Freya Essia Sagan - helyzetjáték

” - A nyomozás bizonyos szakaszában az ember hajlamos azt hinni, hogy mindenki többet tud valamivel, mint amennyit hajlandó elmondani.
- Többnyire ez is a helyzet. (...) Csakhogy ez a legtöbbször nem függ össze a szóban forgó esettel. Valamiféle családi szennyes, amit az emberek nem akarnak kiteregetni.”
- Agatha Christie

***
Essia hazafelé tartott Nar Shaddaa-ról, mert ott végzett el egy feladatot a mestere parancsára, aki most nem tudott vele tartani, mert nagy örömére a Jedi tanácsban kellett maradnia. A lány jót mosolygott ezen, mert pontosan tudta, hogy Nemic Rix utálja ezt és nem nagyon tud a hátsóján megmaradni, hanem teszne-veszne és lenne hónapokig távol Coruscanttól és a Jedi tanácstól. Néha a lány nem is értette, hogy a mestere miért is vállalta el ezt a munkát, hogyha ennyire nem szereti csinálni. De végül is nem az ő dolga volt, csak abban volt biztos, hogyha egyszer eljut oda, biztosan nem fogja elvállalni, annyira ő maga sem szeretett helyhez kötve lenni a fővárosban, máshol sokkal több teendő volt, mint ott. Mivel a Hutt bolygóról jött és már oda is álruhában érkezett, így kénytelen volt nem jedi géppel menni, ezért hazafelé is a határhoz közeli Nal Koska nevű bolygón kellett átszállnia egy olyan hajóra, amivel Coruscantra tudott menni. Ez nem volt egy túl nagy bolygó, heti egyszer érkezett egy olyan hajó, amivel ő jött, ez két napig várakozik itt, és ezzel egy időben érkezik egy Coruscantról, ami úgyszintén ennyi ideig van itt. Nem mondhatta el, hogy nagy a forgalom, de nem zavarta. Jelenleg is egy teljesen átlagos öltözetben volt, csak egy fiatal lány volt, semmi több, aki éppen nyaralásról, vagy rokonlátogatásról tért volna haza Coruscantra, esetleg éppen oda készült alapból menni. Szóval semmi sem utalt arra, hogy egy erőhasználóról, főleg nem egy Jediről lenne szó. A lány hetek óta nem is látta a mesterét ekkor már, csak virtuálisan beszéltek, így már örült annak, természetesen kellően visszafogottan, hogy végre újra találkoznak. Azonban az Erő ebbe igencsak beleszólt. Már készült volna felszállni a másik hajóra, ami vitte volna haza, amikor hangosbemondón mindkét hajóra felszállókat megállították, ugyanis az egyiken súlyos betegeket találtak, egy fertőző betegségben szenvedőket. Az ilyen pedig nagyon sok időt is igénybe vehet, főleg, hogy több ezer, vagy tízezer emberről volt szó. Természetesen szótlanul tűrte, egész jó hangulatban, hogy tőle is vért vegyenek és megvizsgálják, hogy megfertőződött-e. Szerencsére az ő tesztje negatív volt, így, amíg mindenkit át nem vizsgálnak, és úgy nem ítélik meg, hogy biztonságban el nem lehet hagyni a bolygót, ami akár hetetek, vagy hónapokat is igénybe vehet. Hacsak valaki nem jön el érte és mindkettejük esetében nem bizonyítják, hogy egészségesek. Ennek ellenére a városba nem mehetett be, hanem egy elkülönített épületben kapott ő maga is az egészségesnek ítéltekkel együtt szobát. Az, hogy a szoba meglehetősen puritán volt nem zavarta, úgyis ehhez volt szokva. Első dolga az volt, hogy felvette a kapcsolatot a mesterével és így a Jedi renddel, hogy tájékoztassa őket, hogy mi is történt a bolygón. Mondták neki, hogy rendben van, ha majd tud jönni, akkor szóljon és addig is tartsa be azt, amire kötelezik, ha szükséges, csak akkor fedje fel, hogy jedi, révén nem volt még a Köztársaság területén. A lány mindezt megértette, így a nap hátra levő részét főleg meditálással és olvasással töltötte. Még Nar Shaddaa-n sikerült egy történelmi témájú hologregényt találni és azt igyekezett olvasni. Miközben ezekkel foglalkozott egy ismeretlen számról kapott hívást, amin egy eltorzított hangú és csuhás alak tájékoztatta egy érdekes dologról. A városban elraboltak egy lányt, a hatóságok tehetetlenek és szükség lenen a segítéségére. Elég rossz érzése volt ezzel kapcsolatban, de ettől függetlenül nem szerette volna azt, hogy a lánnyal valami rosszabb történjen, bízott benne, hogy még mindig életben van. Az ismeretlen alak elmondta, hogy öt ismerőse lesz az, akivel együtt kell megoldania az ügyet és az elérhetőségét már megadta nekik. Nem igazán örült neki, hogy egyrészt valaki ki tudta deríteni ezt, másrészt megadta másoknak, már csak emiatt is gyanús volt. Végül az alak azzal bontotta meg a kapcsolatot, hogy az éjszaka folyamán a többiek is jelentkezni fognak. Végtére is mikor máskor? Nem mintha lett volna más dolga, de ez az egész akkor is gyanús volt neki és továbbra is rossz érzése volt, amit az Erőn keresztül is érzett. Mindenesetre eltökélte, hogy utána fog mindennek járni.

***
Amíg az ötös üzenetére és jelentkezésére várt, addig is utána nézett annak, hogy mit is írnak a helyi hírek arról, hogy mi történt a lánnyal. Mivel a bolygó nem volt túl nagy és nem volt túl forgalmas, turisták nem nagyon jöttek ide, csak itt a kikötőben volt nagy forgalom, de a városba nem ment senki, annyi idő nem volt. Így maradt az, hogy a bolygón, magán a városban történt, de ott semmilyen eltűnést, vagy ehhez hasonlót nem jelentettek, ez pedig még furcsábbá tette a lány számára az egészet. Az elmúlt két évben a legsúlyosabb bűneset egy kocsmai verekedés volt, illetve egy esküvőn lövöldözés. De semmi gyilkosság, semmi emberrablás. Nagyjából hajnali három volt, mire egyszerre vették fel vele a kapcsolatot egy közös konferenciabeszélgetésben. Itt kapott arcokat és neveket, amennyire megtudta mindenki itt jár egyetemre, de teljesen más szakon tanulnak, még élőben sem nagyon találkoztak, de a HoloNet-en tartva a kapcsolatot ismerték egymást. A furcsaság akkor következett, amikor Essia elsőre arra kérdezett rá, hogy ki is ez a „???” aki felvette vele a kapcsolatot, mindezekre nem is túl barátságos üzeneteket kapott.
A kép teljes méretben az olvashatóságért itt található
Így a munka még „érdekesebbnek” bizonyult, hozzá volt szokva ahhoz, hogy így viselkednek vele, mert amikor az alvilágba kell beépülni, vagy éppen kihallgatni valakit, akkor sem voltak az emberek kedvesebbek, bár itt azért volt furcsa, mert elvileg mindenki meg akarta oldani az ügyet, bár itt nem nagyon tűnt úgy. Szóval az egész nagyon furcsának és érdekesnek tűnt a számára. A második pedig akkor történt, amikor arra kérdezett rá, hogy miért nem talált semmilyen hírt erről a HoloNet-en. Mondjuk lehet, hogy a kormány akarta kerülni a riadalmat ezzel, de akkor is gyanús volt. Az erre kapott válaszok is jellemzően fennhéjázóak és nagyképűek voltak, amit nem értett.
A kép teljes méretben az olvashatóságért itt található
Mindenesetre azért kapta az adatokat is, így nem firtatta a továbbiakat. Az egyik ilyen adat alapján az egyetemhez közeli parkban látták utoljára, ahonnan elvileg a már az egyetem területén levő kantinába ment, ahonnan a barátaival késő este távozott, de ő már nem érkezett vissza a kollégiumba, amíg a barátai igen. Egy másik adat alapján az egyik barát csak reggel érkezett vissza, míg mindenki más még este, de az első alapján mindenki egyszerre a lányt kivéve. Így már itt is ütközéseket talált az adatokban. A harmadik alapján nem először tűnt el több napra, így már csak amiatt sem foglalkoznának vele a hatóságok még egy ideig, mert mindig előkerült. Ezek egyelőre nem voltak túlságosan nagy segítségek. Korábban már nyomozott, de ott legalább a helyszínre kimehetett, vagy pedig kikérdezhetett másokat, itt még ezt sem tudta megtenni. nem volt könnyű labor és felszerelés nélkül. A negyedik adat alapján elutazott és csak nyaralni ment, az ötödik alapján pedig valaki nagyobb adag vért is talált ott, ahol állítólag utoljára látták. De ezekről továbbra sem volt semmilyen hivatalos adat, így nem nagyon tudta, hogy mit kezdjen velük. Már éppen megfordult a fejében pár óra töprengés után, hogy regisztrálni kellene a helyi közösségi oldalra, hogy ott megnézze a többi egyetemista posztját, amikor „???” ismét jelentkezett és egy programot küldött neki azzal az üzenettel, hogy tud segíteni, hogyha elakadt a lány. Át is küldött neki egy programot, amit pár napig tud használni, amíg meg nem oldják az ügyet. Itt már tényleg komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mi is ez az egész és kicsoda ez az alak. Szerencsére kellően higgadt fejjel tudott a lány gondolkodni, és esze ágában sem volt visszaélni a dolgokkal, sőt még jelenteni is akarta majd, hogy ilyen alak van odakint és senkinek adatai nincsenek biztonságban. Saját maga egyelőre a törvényes módon próbált adatokat szerezni és csak a közösségi hálóra való bejutásra használta a programot, ami már sikernek volt mondható.
Itt számtalan üzenet fogadta, még nagyobb zavar, mint korábban. Az egész nem vezetett sehova. Főleg, hogy az adatok alapján el sem tűnt és látták többen is. Közben az Erő is egyre nagyobb gondot sugallt, és ez megerősítette abban méginkább Essia-t, hogy valami nem stimmel.

***
Nem csak egész éjjel olvasta az üzeneteket, hanem még nappal is nagyjából délig, ekkor voltak az olyan üzenetek, hogy látták nem is olyan régen. Amennyire látta azok voltak többen, hogy látták, volt olyan is, aki még képet is küldött az érintett lányról, hogy most látta őt a bevásárlóközpontban. Ami azt illeti a többiek nem voltak túl segítőkészek a rodián lányt kivéve, aki reggelre kiszállt a beszélgetésből és később nem is írt semmit, csak annyit, hogy pihennie kell. A többiek zaklatták inkább nem túl kedvesen, hogy igyekezzen, siessen már, nincs sok idejük és meg kell találni. A programot felhasználva sikerült kiderítenie, hogy az ötösből a twi’lek lány, Aayla volt az, aki elkezdte terjeszteni azt, hogy az érintett lány Ashara eltűnt, erre indultak el találgatások, cáfolatok. Mint kiderült a többiek – Ghamal, a később eltűnt rodián lány kivételével – pedig tovább szították a tüzet és egymás között beszélgettek, igencsak kuszán, kódszavakat használva. Jó pár óra volt az, mire sikerült rájönnie a lánynak, hogy mi ez az egész. Ashara el sem tűnt, saját maga könnyedén kiszűrte azokat a beszélgetéseket, amikben arról volt szó, hogy merre lehet és ezt továbbította a többieknek, mert az Erőt használta és a megérzései azt mondták, hogy nincs baja a lánynak még. Csak a végén, Ghamal kiszállása után jött rá, hogy felhasználták, arra használták, hogy megtalálják Ashara-t, hogy előugrasszák, a puzzle utolsó mozdulatához pedig már szükség sem volt a segítségére, ugyanis a lány saját maga jelentkezett.
Megvolt, sőt posztolta azt is, hogy hova megy. Ekkor egy újabb üzenetet kapott „???” részéről, majd egy pillanattal később még Ghamal is küldött neki egy figyelmeztető üzenetet, pont azelőtt egy pillanattal, hogy minden HoloNet kapcsolata megszakadt volna, de az üzenet megmaradt, így eltudta olvasni. De eddigre ez már nem volt újdonság a számára, tudta, hogy mire számítson, de az nyugtalanító volt, hogy nem tudott üzenni a hatóságoknak is, de arra volt egy másik lehetőség.
Az ajtóhoz ment, hogy kimenjen szólni, de az a karantén miatt zárva volt. A terminál minden irányban lefagyva, így még szólni sem tudott. Kikiabált, hogy hallja-e valaki, mert beszélnie kell egy tiszttel, de senki sem felelt. Ennyitől azért nem esett kétségbe és még ideges sem lett, volt már hasonló helyzetben, bár az nem volt ennyire sürgetős. Szerencsére értett efféle dolgokhoz is, ez az ajtó pedig nem volt túl bonyolult zár, így nagyjából öt perc alatt sikerült is elérnie azt, hogy az ajtó kicsit kinyíljon. Még nem állt fel a földről, de már úgy húzta szét a kezeivel, azonban olyasmi fogadta az ajtaja előtt, amire nem számított. A folyosó túloldalán Ghamal feküdt a földön, láthatóan lelőtték, vele szemben pedig a másik négy alak állt, akikkel információkat cserélt. Arra már nem volt ideje, lehetősége, hogy felfogja, hogy melyik, vagy kitérjen, mert néhány pillanattal később mind a négyen alig egy lépésnyi távolságból lőttek rá. Esélye sem volt kitérni, mire leért a földre már nem is lélegzett és magánál sem volt…

***
A legmeglepőbb az volt a számára, hogy egy hangos sikollyal ébredt fel egy ágyban. A Jedi templomban, az ágya mellett pedig a mestere, Nemic Rix ült. Két orvosdroid lebegett mellette, gyógyszereket kapott, elég kábának érezte magát, fogalma sem volt, hogy mi történt. Még érezte magán azt, hogy bacta tartályban is volt, vajon mennyit? Még mielőtt elkezdhetett volna kérdezni a mestere vette magához a szót. Az pedig elég meglepő volt Essia számára, ugyanis a lány soha sem érte el Nal Koska-t, még Nar Shaddaa-n lett rosszul, amikor a feladata közben megfertőzték, vagy megfertőződött egy arkániai vírussal, amire a lány „vadhajtásként” sokkal érzékenyebb, arra nem jöttek rá, hogy ki és mikor, valami profi csinálhatta, vagy természetes úton kapta el. Csak Magnus Baret Drenall –avagy Arvel Teneb – jedi lovag gyors beavatkozásának köszönhetően maradt életben, azonnal Coruscant-ra hozták, ahol az elmúl nagyjából három hónapot töltötte először karbonfagyasztva, majd a következő három hónapot bacta tartályban, mert csak így tudták megmenteni az életét. Így minden, amit látott nem volt más, mint egy rémálom, vagy álomkép és a mestere szerint az Erő tette próbára az álommal, látomással, hogy sikeresen kellett megoldania, azt, amit az Erő neki tartogatott. Abban megkönnyebbült, hogy e szerint sem Ghamal sem pedig Ashara nem voltak veszélyben és nem történt velük semmi. Így mivel semmi sem vonta el ettől kezdve a figyelmét és végre magánál volt, már csak a teljes gyógyulásra kellett koncentrálnia, hogy mihamarabb teljesen talpra állhasson.

***
Újra bármi jöhet és bárki által.