Balszerencse fiai: Özönvíz, vagy mégse?

Ovatlan voltam, és a rszopo rám került.
-aha szoval egy ifrin vagy. Hé vámpírka takarodj vagy a fejedet szegem.
Lelöktem magamrol a vámpírt,a nyakamon ejtett sebet gyors be gyogyítotam, majd ismét teljes szimbiomta alakomba voltam.
- inkább gyors levágom a vámpírka fejét.
E szavak után az oldala,ra helyezet kaszákért nyultam. A kaszák pengéje 1,5m-re nöttek meg, mig a markolata 2,5m-re. Miután készen áltam, és láttam,hogy milyen vámpír is ez, el kezdtem a nyaka felé folyamatosa támadni. Közben a hátambol két kristály pajzsal ellátot csápal a karjdjaimat is elövettsm és azokkal is a vérszopo nyakát támadtam.
- a szimbionták gazta testjének a vére alkalmatlan a vámpíroknak.
Majd a hasambol is növesztetem négy csápot amikkel a négy félautomata pisztolyaimat kezeltem , és a vámpír vég tagjaira céloztam.

A nők eltűntek sürgős dolguk akadt majd Himannel megindulva megtudtam a képességeiket.
- Áhh Mr. 21 hmm a nevét nem most hallom először már olvastam a körözöttek listáján jó kis vérdíjat tűztek maga ellen személy szerint a képe nem szerepel az adatbázisban és amit olvastam magáról aktát abból egészen egyet érettem néhány nézetével így sosem igazán foglalkoztam a felkutatásával. Most, hogy itt van meg kell, hogy mondjam egyetértek jó néhány nézetével a hazafiasság nem bűn!
Mondtam ezt teljesen nyugodtan majd Hitman is számot adott a képességeiről.
~ Ramirezzel elég jó csapatot fogunk alkotni ő fog Tankolni én meg fedezem hátulról képességeink ezt diktálják.
Hitman képességire csak bólintottam bár elég érdekesnek hangzott tehát még mellé nyeltem is egyet.
Belegondolva, hogy vámpírra vadászunk a mesterlövészembe tárat cseréltem séta közben egy robbanó töltényesre simáról.
- Megpakoltam robbanó tölténnyel a kicsikét tehát nem igen lehet innentől közelre használni.
Az erdőben haladva egy tisztást pillantunk meg 3 vámpírral ekkor a fegyveremet levettem a vállamról és elkezdtem becélozni az első fejét. Biztos ami biztos nem kellenek túlélők csak egy fog tehát ha lerobbantom az egyikük fejét akkor legalább már csak kettő marad.
- Együtt kell támadnunk össze hangoltan ami biztos, hogy én kezdek és leszedem az egyiket mi legyen a többivel? Mivel robbanó töltényt a többi is megfog sérülni ha elég közel vannak hozzá de nem biztos, hogy kiüti őket is.
Súgtam oda társaimnak.

-bocs, de utálom a vámpírok viselkedését.
már nagyon untám a szaros viselkedését, meg, hogy mindenki fiatalnak tart, 2 generácio tdásával rendelkezem, nem vagyok ügyetlen gyerek.
-idiota, vagy kis vámpírka, a fejedet veszem.
mikor éreztem, hogy a hátamat sebzi, öszönösen egy tucat 2m-es kristáy tüskét növesztetem, testem minden pontjábol minden irányba, olyan gyorsan ami elöl senkise tudna elmenekülni.

-Ez egy egyszerű ok, engem azért szalajtottak, hogy üzenetet adjak át Willnek. Sürgősen.
Masszírozza meg a halántékát és telepszik meg a pult egyik sarkán, ahol nincs útban. Most már úgy is mindegy. Ezen a próbán is elbukott. Felnézve a plafonra kicsit elmereng, talán nem is próba volt, csak egy gonosz isten mézes madzaga, hogy igen, van olyan lény eme világon, aki arra született hogy segítsen másoknak, de ez nem Keo lesz, soha. Nagyot szusszanva néz vissza a férfira, kissé lemondó fejet vágva. Megvárja míg az utolsó vendég kimegy, majd elmosolyodik.
-Tőlem akár be is palackozhatsz és igen ifrit vagyok, hogy a fene enné meg. Na jó lássuk az elején. A dokkoknál egy nő megkért arra hogy keressem meg Willt, de előbb a varázslót. Elmentem a lupinok erdejébe, majdnem kiszorította belőlem a szuszt egy fa, megfenyegetett egy árnyék, hogy ha sandán nézek megesznek, el kellett mennem a vámpírok erdeje mellett, visszafutottam ide a városba és most azt az üzenetet kapom, hogy amit át kellett volna adnom Willnek, már el van intézve és sajnos nem általam. Tehát Sallyna és Will nélkülem is találkoznak. Ennyit arról, hogy meg tudom változtatni a sorsomat és segíthetek. Szerintem te is ideges lennél.
Nagyot sóhajtva újfent, lecsúszik a földre a pult mellett és onnan néz ki a fejéből.

21 válaszára csak mosolygok és bólintok egyet.
-Jó
~ 3,2,1 kábumm
A ravaszt meghúzván az egyik vámpír fejét le is szedtem a másik kettő hirtelen köddé vált. Láthatóan nem igen volt hatással rájuk a robbanás amelyet a töltény okozott a két társamnak ideje sem volt lőni. A hirtelenből patkányok és denevérek támadtak ránk Hitman példáját követve én is kiugrottam a bokorbor egy tigris bukfenccel hátha sikerült azt a néhány patkányt leszedni magamról.
~ Ezt sok kis harapós dögöt.
Próbáltam lerázni magamról a maradékot miközben hátra tettem a fegyveremet és láttam, hogy 47 képességeit kezdte használni.
- Ez nem lesz elég gyerekek szemeket behunyni, füleket behúzni vakító gránátra felkészülni.

Ezt követően kivettem a páncél alól az egyik vakító gránátomat majd azt az égbe dobtam egy jó pár méterre miután kihúztam a pöckét.
- Fire in the hole! (Tűz a lyukban!)
Majd gyorsan a tekintetemet a föld felé irányítottam teljesen háttal a vakító gránátnak összeszorítva a szememet és a két kezemmel gyorsan befogtam a fülemet. Ugyanis nem csak a vakít egy vakító gránát hanem szép kis sípoló hangot is fog okozni a fülünkbe ha azt nem fogjuk be.
~ Amikor utoljára kapott telibe egy gyakorlaton hát egy hétig homályosan láttam utána és egy fának is neki futottam majd dőltem is el mint egy darab deszka. Nem lenne jó ezt itt is bejátszani.
A vakító gránát után valószínűsítem a denevérek nagy része teljesen vaktában fog lezuhanni repkedni hisz egy ilyen robbanás az ő fülüket is tönkre fogja tenni ezzel elveszítik a tájékozódósukat hang hullám ide vagy oda ezúttal nem járnak jól ezzel a fajta tájékozódással. A coltom után nyúlok, hogy elkezdjem a reményeim szerint megzavarodott patkányokat elijeszteni.

-Persze hogy gáz van. te nem hallgatsz rádiót? A sellők el akarják árasztani az egész világot mert.. na mert mégis miért. Miattunk.
Húzódik arca grimaszba Keonak, majd lassan feltápászkodik és az ajtó felé lép.
-Megyek megyek.. ha már belekezdtem, bár nem tudom mit tehetnék akkor ha egy mágus bajban van, kicsi vagyok én mindenhez.
Úgy látszik teljesen erőt vett rajta a régi kori önmarcangoló letargiája, még jó hogy nem esett depresszióba és kucorodott be egy sarokba.
-Persze megyek. Vissza a dokkokba és ha a vámpíros erdőben nincs mágus, akkor tuti hogy inkább a köd alakot választom.
Az utolsót már inkább csak magának mondja, de azért megvárja a férfihelyeslő válaszát, vagy ha tiltakozik, akkor természetesen eszébe vési a jó ajánlatokat, de ha már kitessékelték az ajtón, akkor el is indul célja felé, illetve vissza a kezdetekhez.

Mikor térdre estem, egyszercsak elkeztem nevetni. A sebemre amig meg nem tudom be gyogyítani kristály réteget huztam. Majd feláltam, és a vámpírra néztem.
-Felelölem játszhatjuk ezt egész éjell. Különleges gazda testem van.
Mikor befejeztem a mondatom futva elindultam a vámpír felé, a hátambo nyolc kristály pengés 3 m-es csápokoat növesztetem amik össze zárulnak ha elégközel vagyok a vámpírhoz, de esetleg a hátammöge kerülne gyors hátra is képesek csapodni.
Majd ha ezsem válikbe megálok egyhelyen és kinden fegsveremmel várok, hogy támadjon a vámpír. Közben a talpambol úgy, hogy senkise lássa vagy érezze több csápot is a földbe eresztetem, hogy ha a vámpír ovatlan lenne alulrol karoba huzzam.
-mi a neved vérszivo?? Egy vámpír a lupin erdöben, miaz öngyilkos akarsz lenni?
Kicst csodálkoztam is magamba, hogy a kis össze csapásunk hangjára egy farkassem közeletit hozzánk. Lehet, hgy a sellök fenyegetésére elmentek. Közben Virára tekintetem, hogy még mindig füst alakban van.

A vakítógránát elérte a várt hatást a kis dögök kis ordításba kezdve szaladgáltak le rólunk és karmaikat belénk mélyesztették amelyek kisebb fájdalmakat okozván még a fegyvereimet is kiráncigálták a kezünkből a mesterlövész a hátamra volt erősítve tehát azt szerencsére nem de ilyen távra elég használhatatlan lesz még egy lövésre.
~ Sok ötlet fordult meg a fejembe látva a két vámpírt még 1 vakító gránát biztos, hogy kiütné őket és már végeznénk is. De lehet, hogy gyorsabb lenne csak simán lefejezni őket amiben mr 21 bizonyára benne lenne. Ha álcázást használnám mivel vámpírok és néhány helyen meg is karmoltak bizonyára kiszagolnák a vérem szagát annak ellenére, hogy az egyik nem hall a másik nem lát. Tehát ezután a gyors gondolat menet után ara jutottam, hogy mivel úgy is van rajtam egy többszörösen ellenálló páncél egy közelharcból annyira rosszul csak nem jövünk ki.
- Gondolom nem vetünk meg egy kis közel harcot.
Mondtam ezt miközben előhúztam a késemet és felkészültem a harcra.
~ Mit is tudunk pontosan a vámpírokról? Fény érzékenyek, allilszulfid a gyengéjük és még valami volt némi koncentrációs problémával ha valamit elkezdenek számolni nem bírnak leállni a baj az, hogy nincs nálam egy adag nagy mennyiségű üveg golyó ... Ha minden igaz a csomó is hasonló hatást vált ki bár ez kettő se nem lát se nem hal szinte.
- Fedezzetek !
Felhúztam a páncélt a jobb karomon gyorsan letéptem a hosszú ujjú pólómból egy hosszú darabot egész a vállamig. Majd egy gyors tengerész csomót kötöttem rá egy két plusz áthúzással ha valamelyik értene hozzá ne tudja csak úgy felismerni, hogy az annak indult. A kezem a lehető leggyorsabban járt a kés a kötés közben a számban volt, hogy mind a kettő kezemmel tudjak dolgozni és ne akadályozzon.
Majd miután megcsomóztam jó alaposan eléjük hajítottam.

Mikor elkaptam a vámpírt tudtam, hogy nyertem. De az amit mondott elgondolkodtatott.
Meglepődésemre Vira egyszerűen le fejezte a vámpírt, és egyből indult volna tovább. Ha eddig nem volt gyanús most már az lett.
-Rendben azonnal mehetünk, csak össze szedem a holmimat.
Oda léptem a fejhez, és mintha csak szedném össze a holmimat kiszedtem a méreg fogait, és elettem. Gondosan ügyelve, hogy Vira ne, hogy meg lássa.
-Rendben van, mehetünk.
Tovább indultunk a dokkokhoz. Közben Virára is figyeltem, és a környezetemre.
-Nem tudod, mit akarhatott mondani a vámpír a jó mágusról?
Már tudtam, hogy nem bízhatok Virában.

A villanás hirtelen megállítja és felébreszti benne a kíváncsiságot egy pillanatra, de épp csak pár másodpercre képes elnyomni a félelmét, hogy utána rögtön tova is száguldjon, míg eszbe nem jut, hogy a férfi a hangszerboltban mennyire aggódott Willért. Lehet hogy nem is jutott el a mólokig? Ha meg most odamegy és Will itt van, megint hiába fáradt. Gyorsan irányt váltva a villanás elképzelhető helye felé veszi az irányt. Sajnos még nem egészen tudja kimérni a sebességét füst alakban, így konkrétan a harcolók közé vágódik, mint halovány füstpamacs. Mikor rájön hogy mi folyik ott, elkezd körbe körbe száguldozni. Sikoltozna is, ha lennének hangszálai ebben az alakban, így viszont annyit tud csak elérni, hogy a vámpírok előtt cikázva talán megzavarja látásukat. Főleg azért teszi mert fogalma sincs hogy ki az a Will, annyit tud hogy nem vámpír. Őszintén szólva a nemében sem biztos.

A csomót kötve a vámpír jót röhög rajta míg a másiknak nem akarja elmondani miről van szó ebből én rögtön azt vettem ki, hogy mellette lévő kollégája bizonyára fogékony a csomókra. A kést a számból kivéve lazítottam egyet a csomón és egy hurkot csináltam belőle majd láttam miként Ry berohan és a vámpírral harcba kezd és földre kerül ekkor elindultam balra rábízva hitman-re a másikat ő elővette a saját kését majd apró szilánkokra zúzta azt mindent sérülés nélkül majd a vámpírnak támadott és megszerezte a fogát eközben gyorsan rávetettem magam a Ry-t támadó vámpír hátára. Az első ütést Ry fejére mérte a vámpír azonban amikor készült volna a másodikra elkaptam a kezét és átdugtam azt a csomón meghúzva azt.
- Ni csak egy csomó van a kezeden
Majd remélve, hogy ez eltereli a figyelmét elkaptam a fejét és a késemmel egy szép nagy lendülettel próbálta a fejét lenyesni ha nem is egyből sikerült volna akkor szép lassan színtiszta erőből elkezdem azt leszerelni a nyakáról majd letépni.

Miközben haladtunk folytatuk a beszélgetést.
-Èrtelek.
Egy furcsábnak tartottam Virát.
-Igen én is érzem már az illatát, de ez igy cisiga tempo. Szerinted mikorra érrünk oda, milyen mesze lehet?
Hallotam, higy beszél valamit.
-bocs, mit is mondtál?

-Hupsz
Csuklik meg a sikoly, mikor maga is meghallja, tényleg azt hitte, hogy eben a formában nem lesz hangja. Kicsit eltávolodik a harcoló közönségtől és mintegy mellékesen halovány kis hangján kezd el érdeklődni.
-Öhm bocsi a zavarásért a világért sem akartam semmit sem félbeszakítani, de önök közül hívnak valakit Willnek, a hangszerboltból?
És eddig tartott a hatalmas nagy bátorsága. gyorsan belibben egy fa mögé és onnan várja a válaszokat, már ha egyáltalán kap és nem egy mágus lesz az aki ráveti magát holmi palackozási szándékkal.

-oke, csak gyorsabb lenne ha ugrottunk volna.
Amikor ezeket el mondtam már meg is érkeztünk. Vira egyböl rejtözködni kezdet. Jelzet, hogy bujak el én is, hát úgy is tetem. Egy kicsit kellet várnom amikor egy fura ködöt láttunk meg az erdö szélén. Halkan sugtam.
-vámpírok köde?
De meg lepödésemregy lány volt a ködben,. Figyeltük, ahogy a dokkokhoz megy, majd Vira ismèt türelemre intet. De etek után a szavak után köddé vált és lecsapot. Mikor láttam, hogy elkapta elkezdtem felé indulni. A lány megprobált el menekülni, de ki dölt. Vira fel kapta a válára és szolt, hogy segítsek, meg bekellene zárnunk. Oda síettem és át vettem a lányt töle.
-ház itt? Oké, menyünk oda, de tarsd nyítva a szemed, nekem kicsit gyanus itt valami. Te mit akarsz kivánni???

A vámpír fejét lenyesve már Ry le is szedte magáról a testet ami leesett róla.
Oldalra tekintek hitmanre aki meghalott egy hangot a fák közül nem pazarlom az időt gyorsan előásom a coltomat a fűből majd elteszem azt. Ekkor hitman felordít és futásnak 21 felvette a levágott fejet mivel a szemfogakat kitépni már nem volt idő igaza volt. A fa mögött meghúzódó hanggal már én sem érek rá foglalkozni amikor az égre tekintek meglátok egy jó adag rajt repülni felénk gyorsan futásnak is eredtem Hitman után Ry pár méter előnnyel előttem próbáltam fedezni a hátát és hátra nézelődtem ha túl közel érnének a vámpírok a földre vetem magam és beálcázom magam mielőtt elérnének végül is láthatatlanul még is csak nehezebben kapnak el de ez már csak a végső eset amennyiben már a nyakamban lihegnek.
- Futás van gyerekek nincs kedvem vámpír uzsivá válni pár szemfog miatt! Legközelebb maradunk a maszek orvosnál!
E szavak kimondása után már csak a futásra és arra összpontosítottam, hogy ne essek el csak ritkán hátra nézve reméltem, hogy leráztuk őket.