A Roby's bár

A régi topic

A Roby's bár tulajdonosa Frank Roby, de mutáns barátja David A. Cid üzemelteti. A bár támogatja a fiatal képző és előadóművészeket, legyenek akár emberek, akár mutánsok.

A bár egy külső és egy belső teremből áll. A külső rész éjjel-nappal nyitva tartó pub, kis négyszemélyes asztalokkal. Nagyobb társaságok a bal oldali fal melletti, némileg elszeparált boxok egyikében foglalhatnak helyet, akár nyolcan is. A bárpoult hosszan elnyúlik a jobb oldali fal mentén. Általában kettő, műsoros esteken három-négy csapos szolgálja ki a vendégeket. A zenegép éjjel -nappal üzemel. A népszerűbb sportközvetítéseket, pedig egy hatalmas plazmatévén nézhetik az érdeklődők.



A falakat kortárs ember és mutáns művészek képei és kisplasztikái díszítik. Ezek többsége a művésszel való egyeztetés után meg is vásárolható.
A bejárattal szemközti falat teljes egészében egy kétszárnyú ajtó foglalja el. Az egyszerű vasajtóra graffiti művészek festettek portrékat híres előadókról, zenészekről, de Charles Xavier arca is fellelhető a képen. A pub 65 férőhelyes.

A kétszárnyú "panteonkapu" mögött található a kizárólag műsoros esteken és koncertek alkalmával nyitva tartó belső terem. Ez egy 150 férőhelyes koncertterem színpaddal, profi hangosítással és világosítással. A műsor jellegétől fuggően raknak be asztalokat. Punk koncerten például nem. tongue



Programok:
Szerda: Felolvasóest, író-olvasó találkozó, amatőr
írók/költők estje, amatőr művészcsop-
ortok performanszai. Egyetemistáknak
a belépés díjtalan!
Péntek: Stand up! Amatőr és hivatásos komikusok
estje. Hajnalig karaokee!
Szombat: Tehetségkutató koncertek! A győztest a
közönség szavazza meg.
Koncertlehetőség amatőr és profi
bandáknak is! A Metallica és a Green
Day is játszott már itt álnéven!

Alkalmi és állandó fellépési lehetőseget is tudunk biztosítani. Jelentkezni lehet személyesen a Roby's bárban David A. Cid-nél, vagy telefonon üzenetrögzítőre. (David A. Cid lakása)

A régi topic

#2 2010-10-26 22:24:47
Morsus
13 nappal a Testvériség után...

Sarah
A lány reggelizik amikor egy nő megjelenik az asztala mellett komolyan. Sok ruha van rajta és napszemüveg, de a haja fejér. Igaz a kalapja ezt elegánsan álcázza.
- Üdv. A nevem Petra Maximoff. - mondja a lány - Az apám küldött... Magneto. Szeretnénk ha csatlakoznál hozzánk.
Jelenti be a nő kedvesen.

Constantine
A férfit ide hívták amikor be érkezik azonnal meglátja az asztalnál sírva ülő nőt. Megtört lélek ehhez nem kell semmiféle erő, hogy lássa. Egy fényképet szorongat mintha az élete múlna rajta. Ha Constatine leül vele szembe megkönnyebbülve néz rá.
- Eljött. Köszönöm.
Mondja sóhajtva a sírástól.


#3 2010-10-27 12:53:56
Quentine Constantine
Egy gazdag ember egyszer azt mondta, a világon két fajta ember van, az okos, és a szorgalmas. Majdnem két hete egyfolytában dolgozom, nehéz valódi munkaadót találni, a legtöbb megváltást vár, vagy isteni bosszút a haragosain. Az a néhány, aki mégis valóban engem keres, általában nagyon szegény, reménytelen helyzetben van, és bennem van minden reménye. Nekik szoktam segíteni, általában megköszönik, én meg általában elfogadok érte baráti kézfogást. Nem pénzért dolgozom, de adományt elfogadok.
Éjjelente rámtör a tettvágy. Mióta nem alszom, nehéz elfoglalnom magam, és bármilyen nevetségesen is hangzik, járőrözni kezdek a városban, mint valami pizsamás igazságosztó, aki kívül hordja az alsónadrágját. Csak sétálok az utcán, és figyelem az embereket, a viselkedésüket. Néha meglepődöm, mennyire idegennek tűnik egy-egy reakciójuk, a motivációik, az érzéseik. Azt hiszem, kezdek eltávolodni tőlük.
A mai napon újabb munkaadó keresett meg, úgy is mondhatnám, újabb kétségbeesett lélek, nem is kéne ezt munkának neveznem, ez a küldetésem, nem a szakmám, nincs hétvégi pihi, se TB járulék. Roby bárjába hívott az illető, nem tudok róla semmit, csak azt, hogy egy nő az. Régen minden munkámat gondos kutatás előzte meg a munkaadóval szemben is, nem csak a célponttal. Mostanában sokkal spontánabban dolgozom, ez is része a belső szabadságnak, amit garantál a... Halhatatlanság? Ez túl fennhélyazó.
Biccentek belépve a pultosnak, ballonkabátomat a fogasra akasztom, és leülök az asztalhoz, ahol a síró nő ül, azt hiszem, nem tévesztem el. A zakómat a szék háttámlájára terítem, és cigarettát veszek elő.
-Ez csak természetes, hisz hívott. Miben van szüksége segítségre? - Kérdem tőle nyugodt hangon, hátha ez őt is megnyugtatja némileg. A cigarettás dobozt is felé tartom, ha esetleg elvesz egy szálat, tüzet is adok neki, majd én is rágyújtok, és hallgatom a nőt.


//A képhez képest annyi eltérés van, hogy a bal karja be van tekerve egy fásliba, és egyszerű, kicsit kopottas ötujjas szövetkesztyű van ráhúzva.//


#4 2010-10-29 13:51:01
Sarah
Csendesen ülök az egyik asztalnál, és unottan nézek az elém tett ételre, rántotta, egy kevéske sonka, amit őszintén szólva otthon is ehetnék, dehát mégis csak jobb egy ilyen helyen elfogyasztani. Az illata... mennyei... Akaratlanul is mosolyra húzom a szám, de hamarosan ugyan olyan komolyan nézek rá, midőn első falatját a számhoz emelem. Kis rágás, és egy nagy nyelés után, egy nagy vigyorral megállapítom hogy...
- Fincsíííííí!. - S nem foglalkozva azzal hogy kit zavar és kit nem falni kezdek, mint aki hetek óta nem evett. Ez a nagy falatozás mindenről elvonta a figyelmem, annyira, hogy nem vettem észre hogy egy nő ott ácsorog az asztalom mellett, s mikor megszólalt, oly hirtelen ért a dolog, hogy majdnem hanyatt vágtam magam a székkel együtt. Kicsit megszeppenve nézek rá.
~ Ő lenne a kidobó ember? ~ Ám miután bemutatkozik, minden félelmem elszáll. Eltolom magamtól a már szinte üres tányért.
- Szia. Örömmel csatlakozunk hozzátok. - Mondom vigyorogva, s közben kezet nyújtok, hátha elfogadja. - Sarah Storm. - Kicsit zavartan.


#5 2010-10-31 23:58:44
Morsus
Sarah
A lány kicsit furán néz, de aztán kezet fog kedvesen.
- Petra.
Mondja udvariasan.
- Meg kell értened nagy szükségünk van rád és ez veszéllyel járhat.

Constantine
A nő dadogva próbál megszólalni, de a könnyeitől levegőt se kap.
- A-a férjem... egyike volt a rendőröknek, akik...
Zsebkendőbe fújta az orrát és megtörölte a szemeit.
- Bocsánat. - mondta szégyenkezve - Szóval ő is egyike Rorschach áldozatainak. A rendőrök nem találták meg őt, ezért fordultam önhöz. Azt mondják maga akkor segít amikor az emberi erőket meghaladó feladatról van szó.


#6 2010-11-01 12:07:07
Quentine Constantine
A nő láthatóan teljesen ki van készülve, intek a pincérnek, és kérek egy pohár vizet neki.
-Igyon, jót fog tenni - mondom neki nyugtatólag, mikor kihozzák a vizet.
-Ne higgyen el mindent, amit hall rólam, pletykák mindenkiről szólnak. De valóban, segítek azoknak, akiknek tudok. Szóval a férje eltűnt, és egyértelműen Rorschach a felelős érte.
Rorschach, a maszkos férfi, annak idején együtt nyomoztunk a Seals gyógyszergyár ügyében. Nem teljesen épelméjű a pasas, igazából egyik sem az, aki maszkot húz, de ő még az átlagosnál is rosszabb. És most már több kárt jelent, mint hasznot. Mindenképpen ideje számot adni a munkásságáról, és kideríteni, milyen út is az övé. Mélyen a nő szemébe nézek, úgy tűnik, tényleg nem ártó szándékkal akarja, hogy segítsek, nem azt mondta, hogy kapjam el Rorschachot, csak annyit szeretne, ha előkerülne a férje, vagy legalább a teste.
Rorschach... Hol keresselek? Ismerem a maszkod, az emberek félnek tőle, gyilkolsz, és eddig senki nem tudott megállítani. De én láttam az igazi arcod, és nem felejtettem el. Véget vetek bűnöző napjaidnak.
-Megpróbálok segíteni. Szükségem lenne egy fényképre a férjéről, és szeretném tudni a nevét is.
Van egy rendőr ismerősöm, már akkor spicli volt, mikor még éltem. Na jó, a picli talán túlzás, de időnként megadta azokat a neveket, akikkel a rendőrség nem tudott, vagy nem akart foglalkozni, hiszen valakinek el kell végeznie a munkát. Szívességet kell kérnem tőle. Egyrészt az eltűnt rendőrről, másrészt Rorschachról kell többet megtudnom.


#7 2010-11-03 00:43:05
Sarah
Megvakarom a fejem.
- Háááát... Nos... - Nyögöm ki nagy nehezen, majd lehajtom a fejem.
~ Most vajon azért mondja ezt hogy zavarba hozzon vagy azért mert tényleg ennyire fontos? Nem tudom de mondj neki valamit és tűnjünk innen, utálok itt lenni. ~ Egy bamba pillantást vetek a nőre majd vidáman fojtatom.
- Átgondoltam és megértem, és még mindig benne vagyok, deeeee miért is ilyen fontos ez az egész? -


#8 2010-11-17 00:39:49
Morsus
Sarah
Petra mosolyog örömtelien.
- Remek, hát ez bonyolult. Nem sokan maradtunk. A mutánsok menekülnek vagy nem akarnak fellépni vagy nem tudják, hogy ők mutánsok. Az utolsó New York-i incidens óta egy razzia során rengeteg társunk meghalt. Talán te majd tudsz segíteni nekünk, de nem tudnám elmagyarázni inkább gyere és megmutatjuk.
Mondja a nő és egy kocsihoz kíséri, aminek az ajtaját egy vörös hajú szakállas férfi nyitja ki.

Constatine
A nő megrázza a fejét sírva.
- Nem... a férjem előkerült. A csontjai. Bent égett az épületben... ez a Wal-ter Kovács... elégette!
Nyögi ki szenvedve. Közben a tárcájából egy fényképet ad át.
- Larry. Larry Stepson. Jó ember volt.
Mondja dadogva a kép nézése közben a nő.
- Rorschach eltűnt a rendőrök tehetetlenek, de maga nem. Kérem.
Mondja a nő reménytelien.

Jester
A férfi a saját szobájában arra riad, hogy az ajtó nyikorog mire feláll és kést ránt már maszkosokat is látja. Egynek a hasába rakja a kését mire leütik. Többen viszik a földre majd mikor felriad zsák van a fején. Egy autóval megy valamerre. A megérkezéskor két pár erős kar leviszi több lépcsőn és ott egy székre ültetik.
- Főarc ez kinyírta Stevet!
- Akkor egy idióta volt! Ha meghalt megérdemelte. Mégis mit hittél mi lesz ha bemész egy ilyen alakhoz?
Kérdi a mély dohány marta hang és utána lerántják Jesterről a zsákot.

- Balhé van vigyori.
Mondja a férfi a sötét szobában és a szájába veszi a cigijét.
- Párnapja új főnöke van az alvilágnak. Én. Magneto az álmait feldugatja magának, de az bandák nekem melóznak. Nincs több kartell, maffia, triád és jakuza, csak Hellstorm. Viszont két arc a levesembe hugyozik és ezek nem képesek megtalálni.
Mondja a verőlegényeire a férfi.
- Itt jössz te a képbe humorcsávó. Hallottam a híredet, láttam mit teszel az emberekkel, szóval egyszerű melót kapsz: találd meg és intézd el ezt a városi angyalt, akiről beszélnek: valami Konstantinápoly és akarom a másik arcot is, Rorkászt. A maszkos fószert. Nem érdekel mit teszel velük csak két feltétel van: gyorsan és szenvedjenek. Tiszta a kép púderpofi?


#9 2010-11-17 22:34:09
Quentine Constantine
Úgy tűnik félreértettem, nem a férje tűnt el, hanem Rorschach, ezt persze eddig is tudtam, de ez sok mindenen változtat. Elveszem a fényképet, vetek egy pillantást a pasasra, Larry Stepson. Vagy északi név, vagy tényleg fogadott gyerek volt. Eltökélt arc, még ha mosolyog is, látszik, hogy... Hogy nem ezt érdemelné. De nem szeretem, ha jó emberek halnak meg, persze ez ellen nem lehet mit tenni. Amit tehet, hogy legalább igyekszem elérni, hogy ne legyen értelmetlen a halála. Larry Stepson. Ő lesz az ok, amiért megkezdődik a hajtóvadászat Rorschach után.
-Bíznia kell a rendőrökben, ne mondja, hogy tehetetlenek. A férje nem örülne, ha így gondolna rájuk. De... De segítek. Megpróbálom megtalálni Rorschachot. Hogy utána mi lesz vele, az már a Ő - felfelé pillantok - terveitől függ. Ön csak próbáljon nyugodt maradni, és hinni! Ez nagyon fontos, higgyen! Úgy minden sokkal könnyebb lesz.
Igyekszem megértően, amolyan áthatóan nézni a nő szomorú szemeibe, hátha sikerül erőt merítenie a magabiztosságomból.
-Van még bármi, amit el szeretne mondani, mielőtt elválnak útjaink?


#10 2010-11-18 20:43:59
Jester
A kezdeti ellenkezés ellenére értelmes, felnőtt ember lévén megértem, hogy ez a tipikus tudd, hogy értsd helyzet, így a kocsiban még kedélyesen dúdolgatok egy utazós nótát, persze csak miután magamban fixáltam a helyzetet. Hideg vér és abból is az a nagyon vörös, nem a filmes művér. Olyan igazi, majd mindjárt megnézem magamnak a pontos árnyalatot, de éppen nincs lehetőségem akármilyen csapoló eszközt előkeríteni. Előbb megnézem a nekem rendezett műsort.

Hamar be is érünk egészen az értelmesebb hang megszólalásáig el sem hallgatok, de mikor rájövök, hogy ő a főmufti széles vigyor ül az arcomra és már reflex szerűen segítek a barátaimnak, hogy hamar lekerüljön rólam a zsák, így az első pillanatban még hátra van hajtva a fejem, vissza is hajolok, sőt előrébb is, hogy alulról, az arcomba lógó hajjal nézek fel az alakra. Mint általában ilyenkor mindenki azt várja, hogy valami frappáns és vérfagyasztó poénnal indítok és én közbe megnézem van-e nálam elérhető fegyver vagy úgy akármi, végig tapogatom a szokásos helyeket, mint derék és csukló. De per pillanat annyira figyelek az alakításra, hogy azt se tudom mi van rajtam. Inkább meg is eresztek egy halk kuncogást.
- Mi van vöri savanyú a szőlő? Hehehe, már heh, nem azéhéhé, de ilyen retro cuccokban nem vagy valami mehheg győzőh-hö... - Kicsit még kikuncogom maga, ha lekevernek, ha nem ezt már befejezem. Közben ha tudok kiszabadítom a kezem fegyverrel vagy anélkül, de minden féle támadó szándék nélkül teszem azokat a combjaimra, ahol járnak egy kört táncolva, majd folytatom.
- De legyen neked gyerek nap, mondjuk, hoooogy ráérek és meghallgatom mit is akarsz... - Ha nem sikerült szabadulnom akkor hátra dőlök kis helyezkedéssel, ha igen akkor szépen kihúzom magam és felé nézek kicsit dőlve is kíváncsian.


#11 2010-11-30 13:46:48
Sarah
Érdeklődve hallgatom a hölgyeményt, bár nem sokat értek belőle, van ami eljut a tudatomig... Enyhe mosollyal az arcomon követem a nőt a kocsiig. Mikor kinyitja előttem az ajtót egy vörös hajú férfi, kicsit ledöbbenek, szokatlan, de jó érzés.
- Köszönöm. - Mondom illedelmesen egy kicsit meghajolva és ha senki nem akar előttem beülni akkor egy gyors mozdulattal bepattanok. Kicsit még mindig furcsa az egész, de nem mintha zavarna, kicsit ringatódzom jobbra - balra és halkan dúdolok egy dalt amit régen hallottam valahol.

#13 2011-07-22 19:15:48
Thorhalla
Nemrégen érkeztél csak meg a városba, pár hete talán, éppen ez volt az oka, hogy mindeddig elkerültek a rossz hírek és a városban uralkodó nyugtalanító helyzet is. Lassan tényleg kilenc óra volt, ez csak onnan tűnt fel számodra, hogy néma csönd lett, Sandy tényleg kilőtte a zenegépet és az első önjelölt humorista. Ekkor tűnik fel számodra, hogy az ajtó kinyílt és a kinti nyári meleg ellenére egy szürke öltönyös férfi lép be a helységbe kalapban. Talán nem is lett volna annyira furcsa, de megszokhattad, hogy főleg pénteken inkább a lazább emberek jönnek ide és ez a férfi pedig túlságosan is hivatalosnak tűnt. Azt szinte azonnal le is veszi és a pulthoz lép, ott az alkalmazottadat faggatta nem is olyan sokáig. Red azonnal vett is elő egy ásványvizet és töltötte ki a pohárba, majd feléd mutatott. Az öltönyös férfi biccentett, majd a pohárral a kezében ment oda hozzád. Az első, amit meglátsz rajta, a furcsa nem igazán ebbe a korba illő szakálla és az arca jobb oldalán levő sebhelyek. Mikor odaért az asztalodhoz letette a poharát rá, majd a kezét nyújtotta feléd.
- David A. Cid? – kérdezte. – Üdvözlöm, Dr. Robert Sheppard vagyok a SHIELD-től jöttem. Feltennék önnek néhány kérdést.
A kézfogás után, ha viszonoztad a zsebébe nyúlt és a tárcáját vette elő, majd letette eléd az igazolványát mutatva, hogy valóban a SHIELD és az FBI embere.

Sheppard:



#14 2011-07-22 19:57:17
Sav
Remek. Ez a fickó egy kormányügynök. Lebuktam. Mennyi is? Vagy hét-nyolc államban is voltak betöréses balhéim? Most bevarrnak vagy száz évre, és nem hiszem, hogy a mutáns képességeim között szerepelne a halhatatlanság.
Pedig már azt hittem, rendeződik az életem. Frank egy új élet lehetőségével ajándékozott meg, erre máris lekapcsolnak.
De nem adom könnyen magam. Nem hagyhatom, hogy minden újra összedőljön körülöttem.
Fenébe. Azok a sebhelyek szerintem nem autóbaleset nyomai. Valószínűbb, hogy harcban szerezte őket. Egész jól bunyózok és a savamat is bevethetem, de nem hiszem, hogy közelharcban le tudom nyomni. Itt semmiképp. Azt sem akarom, hogy bárkinek baja essen. A bár vendégeinek ehhez semmi köze. Rednek és Sandynek sem. Ha harc lesz, csak az utcán lenne lehetőségem és esélyem.
Egyelőre nyugalmat erőltetek magamra. Próbálok lazának tűnni, mintha nem lenne tonnányi vaj a fülem mögött. Felállok és elfogadom a kézfogást.
Az igazolvány első pillantásra igazinak tűnik. S.H.I.E.L.D.? Biztosan egy francos, „nagyon” titkos ügynökség lehet. Talán mutáns bűnözőkkel foglalkoznak? Egyre nagyobb slamasztikában érzem magam.
- Igen, én vagyok.
Hellyel kínálom magammal szemben és visszaülök a székemre. Belekortyolok a whiskymbe. Az alkoholt semlegesíti ugyan a savas vérem, de a hideg ital kicsit így is megnyugtat. Remélem, mosolyom nem túl mesterkélt.
- Miben segíthetek, Dr. Sheppard?


#15 2011-07-22 20:13:15
Thorhalla
A férfi hálásan biccentett feléd, majd leült az asztalhoz és belekortyolt az ásványizébe.
- Köszönöm Mr. Cid – mondta. – Úgy értesültünk róla, hogy ön csak nemrég érkezett a városba, mindazonáltal bízunk benne, hogy a segítségünkre tud lenni. Nyugodjon meg, csak pár kérdés és már itt sem leszek.
Megnyugtatóan beszélt, mint amikor egy pszichiáter beszél a betegével és azt próbálja nyugtatni. Benyúlt az öltönye zsebébe és néhány fényképet vett ki belőle, egyelőre csak fejjel lefelé tette le őket az asztalra, közben felpillantott rád, mintha csak a reakcióidat figyelné az egésszel kapcsolatban. Majd felfordította a képeket, négy alakot, három férfi és egy nő volt rajtuk.



- Mondja Mr. Cid – kezdte lassan. – Mit tud arról, hogy mi történik manapság a városban? Az első kettő a Mutáns Testvériség tagjai, Petra és Wandal Maximoff, körözött bűnözők és terroristák, a második Edward Hellstorm, úgyszintén körözött bűnöző, alvilági fejes, a harmadik pedig Philip Reynolds, Jester néven ismert bérgyilkos. Nem is olyan régen mindannyiukat látták ebben a bárban. Örülnék, ha tudna segíteni, hogy mit kerestek itt.
Ezzel még egy kisebb jegyzetfüzetet is elővett, akárcsak egy tollat láthatóan, hogy jegyzeteljen rájuk.


#16 2011-07-23 17:45:22
Sav
Csak pár kérdést mi? Ezzel nem igazán nyugtatott meg. Valahogy fölényeskedőnek érzem a viselkedését. Biztosan vaskos aktája van rólam ennek a SHIELD-nek egy szekrény, vagy egy merevlemez mélyén. Ha nem működöm együtt, biztosra veszem, hogy Sheppard átmegy „rossz zsaru” módba. Nem sok választásom van. Megnézem a képeket.
A nő jó bőr, azt meg kell hagyni. De a fickóktól még engem is kiráz a hideg, pedig nem tegnap óta forgok alvilági körökben.
Ekkor jön elő a lényeggel. A Mutáns Testvériség. Már megint. Magnetó pár éve megpróbált beszervezni. Akkor még a Freak-X banda tagja voltam. Mr. Mágnes és a pribékjei kinyírták a pártfogónkat, Fargot a menő gengsztert. Akkor azt hittem, minket is megölnek. De mutánsokat nem bántottak. „A testvériség a keblére ölel titeket.” – mondta Magneto. De akkor hallottam már a dolgaikról. Betörő vagyok, igen. Egy bűnöző. De nem vagyok terrorista. Nem vagyok tömeggyilkos. Nemet mondtam. Hagytak szabadon elmenni és én naivan azt hittem, örökre megszabadultam tőlük.
A Mutáns Testvériség. Remek.
Mindenesetre nem ismerem a két Maximoffot. Talán akkor még nem voltak tagok, vagy csak nem vettek részt abban a balhéban. A másik két arc már más kérdés. Alvilági fickók. Sokkal inkább az én terepem. Személyesen szerencsére egyikkel sem futottam össze, de mind a két nevet hallottam már. Pletykák szereplői. Véres, szinte gonosz történetek keringtek mindkettőről.
Ha ezek négyen itt jártak, és Frank tudott erről, nem csodálom, hogy hozzám fordult. Nem mintha elintézhetném mindet, ha esetleg arra kerülne sor. Legalábbis nem egyszerre. Talán közük lehetett Sara elrablásához is, ami miatt eredetileg New Yorkba jöttem? Talán Hellstorm bérelte fel azokat a gengsztereket? De mi köze lehet az egészhez a Mutáns Testvériségnek? Nekem ez nem áll össze. Jobb vagyok a nyomok eltűntetésében, mint a felderítésükben. Talán csak véletlen.
A legjobb lesz, ha az igazat mondom ennek az ügynöknek.
- Nézze, nem kenyerem a sumákolás. Nyílván jól tudja, ki vagyok. Mutáns, és nem éltem mindig makulátlan polgárként. Szeretnék segíteni, de nem sokat tudok. Fontos személyes ügyek kötöttek le eddig, nem igazán volt időm a közelmúlt történéseivel foglalkozni. A Mutáns Testvériségről hallottam, mint mindenki. Mint mutáns, egyszer össze is futottam pár taggal, de ezt a kettőt nem láttam korábban.
Szünetet tartok. Figyelem, jegyzetel-e és, hogy az arca elárulja-e, hogy elhiszi, amit mondok, vagy sem.
- Hellstormról és erről a Jesterről hallottam már pletykákat, de az sem mostanában volt. Bostoni vagyok, nem ismerem a helyi…ügyeket. Mindenesetre a képeken lévő személyek közül én egyel sem találkoztam személyesen. Had tegyem hozzá, nem is nagyon akarok. De ez a bár nem zártkörű. Amíg fizet, és tisztességesen viselkedik, itt szívesen látunk mindenkit. Alvilági ügyletekhez nem biztosít helyszint, amíg én itt vagyok, erről biztosíthatom. Mást nem mondhatok.
Remélem, hogy megelégszik ennyivel, de valami azt súgja, hogy nem úszom meg ilyen könnyen. Felhajtom a maradék italt és újratöltöm a poharam.


#17 2011-07-23 22:58:39
Thorhalla
A férfi figyelt és várta a válaszokat, valóban nekiállt jegyzetelni, ahogyan beszélni kezdtél, az arcán semmi sem látszott, hogy hisz-e neked vagy sem. Bólintott arra, hogy tudja, hogy ki vagy és milyen kihágásaid voltak, lehettek a múltban.
- Jelen pillanatban nem az ön háttere érdekel Mr. Cid – mondta a férfi. – Ha így lenne és az ügyben nyomoznánk, akkor nem itt önnél tenném fel a kérdéseimet, hanem bent a főépületünkben. Nem lesz semmi baja abból, ha beszél, sőt talán még jól is kijöhet a dolgokból, a körülményeket nézve. Szóval összefutott néhány taggal, le tudná őket írni, és megnevezni, esetleg, hogy merre találjuk őket?
Kérdőn nézett rád, majd az újabb mondatok utána a homlokát ráncolta, hogy ide bárki bejöhet. Könnyedén le lehetett olvasni az arcáról, hogy ez a válasz nem igazán nyerte el a tetszését. Végtére is terroristákról és alvilági személyekről volt szó.
- Az információk szerint itt ezen a helyen toboroztak a Testvériség tagjai, akik később a város, sőt az ország legközkedveltebb személyét is megtámadták, akárcsak a vőlegényét. A hölgy és az úr pedig nem mellesleg a SHIELD szolgálatában állnak. Mr. Hellstorm pedig ebben a bárban, vagyis a hátsó szobában bérelte fel Reynolds-ot két személy meggyilkolására.
Igen hamar beugorhat, hogy kikről is volt szó, az ország jelenleg leghíresebb személye egy nem földi személy volt, hanem egy istennő, aki azzal vált híressé, hogy sikeresen megmentette New Yorkot Namor-tól, Atlantisz királyától és az inváziójától, majd nem sokkal később tényleg hatalmas népszerűségre tett szert. A Columbine egyetem környékén volt egy hatalmas összecsapás, ahol úgyszintén hírnevet szerzett, azóta a média vele van tele és a playboy-ban is szerepelt már. A vele levő férfi pedig Magneto-val csapott össze és súlyosan megsebezte a terrorista vezért, igaz Magneto meg tudott szökni azon a napon. Sokan haltak meg aznap és akkor debütáltak az emberek által vezetett Őrszemek is a SHIELD színeiben. Ez már több, mint fél éve történt, utána érkeztél ide, de még hallottad a történéseket.
- A Columbine-i támadás után két héttel történtek a felbérlések – folytatta a férfi. – Ha megvannak a kamera felvételek, azokat elvinném, ha gondolja hozhatok végzést is. illetve szeretnék azokkal is beszélni, akik akkoriban itt dolgoztak a bárban.


#18 2011-07-27 13:29:45
Sav
Aggaszt, amit hallok. Mutáns terroristák toboroznak, és gengszterek üzletelnek a Roby’s-ban. Csodás. Úgy tűnik, nem lesz könnyű dolgom a vezetésével. De nem fogom hagyni, hogy valami bűntanya váljon belőle. Iszom egy kortyot.
- Rendben, Sheppard. Úgy tudom, Frank, a tulaj, egy évig szokta megőrizni a biztonsági felvételeket. Adja meg a pontos dátumot, és kiírom egy dvd-re az aznapi felvételeket. Csak két kamera van felszerelve egy kint a ruhatárnál, a lopások elkerülése végett, és egy az iroda bejáratánál, betörés esetére. remélem, hasznosnak bizonyulnak. Az alkalmazottak azt hiszem, nem változtak az elmúlt fél évben, beszéljen velük, ha akar. Ami pedig a jövőt illeti, szeretnék tisztázni valamit. Tisztességes szórakozóhelyet akarok üzemeltetni. Ha gyanús alakokat látok itt, azokat ki is fogom dobni, ebben biztos lehet. Itt semmilyen alvilági tevékenység nem fog folyni, arról kezeskedem. De nem biztos, hogy szívesen akaszkodnék össze mutáns terroristákkal. Ha adna egy csipogót, amin értesíthetem, ha ilyen különösen veszélyes egyének térnének, be, akkor riasztanám a SHIELD-et. Nem vagyok én szuperhős.
Még egyszer lenézek a fotókra. Remélem, hogy nem kell velük ujjat húznom. Sohasem szerettem hősködni, de Frank és Sara érdekében mindent meg fogok tenni a bár biztonsága érdekében. Remélem annyi elég lesz.


#19 2011-07-27 20:44:49
Thorhalla
Sheppard bólintott a szavaid után és a jegyzeteiből előkereste azt a napot, amiről úgy tudta, hogy azok az alakok itt jártak, akiket keres. A biztonság kedvéért az azelőtti és az azutáni napot is elkérte tőled. Ha majd mész hátra, hogy ellenőrizd, mind a három nap megvan hiánytalanul és tökéletes minőségben.
- Köszönöm az együttműködését Mr. Cid, akkor az alkalmazottaival is elbeszélgetek majd – mondta a férfi utána. – Elhiheti a SHIELD értékeli, hogy segítséget is óhajt nyújtani nekünk és semmiképp sem kérnénk öntől, hogy saját testi épségét kockáztassa. Megoldható, hogy értesít minket, csak hívja fel a Manhattan-i központot és meg fogják tudni oldani.
A tárcájából elővett egy névjegykártyát, amin a SHIELD központi száma volt és még felírja rá, hogy a 45-ös melléket kell kérned, ha ez ügyben akarsz velük beszélni.
- És még örülnék, ha meg tudná mondani, hogy nem tudja esetleg, hogy a bár korábbi tulajdonosa vajon tudott-e arról, hogy mi folyik-e a bárjában és ha igen, akkor mi oka lehetett hagyni mindezt? – kérdezte.


#20 2011-07-28 19:28:03
Sav
Elveszem a kártyát. A biztonság kedvéért memorizálom a számot. Nem árt, fejből tudnom, ha szükségem lenne rá.
- 45-ös mellék. Értem.
Elteszem a kártyát. Sheppard utolsó kérdése szíven üt. Hogy Frank szándékosan hagyta volna, hogy ez folyjon a bárjában? Ezzel veszélyeztette volna a feleségét? Nem, ő biztosan nem. Hacsak nem volt más választása. Tudom, hogy a maffia uzsorásaitól vett fel kölcsönt, akik a bárját és az éttermét akarták. Ezért jöttem New York-ba. Alaposan elintéztem a fickókat, hogy biztosan leszálljanak róla egyszer és mindenkorra. De lehet, hogy Frank nem mondott el mindent nekem? Lehet, hogy többről volt szó a háttérben? Talán része volt a zsarolásnak, hogy fedezze, ezeket a mocskokat? Meglehet. A Testvériség, Hellstorm, nagyon veszélyesek. Biztosan nem volt más választása, mint falazni nekik.
- Gyerekkorunk óta barátok vagyunk Frank Roby-val. Bár sokáig nem tartottuk a kapcsolatot, jól ismerem. Jó ember, nem keresi a bajt. Nemrég nyitott egy éttermet és a feleségével gyereket szeretnének. Ha talán tudott is ezekről…az eseményekről, ami korántsem biztos, akkor csak kényszerből hagyta. Ha így volt, biztosan zsarolták, megfenyegették. Beláthatja, hogy egy egyszerű, tisztességes, családos embernek nincs sok választása, ha ennyire veszélyes alakok környékezik meg. Kezeskedem, Frankért, ha ez számít valamit. És mint mondtam, nem hagyom, hogy ez újra előforduljon.
Felállok az asztaltól.
- Maradjon, csak, igya meg a vizét. Máris hozom a felvételeket.


#21 2011-07-29 10:52:56
Thorhalla
A férfi még felírta azokat a dolgokat, amiket mondtál neki és végül bólintott.
- Köszönöm Mr. Cid – mondta. – Természetesen nem bűntársként, vagy gyanúsítottként szeretnénk beszélni a volt tulajdonossal sem.
Valószínűleg volt benne valami, hiszen akkor nem kérdezett volna rá ilyen nyíltan erre. Mikor felkeltél, hogy hátra menj belekortyolt a vizébe. Hátul, ahol a felvételeket őrzik hamar megtalálod azt a három napot, amelyiket a férfi kérte tőled. Ha belenézel abba a felvételbe, amelyiket konkrétan kérte Sheppard, akkor valóban látni lehet a fényképen feltűnt összes alakot, ráadásul a legtöbb nem is pár perc erejéig volt idebent, hanem hosszabb ideig. Azonban, ami furcsa volt még a képeken, egy férfi. Korábban láttad holtan, az egyik újságban, talán azért maradt meg az emlékeidben, mert Brooklyn-ban halt meg, az atlantiszi keze által, a férfiról képek voltak, hogy a bal karja nélkül fekszik az egyik épületben, ahova az ellenfele felhajította. Itt pedig bekötözött bal karral, de élve sétált be a helységbe.



Hellstormot a hátsó bejáratnál látni aznap, hogy az irodába megy be, amit elméletileg Roby használhatott volna, esetleg a munkatársak. Ő oda ment be és vittek be valakit letakart fejjel, kifele pedig immáron a vigyorgó Jester jött ki rajta. A SHIELD-es alak igazat mondott, ezek tényleg úgy járkáltak idebent a bárban, mintha a sajátjuk lett volna.


#22 2011-07-29 12:08:47
Sav
Kicsit megnyugtat, hogy Franket nem gyanúsítottként tartja számon a SHIELD. Hátramegyek a felvételekért. Sietek. Már én is nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi történt pontosan. Amíg a korábbi és a későbbi nap felvételeit írja egy dvd-re a gép, belenézek a kérdéses éjszakán készült videóba. Tényleg itt jártak mind. A bejáratot és a ruhatárat figyelő kamera képén egyértelműen felismerhetőek. Hellstormot a második, hátsó kamera mutatja. Egy bezsákolt alakkal? Te jó ég! Először azt hiszem, hogy kivégezték a szerencsétlent, de aztán látom, hogy ugyanazt a ruhát viselő férfi lép ki később zsák nélkül. A Jester nevű bérgyilkos az. Először megkönnyebbülök, hogy nem történt gyilkosság, aztán elfut a méreg.
- Rohadékok! – morgom fennhangon. Úgy sétafikálnak itt, mintha az övék lenne a hely. De ennek véget vetek.
Már kapcsolnám ki a lejátszót, hogy ezt a felvételt is a dvd-re írhassam, amikor feltűnik még egy alak, akiről Sheppard nem beszélt. Azért tűnik fel, mert az újságok lehozták különösen kegyetlen halálát. Leszakították a karját, vagy mi. És itt pontosan az a karja van bekötve. Mi is volt a neve? Q. valami. Valami város. Q. Kairó, vagy ilyesmi. Azt hiszem, azt írták, hogy magánnyomozó volt. Mégis mit keresett itt a halála után? A sírból visszatérve is a rosszfiúkat üldözi? Vagy a házasságtörő férjeket? Elmosolyodom saját gondolataimon. Nevetséges. Még, hogy élőhalott magánnyomozó! Jó poén! Mindenesetre talán beszélnem kellene vele, ha legközelebb betér.
Befejezem a felvételek kiírását és visszamegyek Sheppard-höz. Átadom a dvd-t.
- Parancsoljon Sheppard ügynök.
A mai este rendesen felpiszkálta betörő múltamból eredő kíváncsiságomat, így nem bírom ki, hogy ne tegyem fel a kérdést, ami már a beszélgetés eleje óta fúrja az oldalamat.
- Megenged egy kérdést? Amikor bemutatkozott, azt mondta, hogy doktor. Ha nem túl tolakodó a kérdés, minek a doktorta?


#23 2011-07-29 12:44:40
Thorhalla
Mire leértél az ügynök már kiitta az ásványvizét, majd ahogyan észrevett téged, azonnal kelt fel a helyéről megadva az illemet. Hálásan vette át a DVD-t és biccentett is érte.
- Köszönöm – mondta.
Amikor feltetted a kérdést, a férfi először összeráncolt a homlokát, de végül bólintott. A kérdés végén egy pillanatra még el is mosolyodott. A válasz pedig valószínűleg eléggé megdöbbentő, vagy furcsa lehetett.
- Pszichiáter vagyok – felelte. – Nyomozó-szakértőként segítem a SHIELD és az FBI munkáját. Nem is zavarom tovább Mr. Cid, további szép estét és köszönöm a segítséget.
A kezét nyújtotta, hogy kézfogással búcsúzzon el, majd ha viszonoztad visszavette a kalapját, fizetett a pultnál és távozott.

Órákkal később…
Az este hátralevő része teljes nyugalomban telt el, a stand up shownak vége lett és újra a karaoke vette át a főszerepet. Mint általában péntek éjjel most is remek hangulat uralkodott az egész helyen, sok vendég, de ha figyeltél semmilyen gyanús alak nem bukkant fel már. Azonban hajnali háromkor történt valami, hatalmas fékezés odakint az utcán egy terepjáró autó fékezett le, a következő pillanatban lövés dörrent és a bár nagy üvegablakába csapódott a lövedék és szinte berobbant az egész befelé a helységbe. A vendégek között azonnal pánik tört ki, mindenki, aki járni képes volt sikoltozva, egymást taposva kezdett el menekülni, amikor a kintiek még valamit bedobtak és a benti helységet ennek következtében füst kezdte megtölteni.


#24 2011-07-29 13:44:34
Sav
Kezet rázok Sheppard ügynökkel, aki olyan rendes, hogy az italát is kifizeti. Szóval pszichiáter. Nyilván profilozó, vagy kihallgatás specialista. Én is erre tippeltem. Vagy a fogorvosra. Egy fogorvos remekül jön kínvallatáshoz. Megmosolygom saját, fanyar belső poénom és felhajtom az italom maradékát. Elég feszült vagyok, sajnálom, hogy nincs hatással rám az alkohol. Mindenesetre megpróbálok lazítani. Nem sok sikerrel. Bár a vendégek hangulata remek, az italok fogynak, én folyamatosan az újonnan érkezőket figyelem. Szerencsére egy rosszarcú sem tolja ide a képét.
A hangulat éppen csúcsra jár három óra felé, amikor hirtelen fékezés hangja szűrődik be az utcáról. Az alvilágban csiszolódott ösztöneim azonnal működésbe lépnek. Fedezékbe vetődöm és nem hiába. A bár üvegablaka berobban. Nyilván nagy kaliberű lövedék. De csak egy lövést hallok. Talán nem sérült meg senki.
A pánik természetesen kitör. Felpattanok és az alkalmazottak után kiáltok, bár a rémült zsivajt nehéz túlkiabálnom. Nem olyan hatalmas a tömeg, de segíthetnek biztonságban kiterelni a vendégeket.
- Sandy, Red! Segítsetek a vendégeknek!
Nem tudom, meghallották-e. Remélem, igen. Nem próbálok a pulthoz jutni, a kifelé tóduló tömeggel hülyeség lenne szembe menni. Ekkor berepül valami az utcáról és füst kezdi megtölteni a helyiséget. Füstbomba. Talán könnygáz. Ez nem vall a maffiára. Mi folyik itt? A kitörött ablak felé megyek. Igyekszem a lehetőségekhez képest fedezékben maradni, hátha újabb lövések dördülnek.
Savas szervezetem minden mérget és vegyi anyagot semlegesít. Ha a füst kábító hatású, rám nincs hatással. A könnygáz sem marja a szemem, vagy a tüdőm, hiszen könnyem és vérem sokkal erősebben savas. Viszont ha a sűrű a füst, az akadályozza a látásom.
Felkészülök, hogy savat köpjek, ha veszélyes ellenséget találnék az utcán. Ha kiérek, rögtön a támadók autóját keresem ugrásra készen.


#25 2011-07-30 12:18:09
Thorhalla
Úgy tűnt, hogy az alkalmazottjaid végül mégis meghallották, amit kiáltottál nekik, vagy csak ösztönösen tették azt, hogy a vendégeket segítették, főleg azokat, akik maguktól nem voltak képesek arra, hogy menekülni tudjanak. Mind a ketten főleg a hátsó kijárat felé menekítették az embereket, így legalább a tömeg megoszlott és gyorsabban ürült a hely. A gránát könnygáz volt, de a képességeddel könnyedén tudtad semlegesíteni. Mire kiértél a törött ablakhoz már csak a kocsi csikorgó kerekeit lehetett hallani, ahogyan távolodtak. Szerencsére erre igencsak jó volt a világítás, így még mielőtt a sarkon bekanyarodott a terepjáró még láthattad néhány röpke pillanatra rendszámtáblát.



Az emberek kiértek már és menekültek minden irányban, a távolban szirénák hangját hallhattad meg. Ahogyan körbenézel kissé távolabb úgy egy saroknyira a kocsitól ellentétes irányban két gázmaszkos fiatalt pillanthattál meg, akik, ahogyan észrevették, hogy kiszúrtad őket azonnal futni kezdtek.

#26 2011-07-30 20:47:33
Sav
- 7A-95-22. – ismétlem el fennhangon a rendszámot, hogy könnyebben megjegyezzem, ha már elkapni nem tudtam őket. Tehetetlen dühömben ösztönösen keresnék valamit, amiben kárt tehetek. Ekkor pillantom meg a két gázmaszkost.
~ Ma nincs szerencsétek, srácok. Engem senki sem cseszegethet büntetlenül.
Futásnak erednek, én pedig utánuk vetem magam. Gázmaszkban nem lehet könnyű lélegezni menekülés közben, így talán elkaphatom őket. Nem is tudatosul bennem, hogy felülkerekedik józan eszemen az erőszakos múlt. Csak bántani akarom őket. A FreakX bandában edződött utcai harcos készségeim újra életre kelnek. Megtanultam, pontosan lélegezni és időzíteni, hogy ha kell, futás közben is képes legyek célba juttatni a biosavat. Ha sikerül úgy négy-öt méterre megközelítenem őket, savszervemből egy jó két decis adagot lövellek a lassabb fickó jobb lábszárára. Ha eltalálom, a sav pár pillanat alatt átmarja a ruháját és a fájdalom, vagy a sérülés le fogja teríteni. Akkor pedig rávetem magam.


#27 2011-07-31 10:20:01
Thorhalla
~ Sav ~
Jól gondoltad, ugyanis valóban nem tudtak olyan gyorsan rohanni a rossz levegővétel miatt, mint szerettek volna. Meg külsőre is, nem igazán látszott az, hogy hozzá vannak ehhez szokva. Ahogyan egyre közelebb és közelebb értél hozzájuk két lenge kamasznak tűntek a szemedben. A képességedet használtad, egy hatalmas köpés és másodpercekkel később valóban a kiszemelt srác vádlijára fröccsent a sav. Az hatalmas üvöltéssel terült el a földön és a lábához kapott, így pedig a kezére is került a savból és újra felüvöltött. A társa csak egy pillanatra torpant meg, de ahogyan látta, hogy a másik nem valószínű, hogy fel fog kelni a földről inkább rohant tovább te pedig a sérültet már könnyedén beérhetted. Ha felnéztél a sarkon egy idegen alak bukkant ki és a menekülő hála annak, hogy még inkább hátrafelé nézett, nehogy úgy járjon, mint a társa pillanatokon belül a kiérkezőnek fog ütközni.

~ Revans ~
Egy késő éjjeli sétára indultál, olyan hajlani három lehet, az utcán mindössze a buliból hazatartó fiatalok vannak, illetve azok, akik ilyen korai órán indulnak el a munkahelyükre. Kellemes nyári meleg volt, igazából, ha igazságosztásra szeretted volna az éjszakát tölteni, akkor mindeddig ilyen szempontból roppant unalmas volt ez a nap. Azonban, ahogyan befordulták az egyik sarkon távoli szirénák hangja ütötte meg a füledet. A felfokozott érzékeidnek hála az utcán füstöt éreztél, ahogyan kiértél láttad is, hogy nem messze lejjebb az egyik épületből a földszinten füst dőlt ki. Ha már jártál erre tudtad, hogy ott egy nagyon kellemes bár volt. menekülő embereket és pánikot találtál. Azonban három alak futott feléd, két fiatalnak tűnő személy gázmaszkban és mögöttük pedig egy egészen jól öltözött férfi. A következő pillanatban az egyik menekülő elesik és a férfi beéri őt, de a másik úgy tíz méterre van tőled és láthatóan még nem vett észre és ha így folytatja egyenesen beléd fog rohanni.


#28 2011-07-31 11:24:12
Revans
Eddig unalamasan telt az estém. Épp azon kezdek gondolkodni, hogy talán haza kéne mennem, pihenni pár órát, és holnap újúlt erővel, kipihenten belvetni magam a bűnözők elleni harcba, amikor sziénák zaja és füstszag csap meg, vaalmint egy füstölő épület látványa is színesíti a képet.
-Ez még akár sima lakástűz is lehet, amihez semmi köze idegeneknek - gondlom, ám ekkor tűnik fel a két, irányomba rohanó alak, és a velük lépést tartó fickó. - Na ez már nem szokványos - látom, ahogy a középen futó srác elesik, és a hozzám közelebb lévő egyre csökkenti a közöttünk lévő távolságot. Biztos a gázmaszk teszi, meg az, hogy éjszaka feketében vagyok, de úgy tűnik, hogy nem vesz észre. Vagy, ha észre vesz is, nem érdekli, hogy ott vagyok. Hiba...
- Állj csak meg - mondom csendesen, miközben a mellettem elrohanó srácnak elkapom a ruháját hátúl a tarkójánál. Vigyázok, hogy a fiatalt kellő távolságban tartsam magamtól az esetleges rugások, ütések, vagy akár késszúrás, vagy bármilyen támadás elhárítására, és megpróbálom visszavonszolni oda, ahol a földön lévő társa is, és a jólöltözött is vannak.


#29 2011-07-31 19:22:11
Sav
Igen! A menekülő nagy csattanással bukik orra és önkéntelen reakciójának köszönhetően a kezét is megégeti a sav. Pár lépés és már ott is vagyok. Még mindig forr bennem a düh. Lehajolok érte, megragadom, és magam felé fordítom a földön fetrengő, fájdalomtól nyögdécselő alakot.
- Nézz a szemembe, te mocsok! – mondom szinte vicsorogva és lerángatom a gázmaszkját. Elhajítom a maszkot, majd ütésre emelem a kezem. A fiatal arcot látva azonban nem sújtok le. Egy töredék pillanatig magamat látom benne. A gyűlölettől fűtött, megtévesztett lázadót.
- Kelj fel, rohadék!
Talpra rángatom, tudva, hogy nem elég kemény hozzá, hogy fájó lábbal ellenállást tanúsítson. A vádlija sérült meg, úgyhogy biztosan nem lesz maradandó a sérülése, de piszkosul fog fájni még pár hónapig. Erősen tartom, és közvetlen közelről ordítozom vele, hogy minél jobban megfélemlítsem. Higgye csak azt, hogy bármikor megölhetem, ha úgy tartja kedvem.
- Ki vele, te szemét, mi volt ez az egész?! Miért támadtatok a bárra? Beszélj! Fáj a lábad mi? Ha nem köpsz, te szaros, leégetem mindkettőt!


#30 2011-07-31 19:36:38
Thorhalla
A srác csak az utolsó pillanatban vette észre az ott álló Revans-ot. Próbált még kitérni oldalra, hogy úgy rohanjon tovább, de a férfi gyorsabb volt és elkapta a grabancát. Az erőtlenül próbált még egy-kettőt ütni és rúgni az elfogója irányába, de igazából erő sem volt benne és sokkal jobban be volt tojva a kölyök mintsem tényleg tudjon valamit tenni, így minden gond nélkül megérkezik Revans a sráccal Savékhoz.
Ahogyan Sav letépi a srác arcáról a gázmaszkot, egy alig tizenöt-tizenhat éves suhanc halálra rémült arcát látta meg. A fiú, ahogyan a sérült lábára áll a felrángatás után felüvölt fájdalmában és jobb híján Sav karjába próbál kapaszkodni ahhoz, hogy talpon tudjon maradni, a pupillái már most is teljesen tágak, azonban nem azért, mert be volt tépve, egyszerűen tényleg csak halálra rémült, a fájdalom és az üvöltözés ennyivel megtette a hatását.
- N…em tu-tudom, argh… - nyöszörgött a fiú. – Csak fizettek nekünk, hogy legyünk itt, és ha rálőnek az üvegre dobjuk be azt, amit kapunk. 100 dollárt fizettek fejenként! Vidd a lóvét haver, ha gondolod, de többet nem tudok, a p*csába! Balhét sem akarok… okés!?


#31 2011-08-01 20:02:40
Sav
- Nem akarsz balhét, mi? Már megcsináltad, te kis rohadék.
Sajnos nem sok értelme lenne jobban megszívatni a srácot. Jól sejtettem. Megtévesztett suttyók, akik egy kis zsebpénzért minden balhéban benne vannak. Nem valószínű, hogy messzire jutok ezen a nyomon.
- Ki volt az? Kitől kaptátok a pénzt?


#32 2011-08-01 22:36:48
Quad
Egy újabb éjszakába nyúló kísérlet. Nem is lenne ezzel semmi gond, ha John nem érezné már annyira a fáradtságot. De a kutatás vezetője meghagyta, hogy végezze el a kísérletet és írja meg a jelentést hétfőre. Nos, a kísérletet sikerült elvégeznie. Az eredményeket feljegyezte, otthon megírja a jelentést.
Otthon, édes otthon! Milyen messze is van! Főleg, ilyenkor, mikor már lassan hajnalodik. Taxit nem akar hívni. Sóher is meg nincs is nála elég pénz. A tömegközlekedéssel próbálkozik, de az ritkán jár, többször kell átszálnia, hosszabbakat sétálnia. Így téved el arra az utcaszakaszra, ahol Roby's bárja is található. Nem mintha be akarna menni, hiszen ilyen kései órán már bizonnyal zárnak.
Ahogy halad az utcán feltűnik neki négy ember, igen érdekes testhelyzetben, némi hangzavar kíséretében.
"Na, szép! Belefutok valami gengszter leszámolásba! Kell nekem éjszaka is sétálgatnom a városban..." - korholja magát John. Igyekszik erőt venni feltörő félelmén és magabiztosan haladni tovább előre. Cipőjének kopogását jóval előbb meghallhatját, mint ahogy ballonkabátos alakja kibontakoznék a gyér világításban. Szemüveges, fáradt tekintete, beeset arca mind a fáradság jeleit mutatják. Átlagos testalkata nem sejtett semmi féle különleges erőt. Igyekszik nem tekinteni az arcokra és kikerülni a társaságot. De addig még van jó pár méter. Bármi megtörténhet.


#33 2011-08-02 00:52:24
Revans
Közelebb érek a két fickóhoz, és igazából a robosztusabb hangerejét, akkor is hallanám, ha nem lenne jobb a hallásom, mint az átlagos embereknek..
Odaráncigálom a kezeim között lévő, vergődö alakot, és közelebb megyek a másik fickóhoz, aki szintén a kezei között tart egy suhancot.
- Ezt alighanem Te vesztetted el - intézam szavaimat Savhoz. - Talán ketten okosabbak, mint egyedül - teszem még hozzá, azzal a kezemben lévő srácról is lerántom a gázálarcot.
- Jézusom, milye fiatal - jegyzem meg magamban. - Ezek egyre fiatalabbak lesznek!
Megvárom, hogy a fiatalok mit reagálnak Sav tetteire, elvégre, úgy tűnik, hogy neki ártottak, én csak nem hagytam elszökni egy minden bizonnyal bűncselekményt elkövetett embert.
Közben kifinomult hallású fülemet talán az újabb "szereplő" közeledő lépteinek zaja is megüti. Ha így van, akkor a figyelmem egy részét rá fordítom. Figyelem, hogy léptei közelednek-e, milyen gyorsak, és merre tartanak. Nem nézek oda, nem akarom, hogy tudja, hogy tudom, hogy ott van.


#34 2011-08-02 12:02:34
Thorhalla
John, ahogyan még elhaladt a bár mellett látta, hogy az közel sem zárna, ugyanis a hatalmas üveg, ami az utcára nézett be van törve befelé, az utcán vérnyomokat látni, jó páran álldogálnak a kávézó előtt szinte sokkos állapotban vannak és a szórakozó helyről pedig dől kifelé a füst is, noha érezhetően tűz nem volt bent. Ezek után tudott elindulni a négyes irányába is, akikhez mivel álltak igencsak hamar odaért, így még a beszélgetést is hallhatta.
Sav és Revans könnyedén ki tudták szúrni a közeledő John-t, aki teljesen egyenletes léptekkel haladt feléjük, ha bármelyikük is végül ránéz, akkor a fáradt, beesett arcú teljesen átlagos amerikai polgárt láthattak meg, aki nem is nézett rájuk, csak ment és láthatóan és nem akart balhét. A fiatalabbik fiú is kiszúrta és lehet, hogy ennyi idősen még csak fel sem fogta, hogy mennyire nagy bajban van, vagy jobban félt a felbérlőtől, így John-ra kezdett mutogatni.
- Ő volt az! – kiáltott fel. – Ő bérelt fel minket!
Ezt John is hallotta, a sérült fiú ekkor nézett fel és látta meg őt, felnyögött.
- Barom! – nyüszítette. – Egy… egy fickó Bronx-ban. A Summers utcában. Vadásznak hívja magát… de… de azt hiszem, hogy Mr. Harlem a neve. Nézd haver… az ürge kicsinál minket, ha ezt megtudja… ne… ne mond, hogy mi dobtuk fel, oké? Oké?


#35 2011-08-05 15:19:23
Sav
Mielőtt a megfélemlített suhanc válaszolna, egy marcona külsejű férfi lép oda hozzánk, könnyedén vonszolva a másik maszkost. Úgy tűnik egy oldalon állunk. Legalábbis van benne annyi bátorság és tisztesség, hogy elkapja a rohadékot.
Ahogy lehúzza róla a gázmaszkot, látom, hogy még a másiknál is fiatalabb. Csodás. A fiú rögtön mutogatni kezd egy közeledő járókelőre, azt állítva, hogy ő fizetett nekik.
Megnézem magamnak a közeledő alakot. Egyáltalán nem úgy fest, mint aki benne van a balhéban. De miért is lenne itt a megbízó? Ez a srác annyira berezelt, hogy össze-vissza beszél, csak, hogy szabaduljon. Láttam már ilyet.
A kezeim közt nyögdécselő társának több esze van és kitálal.
Bronx, Summers utca. Mr. Harlem, becenéven Vadász. Talán a rendszámmal együtt ezen elindulhatok. De most kell lépnem. Valószínűleg nem számítanak rá, hogy máris a nyomukba eredek, és ez előnyt jelenthet a számomra.
- Jól van. De ha kiderül, hogy hazudtál, vagy még egyszer meglátlak a környéken, én csinállak ki. Mutáns vagyok, bárhol megtalállak, bármikor, úgyhogy nagyon vigyázz!
Ez utóbbi kijelentésem ugyan nem igaz, de így talán a srác a jövőben távol marad a balhéktól félelmében.
- Most húzzatok el. És mutasd meg egy orvosnak a lábad.
Ezzel otthagyva a kölyköket, el is indulok, vissza a bárhoz.
- Köszönöm, a segítséget. – intek a marcona férfinak. A nyúzott képű járókelővel nem törődöm.


#36 Tegnap 13:43:50
Quad
A fáradtság miatt lehet, hogy John nem fogta fel teljesen a bár látványát és, hogy azt mi okozhatta. Csak most kapcsol. Bár még így is nagy a variációk száma, kezdve a hétköznapi kocsmai verekedéstől a leszámolásos gyilkossági kísérletig. Magában örül, hogy még sem tudot korábban erre jönni. Akkor baja eshetett volna. Vagy még eshet.
Két suhanc és két hozzájuk képest idősebb fickó. Utóbbiak fogják az előbbieket. Nagy ügy. Az már inkább, mikor az egyik suhanc megvádolja, hogy ő a mebízó. Megrezzen arca zavarában az alaptalan vádaskodás hallattán.
- Hogy én? Azt se tudom, hogy maga kicsoda, fiatalember! Nem az én osztályomba jár. Már ha egyáltalán befejezett valaha is egy iskolát. - tiltakozik a vádak ellen. Láthatólag nem is veszik komolyan a vádat a suhancok elfogói. Sőt magukat a suhancokat se, hiszen az egyik fickó szabadjára ereszti és már indul is tovább. A másik, a nagy darab még ott van.
- Ugye, uram maga sem hiszi, hogy bármi közöm lett volna ehhez? - néz kérdőn Revans-ra.
- Egyébként is mi történt, hogy ezekkel a modortalan fiatal emberekkel ilyen keményen kellett elbánni? - kíváncsiskodik, ha már belekeverték az ügybe, legalább tudja meg, hogy mibe is keverték.

Megtorpanok. Fenébe, ha most vallomást teszek, kihűlhetnek a nyomok, mire léphetnék. Persze a zsaruk lenyomozhatnák a rendszám tulajdonosát és kimehetnének a Bronxi címre, de lehet, hogy az már túl lassú. Amúgy is megszoktam, hogy a hatóságok nélkül intézem az ügyeim. De mindenem a bárban és a bár fölötti lakásomban van. Most nem juthatok be. Csak a magamon viselt öltöny van rajtam, és pár dollár lapul a nadrágzsebemben. Kocsim nincs, márpedig ilyen későn azzal lenne talán a leggyorsabb odajutnom. Sajnos ilyen fura fizimiskával nem mindig egyszerű taxit fognom. A mellettem ácsorgó szemüveges fickóra nézek, aki marcona segítőmtől kérdezősködik feleslegesen.
- Maga rendes fickónak tűnik. Nézze, hálás lennék, ha segítene minél hamarabb egy taxit fogni. Nekem ezzel néha nehézségeim vannak a… nos a bőröm és a szemem pigment problémái miatt. Természetesen kifizetem, de nagyon kell sietnem.

John egyenlőre nem kap választ és a suhancok is eltünnek. Így ő is azt szemléli, ahogy a rendőrség megérkezik. Nem mintha tartana tőlük, de túl fáradtnak érzi magát most a vallatáshoz. Meg vlesz elég dolga napközben.
A másik fickó, ki az előbb majdnem otthagyta, most szóba áll vele. John zavartan igazgatja meg szemüvegét.
- Köszönöm a bizalmát. Végső soron hívhatok egy taxit. - vonja meg vállát, s közben előkeresi mobilját. Igaz, napközben sűrűbben járnak eme járművek, de ha már a fickónak most kell... hát legyen.
- Halló! Kérnék egy taxit a Roby's bár-hoz!... Huniver névre... Itt várok a bár mellett... Köszönöm, visszhall! - elrakja mobilját.
- Egy-két perc és itt lesz a taxi. Maga hova menne? Jómagam a Brooklyn-i kikötőben lakom. Útbaesik? - kérdi Daviedet.

- Nem igazán akarom ebbe belekeverni. Sajnos pont az ellenkező irányban van dolgom, Bronxban. Ha akar, velem jöhet és miután kiszállok, öné a kocsi.- mondom a segítőkész férfinak, aki hív egy taxit.
A kocsi hamarosan megérkezik és a sofőr természetesen rögtön rosszat feltételez. Meg tudom érteni.
- Természetesen, nincs, uram. De elég sürgős elintéznivalóm van. Bornx, Summers utca, a lehető leggyorsabban, ha lehet.
Ezzel be is pattanok a kocsiba.

John egykedvű ábrázattal fogadja a választ. Bronx, nem egy kellemes vidék.
- Megyek. - szólal meg szűkszavúan. Érzi ahogy a fáradtság elönti testét. Mégis ébren kell maradnia, míg haza nem ér.
A taxi megérkezik.
- Én csak erre sétáltam. - védekezik John nyugtalanul. Mindig ideges lesz ha faggatni kezdik. A fickó beszáll, ahogy John is. Szótlan marad, hacsak a másik kettő nem kezd el beszélni. Egyrészt útitársa előre jelezte, hogy nem kívánja informálni. Így ő nem is faggatózik. Oldalt dől, a kocsi ablaküvegének. Pillái elernyednek a fáradtságtól. Már félúton van az ébrenlét és az álom világa között.

Gondolataimba merülve ülök a bár irodájában. Az a péntek este jár a fejemben. A támadás okozta kárt helyreállította egy kis szellőztetés, meg egy üveges. A lelkivilágomat, már nehezebb rendbe tennem. Nem tudom, Harlem túlélte-e a támadásomat. Csak egy csicskás volt, Hellstorm az, akit ki kellene nyírnom Frank, Sarah és a saját érdekemben is. Vajon miért nem vettek elő az ügyben? Nem lett volna nehéz lenyomozni. Talán a SHELD lépett közbe. Vagy ami rosszabb, Hellstorm. Akárhogy is, hamarosan elválik. Vagy ő, vagy én.
Felhajtom az italomat, aminek sajnos szokás szerint nincs rám semmi hatása. Néha átok a mindent felemésztő savas vér.
És Johnnal vajon mi van? Alaposan belerángattam ebbe az egész leszámolósdiba. Szegény fickó. Remélem, egyszer még viszonozhatom a segítségét. A Roby’s-ban mindenesetre életfogytig a ház vendége lesz, az biztos.
Na, de hamarosan leszáll az este. Ideje melózni.

Jó idő eltelt ama különös hajnal óta. John élete újra visszasüllyedt a névtelen hétköznapok egyszerű és szürke valóságába. A munkája volt az élete, a tudományos kutatás. Nagy ritkán eszébe ötlött azaz este. Különösen reggelente, mikor álmából ébredt fel. Újra és újra azaz éjszaka, mindig más formában. Talán ezért is igyekezett elnyomni emlékeit. Mégsem szabadult tőlük. Pár napja már azt is fejébe vette, hogy visszatér ahhoz a bárhoz.
És most itt áll, a bár előtt. Úgy érzi ez rossz ötlet. Mégsem hagyja valami nyugodni. Hevesen dobogó szívvel nyitja ki az ajtót. Szokatlan számára a környezett. Nem igen szereti a tömeget és főleg a tömegnyomort, a zárt, szűk helyben való tömörülést. Bizonytalankodva indul tovább a pult felé.
- Jó estét! - köszön, és leül.
- Kérnék egy pohár sört. Világosat. - próbál határozott és magabiztos lenni, de erősen feszeng. Ha megkapja italát fizet, és lassan belekortyol. Nem akarja egyből eltüntetni, de kitűnni sem akar a tömegből.

//out: kicsit átmegyek kM-be is//
A pincérnő kihozza John italát. Fizetéskor a fiatal lány talán kicsit hosszabban néz rá, mint kellene. Amikor visszamegy a pulthoz, valamit belesúg a göndör, vörös hajú pultos fülébe. A pultos John asztala felé pillant, majd bólint és elküldi a lányt, aztán ő maga is eltűnik, a pult mögött nyíló hátsó ajtón.
Mindeközben a vendégek sokasodnak. Leginkább kettő–négy fős társaságok érkeznek. Magányos alakot nem igen látni.

Péntek van, így a beszállítóknak leadott italrendeléseket nézem át. Erős hétvégére számítok. Az újranyitás óta nőtt az átlag forgalmunk. Sajnos van egy olyan gyanúm, hogy ezt a támadás hozta magával. Az új vendégkör nagyja valószínűleg katasztrófa turista. Remélik, hogy belekeverednek egy újabb balhéba, amivel majd eldicsekedhetnek a haveroknak. Rohadt sznobok, de legalább költenek.
Az órámra nézek. Mindjárt kilenc, kezdődik az első stand up műsor.
Ekkor Red, az ír csapos lép be kopogtatás után az irodába.
- Dave. Itt van a barátja.
- Kicsoda? Nem vártam ma este senkit.
~ Nem is nagyon vannak barátaim, ami azt illeti. – teszem hozzá magamban.
- A fickó, akivel elmentés akkor este.
~ John!
- Rendben, Red. Menj vissza a pultba, csinálj nekem egy italt. Máris kimegyek.
Red távozik, én pedig félreteszem a papírokat és magamra kapom a zakómat.
Kint könnyen megtalálom John asztalát. Szinte csak ő ül egyedül. Odalépek hozzá.
- Hello, John. Leülhetek?

Kissé szakadt ruházatú, borostás képű, tagbaszakadt fickó lép be a bárba. A szaga alapján halász lehet. Talán épp egy nagyobb szájú hal volt az, amely bal kézfejét leharapta, hiszen egy fémkampó van a helyén. Arcberendezésre is eléggé marcona fickó.
- Jó estét! - áll meg a bárpultnál és köszönti a pultost.
- Készítsen nekem ide egy üveg Finlandia-t! Ha nincs hűtve, akkor tegyen a poharamba jeget! - miután rendelt, barna szemei észreveszik a zenegépet. Előkeresi az aprót, majd választ egy számot. A zene dallamára tér vissza a pulthoz, hogy fizessen az italért.

Zene: https://www.youtube.com/watch?v=cvChjHcABPA&feature=relmfu

John, mit sem sejtve arról, hogy a pincérnő mit csinál, veszi át sörét és kortyol bele. Ritkán fogyaszt sört, így az első kortyok olyanok, mintha most inna életében először: ismeretlenek és furcsák. Érzi az alkoholt, és azt is, ahogy vérkeringése fokozódik, hangulata változik. Vidámabb lesz.
Hirtelen kapja fel fejét, mikor valaki nevén szólítja.
- Dave? - pislog meglepetten.
- Hát persze! - vigyorog rá széles arccal.
- Jó a sörötök! - emeli meg az üveget, majd meghúzza. Arca kipirosodik az alkoholtól.
- Azt mondják, hogy a sör jó a rossz álmok ellen. És nekem nagyon sok rossz álmom van mostanság. - jegyzi meg búsan.
- Mint tudós persze tudom mik az álmok. Az agyban éjszaka lejátszódó kémiai folyamatok, melyek az emlékek elraktározását segítik elő. Olykor kicsit több ingerület átvivő anyaggal érintkeznek és így születnek meg az álmok, a maguk tarka-barka fantáziadús formájában. - ömlik a szó a száján, mint más embernek a sör le a torkán.
- De... öhm... - rázza meg fejét - ami ennek ellenére is furcsa, hogy arról az estéről álmodok, újra és újra. Egy pszichológus biztosan valami kellemetlen emlék elfojtásáról hadoválna, ami per abszurdum, ismerve az álomkeltés kemiológiáját. Még is, ami ott történt... felkavaró. - veszi szájába a sörösüveget, mint holmi gyakorlott ivó.

Ziltor
A pultos, egy göndör, vörös hajú, fiatal fickó, ránézésre ír származású, először meglepetten néz.
Ebben a belvárosi bárban ritkán járnak halásznak kinéző fickók. Enyhén halszagúak, kampókézzel, meg pláne. De látott már fura alakokat szép számmal, a főnöke sem semmi, így hamar túllép rajta.
- Egy Finlandia, egyenesen a jégről. Igenis, Kapitány.
A zene megszólal és Ziltor visszatér a pulthoz.
- Egy húszas lesz, Kapitány. Mondja, csak, ha meg nem sértem, mit keres egy magafajta vérbeli tengerész errefelé? Már a jó pián kívül, persze.

John mosolyogva fogad. Leülök. Megdicséri a sört.
- Kösz. A specialitásból kaptál. Egy kis Quahog-i sörfőzdétől vesszük.
John jóízűeket kortyol és elég sűrűn. Közben az álmokról beszél. Nem is tudok közbeszólni, követni is alig.
- Nézd – mondom, amikor újra kortyol a sörből – megértem, mit érzel. Sajnálom, hogy belerángattalak. Tudod, elég sokáig álltam a rosszfiúk oldalán. Egy olyan patkány nevelt fel, mint Harlem, aki egy erőszakos apától fogadott örökbe. Tudom, hogy nem mentség, de erőszakkal körülvéve nőttem fel. Nehéz…nehéz megváltozni. Most pedig olyan helyzetbe kerültem, aminek nem lesz, nem lehet békés megoldása. Egyelőre talán…talán az is javulás, ha az erőszakosságom helyes mederbe terelem, jó ügy érdekében. – ekkor Sandy megjön a whiskymmel.
- Kösz.
Folytatnám, de nem is tudom, mit mondjak Johnnak. Abban jeleskedtem eddig, hogy ártsak az embereknek, nem abban, hogy segítsek nekik.

S.O.S. ... dúdolja a dallamot. Mikor Paulként partra vetődött Norvégiában, az őt ápoló család gyakran hallgatta ezt és a többi ABBA számot is. Így hamar megszokta és megszerette. Az angol nyelvet is így sajátította el, kanadai útja során pedig tökéletesítette.
A pultosnak leperkálja a húszast.
- Természetesen a jó társaságot, kedves ír barátom! - kacag fel, és az első pohár vodkát egy szuszra leküldi. Az erős ital égeti a torkát.
- Áh! Ilyenkor érzem igazán, hogy élek! - tölti ki a másikat, elfogyasztásába azonban még nem kezd bele. Érdeklődve nézz körül az embereken, hogy kifélék, mifélék. Nem bűnözőket keres, hanem olyan embereket, akikkel ellehet tölteni egy görbe estét.

Nem egy nagy sörivó, így igazából a specialitást nem érzi ki italából. De egyetértően bólogat.
Szótlan hallgatja David élettörténetének összefoglalt változatát. Számára, aki egy rendes, dolgos családban nőtt fel, sok testvérrel, el sem képzelhető mindaz, amit David átélt és tett. Soha, talán csak önvédelemből lenne képes rá. Mint tudós, ő inkább az agyát használja, nem pedig az erejét. Még ha olykor azon is dolgozik, hogy hogyan változtassa meg ezt az erőt.
- Vannak olyan kutatások, amik szerint a rendőri és a katonai foglalkozást választók többségét az motiválja, hogy agresszivitásukat törvényes formában éljék ki. Ez alapján számomra megérthető és elfogadható a döntésed. Hogy a jó útra tértél. ÉS ezzel nem azt mondom, hogy állj be te is az egyenruhások közé. - kacag fel félszegen.
- Jó ez a hely. - állapítja meg 'nagy' szakértelemmel.
- Mond csak, volt alkalmad családot alapítani munkád mellett?

Ziltor
A csapos elmosolyodik, ahogy rá is átragad a halász jókedve.
- Ahogy mondja, Kapitány.
Ahogy Ziltor körülnéz, látja, hogy leginkább nagyobb társaságok ülnek az asztaloknál. Többnyire jólöltözött fiatalok, egyetemisták. Ez a hely nem egy késdobálónak, vagy vad diszkónak, inkább afféle kulturális olvasztótégelynek tűnik. Vannak fura alakok is szép számmal, de nem igazán tűnnek afféle ivócimbora alapanyagnak. Néhányan furcsán, bár nem ellenségesen néznek rá, amikor észreveszik a tengerjárót.
Végül észrevesz egy félreeső asztalnál beszélgető és iszogató párost. Két, harmincas férfi. Egyikük amolyan tanult főnek tűnik, a másik meg hófehér bőrével és sárga szemeivel valami marslakónak. Vagy egy jotunheimi manónak.
Ha már ilyen furcsa páros, talán innának egyet egy Ziltor féle fickóval is.

Élvezet hallgatni John okfejtéseit. Kizökkent a komorságomból, ami mostanában eluralkodott rajtam.
- Én egyenruhában, jó vicc. – vele együtt nevetek – Na az lenne az igazi rémálom!
Megdicséri a helyet. Valahogy az az érzésem, hogy nem gyakran jár el szórakozni, neadjisten kocsmázni.
- Nem az én érdemem. Egy barátom a tulajdonos, ő nyitotta. Én csak vezetem és igyekszem vigyázni a boltra.
Aztán a családról kérdez. Jól beletrafált, ez az egyik legfájóbb pont az életemben. nem is igen gondolok rá. De talán jót tesz, ha kibeszélem.
- Tudod, a korábbi életvitelem nem volt igazán családbarát. Képzelheted. Egy betörő élete nem olyan, mint George Clooney-é az Ocean’s Eleven-ben. Aztán meg, itt a mutációm. Nem is csak a külsőmről van szó, az azért nem olyan szörnyű. De láttad, ahogy savat köpök és hasonlók. Nekem az egész szervezetem ilyen. Valamennyire tudom szabályozni, de azt hiszem, normális nőtől nem is lehetne gyerekem. Még az is veszélyes a környezetemre, ha megvágom magam. Nem tudnám elviselni, ha a nő, akit szeretek, megsérülne miattam. Szinte a puszta jelenlétem miatt.
Belekortyolok az italomba. Jóleső melegség fog el és visszatér a vidám hangulatom.
- De ha már személyeskedünk – mondom cinkosan – veled mi a helyzet? Van családod? Még azt sem tudom, mivel foglalkozol pontosan, amellett, hogy engem fuvarozol, amikor bűnözőket üldözök hajnalok hajnalán.

Nem nehéz megtalálnia a hangot a csapossal. Annál nagyobb próbatétel lesz számára ebben az olvasztótégelybe beolvadnia. Igen, nem egy egyetemista alkat, nem mintha ne lenne mit mesélnie az elmúlt ezer és pár száz évről... Nem mintha az egyetemistákat ne lehetne meginvitálni italozásra.
Felfigyel egy párosra, pontosabban egy furcsa küllemű tagjára. Az asgardi lények egyikére emlékezteti. Talán jobb lesz utána járni. Bár ha manó lenne, akkor megérezné. És őt is a manó. De ezt a kockázatot vállalnia kell.
Magához ragadva a vodkás üveget és a poharat sétál a páros félreeső asztalához.
- Jó estét uraim! A segítségükre lenne szükségem! Itt van ez az üveg vodka. El kellene fogyasztani, de egyedül nehéz feladat lenne. Segítenének? - kérdi, közben jól megnézi magának mindkét fickót.

- Megértem viszolygásodat az egyenruhától. - mosolyog.
- De vannak más foglalkozások is, amiknek megvan a maga jellegzetes viseletük. Teszem azt a pincére is öltönyt, nyakkendőt, mellényt viselnek, vagy épp kötényt. A konyhai személyzetről nem is beszélve. Sőt, még nekem is van egyenruhám! A fehér laborköpeny. - buktatja le magát, hogy ő is az uniformist viselők közé tartozik.
- Ha nem is tied a hely, de úgy kezeled. Vagyis jól. Elégedett lehet a tulaj.-állapítja meg John, miközben sörösüvegéből kortyol.
- Igazából nem láttam azt a filmet. Sem a trilógia többi részét. - vallja be.
- Annyit tudok, hogy valami betörős film. Vagy bankrablós. Nem igazán az én műfajom. - vallja be őszintén.
- Igaz... Nem gondoltam volna, hogy ennyire súlyos a mutációd... - állapítja meg John.
- Hát, családom nincs. Már olyan formán, hogy feleség meg gyerek. Az nagyon nincs. - szavaiból némi szomorúság érezhető ki.
- De a szüleim még élnek. Meg a húgaim is. Az egyik épp itt a városban. Újságírást tanul a Columbián. Ott tanultam én is, meg doktoráltam. Vegyészmérnök és genetikus vagyok. Egy laboratóriumban dolgozom önálló kutatáson, meg asszisztens vagyok. Fő szakterületem az emberi mutációk. Emellett órákat kell tartanom az egyetemen. Az nehéz, mert nem vagyok egy tanár alkat. - igazítja meg szemüvegét.
- Tehát tudós vagyok. Nem bűvész. És az a múltkori sem bűvész trükk volt. Ahogy bejutottam a lakásba. - kezével megfogja a sörösüveget. Az üveg jól láthatóan kisebb lesz. Mint egy 0,33 literes. A benne lévő sör épp csak elfér, azt John nem zsugorította össze. Annyira azért nem bolond.

Kicsit szomorúan, talán lemondóan válaszolja, hogy saját családja még nincs. Ahogy utána elmeséli, hogy mennyi mindent csinál, nem is csodálkozom.
- A húgod és a szüleid biztosan büszkék rád.
Aztán felfedi előttem, hogy ő sem hétköznapi ember. Hogy mutáns-e, vagy valahogy szerezte a képességét, nem tudom, de elképesztő, amit művel a sörösüveggel. Az pedig még elképesztőbb, hogy ezek szerint magát is képes zsugorítani, nem is akármilyen mértékben. Szóval így jutott be a zárt ajtón. Nyílván alatta.
- Ez…ez nem semmi.
Éppen megkérdezném, hogy hogyan szerezte a képességét, amikor egy tagbaszakadt borostás fickó lép az asztalunkhoz. Kissé rongyos és enyhe tenger és halszaga van. Egy üveg vodka elfogyasztására invitál minket. Egy kézben fogja a poharat és az üveg nyakát, ugyanis a másik keze kampókéz. Nem is tudtam, hogy a hatóságok engedélyezik, hogy valaki ilyen veszélyes művégtaggal mászkáljon. Mondjuk, én manapság szinte semmin sem lepődöm meg igazán.
Annak ellenére, hogy külsőre nem túl bizalomgerjesztő, a fickó nem tűnik veszélyesnek. Alvilági karrierem során elég sok bűnözőt láttam ahhoz, hogy pillantásokból, gesztusokból kiszúrjam őket.
- Éppen egy nagyon kellemetlen korábbi estét igyekszünk elfelejteni a barátommal, úgyhogy jól jön egy kis erősítés. – válaszolom.
- A nevem David, én vezetem a bárt. Ő itt John és igencsak ráfér a szíverősítő.

Hangosan felnevet:
- Nincs is jobb a felejtésre, mint a vodka! - teszi le az üveget.
- Amúgy Paul vagyok! - nyújtja kézfogásra ép jobbját.
- De az iváshoz pohár is kell... - fordul a pult felé, hogy máris hozzon kettőt ivópartnereinek. Útközben megáll a zenegépnél, újabb érmét dob be és már szól is a következő Abba szám: https://www.youtube.com/watch?v=WCkOmcIl79s
Paul fenekét rázva érkezik vissza.
- Bizony, bizony! A pénz nagy úr ebben a világban. - dobja le magát David mellé. Kitölti mindenkinek a vodkáját. Poharát koccintásra emeli magasba.
- Akkor, David és John... a felejtésre! - egy húzásra leküldi az italt. Arca bele is pirosodik.
- Oáh! Ilyenkor érzem igazán, hogy élek! - vigyorog rá két ivócimborájára.

Talán a sör hozza elő belőle a szomorúságot magányos élete miatt. Mert a tudományos kutatómunka mindig is kitöltötte életét és boldoggá tette. Csak az lehet, mert az annyira kiszámíthatatlanná teszi őt, hogy csak na.
- A szüleim nagyon büszkék rám. - bólogat.
- A húgaim... olyan testvéri módon. Legidősebb nővéremnek már családja van. Ikerhúgaim közül pedig a fiatalabb, Judy, aki itt tanul a városban, ő az aki igazán örült. Vele értettem mindig is nagyon jól magamat. - mereng tovább, s közbe az apró sörösüvegből iszogat tovább.
- Valóban, nem semmi. - mosolyog halványan.
- De a tied az látványosabb. - nézz David arcára.
- Voltaképp emiatt szakosodtam a mutáció kutatásra. Ha egyszer ráérsz, megvizsgálnálak téged is. Érdekelne, hogy nézz ki a DNS-ed. - mondja, s ekkor szól közbe ez a halászforma fickó. John zavartan, némileg ijedten és visszahúzódón fogadja a férfit. Tekintetével kerüli a kontaktust, mert eléggé unszimpatikus számára. De nem mert ellent mondani Davidnek, csak csöndben marad.
Míg a fickó elmegy a poharakért, halkan megjegyzi:
- Biztos, hogy jó ötlet ez? Nem vagyok nagy ivó ez a fickó meg fura. - húzza el száját rosszmájúan.
Persze a kocsmai illem kedvéért el kell fogadnia a vodkás poharat és koccintania is kell. De az ital megivását nem sieti el. Az első korty könnyedén lemegy. De mikor leért, akkor érzi csak igazán a hatását. Torkát égető érzéstől könnybe lábad a szeme. Fintorgós arccal veszi le szemüvegét, hogy letörölje könnyeit.