Ruusan
X-Men Reneszánsz :: Little SW / Lil'SW :: Little SW :: Sith Birodalom területe :: Űr és egyéb nem túl fontos bolygók
1 / 2 oldal • Megosztás
1 / 2 oldal • 1, 2
Ruusan
A Ruusan nevű bolygó a 9. szektorban található a Birodalom és a Köztársaság határának találkozásánál. A Hoth's Brand nevű csillag körül kering, de a csillagrendszerben levő fehér törpe csillag, a Petja is befolyással van rá, mint ahogy a másik 9 bolygóra. Három holdja van, amelyeket a "Három Nővér" névvel illetnek.
A bolygó átmérője 21.000 km, saját tengelye körül 23 standard óra alatt fordul meg, az orbitális pályáját 355 helyi nap alatt teszi meg. Régebb erdők is voltak találhatóak rajta, most már csak sivatagok, kanyonok, barlangok, folyók, tavak és tisztások.
Lakosság szempontjából a faji feloszlás a következő: 60% - Bouncerek, 25% - Russániak, 10% - emberek és 5% - más fajok. Összesen 30.000-re tehető a lakosság száma. Semmiféle közigazgatási rendszerrel nem rendelkezik.
Három ismert hely található itt:
Fort Nowhere: Leginkább félkatonai támaszpont, ahol különböző csempészek és alvilági alakok ügyködnek. Eredetileg a Birodalom egyik támaszpontja volt, azonban a háború után innen is kivonták az embereiket.
Olmondo: A háború előtt a bolygó fővárosa volt, most már mint egyetlen legális településként szolgál a bolygó egyik nagyobb sivatagában. Birodalmi jelenlét csupán itt érezhető, de itt is minimálisan.
Jedik Völgye: A háború legszörnyűbb eseményének egyetlen emléke. Ebben a völgyben az itt szörnyethalt sötét és világos oldali jedik szobrai találhatóak. A legendák és történetek szerint a halottak szellemei is gyakran megjelennek itt, így minden ép eszű erőhasználó általában elkerüli ezt a helyet, és az egész bolygót is.
_________________
Re: Ruusan
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Rhyssa kapcsolatai jól jöttek, hiszen talált magának megfelelő embert arra, hogy elvigye őt az úti céljához, a Ruusanra. Ez viszont közel sem jelentett egyet a kényelmes eljutással. A hajó kialakítása miatt csupán a raktérben tudott utazni, ami kisebb-nagyobb konténerekkel volt tele, mindenik jól lezárva Ez leginkább azért jelentett gondot, hisz a bolygó, amelyikre tartott, egyik kereskedelmi útvonalhoz sem tartozott, így gyakorta eléggé sok manőverezést véghez kellett vinnie a pilótának, arról az egy-két kalózoktól való menekülésről nem is beszélve. Szerencsére mindez kellően elég figyelemelterelés volt számára, hogy ne fedezhesse fel az egyik dobozban, idejét meditálással töltő, fiatal twi'lek padawant.
Körülbelül egy egész napot felvett az utazás a nehezítő tényezők miatt, de végül a hajó elérte a Ruusan bolygót. A leszállásra sem kellett sokat várni, hiszen hamar zöld utat kapott a jármű és elkezdett belépni a légtérbe. Ez még egy kicsit rázkódósra sikeredett, de a kalóztámadáshoz képest semmiség volt, és amúgy is eléggé hétköznapi dolog. A csomagtér ajtajának az ablakán keresztül Rhyssa már láthatta is azt, ahova landolni fognak. Fort Nowhere egy hat ágú csillagra hasonlító felépítéssel rendelkezett. Első ránézésre eléggé romosnak tűnt, de a gyakorlottak hamar észrevehették a védelméül szolgáló ágyúkat, amik a csillag végein voltak felállítva. Hamarosan pedig a landolás is érezhető volt, valamint a hajtóművek lassú leállása. Odakint most már sötét volt és csak árnyakat lehetett látni mozogni. Az ajtó kinyitásakor viszont hirtelen reflektorok kapcsoltak fel, egyenesen elvakítva mindenkit, aki bent volt.
- Tegye fel a kezét! Ha kedves az élete ne tegyen semmi hülyeséget! - hallatszott kívülről, majd a Rhyssa számára már jól ismert hang is, amikor kibiztosítják a fegyvert, csupán mindez olyan tíz vagy hússzoros ismétlésben. Ekkorra már gyengítettek a reflektorok fényén, és szedett-vedett társaságot lehetett látni, ahogy különböző lőfegyvereket fognak a nőre, készen állva arra, hogy ha kell, akkor lőjenek.
//Aeyaj-al, mint ahogy azt egyeztettük, a 2. körtől fogok írni.//
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
//Előzmény: Hutt űr peremvidéke//
Nem nagyon törődött azzal, hogy kényelmetlen a raktér, nem volt különösebben gondja vele, azalatt a közel egy nap alatt, amíg idefelé tartottak addig legalább volt ideje arra, hogy a páncélját lefesse a kényes részeken és eltűntesse róla a Havoc Squad szimbólumát. Majd, ha innen hazamegy, akkor a Köztársaságban visszafesti, vagy ragasztja, de most ez itt nagy gond lett volna. Nem akarta sem az egységet, sem a köztársaságot bajba keverni. Ez személyes ügy volt, nem pedig államok közötti. Még akkor sem, hogyha azt tervezte, hogy megpróbálja megölni a Lord Xeth-et. Mivel tervezte ezt a gyilkosságot, valószínűleg a jártasabb erőhasználók észlelni fogják a szándékát, de remélte, hogy mivel katona volt és máskor is úgy ment csatába, hogy ez előfordul így nem. Igazából nem voltak illúzió, ez orvgyilkosságnak készült, messze nem olyan volt, mint egy hadszíntér. Az utazás alatt ő maga is meditált, BB-4 mellette békésen várakozott, néhány élesebb kanyarnál, vagy manővernél csipogott is, amiben a pilótát szidta és azt mondta, hogy Rhys-nek kellene vezetnie, mert jobb pilóta. Ezen a nő önkéntelenül is elmosolyodott. Ha lett volna olyan hajója, ami nem Köztársasági, hanem semleges és még tudja magát álcázni is, akkor nem kellett volna extra pilóta és hajó, hanem egyedül jött volna. De ezekből egyik sem állt rendelkezésére és a saját X szárnyú vadászát pedig mégsem nyúlhatta le az egységtől egy ilyen útra, mert azt rögtön kiszúrták volna. Nem, nem a sajátjai, azzal semmi gond sem lett volna, de a Birodalom megismerte volna, hogy ez egy köztársasági vadászgép.
A meditáció közben igyekezett megnyugtatni magát és higgadt maradni, ahogyan azt főleg Keth-től és Morwentől, illetve már Kael-től is tanulta. Izgatott volt némileg, remélte, hogy ezúttal már véget vethet ennek a rémálomnak és eltudja érni, hogy Keth hazatérhessen. Félni nem félt, tudta, hogy nagy esélye van annak, hogy meghal, vagy nem jár sikerrel, de ha meg is hal, legalább Keth-t nem fogják tudni vele zsarolni, mint ahogyan ott az álomban látta mindezt. Pilótaként pontosan érezte azt, hogy mikor is lépett ki a hajó a hiperűrből majd, be a a légkörbe. A hipertérből való kilépés érezhetőbb, de a másiknál is megvan egy nagyon kicsi érzés, ami neki mindennapos volt és árulkodó. Ahogyan ez megtörtént már felállt a földről és kinyújtott az izmait egy kicsit. Miután felkelt kinézett az ablakon és már látta a Fort Nowhere-t. Igazából maga azzal is beérte volna, ha a fővárosban landolnak, ami biztos távolságra volt ettől a helytől és úgy jön el ide egyedül. Azzal sem sodorta volna veszélybe a pilótát. Odakint mozgást látott a sötétben, ami nem jelzett jót.
- Azt hiszem, hogy vendégink lesznek – súgta halkan a droidnak.
Közben a hajtómű is leállt és nyúlt az ajtónyitó panelhez. Amint megtette egyből reflektorok vakították el és a jól ismert fegyverkibiztosítás hangját hallotta. Igyekezett felmérni, hogy ez mennyi lehet, sajnos két tucathoz közeli szám lehetett mindez. Egyelőre csak az egyik kezét emelte fel, hogy a reflektor fényét eltakarja a szeméből és akkor meglátta, hogy ezek csak haramiák. Legalább nem rohamosztagosok, pedig azokra számított volna. BB-4 félve csipogva gurult be a nő lábai mögé. Ha a keze ügyében lett volna a fénykardja, akkor talán még esélye is lett volna, de ha ezek a birodalmat szolgálják és bárki elkottyintja, mert túlélte, vagy a harc hevében üzenetet küld az impeknek, hogy egy erőhasználó van itt, akkor abból még nagyobb baja lehetne Rhys-nek. Így talán a legjobb az volt, hogyha csak sima zsoldosnak, vagy effélének nézik. Egyelőre majd csak felmérni szándékozott őket, hogy mit is tudna tenni ellenük, hogy kiszabadíthassa magát.
- Nem fogok ostobaságot tenni. Egyébként mit keresnek itt, ez a Birodalom területe, nem a maguké!
Közben feltette a kezét és még BB-4 is így tett, kiengedte a két kis karocskáját és a levegőbe emelte. A szavaival pedig remélte, hogy célba talál és lesz olyan idióta kalóz, vagy mi ezek között, aki dalolni kezd.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Rhys:
Rhyssa szavaira először feszült csend volt, majd egy emberként kezdtek el röhögni a fegyveresek. Az egésznek akkor lett vége, amikor az egyik, egy nagydarab drovian férfi felemelte a kezét. A csőcselék egyszerre hallgatott el és újra a feszült várakozás következett.
- Ne nevettessen, aranyom, természetes, hogy ez a Birodalom területe és mi mindnyájan jól nevelt és művelt adófizető polgárok vagyunk. Éppen ezért is van szükségünk pénzre, hogy az adóinkat és illetékeinket ki tudjuk fizetni. Ezt könnyen meg tudjuk majd szerezni azzal, hogy önt eladjuk a Birodalomnak. - ugyan az a hang volt, amelyik felkért a megadásra. Sajnos vagy túl rafináltak, vagy pedig túl ostobák voltak ahhoz, hogy a szavaid hatással legyenek rájuk. A kellemetlenségek pedig közel sem értek véget, hiszen hamarosan csípés szerű szúrást érezhetett a nyakán, majd azt ahogy elektromos áram halad át a testén pillanatnyi bénulást okozva, majd eszméletvesztést.
Fogalma sem volt, hogy mennyivel később tért magához. Kicsit még szédült, de különösebb baja nem volt. Ha szétnézett azt vehette észre, hogy egy cellában van. Minden felszerelését elvették, és egy egyszerű szürke ruházatot kapott. Ami viszont sokkalta nagyobb problémát jelentett, az volt, hogy a haja is teljesen ki volt engedve, vagyis bárki végezte az átkutatását az teljes munkát végzett. A rácsokon kívül pedig azt a személyt is láthatta aki mindezt véghezvitte. Egy fiatal, körülbelül a húszas éveiben levő nő volt a rácsokon kívül. barna bőre volt és kiengedett hosszú fekete haja. Amikor meglátta, hogy Rhyssa felébredt és esetleg őt figyeli, akkor csak mosolygott egyet, majd felvette a ládást, amiben Rhyssa észrevehette a saját felszerelését, beleértve a fénykardot is, majd távozott a helyiségből.
A rácsos ajtó, ami elválasztotta Rhyssát a szabadulástól, be volt zárva, valamint halk zúgást is lehetett felőle hallani, úgyhogy valószínűleg áramot is vezettek belé, biztos ami biztosra menve. Ha kinézett a rácsok között, akkor mindössze egy ajtót láthatott, valamint néhány, egyenesen az ő celláját figyelő kamerát. Viszont hamarosan az egész eltűnt, a cella, az ajtó, a kamerák, minden. Helyette Rhyssa teljes sötétségbe találta magát, olyanba, ahol még a saját kezét se láthatta, még akkor sem, ha közvetlenül a szeme előtt mozgatná azt. Ezt követően néhány méterrel előtte egy emelvényen, amihez lépcsők vezettek, egy trónus állt, olyasmi, amit árnyjáráskor láthatott, mikor a Birodalom területén járt. Ami viszont ennél felkavaróbb lehetett az a páncélos alak volt, aki a trónuson üldögélt. Amikor észrevette Rhyssát akkor a kezével jelzett, mintha az embereit küldené el, pedig a nő senkit sem látott saját magán és az urdrarron kívül.
Aeyaj:
A dobozban való rejtőzködés több szempontból is előnyös volt a twi'lek padawan számára. Elsősorban azért, hogy anélkül el tudott jutni a végcélhoz, hogy az a személy felfedezhette volna, aki miatt ezt az egészet el kellett követnie. Másodsorban pedig azért, mert nem került rivalda fénybe, mint ahogyan a százados, és megúszta sokkolás nélkül. Igazából csak halhatta, hogy mi is folyik odakint, de az éppen elegendő volt.
- A lányt vigyétek a cellába, a cuccokat pedig a raktárba. Jó kis zsákmányt fogtunk! - hallhatta még a férfi hangját, aki korábban Rhyssával beszélgetett. Legalább tudhatta, hogy hová viszik a nőt. Ez után viszont elkezdték a hajó rakományát lepakolni. A padawan érezhette amikor eljutottak az ő ládájáig, hiszen azt is felemelték és elszállították. Jó ideig érezhette ahogyan zötykölődnek vele, valószínűleg többször finomabban be is ütötte emiatt a fejét a doboz falába. Végül aztán, feltehetőleg mikor megérkeztek arra a helyre ami a raktár volt, akkor letették a dobozát, majd hallhatta, ahogy a hordozói elhagyják a helyet.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Néhány pillanatig nem tudta az alak szavai után eldönteni, hogy ezek most tényleg ennyire idióták, vagy pedig éppen okosak. Nem, az okost teljes mértékben kizárta volna, mert nem biztos, hogy jól kerülnek ki abból az eladásból. Főleg, hogyha az fog idejönni pár nap múlva, aki. A Maul-on látott droviant sem tartotta észlénynek, ahogyan a faj szinte egyik tagját sem, mind kapzsi volt és a pénz hajtotta csak őket, minimális ésszel. Kommandóséként, főleg kommandósként ilyen helyzetben sem jött zavarba saját maga és nem aggódott, a pszichológiai hadviselés pedig még mindig beválhatott, így igazából nem is habozott, hogy ezzel próbálkozzon. Tudta, hogy elvileg, aki hazudik és kitalál, dolgokat balra néz el és nem a másik szemébe, így ő pontosan a drovian szemébe igyekezett nézni.
- Eladni a Birodalomnak a Birodalom állampolgárát? – kérdezte. – Nem hiszem, hogy a legjobb ötlet lenne.
Igazából könnyedén behazudhatta volna Lady Vadrint a diplomácia és terjeszkedés nagyurát, hogy a nővérének a mestere és ezek itt halottak ha nem engedi el. Volt egy olyan érzése, ha megpróbálnak utána járni, akkor megerősítést is kaphatnak, mert nem sokan mászkálnak a csillagködben a homlokukra tetovált zöld háromszöggel. A családja minden tagja viselte, ahogyan a nővére is, így a kötelék legalább biztos lett volna. Vadrin pedig a birtokában levő információk fényében örülhetett is volna, ha megkaparintja őt. De esélyes, hogy ez a csürhe annyira ostoba volt, hogy minderről tudomást sem vettek. És valóban, mert még érezte a sokkolást, próbált volna ellene küzdeni, de a végén az összes izma görcsbe rándult, még hallotta BB-4 csipogását, és azt, hogy próbált sokkolni a haramiák felé, végül pedig elvesztette az eszméletét.
Fogalma sem volt, hogy mennyi idő telhetett el, de még kissé szédült a nyaka fájt, ahol a sokkolás érte és valószínűleg az álla és a teste elülső fele, amivel elzuhant a földre és beverte magát. Mindenhol haja lepte be, ösztönösen nyúlt hátra, hogy megnézze a fénykardot, de a teljes haja szét volt bontva, semmi sem volt már fonva, így azt is megtalálták. Még az alsóruhája, amit a páncél alatt hordott sem volt rajta, hanem csak egy szürke másik valami, amit ráadtak. Ezek után igyekezett felmérni a cellát, hogy mi van benne, vagy éppen odakint. Kint egy nőt látott meg, akinél egy láda volt, amint felállt a helyéről látta, hogy abban volt minden felszerelése és Keth fénykardja is. Sietős léptekkel indult az ajtó irányába, de mielőtt a rácsot megérintette volna meghallotta az elektromosság hangját. Már tudták, hogy erőhasználó és így minden óvintézkedést megtettek, legalább is ezt konstatálta magában. A kinti részt még látta a kamerákat és az ajtót, így igyekezett megnézni azt, hogy a cellának milyen zárszerkezete van, hátha az Erő segítségével kitudná nyitni.
Azonban ekkor valami furcsaságot észlelt, mintha minden sötétedett volna körülötte és a teljes cella, az ajtó minden elmosódott és teljes sötétség fogadta. Még soha sem tapasztalt ilyet, semmit sem látott jó pár pillanatig, felemelte a kezeit, megmozgatta a lábait, de azokat sem látta. Noha magát nem látta, de a helység egy kis részletét igen, ami hasonlított a Sötét Tanács teremre, de kicsit más volt mégis, főleg, hogy a csuhás hatalmas szobor is hiányzott a háttérből. Egy újabb árnyjárás lehetett mindez, bár most más, mint eddig, mert nem meditált, vagy aludt, ébren volt. És meglátta Lord Xeth-et a trónszéken, aki úgyszintén észrevette őt. Látta az elküldő kézmozdulatot, de Rhys senkit sem látott itt kettejőkön kívül. Mint máskor most is érezhetően elkapta a düh és a gyűlölet a férfi iránt és roppant dacosan, dühösen nézett felé.
- Hogyan és mikor kötött magához?! Mit akar tőlem és tőle?! – kérdezte dühösen. – Hagyjon végre engem és Keth-t békén!
Váltott a végén hirtelen témát. Megannyi kérdése lett volna, hogy Keth-től mit akar, miért akarja őt a tanítványának és még sorolhatta volna. Tudta, hogy ebben a helyzetben is nyugalomra intette volna Keth, Morwen és Kael is, de a szíve hevesebben vert és dühös volt. Nem tudta, hogy mire képes ebben a vízióban(?), vagy miben, mert abban biztos volt, hogy ez nem árnyjárás és ahhoz sem illett, amit az életkötelékről tudott. De egy próbát megért, amit tenni akart, próbált a trónon ülő alak felé lendülni, ha sikerül és képes fizikailag tenni itt valamit, akkor próbálta odajutni a másikhoz, megragadni a sálát, leütni a fejéről a sisakot és ha ez sikerül, akkor a sállal megfojtani és kitörni a másik nyakát. Kitérni csak akkor próbál, ha a férfi fénykardhoz nyúl, egyébként csak blokkolni igyekszik katonai és kommandós tudásával a fizikai támadásokat.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
A hajóra való feljutás volt a legkönnyebb dolog. Mindössze annyit kellett tennem, hogy elrejtőzzek az egyik dobozban. Persze ez nem jelentette azt, hogy kényelmes utazásom lett volna, hiszen hiába a hajlékonyság és a jó képzés, mindössze annyi helyem volt, hogy összefont lábakkal tudtam ülni egy nem túl tágas dobozban. Szerencsére levegőt kaphattam és hallhattam azt is, hogy odakint mi történik. Erre pedig meditálás közben elég jól tudtam figyelni is.
A landolást követően, valamint azt, hogy a csomagtér ajtaja kinyílt, hallhattam, hogy az általam megfigyelt személy elég komoly bajba került. Egyik kezemmel megsúroltam az orrnyergemet, most már sokkal érthetőbb volt számomra, hogy miért is kérte a Jedi Tanács, hogy megfigyelőként kövessem a századost. Kifejezett érzéke van arra, hogy bajba kerüljön. Viszont azt hiszem, ez rólam is elmondható, hiszen hanem nem ülnék egy dobozban abban reménykedve, hogy nem vesznek észre.
Szerencsére ilyen gond nem volt, mert egyből nem vizsgálták át a dobozokat, vagy legalábbis azt kihagyták amiben én voltam, hanem csak elszállították. A nem túl gyakorlott, illetve határozottan nem gépi, szállításnak köszönhetően párszor beütöttem a fejemet a doboz falába, de végeredményben sértetlenül, maximum pár lila-kék folttal, de elértem a raktárba ahova szállítottak.
- Kijutni, majd irány a cella megkeresése. - suttogtam magamnak halkan, miután az engem szállító személyek léptei már nem hallatszottak. Legelőször a doboz tetejét igyekeztem kinyitni, hiszen ha semmit sem raktak a tetejére, akkor ez különösebb gond nélkül mehet. Ha mégis "csapdába" lennék esve ebben a nem túlzottan tágas térben, akkor drasztikusabb lépést kell tennem azzal, hogy az egyik fénykardot használva vágjak magamnak a doboz oldalán kiutat és ott hagyjam el azt.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radiokatív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Rhys:
A páncélos férfi egyelőre sem Rhyssa tekintetére, sem pedig a szavaira nem válaszolt. Csak ült a székében és figyelte a nőt, és biztosan őt figyelte, hiszen érezhette magán a tekintetét. Az elrugaszkodást és a férfi irányába való lendülés, azonban elég hamar elég kemény felületnek ütközött fejjel. Egy pillanatra az egész kép megremegett és láthatóvá vált a cellának a fala, aminek az imént Rhyssa nekiugrott, majd nem sokkal később újra a páncélos alak trónusa előtt találta magát.
- Az életkötelék, aminek létrehozásával engem vádolsz, teljes mértékben a te tudatlan cselekedeted volt. Ami a férjedet illeti, olyan messze van tőled, ami elérhetetlen számodra. - szólalt meg végül Lord Xeth, de a hangját a páncéljának sisakja nagyban torzította, egészen a felismerhetetlenségig. Lassan felállt ültéből és a hátamögött összekulcsolt kezekkel sétált feléd, lefelé a lépcsőn, majd pár méterre tőled megállt. Ha ki akartál nyúni felé, vagy bármi, akkor továbbra is érezhetted a cella falát, mintha valami láthatatlan falként választana el a férfitól.
- Csupán azt nem értem, hogy miért nem ölted meg mindet. Hagytad, hogy elfogjanak, pedig már azelőtt tudtad, hogy veszélyben vagy, mielőtt ők bármit is tettek. Közel sem esett volna nehezedre még előttük lépni, és minden eszközöd megvolt arra, hogy végezz velük. Senkit sem érdekelt volna a haláluk, senkinek sem számítanak. Helyette most egy cellában ülsz és elvették mindenedet, még azt a fénykardot is, amit őriztél. - szavaiban hol kíváncsiság, hol pedig vád érződött. Leginkább olyan volt, mintha egy kisgyerekkel, vagy pedig egy láncra vert kutyával beszélgetne. Közben azt is érezhetted ahogy valami nagyon mély és sötét ólálkodik körülötted, mint egy vadállat, ami arra vár, hogy az áldozata a legapróbb gyengeséget mutassa, vagy a legkisebb hibát is ejtse és lecsaphasson rá.
Aeyaj:
Sajnos hiába próbálkozott Aeyaj a doboz fedelének kinyitásával az nem moccant semennyit sem. Valamit rakhattak rá azután, hogy őt idehozták és jelenlegi pozíciójában elég erőt sem tudott kifejteni a szabaduláshoz. A fénykard használat viszont jó taktikának bizonyosodott és képes volt egy akkora lyukat vágni, hogy kiférjen rajta különösebb gond nélkül. Kimászni kitudott, viszont a lábra állással még várnia kellett néhány percet, hiszen a lábai eléggé elgémberedtek a kényelmetlen és folyamatosan egy pozícióban való tartástól.
Amennyiben ha körbenézett a raktárban dobozokon kívül semmit sem láthatott. Ennek az volt a nagy előnye, hogy senki sem volt rajta kívül ebben a helyiségben. Miután újra tudta használni a lábait, azután körbenézhetett a raktárban, de mindenik láda le volt zárva, kivéve az amiből kimászott, mert azon egy elég nagy lyuk tátongott. Nem olyan messze pedig egy kijárat volt. Amennyiben azt használta, akkor a raktár előtti részhez jutott, ami nem volt túl messze attól, ahol a hajó korábban landolt. Odakint teljes sötétség volt, és őröket, vagy hasonlót is csak nagyon messze lehetett észrevenni az egyik olyan épületnél amiből fény jött ki. Hamarosan egy másik, közeli épületben is fényt kapcsoltak és egy ember nő sétált ki onnan, kezében egy ládában. Ha megfigyelte, akkor észrevehette a ládában a százados felszerelését, valamint az egyik korábbi küldetésen látott fénykard markolatát is.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Az, hogy a férfi nem felelt a szavaira, csak jobban dühítették, főleg, hogy a másik még figyelte is. Eléggé kellemetlen érzésnek vélte mindezt, főleg, hogy nem látta a másik arcát, tekintetét, így nem tudta eldönteni azt sem, hogy mégis milyen formában nézi őt a másik. Érdeklődve, vizsgálgatva, esetleg nem lát mást benne, csak egy darab húst? Esetleg valamit, amin keresztül eljuthat addig, amit akar? Végül azonban nem várt, hanem lendült, hogy megtámadhassa a férfit, de néhány lépés után igencsak kemény felületnek, a falnak ütközött, tovább gazdagítva a zúzódásait. Így most újra látta a cellát, ahogyan minden megremegett, végül pedig visszaállt a sötétség, amiben az előbb is volt és újra a trónus, illetve Lord Xeth volt előtte. Egy lépést hátrált a faltól, néhány pillanatig még elgondolkodott azon is, hogy leül a földre, de túlságosan is ideges volt mindehhez.
- Az életkötelékhez ketten kellenek! – vágott vissza dühösen. – És nem olyan dolog, hogy eldöntöm, hogy akarom-e, vagy sem és kialakítom egy általam soha sem ismert személyben, akinek a létéről nem is tudtam addig!
Örült, annak, hogy most már nem volt annyira tudatlan az erő dolgaival kapcsolatban, mint pár hónappal korábban, mert akkor talán még el is hitte volna mindezt, amit Xeth mondott. De így már nem, pontosan tudta, hogy nincs akkora ereje és hatalma, hogy mindezt megtehesse. A folytatásnál szinte elhűlt benne a vér, ha csak blöff lett volna a férfi részéről az, amit mondott, akkor igazolást szerezhetett volna arról, hogy valóban férj és feleség viszony volt a páros között. Rhys ugyanis minderre teljesen elsápadt és most még a félelem is érezhető volt felőle. Honnan tudta?! Mire ez átfutott a fején már tudta, hogy honnan tudja a másik, hiszen a hírszerzés feje… de nem, mindez kevés volt ahhoz, hiszen csak Rana, Jassa, Enos, Keth és az a férfi tudta, aki összeadta őket. Elkerekedtek a szemei, vajon az életköteléknek hála már mindent tudott róla, az ő saját fejéből olvasta ki ezeket a férfi, vagy mégis hogyan?! A félelmen kívül zavarodottság is került az érzelmeibe és egy fájdalmas felismerés, melytől megremegett és kezdett összeállni a kép. Xeth érezhette, hogy akkor ott van ő maga is, már akkor vegyesen árnyjárással és életkötelékkel, és akkor még ketten voltak. Elfogta a hányinger és ösztönösen odakapott, ahol a hasa volt és önkéntelenül is térdre zuhant. Küszködnie kellett, hogy visszatudja tartani a könnyeit, a hangja így is remegett, a gyűlölet és a visszatartott könnyek miatt.
- Hazudik! – sziszegte. – Maga volt… tudta, hogy ott voltam aznap este és nem egyedül… maga volt… maga ölte meg a gyermekemet… Keth-el közös gyermekünket… maga egy szörnyeteg… - itt kellett néhány pillanat, hogy mélyebb levegőt vegyen, majd kiabálva tört ki belőle. – MIÉRT?! MIT ÁRTOTTUNK MI MAGÁNAK?!
Közben a férfi felállt és közelebb sétált, alig pár lépésnyire, Rhys próbált kinyúlni felé, de csak a hideg acélfalat érezte, most már legalább tudta, hogy nincsenek fizikailag egy helyen, még ha nagyon is úgy tűnt mindez. A nő még szinte fel sem ocsúdott az előzőekből Lord Xeth pedig folytatta az előzőket. Az újabb meglepettség szerencsére kellően elég volt ahhoz, hogy a könnyei ne eredjenek el és újra meglepve nézhessen fel a nagyúrra. Az elejével még igyekezett nem is törődni, de a férfi szavainak vége olyan volt a fénykardnál, mintha egy tőrt forgattak volna meg a nő szívében. Hiszen az Keth fénykardja volt, amire az életénél is jobban akart vigyázni.
- Rohadék! – vicsorogta.
Közben megérezte azt a mély sötétséget, ami körülötte volna, egyelőre nem fojtogatóan, csak annyira, hogy ott leselkedett mindenhol körülötte. Bármilyen más esetben olyasmivel vágott volna vissza, hogy úgyis a birodalomnak akarják eladni, akkor meg ez a terve, hogy közel jusson és megölje őt. De most ebben a helyzetben nem tudta megtenni, beszélni ezzel az alakkal más volt, mint ahogyan képzelte. Helyette inkább olyat igyekezett, mivel esélyes, hogy felhúzza a másikat.
- Mert én jobb vagyok, mint maguk, lehet, hogy a vérem és származásom miatt urdrarrnak kéne lennem, de nem vagyok. Nem választottam a könnyebbik utat, én a fény és a köztársaság katonája, harcosa vagyok, nem pedig valami szörnyeget! Nem ölök csak azért, mert megtehetem, magával ellentétben van morálom. és arra pedig Keth tanított meg, hogy nem élhetek vissza az erőmmel a nálam gyengébbek felett. Amit maga mond mészárlás lett volna, ölök, ha kell, de nem így! Ha meg eladnak a birodalomnak… legalább hamarabb akadok magára és tudom megölni, majd hazavinni biztonságban a férjemet!
Végül mégiscsak sikerült, noha nem teljesen úgy, ahogyan ő akarta, de kellően makacsul, félelem nélkül, bár dühvel és haraggal.
- Miért pont minket szemelt ki magának? – kérdezte újra, hátha ezúttal választ kap.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
Hiába próbáltam a doboz tetejét kinyitni, az meg sem mozdult, sem az első, sem pedig az utolsó próbálkozásra. Valamit bizonyosan rápakolhattak, és valószínűleg az sem segített, hogy nem épp súlyemeléshez megfelelő pozícióban voltam a dobozban. Úgyhogy ez a lehetőség ki lett zárva. A másik amivel próbálkoztam, már alapból megfelelő stratégiának bizonyult, bár ha nem lett volna muszáj nem folyamodtam volna hozzá. Leakasztottam a kék fénykardomat, majd úgy, hogy aktiváláskor a penge egyből elkezdhesse a kivezető út vágását, aktiváltam. Ilyenkor volt hasznos az, hogy nem nőttem túl nagyra, így nem kellett olyan nagy lyukat vágni a doboz falára ahhoz, hogy kijuthassak, viszont egy sokkal kellemetlenebb problémába ütköztem a kimászást követően. Azzal még várnom kellett, hogy lábra tudjak állni, hiszen úgy éreztem, mintha zseléből lettek volna, és a szúró fájdalom sem sokat segített. A hosszú utazás miatt eléggé elzsibbadtak, még az a szerencse, hogy nem tartott tovább az egyetlen napnál.
Végül néhány perc elteltével már újra a régi voltam. Gyorsan körbevizsgáltam a raktárat, hogy hátha találok itt valamit. Bármit ami használható, esetleg a százados droidját. Fogalmam sem volt arról, hogy azt hová vihették, így ez is pont ugyan olyan jó helynek bizonyult rá, mint bármelyik másik. Viszont semmit és senkit sem találtam. Legalább nem kellett konfrontációba kerülnöm még.
Mivel csak egyetlen kijáratot találtam, így azt is használtam. Szerencsére az éjszakának köszönhetően odakint sötét volt, így nem láthatott senki, habár ahogy szétnéztem nem igazán láttam én magam senkit, csupán nagyon távol az egyik épületnél, az pedig nem befolyásolhatott. Az pedig nem volt logikus, hogy a cella amiről beszéltek ott lett volna. Viszont sok gondolkodás már nem várt rám, hisz hamarosan az egyik közeli épületben fényt kapcsoltak és egy nő sétált ki onnan, kezében egy ládával aminek a tartalma nagyon is ismerős volt számomra. A százados felszerelése volt benne.
- Egy nagyon jó barátom igényt tartana ezekre a holmikra. Megkaphatom a ládát? - siettem oda a nőhöz, ami után meggyőződtem róla, hogy teljesen egyedül van és senki sincs a közelben. Igazából szerettem volna a lehető legbékésebben elintézni a dolgot, hiszen nem volt ínyemre, hogy erőszakot alkalmazzak, de hogyha szükséges volt, akkor felkészültem arra is, hogy akár pszichológiai hadviseléshez folyamodjak, vagy ha semmi más nincs, akkor fizikailag is lépést tegyek.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radiokatív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Rhys:
A férfi arca nem látszódott, de érezhető volt, hogy elégedettség tölti el amiatt, amin Rhys megy keresztül. Mintha végig erre is vágyott volna, hogy a nőben egyre erősödjön a gyűlölet és a harag.
- A szörnyeteg, akiről beszélsz, te magad vagy. Te magad ölted meg a gyermekedet, nekem semmi közöm hozzá. - rándította meg a vállát a páncélos férfi és bármennyire is tűnt szürreálisnak a dolog, Rhyssa érezhette, hogy amit a férfi mondott, az teljes mértékben igaz volt. - Ami pedig az életköteléket illeti, ha már ennyire rövid idő alatt lettél, ilyen nagy mestere az Erőnek, akkor csak, hogy tisztázzuk a dolgokat, közlöm veled, hogy azon a bizonyos napon, Varonat-on csupán az ostobaságod és tudatlanságod okán kapcsolódtál rám az Erőn keresztül, én pedig hagytam, hiszen így bőven elláttál információval amikor kellett. - a szavai gúnyosak voltak, már-már megvetőek, közben pedig elindult, megtartva ugyan azt a távolságot, és mikor megállapodott, akkor pont annyira messze volt a nőtől, mintha valaki a cella ajtaján kívül állna. A következő szavai viszont nevetést váltottak ki belőle, amit a körülötte ólálkodó sötétség szintén utánozni kezdett, bár inkább vadállatok nevetésére hasonlított, mintsem értelmes lényére, és valahol a nagy kavalkádban egy teljesen eltérő hangot is hallhatott Rhyssa, ami inkább nyüszítésre hasonlított, mintsem nevetésre.
- Valóban jobbnak tartod magad? Te lennél a fény és a köztársaság katonája? Ez esetben gondolom mindent ennek a fényében követsz el, úgyhogy szóltál a feletteseidnek és a Jedi Rendnek, hogy a Ruusanra utazol, mert a Sötét Tanács egyik tagja odatart. Bizonyára nem egyedül érkeztél, egy csempész hajóján, akinek a holteste eddigre már biztos ki is hűlt. Ahogyan azt sem akarod, hogy az érzelmeid által vezérelve megölj akár egyetlen személyt is. - a hangja játékossá, már-már nyájassá vált. Többször is vissza kellett tartania a kuncogást, amit a sisakja recsegésként továbbított. Viszont érezhető volt, hogy a könnyedebb és lazább szavak mögött valami nehéz és veszélyes húzódik meg.
- Ami pedig téged és azt a férfit illeti, csupán elvarratlan szál vagytok, akikkel érdemes játszani, habár benned még van némi potenciál. Ha valóban szeretnél segíteni rajta, akkor van egy lehetőség. Válj a tanítványommá, esküdj örök hűséget nekem, a Birodalomnak, és a Császárnak, akkor pedig a szavamat adom, hogy mindent megteszek ami az erőmből telik, hogy a férjed életben maradjon. - a szavakat követve minden eltűnt. Továbbra is a sötétségben voltak mind a ketten, de az a sötét erő, ami eddig körbevett mindent, most nyomtalanul a semmivé vált. A trónus sem látszott már.
Aeyaj:
Senki sem volt az éjszakában, aki miatt aggódnia kellett volna, így könnyedén eljuthatott a nőhöz. Egy barna bőrű és hosszú fekete hajú ember nő volt, fegyvere egyáltalán nem volt, csupán az a fehér színű ruha, amiben volt, valamint a láda a kezében. A padawan kérdését követően hosszan figyelte a lány arcát, mintha megpróbált volna valamit kiolvasni belőle.
- Tessék. - nyomta kis idő múlva a twi'lek lány kezébe a dobozt. - Nem ajánlom, hogy a fő járatot használd, a kamerák miatt, jobban jársz, hogyha a szellőzőt használod a cellába való bejutáshoz. Azután pedig jobb ha a hátsó járaton minél hamarabb leléptek, tisztogatás lesz itt hamarosan. - a hangja nyugodt, kedves és játékos volt, majd egyszerűen ott hagyta a lányt faképnél. Amikor megpróbált utána nézni, akkor már senkit sem látott, mintha a nőt a föld nyelte volna el. Úgyhogy teljes mértékben egyenes útja volt a megmentő akcióhoz. Amennyiben úgy tett, ahogy azt a nő mondta, akkor az épületbe, ahonnan a nő lépett ki, belépve egy kisebb helyiségben találta magát, pár asztallal, polccal és két ájult férfivel. Illetve helyesebb azt mondani, hogy halottal, hiszen ha jobban megvizsgálja őket, akkor észreveheti a fénykard által okozott egy-egy égett lyukat.
A szellőzőjáratba való bejutáshoz a falon találhatott lehetőséget. A járat pontosan akkora volt, hogy épp kényelmesen el tudott férni benne, és elég hamar tudott is haladni, még az sem jelentett gondot, hogyha zajt okozott volna, hiszen a századoson kívül mindenki más halott volt az épületben. Amikor eljutott ahhoz a kijárathoz, ami a cellába vezetett, akkor egy csavarokkal lezárt kijárathoz ért. Ezen még át kellett jutnia ahhoz, hogy a cellába érjen. Itt viszont már hallhatta, hogy a nő miket mond.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Attól, hogy megérezte a Xeth felől áradó elégedettséget, csak még erősebben érezte a dühöt magában, ami szinte kirobbanni akart belőle, hogy utána hihetetlen pusztítást vigyen véghez itt a cellában körülötte. A férfi szavaira akármennyire is vissza akarta tartani a könnyeit azok végigperegtek az arcán. Maga előtt motyogott valamit, hogy nem, nem ő tehet róla, ezt tudta, soha sem akarta a gyermeke halálát, a legboldogabb akkor volt az életében, amikor megtudta, hogy terhes. Néhány pillanatra felvillant a szemei előtt az, amit látott az egyik árnyjárásakor, hogy Keth is pont azt az üzenetet nézte, amit küldött akkor, amikor megtudta. Sírva rázta meg a fejét és dühösen, de elszántan rázta meg a fejét.
- Nem, ezt nem fogod elhihetni velem… ha te nem vagy, Keth még mindig velem lenne.
Noha érezte, hogy a férfi igazat mondott, hogy nincs köze hozzá, lehet, hogy közvetlenül is, de közvetetten igen és Rhys ezen meggyőződését semmi sem ingathatta meg. A szemei ismét elkerekedtek, amikor a férfi a Varonat-ot hozta fel, azt tudta, hogy ott az Erőn át hívott segítséget, de soha sem gondolt arra, hogy már akkor létrejött az életkötelék közte és Keth között és ezek szerint nem csak a későbbi férje érzékelte a segítségkérést, hanem Xeth is. Már akkor üldözte volna őt? Milyen régre nyúlt vissza kettejük, vagyis immáron hármójuk története? Fel se tűnt neki, hogy áttért tegezésre a magázódás helyett, a férfi szavaira sírva nevetett fel, pedig leginkább úgy érezte, mintha egy tőrt forgattak volna meg ismét benne.
- Akkor nagyon rossz személyt választottál, egy senki vagyok, tőlem semmit sem tudhattál meg… csak egy apró homokszem vagyok a Köztársasági gépezetben… csak egy alacsony rangú tiszt…
Az egyetlen kiemelkedő benne, hogy jó pilóta és az, hogy egy jedi felesége, semmi több. Ennek ellenére nagyon fájt neki, hogy akaratlanul is, bármilyen információval látta el a Birodalmat. Ha hazamegy, kénytelen lesz elmondani a feletteseinek, hogy megbízhatatlan Xeth miatt és le kell szerelnie. Fájt neki nagyon és végtelenül dühítette, azt kívánta, hogy bárcsak elérhette volna azt a férfit és akkor fizikailag is kiadhatta volna magából a dühét és gyűlöletét, amit iránta érzett. Ha képes lett volna megölni, akkor tényleg nem kellett volna tovább ezt elviselni. Ahogyan a férfi haladt körülötte, akkor követte őt a tekintetével, azt, aki tönkretette minden értelemben. Árulót csinált belőle…
- Gyűlöllek! – sziszegte ökölbe szorított kezekkel.
A következő szavaira mind a férfi, mind pedig a körülöttük levő árnyak nevettek, amik csak még jobban dühítették, úgy kellett visszafognia magát, hogy ne lépjen a falhoz és üssön bele, hogy ezzel vezesse le a dühét. De az is jól esett volna, ha valamit a falhoz csaphatott volna, vagy törhetett és zúzhatott volna. A nevetésben azonban olyasmit is hallott, ami nem volt odaillő, mintha máshonnan reflektált volna Rhys irányába.
- Keth? – kérdezte meglepetten, összeszorult torokkal és görcsbe ránduló gyomorral.
Tudta már, hogy az életköteléknek hála képesek érezni egymást érzelmeit, gondjait bármilyen távolságból, biztos volt benne, hogy Keth érzi a mostani gyötrődését, szenvedését és ezt „hallhatta” vissza. De ez nem tartott sokáig és Xeth szavai újra magra vonták a nő figyelmét. A düh és a harag tovább fortyogott a nőben a másik szavaira, meglepődött néhány pillanatra azon, hogy a férfi tudta, hogy hol van és azt is, hogy miért jött. Most már teljesen biztos volt benne, hogy csapda volt. Mikor lett vajon olyan fontos, hogy a Birodalmi hírszerzés úgy intézze, hogy egy sima katona egy ilyen csapdába sétáljon bele.
- Ez nem köztársasági ügy, hanem személyes! Te sem szaladgálsz a császárhoz, hogyha ki kell törölni a s*ggedet, vagy épp tisztogatni kell a félrelépésetek miatt, mint az űrállomáson… - a dühtől a hangja kicsit remegett, de roppant gúnyos élt is felvett.
Itt kellett vennie egy mély levegőt, hogy folytassa.
- De láthatóan téged roppantul szórakoztat, hogy efféle csapdákat készíttess nekem…
Próbálta lenyugtatni magát nagyobb levegőkkel, de nem igazán ment, valószínűleg bárki láthatta volna a sötét oldalt kavarogni körülötte érezhette is volna benne.
- Egyszer hagynám, hogy az érelmeimmel vezérelve öljek… és az te lennél!
A zöld szemei most már lángoltak, még valamennyire képes volt arra, hogy a hangsúlyokat kiérezze a másik hangjából. Azt még érezte, hogy valami súlyosabbhoz vezetnek a már-már játékos szavak, de az, amit Xeth mondott azt nem várta. Noha tudta a látomás miatt, hogy ide tartanak, de ez akkor is meglepte. Hirtelen minden sokkalta sötétebb lett, csak a feketeség volt, már a trón sem látszott, csak Xeth és ő maga volt ott. Újra ökölbe szorította a kezét, a tekintet, amivel a másikra nézett, ha ölni lehetett volna ezzel, akkor az urdrarr nagyúr már holtan feküdt volna a földön.
- Ő, nem csak „az a férfi”! – mondta olyan mély gyűlölettel, amire nem is hitte, hogy képes. – Ő Keth Tye E’ron jedi lovag, a férjem, a férfi, akiért bármit megtennék, az egyik, ha nem a legnemesebb szívű személy, akit ismerek! Megtiltom, hogy valaha is egy senkinek tituláld!
Ezek után sírva nevetett fel, a szíve szerint igent mondott volna, hogy azzal megmentse Keth-t, még ha ezzel el is veszti őt örökre. De legalább biztonságban volt, azonban a józan esze tudta, hogy ez is csapda, hiszen látta a látomásból. Nem tudta, hogy mit mondjon, nagyon igent akart, de mellette nagyon nemet is. A férfi könnyedén érezhette a hatalmas vívódást benne, hogy mit is mondjon. A kezeibe temette az arcát, majd letörölte a könnyeket, de azok újra kibuktak a szeméből.
- Azt akarod, hogy áruljak le mindent és mindenkit, amiben hiszek, olyasvalamiért, amit nem fogsz, és nem akarsz betartani. Ha igent mondok is megölöd a szemem láttára, és miközben haldoklik és még akkor is próbál tőled távol tartani képébe neveted, hogy nem csak a tanítványod vagyok, hanem mindenhogy a tied… nem csak engem, de őt is módszeresen akarod elpusztítani, elvenni mindent, ami az övé. Ez nem pusztán szórakozás és játék számodra, miért fáj neked ennyire, hogy szeretjük egymást Keth-el és egymáséi vagyunk? – mondta és kérdezte keserűen. – Láttam ezt ott voltunk mind a hárman és Hiuval… aki meg veled közölte, hogy nem biztos, hogy a tied leszek, mert a császár kezei máshogy dönthetnek… fogalmam sincs ez mit jelent, de biztos keresztülhúzzák a számításaidat.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
Én aztán mindenre felkészültem, csak arra nem, ami fogadott végül. Olyannyira sokkolt, hogy milyen könnyű dolgom volt, hogy csak álltam ott és néztem a nőre még azután is, hogy a kezembe nyomta a százados felszerelését. Mire felfogtam a szavait és már fordultam volna utána, hogy megkérdezzem ki is ő és miről beszélt, már nem volt sehol. Vagy kifejezetten képzett személy kellett legyen, vagy nagyon erős erőhasználó ahhoz, hogy csak ilyen szimplán eltűnjön az éjszakába. Sajnos ezt már nem igazán tudhattam meg tőle, úgyhogy összeszedtem magam és bementem az épületbe ahonnan ő kijött. Elég szerény berendezettsége volt és egy pillanatra harckészültségbe is léptem, mikor észrevettem a két férfit, de azok ha jól láttam ki voltak ütve. Letettem a dobozt az egyik asztalra, hogy megvizsgálhassam őket. Elég hamar kiderült, hogy közel sem aludtak, vagy ki ütve voltak, hanem halottak és fénykard végzett velük. Vajon az a nő erőhasználó volt? Vagy csak a százados fénykardját használta? Fogalmam sem volt róla, de az biztos, hogy ezekkel már nem igazán lesz bajom. Amennyiben lehetséges volt, úgy az egyikről lecibáltam a felsőjét vagy a kabátját, hogy gyorsan, kezdetleges hátizsákfélét fabrikáljak belőle, hogy könnyebb legyen a holmikat cipelni, mint így, dobozban. Akár í]y, akár úgy, hogy a dobozt kellett magammal cibálnom kerestem meg a szellőző bejáratát. Nagyon úgy tűnt, hogy ez a nap annak a jegyében fog eltelni, hogy időről időre kicsi és szűk helyeken utazok majd. Ha így tudom, akkor többet tornáztam volna, vagy valami.
A haladás relatíve könnyű volt, kivéve, hogyha kell magam előtt toljam, vagy magam mögött húzzam a dobozt a százados felszerelésével, de még úgy is relatíve hamar elérem az úti célomat. Erre nem nehéz rájönnöm, hiszen hamarosan már hallhatom azt is, hogy a nő valakivel elég heves vitát folytat, és elég nagy gondot jelentő témákról. Ezek után már elég nyilvánvaló volt, hogy miért is olyan makacs E'ron lovag felkutatása ügyében.
Igazából úgy gondoltam, hogy nagyobb hanggal járó módon jutok be a cellájához, de ennek fényében úgy döntöttem, hogy a csendes megközelítést választom, hiszen bárki is van benn vele, nem lenne jó, ha észrevenne engem. Akkor lehet, hogy fuccs lenne a mentőakciónak. Így hát inkább a felszereléseimért nyúlok, hogy a szerszámokkal meglazítsam azt ami elválasztott attól, hogy lejussak. Ha mindez sikerült akkor először csak a fejemet dugom le, hogy láthassam, hogy kivel is vitázik. A mai nap egyik másik nagy meglepetése, hogy a századoson kívül senkit sem látom a helyiségbe, ő mégis valakivel elég komoly beszélgetést folytat, és a jól ismert érzés, hogy körbevesz az Erő sötétebbik oldala is érezhető. Csak tudnám, hogy már megint milyen kalamajkába keverte magát. Nem csodálom, hogy megfigyelés alatt kell tartsam.
Végül egy mély levegőt veszek, és felkészülök, hogy landoljak a padlón. Ezt követően első dolgom lesz, hogy a celláját figyelő kamerákat az erő segítségével elmozdítsam annyira, hogy azok a falat, vagy a plafont nézzék. Ha a dobozt kellett magammal hoznom, akkor azt még egyelőre fent hagyom, majd ráér azután is lehozni, mikor már a nő szabad, ha a táskás módszer van, akkor az is jön velem.
- Minden rendben van, százados? - teszem fel a kérdést, remélve, hogy nem drogozták be a nőt amitől megőrült és az ezt okozó hallucinációkkal veszekszik. Sajnos abban az esetben fogalmam sincs, hogy mit is tehetnék.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Rhys:
- Szóval nem köztársasági ügy, hogy információt szereztél arról, hogy a Birodalom vezérkarának egyik tagja, a Hírszerzési szféra nagyura egy olyan bolygóra látogat, ami a Köztársaság és a Birodalom határán van. Ezek szerint a Köztársaságnak nem érdeke, hogy a Birodalom erőit gyengítse? A Jedi Rendnek nem érdeke, hogy semlegesítse a sötét oldal egyik legerősebb követét? - a hangja egyre vádlóbb és vádlóbb lett. Már-már olyan, mintha Rhyssa egyik felettese beszélne hozzá és nem egy sötét nagyúr. - A csapdához pedig az ég egy adta világon semmi közöm nincs. Ha az én művem lenne, akkor most nem egy cellában csücsülnél a Birodalom szélén, hanem itt az én trónusom előtt. - a hangjából ismét őszinteség érződött és némiképp közöny is. Az ő esetében feltehetőleg a csapdák sokkal nagyobb volumenűek voltak, mint az, amibe Rhyssa belesétált.
- Sohasem tudnál megölni, jelenlegi állapotodban lehetetlenség. - ismét hangos kacagás érkezett részéről és a vonyítást megint hallani lehetett, és habár a következő szavaid okán az ő nevetése elmúlt a vonyítás egyre csak jobban és jobban erősödött. Végül már kezdett az egész fülsiketítően fájdalmas lenni.
- Azt hiszel amit csak akarsz. De figyelmeztetlek, hogy ez volt az utolsó ilyen nagylelkű ajánlat a részemről, és hogy lásd kivel van dolgod, még egy kis ajándékot kapsz tőlem. - a szavai nyugodtak voltak és a fájdalmas vonyítás, amely most már szédítően erős volt, sem volt elegendő ahhoz, hogy ne halld őket. Közben a sisakjához nyúlt és mintha az egész páncélzata egyszerre reagált volna hosszú fényes csík futott rajta végig, ami már-már vakító volt a sötétben, és amikor az elmúlt, akkor egy twi'lek lány állt ott, aki Rhyssa számára ismerős lehetett, hisz a nagyúr helyén, most Aeyaj'gamu állt, az ifjú padawan akivel egy küldetésen találkozott.
- Minden rendben van, százados? - tette fel a kérdést a lány, de egyelőre nem lépett közelebb a cellához, mintha tartott volna valamitől egy kicsit.
Aeyaj:
A testek már ki voltak hűlve, így bárki is ölte meg őket, már régebb tette és nem azelőtt, hogy a padawan megérkezett. Az egyik férfiről le tudta rángatni nagy nehezen a kabátját, így abból különösebb gond nélkül tudott kezdetleges hátizsákot készíteni a felszerelésnek, így a szellőző járatban is gyorsan tudott haladni. A csavarok meglazítása kicsit időigényes volt, de nem volt lehetetlen. A helyiségben valóban nem látott senkit sem a cellában ülő századoson kívül, aki látszólag egymagában beszélgetett. A landolást is különösebb gond nélkül véghezvihette, ahogy a kamerák szögének átállítását is az Erő segítségével, így már nyugodtan megközelíthette a cellát. Amennyiben megpróbálja kinyitni azt a panel segítségével az egyelőre nem reagál, és megjelenik rajta a felirat, hogy egy másik terminálról érkező jellel tudná csak ezt megtenni. Jelen esetben két lehetősége van, vagy megkeresi a másik panelt, vagy esetleg megpróbálkozhat a szerkezet átprogramozásával.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Xeth szavai nyomán a düh és harag mellé meglepettség kúszott fel Rhys arcára. Bárki könnyedén leolvashatta volna róla, hogy egyáltalán nem is gondolt arra, amit a férfi felhozott. Ebben a dologban semmilyen ilyen szándék nem volt, még csak meg sem fordult a fejében, hogy tényleg kellene valamit szólnia. Senki sem tudta, hogy ide jött, azt meg főleg nem, hogy miért. Ha tudták volna, akkor bizonyosan nem engedték volna el. Egyrészt azért sem, mert mindez igencsak hadi cselekedett lett volna, a Köztársaság pedig nem kockáztatott volna még egy háborút. Kerek perec megtiltották volna neki, hogy bármit is tegyen. De őt magát úgymond az önzőség és személyes indíttatás hozta ide. Ebben az ügyben számára nem létezett sem a Közátrsaság, sem a Birodalom, se senki. A férfi szavai végén mégis felkuncogott, amikor azt ecsetelte, hogy az egyik legerősebb. Persze valahol igaz volt, hiszen ha nem így lett volna, akkor nem a Sötét Tanács egyik tagja lenne, de akkor is roppant mókásnak találta mindezt.
- Látom a szerénységért nem kell a szomszédba menned – mondta már-már jókedvűen.
Tudta, hogy félnie kellene a férfitól, mert akár így az életköteléken keresztül is megölhetné, hallott mondákat, hogy a nagy erejű urdrarrok képesek iszonyatos távolságból akár egy holoadáson keresztül is megölni másokat, főleg nem erőhasználókat, hát akkor egy ilyen szoros kapcson, köteléken keresztül mire lenne képes. Ennek ellenére nem félt, magát nem féltette, ellenben attól félt, hogy Keth-nek baja lehet.
- Ez magánügy, nem tartozik a jedi rendre, a birodalomra, a köztársaságra, csak kettőnkre – mondta elszántan. – De téged sem érdekel ez a vonatkozás, ha úgy lenne, akkor már a Köztársaság orra alá dörgölnéd, hogy megszegtem a békeszerződést és hadat üzennétek… de te sem teszed, tartod magad a hidegháború szabályaihoz. Ez neked ugyanúgy személyes, mint nekem és nem államszintű!
Nem minden felettese beszélt volna így, a főparancsnok például nem, ő soha sem, Kale Sokol mindig inkább atyáskodó volt, Rhys biztos volt benne, hogy a férfi megértette volna a döntését, talán még segítséget is adott volna Rhys mellé, önkénteseket, akikből lett volna jó pár, de a nő nem akart másokat veszélybe sodorni. Ezért sem szólt, nem akarta, hogy olyanok halljanak meg miatta, akiknek nem kellene. A pilótának sem kellett volna, ezért is akarta, hogy messzebb landoljanak, de nem tudott szólni és ez lett a vége. Xeth tévedett, hiába nem ismerte azt a személyt, ugyanúgy magát hibáztatta a haláláért. Szóval nem volt köze ehhez, de ha igen, akkor nem itt lenne, talán jobb lett volna, ha lett volna köze a férfinak, mert akkor már ott lenne a közelében és lett volna esélye arra, hogy megpróbálja megölni, még ha bele is hal. Ami nem csak Keth-nek, de ennek a féregnek is fájdalmas lett volna. Kael és Morwen elmondták, hogy milyen hatása van, ha az életkötelék másik személye meghal. Azonban most is érezte a férfi szavaiból, hogy igazat mondott, hogy tényleg nem itt lenne, hanem ott vele.
- Még szerencse, hogy nem holmi megszerezhető trófea vagyok! – vicsorgott dühösen.
Rhys mindezek után kezdte teljesen elveszteni a türelmét és már visszafogni sem volt képes a dühét és gyűlöletét, amit a másik iránt érzett, az pedig csak tovább nevetett azon, amikor a nő megfenyegette. Ahogyan a sötét oldal ereje egyre jobba kerítette magához a nyüszítés, vagy vonyítás egyre hangosabb lett. Akkor, amikor a sötétség erősebb lett, egyre jobban biztosra vette, hogy Keth aggodalmát érezheti, aki az ő sötétségét érezhette az életköteléken keresztül, bárhol is volt jelenleg.
- Majd meglátjuk és örömmel nézem majd végig, ahogyan az arcodra fagy a mosoly!
A hang pedig egyre hangosabb lett, főleg, amikor mélyről jövő gyűlölettel küldte el a másikat a peremvidékre, hogy miként nem beszélhet Keth-ről. Megtántorodott, ahogyan ez már fizikai fájdalommal járt a számára, a kezeit pedig a fülére tapasztotta. Közben pedig a fájdalomtól egyre nehezebben, de úgy-ahogyan elutasította azt egyelőre, hogy Xeth tanítványa legyen, bár a férfi érezhette, hogy valójában Keth miatt igent akarna mondani. Az üvöltés ellenére hallotta a szavakat, amiket a férfi mondott, a sorok között pedig könnyedén lehetett olvasni, hogyha most nem mond igent, akkor is a tanítványa lesz, de nem fogja megvédeni Keth-t. Nem volt kétsége a nőnek afelől, hogy előbb, vagy utóbb eléri a másik, amit akar és ez megtörte, már kész lett volna igent mondani Keth miatt, ha el is veszti őt, de legalább élni fog a férfi.
- Legyen… nyertél… leszek a… tanítv…
Préselte ki magából a szavakat, ám ekkor a férfi felől még fény is látszott, amint a sisakját próbálta levenni, a fájdalom pedig annyira elviselhetetlen volt, hogy Keth nevét kiáltva sikoltott fel és próbált az Erőben a férje felé kinyúlni. Aztán nagyjából azt fogta fel, hogy elvágódott a cella padlóján, már nincs sötétség, se az üvöltés, se a fájdalom, csak maga van és egy ismerős hang kérdezi, hogy jól van-e. Lassan emelte fel a fejét és ült fel, a feje lüktetett, igencsak elgyötört állapotban volt, jobban, mint ahogyan korábban Aeyaj láthatta. A sminkje is szétkenődött, nem volt azt sem ideje lemosni korábban, így most az egész arca a fekete szemfestéktől volt maszatos. Kellett néhányat pislognia, hogy a fájdalomtól ne homályosan lásson. Most pedig nem Xeth állt ott, ahol a cella ajtaja volt, hanem a padawan.
- Parancsnok?! – kérdezte tétován. – Hogy kerülsz te ide?
Erről fogalma sem volt, hiszen egyedül jött ide és senki sem tudta, hogy jön. Hallucinált volna? Nem, annyira azért nem volt erős a fájdalom és nem is tartott olyan sokáig.
- Voltam már jobban is – felelte egykedvűen. – Ki tudsz engedni?
Közben megpróbált felállni a földről is, még mindig reszketett a dühtől és tehetetlenségtől, de ezt igyekezett közben a lehető legjobban elrejteni a padawan elől.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
Bármi történhetett is a századossal biztos nem volt kellemes, habár ezt már eddig is el tudtam mondani, ha nem más szempontból, hát a sötét oldal jelenlétéből. Lehet, hogy volt itt valaki rajtunk kívül, akit nem vettem észre? Vagy csak ez is egyfajta kínzási módszer lett volna, amit itt elkövetnek? Fogalmam sincs, de legalább a kérdésem a helyén volt.
- Aeyaj'gamu. Továbbra sem vagyok parancsnok. - ismételtem el újra azt, amit a nő elég gyakran elfelejt, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagy, mégpedig, hogy van nevem és nincs katonai rangom. Habár az is igaz, hogy makacs, és ebben a témában eléggé egysíkúan gondolkodik. Remélhetőleg ha eleget mondom neki, akkor leszokik majd róla.
- A szellőzőn keresztül jöttem. - mutattam a jól látható lyukra a plafonon, hogyha eddig nem vette volna észre azt. Ahogy elnéztem igazán rossz állapotban volt a nő. Nem tudom mit csináltak vele, de hogy a köztársaság egyik elit egységének tisztjét így megtörjék, elég jó munkát kellett végezzenek. Közben a konzolhoz léptem, hogy megpróbáljam kiengedni a századost, viszont nem jártam túl sok sikerrel. Ahhoz, hogy ki lehessen nyitni a cella ajtaját, ahhoz egy másik terminálról érkező jel volt szükséges. Pedig igazán lehetett volna olyan könnyű dolgom, mint a nővel korábban.
- Néhány percet igénybe fog venni a kiszabadítás. Addig elmondja, hogy mi is történt? Csak annyit hallottam, hogy valami olyasmiről beszél, hogy E'ron lovag a férje, valami árulás is szóba jött, meg egy Hiuval nevű személy. - igyekeztem addig is szóval tartani a nőt, amíg a terminál áramköreivel foglalatoskodtam, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy tényleg bedrogozták-e, és ha igen, akkor meddig tart tulajdonképp az az állapot, amíg tiszta és magánál van. Úgyhogy amennyire csak a tudásom és a terminál engedte igyekeztem minél hamarabb letudni az átprogramozást és a kiszabadítást.
- A nő akinél a felszerelése volt, valami olyasmit mondott, hogy minél hamarabb el kell hagynunk ezt a helyet, mert tisztogatás lesz. - tettem még hozzá. Nem kellett sok hozzá, hogy kitaláljam, hogy pontosan mit is értett ezalatt, hiszen birodalmi űrben tartózkodunk és tisztogatást általában katonákkal szoktak végeztetni, úgyhogy nagy valószínűséggel ezen az isten háta mögötti helyen hamarosan el fog szabadulni a pokol és nem lenne jó, ha minket is itt találnának.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
A terminál eléggé makacs gépezetnek bizonyult. Egy droid feltehetőleg hamarabb elvégezte volna a munkát, Aeyajnak viszont jó öt-tíz percbe belekerült mindez. Közben néhány égési sérülést is szerzett az ujjaira, hiszen nem éppen ilyen jellegű elektronikához volt szokva, így biztos volt a hibázás lehetősége. Végül mégis csak sikerült átkötni és átprogramozni a rendszert, így ha kicsit nehezen is, de kinyílt a cella ajtaja, és a terminál egészében kisült, így azt már semmi másra nem lehetett használni, leghamarabb papírnehezéknek.
Ezek után Rhyssának volt ideje arra is, hogy átvegye Aeyaj-tól a felszerelését és rendbe szedje magát, már amennyire ez lehetséges volt. Ebből a helyiségből, a szellőző nyílást leszámítva, egyetlen kijárat volt, amit követően a folyosó két irányba ágazott el. Jobbra egy lépcső vezetett felfelé, ahonnan már lehetett hallani a tisztogatás hangjait. Lövéseket, kiáltásokat, menetelést. Balra a folyosó a sötétbe veszett, de kellemes és hűs fuvallatot lehetett érezni abból az irányból, így nagy valószínűséggel egy kijárat is volt arrafelé.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Ismét belefutottak abba a körbe, hogy a lány századosnak hívja, erre ő viszonzásul parancsnoknak, ami most sem tetszett a padawannak. Igyekezett megmasszírozni a homlokát és a halántékát, hátha jobb lesz közben pedig felelt is a lánynak.
- Várjuk ki a nap végét… - mondta. – De ha nem vagy parancsnok, akkor én sem vagyok százados, csak Rhys és nem szükséges a magázás, nem vagyok olyan öreg. Rendben? Főleg, hogy jelenleg mindenben vagyok, csak épp szolgáltban nem…
Biztos volt benne, hogy amilyen makacs lesz saját maga eljutnak arra a pontra, amikor a padawan parancsot fog neki adni. De addig is remélte, hogy azért sikerül valamilyen közelebbi kapcsolatot kialakítania és nem pedig ezt a merev távolságtartást. Igazából Jassa-ra lett volna szüksége ebben a pillanatban, hiszen ő állt hozzá a legközelebb, a legjobb barátnője és fogadott nővére. Beszélni és meggyőzni is remekül tudott a lány, végtére is nem csoda, hiszen kommunikációs tiszt volt. Lehet, hogy jobban járt volna, hogyha meg sem kérdezi, hogy miként került ide a lány, mert megint olyan válaszolt, hogy Rhys a legszívesebben izomból lefejelte volna a falat. Lehet, hogy meg kellett volna fogadnia a lány mesterének ajánlatát, hogy tartson némi szociális képzést, hogy na legyen még egy droidnál is rémesebb. Végül azonban csak felsóhajtott, lassan megszokhatná, hogy teljes mértékben specifikákja a kérdéseit, hogyha a lánnyal beszél. De most az előbbiek után mindez igencsak dühítette, így egy kicsit ingerültebben felelt, mint szerette volna.
- A bolygóra hogy kerültél és nem, nem arra vagyok kíváncsi, hogy űrhajóval jöttél… engem követtél?
Ha nem, akkor szerencséje volt, ha pedig igen az azt jelentette, hogy a Jedi tanács figyelteti és nem bíznak benne. Bólintott, hogy megpróbálja kiszabadítani, még mielőtt belekezdett volna, akkor volt egy tanácsa, ötlete Aeyaj számára.
- Szerintem BB-4 gyorsabban megoldaná, ő hol van? – kérdezte.
Nem szerette volna a kis ütött kopott droidját elhagyni, olyan régóta volt vele már. A következő mondatok igencsak szíven ütötték, akaratlanul is fülig pirult arra, ahogyan Aeyaj kimondta, hogy hallotta, hogy arról beszélt Xeth-el, hogy Keth a férje, nagyon, de nagyon remélte, hogy kitudja magát ebből vágni, mert nem akarta, hogy a férjét miatta tanácsolják el a jedi rendbből. Szerencsére a pirulás még talán jól is jött ahhoz a hazugsághoz, amit mondani készült.
- Én nem mondtam ilyet – mondta zavartan. – Az maximum a legvadabb álmaimban lenne, mert igen… szerelmes vagyok belé. De soha sem hoztam a tudtára és nem is várnám el tőle, hogy viszonozni próbálja, ő Jedi, nem vehetem rá arra, hogy elárulja azt, amire felesküdött és amire az életét tette.
Tudta, hogy Morwen már úgyis rájött minderre, így nem volt értelme tagadni, de igyekezett védeni őt. Mi történt? Végtére is annyit elmondhatott, amennyit Avenay mester és Kael tudott, ha tényleg a jedik figyeltetik, akkor csak annyit mondhat, amivel nem kerül Keth nagyobb bajba.
- Úgy néz ki, hogy ME 8-ban, amikor a Varonaton megismertem E’ron lovagot nem véletlenül, amikor az Erőn át hívtam segítséget, még nem is tudtam, hogy erőérzékeny vagyok… nem csak vele alakítottam ki életköteléket, hanem Lord Xeth-el is, a Hírszerzési szféra nagyurával… már akkor vadászhatott Keth-re. Most, hogy Avenay mester és Kael mester mélyítették a tudásomat az Erővel kapcsolatban, jobban, mint Keth, aki önvédelemre tanított csak, mert nem is érdekelt több ennél… szóval most, hogy tudom már mi-micsoda és gyakoroltam is. Képes vagyok az árnyakban járni és távoli helyeket kikémlelni, és mióta gyakorlom ténylegesen az Erőhasználatot a rémálmaim egyre rosszabbak. Az életköteléknek hála mielőtt megjelentél Lord Xeth jelent meg előttem és az Erőn át vele beszéltem. Néhány napja volt egy erőlátomásom vele, ahol Keth haldoklott, Xeth pedig kijelentette, hogy már az övé vagyok, Keth még akkor is próbált távol tartani… Hiuval is ott volt, a császár kezeit emlegette és, hogy figyelnek a császárnak engem… ő is a Sötét Tanács tagja… Xeth azt akarta, hogy legyek a tanítványa, áruljak el mindent, ami fontos nekem, esküdjek hűséget neki, a császárnak, a Birodalomnak és akkor megkíméli őt… hozzátette, hogy ez az ajánlat csak most áll, legközelebb nem lesz ilyen nagylelkű. Nem tudom, hogy mit tegyek, nem árulhatok el mindent, amiben hiszek, ami éltet… de őt is meg akarom védeni bármi áron.
Amikor végül kinyílt az ajtó, akkor kissé rezignáltan, gépiesen kezdett átöltözni, visszavenni magára a saját ruházatát, fegyvereit, mivel annyi idejük nem volt a haját kibontva hagyta, az oldalára tette a fénykardot. Amint készen volt, akkor elindult a folyosón és hamarosan elágazáshoz is ért, egyik oldalon a szabadság, másikon már az említett tisztogatók.
- Nem hiszem, hogy kellene a tisztogatóktól tartani, van egy olyan érzésem, hogy Xeth küldte őket, akkor nem fognak minket bántani és egyébként is BB-4 nélkül nem megyek el, meg kell keresnünk. Merre vannak raktárak, vagy olyan helységek, ahova droidom beférhetett?
Kérdezte a lányt, ha pedig volt ötlete, akkor az E-11-el a kezében követte őt.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
- Ez esetben akkor szólíts Aeyaj-nak. - nem tudom, hogy volt-e alkalma akár mikor is látni, de most mosolyogtam. Egyfajta kisebb győzelemnek éltem meg, hogy hajlandó volt végre nem parancsnoknak hívni, az pedig, hogy ne mint százados emlegessem, hanem a becenevén, úgy számomra lesz könnyebb. A tegezés már sokkalta nehezebb dolognak ígérkezett, de igyekeztem odafigyelni rá, hogy így legyen.
- Volt egy megérzésem, hogy nagyon hamar bajba fogod keverni magadat, és kaptam egy fülest, hogy készülsz elhagyni Coruscantot, így engedélyt kértem a mesteremtől, hogy titokban utánad jöhessek és ha szükséges akkor segítsek. Úgyhogy igen, a kérdésedre a válasz, igen követtelek. - magyaráztam a lehető leginkább elkerülve azt, hogy még csak véletlenül is felhozzam, hogy a Tanács rendelt ki erre a feladatra, de mivel már volt alkalma találkozni a mesteremmel, így nem volt annyira távolinak mondható az sem, hogy engedélyt adott nekem erre az akcióra. Közben valamit elronthattam, hiszen hangos szisszenéssel adtam hangot annak, hogy sikerült megégetnem magam.
- Fogalmam sincs. Ebben az épületben nem volt, mikor bejöttem, csupán pár halott férfi, akiket fénykarddal öltek meg. - a droid holléte valóban talány volt számomra, és ami azt illeti nem is volt akkora prioritása, hogy előbb őt keressem meg és csak azután a nőt. Ahogy a magyarázatát hallgattam pedig nyilvánvalóvá vált az is, hogy jól döntöttem. A nő már jóval azelőtt hatalmas kalamajkába keverte magát, hogy én találkoztam volna vele. Őszintén szólva az a legnagyobb csoda, hogy még nem ölette meg magát, vagy valami sokkal rosszabb.
- Ez a tied. Valamint megint én leszek akkor az a lelkiismereti hang, aki azt mondja, hogy ideje lenne végre együtt működnöd a Köztársasággal és a Jedi Renddel ebben az ügyben. Két nagyúr figyelmét is sikeresen magadra vontad, ahogy ezeket a bizonyos kezeket is, akikről beszéltél. E'ron lovag nem hiszem, hogy azt tanácsolná, hogy a saját életed árán rohanj bele egyenesen az ellenség és a sötét oldal karmaiba. Én melletted állok, ahogyan a mesterem is. Ebben biztos lehetsz. - adtam át neki a felszereléseit, közben igyekeztem, hogy a lehető legmegnyugtatóbb és legbizalomgerjesztőbb legyen a hangom, úgy, ahogyan a mesterem tanította. Mindemellett az igazat mondtam, hiszen néhány éve már ismertem a mesteremet, és Rhyst is megkedveltem, hiszen olyankor amikor nem önfejű és makacs, akkor egy roppant okos és talpraesett nő. Ezt követően pedig követtem a kijárathoz, az viszont cseppet sem töltött el sok örömmel, hogy egyenesen a tisztogatók felé akar indulni. Túl veszélyes lett volna.
- Egyetlen raktárról tudok, az pedig ahonnan én jöttem. A csempészhajó rakománya között voltam megbújva, hogy ne vegyél észre, szóval azt a dobozt amiben én voltam szintén odavitték. Ott körbe néztem, de a droidodnak nyoma sem volt, azontúl nem láttam olyan helyiséget ahol lehetett volna. Azt javaslom inkább a másik irányba menjünk, ha nem muszáj, akkor nem szeretnék egy csatába belefutni, főleg nem olyanba ahol mi vagyunk hátrányban. - egyáltalán nem volt fogalmam arról, hogy kik is lehetnek a tisztogatók. Lehetséges volt, hogy csak egyszerű közkatonák, akiket büntetésből küldenek ide, vagy ha sokkal kevesebb szerencsénk van, akkor rohamosztagosok, vagy halálosztagosok, ne adj urdrarrok. Akkor biztosan hamar fogságba kerülnénk, vagy halnánk meg helyben. Viszont magamra nem mozdultam, hiszen ha Rhys mindenképp a veszély kellős közepébe akar rohanni, akkor nekem követnem kell, hiszen ez a feladatom. Azért titkon reménykedtem, hogy meghallgatja a tanácsomat és a másik utat választjuk.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Amennyiben a veszélyesebb irányt választja, úgy mindkét nő ugyan akkor érhet a felszínre, a legrosszabb pillanatban, hiszen hangos zúgással húz el négy birodalmi vadászgép könyörtelenül sorozva meg mindent amit csak be tudnak mérni, legyen az élő vagy élettelen, természeti vagy mesterséges struktúra. A robbanások egymást követik, ahogy kilépve azt is láthatják, hogy az épületek többsége romokban, vagy épp lángokban, mindenfelé csempészek és más alvilági alakok holtestei és a vadászgépek újabb támadásra készülnek.
Amennyiben a biztonságos utat választják, úgy egy hosszabb és sötét járaton haladva végül egy hatalmas, nagyra nőtt fűvel belepett, tisztásra érnek, ami kellő távolságban van Fort Nowhere-től ahhoz, hogy ne vehesse őket észre senki, főleg így az éjszakában, de ahhoz elég közel, hogy láthassák a pusztító vadászgépeket és a pusztítást amit okoznak, és azt, ahogy újra és újra megfordulnak újabb pusztítást okozni.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
- Rendben van Aeyaj – mondta ő is.
Eddig valóban nem látta még mosolyogni a padawant, igaz nem is nagyon voltak olyan helyzetben, hogy ez megtörténhetne. Bár a Ladarra-n lehetett volna, mert ott nem voltak olyan veszélyes helyzetben, mint a hajón és az űrállomáson. A magyarázat kissé sántított, hogy kapott egy fülest, hiszen Rhys alig néhány óra alatt intézte el azt, hogy ide jöjjön, még aznap este, amikor Lor-ral volt randevúja. Fel sem kelt a nap Corucant azon része felett, ahol ők voltak és már úton volt. Csak egyetlen módon kaphatta a fülest, hogyha a hírszerzés, a SIS is figyelte őt. Ha rákérdezne Rana-nál úgysem mondhatná el a nő, hogy így van-e. Lehet, hogy az összes oldal akkor járt volna a legjobban, hogyha likvidálták volna, vagy legalább is a Köztársaság, mert akkor a Birodalom szívhatja a fogát, hogy nem kaphatják meg őt. Mondjuk amennyire ismerte a főparancsnokát, soha sem engedte volna mindezt. Számíthatott még egyáltalán valakire, vagy pedig csak járulékos veszteség lesz a nagyok játszmájában melyből nem jöhet ki sehogy sem jól? Nem is válaszolt inkább szóban minderre, csak bólintott, hogy érti mindezt, nem lett volna senkinek sem köszönet abban, hogyha most haragból és indulatból vágott volna vissza. Inkább elfojtotta mit sem tudva arról, hogy valószínűleg ez is a sötét oldal magvát vetette el benne a későbbiekre nézve. Szóval valaki fénykardos ölte meg a többieket. Kellően paranoid volt az előbbiek miatt, hogy azt tippelje, hogy Xeth embere lehetett, de BB-4 nem volt meg.
- Remélem őt nem kapcsolták ki és volt annyi esze, hogy meglógjon – mondta reménykedve. – Azt hiszem, hogy Xeth embere lehet itt, talán arra számított, hogy igent mondok és akkor ő vitt volna el…
Ez még saját maga számára is logikusnak tűnt. Együttműködni velük, megtette, de volt olyan is, ami túlmutatott rajtuk és nem tartozott rájuk. És soha sem fog, így is hazudott évek óta mindenkinek Keth miatt és nem is akart túl sok mindent, csak annyit, hogy őt visszakapja és újra együtt legyenek.
- Kettő?! – kérdezte vissza keserűen. – Három nagyúrét. A Köztársaság és a Jedi tanács is tudja a harmadikat, én kértem a saját átvilágításomat… Birodalmi vagyok, Dromund Kaas-on születtem, az apám egy moff volt, az anyám az egyik nagyúr becsületőre. Mindezt Avenay mestertől tudom, ő mondta el a saját Dathomiri küldetése után meg a szüleim, amikor számon kértük rajtuk a Bespinen. Lady Vadrin nagyúr elvette tőlük a nővéremet és rám is igényt tartott, mert erőérzékenynek születtem. A szüleim dezertáltak Vadrin pedig azóta is vadásztatja őket. Az apám vérvonala aiper, anyámé pedig urdrarr. Az vagyok, amik ellen világ életemben harcoltam, aminek legyőzésére felesküdtem. Szerinted van ezek után értelme még bármit tennem? Már nem tudom, hogy mi a helyes… de azt sem, hogy ki, vagy mi vagyok…
Vett egy mély levegőt, elég volt az önsajnálatból, azzal nem haladnak semerre.
- Köszönöm Aeyaj – mondta őszintén. – Együtt működöm velük, mióta visszajöttünk mindenről beszámolok Avenay mesternek, az álmaimról, látomásokról. Mivel ő nem taníthat, felkért a tanács egy korábbi Jedi tanácstagot, Kael Sorenn mestert, hogy ő tanítson, képezzen. A feletteseim is tudják már a származásom. De úgy nehéz tenni bármit, hogy senki sem akar háborút és lássuk be, lemondani egy személyről könnyebb mint milliókat esetleg hadba küldeni.
Ezek után tényleg indultak és meggyőzhető volt Rhys arról, hogy ne felfelé akarjon menni, ahonnan a csata zajai hallatszottak, hanem a másik irányba, főleg, hogy a lány ott nem találta a droidot. Így a másik úton mentek, ahol az erődtől távolabb értek ki a felszínre, magas fűben. Az égen repkedő birodalmi vadászgépek pillantott, szinte gyermeki rajongással és csillogni kezdett a szeme.
- Mit gondolsz, tudunk egyet szerezni? – kérdezte elvigyorodva. – Mindig is akartam egyet!
Igyekezett kinyúlni az Erőbe és az érzékszerveit élesíteni – különösen a szemeit ezúttal –, hogy így tudjon körbe nézni, hogy lát-e valamit a közelben.
- Ha még megvan a teherhajó oda kéne visszajutni, de előtte igyekszem felkelteni a droidom figyelmét, így készülj arra, hogy el kell innen tűnnünk, mert ha nem bánod, akkor füttyentek egyet neki és nem kéne, hogy a rohamosztagosok itt találjanak minket.
Ha Aeyaj belement ebbe, akkor igyekszik egy jó hangosat fütyülni, ha ide eltalál BB-4 akkor utána már tudja a nyomukat követni. Már ha be volt kapcsolva és hallja ezt. Mindazonáltal ha tudott, ha nem fütyülni és a társnőjének nem volt kifogása, akkor igyekszik óvatosan a hajó irányába elindulni, már ha látszik. Ha nem, akkor valamilyen erősebb, fedezékesebben takarásban, hogy a vadászgépek se szúrhassák ki őket.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
Nem igazán ismertem arra a nőre, akivel együtt voltam két küldetésen is. Az a bizonyos beszélgetés elég komoly lehetett, ha sikerült ennyire lenyomni a Havoc Squad büszke századosát. Az is igaz, hogy sohasem volt még alkalmam beszélni vagy találkozni egy Sötét Tanács taggal, így nem igazán tudom elképzelni, hogy milyen is lehet egy ilyen.
- Egyetlen ember élete is ér annyit, mint millióké. Az élet nem olyasmi, amit büntetlenül fel lehet áldozni. Nekünk azt tanítják, hogy minden élet fontos, még a legádázabb és leggonoszabb ellenfélé is, és, hogy csak akkor szabad kioltanunk valakinek az életét, ha ténylegesen szükséges. Azzal semmit sem oldana meg a Köztársaság, ha kivégezne téged, sokkal erősebb fegyver lehetsz a sötétséggel szemben úgy, ha képes vagy a fényben maradni, mintsem a haláloddal. - az igazat megvallva sohasem voltam jó, vagy kellett inspiráló, bátorító beszédet mondanom, így remélem, hogy célba találtam, és nem csak összezavartam Rhyst a szavaimmal. Nem éppen ez lett volna a legmegfelelőbb alkalom ahhoz, hogy szegényt még mélyebbre nyomjam. Sajnos még én is tanonc vagyok, közel sem tudok olyan találóan beszélni, mint a nálam sokkalta tapasztaltabb jedik.
Úgy látszott, hogy a szavaim, ami a tovább indulás irányát illették, célba jutottak, és végül Rhys sem akart a biztos veszély irányába menni, ez pedig megnyugtató volt. A másik út, ahogy az várható volt, nyugodt és biztonságos volt, valamint a bázisról kifele vezetett egyenesen a szabadba.
- Nem hiszem, hogy a közelben egy is hányódna. Különben sem lenne a legjobb ötlet, ha most kezdenénk el eggyel repkedni. - válaszoltam Rhys kérdésére, de csak azután jöttem rá, hogy az is lehet, hogy csak költői kérdésként vetette fel, és nem feltétlen várt rá választ, vagy számára is nyilvánvaló volt, hogy nem tudunk iylen járművet szerezni és nem is lenne biztonságos.
- A hajót már nem láttam sehol, miután kijöttem a raktárból. Feltehetőleg elszállították, vagy ha nem, hát eddig a vadászok biztos felrobbantották. - igazán jó lett volna, ha ilyen könnyű dolgunk lett volna, de nem hiszem, hogy akár csak egy járművet is épen hagytak a falakon belül.
- A legtöbb esélyünk akkor van, ha sikerül eljutnunk a fővárosba, vagy bármilyen településre, ha találunk ilyet. A legközelebbi hely, ahova eljuthatunk, és oda valószínűleg nem is követnek minket, az a Jedik Völgye. Oda már a vadászok biztosan nem követnek, és rejtőzködni is könnyebb lesz ott, mint a nyílt terepen. - ajánlok egy másik alternatívát a továbbjutásra miközben előveszem a datapadomat, hogy azon behozzam a bolygó térképét. A településre ha nem muszáj nem mennék vissza, ha a vadászgépek abba is hagyják a lövöldözést, akkor is lehetnek még földi haderők, akik befejezik a munkát, hogyha nem sikerült volna, és valószínűleg ránk si az a befejezés várna.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Odakint csendes és nyugodt éjszaka volt, az egyetlen ami a békét megzavarta az a vadászgépek hangja és a folyamatos rombolás volt. Amennyiben Rhyssa füttyentett, egy darabig néma csend követte, majd először a kommlinkje pittyegése, amin egy koordináta jelent meg, majd az, hogy a járatból, ahonnan kijöttek, először kiáltások, majd nehéz csizmák közeledése visszhangzott. A földi erők minden bizonnyal elértek már a celláig, és a nyitott járat miatt a füttyszót is hallhatták.
Amennyiben ott maradtak, úgy nem kellett sok idő, hogy szembe találják magukat jó néhány rohamosztagossal. Amennyiben elindultak akár a Völgy felé, akár a koordináta irányába, ami szintén abba az irányba vezette őket, bár a völgy túlsó végére, akkor még időben eltűnhettek, mielőtt a rohamosztagosok odaértek.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Rhys valóban nem volt túl jó bőrben, egy igencsak erős kínzásnak érte fel, amiben része volt Xeth által. Ha fizikailag próbálták volna megtörni, akkor azt sokkalta jobban viselte volna, de a férfi olyan volt – valószínűleg nem csak feltételes módban – mint aki a lelkébe látott és pont oda tudta bevinni a képzeletbeli döféseket, ahol az a legjobban fájt a nőnek. Legközelebb, ha ilyen helyzetbe kerül, inkább a fizikai kínzást választotta volna, mintsem az effélét. Ez ellen nem is tudta, hogy miként lehet védekezni, a beszélgetés vége pedig magyarázatot adott arra, hogy miért tette Xeth mindezt. Tanítványának akarja, ahhoz pedig egy világos oldali, vagy épp szürke erőhasználó nem megfelelő a számára. Saját maga mindig temperamentumos volt, szenvedélyes, mind a munkában, mind az életben és a kapcsolataiban. Ott volt a fejében, amit Keth mondott, amikor tanította: „A félelem a Sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet pedig kínt és szenvedést.”. Saját maga az elmúlt percekben pedig szépen végigzongorázta mindezt, félt, hogy mi lehet majd Keth-el, ebből jött a düh, ahogyan Xeth nekilátott a lelki kínzásának és direkt dühítette, ami ellen védekezni sem tudott. A szavaival elérte, hogy már gyűlölje is őt, az egész pedig végül lelkileg fájt neki, kínszerűen, amit érzett Keth felől is és az egésztől pedig iszonyúan szenvedett. Remélte, hogy van visszaút és nem fog elbukni. Felpillantott Aeyaj-ra és akaratlanul is szipogott egyet, majd kitörölte a szeméből a könnyeket. Nem is hitte, hogy ennyire szüksége lenne a lelkesítő szavakra, talán ő volt az egyetlen, aki ezt így kimondta és nem leírt Keth-t. Jassa sem persze, mint magánember, de mint tiszt az ő keze is megvolt kötve. Hálásan mosolyodott el.
- Köszönöm! – mondta őszintén. – Nagyon nagy szükségem volt ezekre a szavakra. Keth is mondta többször már a minden élet fontos részt… Xeth meg az ellenkezőjét… szerinte… Vagyis azt kérte számon rajtam, hogy miért nem öltem az összes alakot, kik elfogtak. Elküldtem a peremvidékre miatta.
Még egy mosolyt kipréselt magából, hogy azért látszódjon is, hogy tényleg jól estek a szavak neki. Nem is beszélve, hogy addig is tudná dühíteni Xeth-et, amíg nem bukik át. Bár attól félt, hogy a makacsságával Keth-t veszélyezteti. A beszélgetés után végül a szabadba mentek és ott meg is látták a vadászgépeket. A kérdést részben komolyan gondolta, hogy jó lenne elkötni egyet ezekből, mert valóban mindig is ki akarta próbálni, hogy ezek a madarak miben mások, mint a sajátjaik. Azzal nem értett egyet, hogy nem lenne jó dolog, ha van ezekben hiperhajtómű, akkor simán kijutnak igencsak hamar, ha nincs, akkor valóban felesleges lenne. A saját hajójukat nem látta Aeyaj, Rhys is esélyesnek találta, hogy már felrobbantották, minderre bólintott, saját maga is kilőtte volna a gépet, hogy gátolja a szökésüket, nem gondolta úgy, hogy ennyivel ostobábbak lennének a birodalmiak. A Jedik völgyét nem tudta, hogy mi lehet, de ha Aeyaj úgy vélte, hogy az jó pont lehet, akkor elsőként oda, a főváros előtt.
- Remélhetőleg abbahagyják a kutatást, ha nem találnak itt minket, bár lehet, hogy nem…- mondta a saját gondolatát. – A főváros remek ötlet, alapból is ott akartam volna földetérni és nem itt.
A füttyöt megeresztette, hogy a droidja meghallhassa, hogyha itt van a közelben. Elsőre azonban hangokat hallott a folyosó járatból. Szíve szerint tette volna egy próbát, hogy mennyire akarják megölni őket az előző beszélgetés fényében, de Aeyaj-t nem akarta bajba keverni, a saját életével bármikor örömmel játszott, de máséval nem. Végül pedig egy koordináta is megjelent, ami azon völgy felé ment, amit a lány javasolt. A rohamosztagosokat nem akarta bevárni, így lopakodva indult is előre, a rohampuskájának távcsövét használta éjjellátásra és azzal pásztázta a környéket. A haladás közben igyekszik figyelni arra, hogy az esetleges bombázási terültet elkerüljék, ahogyan a rohamosztagosokat is. Mivel valószínűleg ők is éjjellátóval közlekednek, jobbal, mint ami nekik van, így ha Aeyaj nem bánja, akkor végig fedezékben próbálja kettejüket vezetni, egészen addig, amíg egy olyan területre nem érnek, hogy rá lehessen látni arra a részre, ahol a koordináták vannak, ami a komlinkjén jelez. Igazából lehet, hogy BB-4, de az is, hogy nem. Ha hazamennek, akkor lehet, hogy épített a droidjába egy nyomkövetőt, illetve komlinket, hogy tudjon vele kapcsolatba lépni. Most fennállhatott az, hogy lopott egy ilyet és azzal jelez, de az is, hogy valaki meghallott ott a füttyöt és ő jelzett. Éppen ezért igyekezett roppant halkan, kommandósoktól megszokott módon haladni és figyelni a környezetére. A kiélesített érzékeit még mindig meghagyta, kinyúlva az Erőbe, hogy ezzel is még biztosabbá tehesse az útjukat. Ha valamibe belefutottak az út közben, kerülniük kellett, várakozni, akkor mindezt megszokásból katonai jelzésekkel jelezte Aeyaj számára, hogyha könnyű és egyszerű jel volt mindez. Ha bonyolultabb, amit a lány nem biztos, hogy ismert, akkor azt telepatikusan igyekezett a padawan tudtára hozni.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
Igazán örültem neki, hogy sikerült elérnem a szavaimmal azt, amit szerettem volna. Már csak arra kéne rájönnöm, hogy hogyan tudnám megmenteni saját sötét oldalától a nőt. Ezen még sokat kell majd meditálnom, és nálam bölcsebbek tanácsát is ki kell kérnem hozzá, hiszen még túlzottan tapasztalatlan vagyok ehhez, de igyekszem mindent megtenni amit csak lehet.
- Akkor amennyire csak lehet sietnünk kell. Attól, hogy úgy nőttem fel, hogy rengeteg harci tréningem van, nem igazán szeretném élesben használni, hogyha lehetséges mindez. - készültem fel arra, hogy miután a nő jelet adott a droidjának, akkor elég gyorsan el kell indulnunk a völgy irányába.
A füttyszó után hallani lehetett a takarítók hangját a járatból, úgyhogy Rhyst követve, és ráhagyva most a taktikai döntéseket, kezdtem el menekülni. A fedezékben való haladás nem jelentett gondot, és a fű is inkább volt a mi előnyünkre, mintsem bármi más. ugyanakkor az Erőbe kinyúlva igyekeztem élesíteni az érzékeimet, hogy ha esetleg beérnének minket az üldözőink, akkor hamarabb vegyem észre én őket, mint ők minket, ezzel biztosítva azt, hogy elterelhessük őket, vagy ha támadnak, akkor tudjunk védekezni.
Igyekeztem figyelni ugyanakkor Rhys jelzéseit is, meg úgy amúgy a helyzetét, hogy ne ütközzek belé, valamint, hogyha valamiért szükséges lett volna megállni, akkor azt is meg tudjam tenni.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Nem sokkal azután, hogy a két nő belevetette magát a menekülésbe a magas fűben a járatból kiértek a rohamosztagosok. Szerencsére elég nagy távot meg tudtak tenni, így csak valószínűsíthetően tudták az üldözők, hogy merre keressék őket. Ha visszanéztek, akkor lámpák fényeit láthatták, ez jelezte, hogy merre is vannak az őket üldöző katonák.
Lévén csak arra kellett figyeljenek, hogy minél gyorsabban haladjanak, és fedezéktől fedezékig tették mindezt, így gyorsan tudták növelni is a távolságot, és a bolygó egyedi faunája miatt még a ragadozóktól sem kellett tartsanak. Viszont elég hamar nagyon furcsa jelenségre lehettek figyelmesek mind a ketten. Menekülés közben a legmegnyugtatóbb és legbékésebb pillanatok kezdett mindkettejük eszébe jutni. Ennek a forrását először Aeyaj vehette észre, hiszen az előtte haladó nő vállain, valamint a még mindig szabadon levő hajába apró kis labda formájú élőlények voltak. Egy idő után ezeket a bouncereket aztán Rhyssa is észrevehette, ahogy a vállaira vannak kapaszkodva, valamint ha megtapogatta a haját, akkor ott is érezhette őket. Visszafordulva pedig Aeyaj fejének a tetején üldögélt egy, az egyik lekkuját használva kapaszkodónak.
Mire a páros elérte a völgy bejáratát, ahol két óriási szobor állt, mint úgymond bejárat. Az üldözők időközben lemaradtak, vagy felhagytak az üldözéssel, így ismét egyedül volt a két nő, már a bouncereket leszámítva. A szobrokon túl alapvetően sötétség és köd uralkodott, ám valahol a távolban, az élesített érzékeknek köszönhetően, apró fényt vehettek észre, amit leginkább tábortűz, vagy más nyílt láng szokott produkálni.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
Ami saját magát illette nem bánta volna, hogyha harcba keverednek, legalább valamilyen módon kieresztette volna a felgyülemlett haragot, ami benne izzott. Mivel most hirtelen nem tudott semmilyen bokszzsákot szerezni, így igencsak beérte volna azzal, ha betörhet pár orrot, vagy néhány rohamosztagos sisakot.
- Eddig jellemzően vagy megúsztuk, vagy nem tudjuk, hogy miként úsztuk meg a harci szituációkat… így talán szerencsénk lesz.
A megúszás alatt az Ladarra-t értette, mert ott, amint ők maguk felbukkantak a kalózok már nem mertek közelebb jönni. A másik alatt pedig az űrállomást, még emlékezett saját maga arra, hogy az a nő kiütötte Aeyaj-t, aztán őt próbálta megtámadni és itt vége. Túlélték, távoztak, de hogyan és miért? Mind a mai napig nem kapott választ minderre. És mint kiderült, hogy most is tényleg vagy szerencséjük volt, vagy velük volt az Erő, mert a nagy fű is velük volt és sikeresen letudták hagyni a rohamosztagosokat. A haladás közben időnként természetesen hátra-hátra pillantott, nem akarta a saját hátukat védtelenül hagyni, ennyire nem volt felelőtlen. Így ennek köszönhetően látta, hogy merre is tartanak, hol vannak a rohamosztagosok. Tényleg kíváncsi lett volna rá, hogy miként reagálnak rájuk, hogyha tényleg Xeth küldte őket. Másnak pedig nemigen lett volna oka. Már csak azért is lett volna jó, mert akkor talán kitudtak volna szedni belőlük koordinátákat, hogy hol is lehet a nagyúr. Megrázta a fejét, nem hagyhatta, hogy most ebben a percben elkalandozzanak a gondolatai, annyira nem voltak még biztonságban. Szerencsére igencsak gyorsan tudtak haladni és az impek is nagyon lemaradtak. Ettől függetlenül nem lankadt a figyelme.
Ahogyan haladtak valami furcsát kezdett érezni, a harag és gyűlölet, ami ott volt benne, mintha elmúlt volna, csak az tűnt fel neki, hogy teljesen nyugodt és szép, de egyben fájdalmas emlékek is eszébe jutottak. Szerencsére csak kicsit fájdalmasak, Keth hiánya miatt, de a legtöbb dolog vele kapcsolatban jutott eszébe. A férfi mosolya, nevetése, játékos kék szemei, ahogyan egymás karjaiban fekszenek, vagy Coruscanton, vagy éppen Toruga egyik eldugott zugában, ahova közösen jártak és az eget bámulják egymáshoz bújva a tengerparton. Amikor a férfi megkérte a kezét, majd az esküvő. Az ágyba hozott reggeli, amikor Keth nem lassan akart kész lenni, hanem gyorsan és fénykarddal intézte a reggeli elkészítését. Aztán ott volt Enos és Jassa is, velük is jó pár emlék. Ahogyan ezek eszébe jutottak, vagy éppen lepörögtek a lelki szemei előtt a szeme sarkából valamit megpillantott a vállán és ösztönösen oda nyúlt. Valami puha apró lény volt, mindkettőn és a hajában is, ahogyan érezte, hogy valami véletlenül meghúzta azt. Hátrapillantott, ilyesmi lényt látott Aeyaj fején is a lekkuba kapaszkodva.
Igencsak biztos volt, hogy ezek a lények okozták azt, hogy a dühe és haragja tovaszállt, amiért nagyon, de nagyon hálásvolt nekik. Megpróbált kinyúlni az erőbe és üzenetet küldeni ezeknek a lényeknek. Fogalma sem volt róla, hogy értelmesek-e, vagy sem és azért jöttek ennyien, mert érezték a szenvedését, vagy miért, de ha értelmesek voltak, akkor megkaphatták az üzenetét.
~ Köszönöm nektek ~ próbálta üzenni ~
Hamarosan pedig oda is értek a völgy bejáratához, amennyire észlelni tudta, eddigre már sikeresen lerázták az impeket. Még mindig az élesített érzékekkel és a fegyverének távcsövét használva indult előre és hamarosan a völgy másik végéből, ahonnan alapból a jelzési is „szólt” mintha fényforrást látott volna. Itt felemelte a kezét jelezve Aeyaj-nak, hogy álljanak meg és előre mutatott a fényforrás irányába. Közben letérdelt, hogy jobban megtámassza a fegyvert és közelebb zoomolhasson a fényforrás irányába. fel szerette volna mérni, hogy mi, vagy ki vár rájuk, hogyha tovább mennek. Ha sikerült mindezt, akkor halkan suttogva mondja el Aeyaj-nak, hogy mit látott, majd továbbra is lopakodva, halkan igyekszik elindulni a tábor irányába, hogy meglehessen lepni az ott tartózkodót, hogyha érdemes oda menni. Ha nem, akkor kikerülni próbálja majd, ha nem onnan jött a jelzés. Ha igen, akkor mindenképp körül akar ott nézni.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
A megúszás tényére csak bólintottam, habár az orrfájásra még elég élénken emlékeztem. Azt nem igazán lehetett megúszott harci szituációnak nevezni, habár az igaz, hogy arról semmit sem tudtunk, hogy hogyan is szabadultunk meg arról a helyről. Lehet, hogy az ellenfelünk csak annyit akart, hogy kiüssön minket, vagy az egész csak egyfajta színjáték volt, amibe kelletlenül belecsöppentünk, erről fogalmam sincs.
Viszont úgy tűnt, hogy a szerencse tényleg a mi pártunkat fogta, hiszen gyorsan és biztonságosan is tudtunk haladni, valamint hamarosan a birodalmiak is lemaradtak, vagy feladták a keresést, vagy pedig visszahívták őket. Abban csak reménykedhettem, hogy mindez nem azért volt, mert, hogy a vadászok indulnak el keresni minket. Lehet nekik nagyobb szerencséjük lett volna, mint a földi erőknek.
Ami furcsa volt, hogy egy idő után régi és kellemes emlékek kezdtek az eszembe jutni. Nagyjából az utáni időből, hogy Coruscantra kerültem, akár olyan amit Leezz mester mellett töltöttem, akár amikor a másik jedi mester tartotta nekem a kézműves foglalkozásokat. Amikor pedig előre néztem Rhysre, azt láttam, hogy sok szőrös kis valami csimpaszkodott rá. Magamat is végigtapogatva, végül a fejem tetején éreztem egy hasonló lényecskét. Lévén most már nem kellett az üldözők miatt aggódni, így előkotorásztam a datapadomat, hogy utána tudjak nézni, hogy mégis micsodák ezek.
~ Bouncerek. A bolygó népességének nagy részét ők teszik ki. Csak írásban képesek kommunikálni. - igyekeztem telepatikusan közölni, amit olvastam, hogy Rhys is hallhassa. Igazából elég kevés információ volt róluk, és az is többnyire csak megfigyelés alapú volt. Feltehetőleg az volt az oka, hogy eléggé kívül estek minden kereskedelmi útvonaltól, és, hogy a Birodalom részét képezi a bolygó. Végül eltettem a készüléket.
A jelzést követve csendesen helyezkedtem el a nő mellett, továbbra is figyelve azért a körülöttünk levő dolgokat, hiszen az is lehetséges, hgoy egy csapdába üldöztek minket. Határozottan nem az első lett volna a mai nap.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
Rhyssa a telepatikus üzenetére csak halk fütyüléseket és vibrálást kapott válaszul, semmi többet. Telepatikus üzenetet csak Aeyajtól kapott, ha odafigyelt rá.
A távcsövön keresztül a völgyben különböző szobrokat láthatott, egyesek jediket ábrázoltak, mások pedig urdrarrokat. Az egész völgy inkább hasonlított egyfajta temetkezési helyre, mintsem bármi egyébre. A köd, ami a völgyben sűrűsödött eléggé megnehezítette a nő számára a célpont felmérését, de végül egy rövid időre annyira tisztult, hogy a fény forrását megláthatta. Ténylegesen tábortűz volt, ami mellett egyik oldalt egy kis rácsos ketrecféle volt, amiben valami fémszerű volt elzárva, másik oldalt pedig egy nagyobb kődarabon egy teljesen fekete ruhás alak ült, mielőtt azonban jobban láthatta volna, a köd újra túlságosan sűrűvé vált. Amennyiben megnézte a koordinátákat és összehasonlította a bolygó térképével, akkor nagyjából megegyezett azzal a hellyel ahol a tábortűz volt.
Amennyiben a két nő úgy dönt, hogy elindul abba az irányba a völgyön keresztül, akkor a korábban látott szobrok mellett kell elhaladjanak és belegyalogoljanak egyenesen a ködbe. Amennyiben ezt teszik, úgy eléggé vegyes érzéseik lehetnek az Erőn keresztül. Először azt vehetik észre, mintha a szemük sarkából mozgást észlelnének, ám amikor odanéznek, ott semmi sincs. Néhány lépés után viszont, mintha csak a semmiből bukkantak volna elő, akkor körbe mindenféle férfiúi és női alakokat vehettek észre. Egy részükön maszk, vagy különféle páncél volt. Úgy tűnt, mintha céltalanul bolyonganának ezen a helyen.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
A lényektől nem kapott választ némi halk füttyögésen és furcsa, de kellemes vibráláson felül. Úgy tűnt a számára, hogy értették azt, amit üzent nekik, csak mintha nem tudtak volna máshogyan válaszolni neki. Azonban Aeyaj-tól kapott választ, ami mindenre magyarázatot adott. Már ismerte a faj nevét, hogy bouncerek, és azt is, hogy nem képesek válaszolni rendesen, azért nem tették. Bár, ahogyan megtették az is elég sokatmondó volt. Vagy legalább is arra elég, hogy tudtára adják valakinek, hogy értik őt. Úgy tűnt ezzel az írással való kommunikációval olyanok lehetnek,mint mondjuk a wookie-k, akik nem képesek csak a saját nyelvüket használni, de mást megérthetnek. Csak hátrapillantott Aeyaj felé és biccentett neki, hogy érti, hogy mit mondott. Nem akarta jobban megosztani a figyelmét, az előbb már úgyis megtette, amikor üzenetet küldött a bouncerek számára. A padawan és mások irányába pedig még mindig nem ment olyan könnyedén a telepátia, mint az Keth felé.
Ami a völgyet illette igencsak furcsa volt, legalább is Rhys így élte meg mindezt. Furcsa volt számára egy helyen látni Jedi és Urdrarr szobrokat, mintha minden rendben lett volna az Erő két oldalát képviselő erőhasználók között. Mivel ez a kilencedik szektor volt, így az utóbbi pár száz évben a bolygó a Köztársaságé volt, lehet, hogy a jedik nem hagyták leromboló az ősi urdrarr temetkezési helyet és ők is építkeztek ide. De akkor a birodalom miért nem törölte el ezt a helyet, amikor újra visszaszerezték? Ehhez annyira nem értett, még a művészethez sem, amik temetkezési helyeken vannak, így inkább igyekezett visszaterelni a gondolatait a jelenhez és nem elveszi a múltban. Ami némileg megnehezítette a haladást, bár inkább a távolba kémlelést, azonban egy idő után a szerencse Rhyssa párjára állt és némileg kitisztult az idő. Ekkor a puskája távcsövével megtudta nézni a fényforrást. Nem lámpa, vagy efféle fényforrás volt, hanem rendes tábortűz, egy pont droidnagyságú ketrecet is látott, amiben volt valami, a droidja. A tűztől nem messze egy kődarab és egy teljesen fekete ruhás férfi ült ott.
- Karabast! – morogta az orra alatt. – A beleivel fogom megfojtani a rohadékot!
Átkozódott egy sort, Aeyaj érezhette, hogy nem gondolta komolyan a megölés részt, csak tényleg szitkozódott. A koordinátákat most ellenőrizte, az volt az a hely, ami megjelent a komlinkjén és megerősítést is kapott, hogy tényleg arról a helyről van szó. Többet azonban már nem látott, mert a köd újra besűrűsödött és takarásba vette azt a helyet.
- A jó hír, hogy megvan BB-4 – mondta halkan. – A rossz hír, hogy ma már másodszor kell rabot szabadítanod, nekem elsőre. Egy teljesen fekete ruhában levő alak van a tűznél, másokat nem láttam.
Mivel ő maga mindenképpen ki akarta hozni a droidot, így el is indult továbbra is úgy, ahogyan eddig. Közben már helyet keresett, ami nagyjából háromszáz méterre lehet a helytől, ahol a fekete ruhás van, mert ki akart lőni kábító lövedékkel. Azonban, ahogyan haladtak furcsa érzése lett, a szeme sarkából mozgást látott, majd fel is tűntek alakok. Idegesen emelte fel a fegyverét az alakokra, de azok mintha észre sem vették volna sem sőt, sem a padawant, csak tétován bolyongtak. Próbált közelebb lépni hozzájuk, hogy akkor észlelik-e az ottlétüket, de úgy már részben áttetszőnek tűntek és határozottan nem élőnek.
- Ezek azok, aminek gondolom őket? – kérdezte.
Annak örült volna, hogyha ezek erőszellemek, amikről mesélt Keth egy keveset. Jobb lehetőség volt, mintha élőholt katonák lettek volna. Ha Aeyaj megerősíti, hogy valóban „csak” bolyongó szellemek, akkor igyekszik tovább indulni a völgy másik felébe. Ha sikerült olyan távra érni, ahol a puska kijelzője jelzi, hogy már lőtávon belül van, akkor próbál egy olyan helyet keresni, ahonnan rálát a feketeruhás alakra és be tudja őt rendesen célozni. Ha volt ilyen hely, akkor igyekszik becélozni az alakot, a fegyvert halálosról átállítja kábítóra és gyorsan kétszer egymásután húzza meg a ravaszt, bízva benne, ha egy lövés nem elég a második akkor is elegendőnek bizonyulhat. Aztán, ha az alak képes félreugrani, akkor tudni lehet, hogy erőhasználó. Így azért is hasznos volt mindez. Ha itt nagyjából háromszáz méterre nem volt jó hely, akkor közelebb igyekezett osonni, hogy akkor majd onnan lőhesse le az alakot.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
- Nyelvezet. - jegyeztem meg Rhys szitkozódására. Valamiért pedig az első gondolatom ez után pont az volt, hogy még ő hozta fel a korábbi küldetésen, hogy szociális gondjaim vannak. Ez esetben akkor azt hiszem, hogy vak vezet világtalant, vagy valami ilyesmi.
- Remélem nem a háta mögé akarsz lopakodni és kábító lövéssel hátba lőni őt. - emlékeztem vissza a legutóbbi esetre amikor olyasvalakivel volt dolgunk, akiről nem tudtunk semmit és a nő akkor is azt feltételezte, hogy biztosan rossz szándékkal teszi amit tesz, így elkábította és utána börtönbe került. Gondolom ezzel is hasonlóképp akar eljárni, habár az elég sok gondot jelenthet lévén birodalmi területen vagyunk és itt nem lenne jogerős cselekedet.
Miközben a völgyben haladtunk csendesen vizsgálgattam a szobrokat. Eléggé meglepő volt egymás mellett a két oldal képviselőinek kőből készült mása. Talán ez a hely pont azt akarja szemléltetni, hogy a halált követően mindkét fél ugyan oda kerül, az Erő körforgásába vissza. A mozgásra, amit a szemem sarkából láttam, odakaptam a fejem, de senki sem volt ott. Majd újra és újra. Végül aztán megjelentek azok, akiktől mindez származott. Először azt hittem, hogy élők, ám amikor közelebb léptem az egyikhez, akkor hamar beigazolódott, hogy közel sem azok.
- Erőszellemek. Viszont közel sem úgy viselkednek, mint ahogy a mesterem beszélt róluk és elég nagy számban vannak jelen. Lehet jobb lenne, ha nem bolygatnánk őket. - válaszoltam Rhysnek, miközben eltávolodtam attól a szellemtől, amelyikhez közelebb léptem volt. Lehetséges, hogy sokkal könnyebb dolgunk lenne, ha fel tudtunk volna készülni arra, hogy van erre lehetőség, hogy ilyesmivel találkozunk, és mi az oka, valamint mi a megfelelő teendő ilyenkor. Sohasem volt dolgom erőszellemekkel korábban, így a viselkedésüket sem tudom megjósolni.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
A szellemek, merthogy mikor közelebb lépett hozzájuk a két nő láthatták, áttetszőek voltak és kékes derengés vette őket körbe. A járkáláson, valamint a beszédnek kinéző dolgon (csak mozgott a szájuk, mintha mondanának valamit, de hallani nem lehetett) nem igazán csináltak semmit. Közbe-közbe amikor két ellentétes oldali szellem találkozott akkor "összecsaptak" de ez csak annyit jelentett, hogy amikor találkoztak, akkor pillanatnyilag eltűntek, majd egymás helyén jelentek meg újra és folytatták a bolyongást.
Rhyssának sikerült elég közel jutnia ahhoz, hogy a fegyvere jelezzen, valamint az egy üres talapzat is volt a közelben, amire ha felkapaszkodott, akkor lövést is tudott leadni. Amennyiben ezt meg is tette, úgy két dolog történt. Egyrészt miután bemérte a célpontot és leadta a két lövést, akkor azt már nem tudta megnézni, hogy sikeres volt-e a találat, hiszen a köd természetellenes gyorsasággal kezdett el nőni, így a fényforrás is csak gyengén volt már látható, csak az irányt lehetett belőni, hogy merre van. Ami már jóval jelentősebb probléma volt, azt a szellemek produkálták. A lövések után mindenik egyszerre kapta fel a fejét. Amelyikek Rhyssához voltak közelebb, azok felé indultak el, a többi Aeyaj felé. Mindenik a szellemövéről a szellemfénykardját levette és bekapcsolta, így elég sok szellem sötét és világos jedi vette most a párost körbe.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
- Szerintem egyikünk sem gyerek már, hogy sértőnek találjon ilyesmit.
Pillantott egy másodpercre a padawanra. A Mule-n még azért duzzogott, hogy gyerekként van bánva vele, most, hogy felnőttes dolgot engedett meg magának, akkor pedig rászól, mintha zavarná gyermeki lelkét. A lány következő szavaira egy pillanatra nem tudta megállni, hogy ne vigyorodjon el. Bár Aeyaj tévedett, mert esze ágában sem volt a másik közelébe lopózni, vagy akár csak a közelébe menni egyelőre. Fogalma sem volt, hogy kicsoda, ha barát, akkor majd elnézést kér, de nem hitte, hogy barát lenne, főleg, mert birodalmi területen voltak.
- Valóban nem, ugyanis jó háromszáz egységről akarom kilőni – felelte. – Megtenném messzebbről, de a fegyvernek ez a maximum hatótávja. Nem kell aggódnod, mikor a Havoc-ba kerültem, kaptam kommandós képzést is és tudok bánni mesterlövész puskával is, bár ez nem az…
Ahogyan haladtak tovább és az erőszellemek megjelentek, akkor megkérdezte, hogy ezek azok-e, aminek gondolja és megerősítő választ kapott Aeyaj-tól, bár a lány szerint is furcsák voltak. azzal peidg Rhys is egyetértett, hogy jobb lenne, hogyha nem bolygatnák őket, neki pedig mindezt esze ágában sem volt megtenni, így a haladás közben próbálta is kikerülni őket, hogy ne zavarja meg őket. Azonban arra nem számított, hogy nem sokkal később az ártatlannak tűnő cselekedete, ami nem is az erőszellemek irányába történt. Azért igyekezett figyelni is őket, ahogyan közelebb mentek hozzájuk tényleg szellemesebbnek, szellemibbnek tűntek, a szájuk tátogott, de hang nem volt. Időnként össze is értek, majd eltűntek és újra folyatták az útjukat. Eléggé ijesztőnek tűnt ez az egész, de azért igyekezett nem törődni velük, nem ez volt a fontos. Végül pedig a fontos dologra is kezdett pont kerülni, mert talált egy olyan szobrot, ahonnan rálátott a leinti alakra, így fel is mászott talapzatára, hogy onnan célozza be BB-4 fogva tartóját. Sikerült becéloznia és meg is húzta kétszer is a ravaszt, ahogyan azt tervezte.
Akármilyen halk is volt a lövés olyasmi történt, amire Rhys egyáltalán nem számított. A köd hirtelen kezdett sűrűsödni, olyasmire emlékeztette, mint amit az életköteléknél való beszélgetésnél látott Xeth oldalán, csak ez éppen itt volt jelen és az sötétebb volt. A ködöt még eltudta volna viselni, de az, hogy az összes erőszellem azonnal feléjük fordult már sokkalta ijesztőbb volt, főleg, hogy a fénykardjaikat is bekapcsolták.
- Karabast! – mondta. – Ezek már jobban hasonlítanak a holofilmes verziókhoz és azokhoz, amikről Keth mesélt!
És ennek határozottan nem örült. Nem tudta, hogy ezek képesek-e arra, hogy harcoljanak, vagy megsebezzék őket, de amiben biztos volt, hogy nem is akarja megtudni. A lehető leghamarabb ki kellett volna jutniuk a völgyből, amihez pedig útba esett BB-4 is, mert őt nem akarta hátrahagyni. A fénykardjához nyúlt, hogy a kezébe vegye közben pedig a vállára igyekezett akasztani az E-11-et. Annak most már úgysem nagyon fogja a hasznát venni.
- Nem állunk le harcolni Aeyaj, fuss! Megyek utánad, ne állj le vitatkozni! Fedezlek! – mondta a lánynak. – A tűz felé menj, hátha az távol tartja majd őket, már nincs messze!
Remélte, hogy a padawan most teszi, amit mond és nem áll le megnyugtatni a szellemeket. Ha Aeyaj nekilátott futni, akkor megvárta, hogy jó pár métert tudjon haladni, ha szükséges, akkor a fénykardjával igyekszik távol tartani magától a szellemeket, majd próbál kinyúlni az Erőbe és telekinetikával több métert ugrani Aeyaj irányába, így remélve a magaslatról lejutva némileg sikerül az erőszellemeket is lerázni. Fogalma sem volt, hogy mennyire gyorsan tudnak mozogni, a holofilmekben lassúak és lomhák, mint a többi élőholt, Keth meg sebességi tempóból nem mesélt, révén ő is csak utánuk olvasott. Mivel azt ígérte, hogy fedezni fogja a padawant, így futás közben sem szándékozott megelőzni őt, csak arra próbált ügyelni, hogy ne essen el, illetve arra is, hogy ne fussanak bele újabb erőszellemekbe, amik meg akarják őket ölni. Ha szerencséjük van és útközben lerázzák a dühödt szellemeket, akkor a tűzhöz közeledve, azért igyekszik jelezni Aeyaj számára, hogy legyenek újra halkabbak és óvatosabbak, egyelőre az előbbi miatt fogalmuk sem volt, hogy sikerült-e elkábítania az illetőt, vagy pedig az már lesben állva vár rájuk. Így ha tudnak újra figyelni, akkor igyekszik ezt kémlelni, illetve kinyúlni az erőbe és azzal megkeresni a másikat és próbálja érzékelni, hogy magánál van-e, vagy eszméletlen.
Ha a terep biztonságos és szerencséjük van, hogy elérnek a tűzhöz, akkor próbál kilépni oda. Ha nem volt azonban szerencséjük, akkor továbbra is igyekszik kitörni, lehagyni az erőszellemeket.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: Ruusan
“We've all got both light and dark inside us.
What matters is the part we choose to act on.
That's who we really are.”
- A trágár kifejezések életkortól függetlenül fülsértő és logikailag is teljesen fölösleges. - szúrtam még vissza, hiszen ehhez tényleg semmiképp sem volt semmi köze annak, hogy melyikőnk hány éves. Arról nem is beszélve, hogy aligha lehetne azt mondani, hogy bármelyikünk úgy nőtt volna fel, hogy az normális gyermekkornak lehessen nevezni, még ha nekünk az is volt. Rhys múltjáról sokat nem tudok, de lévén a háború nem olyan régen ért véget, így valószínűleg neki sem volt éppen a legnyugodtabb az élete még a katonaság berkeibe való belépést megelőzően sem.
Arra már csak szemforgatás volt a válaszom, hogy messze kimerítő választ kaptam arra, hogy milyen módszerrel akar élni az ismeretlen egyén irányába. Kíváncsi vagyok, hogy minden idegent, vagy ismeretlent így fogad-e, vagy esetleg ez egyfajta ismerkedési módszer nála, hiszen így biztos, hogy leülnek vele beszélgetni, vagy valami. Lehet nekem is az volt az egyetlen szerencsém, hogy nem ehhez hasonló helyzetben találkoztunk, hiszen lehet, hogy akkor engem is így fogadott volna?
- Ennyit arról, hogy ne bolygassuk a szellemeket. - sóhajtok fel hangosan, amikor Rhys lövései után hirtelen túlságosan is nagy figyelemnek kezdünk el örvendeni. Nem árt, hogyha felírom magamnak valahova tanulságnak, hogy erőszellemek jelenlétében a katonásan viselkedő ismerőseimtől nem árt elvenni a fegyvert mielőtt még használnák.
- Elhiheted, hogy nincs elég tapasztalatom ahhoz, hogy tömeges szellemnyugtatást végezzek! Még egy is sok lenne! - indulok el a tábortűz gyenge fényének irányába, miközben lecsatolom az övemről a két fénykardot és aktiválom. Fogalmam sincs, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, vagy éppenséggel a fénykard mennyire hatásos ellenük, erről sajnos semmi információm nincs, hiszen csak említés szintjén beszélt a mesterem az erőszellemekről, azt nem mondta el, hogy mennyire ártalmasak, vagy éppenséggel mi az, ami ártó lehet számukra. Nem mintha szeretném túlságosan bántani őket. Remélhetőleg még azelőtt elérjük a célt mielőtt mi is bolyongó lelkekké válnánk, ahogy a többi jelenlévő.
- Felszerelés:
- - Könnyű páncél
- Páncélleírás:
Egy kilogramm összsúlyú nagyon zárt és nagyon vékony anyagú. Kényelmes és roppant feszes, ezért különösebb gond nélkül van rá lehetőség, hogy egy második páncélzatot is lehessen rajta viselni.
A ruha az egész testet befedi és védi a fej kivételével. Arra volt tervezve, hogy a használót megvédje a nehéz külső hatásoktól, habár a lézerfegyverek lövéseitől nem képes.
Képes megvédeni a használót minimális radioaktív sugárzástól, vagy káros kémiai hatásoktól az atmoszférában, kibírva 18 órát ilyen körülmények között. Véd extrém nyomástól és hőmérséklettől (-(-30 foktól 100 fokig), ezt beépített kis melegítők és hűtők biztosítják. Képes elviselni a szúrást, hasítást és vágást (hagyományos fegyverekkel szemben).
- 1 arany-fekete színű fénykard
- Kommlink
- Holoprojektor
- Datapad
- Öv
- Szerszámkészlet
- Képességek, képzettségek:
Különleges képességek:
Twi’lekként a lekkujában őriz genetikai emlékeket, hogy a faja miket is élt át azokon a bolygókon, ahonnan származik. Pl. a Ryloth-on levő homokvihart megérzi és ösztönösen tudja, hogy mit kell tennie.
Rendelkezik a lekku nyelvvel is, ami úgyszintén a lekkus fajokra jellemző, tud kommunikálni testbeszéddel és ki képes olvasni más lekkusok testbeszédét is és rendes mélyebb, intimebb társalgást is folytatni velük így.
A faja ösztönös erőérzékeny, így mindez rá is igaz.
Erő alkalmazások:
- Fénykardvívás (Jar’Kai alapszinten, Niman alapszinten)
- Telekinézis
- Receptív-Projektív telepátia
- Szabadulás
- Érzékszerv erősítés
- Meditáció
- Erőérzékelés
- Rövid idejű emlékezetnövelés
- Szakértelmek:
- - Erőhasználat;
- Fénykard használat;
- Földi és légi járművek vezetése;
- Kézművesség és technikai ismeretek;
XETH NAGYÚR NYOMÁBAN
Ruusan, Fort Nowhere
Résztvevők: Aeyaj'gamu, Rhyssa Edaara Quillan-E’ron
A páros végül a futás mellett dönt. A szellemek, viszont, lévén nincsenek fizikailag korlátozva, így egyre másra jelennek meg a menekülők előtt, vagy rohannak oldalról beléjük. Bármi nemű védekezés hasztalannak bizonyul, ám fizikai sérülést, vagy akadályt nem jelentenek, csupán az áthaladásukat követve az egész testük úgy érzi, mintha legalább hideg vízzel öntötték volna őket nyakon. A szellemek határozottan a tudtukra adják, hogy nem tetszett nekik az, amivel megzavarták őket, és ez egészen addig tart, amíg a páros a tábortüzet el nem éri, csupán akkor adják fel az üldözést, mintha azelőtt pár lépéssel valamiféle láthatatlan falba ütköznének és megfeledkeznének arról, hogy azelőtt üldöztek valakit.
A tábortűzhöz érve már a köd is kitisztul, így a páros felmérheti, hogy mi is van ott. A tűz zavartalanul és élénken pattog, körülötte kisebb kövek helyezkednek el, hogy meggátolják a tűz terjedését. Helyenként, vékony fémbotokon húsdarabok pirulnak és a finom sült hús illata érezhető is már. A ketrecben levő droid vidáman csipogva üdvözli gazdáját és hangosan ecseteli, hogy mennyire örül annak, hogy látja épen és egészségesen, valamint, hogy milyen gonosz volt az alak, aki oda bezárta és nem engedte ki onnan, hogy Rhyst megkereshesse. Az alak pedig, akire a lövéseket a nő leadta, a tűz közelében levő szikla mellett feküdt. Nem igazán lehetett kivenni, hogy férfi-e vagy nő, leginkább úgy tűnt, mintha egy nagy darab fekete szövetekkel bebugyolált valami lenne.
Közben pedig a páros észrevehette, hogy eddigi kis útitársaik eltűntek, és ha visszapillantottak, akkor azt láthatták, ahogy azok a szellemek között ugrándoznak, viszont őket valamiért a bolyongó ellkek nem üldözik, sőt, nem is bántják őket.
_________________
Re: Ruusan
Rhyssa Edaara Quillan-E’ron százados
Köztársasági katona/vadászpilóta/rajparancsnok a speciális erőknél (Havoc Squad), erőhasználó
Játékostárs(ak) neve: BB-4 és Aeyaj’gamu
~ Helyszín: Ruusan, Fort Nowhere ~
- kép:
- Látszik, hogy nem sokat voltál jedi társaságon kívül máshol, főleg nem katonák között.
Ő maga inkább kedvesen mondta, mintsem szurkálódva. Kedvelte a lányt, de ettől függetlenül remélte, hogy nem neki kell majd elvinnie elsőként kocsmázni Aeyaj-t, hanem valaki más fogja. A mesterének nem mondhatta, hogy vigye el, mert már egyrészt idősebb volt, másrészt a férfi meghagyta neki, hogyha akarja a lányt szociális dolgokra nevelni, akkor intézheti ő. Lehet, hogy Lor-ra, vagy Jassa-ra kellett volna mindezt bízni, bár azt tudta, hogy a férfi próbált beszélni a lánnyal, nem sok sikerrel. Jassa pedig időnként még Rhys-hez képest is túl temperamentumos, így lehet, hogy kissé sok lenne Aeyaj-nak. Bár a Vorco lány is twi’lek volt, így talán tényleg ez lett volna a célszerűbb. Azokban a körökben pedig, ahonnan Rhys jött teljesen megszokott volt a káromkodás. A lövések után az erőszellemek pedig rájuk támadtak, szerencsére a lány ment előre, így nem kellett nagyon sokat várakoznia, de még így sem nagyon tudtak kitérni előlük. Az hamar kiderült, hogy nem tudnak fizikailag az erőszellemek kárt tenni bennük, csak roppant kellemetlen hideg érzés járta át a testét, amint egy-egy áthaladt rajta. Amit Keth-től hallott, hogy az urdrarr szellemek képesek fizikailag is ártani másoknak itt nem volt igaz. Határozottan örült mindennek, ahogyan annak is, hogy végül elérték a tüzet és az erőszellemek sem jöttek tovább egy bizonyos ponton. Volt egy olyan érzése, hogy kiértek abból a zónából, ami nem hagyta ezeket nyugodni. Ami még feltűnt neki, hogy a kis lények, a bouncerek is abbahagyták az utazást rajtuk és odébb repültek, vissza a szellemekhez, de azok róluk mintha tudomást sem vettek volna.
Ahogyan a tábortűz közeléhez értek az első, ami feltűnt neki, hogy a köd kevésbé volt sűrű és szinte eltűnt. Egyelőre nem lépett ki a fényre, noha BB-4 már kiszúrta őt, inkább valamit igyekezett kipróbálni, amit tanult az elmúlt hónapokban. Kinyúlt az Erőbe és igyekezett a szikla előtt fekvő alakot megvizsgálni. Azt akarta tudni, hogy az alak tényleg eszméletlen-e, vagy pedig csak megjátssza. Nem akart belefutni egy esetleges újabb csapába. Közben már-már mosolyogva hallgatta a droidja örömködését és történetmesélését, hogy mi is történt vele. Ha az alak a ruhákban valóban eszméletlen volt, akkor lépett csak ki a tűz közelébe és indult a droidja ketrecéért.
- Kutasd át kérlek, vedd el a fegyvereit – kérte Aeyaj-t, majd a droid felé pillantott. – Egy pillanat Picúr és kihozlak onnan.
Volt egy érzése, hogy az alak nem lesz a droidja kedvenc személyeinek egyike. Ha tudta, akkor kézzel igyekezett kinyitni a droid cellájának zárját, hogy kiengedje őt, ha így nem ment, akkor fénykarddal próbálta levágni, leégetni a zárat. Ha sikerült végül és BB-4 szabad volt, abban az esetben kedvesen paskolja droid fejét és rámosolygott.
- Köszönöm, hogy utánam akartál jönni Picúr, bátor vagy és végül csak megtaláltuk egymást.
Amint ez megvolt, akkor ő maga is igyekezett átnézni a helyet, hogy milyen felszerelése volt az alaknak. Igazából olyan dolgot keresett, amivel megtudta kötözni az alak kezeit és lábait, hogyha magához tér, akkor ne tudjon majd egyrészt támadni, másrészt megszökni. Illetve meg szerette volna tudni, hogy kivel, mivel van dolguk. Remélte, hogyha Aeyaj talál nála valamilyen fegyvert abból kiderülhet, hogy miféle szerzet. Remélte, hogy talál valamilyen bilincset, vagy effélét, ha nem, akkor jobb híján az alak ruhájából igyekszik letépni megfelelő mennyiségű anyagcsíkot, hogy azzal megkötözhesse és felültethesse a sziklához. Ha pedig már efféle dolgot csinál, akkor az alak arcáról is igyekszik lehúzni az anyagot, hogy megnézhesse, hogy egyáltalán micsoda ez az alak. Remélte, hogy Aeyaj nem kezd aggodalmaskodni, ha igen, akkor mondja csak ezt.
- Csak úgy járok el, ahogyan katonailag szükséges. Ha nem ellenünk van, akkor elengedem.
Ezek után igyekezett felpofozni az alakot, hogy felébredjen azokon a módokon, amit tanult a seregnél, kezdve azzal, ha volt víz az alaknál, akkor az arcába fröcskölte és finoman felpofozta. Ha a holmijának átkutatása közben volt bármilyen nyoma annak, hogy az alak birodalmi és ezen felül erőhasználó is, akkor ráfogott fegyvert fog látni felébredéskor.
- Egy okot, hogy miért is ne küldjem vissza a fejét az urának, akit szolgál! – köszönti az alakot ezen esetben.
- felszerelés/egyebek:
_________________
Mesélői, Sith birodalom, Köztársaság, Hutt kartellek/alvilág/fejvadászok, FRK/FRSz, Chiss fennhatóság, Mandaloriai Birodalom, Örök Birodalom
A Hármak emberei, Havoc Squad/Halálosztag, Rhand varázslói/Köztársaság Végzete, Csillag Kabal, Czerka Részvénytársaság, Császári család
Sith és Jedi archívum - Little SW világ segédlet | Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
1 / 2 oldal • 1, 2
X-Men Reneszánsz :: Little SW / Lil'SW :: Little SW :: Sith Birodalom területe :: Űr és egyéb nem túl fontos bolygók
1 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.