Sin

A könnyű testpáncélba öltözött alak ráérősen sétál a kaszinó felé. Sisakjának fedőlemezét átlátszatlanra állította, így arca helyett csak egy lilás-rózsaszínes derengés látható a tükröződő felületen. Bár egyértelműen humanoid, mégis akad valami különös testfelépítésében és mozgásában, ennek ellenére egyáltalán nem lehet kirívó jelenségnek mondani a környéken megforduló különféle lények tömegében. Csupán két nappal korábban érkezett a bolygóra, de már előtte is tudta, hogy nem lesz könnyű dolga.
A 100 milliárdnál is több lakossal rendelkező Sin tökéletes hely annak aki el akar tűnni, ő viszont azért jött ide, hogy megtaláljon valakit. Zarnax D’Tol,egy különösen veszélyes badoon bűnöző, tekintélyes vérdíjjal a fején, akit utoljára éppen ezen a bolygón láttak.
Tű a szénakazalban, de pontosan azért választotta ezt a munkát mert szereti a kihívásokat.
Még kezdőnek számít a fejvadász szakmában, ezért nem rendelkezik kiterjedt kapcsolatrendszerrel, de valahol mindent el kell kezdeni.
Az elmúlt napokban vesztegetéssel és fenyegetéssel egyaránt próbálkozott sőt, néhány nem túl készséges informátor jelöltet csúnyán helyben is hagyott, így harcművészeti és színészi képességei egyaránt hasznosnak bizonyultak. Sok konkrétumot nem tudott meg, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy célpontja az egyik helyi kartell alkalmazásában áll.
Ma esti úticélja egy bizonytalanul elejtett megjegyzésnek köszönhető, nem sokkal több egy kósza tippnél, de egy próbát mindenesetre megér.
Ráérősen besétál a kaszinóba, közben alaposan végigmér mindenkit aki felkelti érdeklődését, kihasználva a tényt, hogy sisakja tökéletesen elrejti arcát.

Felszerelés:

Halványan elmosolyodik, amikor a biztonságiak csak az egyik pisztolyát veszik el, a másik kérést viszont már nem fogadja ennyire vidáman. Megtehetné, hogy egyszerűen átlátszóra állítja a fedőlemezt de ha a biztonságiakon át is jutna így, a vendégek közül páran esetleg csalással vádolhatnák (ez persze ettől függetlenül is könnyen előfordulhat).
Egy pillanatig nem reagál a kérésre, de aztán hanyagul hátraveti csuklyáját és a rögzítőket kilazítva, egy határozott mozdulattal leveszi a sisakot.

Spoiler:

- Így megfelel? - kérdi mogorván.
Ha a biztonságiak beengedik, akkor egy darabig csak “terepszemlét” tart és ismerkedik a környezettel. Amúgy sem esik nehezére eljátszani a lézengő turistát, akire minden az újdonság varázsával hat. Bár életének eddigi 5 éve alatt már sok furcsaságot látott, de most jár először egy ehhez hasonló bolygón és valóban sok dolog jelent újdonságot számára. Tegnap például közel fél órán át nézte egy utcai bűvész műsorát, teljesen megfeletkezve az egyik informátorával megbeszélt találkozóról.
A nézelődést befejezve előbb kivált néhány zsetont, majd a leginkább központi fekvésű bár felé indul és kér egy Yuqraan koktélt. A zöld lötty teljesen alkoholmentes, lényegében különböző bolygókról származó gyümölcsökből készül, az íze pedig egyszerre keserédes és rendkívül savanyú.
Amíg az italra vár egy nagyobb értékű zsetont próbál az élére állítva kiegyensúlyozni a pulton, majd amikor a csapos kihozza a koktélt látványosan megpörgeti a zsetont.
- Caloo bent van ma? - kérdezi lezserül.
Valójában a nevén kívül semmit nem tud Caloo-ról ezért teljes mértékben a csaposra van utalva, aki remélhetőleg megérti, hogy ha kielégítő választ ad akkor a sebesen pörgő zseton végül az ő zsebében fog megállapodni.

A csapos válaszával láthatóan elégedett, ezért miután megköszöni az italt (vagy az információt) hagyja, hogy a shi’ar eltegye a pulton hagyott zsetont, ő pedig az említett asztal felé indul.
Lassan lépdel, így van ideje átgondolni, hogy milyen taktikát válasszon. Először is valahogy le szeretné rázni az asztalnál ülő kree-t, aztán pedig valami kevésbé feltűnő helyen kikérdezni Caloo-t. Sajnos mégvalaki feltűnik az asztalnál, így kénytelen némileg megváltoztatni a tervét.
Az “ügyetlen, de jóhiszemű balek” szerepét épp megfelelőnek ítéli kezdésnek.
Az asztalhoz érve hosszan és zavaróan-hangosan beleszürcsöl italába, majd szélesen mosolyogva megszólal.
- Üdv! Úgy hallottam itt érdemes szerencsét próbálni ha sokat szeretnék nyerni. Esetleg csatlakozhatok?
Az utolsó mondat közben egy heves mozdulattal előrántja zsetonjait, de néhány “véletlenül” kicsúszik a kezéből. Igyekszik (továbbra is meggyőző ügyetlenséggel) úgy az elszabadult zsetonok után kapni, hogy közben italának egy része a négykarú férfin landoljon. A muzdulatsor lezárásaként pedig bele is huppan az egyik üres székbe, meg sem várva az esetleges elutasító választ.
- Ó! Borzasztóan sajnálom! Nem szoktam ilyen ügyetlen lenni. - mondja elkerekedett szemekkel.
- Biztos vagyok benne, hogy a mosdóban pillanatok alatt meg tudja majd szárítani a ruháját. - hüvelykujjával készségesen a legközelebbi mosdó felé mutat és reméli, hogy a játszma végeztével a férfi meglátogatja majd a helyiséget.

Vidáman betesz néhány zsetont, majd szórakozottan megszólal.
- Remélem azért nem leszek teljesen leégve az este végére… Egy pillanatra megdermed, majd hirtelen az apró, csuklyás lény felé kapja a fejét.
- Anyagilag! Anyagilag értettem.
Bátortalanul elmosolyodik és gyorsan visszafordul az osztó felé.
A kelleténél közelebb hajolva és nagyon óvatosan nézi meg lapjait, majd elégedetten hátradől, valójában azonban korántsem elégedett.
Szeretné ha minél hamarabb véget érne a játszma és kiderülne, hogy a négykarú mennyire ad a higiéniára. A mosdók remélhetőleg nincsenek bekamerázva, ez pedig azt jelentené, hogy néhány kérdést zavartalanul föltehetne Caloo-nak.
Még szerencse, hogy megtarthatta egyik pisztolyát, hiszen ha közelharcra kerülne a sor azzal csak értékes perceket veszítene.
Egyelőre viszont inkább a jelenre koncentrál és reméli, hogy nem játsza túl a szerepét.

A biztonságiak érkezésekor az első gondolata az, hogy lebukott. Egy belső hang rögtön azt súgja neki, hogy támadjon, de végül nem enged a csábításnak. Végülis mi köze lenne ehhez a másik két játékosnak?
Ha mindhármukat felállítják akkor talán csak valamilyen piti kis csalásról van szó, vagy valami hasonló mindennapos kellemetlenségről amibe véletlenül belekeveredett.
Úgy dönt, amíg van rá esély, hogy nem lepleződött le addig tovább játssza a szerepét.
- Csak nincs valami baj? - kérdi, miközben értetlenül kapkodja fejét ide-oda a két biztonsági között.
- Én csak most ültem le, még az első játszmát se fejeztük be.  - próbál mentegetőzni.
Miközben a magyarázatra vár csuklójáról engedelmesen lecsatolja a kommunikátorát és az asztalra teszi pisztolyával együtt. A két tőrről úgy látszik megfeletkezett, vagy csak nem sorolja őket a fegyver kategóriába, mindenesetre ha nem szólnak érte akkor azokat nem rakja ki az asztalra.
- Na és hova megyünk? - kérdezi látszólag még mindig kissé zavartan.
Ugyan nem örül neki, hogy meg kellet válnia pisztolyától, de az legalább valamelyest biztató, hogy mindkét biztonsági őr badoon. Úgy tudja az ő népük nem igazán szívleli a más fajúakat és még a Sinhez hasonló bolygókon is rendkívül összetartó közösségeket alkotnak. Ha ez tényleg így van akkor még az is lehet, hogy többre megy velük mint Caloo-val, már ha sikerül kikérdeznie őket.
Tekintetét továbbra is látszólag zavartan kapkodja ide-oda a két őr között, közben tetőtől-talpig felmérve őket.
Kíváncsian  várja a fejleményeket.

A terembe érve nem ül le csak idegesen járkál, végig az ajtó közelében maradva. Egészen addig folytatja a szerpjátszást amíg a shi’ar nő beszélni nem kezd. Amikor az a “színészi alakítását” méltatja abbahagyja a járkálást, majd arckifejezése és testtartása is azonnal megváltozik. Az eddigi riadt kétségbeesés helyett nyugalom és magabiztosság árad egész lényéből.
Pontosan valami ilyesmire számított. Bár az elhangzottakhoz semmi köze, mégis biztos benne, hogy mentegetőzéssel semmit sem érne el. Kreált indokokkal gyanúba keverni valakit, és aztán ezzel megzsarolva valamilyen feladat elvégzésére kényszeríteni az illetőt nem ismeretlen módszer előtte. Éppen ezért úgy dönt látszólag belemegy a játékba, azán a megfelelő pillanatban majd lelép és a saját dolga után néz.
Annak mindenestre örül, hogy nem bukott le, de az azért meglepi, hogy a kree férfira skrull-ként hivatkozik a nő, ahogyan az is, hogy a foxiai beismeri bűnösségét. Megvetően végigméri a kis lényt, majd visszafordul a shi’arhoz.
- Én nem vagyok tolvaj. - mondja hűvösen.
Végighallgatja amint Bíbor Kísértet megpróbálja behízelegni magát a nőnél, majd egy fintorral jutalmazza a jelenetet.
- Nem értettem a nevedet. - szól a shi’arhoz, bár valójában ő maga sem mutatkozott még be. Szándékosan tegezi a nőt, annak ellenére hogy ez tiszteletlenség, sőt valójában pontosan ezért.
Ha a nő elárulja hogy hívják akkor alaposan megjegyzi a nevet és a legközelebb adandó alkalommal rákeres egy kommunikátoron. Remek lenne ha volna vérdíj a fején, akkor talán még Zarnax levadászását is elhalasztaná a kedvéért.
- Térj a lényegre! Mit akarsz tőlünk? - veti oda mogorván.
- És csak hogy tudd, nem viselem jól ha fenyegetni, vagy zsarolni próbálnak. - fűzi még hozzá, de továbbra is nyugodtank tűnik.