New York-i város bankja

by **Morsus** Kedd 20 Szept. 2011, 18:40

Egy kétemeletes bank. Manhattan legnagyobb bankja.

by **Yvette** Csüt. 22 Szept. 2011, 19:53

Balt... Mi a... hé!

Yvette az arcába csapódó szél ellen a férfi nyakában keresett menedéket. Elbújt a kellemes illatú melegben, védelmet élvezve a széltől, mindentől. A hirtelen megállás és a tenger hangjának hiánya, valamint kedvesének merevsége egy cseppet megriasztotta.

- Oké, ki ez a p*csa? Balt? Na jó, tegyél le!

Ha kérése nem teljesül, maga fordul ki az ölelő karok közül, persze, ha sikerül neki. Amennyiben nem, akkor továbbra is igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy neki mehetnéke van. A férfi úgyis elkapja, felkapja, mindegy, gyorsabb sokkal, hogy őt baj érné, vagy elmenekülhetne. Na persze, nem mintha akarna... Most inkább a gyors mozgás miatt teteti le magát, vagy mászik elő, le, fel, vagy épp amerre. Nosztalgiával gondol a régi, jól bevált pisztolyára, amitől megszabadult már réges-régen. Jelenleg viszont érik benne az elhatározás, hogy újra beszerez egyet.

by **Morsus** Szomb. 24 Szept. 2011, 15:24

A nő felfigyel Yvettere, aki a szoborként lebénult szerelmével vitázik.
- Feleslegesen téped a szavad drága. A hangom megbabonáz minden férfit.
Mondja neki miközben Yvette kimászik a karok közül. A magabiztos nő nyugodtan kezdi el méregetni Balthazárt.
- Egész helyes... lehet, hogy őt megtartom.
Mondja finoman az alsó ajkába harapva.
- Gyere ide.
Parancsol Baltnak, aki szinte agyatlan zombiként fordul felé és kezd arra ballagni.

by **Yvette** Vas. 25 Szept. 2011, 00:20

Az ujjai a férje csuklójára fonódnak, de a férfi erősebb nála és a hang hatására, a visszatartás ellenére is elindul a nő felé. Yvette-ben felébred egy vad, egy igazi vadállat, aki igenis megvédi azt, ami az övé.

- Meg se merd próbálni, te rohadt k*rva.

A hangja inkább hallatszik morgásnak, mint igazi szavaknak.

~ Add nekem. Kérlek! ADD NEKEM!!!!

Yvette arcán megváltozik a kifejezés, vöröses szemei felvillannak a dühtől, vagy inkább egy másik tudat, másik állapot veszi elő. Kymera kissé megrántja a fejét, öntudatlanul, ennyi látszik csak a változásból.

- A nővérem azt mondta, hogy ereszd el vagy úgy elverem a pici segged, hogy hazáig szaladsz anyuci ribancos neccharisnyája mögé pityeregni. Azt mondtam, most... ERESZD EL!l

by **Morsus** Pént. 30 Szept. 2011, 23:20

A nő megrezzen Kymera hangjára és meglepettségében nem figyel Balthazarra, aki félúton megáll.
- Nővérem? Két hangod van. Érdekes vagy. Öljétek meg.
Parancsol mire a férfiak tömege Yvette felé fordul és fegyvert fogva megindulnak felé. A tömegben vannak sétálók, biztonsági őrök, rendőrök, munkások és bárki, aki éppen ott volt, kivéve Balthazart.
- Te mire vársz?
Kérdezi Balthazartól, aki remegve kezd fordulni Kymera felé. A keze ökölbe szorul és fordulatból ad egy jobb horgot a nőnek.
- Bocs, de rezonáláskor nem hallom, amit mondasz. Most próbáld meg.
A nő meglepve nézi a vért, amit a szájáról töröl le.
- Öljétek meg mindkettőt!
Sikoltja rémes fejhangon.

by **Yvette** Pént. 14 Okt. 2011, 11:35

- A nő az enyém.

Kymera hangja parancsolóan csattan Balthazarnak címezve. Reméli, hogy a férfi van annyira értelmes, hogy felfogja, a többieket kell elkapnia, bár nem igazán bízik a képességeiben.

~ Fogalmam sincs mitől ennyire jó ez az alak neked...

Ha mégis eljut valaki hozzá, mielőtt a nőhöz léphetne, ökölbe szorított kezével igyekszik az arcába, vagy az ágyékába vágni, rúgni, úgy törve magának utat. Ha nem áll elé senki, akkor egyenesen a nő elé lép és őt üti meg.

by **Morsus** Csüt. 27 Okt. 2011, 21:46

Balthazar mosolyogva lép el a nőtől és hagyja a barátnőjét neki rontani, hogy biztosan senki se támadja meg közben a szerelmét ő minden férfit elsöpör és leüt. A nő értetlenül nézi az egészet addig,a meddig Yvette egy hatalmasat nem ad naki és a beképzelt gonosztevő nem zuhan vissza a pénzeszsákra, amiről felállt, az előbb. Az orra eltört és vérzik, ő maga zavartan nézi Yvettet és védekezőn emeli a kezét.
- Nem! NEM! Védjetek meg!
Ha Yvette hátra fordul, hogy megnézze jön-e valaki akkor látja, hogy Balti már egy összekötözött tömeg mellett áll nemlegesen rázva a fejét.
- De.. de én vagyok a Királynő... - sikoltja reményvesztetten. - királynő vagyok... - jelenti ki bizonytalanul a nő Yvettere nézve. - Ne bánts...
Súgja egyre jobban rettegve.

by **Thorhalla** Szomb. 24 Dec. 2011, 12:06

És ekkor hirtelen a semmiből mindenki azt vehette észre, lehetett bárhol a Földön, lehetett bármilyen napszak az ég mindenhol felhős lett, vörös felhők takarták be a teljes látóhatárt. Furcsa jeges és mégis forró szél söpörte végig az utcákat, réteket, hegyeket, mindent. A Föld teljes lakosságát furcsa bizsergés járta végig, miközben az égen vörös villámok cikáztak mindenfelé. Akikben Atlantiszi vér folyt egy pillanatra ténylegesen megérezték istenük Neptune hívását, az emberek pedig annyit, mintha az istenek közöttük jártak volna. Csak egy pillanatig tartott, utána mindez szertefoszlott, de ennek az egésznek hála a teljes világon emberek alakultak át görög mitológiai lényekké. A hívás nekik szólt, a világuk helyre állt és uraik, úrnőik újra visszakapták régi erejüket.
Az ég és a villámok pedig pár perc múlva eltűntek és már semmi sem utalt a néhány perce történt furcsa és különös eseményekre. Az emberek csak egyvalamit tudtak mindezek után, valami megváltozott…

New York-i város bankja RedLightningStorm