Slyen Laura

Adatok:

Név: Laura Slyen
Egyéb név(i):Lau, Sly
Faj: mutáns: feline
Nem: nő
Jellem: ember-barát; mutáns-barát;
Személyazonosság: nyilt
Születési helye és idő: 2000 január 25
Kor: 24 év
Család: ismeri züleit, de csak telefonon tartja velük a kapcsolatot.
Foglalkozás: volt artista, jelenlegi S.H.I.E.L.D. ügynök
Testmagassága: 175cm
Testsúlya: 65 kg
Szeme színe:kék
Haja színe: barna
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: -
Repülési sebesség: nincs
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges

Bundás alak adatai:
Testmagassága: 180cm
Farok hossza:110cm
Testsúlya: 72 kg(farokkal együtt)
Szeme színe: barna
Haja színe: barna
Bunda színe: aranybarna

Életrajza:
Boldog gyermekkor:
NewYersey-ben születtem 2000 januárjában. Szüleimmel egy kertesházban éldegéltünk hárman. Bár szerető családba születtem, egyke gyerekként meg kellett tanulnom elfoglalni magam, mivel szüleim folyton dolgoztak, hogy ne szenvedjünk hiányt semmiben. Édesanyám tanár volt, édesapám pedig jóga oktató. Mindig csak este és reggel láttam őket, ami eléggé elszomorít egy óvodás lányt.
Már akkor is kitűntem a tömegből. Valamiért szívesebben játszottam a fiúkkal, mint a lányokkal. Jobban élveztem, mikor együtt labdáztam a fiúkkal, mint amikor beálltam babázni a lányokhoz(párszor). Lehet, hogy furcsa, de ez az igazság. Szerettem sportolni, talán az átlagosnál is jobban.
Délutánonként külön is eljártam a fiúkkal labdázni. A szüleim nem bánták, örültek hogy barátokra leltem. Nem is akármilyenekre, igaz barátokra. Akikkel együtt nőttünk fel, két sráccal, kikkel mindig együtt lógtam. Akik az évek alatt a testvéreimmé váltak. Nem is csoda, hisz együtt jártuk ki az ovit, az általánost, majd a középiskolát is, de ennyire nagyot még ne ugorjunk az időben.
Szóval nagyon szerettem a labdajátékokat, különösen a kosárlabdát és a kidobóst és ez mikor általános iskolába kerültem se változott meg. Mindkettő sportban nagyon jó voltam, pedig akkor még csak 6 éves voltam. A testnevelés tanárnőnek is feltűnt, hogy kidobós közben milyen könnyedén hajolok el a közeledő labdák elől. Felajánlotta, hogy kezdjek el szertornázni. Látott bennem valamit, amit én akkor még észre sem vettem.
Így az iskolás éveim elején, a labdasportok mellett, szertornázással töltöttem a szabadidőmet.
Fokozatosan fejlődtem a sportban. Eleinte csak a talajgyakorlatokat űztem serényen, bár azt is évekig fejlesztettem. Elvégre senki se születik úgy, hogy lenyom egy szaltót helyből.
Sok gyakorlás után az egyszerű bukfencektől eljutottam a tökéletesen kivitelezett szaltókig. A tanárnőm, akit csak Emma néninek hívtam, pedig mindig átsegített az akadályokon. De az élet egyéb területeire is nagy energiákat fordítottam.
Csodálkoztak is az osztálytársaim, hogy mennyi energia szorult belém. A pörgősen telt évek alatt, a tanulás eleinte nehézkesen ment, mivel a szabadidőm nagy részét kosarazással és szertornázással, és a két legjobb barátom, Bence és Vince társaságában töltöttem.
Szüleim intésére, nagyobb hangsúlyt fektettem a tanulásra, de sporttevékenységeimet, semmiért sem adtam volna föl. A nyelvtannal eleinte meggyűlt a bajom, de aztán abba is belejöttem.
teltek az évek és ötödikes koromban sem változott a barátaimhoz és a sportokhoz való viszonyom. A kosárlabdáról nem is kell sokat mesélnem. Azt csak úgy szórakozásból űztem a testvéreimmel. Nem rengettünk határokat, nem jártunk versenyekre, csak játszottunk a játék öröméért, meg persze formában is tartott minket.
A szertornázás már más tészta volt. Ugyanis ötödikesként már majdnem minden talajgyakorlatot meg tudtam csinálni, (a triplaszaltón kívül) ezért a Emma néni javaslatára felsőbb szintre léptem, és elkezdtem gerendagyakorlatokat is végrehajtani, persze eleinte csak védőfelszereléssel. Bár két év gyakorlás után már minden gyakorlatot meg tudtam csinálni gerendán is, melyeket eddig csak a talajgyakorlatokban tudtam végrehajtani. A szaltókat is meg tudtam már csinálni esés nélkül, amik eleinte nem voltak éppen zökkenőmentesek. De mivel hetedikre, már az esések száma minimalizálódott (húszból egyszer ha leestem) a tornatanárnőm tornaversenyekre küldött, hogy megmutathassam másoknak is, milyen jó szintre fejlődtem szertornában. Egyre nagyobb és nagyobb versenyeken indultam. Míg be nem kerültem az ország legjobbjai közé a junior kategóriában. Nem akartam hinni a fülemnek mikor Emma néni közölte, hogy mehetek a nemzetközire. Persze az előtt a verseny előtt már nagyon izgatott voltam.
El is jött a verseny, épp az öltőzőben ültem, egy másik lány is ott volt még ez öltözőben. Ő is idegeskedhetett, mivel egy zsebkendőt gyűrögetett, míg a nevén nem szólították. Akkor felállt, majd felgumizta hosszú fekete haját, de mielőtt kiléphetett volna, a hajgumija elszakadt. Kétségbeesetten állt ott és bámult, melyből csak a neve ismételt említésére eszmélt csak fel. Ekkor ő indult volna kifelé, de én megszólítottam, (spanyolul) majd mikor felém fordult odadobtam neki a saját hajgumimat, közben pedig sok szerencsét kívántam neki. Mire ő elmosolyodott és hálás köszönet kíséretében vette át tőlem a hajgumit, majd kifutott, hogy versenyezhessen, közben pedig felgumizta a haját. Én pedig az öltözőből kukucskálva néztem a lány gyakorlatait. Csak ámultam a mozdulatsoron, amit előadott. Mikor vége lett a mozdulatsornak, a lány hozzám futott, hogy visszaadja nekem a hajgumimat, mivel én következtem. Felgumiztam hát hosszú fekete sörényemet és már futottam is, hogy bemutathassam én is mit tudok.
Ahogy elkezdődött a zene, hirtelen minden kételyem elszállt. Magabiztosan kezdtem hát el a gerendán végrehajtani az akrobata mutatványokat. Élveztem a közönség bíztatását, a reflektorfényt és azt a tudatot, hogy a legjobbat hoztam ki magamból. Ami a bírák pontszámain is látszott, bár tudtam, ennyi nem lesz elég a dobogóhoz, mégis elégedett voltam.
Mosolyogva léptem be az öltözőben, ahol meglepetésemre annak a lánynak a tapsa fogadott, akin az imént segítettem. Gratulált nekem a remek gyakorlathoz és azzal a dicsérettel illetett, hogy szívvel lélekkel csinálom, és nem látszik a mozdulataimon a győzelemre hajtókra jellemző merevség. (Ha jól fordítottam le.)
Míg vártuk az eredményhirdetést remekül elbeszélgettem a lánnyal, akit mellesleg Tinának hívtak. Ahhoz képest, hogy nem az anyanyelvem volt az angol egész jól megértettem a lány mondatait és ugyan tele nyelvtani hibákkal, de válaszoltam is neki. Az eredményhirdetés után, de még mielőtt hazamentem volna –e mail címet cseréltem vele. Ezek után pedig elektronikus úton leveleztünk egymással. Meg is tudtam róla egyes mást. Többek között, hogy azért adott meg e-mail címet, postai cím helyett, mert a családja állandóan utazott. Később pedig ki is derült, hogy azért utaztak folyton, mert egy vándorcirkusz tagjai voltak, és rá is ez a sors várt, de bevallása szerint ő imádta az artista létet.
Időközben teltek a hetek, és egyre csak jöttek a versenyek is. Bence és Vince pedig minden versenyemen ott volt. Bár tudtam, hogy nem érdekli őket különösebben a szertorna, mégis örültem, hogy ott vannak és szurkoltak nekem.
Hetedikre a kosárlabda háttérbe szorult, egyre kevesebb ideig játszottunk és egyre többször maradtak ki a közös edzések, de a dumapartik így sem maradtak el. A két srácot időközben új sport kerített hatalmába, a gördeszkázás. Keményen gyakoroltak és kis idő múlva már úgy hasítottak, mint a profik. Csak néztem, ahogy száguldoznak, meg trükközhetnek, hamar meguntam a nézelődést, és megkértem őket, hogy tanítsanak meg engem is erre a sportra. Kis idő múlva már nekem is egészen jól ment. Ezek után mindenhova deszkával jártunk a barátaimmal, meg is spóroltam sok bérletet ezzel a szüleimnek.

Képességem jelentkezése:
De nem csak ez volt az egyetlen érdekesség ami hetedikben velem történt. Az egyik reggel furcsa felfedezést tettem. Éppen gyakoroltam a szobámban a kézen állást, mikor hirtelen rám jött a csuklás.

Kibillentem az egyensúlyomból és már lélekben fel is készültem arra, hogy előre fogok esni, de nem így történt. Mikor kinyitottam a szemem láttam, hogy valami megtartott. Egy bolyhos hosszú valami. Visszalendítettem a lábaimat, hogy felálljak, majd észrevettem, hogy az a titokzatos dolog követ. Megfogtam a kezemmel és furcsa érzésem támadt, nem csak a kezemen éreztem a tapintást, hanem úgy éreztem, mintha valami a fenekem is megfogta volna ebben a másodpercben. Óvatosan végigvezettem a kezem a különös anyagon, mikor megnémultam, hogy honnan indul ki, egy pillanatra megnémultam. Sikítani akartam, de nem jött ki hang a torkomon. Csak magamban tudtam káromkodni.
~ Farkam nőtt! Atya ég! Mi a fene van itt?
Majd odarohantam anyámhoz és idegesen kezdtem el előtte trappolni a lábammal.
- Anya, mi történik velem? És nem mond, hogy ez normális.
Mutattam az újonnan kapott végtagomra. Mire anya először meglepődött, majd odahívta apát is. Először nem értettem miért, de aztán kiderült, hogy a családomnak eddig ügyesen rejtett titkára derítettem fényt. Ugyanis a szüleim mutánsok voltak, ami nagyon meglepett. Szerencsére nem kellett faggatnom őket, apa mindent elmesélt, és a későbbiekben segített is, hogy megtanuljam irányítani, majd a későbbiekben fejleszteni az erőmet. Így a suli utáni programok mellett egyre több időt töltöttem apámmal gyakorlással. Apa a képességek használatán kívül, még megtanított néhány fortélyra is, hogy hogyan őrizhetem meg a titkunkat, bár ezek inkább tűntek színészkedésnek, mint fortélyoknak, de azért élveztem a megtanulásukat.
Ez lett az új hobbim a színészet, amit nagyon élveztem művelni a sportok mellett.
Eljött az idő, hogy középiskolába menjek. Végül egy média szakos két tannyelvű középiskola mellett döntöttem, aminek a tandíját a tornaversenyeken elért bevételekből fizettük. A két nyelv amit az ott töltött évek alatt megtanultam a német és a francia volt, így már 3 idegen nyelvet beszélhettem.(az iskola végére) Bár a két legjobb barátom nem tartott velem, mert más irányokba mentek, de a közös kiruccanások, deszkázások a továbbiakban sem szűntek meg.
Teltek múltak az évek. Az évek alatt sokat voltam tornaversenyeken, és sokat színészkedtem, bár az utóbbi kevésbé vonzott. Hiába szerettem, valamiért a szertorna volt a kedvencem mindig is. Talán a mérhetetlen szabadságérzet miatt amit egy-egy gyakorlat végrehajtása közben végeztem, néha úgy éreztem magam, mintha szállnék közben.
A napok csak úgy röpültek, és mire észbe kaptam, már le is érettségiztem és már bele is vágtam a munkakeresésbe. Sajnos kevés sikerrel. Munka akadt, de kedvemre való már kevésbé.
Egyik nap kaptam egy e-mailt Tinától, hogy Budapesten fognak fellépni és, hogy meghív engem és a családomat az előadásukra. Nagyon örültem, és persze el is mentünk az előadásra, ami lenyűgöző volt. Tina tehetséges akrobatává nőtte ki magát az évek alatt.
cirkuszi élet:
Az előadás után beszélgettem egy jót Tinával. Hiszen már évek óta nem láttam. Hosszas fecsegés után egy érdekes kérdést szegezett nekem: „Volna kedved csatlakozni a társulathoz?”
Először nem is tudtam mit mondjak, szívesen csatlakoztam volna, de nem tudhattam előre a szüleim reakcióját. Mikor felvetettem nekik az ötletet, meglepetésemre támogattak. Ez volt életem egyik legboldogabb estélye és egy új kezdeté is.
Ezek után én lettem az egyik artista a társulatnál és be kell valljam, nagyon élveztem ezen időszakát. Egyik helyről a másikra utaztunk és közben érdekes személyeket és tájakat ismerhettünk meg szerte a világban.
A társulatba is teljesen beilleszkedtem és részese lettem egy nagy és összetartó családnak. Akikkel a világot jártuk körbe.Ami mázli is volt így a 3. világháború alatt szerencsémre mindíg olyan helyekre terelt minket a sors ahol még vagy már nem volt fronthelyzet. Körbeutaztuk egész európát és Ázsiát is a turné alatt.
Teltek az évek és én csodálatosan éreztem magam a társulatnál. Azonban semmilyen csoda sem tarthat örökké. Ugyanis 2022 januárjában a cirkuszigazgatónk, vagy más néven a porondmesterünk titokzatos körülmények között eltűnt (épp ott volt fellépésünk.). Mikor eltűnt nem maradt más utána csak egy boríték, amit nekem címzett. Mikor felnyitottam azt egy gyűrűt találtam benne, ezzel az üzenettel: „Őrizd meg helyettem.”
Innentől fogva a gyűrűt, mint valami kabalát mindenhová magammal vittem.
A társulat sajnos nem tudta fenntartani magát a vezetője nélkül, így felbomlott. A környező társulatokba, sajnos nem tudtak felvenni mindannyiunkat, haza kelett térnek Yerseybe. Majd kénytelen voltam más területen állást keresni, nem túl sok sikerrel. Elvégre artistát, nem keresnek minden utcában, színészkedéshez pedig nem voltak meg a kellő kapcsolataim, vagy pedig az elveim miatt nem vállaltam néhány szerepet. (Sejthetitek miért.)
Bekerülés a S.H.I.E.L.D.-hez:
Két hónapig, csak bóklásztam és alkalmi munkákkal tartottam fent magam. Lakásom nem volt, ezért egyre többször változtam át éjszakánként teljesen macskává, hogy az utcai veszélyek kevésbé fenyegessenek. Sokszor a parkokban, a növényzet oltalmában hajtottam álomra a fejem. A cuccaim mosodába vittem és, mondhatni, elég nyomorultul éltem az alatt a két hónap alatt.
Egyik nap, jelentkeztem a kikötőben egy rakodói állásra. Mikor meglátott a munkáltató, nevetésben tört ki, hogy én egy lány ilyen munkára jelentkeznék. kértem, hogy hadd bizonyítsak és ha megfelelek, hadd vállalhassam el a munkát. Ő ráállt és rámutatott egy 50 kilós ládára.
-Ilyenekkel van tele a hajóm, ha el tudod vinni a dokk másik végébe a furgonhoz, akkor tied a meló. Bár szerintem megemelni sem tudod a ládát, nemhogy elcipelni.
- Nem probléma.
Válaszoltam határozottam, odasétáltam a ládához, majd felemeltem azt és a megadott irányba kezdtem el azt cipelni.
~Ez piskóta.
Gondoltam én, de a férfi, csak bámult, hogy hogyan vagyok erre képes.
- Nem hittem volna, hogy egy nap látom, ahogy egy lány felemeli a saját súlyát. Mitől vagy ilyen erős.
- Régebben artista voltam, az eléggé nagy fizikumot igényel. Szóval megkapom a melót?
- Persze persze. Ott van a hajó, arról kéne lepakolni.
- Kérnék egy kis előleget a munkadíjból, mert már nem egyszer vágtak át.
- Rendben. Tessék, felét most, felét ha készen vagy.
- Köszönöm.
Eltettem a pénzt és neki is álltam a munkának. nem volt nehéz, de azért elég sok doboz volt. A nap is lenyugodott már, mikor végeztem a munkával. Ki is fizettek, így elégedett mosollyal sétáltam az éjszakában, vissza a lakhelyemül szolgáló park felé.
Út közben nem egy sötét utcán kellet végighaladnom. Egyszer csak furcsa zaj ütötte meg a fülemet. Kiáltásokat hallottam az egyik közeli sikátorból. gyorsan odafutottam és belestem az utcába. Egy csapat huligánt láttam, akik egy nőt vettek körbe. Aki ijedtében már odaadta a táskáját és az ékszereit is.
- Mit akartok még tőlem?
Kérdezte a nő ijedten és értetlenül. Mire a férfiak kajánul elmosolyodtak, majd az egyikük válaszolt.
- Csak azt amit minden csinibabától.
Majd két férfi megfogta a nőt a két karjánál. Na, ekkor már sejtettem mi is az ábra és nem tűrhettem tétlenül.
~ Na várjatok csak.
- Miért nem a saját súlycsoportoddal kezdesz? És főleg csoportban. Nem ismered azt a szót, hogy erkölcs?
Mondtam, miközben kiléptem a rejtekemből és a csoport felé sétáltam, akik rám meredtek, majd mikor kiléptem az árnyékból elnevették magukat.
- Egy ilyen kis lányka akar rendőröset játszani? Nem baj legalább két csajjal tudunk szórakozni ma este. Kapjátok el!
Adta ki a parancsot az egyik, aki a jelek szerint a vezér lehetett. Mire a csapatból négy ember megindult felém, hogy elkapjanak. Az egyik már neki is iramodott, hogy ő majd elkap, de a futását kihasználtam, és egy nagy ugrással átugrottam a felém futó férfit, aki az egyik konténerben landolt a lendülettől.A másik három már egyszerre akart letámadni, de ők nem közelítettek meg olyan gyorsan, hogy átugorhassam őket. Sorban próbáltak meg elkapni, de mindig sikerült kitérnem előlük és válaszként ütni- rúgni nekik néhányat. Azonban nem vettem észre, hogy a csata közben a három pasi közé keveredtem. Teljesen körbevettek. Mikor kettő elől tértem ki, nem vettem észre, hogy a harmadik felé hátráltam, nekiütköztem a mellkasának és ő pedig könnyen megszoríthatott. A karjait átfonta mellkasomon és nem engedett a szorításából. Ekkor már nem tehettem mást, előhívtam a bennem lakozó feline teljes erejét, persze a külsőmet nem hagytam, hogy átváltozzon, de az erőm nagy részét előhívtam és ez a szemem színének megváltozása is jelezte. Egy nagy lendületet vettem és először hátra lendítettem magam, majd előrehajoltam és ebbe a mozdulatba annyi energiát és lendületet fektettem, hogy átdobtam a srácot magam felett és az egyenesen a szemben álló két társára érkezett.
Akik így elterülve feküdtek a sikátorban. már csak 3 alak maradt talpon én pedig lendületesen elindultam feléjük.
-Elmentek szép szóval, vagy nektek is kell egy kis meg leckéztetés?
Láttam a srácokon, hogy kiállnának ellenem, de mégsem folytatódott a bunyó, mert egy csapat fegyveres alak jelent meg az utcán.
- S.H.I.E.L.D. Kezeket fel!
Hangzott a parancs, és mivel nem akartam, hogy kilukasszák a bőrömet ezért engedelmeskedtem, míg a másik 3 férfi inkább elrohant, bár hamar elkapták őket.
Az akció végén mindenkit bevittek, hogy vallomást tegyen. Szerencsére a sikátor végében lévő kisbolt biztonsági kamerája rögzített mindent, ezért bizonyíték is volt. A huligánokat elítélték, a nő pedig hálálkodott amiért megmentettem, bár többször mondtam neki, hogy szóra sem érdemes, de ő ki akarta mutatni a háláját, amit nem fogadtam el.
Az egyik S.H.I.E.L.D. ügynök odajött hozzám az akció lezártával és kikérdezett, hogy mégis miért álltam ki a nő mellett.
- Gyűlölöm az igazságtalanságot, és azt ha ártatlanokat bántanak.
Feleltem őszintén a srácnak. Aki először csak hümmögött, majd a tekintetével végigmért. Mikor rá akartam kérdezni, hogy mégis mit bámul annyira, ő már megelőzött.
- Remek a fizikumod és az erkölcs is megvan benned. Mondd nem gondolkoztál rajta, hogy rendfenntartó légy?
- Bevallom sosem, de lehet kellett volna, artistaként ugyanis nem alkalmaztak sehol.
- Értem. Volna egy kérdésem. Van kedved csatlakozni az ügynökséghez?
Először nem tudtam mit mondani. Elvégre lett volna állandó munkám, amit még valamennyire élvezek is. mármint tetszett, hogy esélyem lesz fenékbe rúgni néhány rossz fiút, így csatlakoztam a szervezethez. Ezek után kezdett újra sínen lenni az életem.
A bennem élő macska még egészen élvezte is a kiképzést, talán azért, mert itt megmutathatta mire is képes, mint anno a társulatnál is.
Az alapkiképzés kemény 4 hónap volt, de végül sikeresen elvégeztem, azóta pedig állandó tagja vagyok már a szervezetnek. Immáron 3 hónapja, az ügynök lét ez idő alatt szinte a részemmé vált.

Képességei:
- Macskaember kinézet, karmok és fogak csontok töréséhez elég erősek
- Visszahúzható karmok
- Állattá való átalakulás
- képes lehet vissza változni emberré, de nem kötelezően
- 10 tonnás erő
- Emberinél sokkal nagyobb gyorsaság
- Fizikai ellenállás kisebb sebesülések ellen
- Fejlett érzékszervek
- Felismerik egymást szagról, hangról, kinézetről ha élőben találkoznak, szinte semmiféle álca nem fedi el őket.
- Állati ösztönök
- Talpra esés: esés közben reflexszerűen korrigálják magukat, megfordulnak a levegőben, és a talpukra érkeznek. Ebből az következik, hogy kell nekik egy bizonyos magasság, hogy legyen idejük erre a korrekcióra.
- Szeme ha macska alakot ölt barna lesz, a tőle megszokott kék helyett.

Szakértelmei:
- képzett artista,
- beszél: Középszinten spanyolul, németül és franciául(az angol anyanyelvén felül)
- jó a színészi érzéke így könnyen tud beépülni akárhova.
- jó a közelharcban
- mindent tud amit egy shield kiképzésen átesett ember.

Felszerelései:
- S.H.I.E.L.D alap egyenruha
- Egy Desert Eagle nevezetű fegyver(12 töltényes)
- Taser(elektromos sokkot okozó fegyver) akkumulátorról működik, és 8 lövésre képe. 4 táranként kell cserélni az aksit.
- Egy gyűrű amit az egykori porondmestertől kapott.
Privát előtörténet véleményezést kérsz: nem

Megjegyzések: ez egy multi karakter. főkarakter: Kira Sign

Nah, az elején kérlek pótold az adataidat, sehol sem látom rajta a feline részednek dolgaid. A korod 24 év, 2024-et írunk.
Európa, az apád folyamatos jogsértést követett el, mert tanított és nem vitt el regisztrálni, és Te sem mentél el, azaz egész életedben bűnözőként éltél kamasz korod óta. Európában ugyanis mind a mai napig utálják a mutánsokat, nem kerülhetnek vezető pozícióba, jelenteni kell, hogy mutáns vagy.
Kihagytad a Bukást, az nem csak NY-ban volt, hanem a teljes világon, ebből következően kimaradt, hogy miként jutottál ki az EU-ból és mikor, nem vetted számításba, hogy kitört a 3. Világháború és mindenfelé harcok vannak és így nehézkes a fellépés hacsak nem konkretizálod, hogy hol voltak ezek.
Azért érdekelne, hogy miként kötöttél ki a SHIELD-nél, főleg, hogy nem csak a fizikum a lényeg ott, hanem az elkötelezettség, hogy bármikor életedet add a hazádért, az ártatlanokért, kész legyél áldozatot hozni, ölni másokat - terroristák, bűnözők - ha úgy alakul, nyomozás, kutatómunkák (nem tudományos), stb, ami egy katonai szervezethez kell. Ezekből pedig igazából egyiket sem láttam az előtöridben, nem derül ki belőle, hogy miért is mennél a SHIELD-hez. Meg benne van az is, hogy bünöző voltál az EU-ban, így emiatt sem nagyon vennének fel (Svarog kivétel volt, mert ugyan bünözőként kezdte, de évek alatt nagyon sokat bizonyította, hogy nem az és kapott felmentést) és nem látom, hogy mikor lettél USA állampolgár ahhoz, hogy ne helyezzenek át a STRIKE-hoz Angliába az EU-s operációs központba (hacsak nem amiatt, mert mutáns vagy). Szóval a jelen állás szerint ez egyelőre 1000 sebből vérzik, és újra gondolnám az egész alapkoncepciót is, a kari világszemléletét és a hovatartozást.

Szóval ezeket javítsd aztán majd szólj.

Javítottam, remélem így már jó lesz.

Okés, így már rendben. Ez alapján még az Angyal programba is bekerülhetnél, ahogyan most kiegészíttetted az előtörit.
Az éveid számát még mindig javítsd ki és az állatias éned adatait, magasság, súly, szemszín, bundaszín egészítsd ki kérlek.

Egykébként elfogadva, 1100$ kezdőtőkéd van, írj még adatlapot is a fentiek mellett, aztán mehetsz játszani.

Javítva, és íme az adatlap:

Adatlap:

Név: Laura Slyen
Lakás/Létesítmény: A S.H.I.E.L.D. negyede > Chelsea
NJK: -
Foglalkozás: S.H.I.E.L.D ügynök
Munkahely: A S.H.I.E.L.D. negyedében
Pénz: 1100$
Bevétel/hét: 700$
Eszközök:- Egy gyűrű amit az egykori porondmestertől kapott.
Felszerelés/fegyverek: - S.H.I.E.L.D alap egyenruha
- Egy Desert Eagle nevezetű fegyver(12 töltényes)
- Taser(elektromos sokkot okozó fegyver) akkumulátorról működik, és 8 lövésre képe. 4 táranként kell cserélni az aksit.
Vállalat: -
Szövetség: S.H.I.E.L.D. (késöbbiekben az Erőművek)
Törzshely, ahol megtalálható: Ha nem a munkahelyén akkor bóklászik
Ismertebb szövetséges: S.H.I.E.L.D
Ismertebb ellenség:-

Összes kerdit: 4
Felhasznált kreditek:1(lakás a S.H.I.E.L.D. negyedben)+2 (gyűrű szunnyadó erővel)=3

Fennmaradó kreditek:1

Tanki oldalra hozásáért 1 kredit jutalmat kapsz.

+2 kredit szintlépésért.

+2 kredit szintlépésért(3.)

Összes kerdit: 9
(a +1 játékos meghívása miatt)
Felhasznált kreditek:1(lakás a S.H.I.E.L.D. negyedben)+2 (gyűrű szunnyadó erővel)=3

Fennmaradó kreditek:6

+2 kredit (4. szint eléréséért)

+2 kredit szintlépésért(5.)

Összes kerdit: 13 (a +1 játékos meghívása miatt)
Felhasznált kreditek:1(lakás a S.H.I.E.L.D. negyedben)+2 (gyűrű szunnyadó erővel)=3

Fennmaradó kreditek:10

Éves bővítés:
Asztória utcái:
Démoninvázió idején mint minden Shield ügynök én is ott voltam. Véreső kezdett esni és mindenkinek a tudata felett átvette az uralmat a lupine énje, felettem is, és végigszántottuk asztória utcáit közben pedig végigszabdaltuk a démonokat.
Végül eljutottunk a toronyig, ahol Dormamu állomásozott. A  nyirkos pincében volt egy pentagramma közepén ült. Én és két társam megpróbáltunk a közelébe férkőzni és orvul támadni a meditáló Dormamura. Egyik társunk mikor rá akart lőni a lövedék minket hármunkat sebzett meg, mert visszacsapódott az ránk. Mondhatom mindhármunknak K.O. volt a dolog.
Mikor magamhoz tértem már kőszörnyek ellen is harcolni kellett és több tárunk is megsérült.
A fegyverek nem fogtak rajtuk így nem volt könnyű a dolgunk.
Végül a falat kezdtük el kaparni társammal, mikor rájöttünk, hogy az fontos szerep játszik Domamunak így mikor azt elintéztük a dolgok nagyjából visszaálltak normálisra.
Mi felépültünk az eset után és minden jónak tűnt. Az akció után a SHIELD egyik szervezete fel is vett a tagjai közé így tagja lettem az erőműveknek.
Eközben a hidra is szervezkedésnek indult és berendeltek mindenkit egy-egy rendőr örsre, ahol megtudtuk, hogy leklónoztak minket, akik valamilyen úton módon meghaltak, na ezek után nyomozásba kezdhettünk megint, mivel az egész erőműveket is érintettet a dolog. A nyomozás során derült fény, arra, hogy még mindig létezik a Hydra és valami nagyra készülnek.

Bronx:
Kellemes kis délutánnak indult, görög programokkal, meg minden. mire néhány őrült bombát szerelt magára és láncreakcióval berobbantották az egész helyet. Ezek után mind a görög alvilágba kerültünk, ahol Perszephóné felajánlott nekünk egy második esélyt az életre, ha kiálljuk Herkules próbáit. Az én csapatom azt a feladatot kapta, hogy ölje meg a nímeai oroszlánt, ami nem lett volna nehéz, ha a képességeinket nem vesztettük volna el itt. Méregbe mártott dárdákat készítettünk és az egyik juhásztól elkértünk egy bárányt, hogy a mérgezett bárány legyen a csali az oroszlánnak, aki azon felül, hogy nagy volt, nem vette be a csalit. Megpróbáltunk harcolni vele, én fojtogatni próbáltam, mire az levetett magáról egyenesen bele a tábortűzbe, ahol belélegeztem a tüzet és össze is égtem.
A homokban még eloltottam magam, de többre erőm nem volt, levegőt is alig kaptam.
A társaim végül rágyújtották az oroszlánra a rejtekhelyét, miután megmérgezték, így az első feladatot teljesítettük.
Ezek után új helyen találtuk magunk én pedig részben rendbe jöttem, csúnyán össze voltam égve, de legalább a tüdőm rendbe jött.
A második próba egyéni volt. Mindenkinek egy versenyszámban kellett remekelnie.
Mivel én nem futottam gyorsan, főleg nem így, meg az egyensúlyérzékem sem volt a régi, így a SHIELD kiképzés miatt a birkózást választottam. Igen ám, csak a szumó kimaradt a birkózás elől, ugyanis az ellenfelem az volt.
Sokáig húztam, de végül a testi erő győzött a taktika felett. Bár elismerte, hogy rég nem volt ilyen kemény ellenfele, attól még nem nyertem és féltem attól, hogy nemélhetek ezután, azonban az istennő átlagolta a versenyszámokat, így mi is visszatérhettünk az életbe, de a vereségnek ára volt, a külsőm ugyanúgy égett volt az életben is, bár ez egy felinnek nem zavaró.
A képességeim átalakultak, többé nem volt feline alakom külön, hanem emberi alakban voltak meg a képességeim a bundán kívül és a karmaim visszahúzhatóak lettek.

+2kr(7.szint)

A kvízben elért 5. helyért a következő jutalmat kapod: 1 kredittel olcsóbban csinálhatsz meg egy NJK-t.

- 2 kredit Bakura Carter Njk-ért

Összes kerdit: 17 (a +1 játékos meghívása miatt)
Felhasznált kreditek:1(lakás a S.H.I.E.L.D. negyedben)+2 (gyűrű szunnyadó erővel)+2(NJK Bakura)=5

Fennmaradó kreditek:12

+2kr(8.sint)

- 5 kredit( Peter másodlagos mutációjáért)

Összes kerdit: 19 (a +1 játékos meghívása miatt)
Felhasznált kreditek:1(lakás a S.H.I.E.L.D. negyedben)+2 (gyűrű szunnyadó erővel)+2(NJK Bakura)+5(másodlagot mutáció Peternél)=10
Fennmaradó kreditek:9

+2kr szintlépés(9.)

A karakter a Kree Inváió: Prológus című kaland epilógusában elhunyt.