Étkező

by **Godlaw / Tao** Pént. 05 Aug. 2011, 22:01

Az kúria tágas étkezdéje.

by **Serena Davidson** Szer. 10 Aug. 2011, 16:41

Nagyot nyújtózva jöttem le a lépcsőn az étkezőbe, hátha lesz néhány falat még valahol, amit meg lehet enni. Eddig az egész időmet a kicsikkel töltöttem. Imádtam, hogy kivételese ők a fiatalabbak és nem én. Namor most otthon úgyis végig Gloria-val és az unokaöcsémmel van, a többiek meg többiek. Doria és Michael legalább itt vannak, még ha nem is látom őket olyan gyakran, mint szeretném. Doria Angyal, Michael meg… nos ő szerintem még mindig Thorhalla után fut, férfiak. Anya pedig, időnként felbukkan, hogy órát tartson és szemmel tartsa, hogy járok-e iskolába. Anya a jelenkorban pedig, vajon meddig akarnak még Logan-nel úgy… Már rájöttem, hogy amit mindig is reméltem és szerettem volna soha sem fog megtörténni. Nem fogja anya és apa úgy szeretni egymást, mint szerettem volna. Vele pedig még mindig nem tudom, hogy mi van, remélem egyszer hazajön, ha már a jövőben nincs velünk, legalább itt legyen. Iskola, a többek egészen jó fejek, de valahogy mégis kicsit furcsa és idegen, egyrészt, hogy felnőttként mindet ismertem az én időmben, most pedig én voltam a legidősebb közöttük. Ha a Sötét Főnix 2043-ban nem jött volna, akkor már ezzel is végeztem volna, de így anya visszarángatott az iskolapadba. Végül kipakoltam a szekrényt, némi müzli és egy szelet süti. Zack bácsi nem sütött újakat, ebből pedig már alig volt néhány darab. Lepakoltam a legközelebbi asztalhoz, majd egyelőre kiélvezve az egyedüllétet nekiláttam uzsonnázni.

by **Thorhalla** Csüt. 11 Aug. 2011, 12:05

Mint általában Farahnaz most is teljes fekete csadorban hagyta el a szobáját és tartott vele Rex is, a kutyája. Ki kellett engednie a jószágot, hiszen már nem tudott bezárva lenni, hallotta néhány szobával odábbról Puppy-t, hogy a másik kutyával a kicsik játszanak. Ilyenkor pedig nem lehetett bánni vele, és ő is játszani akart. Így, amikor ez elkezdődött a lány még befejezte az imádkozást, majd kicsit igyekezve a többieket elkerülni ment le és engedte ki Rexet a hátsó kertbe, majd ment az ebédlőbe. Nagyjából sikerült is őket elkerülnie, de lent már nem volt egyedül. Zaphire volt ott és éppen evett valamit, csak egy pillantást vetett a másik lányra, majd felemelte a kezét és integetett felé.
- Szia Steph! – köszönt röviden.
Ezzel ennyibe is hagyta a beszélgetést és ment összedobni magának valamilyen ételt, lehetőség szerint perzsa, vagy iráni konyhának is megfelelőt, mert nem látta éppen Sweety-t itt. Ahogyan elkészült legalább fél órával később a sütéssel és főzéssel kiszedte magának a tányérjára az ételt, majd leült az egyik asztalhoz. Itt evéshez már levette a fejéről a csadorjának azt a részét és letette maga mellé, majd nekiállt a megérdemelt étkezésnek, csak gyors imát mormolt előtte Allah-nak, azért hogy ételt tett az asztalra.

by **Steven** Vas. 14 Aug. 2011, 10:52

~Szereznem kell egy régi órát, ami még rúgóval működik nem pedig árammal. Odaát teljesen elvesztem az időérzékemet. ~ gondolkodom, miközben sétálok be az étkezdébe. Elégé éhes vagyok mivel egy fél napon át a túl oldalon voltam. Túl jól érzem ott magam, de ha nem fogok enni akkor legyengülök. Plusz tuti mérgesek rám, amiért kihagytam egy-két órát.
- Sziasztok. – Köszönök a két lánynak, miközben oda megyek a hűtőhöz keresni magamnak valamilyen enni valót. Végül találtam még egy kevéskét Sweety főztjéből, amit gyorsan ki is szedtem. Ezután oda ültem a két lány mellé.
- Bajban vagyok. Segítenétek?

by **Árny** Vas. 14 Aug. 2011, 12:02

Csendesen besétál az étkezőbe, szokása szerint fáradtan, próbált valamire jutni a képességével de csak a szokott eredményt érte el. Félúton jár a hűtő és a bejárat között, mikor feltűnik neki hogy ott vannak a többiek is. Megtorpan, s kis nem tervezett, s úgyszint nem szándékos hatásszünettel végül megszólal.
- Sziasztok... - Kicsit lankadtan, na nem mintha baja lenne a társasággal, de most nincs nagyon energiája a társas élethez, de végül is nem bánja, jobb mint egyedül falni. Kinyitja a hűtőt, kipakolja ami kell neki, majd leül a többiek mellé, és csinál pár szendvicset magának, farkaséhes. Amint kész vannak el is kezd lakmározni, és próbál közben a többiekre figyelni, nem akar lemaradni semmiről.

by **Serena Davidson** Vas. 14 Aug. 2011, 14:31

Bólintottam Farahnaz felé, amikor bejött a helységbe. Mire végzett a főzéssel, én addigra nagyjából végeztem a saját étkezésemmel. Már pakoltam össze felé, amikor Raziel lépett be az étkezőbe, biccentettem neki, mert még épp tele volt a szám. Még mindig nehéz volt megszokni, hogy ennyire fiatalok mindannyian, a többiek nem voltak ilyen zavaróak, hiszen tanárok voltak és úgy is emlékeztem rájuk, illetve idősebbnek, de ők, akiknél most idősebb voltam és egy iskolába jártam, az viszont igen. Még elvettem két süteményt is az asztalról, majd visszaültem, még időben, a kérdést is hallottam.
- Szia Szöszi! – köszöntem Matt-nek.
Majd Raziel felé fordultam és kérdőn pillantottam rá.
- Miben kellene segítség? – érdeklődtem.
Általában ilyenkor szokott jönni, hogy mi is történik a jövőben, amire anya szerint nem volt túlságosan jó válaszolni, mert nekik kéne megélniük és nem nekünk elmondani, hogy mi is lesz.

by **Thorhalla** Vas. 14 Aug. 2011, 14:32

Farahnaz csak egy-egy pillanatra nézett fel, amikor a többiek is megérkeztek a helységbe, majd szótlanul fordult vissza a saját tányérja felé és szinte a többiekkel nem is törődött. A beszélgetést és a köszönéseket persze hallotta, de sokkal inkább a gondolataiba volt beleveszve, hogy hova is kellene elvinnie Rex-et, az orvos rémlett neki, illetve mindig talált valami gondot Veszéllyel kapcsolatban, amin lehetett módosítani és átprogramozni. És, akkor már Forge-al is lehetne beszélni, hiszen a férfi minden bizonnyal talál neki valami munkát, amivel eltölthette az idejét, mert Farahnaz így is csak nyelvi, vagy művészeti órákra járt, minden mást már nagyon régen megcsinált és sokkal jobban tudta volna, mint azok, akik tanítják. Végül a kérdésnél kissé zavartan nézett fel.
- Hm? – kérdezte.
Nem votl teljesen biztos benne, hogy a kérdés rá is vonatkozott, vagy pedig nem.

by **Steven** Hétf. 15 Aug. 2011, 01:55

- Hello Szöszi. – Köszöntem neki mikor bejött, majd visszafordultam a lányokhoz.
- Nos két dologban kéne segítenetek. Farahnaz. Remélem nem fogod lealacsonyítónak tartani a kérésemet, de készítenél nekem egy régi órát amit felkellet húzni? Odaát semmilyen elektronikus eszköz nem működik és kéne valami, ami méri az időt, mert az időérzékemet teljesen elvesztem ott és a régiség boltokban, kisebb vagyont kérnek az ilyenekért. És pont ebből jön az igazi probléma. Zahpire. Szerinted édesanyád mennyire lesz mérges, ha elmondom neki, hogy nem mentem el az órájára, mert egyszerűen megfeledkeztem róla? – Kérdeztem a lányokat. Nagyon tartottam tőle hogy Serena mérges lesz rám, úgy tekintettem rá, mint a mostoha nővéremre. Neki hála nem kerültem az utcára.

by **Árny** Hétf. 15 Aug. 2011, 15:18

Csendesen figyel.
~ Razy alaktít, megint... Ki hitte volna? ~ Mosolyodik el magában. - Szop@s. - Jegyzi meg még mormogva egy széles vigyorral, a többiek ebből viszont csak dünnyögéshez hasonló morajlást hallhattak. Még párat harap a szendóból, majd Jakere tekint.
- Bár tudom hogy nem tőlem kérdezted. - Kezdi, bár nem akar okoskodni, nos konkrétan ez nem is okoskodás. - Szerintem, lehet egy kicsit leszid, de... Legalább is amennyire én ismerem, nem fogja letépni a fejed... Szóval no para, de azért jól teszed ha az órái többségeire bejársz. - Vigyorgok, majd vissza térek az evéshez és várom a választ.

by **Thorhalla** Hétf. 15 Aug. 2011, 19:10

Farahnaz a fiúra figyelt, és kiderült, hogy mit is akar. Meglepetten pislogott, majd visszavette a csador tetejét. Csak ezek után állt neki, hogy elmagyarázza, hogy a kérés helytele, ezzel nem hozzá kellett volna fordulni, hanem Forge-hoz.
- Én nem értek hozzá – mondta. – Én programozó vagyok és még az elektronikához értek, nem pedig a régi dologhoz. Amiben nincs elektromosság, ahhoz műszerésznek kell lenni, és én… én ilyet nem tanultam. Megtervezni egy processzort, vagy ellenállást nagyon könnyű, még megépíteni is hiába olyan picik az alkatrészek, de…. de ez elektronika. Amit te kérsz, abban semmilyen elektronika nincs. Ez… ez Forge szakterülete, így szerintem vele kellene beszélned. Megígérte, hogy megnézi Veszélyt, azt hiszem, hogy az egyik alkatrészével gondok vannak, mert mintha szikrázott volna az egyik illesztése, amikor a csavarhúzóval közeledtem felé. Nem lenne jó, ha tönkremenne, vagy károsodna a programja. Felírhatja az órarendedet is, ha nem akarod, hogy elfelejtsd a…
Ezzel felkapta a tálcáját és visszavitte a helyére és nekiállt mosogatni, de még folytatta a magyarázatot, de igazából csak az orra elé motyogva a fiatal lány.

//Folytatás: A Hall//

by **Serena Davidson** Hétf. 15 Aug. 2011, 19:11

Felnevettem, amikor kiderült, hogy miért is szeretett volna velem beszélni. Nehéz volt anyámat elképzelni fúriaként. Igaz engem és a bátyámat is erős kézzel nevelt, de soha sem volt arról híres, hogy leszidjon minket. A legemlékezetesebb eset, amikor tűzeset volt itt a kúriában, nos a többiekkel kissé elszabadult a játékunk és tűz ütött ki. Nem sérült meg senki, de mindenki nagyon leszidott minket. Anya csak bánatosan nézett, az többet ért minden leszidásnál. Azonkívül valószínűleg legközelebb Logan-hez küldi el gyakorolni. Bár nem tudom, hogy melyikkőjük a rosszabb.
- Anyám szerintem a következő húsz évre meg tudja mondani, hogy mikor nem csinálod meg azt, amit kellene és az indokokat is – vigyorodtam el. – Meg mernék esküdni, hogy előre bírta az összes hiányzásodat már. És készülj, szerintem legközelebb Logan-hez kell menned.
Igazából nem tudom, hogy a sulit miként lehet elfeledni.
- Egyáltalán hogyan lehet elfelejteni valami ilyesmit? Már megint odaát voltál – állapítottam meg. – Ennek előbb vagy utóbb nem lesz jó vége.

//És szerintem keverted, a jövőbeli tart bunyó órát, a jelenkori azaz kicsi bioszt/kémiát és spanyolt//

by **Judy William** Kedd 16 Aug. 2011, 01:05

Belépek az étkezőbe, és meg torpanok egy kicsit.
- Sziasztok! Ilyen, kevesen lennénk.
Rá nézek a falon lévő órára.
- Ja, hát persze van aki még most fog jönni.
Mosolygok mint, akire rá fagyot a mosoly. Mióta tanár lettem, egyre idegesebb vagyok mint az előtt.
Lehet, ez azért van, mert most már egyedül leszek, a diákokkal vagy, mert nem fogom tudni teljesíteni amit kell. Jézusom, miért vagy ilyen borúlátó. hirtelen felnézek és látom hogy, egy páran engem figyelnek. Gyorsan, bejeb megyek a hűtőhöz és ki veszek egy kólát majd le ülök a többiekkel szemben.

by **Adam Taylor** Kedd 16 Aug. 2011, 16:02

Éppen befelé jöttem a kertből, ahol gyakoroltam. Kicsit izzadtan és fáradtan érkezem meg az ebédlőhöz. Belépek körülnézek a fakard a vállamra fektetve. Elég sokszor vagyok így látható.
- Jó napot. - köszönök hangosan enyhe akcentusommal. Elindulok az egyik üres asztalhoz. A kardot az egyik szék mellé támasztom majd a hűtőhöz lépek. Kiveszek egy ásványvizet és valamit ami ehetőnek tűnik. Fáradtan rogyok az asztalhoz és elkezdek enni. Nem nézek rá senkire. Látom a tanárt de nem különösebben érdekel. Ha jól tudom az igazgatón kívül senki nem tudja mi történt és, hogy kerültem ide és ez nekem így pont jó.

by **Dr. John Huniver** Kedd 16 Aug. 2011, 17:00

Laura sétál be az étkezőbe. Kedvenc pólóját viseli, amire sárga színű villámot varrt, utalva becenevére. Széles mosollyal arcán köszönti a bent lévőket:
- Sziasztok skacok! Jó napot tanárnő! - köszön külön Judy William-nek.
- De jó, hogy itt találom tanárnő! - kap maga alá egy széket és leül közvetlenül Judy mellé.
- Oltári jó volt a meditációs óra! Azóta olyan hepi vagyok! Mint ha sose lett volna semmi bajom! - mosolyog Laura, közben ujjával csavargatni kezdi fekete loboncát.
- Tudja tanárnő, azt hiszem szükségem lenne egy-két extra órára. Olyan szétesett vagyok mostanság. És ha nem figyelek, akkor megrázok valakit. De az óráján, a gyakorlat közben tökre tudtam magamat kontrollálni! Volna kedve külön órákat tartani nekem? - kérdi Laura nyájasan.

by **Judy William** Szer. 17 Aug. 2011, 01:08

- Szia Laura! Hát persze hogy, tartok külön órát bárkinek.
Fordulok szembe a Laurával ezzel le lökve a kólás üvegemet amit gyors és hirtelen mozdulattal kapok el.
- Elnézést remélem nem ment a ruhádra.
- Ha órák után, ráérsz akor tudunk meditálni együtt. Meg hogy ha az órarendet nem sűrű.
- De ha, nagyon szeretnéd barátaidat is, hívhatod szívesen fogadom őket is külön órára ha, van kedvük hozzá.
- A meditációs óra minden Hétfőn, Szerda, Pénteken van. A külön órák pedig megbeszélés alapján. Mosolygok rá kedvesen. Egyszer csak megkordult a hasam.
- Remélem te is olyan éhes vagy mint én. És nevetek egyet a saját mondatomon. Felállok az asztaltól odalépek a hűtőhöz és keresgélek hát ha van olyan amit könnyen el tudok készíteni.

by **Dr. John Huniver** Szer. 17 Aug. 2011, 13:48

Mosoly ül ki Laura arcára Judy ügyetlen kólaleverése kapcsán.
- Nem ment. - nyugtatja meg tanárát.
- Éppenséggel most lenne egy szabad órám. S persze ha a többiek közül is akar jönni valaki... csak nyugodtan. - fordul társai felé, hogy vajon ki vevő egy kis extra meditálásra.
- Öhm... most nem vagyok éhes. Inkább majd iszom valamit. - kell fel ő is és tölt magának egy pohár vizet. Ezt is inkább csak azért tette, hogy míg tanárnője elaltatja hasa morgását, ő is csináljon valamit.

by **Adam Taylor** Szer. 17 Aug. 2011, 19:17

"Heh ez meg micsoda? Nincs ennyi önkontrollja? De komolyan azért ez már majdnem gázos kategória. Meg ez a kirohanás."
- Na ezt én inkább kihagyom. Nem érdekel a meditáció és a lelki megnyugvás. - szólalok meg hangosan, majd visszafordulok az ételhez.
"Kit érdekel a hülye meditáció. Nekem olyan ismeretekre lenne szükségem amivel megyek is valamire. Mondjuk kardvívás harc más mutánsok ellen valami aminek van értelme" morgolódom magamban.

by **Steven** Szer. 17 Aug. 2011, 22:53

- Óhh.. Én azt hittem, hogy tudsz készíteni, de akkor majd megkérdezem Forge-t. Azért kö.. Nem igazán folytattam, mert a lány csak magyarázott tovább, akkor is amikor már elment tőlünk. – Azt hiszem, sosem fogom megérteni vagy egyáltalán megszokni őt. Na mindegy. – Amit Zaphire mondott azon elégé elcsodálkoztam, majd aztán mikor Logent említette, a hideg rázott ki tőle. – Uh.. nekem végem. – Állapítottam meg. – Azért kösz. – Mondtam neki aztán közben újak jöttek be az étkezőbe, köztük egy tanár is. Az egyik diák nagyon külön órát akart venni tőle és hívtak minket is. – Isten ments. Legutóbb is mikor ellazultam véletlenül át kerültem a túloldalra és elégé sokáig tarot mire vissza tudtam jönni. – Mondtam továbbra is csak Zaphire-nek majd válaszoltam a korábban feltett kérdésére. – Nem tudom, egyszerűen csak ott sokkal jobban érzem magam mint itt. Ott távol vagyok mindentől ami itt gondot okoz. Egyszerűen jó ott lenni.

by **Serena Davidson** Csüt. 18 Aug. 2011, 07:57

A belépő Judy-ra pillantottam és bólintottam neki, majd a többiekre, kezdtünk kissé sokan lenni. Meditáció? Nem, arra megtanított Tao még annak idején. Vagyis a jövőben, kinek hogyan viszonyítjuk az időt. Jake szavaira Farahnaz után néztem.
- Beteg – mondtam. – Gyógyíthatatlan az a szindróma, amivel van. Empátia teljes hiánya. Azért kedves és segítőkész, igyekszik nem nagyon kilógni, de ezzel a betegséggel igencsak nehéz. És tudom, hogy a vallása és származása sem sokat segít.
Még egy vigyor, amikor megijedt Logan-tól, pedig nem is volt olyan ijesztő, amilyennek kinézett, én például oda voltam érte. Lehetséges, hogy azért, mert ő és anya? Végül elkomorodtam a szavai után.
- De nem vagy odavaló, itt vagyunk mi, a barátaid, a társaid, és mi nem tudunk oda követni. Ha ott történik veled valami, mi nem tudunk segíteni – mondtam. – Hogy is mondaná apa? Nem menekülhetsz el a gondjaid elől valahova, ahol nem érnek el, hanem szembe kell nézni vele és legyőzni.

by **Steven** Csüt. 18 Aug. 2011, 23:14

Zaphire aggódása asszem jogos volt a részéről. Elvégre senkinek se meséltem az ottani lényekről Serenát leszámítva, így nem is tudhatta, hogy talán inkább oda való vagyok mint ide.
- És ha pont hogy oda való vagyok? Az egyetlen dolog amit eddigi életemben elértem az..- Itt egy kis időre elnémultam és csak bambultam Farahnaz irányába, majd vissza tekintettem Zaphire-re. - ..az a szüleim halála.. Eddig semmi mást nem tettem. – Mondtam ki végül szomorúan. Egy ideig tovább bambultam magma elé. – Kíváncsi vagy hogy milyen ott? – Kérdeztem meg Zaphire-től váratlanul, de közben továbbra is magam elé bambulva és csak a kérdés végén ránézve.

by **Serena Davidson** Csüt. 18 Aug. 2011, 23:25

Jake szavai után megráztam a fejemet, valahol megértettem, hiszen én sem tartoztam oda, ahol voltam, hiszen egy másik időben születtem, 2025-ben, ami még odébb van, majd 2044-ből jöttünk vissza anyával. Most is előjött az időutazás előnye, hogy hallottam dolgokat a helyről, régen tündérmesének írta le őket, igaz lehet, hogy fiatal korom miatt.
- Meséltél róla, hogy milyen ott – mondtam. – Vagyis fogsz mesélni, amikor kicsi voltam, leszek. Még nem tettél, de fogsz, hidd el, tudom – mosolyodtam el, majd elkomorodtam. – És én is közrejátszottam az apám halálában. Segítettem itt a jelenben legyőzni a Sötét Főnixet, ami megszállva tartotta, és így már megölhető volt… Ha odavaló lennél, akkor szerinted kötődnél ehhez a világhoz? E nélkül nem tudsz életben maradni.
Mindig is szerettem volna látni azt a helyet, de még soha sem sikerült, az utolsó kérdés után ismét elmosolyodtam.
- Persze! Mindig is szerettem volna, és hallgatni az ottani dolgokat is szeretem – néztem Jake-re.

by **Adam Taylor** Pént. 19 Aug. 2011, 15:00

- Mégis miféle hely az és miért ilyen fontos neked? Csak azért mert állítólag megölted a szüleidet. Ennek nincs semmi értelme. - nézek a Jake nevű srácra lesajnálóan. Valahogy nem tudom megérteni az ilyen embereket.
- Zaphire lenne egy kérdésem. Anyukád szerinted tartana nekem külön órát ha megkérem? Vagy szerintetek őt vagy inkább Logen tanár urat kérjem meg rá? Szeretnék fejlődni kicsit a vívás terén. - fordulok Zaphire-hoz. Kivételesen tényleg rá figyelek. Erősebb akarok lenni. Ezért bármit megtennék.

by **Judy William** Pént. 19 Aug. 2011, 17:32

//elnézést a késői válaszhoz//

- Pedig jót tenne. A legjobb, harcosok is végeznek ülőmeditációt hogy, meg találják magukban a lelki egyensúlyt.
Fordulok utána Jakehez hogy, meg nyugtassam nem kell félnie a meditációtól.
- Nem kell aggódni, remekül ki tudlak tanítani anélkül is hogy, ne hogy át meny a túloldalra. Én még Logantől tanultam meg az ülőmeditációt még mikor olyan 9-10 éves lehettem. Sok mindent tőle tanultam.
De ez már rég volt. Megfogom a szendvicsem és eszek egy kicsit Zaphire szavaira figyelve.
- Igazad van Zaphire. Tényleg itt vagyunk neked Jake. Mindannyian! Akár merre, nézel csak barátok vannak. Öntök bele egy kis lelkesedést. Mikor Zaphire jövőről kezdet beszélni hogy, ki mesél neki, furán nézek föl mivel nem nagyon értetem. Közben harapok a szendvicsemből.

by **Dr. John Huniver** Szomb. 20 Aug. 2011, 07:43

"Jaj, ez a sok trécselés!" - morfondírozik magában Laura miközben pohár vizét kortyolgatva vár.
"Még a tanárnő is beleszól... Istenem! Ezek a felnőttek..." - folytatja tovább, közben unalmában felemeli a kezét, kinyújtja mutató ujját és elkezd körözni a levegőben vele, miközben apró elektromos szikrákat vett. Kis elektromos kört alakít ki a mozgás során.

by **Steven** Vas. 21 Aug. 2011, 16:59

Elégé meglepődtem azon amit Zaphire mondott. Nem gondoltam volna, hogy a jövőben ilyen nyíltan fogok mesélni arról a helyről másoknak, bár az is lehet, hogy csak a gyerekeknek találtam ki pár mesét. Mindenesetre örültem annak, hogy később fogok tudni róla beszélni. Az hogy elhívtam most Zaphire-t, hogy jöjjön velem, így is elég nagy lépés volt a részemről azt hiszem. Bár szomorúan hallgattam, hogy Zaphire-nek segítenie kellett megölni a saját apját, titkon örültem neki, hogy valaki legalább megérti, milyen is lehetet nekem. Mikor a többiek is bele szólnak, egyrészt meglepődök, más részt mérges is leszek. Úgy gondoltam, hogy ez egy magánjellegű beszélgetés, mindenesetre próbáltam leplezni ezt.
- Teljesen más világ mint ez, nehéz lenne lemagyarázni hogy milyen, ahhoz látni kell. Azt meg pláne, hogy miért fontos. Neked nincs olyan hely ahol mindennél jobban szeretné lenni? Ahova ha mész, akkor ott megnyugszol és egy pillanatra elfelejted minden gondodat? – Kérdeztem a sráctól. Miután válaszolt, ha válaszolt, a tanárnő felé fordultam.
- Nem gondoltam volna, hogy a tanárnő is szeret hallgatózni. – Mosolyogtam közben rá majd folytattam. – Köszönöm, de inkább nem. Ha még is átkerülök miközben nem is szerettem volna, nagyon nehéz visszajönni. Majd óra alatt megpróbáljuk. - Ezután visszafordultam Zaphire-hez.
- Na akkor mehetünk? Ennél jóval sötétebb hely kell, hogy átjussunk.

by Ajánlott tartalom

Étkező

Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező

Re: Étkező