Changeling: the Lost

A játék háttérvilágáról velős összefoglaló olvasható ITT!

A játék helyszíne London - a ködbe burkolódzó, titkokkal teli város -, 3-4 játékosnak tudnék jelenleg mesélni. Igény szerint, akár egyszerű halandóként indulva - ez esetben csupán rövid előtörténet szükséges -, vagy már visszatért changeling formájában - némi egyeztetés után - lehetne kezdeni.

Név: Larseus Laithy

Faj: tündérfattyú, Bestia - a fae, aki magával vitte ménné változtatta, amivel csodálatos és iszonytató tájakat és terepeket barangolt be. Noha nem emlékszik rá, sejti, hogy erősen más "ló" volt, mint ami a földi életben elvárható, mert minden időben éhezi a nyers húst, főleg a madarakét. Ő maga kelpiként gondol magára.

Nem: férfi

Születési helye és idő:London, Wembley, 1970 július 16.

Küllem: 183 cm magas, halványkék, néha fehér íriszű, mélyen ülő szemű, fehér hajú férfi. Izmos alkat, az arca fiatalos, szabályos, a homloka magas, az orra kissé hosszú, állvonala markáns, az orcája kissé beesett, gyakran összeszorítja a fogait. Sokat mozog, mintha nem akarózna megállnia egy helyben, indulásra készen akar lenni. A jobb keze szörnyen remeg, ha nem fog valamit biztosan, de szerencsére a bal az ügyesebbik. A tenyerén és a talpán csúnya, feketére égett patkófoltok láthatóak még a halandó formájában is, a vaspatkók olyan erős nyomot hagytak rajta.

kép:

Kártya: kardok tizes - bukás

Leírás: Ideges figura, mindig éber. Jó megfigyelő és rettenetesen gyanakvó, azt a típus, aki háromszor a háta mögé is benéz, mielőtt átmenne egy úton, ahol egyébként csak az egyik irányból jöhet autó. Meglehetősen félénknek tűnhet első benyomásra, de a rettegése a mindennapi rutin része a számára, így képes arra, hogy ebből feloldódva adott esetben, főleg, ha biztonságban érzi a földi léthez kapaszkodni magát, akár bátran is cselekedjen. Valaha határozott fellépésű, karizmatikus férfi volt, ennek a viselkedésmintának ugyan már csak a romjai vannak meg, azok nem hajlandóak nyomtalanul elveszni az enyészetben.
Nemigen nevezhető barátságosnak, mintha azoknak sem tudna megbízni, akiket régebb óta ismer, állandóan próbára teszi őket, gyanakodva hallgatja a válaszaikat, figyeli a közeledéseiket, számon tartja a rosszul megválasztott szavakat. Ennek ellenére nem emberkerülő, társaságban egy kicsit jobban érzi magát, mint amennyire azt a nyomorult helyzete megengedné.
Az emberekkel való kapcsolatának rosszat tett, hogy élősködőként nyeri erőt az érzelmeikből, így valahogy lassan átcsúsznak a táplálék-státuszba. Nem győzik szégyenkezni emiatt.
Nagyon erősen visszakívánkozik a misztikus világba, bár a tenyerébe nézve mindig emlékezteti magát arra, hogy miért nem teheti ezt meg, azonban elég egy kis lökés egy adott társaságból és máris nekivág a Sövénynek.

Képesség:

Agyar és Karom:

Kith (alfaj) képesség:

Árkádia előtt:

Olyan családja volt, mint bármelyik másik bevándorlónak Londonban, akinek van olyan szerencséje, hogy a szülei bedolgozzák magukat kétkezi munkával az angol állampolgárságig, aztán ők maguk már egy szebb jövőre tekintve születnek meg. Három testvérével jó középiskolába jártak, fivére és nővére is orvosnak tanult tovább, jó előmenetülüknek árnyékában a szerteágazó érdeklődésű, komolytalan, nehezen felnőni akaró harmadik gyermek, Larseus, bőségesen elfért a választott néprajztudományi szakon, ahova menni akart.
Igen élénk fiatal volt, a tanulmányait jócskán elhanyagolta a társaság és baráti kalandok kedvéért, ám mert jó esze volt, és érdekelte is, amit olvasott és tanult, ha éppen jutott rá ideje, így boldogulni tudott az egyetemen. Bárkit szívesen szórakoztatott az angol, a skót, az ír és minden más nép ízes hiedelmeivel, múltbéli játékok köré szervezett társasági összejöveteleket, aktív közösségi munka gyanánt egzotikus helyekre vitt tanulócsoportokat, a szakdolgozatát a Loch Ness tava környékén élő lakosságról írta, ízes interjúkkal teletűzdelve, amiket ő maga folytatott a helyiekkel arról, hogy hogyan hat az életükre a "tó szörnye" a 20. században, valamint a legendák vonzotta turistamozgások. A kutatómunka során ismerkedett meg egy gazdag helyi birtokos és kastélyszállótulajdonos tündérszép leányával, akit aztán feleségül vett nem sokkal a diplomaosztó után. A néprajzi múzeumnál helyezkedett el, 26 éves korára már több publikációja megjelent, a nyarakat általában a füstös Londontól távol töltötte kutatóúton, a feleségét és két gyereküket azonban nemigen vitte magával ezekre az utakra, hiszen volt már rá állandó társa.
2000 júliusában történt, amikor a felesége a harmadik gyermekükkel volt viselős, hogy hőn szeretett anyósa megunva lányának állandó nyári panaszait és gyanakvását egy magánnyomozót kért meg a helyzet tisztázására a vejével kapcsolatban, azonban a bérenc meglepő fotókkal és információkkal tért vissza a pásztorórázó tudóssal. Egy héten belül egy elbájoló ír pubban lepte meg a családi ítélőszék (feleség, fivére és a szülők) Larseust, ahol jól megérdemelt korsó sörüket itták nyári társával. A fiatal, dán férfi összeverekedett az asszony fivérével, és miközben Larseus megpróbálta szétválasztani őket, mindannyian kizuhantak a kocsma teraszáról, ami alatt egy mélyebb szakadék volt, látványos panorámával a tájra. A szerető azonnal az életét vesztette fejsérülés következtében, a fivér megnyomorodott a lábaira, míg Larseus néhány csonttöréssel kórházba került, az asszony pedig elvetélt. Mire Larseust elengedték a kórházból, a válási papírok készen várták, a munkahelyéről a botrány következtében elbocsátották. Jó nevű orvos testvérei elhatárolódtak tőle, hiszen a bűnössége nyilvánvaló volt, a nővére volt csak hajlandó otthont adni neki átmenetileg, mert a végkielégítése ráment a perekre, amiket a gyermekeinek elhelyezéséért indított, de a bíróság a láthatási jogot is megvonta tőle.
Az élet minden területén elbukva, emberként, férjként, apaként, szakemberként 2002 januárjában a Temzébe vetette magát. Öngyilkosként halottnak nyilvánították, bár a testét soha nem találták meg.

"... a jeges vízben gyorsan süllyedt, átfagyott tagjait az ár körülölelte, az éj sötétje a zavaros vízben még százszorta inkább látszott feketének, mint a hídon. Nem veszítette el az eszméletét, mint remélte a vízbe csapódáskor, nagyokat nyelt a londoniak szennyét hömpölygető vízből, miközben a felszínre rúgta magát levegőért. Sokkal nehezebb meghalni, mint hitte volna, ám a test az automatikus reflexek nyelvén rákényszeríthette arra, hogy lélegezzen, de arra nem, hogy a part felé ússzon.
A hideg a csontokig hatolt, a vizes nagykabát ólomsúllyal húzza a kezeit lefelé, elgémberedett izmai már nem követték az életösztön parancsát. Elsüllyedt, és végre nem csal allergórikusan, hívta a folyófenék, és buborékok szálltak a testéről fel, a távolodó felszín felé. Megkönnyebbülés lesz meghalni. Átadni magát a semminek, elbukva a létet, és talán egy túlvilág várja valahol, mint annyi mondában és mesében és talán újrakezdheti majd.
A folyófenék nem akart elérkezni, de valami egyre csak húzta lefelé, elárasztott városok fényei között, sárkányok csontjai mellett el, a fekete víz kikékült, majd algazöld melegséggel változott barátságos tómederré, egy zsinegre emlékszik még, és a kampóra, ami a vádlijába kapott, éles fájdalommal rántotta magához a horgász, az árkádiai pecás, az Őrzője."

Árkádia után:

Miután Declan meglovasította, és együtt visszatértek a földi valóságosságba mindazzal szembesült, amit itthagyott, amikor a folyóba vetette magát. Viszolygása keresztülhatott azon a védőburkon, hogy ő már egy visszavonhatatlanul más, fajszinten különböző teremtmény, mint az, aki volt, az ismerős környezet, utcák, terek régi emlékek nyomába hajszolták. Otthagyta Declant, akinek hála megmenekültek az őrzőjüktől és nem kell többé szolgálniuk és a felesége keresésére indult.
Fel sem fogta, hogy mennyi idő telt el azóta, a gyerekei már szinte felnőttek, a házába az asszony és új férje éltek, az egykori kölykökből mostanra egyetemre járó fiatalemberek lettek, no és két gimnazista korú srácot talált a fészekben, ami úgy vetette ki magából évekkel korábban, mint a kakukkfiúkát kellene, ha a természetnek volna igazságérzete és nem pártolná a ravaszokat és megtévesztőeket. Kiábrándítóan józanítólag hatott rá a látvány, ami vacsoraidőben fogadta a konyhában, a meredt család, és elmenekült, sőt, el is dobta a hátsó ajtó kulcsát, amit valami érthetetlen oknál fogva még mindig ugyanott tartottak, mint annak idején.
Szinte biztos benne, hogy azóta lecserélték a zárakat, és elfeledték őt is, mert be nem mutatkozott, és a külseje is jócskán elváltozott azóta, talán csak egy szerencsés, őrült hajléktalanként gondolnak rá, míg neki marad a fájdalmas szúrás a mellkasának bal oldalán, amikor arra gondol, hogy az idősebbik fia mennyire hasonlít rá. És mennyire döbbenten és elítélően bámult rá, a tavak tündéreire, borzalmas érzés volt!
A szerencsétlen fiaskó óta hajléktalanként él, nyomasztják a zárt falak, sehol nincs maradása. Időnként meghúzza magát Lord Maxwell menedékházában, néhány hónapja már, hogy visszatért, de a helyét nem és nem találja.

Csodás

A hétvégén nem igen leszek elérhető, a jövőhét elején várható a kezdés - addig kipuhatolom, hogy lehet-e új témákat nyitni, vagy miként szokták megoldani.

Körülnéztem ebben a témában ééééés ha jól látom ide egyszerűen csak nyitottak a többiek is egy topicot, az első postban információk és hadd menjen

https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/f115-helyszinek

Jaja, csak nyitni kell egy topicot, nem kell kérvényezni semmit. A kaland címével kell nyitni, nagyjából ennyi megkötés van.

SYR, majd annyi, hogy H-Cs kórház miatt lehet nem tudok majd olyan aktívan írni, de igyekszem!

Név: Adam Killian
Egyéb név(i): Nincs
Faj: Halandó (Később, Elemental)
Nem: Férfi
Személyazonosság: ismert
Születési helye és idő: 1986.01.16, New York, USA
Kor: 30
Család: Evelyn Scott-édesanya
           Killian Cormac-édesapa-elhunyt
Foglalkozás: világcsavargó, munkanélküli, alkalmi munkás
Testmagassága: 175cm
Testsúlya: 74 kg
Szeme színe: kékes zöld
Haja színe: zöld, kék, vörös
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: számtalan piercing a fülében, szemöldökében, orrában és szájában
Egészségi állapot/ betegségek: Egészséges, dohányos - nem viszi túlzásba, napi 4-5 szál, leginkább a kávéhoz, alkoholhoz
Kártyalap: (Később)

Jellem: Leginkább a nyughatatlan, változó természet a jellemző rá, néha heves, máskor melankolikus, nyugodt, halk szavú, ugyanakkor erőteljes megjelenésű, nem keresi a bajt sosem, de ha az megtalálja megpróbálja szóban elrendezni a dolgot, aztán jön az erőszak. Nem retten vissza a verekedéstől, de nem szereti, keresi feltétlenül azt
Szívesen beszélget, ismerkedik másokkal ugyanakkor kevés embert enged közel igazán magához, az életmódjából kifolyólag értelmetlennek tartja, hogy mély barátságokat kössön

Kinézet:

Egy jómódú, politikailag befolyásos (és korrupt) amerikai családban született. Evelyn Scott fiatal egyetemista korában, egy angliai nyaralás alatt ismerkedett meg Killian ír apjával. Rövid néhány hetes románc alatt pedig teherbe is esett, a család  nem nézte jó szemmel, hogy egy ír csavargóval akarja leélni a lány az életét, így családi nyomás hatására elhagyta a férfit, mielőtt annak bármi baja eshetett volna.
Amint Killian megszületett az anyja egyre rosszabb lelki állapotba került, hiszen most vált nyilvánvalóvá a számára, hogy milyen is a családja tulajdonképpen. Depresszióba esett, majd a pohár fenekére. Törődött a fiával, amennyire telt tőle, de Killian tulajdonképpen saját magát nevelte fel. A család próbálta irányítani s míg ez ment gyerekkorában, kamaszkorában teljesen elvesztették fölötte az irányítást. A lázadás és kamaszkor hatására tele szúratta magát piercingekkel, mindig megbotránkoztató hajviseletet hordott - legalábbis a családja számára az volt - ennek ellenére azonban korántsem volt annyi baj vele. Az iskolában közepesen teljesített, a viselkedésével sem volt probléma többnyire, azt csak a családnak tartogatta, akik minden szinten megakarták szabni neki, hogy mit tehet és mit nem.
Ideig óráig azt is hitte, hogy felülkerekedhet rajtuk, azonban nem ismerte még őket igazából.
A viselkedésére való tekintettel, a családja, bezáratta egy magánkórházba, ahol folyamatosan teletömték különféle nyugtatókkal, míg a rokonoknak és mindenki másnak azt adták be, hogy pszichés problémákkal küzd -csak hogy ne essen csorba a család makulátlan felmenőin, karrierjükön és a politikai befolyásukon -
Többször is próbált megszökni, azon pillanatokban mikor a gyógyszerek kiürültek a szervezetéből, nem sok sikerrel. Majdnem egy évig volt itt, mikor valaki kiszabadította. Nem emlékszik sok mindenre, be volt gyógyszerezve. Egy hotelszobában ébredt, ahol készpénz és egy levél várta, rajta pedig annyi : Éld az életet, találd meg önmagad
Nem sok azt meg kell hagyni, de ennyi elég volt neki. A pénzből vett egy repülő jegyet Hollandiába és vissza se nézett....
Évekig alkalmi munkákból tartotta fenn magát, utazgatott Európában, soha nem maradt sokáig egy helyen. Néha rossz társaságba keveredett, főleg az elején, de valahogy mindig megúszta a dolgot, és később felismerte hogyan lehet elkerülni ezeket az alakokat. Találékony lett, leginkább fizikai munkákból tartotta fenn magát, de mikor mit talált. Könnyen és gyorsan ismerkedett noha közel senkit sem engedett magához, még így is akadtak szép számmal ismerősei szerte a világon, akiktől ha kellett simán tudott munkát szerezni. Az anyjára és a családjára már évek óta nem gondolt.
Élte az életét megkötések és megbánás nélkül amíg nem kapott egy levelet, amiben értesítik, hogy az apja meghalt és át kell vennie az örökségét, az apja házát, vagy amennyiben nem tart rá igényt, le kell mondania róla, de az ügy intézéséhez mindenképpen Angliába kell utaznia.
Összeszedte a kevés cuccát és elindult....

//Hűha, rem nem lett nagyon rossz, mert csak össze dobtam, meg igazából azért lett halandó mert nem igazán vagyok tisztában ezzel a világgal viszont baromira érdekel ez a kaland Szóval ha valami nagy probléma van akkor szóljatok és javítok //

Szerintem korrekt; tegnap nem tudtam foglalkozni az írással, majd ma nekiállok

Megtörtént

Tyler kis türelmedet kérem majd, ha nem gond..

Azta, in medias res

Semmi vész

Emberek, először is bocs, a késlekedésért. Előfordulhat a jövőben is. :/

Másrészt: nyissak új témát a másik történet szállnak is- Tyler részére -, vagy menjen egy topicban párhuzamosan? Vagy ez utóbbi nagyon zavaró volna?

Egybe meséld, ha kérhetem  Nézd meg más topicokban is, hogy miként megy a több szálas mesélés.

~ Xyz és abcd ~ (nevek, esetleg a helyszín)
reag...

~ ghj, klé ~
következő  személy(ek) reagja

És így tovább Rendes játéktéren is így van a mesélés, így nem hiszem, hogy ez bárkit zavarna.

Szerk:
Elválasztónak ez a kép nyugotan használható:



Kóddal:

Kód:

[img]http://i44.servimg.com/u/f44/12/24/63/41/00120.jpg[/img]

És nem is késtél :3 Engem nem zavar az, ha abban a topicban van, és külön reagok mondjuk fejléccel elválasztva, ha más idő-tempóban halad.
Ééés én elnézést kérek, de csak holnap tudok írni, ma sokat utaztam és eléggé elfáradtam, kellemes hétvégét :3

Részemről is rendben, engem biztosan nem zavar. ő.ő