- Mint látható is volt a leletekből eléggé ősrégi volt a társadalmunk. Különböző törzsek uralkodtak a bolygó különböző tájain. Még nem ismertük a technológiát, a civilizációnk barbár és megosztott volt. Nem volt béke a törzsek között, csak háború. Különféle sámánizmusú vallás volt, az sem megosztott. Leginkább az várt a népekre, hogy vagy kiirtják egymást a háborúk során, vagy pedig egy törzs kiemelkedik és elsöpri, leigázza a többit és ő uralkodik. Ez pedig, mint tudjuk soha sem vezet jóra. Legalább is amennyire más bolygók történelméből tanultuk és láttuk.

- Ezen időben vályog és jurta házakban laktak a népek, a legtöbb törzsnek nem volt állandó városa, országa, a vadakat követték, barlangokban, sátrakban laktak. Sokaknak még a tűz meggyújtása is nehézséget okozott. A felvilágosodás kora nagyon messze volt, így ezen barbarizmus és civilizálatlanság miatt hívjuk sötét kornak ezt az időszakot. De aztán eljöttek az isteneink.

Nagyjából, ahogyan ennek a végére ért, akkor értek át a másik terembe. Ami igencsak nagy kontraszt volt az előzőhöz képest pedig alig pár száz év telt el, irreálisan nagy változás volt itt. Azonnal látszott, hogy itt már komolyabb technológiák voltak, Miin pedig határozottan felismerte, hogy ezek bizony még erősen a kree-re hajaztak, ami nem meglepő. Inkább az, hogy mennyire megváltozott ez az elmúlt tízezer évben szerte a csillagködben, pedig a kree birodalom odahaza több millió éves volt már.

- Itt már láthatja, hogy az Istenek eljövetele miért is a Felemelkedés kora - mosolyodott el büszkén.

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

A következő jó egy órában csak csendben iszogatott a bárnál és titokban figyelte meg a célpontját, akiről sikerült megállapítania, hogy totálisan idióta és barom. A saját védelmével a lehető legcsekélyebb mértékben sem törődött, úgy viselkedett, mintha ő lenne a világ ura és semmi baja sem történhetne. Azt leszámítva, hogy testőrei sem voltak, nem az, hogy profik, akik meglapultak a tömegben, hanem semmi. Megfigyeléssel, sőt még az Erő segítségével is végignézett mindent Kessia, de semmit sem érzékelt, nem talált. A férfi nemes egyszerűséggel egyedül volt. Mintha direkt arra játszott volna, hogy elkapják és megöljék. Bár ezen ne múlják, örömmel megtette a nőt, hogyha odajut az éjszaka folyamán. Kinyúlt az Erőbe, hogy „útmutatást” kérjen, de nem érzett zavart sem pedig azt, hogy veszélyben lenne. Márpedig ez az egész túlságosan is könnyűnek tűnt, ez pedig zavarta. Nem ismerte azt a kifejezést, hogy könnyű munka, eddig mindig olyan munkái voltak, hogy könnyedén, bármelyik pillanatban, ha nem figyelt oda, akkor otthagyhatta a fogát. Így talán pontosan ezért is volt gyanús neki ez az egész. Az őt érintő fontos dolgokra legalább választ kapott, azaz tudta, hogy Nilar tényleg ezen a helyen szállt meg és csak három nap múlva készül tovább állni. Mint kiderült a helyiek ennek örültek, mert nagyon sok pénzt hagyott eddig is itt, ital, étel és lányok tekintetében, magas borravalóval. Szóval a helyi dolgozók szerették. Ahogyan azt is megtudta, hogy éjszakára nem szokott kimaradni, itt van zárásig, majd egy, vagy két lánnyal megy fel a szobájába. Kiváló, ez a lehető legjobb és legkényelmesebb volt Kessia számára. Hogy kevésbé legyen feltűnő ő maga is kivett egy szobát itt, hozzátéve, hogy még el kell a hajóhoz mennie a dolgaiért, mert most még csak szállást jött nézni és nem akart nehezebb dolgokkal mászkálni.
Mikor átvette a szobát, akkor még a kantinában és annak fogadó részében is alaposan körbenézett, majd ezek után távozott, hogy hamarosan jön vissza a holmijával.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

- Ezzel azért nem értek egyet, hogy minden népnél előfordul. Tudunk olyan fajokról, akiket a Celestialok, az Ősök, vagy ki hogy hívja őket hoztak létre, ott elmaradt. Vagy épp feltételezzük, hogy a rakaták is játszottak isteneket ilyen téren. Vagy épp az urdrarrok, mármint maga a faj. Tudjuk, hogy két fajból jöttek létre, a császár fajából és az aiperekből. Vagy éppen olyan fajok, amik kaptártudatban élnek, vagy szorosan kötődnek egymáshoz, ott is kimaradhatott ez a fázis - mondta a fiatal nő.
Miin-nek is eszébe juthat, hogy ő maga is megannyi fajról tud a Csillagködön kívül, akiknek kimaradt mindez. Ismerte az Embertelenek történelmét, akiket a kree-k hoztak létre az ősemberből és örökkévalókból és rögtön az elérhető legfejlettebb technolgóiát adták nekik. Vagy épp az Örökkévalók, Deviánsok. De ironikus módon a kree-ket is így hozták létre, ráadásul a skrullok. Saját maguknak teremtettek nemezist.

- Kree? Ők lennének a Sith császár faja? - kérdezte. - Ha azt nézzük, hogy itt megannyi más fajjal találkoztak és nem volt utánpótlásuk sem kapcsolatuk sajátjukkal, így én nem találom annak. Végül is az urdrarr faj is ezért jött létre, nem? fejlődtek, hogy fennmaradhassanak.

Miközben haladtak tovább, akkor Miin kérdezte, hogy ezt a hatalmas technológiai előrelépés hogyan történhetett ennyire gyorsan. Szerencséjére Myn-nek minderre is volt válasza és azonnal felelt is a külvilági nőnek.

- Annak a generációnak nehéz volt, aki életben volt, az elmondások alapján ők is nem tudták megszokni mindezt. De a megérkezés után születetteket már ezek használatára tanították és a gyerekeknek is. Azt a réteget célozták, akik a legjobban tudnak alkalmazkodni. De ezen tett miatt maradtunk hagyományőrzőek és amennyire lehet hűek a természethez. Hiába vagyunk fejlettek nem lettünk bolygóváros, hanem természet közeliek maradtunk.

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

Végül az, hogy később fog visszajönni néhány óra múlva, az tényleg valós lett. Először még körbenézett az épületben, ami nem volt a legkifejezettebben modernek mondható, az űrkorszak előtt álló lehetett, semmi holografikus dolog, a védelem nem komoly. Mindez neki a lehető legjobb volt, megkönnyítették a dolgát, még akkor is, hogyha szerette a vadászatot. Persze akkor leginkább, ha az ellenfél, a préda méltó. Jelen esetben mindez nem volt elmondható, így egyáltalán nem bánta, hogyha pár perc alatt végez vele. ezek után visszatért a sajátjaihoz, ami most az Örök Birodalmat jelentette, majd itt jelentést tett a parancsnokának, azaz a saját szeretőjének és felvázolta, hogy mit is óhajt tenni. Szerencsére a férfi megbízott a nő képességeiben és hagyta, hogy tegye, amit tennie kell. Az egyetlen kérése az volt, hogy a nő lehetőleg kevés olyan dolgot vigyen magával, amivel lebukhat. Ilyen volt mondjuk a két fénykardja. Valószínűleg kevés az olyan személy, aki fénykardokkal rohangászik itt jelenleg, főleg az olyan, aki egyszerű civilnek látszó személyt akarna orvgyilkolni a saját szobájában. Ezzel a nőnek is maximálisan egyet kellett értenie, hogy az azért eléggé feltűnő lett volna, így nem maradt más, mintsem szerezni egy helyi tőrt, vagy kést és nem túl elegánsan, de azzal megoldani a helyzetet.
Így fel is pakolt a dolgait, felszerelését, amiben ezek miatt semmilyen fegyver sem volt, csak a ruhái, még a páncélja is könnyű páncél, amivel könnyedén bele tud olvadni a sötétbe. Ezeket egy sima hátizsákba pakolta be és úgy ment vissza a fogadóba. Beérkezvén oda nem kicsit találta meglepőnek, hogy a célpontja még mindig odalent nyakalta az italt, bát már jócskán nem volt szomjas. Lassanként kezdte úgy érezni, hogy ez a meló a számár lesz megalázó. Intett a fogadósnak, most már talán a kései óra miatt volt hely is, így az egyik asztalhoz ült le. Amint a pincér odament hozzá, akkor le is adta neki a rendelést.
- Nerf sültet kérnék, ha itt van ilyen, ha nincs, akkor valami hasonlót, hozzá zöldségköret és egy pohár bor lesz - mondta.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

Ahogyan haladtak és nézegették a dolgokat, közben beszélgettek tovább. Az elsőre Myn csak bólintott, de amikor Miin a Celestialokról kezdett beszélni, mintha tudna róluk, akkor kezdett a lány érdeklődni. Hamarosan ki is derült, hogy miért, mert náluk ez is legendák és ehhez hasonlók tárgya volt.
- Mi nem tudunk sokat a Celestialokról, vannak legendák miszerint ők védik a csillagködöt és amiatt nem tudjuk elhagyni azt, hogy biztonságban maradjunk. És persze, hogy ők hozták létre az életet a csillagködben - magyarázta.
A következő kérdésre bólintott, bár látszott rajta, hogy van még hozzáfűzni valója ehhez az egészhez és mint a korábbiak után várható volt, hozzá is tett a dolgokhoz.

- Igen, ekkor alakult ki, hogy a Hármak, vagy Triumvirátus nyomán felvették az őseink a vallást, hogy ők az istenek, akik fényt hoztak és utat mutattak. Maga a tanítás az folyamatosan változott és változik, hogy mindig a modern korhoz tudjunk alkalmazkodni és ne járjon el felettünk az idő, mint mondjuk a jedik felett.

- Nem minősítem le őket, megértem, hogy miért nem változtatnak, de nekünk muszáj volt, mert mindig más felfogás üti fel a fejét és nem vagyunk fanatikus vallási megszállottak, mint egyesek. Mi is a bolygó és a fajunk jólétét, szellemi megvilágosodását akarjuk, de nem olyan áron, hogy erőszakkal kelljen rájuk kényszeríteni, akkor a fény és a köztes utat árulnánk elf. - magyarázta.

Közben a páros végzett ezzel a helységgel és átértek a következőbe. Itt is modern eszközök voltak, de vagyis csak azok, időrendben, legrégebbitől haladva a modernebbek felé. Itt Miin számára gyönyörűen látszott, hogy míg a korai dolgok elég erős kree beütéssel rendelkeztek, ahogyan múlt az idő úgy tűnt ez el és vette át a helyét a helyiekre jellemző vonások.

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

- És egy forró levest, a ház specialitásból - tette még hozzá mielőtt a pincér távozott.
A forró dolog az mindig lehetett, bármennyi a számára, hiszen szinte lehetetlenség volt őt olyan bolygóra küldeni, ahol ne panaszkodott volna arra, hogy nincs elég meleg. A Tatooine talán megfelelt neki a tűző napon, de sajnos nem lehetett mindig sivatag bolygóra menni, most pedig már odakint sötét volt és a levegő is hűlt. Így jól is fog neki esni a forró leves. Hamarosan meg is kapta, fél szemmel továbbra is a célpontját tartotta szemmel, akik közben elkezdtek szabbakozni is. Már most tudta, hogy ennek nagyon nem lesz jó vége, bár, ha valaki agyonlövi, akkor nem feltétlen lesz olyan szomorú, ingyen munka a legjobb. Bár, ha ő öl meg valakit és emiatt lecsukják, akkor már gondok lennének, főleg, hogy azt nem tudta, hogy a börtön milyen. Nem akart feltűnést kelteni, ahhoz, hogy oda bejusson pedig el kéne egy rendészeti személyt is tenni láb alól, ami nem a legjobb arra, ha el akarja valaki kerülni azt, hogy gyanítsanak valamit. A leves után megérkezett a főfogás is és örömmel konstatálta, hogy mégiscsak van nerf sült az itteni menün. Így nagy lelkesedéssel esett neki a vacsorájának, hiszen ma még semmit sem evett egyébként sem. Munka közben gyakran megesik pedig szüksége volt az energiára, főleg hogyha benne volt a pakliban az is, hogy esetleg alakot kell váltania. Akkor ez mindig jól jött és ez a nap, vagyis este most ilyen volt. ami az ételt illette nagyon is jóra sikerült, régen evett ennyire ízletes ételt. A legtöbbnél érezni lehet, hogy rosszul vannak tartva az állatok és inkább a tabletták mellett dönt, de ez. Ha nem esett volna mindentől olyan távol ez a hely lehet, hogy innen rendelt volna mindig magának. Persze tudta, hogy ez megfizethetetlen lenne, de a gondolattal érdemes volt eljátszani mindenképpen.
Közben evett tovább és már éppen a végére kezdett érni, amikor a célpontja úgy döntött, hogy neki mára ennyi elég volt és megy szórakozni és aludni. A szórakozás pedig két nőt jelentett…

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

- Mennyire biztos, hogy ugyanaz a faj? - kérdezte. - Azok legendák, de azóta tudjuk a tudományos hátteret. Furcsa gravitációs terek vannak a csillagködben és ezek tépik szét ezt a „Főnixet”. Lehet őket érzékelni is, vizsgálják, valamiért olyan a technológiánk, amire nincs hatással. De az önökére igen, hiszen ide kerültek és valami kirántotta a hajójukat és annak idején a császárék hajóját is a hipertérből. Ez természetes jelenség, amit viszont tényleg a Celestialok okozhatnak az az, hogy senki sem tud bejutni, vagy távozni innen.
Ezeket a feltételezéseket és lehetséges okokat Miin is olvasta és hallotta is nem is egyszer. A kinti tudása alapján maximum a fajok nagyon sokszínűsége lehet a Celestialok listájára írva. De a Főnix nagyon-nagy eséllyel nem, hiszen ők képesek lennének végleg megölni, a legendák alapján miért hagynák mindig újra és újra feltámadni?

Közben a lány is kifejtette a véleményét a dolgokról, ebből látható volt, hogy ő is az általános nézeteket vallja ezekről és semmilyen extrém specifikust. A valósághoz legközelebbi tudása bizonyosan erről a Császárnak magának van, hiszen ő volt az, aki nagyon-nagyon régóta vizsgálta mindezt.

- Köszönjük! - mondta a nő.

A korábbi leletek között még bőven volt olyan tényleg, ami kree-re hasonlított, vagy éppen régebbi urdrarr dolgokra, később ezek szerinte teljesen eltűntek. Tárgyak, ékszerek, gépek, ősrégi droidok, versek, könyvek - még papírra írtak - és efféle dolgok voltak kitéve. Fényképek, videofelvételek, első képek az űrről, amiket már az Onderoniak készítettek. Fontosabb pontok a történelmükben.

Lassanként ennek a teremnek is a végére ért a páros. Átértek a következőre, ahol pedig már minden teljesen modern volt, ez már eléggé a mostanihoz közeledett. Itt már szó volt a bolygó két holdjának saját maguk általi terraformálásáról, belakásáról, újfajta bányászati módszerek jelentek meg, ipari forradalom zajlott, ekkor készültek az első űrhajók is, ténylegesek, amik eltudták hagyni a naprendszerüket. És ezek mellett a társadalom is megőrizte a régi dolgokat.

//Egyébként a bejutásotoknak és a császárék bejutásához sem volt köze a celestialoknak, már évmilliók óta nem is bagóztak erre a galaxisra //

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

Igazából nem zárhatta ki azt a dolgot sem, hogy a két nő, akivel elment a férfi a testőrei és csak megjátsszák a dolgot, bár ahhoz nagyon, de nagyon jó színésznek kellett lenniük, amit igazából kizárt, hogy ennyire jók legyenek. Saját maga nem tudta volna ennyire részegen tartani a szerepet, azok pedig ittak, rendesen. Mivel mind a három olyan állapotban volt, hogy kizártnak tartotta azt, hogy bárhova is menjenek ezek után. Így saját maga sem sietett, nem volt oka, hogy így tegyen. Még jó két órát volt odalent, mire mindenki kezdett elszállingózni. Utolsónak mégsem akart maradni, így mikor már csak négyen voltak lent, akkor ő maga is kifizette a mai napi fogyasztását és felment a szobába. Azt már sikerült korábban kiderítenie, hogy a célpontja hol is száll meg, így ezzel nem kellett, hogy gond legyen; saját maga úgyis közeli helységet foglalt le, így erkélyen átegyensúlyozva is be tudott jutni a helységbe. Ahogyan felért a szobájába átöltözött abba a ruhában, amiben gyilkolni készült, majd magához vette a tőröket. Az ágyát megcsinálta olyanra, mintha valaki aludna bennük. Amint mindennel készen volt, akkor kinyitotta az ablakot és kinyúlt az Erőbe, hogy elrejtse a jelenlétét. Láthatatlanná válni nem erőhasználók előtt még sajnos nem tudott, így egyelőre ez volt a legtöbb, amit megtudott tenni.
Odakint szerencsére nem volt túl sok fény és a hotelnek ez a fele egyébként is olyan részre nézett, ami a városon kifelé, az erő felé esett, arra pedig fények sem voltak. Minden a lehető legjobban alakult, túlságosan is. De ezt szerette a fejletlen bolygókban. Mikor meggyőződött róla, hogy senki sem fogja meglátni, akkor az Erőre hagyatkozva lépett ki a párkányra és egyensúlyozott át a megfelelő ablakhoz. Ahogyan belátott a trió békésen aludni, így óvatosan nyitotta ki az itteni ablakot és mászott be rajta.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

Myn érdeklődve hallgatta, hogy Miin mit mondott és időnként bólintott, hogy érti amit a másik mond.
- Ijesztő, hogy ilyen nagyhatalmú lények is vannak odakint - mondta.
Közben szépen lassan a végére értek ennek a tárlatnak is és lényegében elérkezek az utolsó pár évhez, ami mostanság történt. Itt még az említették, hogy őket nagyjából elkerülte a háború, a vége után az utóbbi négy évben a kereskedelem is megindult, csatlakoztak az FRK-hoz, miután elszakadtak a Köztársaságtól, vagyis ők egészen pontosan a Birodalomtól, hiszen ez a terület a Birodalom fennhatósága alá került az ME 10-es 9.szektor elesése után. És nagyjából ennyi volt ez a hely.

Így is jó néhány órát töltött itt a páros azzal, hogy végignézzék a helyet. Közben Myn még elmosolyodott és kicsit el is pirult a büszkeségtől arra, amit a másik nő mondott.

- Köszönjük! Ha még nem fáradt, akkor most már lassan hét óra van, elmehetünk a templomhoz is, amit meg akart nézni az ideérkezésekor - ajánlotta fel.

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

Arra, hogy bejött sem a férfi, sem pedig a két nő nem ébredt fel, ami számára tökéletes volt. ahogyan végignézett a helységen az hasonló volt az övéhez, csak nagyobb. Kinyúlt az Erőbe, hogy érez-e magán és ezen a hármon kívül mást a helységben, de nem volt itt senki és még veszélyt sem érzékelt. Nem is volt olyan hely, ahova testőrök, vagy effélék bújhattak volna és a lányok sem tűntek annak. A ruhák szanaszét dobálva a szobában, semmi nyoma annak, hogy bárki lett volna itt, meg nem is lett volna hely. Ha tudott volna bármiféle empátiát is érezni, akkor valószínűleg szánni kezdte volna a fickót, hogy ennyire óvatlan és szánalmas alak. Saját nézőpontjából csak jó volt az egész, mert már az első nap végezni fog a feladatával és pihenhet, illetve lazulhat a többin, hacsak nem rendelik vissza valamilyen oknál fogva Zakuul-ra. A lehető leghangtalanabbul lopózott oda arra a részre, ahol az ágy volt. Azt tudta, attól kezdve, hogy két nővel jött fel a fickó, hogy háromszoros gyilkosságot fog elkövetni. A kérdés csak az volt, hogy a külső szemlélő számára látszódó kettős gyilkosság és egy öngyilkosság miként is fog egészen pontosan kinézni. Ahogyan közelért már látta, hogy a férfi volt középen és a jobb oldalon levő nőhöz fért hozzá jobban. Akkor ő fogja elkövetni a gyilkosságokat. Nem lesz profi a kinézete az egésznek, tudta, hogyha egyetlen vágással, vagy épp szúrással végez velük, akkor gyanús lesz, több próbálkozás kell, hogy ügyetlennek tűnjön. Az neki játszott közre, hogy mindannyian nagyon részegek voltak, így a hangokra sem feltétlen fognak felébredni. Az oda lopózás sikeres volt, a nő azonban nem a hátán feküdt, hanem oldalasan, ami miatt igazítania kellett rajta. Amikor ez megtörtént, akkor félig-meddig felébredt, majd meglátta a felette álló nőt, a szemei elkerekedtek, már sikoltott volna, de erre nem maradt ideje. Kessia gyakorlott mozdulattal fogta be a száját és sújtott le.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

Bárhol is volt a bolygón, aki erőérzékeny, vagy erőhasználó volt szinte azonnal érezte, hogy valami gond van, az eddig Erőben semlegesnek érződő bolygón változás állt be, az egész az egyik pillanatról a másikra sötét oldali erőket kezdett kisugározni magából. Azt mindenki látta, hogy ég bevörösödött, vörösös villámok kezdtek mindenfelé cikázni a nap pedig teljesen feketének látszott. Sötét oldali energiák kezdték a teljes bolygót megfertőzni, berágták magukat a bolygó szívéig, megfertőzve minden és mindenkit, aki a bolygón él. Az egész végül egy hatalmas erőrobbanással ért véget és ez jutatta el mindezt mindenhova, a bolygón az összes erőhasználó, vagy erőérzékeny elvesztette az eszméletét és egy Erőlátomásban volt részük.
Egy bolygót láttak, ami teljes mértékben halott volt, ősi romokat, egy napfogyatkozást és a földből előtörő és az égbe menő beteges zöldes fényt. Az egész hullámszerűen terítette be a helyet, csak úgy, mint itt ezen a bolygón a sötét oldal az előbb. A bolygóról nem lehetett tudni, hogy melyik, a csillagok az égen sem árultak el sokat, főleg, mert a fény elég hamar el is rejtette őket. ami érdekesebb volt, hogy a fény hatására a halott földből növények kezdtek kinőni, halott állatok tetemei, csontvázai álltak össze és élőlényként távoztak, riadtan kezdtek futni. A kiszáradt tavak, patakok, folyók, óceánok elkezdtek újra vízzel feltöltődni…
Hirtelen éles váltás történt és ezúttal az Onderon gyönyörű bolygója látszott, ahol az előzőek pontosan ellentéte játszódott le. Nem az élet tért vissza a bolygóra, hanem a sötét oldal erejétől az egész planéta haldoklani kezdett…

Ugyanott, ahol korábban is voltak a két lány is lassanként kezdett magához térni, egészen jól volt Miin, de ezúttal érezte már a sötét oldal erejét is, ahogyan mostanra az egész bolygóba beette magát. érezni lehetett, hogy az egész bolygó háborog és közel sem volt kellemes már itt lenni. Myn zavartan kapkodta Miin mellett a fejét, láthatóan semmit sem értett abból, ami történt.

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

+18
Miután befogta a nő száját és vágott direkt úgy tette, mintha mindez abból az irányból érkezett volna, ahol a másik nő feküdt. A kifröccsenő vér irányából félrehajolt, hogy őt magát ne érje el, hanem csak másfelé menjen. Mivel nem egyetlen egy vágással kellett megölnie a másikat, így az fuldokolni kezdett a saját vérében, mire a férfi is felébredt némileg, itt nem volt ilyen elegáns, egyszerűen csak szíven döfte a másikat, aki abban a pillanatban belehalt ebbe és macskaügyességgel táncolt félre itt is a vér útjából és fordult a harmadikhoz. A nő közben kómásan ébredt fel, egyetlen egy ütéssel sújtott le rá Kessia, amitől lebénult a másik ideiglenesen. Remekül ismerte az ilyen pontokat, megtanították arra, hogy tudja hol vannak, egy embernél pedig különösképpen könnyű dolga volt. tökéletesen tudatánál van, csak mozogni nem tud. Így magánál volt, amikor a nő a kezébe adta a pengét és többször a férfi mellkasába szúrt, majd szépen több vágással szépen átvágta több helyen a csuklóján az ütőeret, többszöri próbálkozásra, mintha nem lett volna biztos a tettében. Mindkét karon, majd szépen visszafektette az ágyra és mellé helyezte a pengét. Látta a fiatal lány szemében a félelmet és a rettegést, a könyörgést, hogy kímélje meg, ne bántsa. Kessia teljesen érzéketlen tekintettel nézett rá a csak kívülről besütő világosságban, amit holdak fényei adtak. Esze ágában sem volt megkegyelmezni, az nem tartozott a munkaköri leírásába. Teljesen csöndben, rideg érzéketlenséggel várta végig, amíg az utolsó áldozat is elvérzett. Az utolsó pillanataiban már képes volt arra, hogy mozogjon, így ez jól is jött, ahogyan riadtan szétmaszatolt mindent. Amint végül kivérzett Kessia nem is várt tovább, hanem az ablakon át távozott, becsukta maga mögött, majd visszament a saját szobájába, ahol pedig mint aki nagyon jól végezte a dolgát - és valóan így volt - lefeküdt aludni az átöltözés után, ahol őt is elérte az Erőlátomás…

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

Ahogyan Miin körbenézett és feltette a társnőjére vonatkozó kérdést, amint összetalálkozott a két nő tekintete, már nem a kékes szempár nézett vissza rá, hanem arany-vörös tekintet, a sötét oldal egyértelmű jele. Ezeken felül Myn bőre valamivel világosabb is lett, mint korábban volt.
- Fusson, meneküljön innen mielőtt nem késő! - próbálta kipréselni magából a másik. - MENJEN MIELŐTT MAGÁT IS ELNYELI!
Ekkor a kezével csapott Myn Miin irányába, aki a telekinetikus lökéstől legalább nyolc-tíz métert csúszott a földön. Látta, hogy voltak még őrök erre, azoknak is arany-vörössé vált a szemük a korábbiakkal ellentétben. A sötét oldal ereje pedig olyan érzés volt, mintha Miin bőre alá akart volna mászni. Pontosan tudta, hogy képes megtenni, hiszen a Naboo-n már tapasztalta, hogy ott sem volt képes ellenállni neki. Pedig az igencsak gyenge volt ahhoz képest, amit Miin itt érzett. A két hely között olyan különbség volt, mint egy enyhe fejfájás - ami inkább csak zavaró, mintsem fájdalmas - és egy nagyon erős migrén közötti különbség. Ez elemi erejű volt, soha ilyesmit nem is érzett korábban a nő és már ott duruzsolt az elméjében, hogy engedni kellene a csábításnak, mert ekkora erővel bármire képes lenne. Közben pedig Miin a belváros felől csatazajokat is hallhatott, sikolyokat,

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

Ahogyan mások Kessia sem maradt ki az eszméletvesztésből és a látomásból, bár neki inkább alvás volt ez, így pedig reggel ébredte fel belőle. Magát a látomást, vagyis álmot igencsak érdekesnek találta, tudta, hogy az Erő sok mindenre képes, de ez újdonság volt a számára. Abban biztos volt, hogy nem ezt a bolygót látta, de majd ha elmondja Zakuul ivadékainak, akkor majd ők gondolkodhatnak ezen, hogy mit is jelenthet mindez. A komlinkjén több üzenet is volt a szeretőjétől és egyben parancsnokától, így most hívta fel, hogy minden rendben van vele és igen, érzi azt, hogy a bolygót teljes egészében átjárja a sötétség. Valami történt, bár azt nem tudta, hogy micsoda. Azonban mindez a lehető legjobbkor történt, ugyanis amint lement az étkező részbe - miután a hatóságok a holmijával együtt lekísérték - hallotta, hogy a hármasgyilkosságot mindenki az éjszaka történt események hatására írta és fel sem merült senkiben az, hogy külső személy ölhette meg őket. Ahogyan ilyenkor lenni szokott, akkor kérdezősködött ő maga is, hogy mi történt, nem hallott semmit, meg persze, hogy ki volt ütve és ő is azt az álmot látta, mint jó páran mások, ami tökéletes alibit szolgáltatott a számára. A hatóságok őt is kikérdezték, elmondatták a látomást is, hogy nem hazudik-e, majd útjára bocsátották. Mivel mindenkinek el kellett a kantina és hotelt hagynia és másik helyet keresni a gyilkosságok miatt, így „roppant szomorúan” ő maga is így tett. Odakint pedig szinte mindenki megőrült, lövöldöztek egymásra az emberek, vagy puszta kézzel verték egymást. A távozás nála azt jelentette, hogy visszatért az Örök Birodalom szállásának kijelölt épületbe és jelentkezett újra szolgálatra. A jelentését egyelőre szóban adta le, de eddigre már a város holonet csatornáján is ott volt a hír, hogy miféle bestiális kettős gyilkosság és egy öngyilkosság történt arrafelé. Így most már igazából egyetlen egy dolog volt hátra, ami pedig az volt, hogy Kessia elhagyja majd a bolygót, hogy véletlenül se lehessen majd gyanúsítani, bár a másik esemény miatt, hogy minden sötétségbe hullt úgyis nagyobb gondja lesz majd a helyieknek.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

Miin nem tett semmit, hanem maradt ott, ahova ellökte a lány. A következő pillanatban ütést érzett a tarkóján és abban a pillanatban minden elsötétedett. Amikor magához tért, akkor fogalma sem volt néhány pillanatig, hogy hol is van. A sötét oldal még erősebb volt, mint korábban, a szemébe pedig a feje felöl erős fény világította meg. Kellett pár pillanat, hogy hozzászokjon, utána már látta, hogy az űrkikötő hangárjában van, a saját hajója rámpája mellett fekszik a földön. Odakint már teljesen besötétedett, a feje és ruhája véres volt, egy elég nagy sebet és puklit szerzett rá az ütéstől, bárkitől is jött. Nem Myn volt, mert ő végig vele szemben volt és szenvedett a sötét oldaltól. Odakintről kiabálás, lövések zaja hallatszott. Ha próbált felülni, vagy megfordulni, akkor egy papír cetli esett le a földre a saját mellkasáról, mert eddig a hátán feküdt. A papíron egyetlen szó szerepelt közös nyelven nagybetűkkel, sok felkiáltójellel.
”MENEKÜLJÖN!!!!!”
Amit lehet, hogy érdemes lett volna megfogadni, mert kintről olyan hangokat lehetett hallani, mintha valaki, vagy valakik éppen betörni próbálták volna ezen hangár bejáratát.

---

Lásd Kaméleon saját reagjában lejjebb.

---

Ami azt illette, amíg a város és lassanként az egész bolygó kezdett káoszba és sötétségbe hullni, Kessia remekül érezte magát. Igazat megvallva még soha sem érezte magát ennyire felszabadultan és jól, mint most. Most már kezdte érteni, hogy miről is beszélt az a liba, az erőhasználó oktatójuk, hogy miért is különleges Korriban, vagy éppen Ziost. Hogy milyen az, amikor egy egész. mindezzel még a szeretőjére is sikerült nem kicsit ráhoznia a frászt, mert soha sem látta a nőt ilyennek. Mindig rideg, távolságtartó volt, legalább is, amikor mások látták, de most szinte kint táncolt az Örök Birodalom konzulátusának épülete előtt, Wire alig tudta visszafogni, hogy ne menjen ki. Nem is nagyon maradt a szeretőjének és egyben jelenlegi parancsnokának más lehetősége, mintsem visszaküldeni a nőt Zakuul-ra. mielőtt valami komolyabb gond történik, révén a férfi nem értett az Erőhöz, így nem is érthette, hogy miért került Kessia ilyen eufórikus állapotba. Ez jobb volt számára, mint a legjobb szex, vagy a drogok. Ennyire elmerülni a Sötét Oldal hatalmában, ami szinte táplálta őt, hagyta, hogy minden porcikáját átjárja. Egy pillanatra sem állt szándékában ellenállni.
Éppen emiatt lett igazán morcos, amikor kiderült, hogy vissza kell mennie Zakuul-ra. Nem ellenkezhetett, végre kellett hajtania a parancsot, pedig nagyon jól érezte magát itt, de mivel a feladatot túlságosan is hamar elvégezte, így nem nagyon volt tényleg oka ezek után itt maradni, vagy itt tartani. Annyi vigasza lehetett, hogy nem ő volt az egyetlen, akit az Örök Birodalom hazaküldött, az itt levő két Zakuul-i lovaggal is ugyanezt tették. Így, mámor ittasan még a sötét oldaltól mielőtt felszállt volna a siklóra még hosszasan megcsókolta Wire-t, nem kevéssé hozva ezáltal zavarba a férfit. Még a végén kedvesen rámosolyogott és felszállt a siklóra, ami hamarosan el is hagyta vele együtt a bolygót, hogy a bolygó körül az Örök Birodalom hajójára átszállva azzal menjen haza.

felszerelés/egyebek:

Hidegháború 6. – A jövő ígérete





Iziz, Onderon

---

Miin végül is felszállt a hajójára, noha később talán a fejsérülése miatt nem is emlékezett nagyon arra, hogy miként történt mindez. Amit utólag láthatott, hogy nem kért felszállási engedélyt és nem is kapott, mégis eltudta hagyni a bolygót, szinte szó szerint elmenekülni onnan.

Odalent pedig káosz volt, érezte az Erőn át is. Éppen ezért nem is volt senki, aki lelőtte volna őt a felszálláskor, hanem eltudta hagyni a bolygó légkörét. Az viszont már rémlett neki, hogy közben látta és tapasztalta, hogy nagyon sokan menekültek a bolygóról, minden részéről. Minden káoszba hullt…

Saját maga is Coruscant felé vette az irányt, majd az agyrázkódás miatt eszméletét vesztette és legközelebb már Coruscant egyik kórházában tért magához miután a hajója kilépett a hipertérből és senki sem felelt róla, így a katonák szedték össze és vitték kórházba, szerencsére még időben mielőtt komolyabb lett volna a baja.

Epilógus
Annak köszönhetően, hogy a teljes bolygó alámerült a Sötét oldalnak nagyjából azzal a következménnyel zárult a következő nagyjából három és fél hónap alatt, hogy a teljes társadalom, ami az elmúlt tizenegyezer év alatt tökéletes harmóniában élt az Erő minden aspektusában most összeomlott. A Nexus olyan erős volt, hogy mindenki a Fény, vagy a köztes oldalt - szürkeként - élt néhány nap, vagy hét alatt, de átbukott a sötét oldalra. Aki pedig a sötétben járt, még mélyebbre került.

Korábban tökéletes egyensúly volt, egymást tartották távol attól, hogy az egész bolygó egy Birodalom rendszerű hellyé omoljon össze. Most nem volt mi megvédje ettől, így a bolygó berendezkedése erre váltott át. Éppen ezek miatt a bolygó úgymond a Birodalom irányába kötelezte el magát, már amennyire egy FRK-s bolygó megteheti mindezt.

Ezek miatt az Exchange pozíciója meggyengült és menekülniük kellett, ezt mindenki hallhatta a csillagködben azt nem tudni, hogy hova menekültek innen, de lehet, hogy a fényes jövőjük máris bukásra volt ítélve. De emiatt legalább könnyebb volt a későbbiekben ezen környéken újra kereskedni és csempészkedni.

A Birodalom - ahogyan mindenki más is - természetesen rájött, hogy a Nexus nem természetes úton fordult át, így a Birodalom örömmel látta volna azt a személyt a saját soraikban, aki mindezt meglépte és megtette. Mindezt a teljes csillagködben sugározták, így Jivi-hez is eljuthatott a hír.

Ami a Birodalmat illette, Dodhorn Harert-et, a mandaloriai sith úrnőt sikeresen a fővárosba kísérte Siqsa és Chamm. Később, a hatodik hónap elején a császár őt is megtette császárnévá, Lady Zelia mellett. Az új császárné ezen alkalomból ajándékot küldött az őt megmentőknek és hazajuttatóknak.

Néhány nappal később a császárné Mandalore-ra is beállított a Mandalore udvarába, révén egykor ő maga is vezette ezt a birodalmat. Ugyan a trónra nem tartott igényt, de leszögezte Gran Kelborn-nak, ha tetszik neki, ha nem, feltámasztja a Harert klánt és továbbira is igényt tart az Aliit'alor rangjára. Ami a Krant-i csapatot illette a hazaérkezésük és felépülésük után pár nappal mind a két hadnagyot századossá léptették elő.

Ami a Köztársaságiakkal történt az események után, miután hazaértek néhány nappal később Je mester a tanács előtt is lemondott lovagi címéről, a fénykardját leadta és elhagyta a Jedi rendet Jiwi bukása miatt. Az idősebb mesterről azóta senki sem hallott, nem tudni, hogy hol és merre lehet valójában.

Ami pedig a látomást illette a hetedik hónap elejére sikerült is megfejtenie azoknak, akik látták és kompetensek voltak abban, hogy megfejtsék. A bolygó pedig nem volt más, mint a 15. és 16. szektor határán fekvő Malachor V. volt. Ez volt a hely, ahol a Császár gyermekei jelenleg is megtalálhatóak voltak ennyi idő után…

Vége.

---

Epilógus
Annak köszönhetően, hogy a teljes bolygó alámerült a Sötét oldalnak nagyjából azzal a következménnyel zárult a következő nagyjából három és fél hónap alatt, hogy a teljes társadalom, ami az elmúlt tizenegyezer év alatt tökéletes harmóniában élt az Erő minden aspektusában most összeomlott. A Nexus olyan erős volt, hogy mindenki a Fény, vagy a köztes oldalt - szürkeként - élt néhány nap, vagy hét alatt, de átbukott a sötét oldalra. Aki pedig a sötétben járt, még mélyebbre került.

Korábban tökéletes egyensúly volt, egymást tartották távol attól, hogy az egész bolygó egy Birodalom rendszerű hellyé omoljon össze. Most nem volt mi megvédje ettől, így a bolygó berendezkedése erre váltott át. Éppen ezek miatt a bolygó úgymond a Birodalom irányába kötelezte el magát, már amennyire egy FRK-s bolygó megteheti mindezt.

Ezek miatt az Exchange pozíciója meggyengült és menekülniük kellett, ezt mindenki hallhatta a csillagködben azt nem tudni, hogy hova menekültek innen, de lehet, hogy a fényes jövőjük máris bukásra volt ítélve. De emiatt legalább könnyebb volt a későbbiekben ezen környéken újra kereskedni és csempészkedni.

A Birodalom - ahogyan mindenki más is - természetesen rájött, hogy a Nexus nem természetes úton fordult át, így a Birodalom örömmel látta volna azt a személyt a saját soraikban, aki mindezt meglépte és megtette. Mindezt a teljes csillagködben sugározták, így Jivi-hez is eljuthatott a hír.

Ami a Birodalmat illette, Dodhorn Harert-et, a mandaloriai sith úrnőt sikeresen a fővárosba kísérte Siqsa és Chamm. Később, a hatodik hónap elején a császár őt is megtette császárnévá, Lady Zelia mellett. Az új császárné ezen alkalomból ajándékot küldött az őt megmentőknek és hazajuttatóknak.

Néhány nappal később a császárné Mandalore-ra is beállított a Mandalore udvarába, révén egykor ő maga is vezette ezt a birodalmat. Ugyan a trónra nem tartott igényt, de leszögezte Gran Kelborn-nak, ha tetszik neki, ha nem, feltámasztja a Harert klánt és továbbira is igényt tart az Aliit'alor rangjára. Ami a Krant-i csapatot illette a hazaérkezésük és felépülésük után pár nappal mind a két hadnagyot századossá léptették elő.

Ami a Köztársaságiakkal történt az események után, miután hazaértek néhány nappal később Je mester a tanács előtt is lemondott lovagi címéről, a fénykardját leadta és elhagyta a Jedi rendet Jiwi bukása miatt. Az idősebb mesterről azóta senki sem hallott, nem tudni, hogy hol és merre lehet valójában.

Ami pedig a látomást illette a hetedik hónap elejére sikerült is megfejtenie azoknak, akik látták és kompetensek voltak abban, hogy megfejtsék. A bolygó pedig nem volt más, mint a 15. és 16. szektor határán fekvő Malachor V. volt. Ez volt a hely, ahol a Császár gyermekei jelenleg is megtalálhatóak voltak ennyi idő után…

Vége.

A kalandért mind a két karakter 2 pontot és 10.000 creditet kap. A bővítésnek március közepétől kell lennie.
A következő kaland itt található.

statisztika: