Kék Körzet (Hold)

Grigorij körülnézett, és meglátta a két Kree-t. Mivel még nem látott hasonló lényeket elkezdte elemezni őket. Hátha valamiben különböznek az embertől. Végül egy férfi érkezik. Szintén kék bőrű nem valószínű, hogy emberek lennének. A felszólításra végül leül. Végül egy bolygóról kezdett beszélni, ami egy birodalom központja. Az adott birodalom minden bizonnyal messze a földi feletti fejlettségi szinten állt mivel csillagközi utazással éltek. Az említett entitásról hallott már. Aztán a feladatot is ecsetelik és a problémát. Viszont Grigorij fejében megfogalmazódott egy kérdés.
- Uram. - néz a vádlóra. - Hogyan küzdhet egyetlen csapat ember azzal a lénnyel amivel az önök hadserege nem bírt el? Mármint gondolom az említett bolygó rendelkezett valamiféle komoly katonai célú védelemmel is nem? - látszik rajta, hogy tényleg érdekli a dolog. Éppen csak befejezi a kérdést máris újabbak merülnek fel.
- Önök adnak felszerelést ehhez a mentéshez, vagy a miénket hozzák fel a földől? - teszi fel az utolsó rá is vonatkozó kérdést. Nem tudja, hogy mennyire lesznek az ő fegyverei hatékonyak a jóval fejlettebb ellenfelek ellen. Bár a páncéltörő lőszerei veszélyesek még manóra is aki könnyebb tank védelmével bír.

Yusuf örömmel konstatálta, hogy nem csak élnek, de nem is foglyok. A kék emberek először meglepik. Aztán megigazítja a pólóját és elkezd azon tanakodni, hogy hogyan is hívják ezt a fajt. Majd melegítőjének zsebébe dugja kezeit és a lábaira néz. Nem örül annak, hogy reggeli közben kapták el. Padlófűtése van, ráadásul hajópadlós a lakása. Itt viszont. Szóval érzi a padló hidegségét. Amikor a nagydarab Kree megjelenik, elindul felé. De az leülteti a társaságot. Ahogy mindenki más is, Yusuf is leül. Csendben hallgat, majd a kivetítőn megjelenő város neve, néhány másodperccel később, szöget üt a fejében.
- Kree...- emeli fel jobb kezét és kinyújtott mutató ujját és mutat Zamre. - Ezt a szót kerestem. Én egyébként Yusuf Azeem Omni vagyok. - ekkor emeli le az ujját a kék férfiról. - Örülök, hogy mindenki lelkesedik, meg kérdez. De kezdjük az elején. Ki ön? Miért mi? Ki az a Tyranis? Miért nem kérdezik meg őt, hogy miért csinálta és miért nem csinálja vissza? Egyébként, ha szabad megjegyeznem. Attól függetlenül, hogy nem lehet..."csak úgy" odajutni. Önöknek csak van két ilyen bizsujuk, amivel mégis...nem azt mondom, hogy valami nekem itt gyanús. Csak sugalmazom.

Minden esemény tanít valamit, s ami nem öl meg az erősebbé tesz.. azonban mi van azzal mi megöl, csak épp nem az a természetes folyamat zajlik le, mint ilyenkor kéne, hanem a halott visszatér az életbe… azaz jelen esetben én… Nincs semmi emlékem arról hogy mi is volt ott csak azt tudom, hogy mi volt előtte és utána és kb csak ennyi.
Elég sok időt töltöttem azzal, hogy rendbe szedjem magam és a többiekhez közelebb kerüljek, bár a sok új akik közben érkeztek még nem álltak túl közel hozzám és inkább a csatabolygón születettek életété kísértem figyelemmel, velük beszélgettem, többet, de a többiekkel is. Rachel inkább visszaküldene a pokolba és nem az egyetlen eme gondolattal, de hát ezt le kell nyelnem. Nem tehetek az ellen, hogy mi vagyok és mi nem vagyok, hiszen ennek születtem, de azért még tehetek, hogy az életem másabb legyen. A kötelező edzések mellett amikor lehetett pluszban is edzettem vagy épp tanultam amiből hiányosságaim voltak. Azonban mindig próbáltam nem távol maradni a többiektől.

Mai nap kivételes volt, mert sikeresen elaludtam, s mire felébredtem jöhetett a kapkodás, hogy még a napi program előtt elvégezzek.. nagyon gyors zuhany, csak éppen egy törülköző magamra tekerése és irány a hűtő. Kikaptam egy energia szeletet és a pofimba tömtem miközben rohantam az ágyamhoz a többi ruhámért, s alig hogy megérintettem és rámarkoltam a felső, majd fényesség, s gyomorforgató érzés, s majdnem visszaköszön az energia szelet.
- oooh de utálom e… - hangom elakad, miközben felfogom, hogy nem vagyok egyedül és rajtam csak a törülközőm van ami a testem úgy ahogy takarja, s a ruhámat markolom. Tekintetem végig siklik a társaságon, majd a helyen és nyelek egy nagyot… nagyon nem akartam ide visszajönni, ahol meghaltam.
- Üdv – köszönök csendesen, majd szárnyaim magam elé húzom, hogy azzal takarjam magam, s farkam is közelebb húzom magamhoz. Zam-Rel is befut és míg a többiek leülnek addig szárnyaim takarásában felöltözök bár ruházatom elég egyszerű, mint mindig, de közben figyelek arra is ami elhangzik.
- Értettük a feladatunk – mondom végül miután végeztem az öltözéssel és leültem. – Nekem lenne egy kérdésem, Mennyi időnk van mindezt megtenni? – hangom nyugodt, s ha minden kérdésre választ kapunk akkor nagyon nincs is nagyon más amit tudnunk is kell.

Érdekes és egyben nyugtalanító, hogy szinte semmit sem tudnak az F4-ről. Azt sem hogy élnek-e még egyáltalán. Így beleugrani, nem túl bölcs dolog, de nem biztos, hogy van más választásunk. Aian-t nézem ahogy átalakul. Apa karperecei....
Nem mintha sajnálnám tőle, meg ezzel a pokoli erővel sem tudok néha, mit kezdeni, nem még ha azokat is megkaptam volna.
-Ez így nem túl sok minden.....A bandázs, hogy nyit utat a Negatív-Zónába?-
Ilyen kevés információval, elég húzós lesz a dolog. Jobbnak kell lennem, mint a szimulációban. Sokkal jobbnak......
-Mit lehet tudni erről a dimenzióról? Mert nem hiszem, hogy nagyon barátságosan fogadnak majd minket.-

//Halla Freyr reagját, be tudnád még egyszer illeszteni a mostani mesélői reagba, mert egyszerűen nem látom a telóról, akármit csinálok:-S Ezért nem írtam az előző körben.//

Grigorij végighallgatja a beszélgetést és a fejében lefut pár dolog. Valahogy egyáltalán nem tartja logikus lépésnek azt, hogy most az F4-ért menjenek, ha nem szándékoznak őket harcba küldeni. A férfi végül megszólal.
- Az eddigiek alapján, ha jól értem jelenleg háborúban állunk Tyranissal. Galactus csak egy fegyver. A célja valószínűleg a zavarkeltés. Alapvetően olyan mint a taktikai bombázás a második világháború során. Szétzilálja az ellenfelei védelmét, hogy aztán a fő erőit bevetve lesújthasson egy teljees körű offenzívával. Viszont ha jól tudom még nincs serege. Azt még fel kell építenie. Amihez idő kell nyersanyag és terület. Bármilyen erős is a tervét egyedül nem tudja végrehajtani. Az alapvető célja, ha jól értem egyezik az apjáéval. Megölni mindenkit és eljuttatni a lelküket a hálál nevű entitás számára. Szóval akkor a föld védelmén kívül miért kell még az F4, és kiket tudunk még harcba állítani. Uram! - néz Zam Relre komolyan. - Ha jól gondolom ön a háborút vezető személyek között van. Talán valamiféle vezérkari tiszt. Ezért nem kérdőjelezem meg a döntéseit. Csak meg szeretném érteni, hogyan is állunk most pontosan. - fejezi be a férfi enyhe félmosollyal az arcán. Ez a háború érdekesnek ígérkezik. Úgy gondolja le kell majd cserélnie a pisztolyait valami jobbra. Az még ráér. Most úgy is olyan felszerelésekkel találkozhat amiből tutira kér egy szettet otthonra is. Figyeli Zam Relt és a többieket. Meg akarja tudni, hogyan hatott rájuk helyzet. Egy vesztésre álló háborúból egy újabba cseppentek ami nekik sehogyan sem jó.

Hallgatom a többiek kérdéseit, majd Zam-Rel szavait… ismét kérdések és szószerint mancsaimba temetem a képem, majd az asztal hajtom le a buksim, s az egyik szárnyammal el is takarom a képes felem, hogy senki se lássa, hogy épp felsírni készülök, vagy nevetni… bele telik egy kis időbe mire megszólalok azért én is és kihúzom a buksim a szárnyam alól.
- Bármilyen fegyver szolgálhat halálos sérülésre okozására, csak erő és ügyesség kérése – mondom csendesen, majd várom, hogy a többiek mire is jutnak azon kívül, hogy Zam idegeire mennek. Azért egy kicsit örülök, hogy nem én vagyok a céltabla most, bár nem tettem semmi olyat amivel kiérdemelhetném ezt most. Azért ami elhangzik azt próbálom megjegyezni hiszen eléggé hasznos leget „odaát”.

Kicsit vitázott a társaság, ezekben én nem szoktam részt venni, nem szeretem az ilyet, néha úgy érzem nem való ez egy ilyen csapatnak, de ők vannak többségben, úgy, hogy nem szólok semmit.
~ Úgy tűnik, hogy a pszichopata fickó, kell neki egy rövid, könnyen megjegyezhető név, mert, hogy eddig nem neveztem nevén, Gorgo jó lesz, semmi köze az eredetihez, de mindegy. Itt van még az a démon nő is, akivel Mephistonál találkoztunk, még jó segítség lesz, biztos vagyok benne.
A küldetés lényegét felfogom, elfogadom, tetszik az ötlet, a negatív-zónáról már hallottam, a küldetés sem tűnik hihetetlenül veszélyesnek és egyértelműek a teendők. Elveszek egy pisztolyt, meg egy védőpajzsot, az kelleni fog, mást nem, hagyok a többieknek is.

Yusuf odafigyelve hallgatja Zam válaszát és rezzenéstelen arccal a társai, olykor gunyoros hangvételű megjegyzéseit. Csak bólint mindegyikükre s magában csendesen megjegyzi, hogy szép dolog a demokrácia, de ez sem tart örökké.
- Akkor és itt most tiszta vizet próbálok önteni a pohárba. Szeretek egy-egy információt többször hallani. Nem állunk háborúban senkivel az elmondottak alapján. A Kree birodalom igen. Mi még nem. De fenyegetve vagyunk, a múlt tükrében. Továbbá, mivel ilyen kedvesen elraboltak minket, elvállaljuk a küldetést. Bár önök rendelkeznek minden információval és eszközzel a nekünk kiadott feladathoz kapcsolódóan, ránk marad a munkavégzés. Arra a kérdésemre, hogy miért pont mi, persze nem kaptam választ. No de mindegy, vállaljuk. Társunk, Grigorij, pedig fogalomzavarban van és segget nyal. Nem javasolnám a tőle való tanulást. - Miután bejön a láda, de mielőtt Yusuf felkelne és szemrevételezné a felszerelést, még közbeszúr pár kérést. - Nekem szükségem lenne alkalmasabb ruházatra. Ez az otthoni melegítő nem éppen másik univerzumba való utazásra lett kitalálva. Valamint ennék is valamit, mert az kimaradt. Még valami. Ha legközelebb be akar vonni bennünket, akkor ne csak azt tudja, hogy mit tanultunk az elmúlt időszakban, hanem azt is, hogy hogyan alakult a vezetőség. Nem demokráciába szerveződünk. Először a tisztek beszélgetnek és csak utána vonják be a közkatonákat. Mert ha Ön tiszteletben tartja a hierarchiánkat, mi is tiszteletben fogjuk tartani.
Feláll, majd szemrevételezi a kapott fegyvereket. Amennyiben a pisztolyokat nem lehet valamilyen módon övre vagy ruhára rögzíteni, kér ehhez való alkalmatosságot. A puskáknál pedig odafigyel, hogy kapjanak fegyverszíjat.
- Ha van annyi fegyver, mindenki vigyen magával pisztolyt és puskát is. - Figyelmezteti társait, majd Zam felé fordul. - Bármi közelebbi, hogy merre keressünk vagy hogyan utazzunk? Vagy a Bandázsok mindent ilyen téren, kisegítenek bennünket?

Grigorij a vezetőjükre néz. A becsmérlő szavakon csak mosolyog. Nem fog vele veszekedni. Aianre néz.
- Impresszív képességek, és egészen szépen néz ki. Bár elbújni nem könnyű benne. - mondja amolyan dicséretként. Tetszik neki a páncélos új játékszere. Aztán Yuufhoz fordul. Jéghideg pillantást vet rá. A vezetőjük éppen most produkált teljes és tökéletes inkompetenciát. Bár az is lehet, hogy ő téved. Viszont többen is ismerik a vádlót és harcoltak az oldalán. Ebből sejti, hogy megbízható valakiről van szó.
- Uram. Egyetlen kérdésem van. Ha nem akarnak velünk szövetséget kötni. - int a vádló felé. - Akkor miért akarnának pont emberi katonákat hozni. Miért pont a mi haderőnk gyarapodását segítenék? - kérdezi teljesen tárgyilagos hangon. A ruhán ő is elgondolkodik. Jelenleg csak egy nadrág és trikó van rajta nem éppen harci öltözet főleg a papucsával nem.
- Egy bakancs legalább nekem is kéne. Meg kaja. - mondja és elkezdi nézegetni a fegyvereket. Ha teheti két pisztolyt vesz magához. Elemzi őket. Latolgatja a súlyukat, hogyha közelharcra kerülne a sor akkor, hogy boldogulna velük. Legvégül a kezébe veszi a karabélyt. Megnézi és elgondolkodik.
- Zam Rel Vádló. - szólítja meg a férfit. - Nincs véletlenül a puskákhoz taktikai heveder vagy hordmellény? A pisztolyokhoz is kéne övtok. Valamint az anyaguk mennyire ellenálló, hányszor lőhetünk a fegyvereinkkel mielőtt lemerülnének? Esetleg van-e valamilyen egyéb taktikai felszerelésük? Érzékelők, villanó bombák vagy bármi olyasmi amivel összezavarhatjuk az ellenfelet? Mennyit bírnak ezek a pajzsok? Oh, igen és majdnem elfelejtettem. A kábító fegyverek hatnak a gépekre is? Mert mi van ha az őrszemekhez hasonló gépekkel kerülünk szembe? Talán dobáljam őket kővel? - teszi fel kérdéseit, az utolsót kis gunyoros hanggal és mosollyal kíséri. A többiek felszerelésével nem foglalkozik, viszont a sajátját átnézi. A csapat nem fogja őt védeni. Legalábbis így érzi. A vezetőjük egyenesen rühelli őt. Úgy tűnik hiába próbálta neki bizonyítani a hűségét és értékét a férfi ellenszenves vele. Végül a válasz után elkezdi magára pakolni a felszerelést. Ha kap valamit a kért dolgok azt is felveszi végül a cucc átnézése után Zamre pillant.
- Megtarthatom őket a végén? - kérdi már-már gyermeteg mosollyal. Úgy néz ki mint egy gyerek aki éppen új játékot kapott. Bár nem örül annak, hogy elveszik tőle a gyilkolás képességét.

Megy tovább a duma, nem baj, én szépen végig hallgatom, de aggasztó, hogy mindenki úgy viselkedik, ahogy, főleg a vezetőnk, nekem mondjuk bajom nincs vele normális, de... valamikor elszáll magától, meg, ahogy levettem engem annyira nem is bír. Gorgo mondja a dolgokat, képben van, ez jó hír, lesz ki aki lőjön, amikor kell. A vezetőnkre nézek.
- Én nem szeretnék vitázni, de a magam részemről addig leszek beszámítható, amíg nem kezd el szigorú őrmestert kiképzésen játszani.
Az én felszerelésem, ami engem illet meg van, cipőm, meg valami ruha, és ennyi, majd meglátjuk, nagy igényeim nincsenek.

Zam majmos megjegyzésére csak vállát vonok felé. Ezzel beérnünk amink van. Mellesleg régebben én sem voltam sokkal komolyabb. Az elméletileg vezetőnk enyhén leégeti magát. Hangosan felmordulok a hangnemen amit megenged magának.
-Lehet, hogy te vagy a csapat vezetője de jobb ha hangnemet változtatsz. Amúgy meg milyen háborúról fecsegtek? Tyranis céljait nem ismerjük, meg hadsereg sem kell neki ha valamit akár. Galactus meg mellékes most. Mentőakcióra megyünk nem háborúba, amúgy is jobb ha nem haragítunk magunkra még egy ellenséget, van így is elég. Jobb lesz ha megpróbáljuk csendben intézni a dolgokat...-
A ládához sétálok, egy pajzsot és egy kábító fegyvert emelek fel.
<-Remélem ezt nem fogjuk elcseszni....bár attól jobban félek, hogy a dühöm megint felülkerekedik bennem...ami vicces, hisz azt sem tudom miért vagyok annyira dühös néha....->
Szólok Zamhez kree nyelven, hogy adjon tanácsot vagy csak kipanaszkodjam magam mielőtt elindulunk.