Sin

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Reálisan a médiás bejutás valóban nem volt a legkönnyebb lehetőség, túlságosan is előkelő volt a hely és gazdag ahhoz, hogy egy szegényebb csatorna megfizethesse mindazt. Azonban idénymunkásokra mindig szükség van mindenhol, így G’hhhzz kutatása sokkalta sikeresebb volt. Sok különböző munkát talált is, amiket megmutatott. Nem kellett túl nagy tapasztalat a takarítónak és a szobaszerviznek, a szerelőknek már pár éves, a szakácsoknak úgyszintén és ott referencia is. A felvételi minden esetben ugyanannál az ügynökségnél volt, ami pár sarokra volt a hoteltől. Ahogyan a skrull mondta Yalvis számára tényleg megfelelő volt a szervizes munka, a férfinak és Kya-nak pedig a takarító és a szobaszervizes állás volt könnyedén megszerezhető akár úgyis, hogyha nem is hamisítanak semmit sem ehhez és nem hamis papírokat adnak be.

//Ha mentek, akkor nyugodtan beleírhatjátok, hogy fogtok „taxit” és megteszitek az 5 órás utat és odaértek ahol a felvétel van.//

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Akkor a társaság úgy döntött, hogy elmennek és szerencsét próbálnak a hotelnél, mint idénymunkások. Mind a hárman mentek, kétféleképpen juthattak el a hotelig, az egyik az volt, hogy béreltek egy járművet, amivel megtették az utat, a másik pedig az, hogy menetrendszerintire szálltak fel. Bármelyiket is választották az út közel öt órás volt, révén nagyjából a bolygó másik felére mentek.
A hoteltől nem messze egy átlagos épülethez, igazából itt minden előkelő volt, de ez egy teljesen átlagos felhőkarcolónak nézett ki, oda kellett menni. Ha a társaság megmondta, hogy miért is jött, akkor pár percen belül közösen egy irodában találták magukat, ahol egy férfi ült velük szemben.

- Üdvözlöm önöket – mondta. – Hívjanak csak Hanso-nak. Úgy értesültem, hogy munkára jelentkeznének a hotelbe. Melyik pozíciókra is jelentkeznének, miért pont magukat kellene felvennem oda?
Ha valaki volt már állásinterjún, úgy tűnt, hogy ez is egy teljesen átlagos olyan lesz, mint amilyenek ezek lenni szoktak.

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

A társaság meg is érkezett és elő is adták, hogy ki miben szeretne elhelyezkedni. A férfi végigmérte a táraságot, először a skrullnak válaszolt, mivel ő volt a könnyebb.
- A biztonsági embernek saját cégünk van, oda nincs jelenleg poszt. – De a konyhába kellene egy felügyelő, aki kemény kézzel tudja tartani őket, hogy ne lustálkodjanak, vagy egyenek bele indokolatlanul sokat az ételbe. Roppant szemtelenek tudnak lenni, akik nem tisztelnek mást, csak egy másik szakácsot. Mit gondol, tudná kezelni a helyzetet?
Ezek után fordult Kya-hoz.
- Ott van egy pár cipő, vegye fel – mutatott egy tíz centi magas tűsarkú cipőre. – Amint felvette, van 30 másodperce a kihordótálról a kwancsatabaka levest, az ëlleraplói bort idehozni, illetve a kerilián pudingot.
Ha Kya felvette a cipőt és odament az ételhordó kocsihoz, azon legalább harminc különböző fogást látott, amiből ha kettőt felismert – egyik sem a kért fogás volt -, és tíz üveg bor volt még ott. A fogások egy része folyós, egy része szilárd, vagy volt olyan is, ami változtatta az állagát, valami csápos dolgokkal csapkodott, zselészerű dolog volt, vagy épp lepénynek kinéző. A borok pedig szó szerint a szivárvány minden színében tündököltek.
- Ha idehoz mindent a kellő időben fel van véve, egyébként csak takarítónak tudom alkalmazni.

//Bocs a kései reagért, este mikor írtatok már mentem aludni/aludtam, reggeltől meg munka volt + szarul vagyok…//

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Kya valóban jól gondolta, hogy a férfinak esze ágában sem volt megmutatni azt, hogy mi micsoda volt és mit kért.
- Akkor így marad a takarító – mondta a férfi.
Kya kérdésére elmondta az árat is, hogy mit fizetnek a munkáért, ami bőven sokkal jobb volt, mint elképzelni lehetett. Rosszabb helyeken a középvezetők kaptak annyi pénzt cégeknél, vagy épp hajón a tisztek, mint itt a takarítói állásé. Szóval a fizetésre nem lehetett panasz. Ha G’hhhzz is elvállalta a feladatot, akkor neki is mondtak egy összeget, ami valamivel a takarítói felett volt, révén az veszélyesebb munkakör volt, mint amit a hölgynek kellett végeznie. Ha mindenki elfogadta az ajánlatot, akkor még szerződést is kaptak, hogy írják alá. Abban még titoktartás volt, hogy nem beszélnek arról, amit láttak, diszkrétek lesznek és effélék. Amint aláírták, akkor egy másolatot kaptak belőle egy chipen, ami használható volt a kommunikátorhoz, az eredetit meg a férfi tette el.
- Nos, akkor ez az épület a munkásszálló, a chipben benne van az is, hogy hol van a szállásuk az épületen belül – mondta. – A szobában vannak egyenruhák, öltözzenek át, két óra múlva kezdődik a hotelban a műszakjuk.
Így sikerült, amit a társaság szeretett volna, bejutottak a hotelba.

//Semmi gond, megesik Köszi, már egész emberien vagyok… csak a melegtől halódok.//

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Mind a ketten elvállalták a feladatukat, viszont Yalvis nem mondott semmit, így az hacker nem jutott be, azaz teljesen magukra voltak utalva odabent. A szálláson nem volt sok minden, teljes mértékben minimalista szobák. Egy háló, benne egy ágy, egy asztal, egy szék. Két nagyobb tároló a fajba mélyesztve, az egyikbe mehettek a személyes holmik, a másikban a céges ruhák, felszerelések voltak. Ezenfelül egy zuhanyzókabinja volt még a helységnek, illetve a falra ki lehetett vetíteni holoadásokat. Egy ablak volt még rajta, ami a hatalmas szállodára nézett.
Ami az egyenruhákat illette, rövid ujjú blúz, rövid szoknya és magassarkú cipő volt a nőknek, így nem nagyon tudott maximum felsőtestre felvenni valamit Kya, a lábai teljesen védtelenek voltak. A fegyvert eltudta rejteni, ahogyan G'hhhzz is. Az ő egyenruhája elegáns cipő, hosszú nadrág, ing és felső volt – mint egy emberi öltöny, csak kozmikus kivitelben.
A műszak kezdete előtt mind a ketten megérkeztek a szállodához, egymástól teljesen függetlenül a hotel két végén kellett bemenniük ez légvonalban is nagyjából 5 standard kilométer távolság volt. G'hhhzz a déli, míg Kya az északi félen. Egy detektor kapun kellett áthaladni, így mindkettejüknek le kellett adnia a kését, mert kiszúrták ezt. Az egész hotel mintegy ezer emeletes volt, benne minden, ami csak kell. Egy külön kis város, boltokkal, élményparkokkal, művészeti központokkal. Csak az itt dolgozó személyzet száma nagyjából húszezer fő volt, a vendégeké százezer. Mindezt a mindkét oldalon a főcsarnokban menő reklámból tudhatták.
Mind a kettejüknek a kijelölt irodában kellett jelentkezniük, ahol az ottani fejes, egy-egy android fogadta őket és nagyjából ugyanazzal a szöveggel is fogadta őket.
- Szóval már az első napján fegyvert akart becsempészni a legbiztonságosabb munkahelyre. Miért ne rúgjam ki máris és adjam át a hatóságoknak? – kérdezte.

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

 - Azért azt tudhatná, hogy egy munkahelyre nem viszünk fegyvert – mondta.
Ha élőlény lett volna, akkor ezúttal bizonyosan sütött volna a hangja a gúnytól és megvetéstől. De ezen esetben színtelen volt.
- Nem érdekel, hogy milyen volt az előző munkahelye, ez egy exkluzív hotel, amihez nincs fogható, nemcsak a galaxisban, de az univerzumban sem – folytatta.
Mivel android volt, így a mosoly sem győzte meg, csak máris kirótta a büntetőfeladatokat Kya számára.
- A következő 2 hétben folyamatosan 48 órázni fog. A műszakok közé nem kap 24 óra pihenést, csak hármat. A legkisebb hiba után repül. A nyugati oldal 137. emeletén kezdi a takarítást. Egy hatalmas buli volt ott és nem szép, amit a vendégek hátrahagytak. Azon a szinten a takarítószobából viszi el a felszerelést és viszi vissza a műszak végén. Leléphet.

//Köszönöm, hogy most korábban írtál //

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Kya tervével egyetlen egy nagy gond volt, fogalmuk sem volt, hogy hol szállt meg a célpont, csak annyit tudtak, hogy itt van a hotelben valahol. Yalvis pedig nem jutott be, hogy segédkezzen ennek felderítésében. Így kénytelen volt a saját szintjére menni, a raktárt a kapott mágneskulccsal lehetett kinyitni, amivel a lakását is. Odabent megszokott takarítószerek, eszközök voltak, illetve takarítódroidok, amiket neki kellett beállítania. Mindenen, még a tárolókon, felmosó szerek üvegén is volt védelem, azaz nem lehetett a szintről kivinni, mert ha próbálkoznak vele, akkor riaszt. Ebből adódóan esélyes volt, hogy a mágneskulcs is olyan, hogy a bizonyos szintet rendelték hozzá. Arról nem is beszélve, hogy mindenhol kamerák voltak, így egyelőre a helyének elhagyása is veszélyes lehetett, mert biztonsági rés miatt azonnal kivezettethetik. Egyedül egyelőre csak az étkezési és egyéb rövid szünetek tűntek olyan időnek, hogy akkor tud elszabadulni a szintjéről.

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Kya még csak oda sem ért a megbeszélt helyre, amikor máris üzenetet kapott a mágneskártyáján át a kommunikátorára, hogy látják, hogy hol van, ha két percen belül nem lesz a helyén, akkor repül. Ugyanis a műszakja már abban a percben kezdődött, amikor az androidnál jelentkeznie kellett. Így nem maradt ideje arra, hogy a skrullra várjon, sem pedig arra, hogy megejtse a személyzetishez menést, mert most jött el onnan – az android volt az. Az pedig elég egyértelmű, nem kell megnézni, hogy semmilyen adathoz nem fog hozzáférni, révén a legalacsonyabb beosztásban van.
Ahogyan körbenéz a szinten, tapasztalhatja, hogy legalább 500 szoba van a szinten, ami hatalmas kiterjedésű, természetesen nem ő az egyetlen dolgozó itt, mások is vannak. Összesen vele együtt 10-en, azaz mindenkire 50-50 szoba jut. A szobák, igazából lakosztályok pedig egyenként min 150-200 négyzetméternyi területet foglaltak le. Mindegyikben hatalmas nappali, háló(k), egy-vagy két mosdó, fürdővel ellátva, minibár. Az biztos, hogy hatalmas helyen kell takarítani, nagyon kevesen vannak és iszonyú tempója van a munkának. Nem is volt csoda, hogy folyamatosan munkaerőhiány van.
Ami a kollegákat/kolléganőket illeti egy-egy mondat erejéig volt idő velük beszélgetni, ha Kya akart.

G'hhhzz, ha akart volna sem tudott volna odaérni a Kya-val megbeszélt helyre és időben, ugyanis jó tíz percet kellett keresnie a helyet, ahova mennie kellett, a műszakvezető irodáját.
- Igen, valóban a feladata, hogy rendet tegyen, de nem fizikai eszközökkel, főleg nem úgy, hogy a munkaerő esetlegesen belehaljon – mondta az android. – Egy sokkoló botot fog kapni, ezt csak a legvégső esetben használhat. A fegyverét a műszak végén, távozáskor visszakapja.
Itt néhány pillanatra elhallgatott, majd folytatta.
- Mivel fegyvert próbált behozni, megszegve a szabályzatot, büntetésből duplaműszakkal kezd, azaz 36 standard órát fog bent tölteni. Az első szünetét pedig nem kapja meg, mert a műszakja már 8 perccel ezelőtt elkezdődött és még mindig nincs a helyén. Távozhat!
Szerencsére G'hhhzz éppen a szervizfolyosón volt és ki volt téve, hogy merre is kell a konyhába mennie, így biztosan nem téveszthette el az utat és irányt.

Galaxis Védelmezői: Kartellek markában

Kya csak úgy tett, mintha dolgozna, majd nekilátott egy idő után annak, hogy eltűnjön az emeletről. A szobák, amiket takarítani kell azok üresek, így nem talált megfelelő ruhát. Amikor megpróbált lejutni a szintről, akkor láthatta, hogy a lifteknél vannak érzékelők. A vendégek liftjét nem lehetett használnia a személyzetnek, a személyzetit pedig csak a kártyájával tudja aktiválni. Az egyetlen megoldásnak a lépcsőház tűnt. Ez egy távolabb eső helyen volt, ahol senki sem mászkált, így itt próbált lejutni. Éppen nyitotta volna ki az ajtót, amikor hátulról valaki elkapta a száját. Látni nem látott senkit, üres volt a folyosó, valaki mégis erősen tartotta.
- Ennél amatőrebb bagázs nem is jöhetett volna…
Hallotta még a talán férfi hangot, majd erős éles jeges fájdalom hasított a hátába, ahogyan egy penge csusszant be a bordái között a tüdejébe és a szívébe. Azonnal elsötétült a világ…

G'hhhzz elindult, hogy jelentkezzen a konyhán a megfelelő úton. Egy némileg sötétebb, félhomályos raktárhelységen is át kellett mennie mindehhez és több kihalt folyosón. Az egyik ilyen folyosón haladt, amikor egyik pillanatról a másikra valami keménnyel ütötték meg szemből. Nem látott semmit, de erősen megtántorodott, kezdett szédülni és duplán látni. A következő pillanatban még egy erős ütést érzett, ezúttal a tarkója magasságából, ez pedig már ki is oltotta a tudatát…

Furcsa módon mind a ketten egy félhomályos szobában ébredtek fel megkötözve – kezeik és lábaik, a szájuk nincs kipeckelve –, egymás mellett feküdve a földön. A legfurcsább talán, hogy éltek. G'hhhzz feje sajogott és még mindig szivárgott a tarkójából a vér, ahol megütötték. Kya-nak pedig minden egyes lélegzetvétel nagyon fájdalmas volt, ahogyan a háta is sajogott a szúrás helyén.