Re: -= Központi tárgyaló =-

by **Adam Taylor** Kedd 13 Szept. 2011, 11:22

Arisawa figyel. Nos, úgy tűnik eljött tettek ideje. A bukás pontos körülményeiről nem tud pontosan, de az állam álláspontja egyértelmű.
- Uraim döntenünk kell. - mondja majd harmadikként ős is szavaz.
- Igen. - mondja a jegyzőnek.

by **Jeremy O'Connor** Kedd 13 Szept. 2011, 21:57

Strong amikor megkapja a lehetőséget, meg is szólal.
- Köszönjük, a könyvekre fordítható összeget inkább élelmezésre költsék. Kanada pedig még mindig a Brit királyi korona része. Asgard tagfelvételére pedig a szavazatunk: IGEN! Isten óvja ötödig Vilmost!

by **Dr. John Huniver** Csüt. 15 Szept. 2011, 20:58

Elmélyülten hallgatja A felszólalását. Sok érdekes gondolatot vett fel, amivel Zuma személy szerint egyezne, de az elnök nem. És a Nemzetek biztonsága az elsődleges.
- Tisztelt Kasumi-san! Valóban azt hangsúlyoztam, hogy komoly pusztításhoz seregnyi haderőre van szükség. Hiszen oly ritka alkalom az, hogy egy ember nyomja meg az atomrakéták indításának a gombját. Persze, ez csak egy rémálom. – komorodik el Zuma.
- Mindazonáltal ha pusztán kisgyermekek vagyunk az asgardiakhoz, vagy más idegen flottákhoz képest, akkor minek foglalkoznak velünk? Eddig is megvoltak nélkülünk, ezután is meglesznek. Mi hasznuk van belőlünk? Itt azon vitázunk, hogy Asgardországot bevegyük az ENSZ-be. Honnan tudjuk, hogy csatlakozni kívánnak? – fejezi be reagálását a japán nagykövet szavaira.
A királynő szavaira Zuma bólogatni kezd.
- Bölcs szavak egy igaz uralkodónőtől, fenség! – hajt fejet az atlantiszi királynő felé.
- Az ön által megnevezett Thorson herceg talán jó tanú lenne. Ám a szavazásra most kerül sor. Így ezen ötlet elpárolgott, mint egy csepp víz a sivatagban. – sóhajt fel Zuma.
Strong felé fordul.
- Mélységes bocsánatkéréssel fordulok a tisztelt nagykövet úr felé, hogy országuk teljes függetlenségének kérdésében téves állítással éltem. – hajt háromszor is fejet a kanadai felé.
- Engesztelésül országunk a könyvek mellé banánszállítmányt is küld, hogy jusson elég déli gyümölcs a zord északi ország lakosainak asztalára, akik élelmiszer hiányban szenvednek. – ironizál Zuma, miközben felírja papírjára a banánsegélyt.
Tao összegző gondolatai után dr. Zuma elmélyülten dől hátra székében. A kérdés nehéz, főleg az elnök részéről jövő nyomás kapcsán. Tudja jól, hogy Kwa Onya mennyire határozott és ellentmondást nem tűrő személy, döntésén és véleményén nagy ritkán változtat. És ő nem tartozik azon személyek közé, akik belső tanácsosai, hogy hatással lennének rá. Ez pedig egy zárt ülés. Ő pedig kész döntésekkel és feladattal érkezett. Ez volt az elnök parancsa: meggyőzni a többi népet az asgardiak idegen és veszélyes mivoltáról. Sikerült ahogy sikerült. A szavazatot ellenben le kell adnia. Reméli, hogy ez a Thorson herceg valóban jó diplomata. Talán Onya-t is meggyőzi, hogy az asgardiak jó szándékúak. Addig azonban…
- A Nyugat-Afrikai Nemzetek nem támogatja az Asgard birodalom küldöttjének felvételét az ENSZ ülés tagjai közé. – feleli határozottan, de arcán jól leolvasható rosszkedve, hogy ilyen választ volt kénytelen adni.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 19 Szept. 2011, 10:32

-A szavazást lezárom, az igen szavazatok egyszerű többségben nyertek, tehát Asgard felvétele az ENSZ ülés tagországai közé támogatást nyert. Rövid szünetet rendelek el, amíg az asgardi képviselet technikai részleteit intézem, a csengő jelzi majd az ülés folytatását. Türelmüket köszönöm.
Ezzel felállok a pulpitustól, de az irataimat nem hozom magammal. Apró mosollyal az arcomon bólintok Melissának és Lyronnak, majd távozok a tárgyalóból egy privát helyiségbe, hogy felvegyem a kapcsolatot Einarral.

Szabad körök vannak egy kis ideig, tessék kihasználni!

by **Ko-Rel** Hétf. 19 Szept. 2011, 12:41

Akik eddig nem változtattak véleményt most sem tették, elég sok nem válasz volt, így már szinte teljesen letettem róla, hogy Asgard felvételt nyerjen, ám meglepetésemre azonban egyszerű többséggel mégis felvételt nyertek. Ezen meglepődtem, hiszen nem számoltam vele, hogy a fele szavazatok elegendőnek bizonyultak. Ahhoz voltam hozzászokva, hogy mindenkinek bele kell egyeznie a döntésbe, ahogyan a Genetikai Tanács is szokott határozni. Mr. Tao-ra mosolyogtam halványan, mikor elindult kifelé, hogy Asgarddal kapcsolatba lépjen, mi Mr. Bárd révén nem is volt olyan nehéz. Egyelőre azonban maradtam a helyemen s csak egy vizes üveget nyitottam ki s töltöttem egy pohárral magamnak s abba kortyoltam bele. A többi képviselővel, ha ők nem óhajtottak valamit szólni, akkor inkább nem álltam szóba, pár perc pihenés nekem sem jött rosszul, előbb vagy utóbb úgyis a mi témánkhoz érnek, hogy mit kívánunk adni az emberiségnek, s miként óhajtunk velük kereskedni. Ott úgy éreztem, hogy hosszú harcok következnek majd, hiszen nem bíztam benne az eddigi tapasztalataim alapján, hogy meg fogják az okainkat s nézeteinket érteni.

by **Dr. John Huniver** Szer. 21 Szept. 2011, 21:51

Dr. Rolihlahla Zuma fekete arca meg sem rezzen, mikor Tao kihirdeti a végeredményt. Tudja jól, hogy sem az elnök, sem Twi Kofi ezredes nem fognak örülni a döntésnek. Katonák, hozzá vannak szokva a parancsolgatáshoz, az egyszemélyi döntéshez. Az elnök még hagyján, de Kofi itt van és fogja őt idegesíteni. Nincs is túlzottan nagy kedve elhagyni a tárgyalótermet a szünet idejére sem. Azért nem marad a fenekén. Fel kell, jár egy kicsit a teremben, hogy megmozgassa öreg csontjait. Megnézegeti a tárgyaló képeit, de csak futólag. Nem egy műértő. Közben figyeli, hogy ki merre mozdul. Felfigyel a királynő tartózkodó viselkedésére. Ha már egyik küldetését elbukta, talán a másodikkal megmentheti a helyzetet. Igaz, természetes kíváncsisága is vezérli, hogy megismerkedjék az atlantiszi nővel.
- Fenség, remélem nem zavarom meg gondolataiban. - szólítja meg, arcán halvány mosollyal.
- Remélem nem értelmezte úgy szavaimat, hogy kormányom félne az idegenektől. Inkább csak bizonytalanok abban, hogy is viszonyuljanak egy másvilági lényekhez. Bízom azonban, hogy ezen tudunk majd változtatni. - hallgat el egy rövid szünet erejéig, majd folytatja:
- Fenség! Még sosem jártam a tenger alatt. Megmondaná, hogy milyen érzés? A mélységben úszni, mindenféle légzőkészülék nélkül? - tereli a szót személyes kíváncsisága felé.

by **Ko-Rel** Szer. 21 Szept. 2011, 22:28

Még elővettem egy hololejátszót s megnyomtam rajta néhány gombot, mire a holografikus képek jelentek meg előttem. A levegőben a megjelent képernyőn érintettem még két szimbólumot, hogy a Genetikai Tanács utolsó felvetései jelenjenek meg rajta, a megjelent holomonitor másik felén pedig az Atlantiszi ügyek. Még nem volt időm átfutni ezeket s nem ártott volna addigra, mire hazamegyünk, hiszen meg kellett volna tanácskozni Lord Arcadiussal is. A grafikonok s szövegek között pillantottam meg Dr. Zuma-t, ahogyan odalépett hozzánk. Mikor megszólított kikapcsoltam a hololejátszót.
- Nem zavar Dr. Zuma – feleltem.
Bólintottam a szavaira, nekik sokkal nehezebb volt, mint nekünk. Bár valahogy nem tudtam egyetérteni abban, hogy nem félnek. Az emberek s mindenki fél az ismeretlentől, de mégis az emberiség viselkedik a legfurcsábban az ilyennel. S Dr. Zuma nem volt a népének vezetője, csak küldötte, így ő maga nem is dönthetett egyedül, így tűnt a többi nemzetnél is.
- Én is bízom benne, hogyha megismerik Thorson herceget, akkor a kormánya véleménye is megváltozik – mosolyodtam el.
Mindezek után egy számomra is kellemes emlékeket idéző kérdést tett fel, mi számomra oly kedves volt s régi emlékeket is felidézett. Bár szerintem a király jobban tudott volna mindenre válaszolni, hisz ő született a tengeri nép tagjának s nem én.
- Bámulatos s csodálatos, mintha egy teljesen másik világba csöppenne bele – mondtam kedvesen. – Életem legnagyobb álma vált valóra, mikor tizenöt évesen magam is kétéltű lettem a Terrigen-ködnek, s végre maszk s védőruha nélkül merészkedhettem a tengerbe. Már gyermekként is csodáltam Atlantisz gyönyörűségét s a népük is lenyűgözött s mindig is bántam, hogy embertelen révén csak üvegen s pajzson át gyönyörködhettem a víz alatti világban, hiszen gyermekként nem különböztem az önök gyermekeitől. Nekem is emberi külsőm volt s csak a ködben töltött idő után lettem ténylegesen önmagam s kaptam azt a külsőt, mit most ön is lát.

Holodolgok-ra ilyet képzeljetek el:
http://media.comicvine.com/uploads/3/38780/1705781-black_bolt_and_lockjaw___war_of_kings_3.jpg
https://2img.net/r/ihimizer/img23/649/warofkings03pg12.jpg

by **Dr. John Huniver** Csüt. 22 Szept. 2011, 09:52

A holografikus kivetítés nem ismeretlen Zuma számára. Igaz, nem volt még alkalma élőben is látni, de tudományos lapokban olvasott, scifi filmekben már látott ilyet. De a valóság sosem olyan, mint az emberi képzelet.
- Öröm számomra, hogy bizodalmunk azonos. - mosolyog tovább.
- Gondolja, hogy Thorson herceg hajlandó lenne a Nemzetekhez is követségbe jönni? A személyes ismeretség ugyanis sokkalta hatékonyabb gyógyír a kételyre, mint pusztán a papírra vetett szerződés. - érvel Zuma.
Elmélyülten hallgatja Melissa életének történetét. Be kell látnia, hogy valóban más világ az övéké. Talán szebb, talán jobb, de bizonyosan nem könnyebb.
- Tehát mondhatni, maga a víz szerelmese, fenség. - mosolyodik el ismét.
- Nálunk, Afrikában a víz egyszerre áldás és átok. Áldás, hiszen az élethez szükséges. Különösen a száraz, sivatagos vidékeken. Ugyanakkor a trópusi esőzések, amik hetekig, hónapokig is eltartanak, bizony megnehezítik a közlekedést. Hiába, számunkra, szárazföldön élők számára már csak ilyen az élet. - mosolyodik el ismételten.
- Az már számomra nyilvánvaló, hogy önöknél monarchikus az államberendezés. Jómagam egyszerű, nem kimondottan módos vagy előkelő családból származom. Így el sem tudom képzelni, hogy milyen lehet királyi sarjként felnőni. Gondolom nem volt könnyű magának a figyelem, hogy ha kellett, ha nem vigyáztak önre, nem mehetett oda ahova akart. Nem volt szabad ott az üvegbura mögött. Legalábbis nálunk embereknél ehhez hasonló a királyi sarjak nevelése. Túlzott óvás és vigyázás. De ha tévednék, kérem javítson ki. - hallgat el Zuma.

by **Ko-Rel** Csüt. 22 Szept. 2011, 10:10

Bólintottam a szavaira, amennyire tudtam személyesen ment el ő Wakanda királyához is, s egy ilyen összejövetel alkalmával találkozott először velem s a királlyal is.
- Amennyire én ismerem őt, minden bizonnyal elmegy önökhöz is, ha meginvitálják – mondtam.
Ismét bólintottam, hogy így volt, ahogyan Dr. Zuma gondolta az egészet, valóban szerettem a vizet, bár arra nem volt sosem lehetőségem, hogy esőben sétáljak a pajzs megvédett minket az utóbbi időben s jómagam akkor születtem mikor Attilan már évszázadok óta a tenger mélyén volt, s ott nem voltak esők sem. Szomorúan hallgattam, hogy arrafelé sem könnyű az élet, vagy aszály, vagy túl sok eső. Hacsak nem tudnák az emberek az egész bolygót terraformálni, akkor nem igen lenne megoldás erre a helyzetre s a folyamatos felmelegedés sem segít az ilyen helyzeten. Vettem egy mély levegőt, mikor a királyi családok életét említette. Kik a magányra voltak kárhoztatva s arra, hogy egyedül nőjenek fel nem a népük között, de mégis arra vannak nevelve, hogy értük éljenek s őket szolgálják.
- Valóban monarchia van mindkét birodalomban – mondtam. – Leginkább az önök alkotmányos monarchiájához hasonlít, bár kicsit több hatalmunk van, mint az ilyen országok vezetőinek, de messze nincs teljhatalmunk. Nem téved nálunk is ugyanilyen a helyzet. Mióta az eszemet tudom testőrség vesz körbe, s csak a nemesekkel érintkezhettem gyermekként s a rokonaimmal. Barátokról ilyen helyzetben nem is beszélhetünk, szerencsésnek mondhattam magam, hogy egyetlen egy barátom volt, kivel mindent megbeszélhettem, Lord Lyron volt az – pillantottam mosolyogva a férjemre. – De mivel ő a szomszédos birodalom trónörököse volt, így csak ritkán találkoztunk évente néhány alkalommal. Valószínűleg az emberiség tőlünk vette át ezt a szokást az uralkodócsaládokkal kapcsolatban még az ókorban vagy tán előtte az őskorban már.
Belekortyoltam a vizembe, majd visszatettem a poharat az asztalra.
- S önt mi késztette, hogy politikus legyen s ide jöjjön? – érdeklődtem.

by **Dr. John Huniver** Csüt. 22 Szept. 2011, 10:47

Zuma jókedvűen mosolyog Melissa pozitív véleményén. Úgy gondolja, hogy a nő sokkal jobban ismeri a herceget, a gondolkodását, s így amit mond az megfelel a valóságnak.
- A meginvitálás szándéka egyértelmű. Már csak élnünk kell a lehetőséggel, hogy át is adhatjuk. Azon kívül felségedéket is örömest hívja és várja elnököm, hogy jó szomszédi viszonyt alakíthassunk ki egymással. Így kívánja a diplomáciai kapcsolatokat kialakítani országaink között, talán még nagyköveti képviselettel is, hogy így is kifejezzük barátságunkat. Mert elnökömnek ez a kifejezett óhaja és szándéka. És a népemnek is. - ezzel az invitálási kéréseknek, amellyel megbízták, eleget is tett. Szíve mélyén azonban reméli, hogy elnöke szándékai tisztességesek és nem önös céljai szolgálják.
- Meglehetősen hasonló a monarchikus neveltetés világainkban. Így nem tartanám valószínűtlennek a közös gyökereket. Hiszen a mi őseink is közösen. Ha igazat állítanak a tudósok. - élcelődik kicsit Zuma.
- Hogy politikus lennék? - kacag fel, így próbálván leplezni meglepettségét.
- Nem tekintem annak magamat. Inkább diplomatának. Merthogy az szándékoztam mindig is lenni. Erre képeztem ki magamat, de jó ideig nem alkalmazták képességeimet. Ha politikai körökbe is kerültem, mindig is olyan beosztásom volt, ahol más országokkal, népekkel kellett tárgyalnom, kapcsolatot tartanom. Főként mikor háború dúlt. Sajnos otthonomban, Afrikában gyakoriak voltak a törzsi összeütközések, még az elmúlt évtizedekben is. Nehéz volt az önállóság kitanulása a több évszázados gyarmati elnyomás után. De talán mára sikerült megtanulnunk a leckét. Mindig is a problémák békés megegyezéssel történő megoldását szorgalmaztam. De kormányom nem értett mindig egyet velem. Így voltaképpen az elmúlt hetekig főbíró voltam Kinshasa-ban, a fővárosban. Előkelő és biztos foglalkozás, mégis sokkal jobban örülök, hogy bár már ősz fejjel, de újra aktívan foglalkozhatom diplomáciával, itt az ENSZ-ben. Úgyhogy röviden válaszoljak fenséged kérdésére, nem tartom magamat politikusnak és örömmel fogadtam a felkérést kormányom részéről, hogy a Nemzeteket képviseljem. - hallgat el Zuma, mert úgy érzi szószátyár benyomását kelti Melissában.

by **Ko-Rel** Csüt. 22 Szept. 2011, 11:27

- Köszönjük a meghívást dr. Zuma – mondtam. – Amint az egészségem s az állapotom lehetővé fogja tenni, minden bizonnyal meglátogatjuk önöket.
Majd a gyermekem születése után, addig ezen találkozás után nem is nagyon szerettem volna sehova sem menni, csak esetleg Atlantisz s Attilan között ingázni, de hivatalos útra sem az egészségem, sem pedig a gyermek veszélyeztetése miatt. Elmosolyodtam a tudósaik véleményén, nem is hibáztak olyan sokat.
- A tudósaik nem tévednek – feleltem. – Valóban közös őseink voltak. A korai ember, tán még ősemberek voltak, mikor a kree tudósok ide értek s kezdtek kísérletezni az emberi genommal és DNS szekvenciákkal. A kísérletek végén a saját DNS-üket transzlokációval s visszakeresztezéssel keresztezték az ősemberével létrehozva egy új fajt, a Homo Sapiens Inhumanus-t. A két géntérkép s DNS-ek között valószínűleg nem sok különbség van, de ezen genomok között a különbség mégis hatalmasak hiszen… - kissé zavartan hallgattam el. – Bocsásson meg, szakmai ártalom.
Ahogyan ő is bele tudott az eddig hallottak alapján valamibe merülni, így én is. A másik életnek hála, mit Lyronnal együtt töltöttünk könnyedén el tudtuk genetikával kapcsolatos eszmecserével ütni az időnket, hiszen annyi minden várt még felfedezésre s megvalósításra.
- Atlantisz volt hasonló gondban, mint önök, a tengeri törzsek miatt háborúznak nagyon sokat – mondtam. – Öröm hallani, hogy ön is a békés megoldás híve s nem pedig az értelmetlen harcoké, mik nem vezetnek szinte sosem megoldáshoz.

by **Dr. John Huniver** Csüt. 22 Szept. 2011, 15:56

Aggodalom ül ki Zuma arcára.
- Talán valami felszíni betegség? Vagy nehezebben viseli a száraz helyeket, a víztől való távolságot? - kíváncsiskodik Zuma. Nem járatos az embertelen fiziológiában. Ránézésre se tudná megmondani még azt sem, hogy ha Melissa elsápadna. Hiszen az ő bőre színe is sötét, még ha nem is barna mint az övé, de közel áll hozzá. Arra pedig végkép nem gondol, hogy a nő terhes lenne.
- Mindenki arról beszél sokat, amit szeret. - mosolyodik el megbocsátón a doktor.
- Ki a DNS-t, ki az embereket. Vagy talán pontosabban kellene fogalmazni, az intelligens, gondolkodó élőlényeket. Nem egy könnyű feladat, mert mindenki egyéniség, éppen ezért másképp viselkedünk. Talán ennek is van valami közös gyökere, ott a DNS-ünk legmélyén. - veti fel az elméletet.
- Óh! Atlantiszhoz hasonlítani a NYAN-t, szinte megtisztelő! - hajt fejet Zuma.
- Remélem, hogy a Nemzeteknek sikerül eljutni arra a szintre, amire Atlantisznak is sikerül. Mondhatni követendő példa számunka. És fenséged Örök Birodalma is! - bókol Melissanak.
- Igen, a békés megoldás híve vagyok. De kormányom azért fenn tartja hadseregét és haditengerészetét. Lassan tudjuk levetkőzni a háborúzás, hódítás vágyát. Ha még csak önvédelemről lenne szó... Ami az egyén élethez való joga egy az életét veszélyeztető más egyénnel szemben... Ezt az elvet azonban államok szintjén nemigen lehet alkalmazni. És veszélyes is. Ha ismeri történelműnek, a XX. század eseményei teli vannak az erre az elvre épülő hibás döntésekkel, ami sok kárt okozott az emberiségnek és bolygónknak is. - sóhajt fel szomorún Zuma.

by **Ko-Rel** Csüt. 22 Szept. 2011, 18:00

Nem tudta volna? Hiszen hivatalos közlönyben voltunk kénytelenek kiadni, hogy gyermeket várok, s a Genetikai Tanács s az udvar a teljes Föld médiájának kiadta a hírt, lehetséges lett volna, hogy tényleg nem jutott el hozzájuk?
- Nem, képes vagyok sokáig víz nélkül élni – mosolyodtam el. – Alapvetően én is szárazföldi lény vagyok. Igaz, hogy az Embertelenek minden tagja érzékenyebb a földi vírusokra s baktériumokra, nem is tudunk túl sokáig Attilan-on kívül élni a szennyezett légkör miatt. Az Attilan-t körülvevő pajzs ugyanis kiszűri ezeket s a városunk baktérium s csíramentes hely. Nincsenek betegségek s én sem vagyok az, csupán gyermeket várok s szeretném a terhességem utolsó szakaszát odahaza tölteni mintsem hivatalos körutakkal.
Részben volt csak igaz, én is így szerettem volna, de a Genetikai Tanács s a Vének Tanácsa sem hagyott nagyon választást, kik úgyszintén úgy kívánták, hogy véletlenül se kockáztassam a gyermekem sem a saját egészségemet. Biccentettem a férfinak, hogy minket is követnének.
- Büszkén állíthatom, hogy az Embertelen Birodalom a fennállása óta, huszonötezer éve egyszer sem háborúzott senkivel sem – mondtam kedvesen. – Mindig is kerültük a harcokat s a háborút.
Hiszen nem kívántunk azzá válni, minek teremtettek minket, a fajnak, kik legyőzik egyszer a Kree Birodalomnak a Skrullokat, inkább a másik irányba mentünk el, hogy uralkodóknak teremtettek minket, s mindezt Unspoken mindig igyekezett is az emlékezetünkbe vésni.
- Magunknak is megvan a hadserege, egy egész kasztot képviselnek a harcosok, kik a kiképzést is kapnak, csupán nem volt sosem szükség egy hadsereg használatára. Ismerem a múlt század történelmét, az Első Világháború idején több nemzet vezetőjével is tárgyaltam az előző uralkodó nevében, csak akkor még az emberiség nem állt készen, hogy megismerjenek minket.
S most is vannak kételyeim, de ennek nem adtam hangot.
- Egy fajnak mindig nehéz megtanulnia doktor, hogy miként hozzon harmóniát s miként ne kövessenek el végzetes hibát. Önöknek különösen nehéz, hiszen nincsenek egyedül ezen a bolygón sem, több olyan más civilizációval osztják meg, mik sokkal ősibbek, mint az emberiség, de mégis önöknél van a legnagyobb hatalom, mit még meg kell tanulniuk kezelni.

//Melissa éppen hogy hófehér, csak a foltjai és csíkjai sötétebbek//

by **Dr. John Huniver** Csüt. 22 Szept. 2011, 20:04

Jó évtizedes diplomáciai lemaradását egy-két hét alatt nem sikerült teljesen behoznia. Főleg, hogy a katonaság számára egy terhes uralkodónő nem jelentett értékes hírforrást. Így nem is kicsit meglepetten fogadja a hírt:
- Óh! Szóval áldott állapotban van! Gratulálok, így előre is! - jobban megnézi magának a nő hasát. Eddig nem is gondolt arra, hogy az esetlegesen egy magzatot rejtene.
- És mit lehet tudni a jövendő trónörökösről? - faggatózik hamiskás mosolyával ékesítve arcát.
- Kár, hogy a nagyszülők már nem láthatják. Bizonyosan örülnének neki. Mint nagyszülő, ezt bátran merem állítani. - közben zakója belső zsebébe nyúl és előveszi pénztárcáját. Felnyitja.
- Ezek a gyermekeim. - mutatja három 20-on éves sötét bőrű ember képét, két fiú és egy lány.
- Ők pedig az unokáim. - lapoz egyet és egy embercsecsemőt és egy kisgyereket mutat.
- Nemsokára nősül a kisebbik fiam is. A lányomék is már várják a babaáldást. - teszi még hozzá, miközben elrakja pénztárcáját. Talán régimódinak tűnhet, hogy papír alapú képeket mutogat, de ő már csak ilyen.
- Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy egy nép ne háborúzott volna. Illetőleg talán az indiánok és a Csendes-óceán szigeteinek őslakossága. Ők talán békében tudtak élni. Bár az utóbbiaknál előfordult a kannibalizmus... De alapvetően ezek mind olyan népcsoportok, akik nemigazán fejlődtek technikailag. Bár az az ember jellemén mit sem változtat. - elmélkedik tovább Zuma.
- Valóban, nagy erőforrások vannak a kezünkben. Afrikát mindig is természeti kincsekben gazdagnak mondták. Ma is az. És a Nemzetek révén végre kezd megvalósulni az álom: az afrikai kincsek Afrikában maradjanak és az afrikaiak jólétét tegyék lehetővé. Ez a mi önvédelmünk. Talán elnézhető a számunkra, hiszen évszázadokig gyarmati sorban éltünk. Embereket vittek el tőlünk rabszolgáknak és otthonunk kincseit is. Ebben is csak a hasonlóságot látom, hiszen az önök őseit a kreek vitték el és akarták a saját céljaikra felhasználni, míg minket a gyarmatosító hatalmak. Talán ezért is tűnhet retorikánk olykor ellenségesnek, de elnyert szabadságunkhoz ragaszkodunk és megvédeni is kívánjuk. De akik jók hozzánk, barátaink, azokat keblünkre öleljük. - fényezi egy kicsit az afrikai vendégszeretetet.

by **Ko-Rel** Csüt. 22 Szept. 2011, 20:31

Feltűnt, hogy a hasamra tévedt a tekintete, ettől picit zavarba jöttem, nem szoktam meg, hogy így megnéznek, de valóban már láthatta, hogy a hasam kicsit kigömbölyödött. A mosolyom kissé eltűnt, hogy a nagyszülőket említette, minden bizonnyal örültek volna, hiszen a férjem édesanyja örült volna a legjobban talán neki. Viszont úgy tűnt, hogy egy hatalmas különbség mégis volt a trónöröklés szempontjából az emberek s a mi rendszerünk között.
- Nem a szüleim voltak az uralkodók előttem, hanem egy távoli nagybátyám – mondtam. – S Atlantisz előző királya sem Lyron király atyja, hanem nagybátyja volt. Kislány lesz az első gyermekünk, de közel sem biztos, hogy ő lesz a trónörökös Attilan-on. A Genetikai Tanács dönt mindig a trónörökösről. Talán furcsának találja, de tizenhárom nemesi család létezik az Embertelenek között s az uralkodók ezekből kerülhetnek ki. A leggyakoribb esetben mindig egy másik család kapja az uralkodói családi címet s nem az uralkodó gyermeke. Egy népszerű uralkodó esetében persze a leszármazott lesz az örökös. Most az utóbbi pár száz évben a Boltagon család volt végig az uralkodó család, így egyelőre nem tudom, hogy a gyermekem kapja-e a címet, vagy a Tanács más örököst keres. De valóban egyik nagyszüleje sem él már a leendő gyermekünknek csak egy dédnagymamája, az anyai nagyanyám. S lesz neki egy nagyszerű nagybátyja is.
Néztem hátra Lord Gorgon-ra, a testőreim vezetőjére. A fényképekre néztem s elmosolyodtam. Nem sokkal lehetettek idősebbek, vagy fiatalabbak nálam.
- Gyönyörűek – néztem fel a férfira. – S meseszépek az unokái is doktor. Ön igazán szerencsés, hogy ilyen szép családja van.
A szavaira bólintottam, s mélyen hallgattam a népünket illető fekete pontról, hogy mi mind a mai napig rabszolgákat tartottunk, külön erre a feladatra tenyésztett népet, így ezt a témát igyekeztem is elkerülni.
- Néhányunkat magukkal vitték a Kree-k annak idején a saját birodalmukba – meséltem. – Ők szabadságot kaptak s a birodalom teljes értékű népe lettek. Nemrég, alig háromnegyed éve sikerült elérnem a Galaktikus Tanács előtt, hogy visszakaphassuk a népünket s ők hazatérhessenek. Azóta él egy kree és shi’ar kolónia is Attilan-on.

by **Dr. John Huniver** Csüt. 22 Szept. 2011, 20:48

Kissé illetlennek jött ki ez a hasszemlélés, már belátja Zuma. Magával ragadta a kíváncsiság szele. Csendesen hallgatta végig Melissa történetét a családjáról és az uralkodó választásról.
- Felettébb érdekes módszer. - állapítja meg Zuma.
- S talán sokkal hatékonyabb. Bizonyosan az uralkodásra legalkalmasabb családot próbálják mindig megtalálni, hogy népe vezetése megfelelő kézben legyen. Nehéz is jó módszert találni, de a jelek szerint az önöké hatékony, hiszen a több ezer éves tapasztalat ezt látszik igazolni. - bizony, ez egy szívből jövő dicséret volt Zuma részéről. Ám tudja, hogy efféle rendszer az ő világában el sem képzelhető.
- Ismét csak a hasonlóság. - bólogat Zuma.
- Az Afrikából elvittek leszármazottai mára teljes szabadságot és egyenlőséget kaptak. Még talán jobbak az életkörülményeik, mint nekünk! - felnevet mert ezt a kijelentést viccnek szánta.
- Mondja csak fenség, ha maguknak mindenük megvan odalent a birodalmukban, akkor egyáltalán miért foglalkoznak velünk, önökhöz képest primitív felszíni rokonaikkal? - szegezi Melissa mellének a kérdést.

by **Ko-Rel** Csüt. 22 Szept. 2011, 21:12

Valóban érdekes volt, de az Atlantisziak már nem tartották ezt a rendszert, csak mi. Náluk vér szerint s születés jogán ment az öröklés, mint az embereknél. Valóban nehéz módszer, s nem mindig sikerül még így sem a legjobb uralkodót megtalálni, láthattuk az őrült Unspoken-t is.
- Örökség a Kree Birodalomtól, ez a rendszer hasonlít talán a legjobban az övékhez, hol a Vádlók vezetik a birodalmat s közvetítik a nép felé a Legfelsőbb Intelligencia akaratát. S nálunk is a Genetikai Tanács működik az uralkodó mellett.
Halkan kuncogtam egy picit, mikor az Amerikai fekete bőrűeket említette, majd rátért a legkényesebb pontra s elkomorodtam. Ezt igazából Lyron tisztsége lenne elmondani, hiszen az ő kedvéért voltunk itt, ő szerette volna itt s így megoldani a gondjainkat s elkerülni a polgárháborút.
- Úgy éreztük, hogy az emberiség már elég érett s felnőtt, hogy elfogadja nem ők élnek egyedül a világon – kezdtem. – S azért vagyunk itt, hogy megmentsünk a fajainkat s felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy milyen káros hatással van a Földre, miként élnek. S a tetteikkel több másik faj életét s létét veszélyeztetik, hogy megértsék, hogy nem mehet így tovább s változtassanak mielőtt a tetteiknek beláthatatlan következményei lesznek a bolygóra s annak minden élőlényére.

by **Dr. John Huniver** Csüt. 22 Szept. 2011, 21:39

Még ha vajmi tudása van is az Örök Birodalomról, a kree-ről szinte semmi. Egyenlőre azonban azzal a birodalommal nem tervezik a kapcsolatfelvételt, tehát nem fontos.
- Óh, szóval átvett hatalmi rendszer. Végső soron a ma elterjedt parlamenti rendszer is az európai és amerikai rendszereknek a helyi körülményekhez alakított kópiája. Nem a legjobb, de a törekvés megvan a javulásra. - ecseteli Zuma a dolgokat.
Aztán újfent a felnőttség kérdése, ami már az ülésen is elhangzott. Emlékszik rá, hogyan is érvelt ebben a kérdésben. Talán egy kissé el is ragadták az indulatok.
- Abban egyetérthetünk, hogy környezetünk védelmére nagy szükség van. Mióta a Nemzetek megalakultak biztosan állíthatom, hogy ebben a témakörben erőteljes a javulás. Maga az elnök is támogatja az újrafel- hasznosítást, valamint az erdőültetést és a szennyező anyagok biztonságos tárolását. Különösen is kiemelném azt, hogy az elmúlt tíz évben a vízszennyezés gyakorlatilag minimálisra csökkent. Ezt a minimumot is csak az illegális szemetelők okozzák, akiket komolyabb büntet a törvény! - hangsúlyozza ki, hiszen mint főbíró, a törvény jó ismerője is.
- Víztisztító rendszereink pedig hatékonyak, így biztosítják a víz újrahasznosítását városaink lakói számára. Így bizonyosan állíthatom, hogy a Nemzetek részéről nem történik szennyezés Birodalmuk területére. - húzza ki magát büszkén Zuma.
- Azt azonban nem állíthatom, hogy a halállomány kifogásában ne jeleskednénk. A szigetek és a partvidék lakosai számára ugyanis ez az egyik fő élelmiszer forrás. Nem tudom, hogy ez az önök lakosságát hogyan érinti. Talán juthatnánk valamilyen közös megegyezésre. - veti fel a gondolatot Zuma.

by **Ko-Rel** Pént. 23 Szept. 2011, 09:34

Be kellett ismernem magamnak, hogy jó volt hallani, hogy azért igyekeznek, hogy a környezetet rendben tartsák s visszahozzák a régi megszokott módot, mi régen volt. Vajon mennyire kéne visszaszorítani a szennyezést s minden ilyet, hogy mi Embertelenek újra képesek legyünk elviselni a Föld légkörét s ne kelljen állandóan a pajzs mögött élnünk? Az emberek egy nép élőhelyét már tönkretették, Atlantisz s Lemúria nem járhatott így.
- Dicséretes, hogy ilyen hatékony lépéseket tettek doktor – mondtam.
S a halászat jött még kérdésnél, igen ez okozott gondot, főleg a felelőtlen hatalmas mértékű halálaszat, mikor többet fognak ki, mint ami elfogy s ezzel csak másokat veszélyeztetnek.
- A mi táplálkozási láncunkban is fontos szerepe van a halaknak – magyaráztam. – A birodalom területe akkora, mint Észak-Amerika és Afrika együttesen. Százmillió Atlantiszi él benne s százezer Embertelen. Ha a tenger ökoszisztémája felborul, az a mi birodalmunkra végzetes lehet. Az elmúlt száz évben a király szótlan maradt s nem hozta az emberek tudomására, hogy ők is ott vannak, hiszen valószínűleg agresszióval fogadták volna ezt. De mára az óceánok s tengerek oly mértékben szennyezettek, hogy a népének létét fenyegetik.
S míg Lyron békés volt tárgyalás útján próbált bármit elérni, Krang s emberei az emberiséget irtották volna ki azért, hogy ők életben maradjanak. Féltem, hogy ismét a háborút akarók kerülnek előtérbe, ha itt elbukunk ma s nem sikerül eredményt elérnünk.
- Így mihamarabb drasztikus változásoknak kéne bekövetkeznie, hogy a kár még helyrehozható legyen.

by **Godlaw / Tao** Pént. 23 Szept. 2011, 13:14

Megszólal a csengő, amely a szünet végét jelzi.

A folyosókon végigvezetem Einart egészen a tárgyalóig.
-A fordításra használt fejhallgató olyan, mint az adóvevőd, csak a fejedre kell tenned, és hallod belőle a hangot, figyeld, hogy mások hogy csinálják. Ha szeretnéd, külön lakosztályt kapsz majd te is itt a székházban, ahogy a többi küldött, szerintem jobb, mintha mindig hazavillámoznád magad, az üléseken kívül is lehet megbeszéléseket folytatni, lesznek közös vacsorák, szóval szerintem érdemes maradnod.
Belépek a tárgyalóba, és megmutatom Einarnak a számára kijelölt helyet, majd bólintok, és a pulpitushoz sétálok.
-Köszönöm a türelmüket, hölgyeim és uraim. Bemutatom önöknek Einar Thorsont, a vihar- és hadistent, az asgardi koronaherceget, és átmenetileg az istenek királyát, egyben a Bosszú Angyalainak, és így a Föld védelmezőinek egy tagját, jelenleg pedig az asgardi nagykövetet. Mivel a szavazás során fény derült arra, hogy némelyek az ismeretlenségből fakadóan nem akarták Asgardot jelen tudni, javaslom, a többi napirendi pont elé helyezzük Asgard megismerését. A következőkben tehát Thorson úr, kérem válaszolja meg az önnek feltett kérdéseket, akár kifejtve, ezzel egy alapvető képet adva Asgardról. Kiemelném, hogy egyelőre nem a stratégiai és kereskedelmi szövetségeket beszéljük meg, mindössze az Asgardról való általános információkat igyekszünk megismertetni az országok képviselőivel.

Technikailag továbbra is szabad körök vannak.

by **Thorhalla** Pént. 23 Szept. 2011, 13:30

//Előzmény: Az USA követének lakosztálya//

- Egyelőre még otthon is elég sok gondom s dolgom van, így inkább hazatérek, Lady Melissa, Lyron s te is bármikor visszahívhattok, ha gond van.
Ahogyan beléptünk a terembe egyből körbenéztem, ami igencsak meglepett, hogy nem túl sok hölgyet láttam odabent, talán csak Lady Melissa voltak azok. Bólintottam Tao-nak, mikor a helyemet mutatta, de először még illő volt bemutatkozni s köszönteni a régebbi ismerősöket, a három uralkodót. Először a barátaimhoz léptem oda s megvártam, míg az egyik küldött kissé odébb áll, majd fél térdre ereszkedtem Lady Melissa előtt s így csókoltam neki kezet.
- Úrnőm! – mondtam mosolyogva. – Minden nappal egyre szebb s szebb leszel.
Ezek után álltam csak fel, majd Lyron felé már kezet nyújtottam.
- Barátom! – mondtam, s ha viszonozta a kézfogást még hátba is veregettem.
Utánuk Fekete Párduc jött, majd sorban fogtam kezet a többi küldöttel is, mire végre a helyemre értem s le tudtam ülni, a Mjölnir-t magam mellé tettem le a földre.
- Nyugodtan tegyétek fel a kérdéseiteket, igyekszem a lehető legtöbbre úgy felelni, hogy mindenki számára megfelelő legyen.

//Ha Japán küldötte Einar esetében is próbál a gondolataiban, érzéseiben kutakodni, egy masszív falba ütközik, mentális és asztrális védelem, egy másik személy által felépítve. És ajándékba egy elemi erejű támadás is megy vissza figyelmeztetés képpen, hogy ezt még egyszer ne próbálják meg. A támadás miatt igen erős fejgörcsöt kap a hölgy és ennek hála jó pár óráig a képessét sem tudja majd fejfájás nélkül használni.//

by **Dr. John Huniver** Pént. 23 Szept. 2011, 14:59

Örömmel konstatálja a királynő dicséretét sikeres környezetvédelmi intézkedéseik kapcsán. Legalább az elnöknek is szolgálhat némi jó hírrel.
A halászat kérdésében azonban már látja, hogy megoldandó kérdések lesznek. Különösen a tenger szennyezése kapcsán.
- Ez esetben lesz mit megtárgyalnunk. Elöljáróban is kifejezném, hogy a Nemzetek lakossága nem éhezik! Amire évszázadok óta nem volt példa a kontinensen. Sőt, megengedhetjük magunknak, hogy kivitelre is szállítsunk, főleg gyümölcsféléket. Így az önök étrendje is gazdagabb lenne. - tekint a király felé is.
- A halászatot pedig kontrollálhatjuk, ésszerűsíthetjük. Teszem azt ikramezők kialakításával, közös felügyelet alatt. Mi nyitottak vagyunk a közreműködésre, épp azért, mert barátságos nép vagyunk. - győzködi tovább Melissat.
Épp csak befejezi mondandóját, mikor meghallja Tao szavait és megpillantja maga mellett a hatalmas asgardit. Már a látványa is arra készteti, hogy odébb vonuljon, egyenest helyére. Útközben egy banánt helyez el a kanadai nagykövet székén.
Miután kezet fogott az asgardival, helyet foglal és figyelme Einarra vetül. Előszedi papírosait, átgondolja az eddigieket.
- Köszöntöm a tanácsülésen, fenség! Dr. Rolihlahla Zuma a nevem és a Nyugat-Afrikai Nemzeteket képviselem. Megtiszteltetés számomra, hogy személyesen is megismerhetem. - itt tart egy kis szünetet, hogy Einar viszonozza a köszöntést.
- Elsőként szeretném tolmácsolni elnököm óhaját, miszerint meghívja önt, vagy egy követét, hivatalos látogatásra a Nemzetekbe. A meghívást annak szellemében küldi elnököm, hogy az egész kormány valamint a nép is jobban megismerhesse és megszerethesse az asgardiakat. Mert tudja, fenség, vajmi kevéssé ismerjük az ön népét. Személy szerint megtiszteltetésnek tartom, hogy végre találkozhatom önnel, hiszen maga igazi hős, itt a Földön és a maga világában is. Éppen ezért, valamint Lady Boltagon biztatására, kit szintén eme meghívásban részesítettem, bátorkodtam hivatalosan is meghívni országomba. - Zuma itt kis szünetet tart. Nem kezd el kérdezősködni, hiszen a hivatalos diplomáciai ügyintézés most sokkal fontosabb.

by **Ko-Rel** Pént. 23 Szept. 2011, 15:28

- Remélem valóban egyezségre tudunk majd jutni doktor – mondtam.
Hátrapillantottam, mikor az ajtó kinyílt a csöngéssel együtt, s Mr. Tao lépett be a helységbe mögötte pedig Thorson herceg. A hercegre mosolyogtam, mikor fél térdre ereszkedett előttem s így csókolt kezet nekem. Végtelenül udvarias mint mindig, ahogyan megismertem s soha sem mulasztotta el mindezt. A szavaira elmosolyodtam.
- Még mindig túloz hercegem – feleltem. – De köszönöm!
Mosolyogtam, hoyg lassan megint kezdtek a két méter feletti férfiak túlságosan nagy fölénybe kerülni ebben a teremben. Hozzá voltak szokva, hiszen Lord Gorgon mindig mellettem van, az utóbbi időben Lyron is s Attilan-on, még ott van Ronan is, s Einar is. S mulattató, hogy a fivérem a legkisebb s Asgard hercege is csak a harmadik legmagasabb. A bemutatkozás s bemutatás után csak szótlan ültem s még az Asgardiakat is meghívtak a NyAN képviselője, úgy tűnt, hogy valóban igyekeztek jóban lenni mindenkivel.
Hálásan pillantottam a doktor felé s biccentettem neki, hogy részben a szavaim miatt is meri Thorson herceget meghívni magukhoz, bár aggódtam, hogy mikor kerülnek elő a kényesebb kérdések a herceg irányába, többek között a felsége miatt is.

by **Jeremy O'Connor** Szomb. 24 Szept. 2011, 02:15

Strong a szünet alatt levelezett néhány sakkpartnerével és a kanadai külügyminisztériummal is. Természetesen semmi fontosat nem írt vagy kérdezett. Ahhoz nem volt elég biztonságos sem a hálózat, sem az iPad. Pusztán néhány lépést és helyzetjelentést továbbított, csupa olyan dolgot, amik egyébként nem túl titkosak.
A szünet végeztével felnézett, amikor visszatért az elnök és az új ENSZ tag. Cristopher hümmögött csak maga elé és várta az első kérdéseket. Kicsit meglepődik Zuma meghívásán, de úgy véli, hogy csak pozitív színben akar feltűnni az Örök birodalom és Asgard képviselője előtt. Végül arra jutott, hogy neki kell eljátszania az ördögi ügyészt. Ezért szót kért és amikor kapott, felállt.
- Mélyen tisztelt Einar Thorson koronaherceg. Szeretnék bemutatkozni. Cristopher Strong vagyok, Kanada és a királynő képviselője. Először is személy szerint szeretném kérni néhány száz millió ember nevében, hogy ha lehet, hagyjuk el az "Isten" megnevezést. Ezzel nem a képességeit vagy az érdemeit szeretném lekicsinyelni, csak tudja nem mindenki hisz ugyanabban a földön. Remélem megérti.
Ekkor felveszi a pohárt és iszik egy korty vizet, visszahelyezi az üveg alját az asztalra, majd folytatja.
- Nekem egyelőre csak egy kérdésem lenne. Asgard hajlandó alávetni magát az ENSZ rá vonatkozó döntéseinek éppen úgy, mint a többi képviselt nemzet és szuper állam?

by **Thorhalla** Szomb. 24 Szept. 2011, 09:51

Nem tudom, hogy Thorhalla mit szeret az ilyen diplomáciai, politikai és diplomáciai üzérkedésekben. S miért nem lehetett Balder-t küldeni ide? Ő sem volt jobb politika terén, mint én. Kik meg igen, egyik sem ért rá. Dr. Zuma felé fordultam, egy meghívás, amit viszonozni is kell, s eddig hivatalos úton csak Felton járt még nálunk. Ezek után a visszahívás is illendő.
- Köszönjük a meghívást s mi is szívesen látjuk a küldötteiteket Dr. Zuma – mondtam.
A másik küldött felé néztem, Kanada volt, úgy emlékszem a képek alapján s a férfi meg is erősítette. Az első kellemetlen pont, amiről mindeddig az elmúlt években is hiába próbáltam leszoktatni az engem kérdező újságírókat. De az emberek legalább olyan makacsok, mint mi, így ezzel mindeddig nem értem el sokat.
- Én eddig is kértem az újságírókat, hogy ne istenként hivatkozzanak ránk, rám, amikor említenek, ugyanis nem érzem magam annak. Ezek csak titulusok, rangok, amiket még ti, Midgaridak adtatok nekünk, amikor a középkorban már köztetek jártunk s védtünk titeket. S soha sem kértünk titeket, hogy imádkozzatok hozzánk, vagy áldozatokat mutassatok be, az isten kifejezés minket illetően nem tőlünk ered. Így úgy hiszem hiába mondom, hogy hagyjuk el nem fog eltűnni, míg az emberek közül bárki is így nevez minket. Bármit mondhatok itt, sajnos nem hiszem, hogy érdemi változás lenne a megnevezésünket illetően.
S jött is az utána levő kérdés, mire nemmel kell felelnem, nekünk a békét kell fenntartani s nem ez az egyetlen világ, mit szemmel tartunk. S a legfontosabb, hogy határozhatnak úgy, hogy az ősi törvényeinket is meg kellene szegni.
- A válaszom az, hogy ezt nem tudjuk megígérni – néztem fel. – Minket sokkal szigorúbb s erősebb törvények s kötelezettségek kötnek, mint Midgard népét. Ha megnyugtat titeket Asgard nem szándékozik egyik nemztet politikájába s törekvéseibe sem beleszólni, vagy bármelyik szavazásba. A törvényeink nem engedik, hogy így kényszerítsünk rá bárkire is bármit, amit mi szeretnénk. Asgard mindössze megfigyelőként lenne jelen itt. Segítünk önzetlenül továbbra is, ha erre van szükségetek, de nem szabhatjuk meg helytettetek az utatokat.

by Ajánlott tartalom