Re: A Seals Gyógyszergyártó cég központja

by **Peregrin** Hétf. 18 Május 2015, 18:43

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan

Ken próbálkozásait a nyilvánvaló csapda szituáció gátolta. Azután a várva várt hatás is érkezett, a *fő gyökérzet* ( amolyan fejétől bűzlik a hal kifejezés, célozva - jelen esetben - a gyilkolásra éhes fő lényre ), parancsait követő növények. Megtámadták, és próbálnak véget vetni a "faisten" további lélektani szenvedésének.
- Értékelem az igyekezeteteket de nem adom magam ilyen könnye, legalábbis még nem, a földet még közel sem öntözték meg! - közölte keményen, és noha ellenére esett bántalmazni növényeket, most nem tehetett más ( költői dolog, persze, hogy tehetett, vagy meghal, vagy utat vág magának és inkább elmenekül, vagy hagyja magát megöletni, mondván ez mind maga miatt van. ), küzdött, megnövelte a testében zúduló forró gyanta áramlatot, ezáltal jelezve testének, hogy komoly fizikai tettekre fog készülni - Noha tudta nem biztos, hogy célszerű, könnyen rátekeredhetnek az őt támadó "zöldségek". - . Kezeivel megragadta őket, és igyekezett leszakítani a lábáról a rá akaszkodó növényeket. Ha elérte, hogy tudjon mozogni, akkor hátra szaltóval, vagy elrugaszkodás, és földet érés utáni szaltóval változtat helyet, ezáltal visszamegy a mélyedéshely.
Majd kiáltani kényszerült:
- Tudom, hogy hallasz, tisztában vagyok vele, hogy a palántáid nem csak a fájdalmukat tudják közvetíteni felé! Halld hát ajánlatomat: Nem kívánom tovább pusztítani a csodáidat, hogy ezáltal még tovább szenvedtesselek! Gyere hát elő, és fejezzük be azt amit elkezdtünk! * Legyen házaktól mentes az utunk! * ( ezzel arra céloz, hogy ne legyenek több gátjaik, halasztások, essenek túl a dolgon, gyorsan legyen vége az útnak, ne kelljen utat vágni, és ezekhez hasonlókra) - kiáltotta, ami ordításnak is minősült egy bizonyos szinten.

by **Thorhalla** Kedd 19 Május 2015, 09:16

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten

Ken szavaira egyelőre nem érkezett válasz, ellenben a teljes épület megremegett az alapjaitól kezdve, így a plafonból jó pár kisebb-nagyobb törmelékdarab is lepotyogott. Sajnos most eléggé mélyen volt a föld alatt, így fogalma sem volt arról, hogy mégis mi történhet odakint. Egy azonban teljesen biztos volt, hogy a nőt már tényleg nem érdekelte és teljesen figyelmen kívül hagyta, bármit is mondott, vagy próbált mondani neki. így ennek következményeképpen végül is Ken úgy dönt, hogy leszaggatja magáról a növényeket. Ahogyan hozzájuk ért már szinte magán érezte az érintést, ez főleg akkor lett erősebb, ahogyan széttépte őket, könnyedén megtudta tenni, de a ténykedés után saját maga is érezte a fizikai fájdalmat, amit a növények is éreztek. Ezért ugyan a szaltó nehézkes volt, de megtudta tenni és szabad volt. A nő továbbra sem felelt, azonban ahogyan itt volt a világító növények között Ken úgy tűnt számára, hogy több fa is volt itt a közelben, az indák pedig úgy tűntek, hogy eléggé tartósak, így megmászhatóak voltak és azokon át a fák is elérhetőek voltak. Magasabbról pedig valószínűleg jobban be lehetett látni az egész itteni helyet, főleg, ha minden más növény is hasonlóképpen világított, mint amiket eddig látott.

by **Peregrin** Kedd 19 Május 2015, 18:41

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan

Nem érkezett válasz, helyette talapzati remegés, vagy maga a föld remegett? Kitudja, lényeg, hogy nem tartott sokáig, és az átérzett fájdalom kicsit lelassította, és feldühítette, de a fájdalom segít neki észben tartani, hogy miért is van itt.
- Végül is... ezért tartasz ott ahol, túlságosan korlátozott a figyelmed. Amire kellene arra nem figyelsz, és most nem magamra értem. Korod ellenére van hová fejlődnöd, pedig lett volna időd tanulni ( ez pont ő mondja... ), már unom a viselkedésedet - jelentette ki, a lénynek, noha kitudja figyel e, vagy hajlandó e figyelni. Eddig nem figyelt rá akkor most miért mi? Mindenesetre elege lett, eldobta türelmet, az átsugárzott fájdalom miatt is, és a lény figyelmetlensége miatt.
Aztán meglátta továbbjutásának lehetőségét, felmászott, a növényeken, hogy a fákhoz elérjen, és ott átláthassa tartózkodási helyzetét. Mászás közbe nem röstellt mérgelődni:
- Ilyen egy korához, nem méltó egy oldal felé forduló, korlátozott teremtményt még nem láttam, és hogy odavan magért... elvesztegeti hatalmát, micsoda pazarlás, micsoda pazarlás. Pedig most talán létrejöhetne egy szövetség, és a jó helyen megfelelő időben csodákat tehetne. Nem, ő rombol, és meggondolatlan döntéseket, hogy mintha csak *beteg lenne a kérge* ( téveszmék áldozata ), *betegség elvitte a keringését* ( nem normális, károsodott az elméje ) - jelentette ki mérgelődve, mászva fölfelé.
- Ha képes leszek rá, öröm lesz értelmet verni belé, micsoda szánalmas helyzet, hogy pont én kényszerülök rá, de őt ez úgysem érdekli, mi is érdekli? Akiket úgy véd, őket is a halálba küldi, *szú rágta* ( gonosz ) alakilag nőszemély - tette hozzá, mászás körben, majd elcsöndesedett, kicsit jobban lett, de úgy érzi közel sem végzett, ha küzdelemre kerül sor, akár a lénnyel akár a teremtményeivel, a dühöt ( ami alapvetően a keringését szabályozza, ezáltal erősebb hőt termel, aminek hatására erősebb lesz. / no nem a végtelenségig, hanem az ésszerűség határain belül / Részben, akárcsak az embereknél, náluk ez inkább adrenalinnak nevezhető.

by **Thorhalla** Szer. 20 Május 2015, 11:25

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten

Ken végül megragadta a lehetőséget és nekilátott felmászni a növényeken. Mindezt megtudta tenni könnyedén úgy öt méter magasságban látott először valamit, itt egy szellőzőbe tudott bemászni, az kellően nagy volt ahhoz, hogy ő maga is elférjen benne és végigtudjon mászni. Feljebb már nem igen látott semmit sem, a növények még jóval a tényleges plafon előtt véget értek, így felesleges is lett volna tovább menni. Ha megteszi mindezt, hogy bemászik ide, akkor egy kis kúszással egészen könnyedén tud a szellőzőben haladni. Ezt a szintet, ahol most van szinte teljesen be tudja járni, be tud menni a dómhoz is, ha akar. Amennyit látott eddig a szintből voltak laborok, amiket eltudott érni, a dóm, ez a kinti rész, ahol belemászott, több mindent nem látott egyelőre, de itt bent a szellőzőben úgy látja, hogy igencsak szerteágazó volt a hely, így ha akarta, akkor mindent feltudott kicsit hosszabb idő alatt deríteni, hacsak nem volt kifejezetten kinézett úti célja, amit már kiválasztott magának eddigre.

by **Peregrin** Szer. 20 Május 2015, 23:23

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan

Aktívan haladt előre a különféle útvonalat biztosító járat fajtákon. Azután csakhamar megérkezett a dómhoz, ott pedig noha körbe tudott volna nézni, a szűkös egy maradék kitudja hány percével.
" Rendben, egy szóra sem érdemes a további helyzet, és a lény. " - gondolta lémondóan, hiszen nem kíván tovább konfrontálódnia, hallgatásba burkolódzik, ha találkozni fog vele, akkor sem teszi másképp, már ha találkozni fog e vele. Elmondtam amit akart korábban, nem figyelt rá, később se fog, így tehát úgy kezeli a lényt mint egy agyatlan rototikus kártevőt.
Így tehát továbbra is a megérzéseit követte, új volt számára a hely, hiába gondolkozott volna. Ment amerre mennie kellett, leérkezése után ment egyenesen, ha akadályba ütközik egy idő után akkor balra megy, és tovább, s tovább.

by **Thorhalla** Pént. 22 Május 2015, 11:28

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten

Ken akkor úgy döntött, hogy a dóm belseje felé veszi az irányt, mert úgy vélhette, hogy a nő a legvédettebb helyen lesz odabent. Végig, ahogyan halad romokat lát, tönkretett gépeket, leomlott falakat. Magában a dómban egyetlen helyen lehetett csak lemászni, ez nagyjából a szélén volt a helynek, ami végig egy hatalmas kör alakú terület volt, azaz nem is voltak további falak, csak növények és elérhető volt az egész hely innen. Itt, ha megtette Ken, akkor nagy és hatalmas páfrányok közé érkezett le. Az egyik helyről nyöszörgést hallott, ha arra nézett, akkor levelek takarásában majd fél tucat embert látott meg, akik a földön feküdtek. Mindnek a bőre alól tüskék álltak ki, amik véreztek is ezen a helyen, soknak a bőre már kezdett kérgesedni, egynek már a hajában virágok nőttek. Félig maguknál voltak, még emberi mivoltukban, a szemük nem világított, mint az emeleten tapasztaltaknak. Egyelőre nem úgy tűnt, hogy észrevették volna Kent. ha akarta ott is hagyhatta őket a férfi és haladhatott tovább, bár egyelőre a nőnek semmilyen jele sem volt, bár a dóm belseje felé egyre jobban sűrűsödött a növényzet tovább és az itt levő pollenek miatt – illetve a meleg párás idő miatt is – egyre nehezebb volt levegőt venni.

by **Peregrin** Pént. 22 Május 2015, 17:33

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan

Halad arra amerre gondolta, hogy kell mennie, nem igazán gondolt semmire, nem is akart. Kiürített gondolatokkal ment a megérzései után, mondván lesz ami lesz. Ha felmérné a különféle helyzeteket, akkor valószínűleg összezavarodna, emberi lénye kevésbé, de nem ő a dominánsabb, ezáltal ő legfőbb uralkodó a jelenlegi... fizikai testen. Csakhamar megérkezett egy páfrányokkal teli helyre, ami csakhamar erősítette benne azt az érzés, hogy hiába keresgéli a célpontját, ő nem egy méhecske aki megtalálja a fa virágját... Sose szerette a keresgéléseket, ha nem lenne komoly helyzet, akkor hátat fordítana az egésznek, és inkább más felé venné az irányt. Most meg ha megtalálja oké, bár nincs túl sok értelme, hogy kezdje vele akármit is, bűneiért meg valószínűleg itt éri a végzete, de előtte kitépi a szívét, és leszúrja a földbe, ha nem talál föld területet akkor ténylegesen esélyes számára a vég.
Fellépő unalmát megzavarta egy bizonyos nyöszörgő hang, felé fordult, és hat darab ember, vagy félig emberi lényt vélt észrevenni. Már várta, és jött is amire számított: Az emberibb énje emlékképeket küldött neki, amiből ezt lehetett leszűrni: A Xian családi örökséget utánozza a nő, ezt meg kell torolni.
Ken-t hidegen hagyta a örökséggel kapcsolatos arrogáns elképzelések. Ő mindössze arra alapozza következő döntését, hogy mit érzett. Azt a mérhetetlen nagy fájdalmat, a kínt ami eltartott egy ideig, és nem akart csillapodni. Még egyéb olyan átállásos, érzeti traumákra is emlékszik, amik még néha kísérik. Meg van a véleménye azokról akik kitalálták, hogy őt egy emberi testbe zárják...
Tette amit tennie, kellett, lehet hülyeséget fog tenni, de ő már csak ilyen, nem tud elvonatkoztatni tőle. Nem akarja, hogy azt éljék át amit ő, és talán, hogy félig vagy negyedik fejlődtek át az emberek, így könnyebb lesz végezni velük, hogy legalább az emberibb lényük szűnjön meg, haljon meg.
Tett elég bűnt életében, és már a múltjából adódóan is nem tántorodott vissza attól, hogy életet oltson ki, minden csak a háttér információtól függ, mit hitet el magával.
Ha nála van a lőfegyver ( amit mulasztottam feljegyezni...), akkor azokkal lövi le a nyöszörgő embereket, amiben emberibb énje jobban segít mint bármikor, hisz azt hiszi miatta, és Xian családért teszi azt amit.
Ha pedig nincs nála a fegyver valamilyen oknál fogva, akkor a Aikido halálos érintés egyik fajtáját alkalmazza az áldozatokon. Tudja, jól, hogy harcra is kerülhet sor, viszont az, hogy most, vagy később hal meg, neki teljesen mindegy, rábízza magát a sors kezére, mint mindig is. Ha úgy alakul úgyis találkozott volna ilyen lényekkel, most, hogy ezek szemből, vagy jóhiszeműsége miatt hátulról rontanak rá, számára nem mindegy.
Tehát igyekszik "szorgalmasan" kivégezni áldozatait, hogy mihamarabb megszűnjenek a szenvedéseik.

Felszerelés / ha még lehet :

by **Thorhalla** Szomb. 23 Május 2015, 11:33

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten

Kennél ott volt a lézerpisztoly, hiszen a kezébe nyomták, ő pedig nem adta vissza, hanem eltett. Bármiféle ellenállás nélkül tudta az embereket lelőni, azok nem voltak annyira maguknál, hogy védekezni, vagy bármi mást tenni tudjanak ellene. Így könnyedén kitudta őket végezni, mindegyiket. Attól függően, hogy hol lőtte meg őket vagy lyukat égetett a mellkasukba, vagy pedig a fejük lett teljesen felismerhetetlen és szétroncsolódott. A lényeg, hogy biztosan meghaltak és valószínűleg tényleg jobb soruk lesz így, mintha az átalakulás véget ért volna. Amint az utolsó áldozatot is eutanáziában részesítette dühödt női kiáltást hallott a dóm közepe felől. Úgy tűnt, hogy a pesszimista gondolatai ellenére mégiscsak itt volt a nő, ráadásul nem is olyan messzire tőle és pontosan tudta azt is, hogy mit tett a Faisten. Maximum 100-150 méter választhatta el őket, csak éppen közte megannyi szinte áthatolhatatlan növényzet állta csak útjukat, hogy meglássák egymást.

by **Peregrin** Szomb. 23 Május 2015, 13:24

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan

Kivégzések után a lény hangot hallatott. Ken, sejtette, hogy ez lesz, talán a fájdalom felhívja magára a figyelmet, és előfordulhat ez az eshetőség is. Mindenesetre még eléggé messze van tőle a lény. Hallani hallotta, hogy a környéken van. Lehet ezen a szinten, vagy eggyel fölötte, nem tudta megállapítani, mindenesetre ment tovább, hátra hagyva az elhunytakat.
- Nyugodjatok békében... - motyogta halkan, és séta közben eltette fegyverét.
"Korábban felajánlottam, hogy nem okozok több szenvedést növényeinek, de nem törődött velem, sajnálatos, de magának köszönheti... azt is, hogy ő nem több mint azok a becsvágyó emberek akiknek sajnálatosan köszönhetem jelenlegi formámat. Embereket akar, és át is alakított kénye kedvére. Újabb esemény ami megmutatja, hogy a kor nem számít, lehet valaki öreg attól még az értelmi szintje lehet egy gyereké is, és fordítva. " - gondolta kicsit elszontyolodva, ami három másodpercig tartott, meg újfent kiüresítette elméjét, légzésére figyelt, és úgy haladt előre. Ha nem tud tovább menni semerre sem, akkor megkísérel egy járatott lyukasztani magának, úgy mintha egy a járat felső keretét akarná a kilőtt lézerlövedékek okozta lyukakkal összerakni, formálni. Amit könnyedé, vagy erőfeszítések árán át tudna tolni a túloldalra, és ezáltal védené magát az esetleges további inda vagy más növények támadása, szorítása, nyomása, vagy egyéb kellemetlen, esetleg maradandóan végzetes hatásaitól.
Vagy ha mégsem bátorkodna ilyen, végső cselekedethez, akkor keres magának egy továbbjutásra szolgáló utat.

Felszerelés:

by **Thorhalla** Vas. 24 Május 2015, 10:10

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten

Ken elindult a megfelelő irányba, amerről a nő hangja is jött, egy idő után valóban nem tudott tovább menni, így a lézerpisztolyt kellett használnia. Ezzel gyönyörűen tudott utat vágni magának, már csak azért is, mert az első lövések után az égett növények inkább visszahúzódtak és egy ösvényt hoztak létre, amin Ken haladni tudott. Így nagyon hamar, alig egy perccel később meg is érkezett arra a részre, ahol a nő volt. Az ellenfele éppen az ott levő kis rét közepén ült, akkor nézett fel, amikor Ken errefelé érkezett. A kezei sárga fényben izzottak.
- Elpusztítalak, írmagod sem marad – mondta a nő. – Soha többé nem okozol gondot senkinek.
A kezében levő fények egyre nagyobbak lettek, majd már teljesen elvakították Kent, egy robbanást érzett, a lába alól kifutott a talaj, majd hóban érkezett le a földre, mellette négy lány volt még a hóban…

//Folytatás: Északi régió//

by **Peregrin** Szer. 21 Okt. 2015, 15:05

2048. Január. 10. - A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten - neK és Malacus Qua

Végül akorra érkeztek vissza az időben, amikorra Ken akarta. A teleportásait érezve, leült egy kicsit, jelenlegi társa nem megy sehová, legalábbis szerinte, de, hogy gyakorlataban is így maradjon megszólította őt:
- Kereztekték útjaink egymást, érdekes mód nekem úgy rémlik úgy, volt, hogya hölgyek is jönnek akikkel végül nem találkozhattál, de úgy néz ki ez elmarad, mert nekik végülis más a dolguk mint nekünk, ezzel kapcsolatban... Mond... Malacus Qua, mi járatban vagy? Mi a te feladatod, tudod most ott vagyunk jelen, ahol hibáztam mert követtem a fa szívemet, és segíteni akartam egy fajom bélinek. Csakhogy, ő egy megtébolyodott lény lett, aki rászedett, és nem lehetett legyőzni, végül egy jövőgépbe kerültem egy robbanás párhuzam miatt, ha jól értelmeztem - dörmögte, és a hangjában hallani lehetett olyasmi hangot mint ami a tábortüzeknél lehet hallani, a tűz, és a fa pattogó hangját, néhol túlvilágias hanghatásokkal késérve azt. Eme dolgok ellenére, nyugodt testtartása volt Kennek, noha nem volt jól, s a beszéddel akarta elvonni a figyelmét az érzésről. Hanglejtése csakugyan nyugodt volt, noha ő maga izgatottá vált, hiszen annyi lehetősége van, de mindössze tárgyalni menne be az épületbe, az ő ulticélja a mars, elsődlegesen, nem a lény megölésének a kísérletet, és ő követi a parancsot!
- A lényeg annyi, hogy kísérj el engem az épületbe ahová most majd be kell mennünk, nekem kell beszélnem az itteni fejessel a kialakulóban lévő helyzetről, most éppen Manhattanban vagyunk, Amerikában. Szóval a tárgyalás után segítek neked eljutni oda ahová szeretnél, de ha jó úgy neked akkor jöhetsz velem a marsra, nekem oda kell mennem minél gyorsabban, és orvoslást találnom a megtébolyodott lényre, aki egy bolygót is képes lakatlanná tenni - jelentette ki nyomatékosan.
" Emlékeztet régi önvalómra ". - Gondolta mosolyogva, de amiért nincs szája így ez nem volt látható silent

.
- Személy szerint én látok abban potenciát, hogy a te tudásod fog segíteni a marson, de találgatás helyett, inkább... kérlek mond mivel bíztak meg téged? - kérdezte türelmesen, és megvárta Malacus válaszát.
" Létfontóságú, hogy rám figyeljenek majd az épületben, ki kell üríteni azt, az épület további funkcióját módosítani kell, fegyverekkel beszerelve, én tudom már mire képes, így feltudnak készülni ha netalántán kifejlődni mielőtt visszaérnék a marsról. Vagy vitessem a marsra? Neem, tébolyodott lényt, akihez hozzá érek feléled, ilyen veszélyes izét nem viszek magammal. Majd ha épp lett az elméje akkor lehet szó utazásáról, korábban nem." - futott végig a gondolat elméjén, két másodperc alatt.

by **Malacus** Szer. 21 Okt. 2015, 18:39

Faisten és Malacus Quai
Miután megtörtént a bemutatokzás, viszolnylag gyorsan a tárgyra tértünk és most éppen egy időutazáson vagyok túl. Megint. Alig fél órája érkeztem meg, és most már megint bele kellett vetnem magam az idő alagútjaiba. Azonnal megérkezünk és én menten összehányom magam, bár egy kis gyomorsavan kívül nincs túl sok, ami feljöhetne. Ennem kéne valamit, az biztos. Rögtön egy rövid köhögőgörcs fog el, a tüdőm kis híján szétszakad, de jól vagyok. Ez szokásos. Mivel fogalmam sincs hogy merre is vagyok, ezért inkább maradok a falénnyel. A végén elvesznék vagy odavesznék ebben a furcsa világban. A falény ekkor elkezd beszélni valami fajtájabeliről, párhuzamos robbanásról meg valami időgépről, akármi is legyen az. Csak egyetértően bólogatok, és hallgatom tovább. Ezek után valami épületbe akar beinvitálni, és szerinte a tudásom segíthetne neki a Marson....oké...fura ez a bestia. Ezek után megkérdezi, hogy nekem mi is a pontos feladatom, ezért veszek egy mély levegőt, majd belekezdek.
- Nos, ahhoz, hogy értsed a feladatomat, először egy kis háttértörténetet kell neked elmesélnem. A Rend, amihez a mesterem és én tartoztunk, évszázadok óta egy mágikus relikviát őrzött. A Mágusok Fekete könyvét. Aki rendelkezik ezzel a könyvvel, az... - itt elkezdem vakarni a fejemet, mert nem igazán emlékszem arra, hogy mit is tud a könyv - ...lényegében olyan varázslatokat is képes lesz végrehajtani, amikkel egy szempillantás alatt el lehet pusztítani akár egy várost is. A Rendünk ellensége, a Fekete Vihar, a könyv segítségével akart világuralomra törni, és még az eljövetelem előtt fél esztendővel, megtámadtak minket. A mesterem volt az, aki engem előre küldött a könyvvel, hogy az soha ne kerülhessen a Fekete Vihar kezébe. Legalábbis ők így tudják. Igazából a könyv egyszerre van térben és időben is meg nem is. Ott van mindenütt és sehol se. Jelenleg ennyit mondhatok. - mondom neki, mert még nem bízok meg benne teljesen. Jobb, ha nem tudja, hogy én őrzöm a könyv titkát, hogy hogyan is lehet megszerezni.

by **Peregrin** Szer. 21 Okt. 2015, 20:55

2048. Január. 10. - A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten - neK és Malacus Qua

Csöndesen végig hallgatta Ken a válaszokat, és mindössze három másodper után válaszolt is:
- Tehát a feladatod ulticélja ismeretlen... hmmm, logikai szempontból az amit mondasz fura, ha a könyvel küldött téged a jövőbe... akkor hol a könyv? Nem látok nálad könyvet, s te állítólag pontosan nem is tudod, hol van a könyv, legalábbis a szavaidból ítélve. Akkor te csak a könyvel kapcsolatban tudhatsz valamit, amit őrzöl. Adok egy tanácsot neked, ha a jövőben vagy elmondasz valamit, vagy semmit. Ha valaminek elmondod a felét, vagy most az esetben a háromnegyedét, akkor könnyen kikövetkeztethető az amit esetleg nem mondasz el - állapította meg nyugodtan, majd folytatta:
- Igen fontos feladattal bíztak meg téged, ez nyilvánvaló. Viszont ulticélt nem kaptál, semmi menedékhelyet, valami szövetséges kolostort, vagy bármit amibe kapaszkodhatnál. Ilyesmi gondolom azért jött létre mert az idő sürgetett titeket... félre mindezt, köszönöm az információkat. Akkor ez esetben én leszek a testőröd, te pedig az útitársam, amíg nem találok neked egy megfelelő helyet, ha akarsz, s talán jobb is, hiszen előfordulhatnak életveszélyes helyzetek, és én ellenállóbbnak gondolom magam egy humánnál. Szóval még mielőtt bármit is csinálnánk, tegyük azt amit eddig. Beszéljünk, bármennyire is nem szeretek, most meg kell beszélnünk ki merre megy, én elmeséltem az ulticéljaimat, a döntés a tiéd - mondta neki még mindig törökülésben miközben kifejező kézmozdulattal intet felé. Ez még az emberi testhez tartozó egykori személyiségből fakadó dolgok egyike.

by **Malacus** Csüt. 22 Okt. 2015, 16:22

Faisten és Malacus Quai
- Tehát a feladatod ulticélja ismeretlen... hmmm, logikai szempontból az amit mondasz fura, ha a könyvel küldött téged a jövőbe... akkor hol a könyv? Nem látok nálad könyvet, s te állítólag pontosan nem is tudod, hol van a könyv, legalábbis a szavaidból ítélve. Akkor te csak a könyvel kapcsolatban tudhatsz valamit, amit őrzöl. Adok egy tanácsot neked, ha a jövőben vagy elmondasz valamit, vagy semmit. Ha valaminek elmondod a felét, vagy most az esetben a háromnegyedét, akkor könnyen kikövetkeztethető az amit esetleg nem mondasz el - mondja a falény, és ezen egy picit felidegeskedek. Legközelebb egy szót se fogok ehhez az izéhez szólni, és már kezdem unni, hogy folyton okoskodik. Úgy viselkedik, mint egy már mindent látott bölcs, de a korábbiak szerint ez nincs így. - Igen fontos feladattal bíztak meg téged, ez nyilvánvaló. Viszont ulticélt nem kaptál, semmi menedékhelyet, valami szövetséges kolostort, vagy bármit amibe kapaszkodhatnál. Ilyesmi gondolom azért jött létre mert az idő sürgetett titeket... félre mindezt, köszönöm az információkat. Akkor ez esetben én leszek a testőröd, te pedig az útitársam, amíg nem találok neked egy megfelelő helyet, ha akarsz, s talán jobb is, hiszen előfordulhatnak életveszélyes helyzetek, és én ellenállóbbnak gondolom magam egy humánnál. Szóval még mielőtt bármit is csinálnánk, tegyük azt amit eddig. Beszéljünk, bármennyire is nem szeretek, most meg kell beszélnünk ki merre megy, én elmeséltem az ulticéljaimat, a döntés a tiéd - mondja a falény, és van valami abban amit mond. Tényleg jól jönne egy szövetséges, tehát bele kell mennem a játékba. Ki tudja, idővel talán megkedvelem ezt a lényt és talán meg is bízok benne.
- Rendben. Most arra megyek, amerre neked az szükséges, hiszen nemrég mondtad, hogy talán szükséged lesz rám. - válaszolom.

by **Peregrin** Csüt. 22 Okt. 2015, 21:00

2048. Január. 10. - A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten - neK és Malacus Qua

A falény csak hümmögöt az elején válaszgyanánt, majd felkelt a földről, és ezt mondta, miközben továbbra is Malacus-t nézte:
- Ha ez a döntésed, legyen így, én csak örülök neki. No meg, az jövőbeli bölcs utalt arra, hogy egy darabig keresztezik útjaink egy bizonyos célig, és lehet utána is - jelentette ki nyugodtan, mintha ez nem is lenne olyan szokatlan, majd megfordult amikor úgy látta eleget beszéltek ahhoz, hogy Malacus útra kész legyen. Leginkább erre ment ki az egész, hogy regenerálódjanak, és addig is azt vitassák meg amit bármikor megtudtak volna. Majd int társának, hogy kövesse.
- Akkor most a megbeszélt módon bemegyünk az épületbe, utána be kell mennünk az egyik hotelbe ahol letettem a kardomat, és némi pénzt. Nekem csak utazásra kell ugyan, viszont jelenleg te fogod a legnagyobb hasznát venni, hiszen enned, és innod kell, nekem ezt radikálisan ritkán kell megtennem, és olyan tápértékekkel amik nem kerülnek pénzbe - avattam be a további részletekbe, és most már normális tempóban halad a Gyógyszergyártó cég központjának bejáratához. Ha nincs további kérdése, vagy óhaja sóhaja Malacusnak, akkor bemegy oda, és a recepción megszólít egy illetékest:
- Üdvözlöm, e hely rendfenntartó parancsnokával, vagy parancsnok asszonyával szeretnék beszélni, halaszthatatlan, és elengedhetetlenül fontos helyzetről van szó! - mondta eme szavakat nyomatékosan, s ezt még hozzátette, hogy ne legyen annyira átlagos: - A lenti szinten található gubóról lenne szó, és ama jövőbeli veszélyéről! Kérem, sürgős a helyzet!
Talán sokat mondott, de nem akarta, hogy egy zavarodott viccelőnek fogják fől. Meg amúgy is, addig nem mozdul onnan amíg meg nem hallgatják.
" Az Elemésztő biztosan ki akarná végezni, de ezzel csak azt érné el, hogy a lény továbbra sem lenne önmaga, mint ahogy az Elemésztő, az elemésztések miatt." - gondolta eme apróságot, miközben továbbra is csak várt.

by **Malacus** Szomb. 24 Okt. 2015, 13:51

Miután beleegyezem abba, hogy a falénnyel utazok egy darabon, egy kicsit elgondolkodom. A mester mindig mondta, hogy gyűjtsek magam köré olyan embereket, akikre az életemet is rábíznám. Lehet, most még nem, de lehet hogy idővel a falény...vagyis Ken egy ilyen személy lesz a szememben. De most még nem. Nem tudhatom, hogy ki is ő valójában és mik a céljai, de egyenlőre hiszek neki.
- Ha ez a döntésed, legyen így, én csak örülök neki. No meg, az jövőbeli bölcs utalt arra, hogy egy darabig keresztezik útjaink egy bizonyos célig, és lehet utána is - mondja nyugodtan Ken, majd megindul az épület felé és int, hogy kövessem, amit meg is teszek. - Akkor most a megbeszélt módon bemegyünk az épületbe, utána be kell mennünk az egyik hotelbe ahol letettem a kardomat, és némi pénzt. Nekem csak utazásra kell ugyan, viszont jelenleg te fogod a legnagyobb hasznát venni, hiszen enned, és innod kell, nekem ezt radikálisan ritkán kell megtennem, és olyan tápértékekkel amik nem kerülnek pénzbe - mondja, mire én csak bólintok, hogy értem. Jó, jó, azért ne vágj fel ezzel, gondolom magamban, de inkább csendben követem.- Üdvözlöm, e hely rendfenntartó parancsnokával, vagy parancsnok asszonyával szeretnék beszélni, halaszthatatlan, és elengedhetetlenül fontos helyzetről van szó! - mondta eme szavakat nyomatékosan, s ezt még hozzátette, hogy ne legyen annyira átlagos: - A lenti szinten található gubóról lenne szó, és ama jövőbeli veszélyéről! Kérem, sürgős a helyzet!
Oookkké, ez egy kicsit furcsán hangzik. Varázsgubó, meg veszély, ez meg miről beszél. A Magas Művészetek tanulása közben megismertem számtalan növényt, de azok nem tulajdonítanak varázserőt, csupán az alkímiában használatosak, de inkább hagyom, hogy ő beszéljen. A szavai alapján ő kiismeri magát ezen a helyen és időben.

by **Thorhalla** Hétf. 26 Okt. 2015, 09:33

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten és Malacus Quai

Ken nem tudhatta, hogy a hölgyek visszajöttek-e, vagy sem, de valószínűleg igen, csak máshonnan, máskor küldték őket vissza. A két férfi beszélgetett közben és valószínűleg már éppen indultak volna befelé az épületbe, amikor onnan három jelöletlen páncélos alak, teljes testű fekete testpáncélt viseltek, ami még az arcukat is teljesen eltakarta. Ők némi körülnézés után azonnal a páros felé indultak, az egyik kezében Ken egy kardot láthatott meg, a saját kardját.
- Ön Xian Haiku Ken? – kérdezte a páncélos kommandós. – Victoria Miller küldött minket, hogy segítsünk önnek. Innen átvesszük az ügyet.
Amint megerősítést kapott, hogy ő az, akkor a férfi átadta a kardot a Faistennek.
- A falényt elfogtuk, nem ébredt fel teljesen, egy megfelelő cellát kapott, ahonnan nem tud kiszabadulni, sem felébredni jobban.
Ebben lehetett valami, révén Ken érezte már a hívást, amit nem sokkal korábban viszont igen, amikor először járt itt.
- Esetleg segíthetünk még önöknek valamiben? – kérdezte a férfi.

//Még írjatok egy-egy reagot, de szerintem ezzel itt vége, ha mindkettőtöknek megfelel és valószínűleg Ken úgyis azt kéri, hogy segítsenek a Marsra jutni, akkor majd ott folytatjuk a kalandot. De ha van valami egyéb kérés és még játszanátok együtt, akkor örömmel fogadom az ötleteket.//

by **Peregrin** Kedd 27 Okt. 2015, 08:29

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten és Malacus Quai

Megállították őket útközben, páncélos idegenek. A személy azonosság lekérdezésére csak bólogatott, hogy ő lenne az. Átvette a kardot, valószínűleg a jövőbeli énjétől tudják hol tartotta, de kételkedik, abban, hogy a pénzét is elhozták, így egyenlőre beéri ennyivel. Majd a fel nem tett kérdésre azonnal válaszolt is az őr. Nem másról volt szó mint a sokáig itt tartózkodó, tébolyodott falényről. Megnyugodott mikor kiderült, hogy más már intézkedett, és bőven időben.
- Hála a napnak, ez örömhír a javából. Igen, bármennyire is hálás vagyok önöknek, és Victoria Millernek, két kérésem lenne önök felé. Az útitársam Malacusnak, kell majd vennem, útközben valami elemózsiát, vagy ő vesz magának, mindegy, de sajna most pénz hiányában vagyok, tudnának adni egy keveset? A másik elengedhetetlen dolog, részemről az nem más, mint hogy a Marsra eltudjunk jutni, tudnak abban is segíteni nekünk? - kérdezte a falény alázatosan, s kicsit kínosan, tarkójára tett a jobb kezét, és kicsit nevetett, hogy ezzel is csökkentse feszültségét, és saját megaláztatását.
S várta, hogy Malacus kérjen valamit ha netalántán szüksége lenne valamire, vagy csak kérdezne.

Valószínűleg segítenek nekik, hiszen ez az egész lényege. Érdekes viszont az, hogy Victoria-ék végül nekik segítenek, és nem fordítva, ami eleinte úgy volt. hogy Kennek kell besegítenie nekik. Ennek oka valószínűleg a jövőbeli énjéhez tehető, ő mondott olyat ami miatt ennyire segítőkészek, és hatékonyak az ő ügyével szemben. Ami végül is mégsem az ő ügye, hanem a Marson élőké, ha figyelembe veszi a Bölcs fa szavait.
Ha mindenben támogatást élveznek akkor útközben élelemmel gazdagodik Malacus, és úgy haladnak ahhoz a járműhöz ami a Marsra szállíthatja őket.

/ Részemről nem nagyon van kitérésre való ok, egyenlőre. /

by **Malacus** Kedd 27 Okt. 2015, 14:40

2048. március 2. hétfő – A Seals Gyógyszergyártó cég központja, Manhattan
Résztvevő: Xian Haiku Ken / Faisten és Malacus Quai

Éppen az épület felé tartunk, amikor kiszúrok három, fekete páncélos alakot. Őszintén szólva meglep a páncéljaik felépítése, látszólag egész testet beborító nehéz páncélt viselnek. Nem tudom, személy szerint nem kedvelem a nehéz páncélt, mert az egyik pillanatban megvéd a támadásoktól, a másik pillanatban meg végezhet veled ha vízbe esel. Az viszont felkelti a figyelmemet, hogy felénk tartanak és az egyiknél egy kard is van, bár nem úgy tartja, mint aki támadna vele, de én a biztonság kedvéért már megfogom a kardom markolatát és készen állok az esetleges gondokra.
- Ön Xian Haiku Ken? – kérdezi a páncélos – Victoria Miller küldött minket, hogy segítsünk önnek. Innen átvesszük az ügyet - mondja az egyik Kennek, aki erre csak bólint és átveszi a fegyverét. Victoria Miller, mi? Elég érdekes név, még sosem hallottam a Miller házról, de a szavak alapján eléggé magas rangon lehetnek. Bár az a rész, hogy innen átvesszük az ügyet, nem igazán értem. Mégis miféle "ügyről" van itt szó?
- A falényt elfogtuk, nem ébredt fel teljesen, egy megfelelő cellát kapott, ahonnan nem tud kiszabadulni, sem felébredni jobban. - mondja a páncélos, mire Ken válaszol neki.
- Hála a napnak, ez örömhír a javából. Igen, bármennyire is hálás vagyok önöknek, és Victoria Millernek, két kérésem lenne önök felé. Az útitársam Malacusnak, kell majd vennem, útközben valami elemózsiát, vagy ő vesz magának, mindegy, de sajna most pénz hiányában vagyok, tudnának adni egy keveset? A másik elengedhetetlen dolog, részemről az nem más, mint hogy a Marsra eltudjunk jutni, tudnak abban is segíteni nekünk? - mondja, mire én lehidalok. Most tényleg úgy beszél rólam, mint egy éhes kölyökről? Kedves gesztus meg minden, de ez a Ken mégis honnan jött? A nyílt utcát pénzt koldulni, ráadásul katonáktól? Ez még viccek is rossz, de ami mégis kiviszi a biztosítékot, az az, hogy tőlük kér segítséget a Marsra való kijutásra. Eléggé érdekes fejlemények, nem hittem volna, hogy valami középosztálybelivel fogok utazgatni, a nevéből meg a beszédstílusából sokkal több értelem és nemesség tükröződött, de még én is tévedhetek. Eléggé megaláztató ez a helyzet, szóval én inkább csöndben maradok.

by **Thorhalla** Szer. 28 Okt. 2015, 00:04

//Folytatás: Mars-on.//

by Ajánlott tartalom