AIMville - Johanne és Tao lakása

by **Thorhalla** Kedd 22 Feb. 2011, 13:05

Johanne és Tao lakása az egyik legelőkelőbb házban található, amit az AIMville Co. tulajdonosainak és vezetőinek tartanka fenn. A pár lakása a legfelső emeleten van, egy tágas és világos három szobás lakás. Közvetlen feljárásuk van a lakásból ház tetején található parkba is, ahol még egy medence is található. A földszinten folyamatos biztonsági ellenőrzés van és így a hivatlan vendégek sem toppanhatnak be ide.

AIMville - Johanne és Tao lakása P1080345

AIMville - Johanne és Tao lakása P1080345

Az eredeti topic

by **Imamu Theodore Devine** Pént. 05 Jún. 2015, 23:02

Az új iroda és pozíció elfoglalása nem ment olyan gördülékenyen, mint gondoltam. Rengeteg anyagon kellett átrágjam magam a berendezkedést követően és feléről még azt sem tudtam igazán, hogy mi is akar lenni. Nem könnyű átvenni egy másik munkáját, lévén az teljesen más rendszer szerint dolgozik, mint ahogyan én. Néhány nap még biztos fog kelleni ahhoz, hogy kényelmesen és száz százalékosan tudjam végezni a munkámat és teendőimet.
Viszont az első úgymond hivatalos munkám is befutott végre és kiszabadulhattam az akták és iratok, valamint a virtuális információk világából és olyasmit tehettem aminek minden lépésében teljesen biztos voltam. Ráadásul egyenesen a főnök felkérését kellett teljesítsem ami pedig azt jelentette, hogy nem hivatalos keretek között is megköszönhetem, hogy bizalmat fektetett belém és egy ilyen komoly munkát bízott rám, mint az egészségügyi miniszterség. A feleségem majd kiugrott a bőréből mikor meghallotta, hogy előléptettek. Remélem így majd több embernek tudok segíteni.
- Indulhatunk. - mosolyogtam rá Miss McCoyra aki az autónál volt. Társának, aki a volán mögött ült, egy biccentéssel jeleztem amit viszonzott. Miután pedig beültem az autóba a hölgy is így tett és indulhattunk is. Kifejezetten szerettem a városállamot amiben éltünk, mindig üdítő látvány volt és nem győztem az egyre-másra felbukkanó csodákat értékelni benne. Ha egy utópiát kellett volna elképzelnem akkor biztos így nézett volna ki.
- Imamu Theodore Devine. Egészségügyi miniszter. - közöltem a személyazonosságomat a biztonságiakkal a megérkezést követően és amennyiben át akartak vizsgálni hagytam. Az orvosi táskám tartalmát is megmutattam nekik amennyiben kérték. Nem zavart a procedúra, tudtam, hogy szükséges és nem rossz. A testőreimet is biztos igazoltatták, de ők amúgy sem tartanak velem, csak engem kértek és ebben az épületben biztos, hogy biztonságban leszek. Addig is lazíthatnak egy kicsit, a sok stressz rossz lehet.
- Köszönöm. - szólok a biztonságiaknak ami után végeztünk a procedúrával. Egy-két jó szó nekik is jól esik, még ha természetesnek is érzik a dolgukat, végtére is ők is emberek és a lélek állapota kihat a testükre, így ha boldogok akkor jól is vannak. Végül a következő ajtóhoz lépve kopogok, már csak illemből is, hisz biztos, hogy értesítették az itt lakókat arról, hogy megérkeztem és minden rendben volt. Amíg kinyitották az ajtót addig megigazítottam a ruhámat kicsit, hogy minden tökéletes legyen és ember elé való.

by **Lady Gaia-Vell** Szomb. 06 Jún. 2015, 10:20

//Előzmény: AIM Birodalom//

Johanne az utóbbi két napban alig aludt valamit, hogy a kis James beteg volt. előző nap még az anyja is itt volt, aki próbált segíteni. Végül is ő volt az, aki meggyőzte a nőt, hogy hívjon el egy orvost a gyerekhez, mert magától nem fog rendbe jönni. Ezért is esett végül a választása Mr. Devine-re az új miniszterre. Az átvilágítás után a múltja és háttere teljesen makulátlan volt, így ezért őt kérte fel. Még úgysem beszélt vele személyesen, így kíváncsi is volt rá. James éppen aludt, amikor MODOC jelezte, hogy megérkezett Devine és a férfi csöngetett is. odasietett az ajtóhoz és kinyitotta azt.
- Üdvözlöm Mr. Devine – köszönt. – Johanne Jones vagyok, örvendek!
Az illem szerint kezet is nyújtott kézfogáshoz; jelenleg nem volt éppen túlöltözve, egy melegítőnadrág és póló volt csak rajta a megszokott elegáns kosztüm helyett. A köszönési formalitások után beinvitálta a férfit.
- Kérem fáradjon be! – mondta.
Ha Devine belép, akkor egy nagyobb előszobába érkezett meg, jobbra és balra is egy-egy ajtó látszott, szemben egy hatalmas és tágas nappali. A nappalin túl egy szép tágas erkély. A nappali bal lenti sarkában egy amerikai konyha volt látható, fenti résznél egy másik ajtó, ami nyitva volt félig, úgy tűnt, hogy a gyerekszoba lehet. Jobbra közel az erkélyhez egy másik ajtó, ami a hálóba nyílt, illetve egy másik ajtó, ami csukva volt. A nappali tágas és fényes, középen mélyített rész, annak a falainál körbeépítve kanapék, középen pedig asztal. Egyszerre volt modern, de diszkrét is, nem hivalkodó.
- Érezze otthon magát, megkínálhatom valamivel mielőtt megnézi a fiamat? – érdeklődött udvariasan.

by **Imamu Theodore Devine** Szomb. 06 Jún. 2015, 21:57

Finoman dülöngéltem lábon állva míg vártam, hogy ajtót nyissanak, közben a szemeimet futtattam körbe a berendezési tárgyakon. Be kell vallanom, hogy kicsit ideges voltam, de ez természetes egy új helyzetben és ha új emberrel ismerkedik meg valaki.
- Részemről a szerencse, Ms. Jones. - válaszoltam az üdvözlésre illedelmesen és viszonoztam a felém nyújtott kezet. Hozzám képest alul öltözöttnek volt mondható, de szerintem én sem öltönyben várnám a vendégeket a házamba, főleg ha valamelyik gyerkőcöm beteg.
- Köszönöm. - léptem be az invitálást követően és kicsit meg is nyugodtam. Talán ez annak volt köszönhető, hogy a biztonsági szakemberek nem voltak a közelben és most már valóban valaki otthonának éreztem a helyet.
- Nem kérek semmit, de köszönöm az ajánlatot. Azt meg tudja mondani, hogy eddig milyen tüneteket mutatott a kedves fia? - tértem rögtön is a témára. A csevegés ráér nyugodtan a vizsgálat után, egyelőre úgy vélem mind a kettőnknek az a fontosabb, hogy minél hamarabb kiderítsem, hogy a kis srácnak milyen baja van. Igaz, hogy ritkábban veszem fel az általános orvosi szerepet, ahhoz képest ahányszor fel vágok valakit vagy összevarrok, de nem jelent gondot és közbe-közbe felüdülést is lehet.
Remélhetőleg semmi komoly baja nincs a gyereknek, csupán valami járvány, vagy hasonló, Ms. Jonesnak is jobb lesz a vizsgálat után, hogy már tudja, hogy mivel kell megküzdjenek mind a ketten azért, hogy a kisfiú helyrejöjjön.

by **Lady Gaia-Vell** Vas. 07 Jún. 2015, 10:13

Johanne hálás volt a férfinak, hogy az Ms. Jones-t mondott és nem pedig Mrs. Tao-t. mostanra úgyis az egész világ tudta már a korábbi chicagói események miatt, hogy a korábbi polgármester, az AIMville-s elnökségi tag és PR ügyintéző, Johanne férje Jet Li Tao Apokalipszis egyik lovasa lett. Korábban csak ő maga tudta és a szövetségesei, de minden azóta borult. Amint beértek már készült volna arra, hogy megkínálja a férfit valamivel, de ő végül is elutasította, hogy nem kér. A kérdésen azonban a nőnek kellett elgondolkodnia, azt sem tudta, hogy hol áll a feje, persze figyelt a fiára, de tegnap nem tudott itthon lenni és akkor az anyja volt az, aki figyelt rá. nem volt könnyű egyedülálló anyának lenni, persze nem ő volt az egyetlen a világ történelmében, de magas rangú beosztása és feladatköre sem könnyítette meg a dolgát.
- Nincs étvágya, nagyon magas láza van, 104F*. A láz miatt folyamatosan izzad és melege van, köhög, nincs váladék, mert nem szakadt fel. Azt még tudom, hogy a feje fáj és úgy érzi, hogy szédül.
Közben mutatta az utat is, a gyerekszoba felé. Az a szoba is tágas és világos volt, a falakon rajzok, festmények, szekrények a szobában, egy kiságy, aminek a szélén volt korlát, hogy a gyerek ne essen le. Sok-sok játék, plüssök, kisautók, akciófigurák, mind nagyobb darabok, mert a férfi megláthatta a nagyjából két és fél éves kisfiút az ágyban betakarva, éppen aludt.
- Telepata vagyok, onnan tudom a fejfájást és a szédülést – mondta. – Nem tudom, hogy befolyásol-e valamit, de ő is mutáns, az apja is az. Ha érdekli a kórtörténet, akkor röviden össze tudom foglalni…
Hadarta aggódva, mert valószínű volt, hogy ennyire betegnek még soha sem látta a gyerekét korábban.

*ha már Amerikában vagyunk, akkor ottani mértékegység, hogy ne kelljen váltogatnod neten 40celsiusnak felel meg.

by **Imamu Theodore Devine** Kedd 09 Jún. 2015, 21:27

Úgy szívtam magamba a kérdésemre adott információkat, hogy közben igyekeztem az alapján a diagnózist felállítani. Abban biztos voltam, hogy minden szabad szemmel látható és észlelhető tünetet felfedezhetett a nő, hisz az anyák már csak ilyen csodalények, hogy akkor is tudják azt, ha a gyermeküknek valami baja van, ha maguk a gyerekek nem is tudják. A feleségem is hasonló volt mindig is.
A gyerekszobába belépve ismerős érzés futott át rajtam, az én fiam szobája sem sokban különbözik ettől. Most viszont nem volt itt az ideje, hogy a szobával foglalkozzak, sokkal fontosabb volt annak a lakója. A kisfiú aludt. A lehető legjobb amit ebben a helyzetben csinálhatott.
A diagnózis alapján influenzára gyanakodnék, de biztos ami biztos alapon nem ártana kicsivel jobban megvizsgálni a fiatalembert. Rögvest kerestem is a táskámnak egy helyet ahova letehetem, hogy a megfelelő felszerelést elővehessem belőle. A táskának két része volt, egy a hivatalos orvosi felszerelésnek, egy pedig a kiegészítő, kevésbé hivatalos, leginkább természetgyógyászathoz és kisebb egészségügyi rituálékhoz használatos anyagok. Egyelőre csak arra volt szükségem amivel most meg tudtam vizsgálni a kisfiút.
- Bár megszakad a szívem, hogy ilyet kell kérnem, de legyen szíves felébreszteni. nem szeretném megijeszteni azzal, hogy vizsgálom. - fordultam az édesanyához miközben felvettem a sztetoszkópot.
- A mutációja csupán annyiban befolyásolhatja akár a betegséget, akár a gyógymódot, ha már jelentkezett nála, habár legjobb tudomásom szerint ez általában csak tinédzser korban szokott megtörténni. Esetleg ha valami komolyan betegsége vagy allergiája van azt lenne fontos tudni, hogy véletlenül se okozzunk problémát az gyógyítási folyamat alatt. - beszéltem tovább halkan míg azt vártam, hogy felébressze a kis srácot. Remélhetőleg nem fog nagyon haragudni rám azért, hogy miattam kell álmából felébrednie, ráadásul egyből vizsgálni fogom.

by **Lady Gaia-Vell** Szer. 10 Jún. 2015, 09:20

Ahogyan Imamu kérte a nőt, hogy ébressze fel a gyermeket Johanne bólintott, odament a kiságyhoz, leült a szélére, miközben az ágytámlát lehajtotta, hogy a doktor is odaférjen majd. Óvatosan fogta meg a fia vállát és kezdte ébresztgetni. A kisfiú nyűgösen nyitotta ki a szemét és kezdett szinte azonnal köhögni. A köhögése most is száraz volt, hallatszott, hogy semmilyen slejmet, váladékot nem tudott felköhögni, pedig nagyon próbálkozott vele.
- Gyere szépen Jim, ülj fel szépen – mosolygott az anyuka a picire.
Segített neki felülni a nő, máskor valószínűleg lelkesen kíváncsiskodott volna a pici, de most kedvetlen és bágyadt volt, az arca vörös a láztól és izzadt is. A szavakra Johanne felnézett.
- Még valóban nem jelentkezett nála – erősítette meg a férfit. – Csak a vizsgálatok kimutatták, hogy benne is jelen van az X gén.
Szerencsére semmilyen allergiáról, vagy efféléről nem tudott, de akkor is orvosi szempontból volt pár fontos dolog, főleg apai részéről, amit nem ártott tudni. Johanne teljesen amerikai családból származott, azonban a férje nem, és ott több különböző vér keveredett benne. Kellően sokat volt orvosok és tudósok közt, hogy tudja, hogy ennek lehet jelentősége.
- Nincs neki semmi egyelőre, amit tudnánk – mondta. – Hacsak nem befolyásol valamit a gyógyszerezésnél, hogy az apja félig francia és félig brazil. Úgy tudom, hogy vannak készítmények, amik kevésbé hatásosak olyanoknál, akikben van latin-amerikai vér is.
Néhány pillanatra elgondolkodott mielőtt újra megszólalt volna.
- És ha esetleg számít valamit, édesanyám szokott rá sokat vigyázni, neki pedig néhány éve a visszavonulása előtt megfertőződött az Örökség kettő vírussal.* De amikor piacra dobtuk az ellenszert ő is meggyógyult.
Ekkor ha Imamu számára kellett a hely, akkor felállt a kiságytól és hagyta, hogy a férfi menjen oda, hogy megvizsgálhassa a picit.

*Az örökség vírus ugyebár a mutánsokat támadta meg, aki elkapta az belehalt. Az örökség 2 vírus csakis embereket támadott meg, olyanokat, akik voltak fertőzött mutánsok közelében 2016-ban még. Alzheimer és Parkinson-kór tünetegyüttes produkált, memóriaromlás, remegés, izmok merevedése, izomgyengeség.
Johanne anyja még onnan lehet ismerős, hogy ő alapította az AIMville Corporationt és az ő helyét vette át később a Főigazgatói székben Johanne.

by **Imamu Theodore Devine** Csüt. 11 Jún. 2015, 23:24

Nyugodtan vártam végig amíg a kisfiút felébresztette a nő. Látszott rajta a betegség okozta gyengeség, a köhögés csak hab volt a tortán. Kezdett az az érzésem lenni, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben, sokkal gyanúsabb annak az esélye, hogy egy kialakuló félben levő, vagy már kialakult tüdőgyulladás.
- Ebben igaza van, ez egy orvosi érdekesség amit természetesen figyelembe veszek, bár amennyiben nem muszáj nem szeretnék egyből antibiotikumokra hagyatkozni. Bár az orvostudomány sokat fejlődött, de személy szerint kicsit ódzkodom attól, hogy egy kisgyereknek ilyen készítményt adjak rögtön. Gyengítheti az immunrendszerét. - feleltem a nőnek közben szótlanul, kézzel jeleztem, hogy engedjen oda, hogy megvizsgálhassam a kis csöppséget.
- Szia Jim. A nevem Dr. Devine és azért jöttem, hogy megvizsgáljalak és segítsek neked legyőzni ezt a betegséget. - kezdtem egy kis bemutatkozással és az itt létemnek és szándékomnak ismertetésével. lehet, hogy kisgyerek, de abban is biztos vagyok, hogy mindent ért abból amit mondok és ha tudatosan nem is, tudat alatt tisztában van azzal amit mondok és azzal, hogy igazat mondok. Ezt mint pap és legfőképp, mint egy apa tudom.
Ezt követően előbb kézzel tapogattam végig a kis testét. A testhőmérséklete magas volt, ez jó jel, azt jelenti, hogy a szervezete már felvette a harcot a betegség ellen és az, hogy ilyen magas azt jelenti, hogy intenzíven küzd a túlélésért. Erős fiú.
- Ez egy kicsit hideg lesz, ne ijedj meg. - egyik kezemet továbbra is rajta tartva, hogy biztosítsam abban, hogy nem akarok rosszat, másikkal a fülembe helyeztem a sztetoszkópot és az alját finoman a hátához érintettem. Felkészültem arra, ha automatikus válaszreakciót ad a műszer fém részének hűvösségére. Sajnos nem szakíthattam időt arra, hogy ezt valahogy megelőzzem, de ebből nem szokott nagy probléma lenni. Sajnos az ezen keresztül hallottak beigazolták a gyanúmat.
- Nem hallottam még olyan esetről, hogy a gyógymód megtalálása után ez gondot jelentett volna. Másrészről pedig amennyiben valami gond lett volna az már kellett volna jelentkezzen. Most viszont semmi ilyesmiről nincs szó. Azt kell mondanom, hogy tüdőgyulladása van a kisfiúnak. Legalábbis a tünetek erre utalnak. - adtam vissza az anya kezébe a kisembert közben elpakoltam a felszerelést a táskába. Egy pillanatra behunytam a szememet amíg gyorsan átfuttattam a fejemet az ezt követő teendők listáját. Jelen pillanatban talán egyetlen megoldást tudok amit itthon el lehet intézni. Semmi nagy dolog, csupán apróság.
- Esetleg használhatom a konyháját? Van nálam néhány gyógynövény amelyek felhasználásával teát készíthetek arra, hogy segítsük a fiú immunrendszerének a működését. Valamint egy kevés kenőcsöt is készíthetek amivel a hátát kellene kenegetni. Persze ez csak átmeneti megoldás, a legjobb az lenne ha holnap ön, vagy a kedves édesanyja e tudná hozni hozzánk, hogy teljes mértékben átvizsgálhassuk. - fordultam a nő felé, miután gyorsan átfutottam a táskámban levő gyógynövényeket, hogy minden itt van-e ahhoz, hogy a korábban elmondottakat elkészíthessem. Lehet, hogy ijesztően hangzik, hogy teljes vizsgálatot akarunk végezni a kisfiún, de véleményem szerint ez a legbiztosabb, mint hogy esetleges komplikációk lépjenek fel és tönkremenjen az élete. megtanultam, hogy a legapróbb dolgok is súlyos végkimenetellel végződhetnek és ezt meg szeretném akadályozni.

by **Lady Gaia-Vell** Pént. 12 Jún. 2015, 09:56

Johanne bólintott Imamu szavaira, ő már bőven az a generáció volt gyermekként és kamaszként, akiket még az influenzára és megfázásra is antibiotikummal tömték, pedig arra egyáltalán nem voltak jók azok a szerek. A legjobb módszer az lett volna, amit az AIM fejlesztett ki, a regenerációs oltás, de ehhez élő regenerálodó mutáns vére kellett volna, hogy abból készüljön a szer. Saját maga pedig nem egyezett volna bele soha sem, hogy így kínozzanak valakit, az a Loki vezette AIM volt, nem az övé. De éppen ezért volt még a fia mindig beteg. Remélte, hogy csak valamilyen influenza, vagy egy kis meghűlés erős immunreakcióval, és nem több. Végtére is június eleje volt, hirtelen meleg, belemehetett a tengerbe és megfázhatott. Vagy csak gyerekbetegség; de sajnos nem a bárányhimlő, nem voltak a kicsin kiütések. Igaz mintha olvasta volna, hogy nem mindig van efféle… Túl sokat gondolkodott.
- Értem, megbízom a szakértelmében – mondta miközben igyekezett megnyugodni.
Szeretett volna tényleg hinni abban, hogy MODOC jól választott, megbízhatóan. A kisfiú bólintott, hogy érti, hogy mit mondott neki a bácsi, és hagyta, hogy megvizsgálja a férfi. James tényleg kicsit összerezzent a hidegre, de nem ugrott el, nem kezdett el sírni. A sztetoszkópos vizsgálatnál Imamu hallhatta, hogy a kisfiú szíve gyorsan vert, de ez a láznál, betegségnél megszokott volt. Azonban, ami igencsak valóban a tüdőgyulladásra adott okot, hogy a jobb oldalon a tüdő alsó felénél szörcsögést, zörejt hallott a férfi. Határozottan annak a jele volt, hogy tüdőgyulladás, de szerencsére nem volt átszűrődése máshova és csak kis területen volt ez érzékelhető.
Ahogyan a férfi kimondta, hogy nem az örökség kettő mutálódott verziója lehet az ok megkönnyebbült Johanne egy kicsit, azonban az aggodalma láthatóan újra fokozódott, amikor a férfi a tüdőgyulladást hozta fel.
- Mennyire komoly? – kérdezte aggódva. – Persze… nyugodtan… erre kérem.
Mutatta az utat a konyhához, főleg áttetsző üvegű szekrények voltak itt, így látszott, hogy mi hol van, Johanne pedig Imamu útmutatását követően teafőzőt vett le és még azt, amit kért a férfi. De ha akarta, akkor ki is szolgálhatta magát egyedül is.
- Akár ma, most is eltudunk menni, hogyha szükséges – felelte. – Nem szeretném, ha a késlekedés miatt komolyabbra fordulna az állapota.

by **Imamu Theodore Devine** Szomb. 13 Jún. 2015, 23:55

A nő aggodalma érthető volt, így nem volt meglepő számomra, hogy az első kérdése rögvest az volt, hogy mennyire komoly. Szerencsére jó hírrel szolgálhattam neki, hisz a kisfiú állapota közel sem volt vészes. A szervezete jól helytállt eddig is.
- Nem vészes. Csak kis területen hallottam a tüdőgyulladás jeleit és átszűrődést sem észleltem. - válaszoltam a kérdésére miután elindultam utána a konyhába. Az érdekes megoldású szekrényeket jelen esetben praktikusnak találtam, bár a saját lakásomban nem igazán használtam volna, nem az én stílusom. Mondhatni öreg bútor vagyok már magam is és a régi szokásokat nem igazán változtatják meg az emberek. Ez néha jó, néha pedig rossz.
- Ne aggódjon, biztosíthatom afelől, hogy a kisfia állapota nem fog rosszabbra fordulni. A teának és a kenőcsnek az a feladata, hogy segítse az immunrendszerét a küzdelemben amit most vív. Másrészről még nem volt alkalom amikor nem használt volna, erre orvosi és papi szavamat adhatom. - feleltem a nőnek egy kedves mosoly kíséretében, majd nekiláttam kivenni a táskámból a kis tasakokba csomagolt gyógynövényeket.
- Igazából a mai nap még némileg komplokált lenne a vizsgálat elvégzése és kielemzése. Még nem sikerült a végére jutnom mindannak a rengeteg információnak amit tegnapra kellene tudnom. Gondolom el tudja képzelni milyen nehéz átvenni egy másik ember munkáját, más rendszerezés és prioritások. - vallottam színt az egyik és talán legnagyobb okáról annak, hogy milyen holnapra ütemeztem a vizsgálatot. Előre láthatólag az éjszakát is az irodámban fogom tölteni és holnaptól már olajozottan fog ismét működni minden. Remélhetőleg valamikor pihenni is lesz időm.
Közben a gyógynövényeket egy kisebb tányérban összemorzsoltam, egy részét pedig egyelőre félre tettem. Abból fog majd a kenőcs készülni. Közben a teafőzőben vizet tettem oda főni és mikor már lobogott a víz lassú kevergetés mellett kezdtem adagolni hozzá a porított gyógynövényeket.

by **Lady Gaia-Vell** Vas. 14 Jún. 2015, 09:55

Imamu válaszaira kicsit megnyugodott, amikor kiderült, hogy nem olyan súlyos az a tüdőgyulladás. Bár így is annak tűnt a számára, hiszen mégiscsak a gyermekéről volt szó, aki beteg. De ha a férfi orvosként ennyire bizakodó volt az számára is pozitívumként hatott. Akkor viszont tényleg megkönnyebbülten sóhajtott fel, ahogyan meghallotta, hogy nem lesz rosszabb az állapota, főleg, hogy így elkapták időben a betegséget.
- Hiába mondom neki és a nagyanyja is, hogy futkosás után kifulladva, izzadva ne rohangáljon be a hideg légkondicionált helyre… és ne igyon hideg vizet - sóhajtott fel. – Nem hallgat rám. Önnek úgy tudom, hogy van három is. Hogy boldogulnak velük a kedves feleségével?
Érdeklődött őszintén, kíváncsi volt egy idősebb, tapasztaltabb személy véleményére is ebben a témában. Amíg a férfi dolgozott Johanne figyelte, hogy mit is csinál a másik. Arra a kérdésre bólintott, hogy pontosan tudja, hogy milyen nehéz ez. De így, hogy már tudta, hogy nem fog romlani Jim állapota, már nyugodtabb volt és a holnap tényleg kényelmesebb lesz, addig legalább saját maga is pihenhet egy picit.
- Nyugodtan vegye igénybe MODOC-ot is, ilyen esetben is remekül helytáll – mondta. – A munkák megkönnyítése miatt lett létrehozva. Nekem is sokat segített, amikor átvettem az anyám helyét a cég élén.
Néhány pillanatra elgondolkodott.
- Úgy hallottam, hogy Dr. Strongholl már jobban van a kezelőorvosai szerint. Ha van ideje, akkor meg is látogathatná majd őt a pszichiátrián. Ő bizonyára sokat tud segíteni ebbe a munkába való belerázódásban és megismerhetné az elődjét is.
Még mindig örült annak, hogy kellően óvatos volt és nem nézett bele a férfi elméjébe, hiába akarta azt a másik Jones annyira. Elhessegette a kellemetlen gondolatot és kényszerítette magát, hogy arra figyeljen, amit Imamu csinál.
- Milyen főzetet készít? – kérdezte.

by **Imamu Theodore Devine** Csüt. 02 Júl. 2015, 22:07

Apró mosolyt csalt az arcomra ahogy a hölgy felhozta a szülők nagy problémáját, a falnak beszélést. Magam is találkoztam párszor ezzel a jelenséggel, és utólag többször is helyeseltem magamnak, hogy igazam volt mikor monológot tartottam, csupán akinek kellett az nem figyelt rám. Szerencsére nem sűrűn találkozom ezzel, de nincs is amiért felrójam ezt a gyermekeimnek, én is hasonlóan viselkedtem amikor olyan fiatal voltam.
- Az első után az ember már megtanulja, hogy mi az amit kétszer és mi az amit akár többször is el kell mondania. De ez a szülőséggel jár. Amúgy csak két gyermekem van, egy tízéves kisfiú és egy három éves kislány. - nyugodtan válaszoltam, azt pedig, hogy nem tudja fejből a gyermekeim számát, nincs amiért gondnak tartsam, hisz természetes, hogy ilyen "apróságot" nem jegyez meg az ember. Kétlem, hogy külön órákat töltött volna az életrajzom tanulmányozásával.
- Igen, valóban nagy segítség. Ki is használom ezt a lehetőséget, csupán szeretek mindent tüzetesen átvizsgálni. Szeretem tudni, hogy mi az amit esetleg valaki lebegtethet velem szemben és illik tudnom is róla. Ami Dr. Strongholl-t illeti örvendek, hogy javul az állapota és köszönöm, hogy ezt az információt közölte velem. Sokat segítene ha első kézből megismerhetném a rendszerezési módszert amit használt és ezért szívesen meg is látogatnám, meg akár csak ismerkedés szempontjából is. - ugyanakkor nem kizárt, hogy valakinek segíteni is tudok akár, amikor épp ott vagyok. Az elme az egyetlen olyan szerv az emberi testben, ami tejhatalommal rendelkezik, de egy apró dolog is végzetes következményeket érhet el nála. A lélekkel való összeköttetésről nem is beszélve.
- Semmi különlegesre nem kell gondolnia. Egyszerű kerti gyógynövényekből készült tea és kenőcs. Még az édesapámtól tanultam, aki az ő apjától és így tovább. Mondhatni a "hobbim" szoros kapcsolatban áll a hívatásommal. - kevergetés közben pedig imádkoztam a Loákhoz, hogy áldásukat adják ehhez a teához, hogy hatásosabb legyen és egyáltalán azért, hogy biztosan hasson. Ez elengedhetetlen dolog, hisz ha nem teszem, akkor félő, hogy haragjuk okán teljesen megváltoztatják a főzet összetételét.

by **Lady Gaia-Vell** Pént. 03 Júl. 2015, 13:06

Imamu szavaira Johanne bánatosan mosolyodott el arra, hogy egy gyerek után megtanulja az ember és a többinél már minden sokkal könnyebben megy.
- Elnézést – szabadkozott, hogy rosszul tudta a gyerekek számát. – Jettel több gyereket terveztünk – mondta bánatosan. – De az élet közbeszólt, ön is tudja.
Legyintett egyet, eléggé bizonyosra vette, hogy a férfi is tudta. Végtére is Jet Li Tao mindig is eléggé híres volt, az AIM időkben is, majd AIMville PR szekciójának vezetője, majd választott New Yorki polgármester. Ekkor házasodtak össze Johanne-val, majd a férfi eltűnt. Nagyon sokáig halottnak hitték, vagy nem tudták, hogy mi lehet vele, egészen addig, amíg a férfi fel nem tűnt Chicagóban, mint Apokalipszis egyik lovasa, egészen pontosan Halál és nem mészárolta végig a várost. Csak remélni tudta, hogy valamikor visszakapja a férjét. Látszott rajta, hogy nem szeretne sajnálkozást, szánakozást emiatt, erős nő volt, próbált egyedül is talpon maradni és a gyerek, illetve a munka szerencsére lefoglalták. Még az újságoknak, médiának sem nyilatkozott erről, hogy mi a véleménye arról, hogy a férje lovas lett. Így ezért is terelte inkább át a szót és tért át MODOC-ra, illetve Strongholl-ra.
- Úgy tűnik, hogy ön inkább régimódi ember, mintsem olyan, ki mindent a számítógépekre hagy – állapította meg némi elégedettséggel.
Örült annak, hogy ilyen személyt sikerült találni és választani.
- Ami Mr. Strgonholl-t illeti AIM Birodalom területén levő pszichiátrián kezelik, csupán be kell jelentkeznie, hogy meglátogatná és azonnal engedni fogják, erről kezeskedem – ígérte meg.
Mikor már a konyhában voltak és a férfi nekilátott a gyógy készítményt megcsinálni, akkor a nő figyelmesen hallgatta és figyelte Imamu-t, hogy mit is csinál. Nem akarta megzavarni azzal, hogy megszólal, inkább kivárta, amíg a férfi végez és csak utána teszi meg.
- Fehérmágia, mint a wicca vallásban? – kérdezte érdeklődve.

by **Imamu Theodore Devine** Pént. 10 Júl. 2015, 22:59

- Semmi gond, inkább én tartozom bocsánatkéréssel a tapintatlanságom miatt. -- ebben a kis otthonban a gyermekéért aggódó anya képe mellett el is felejtettem, hogy milyen múlttal rendelkezik a család. Szívből imádkoztam annak érdekében, hogy a hölgy mihamarabb visszakapja a férjét, még ha az nem is lesz pont úgyan oylan mint mikor elveszítette, de amíg szeretik egymást addig mindent át lehet vészelni.
- Hát nem vagyok már fiatal. Azért szívesen veszem a gépek segítségét, de van amit magamnak kell elvégeznem ahhoz, hogy valóban sajátomnak érezzem. - válaszoltam és közben a kedves mosolyt is visszaszereztem az arcomra. Ami a korábbi minisztert illeti egy bólintással jeleztem, hogy megértettem amit a nő mondott. Igazából benne is van valahol a naptáramban a pszichiátria meglátogatása, hisz az is az egészségügyhöz tartozik amiért most én felelek.
- Nem igazán nevezném még fehér mágiának. Csupán egyszerű tea gyógynövényekből. Ami pedig a wicca vallást illeti, abban nem vagyok járatos. A köpenyen és a családon kívül a Voodoo tanaiban vagyok járatos, de jelenleg csupán annyi köze van a hitemnek a munkámhoz, hogy a Loák áldását kértem arra, hogy működjön a főzet, semmi több. Egy szűrőt kérhetek? - feleltem kedvesen, a Voodoo említésénél a homlokon levő jelre is mutattam. Talán ez az amit semmilyen alkalommal nem veszek le magamról, még műtétek alatt sem. Más kiegészítőket, tárgyakat gyakrabban eltávolítok magamról, hogy ne zavarjanak, vagy ne okozzanak gondot, persze imádkozás mellett, hogy azért ne háborítsam magamra a szellemeket. A jel viszont marad, anélkül azt hiszem, hogy sohasem jutottam volna el odáig ahol ma vagyok.
- Ez a jel elsősorban a Legba nevű loához szól. A hitem úgy tartja, hogy bármilyen szertartást is kezdenek el, vagy fejeznek be, hozzá kell először imádkozni, mert ő az aki a kapcsolatot tartja az emberek és a loák között. Mondhatni ő az őrzője a szellemekhez vezető átjárónak. - folytattam a magyarázatot a homlokomon való jelről, ha már felhívtam rá a figyelmét a hölgynek, közben pedig amennyiben megkaptam a szűrőt egy csészébe leszűrtem a teát, egy kevés cukrot tettem bele, majd lefödtem. A maradékot, mert hogy biztosan több készült, mint ami egy csészébe belefért egy kisebb edénybe töltöttem át, immáron szűretlenül és a korábban összemorzsolt gyógynövényeket tettem bele és folytattam a kevergetést addig amíg zselés állaga nem lett az egésznek.
- Ezt még egy kicsit állni kell hagyni. A tea nagyjából fél óra, háromnegyed múlva fogyasztható lesz. A kenőcsnek még kell egy óra, másfél amíg lehűl. - magyaráztam, miközben a dolgaimat visszapakoltam a táskámba ügyes, aprólékos rendbe.

by **Lady Gaia-Vell** Szomb. 11 Júl. 2015, 08:56

A férfi szabadkozására megrázta a fejét, hogy nem szükséges. Többször felhozták neki véletlenül, bármilyen rosszul hangzott saját maga számára is, de már kezdte megszokni mindezt, hogy egyedül van és valószínű, hogy egyedül kell a fiát is felnevelnie. Így csak abban reménykedhetett, hogy jó anya lesz és sikerül mindent megadnia a fiának. A legjobb kérdés azonban mégis az volt, hogy így az ő helyzetében illő-e az, hogy randevúzik. Ezt nem igen tudta eldönteni, még az volt a szerencséje, hogy a munkája és a gyerek mellett minderre nem igen volt ideje. A következőn, amit a férfi mondott azonban önkéntelenül is elmosolyodott.
- Úgy beszél, mint az anyám – mosolygott. – Ő is hasonlóképpen beszél a gépekről.
Ami ironikus volt Johanne szerint a világ legfejlettebb emberi társadalmában. Nem volt járatos sajnos a mágiában és annak ágaiban sem, annyit bőven elég volt tudnia, hogy a WAND ezzel foglalkozik, ahogyan a Hydra-ban Strucker báró is bír misztikus erőkkel, de saját magától olyan távol állt, hogy meg sem tudta volna mondani, hogy mi micsoda. Imamu-ról is csak az aktájából tudta, hogy bír efféle erőkkel. A Wiccan pedig egy vallás is volt, az igazából meg sem fordult a nő fejében, hogy Voodoo-ról szó lehet, vagy, hogy az nem ártó mágia, hanem gyógyításra is használható. Ahogyan ez nagyjából átfutott az elméjén akkor mondta ki Imamu, hogy tényleg abban járatos. Kissé meglepetten és zavartan nézett rá.
- Azt hittem mindig is, hogy a voodoo-val csak ártani lehet, mint a horrorfilmekben – mondta zavartan. – Szűrőt, persze.
Lehajolt az egyik szekrényhez és kivett belőle egy kisebbet és egy közepes nagyságút, hogy a férfi maga dönthesse el, hogy melyiket szeretné használni ahhoz, amire készül éppen.
- Azt hiszem, hogy többet kellene olvasnom misztikusság terén, mert hiányos a tudásom.
Most már hamar rájött, hogy mire is akarja a férfi használni a szűrőt. Így figyelte, hogy végül kész is lett a tea, illetve a gyógykenőcs. Csak a köd alatt látott gyógyszereket készülni az akkor még Central Park romjain meghúzódó AIMVille-ben, mintha több emberöltő telt volna el azóta.
- Milyen gyakran kell bekenni vele James-t? – érdeklődött. – A teát hogyan kell itatni vele?

by **Imamu Theodore Devine** Csüt. 06 Aug. 2015, 23:54

- Ez esetben önnek egy nagyon okos édesanyja van. - feleltem mosolyogva az összehasonlításra, és természetesen elsősorban az udvariasság és a lovagiasság szólt belőlem. - Én még az a generáció vagyok akinek meg kellett szokni a számítástechnikát és annak hatásait. A fiatalabb generáció már bele születik mindebbe. A gyermekeim is tudják már használni, még ha nem is tudatosan minden helyzetben. Én még jól megvagyok a kis noteszemmel és ceruzámmal, még ha sokszor az nem is olyan gyors, mint egy gépi megoldás. - beszéd közben az járt a fejemben ahogy a még három éves kislányom eljátszadozik az otthoni géppel, habár egyelőre még a kikapcsoló gomb a kedvence, annak a hatása a legszembetűnőbb.
A voodoo és a horrorfilmek kapcsolatára felnevettem. Igazából a filmesek egyszerre voltak nagyon közel és nagyon távol az igazságtól. A voodoonak sok oldala van, és valóban van olyan, mint amit ők mutatnak be, csupán teljesen másképp működik az egész. Végül is nem kívánhatjuk, hogy mindenki aki ebben a témában készít filmet az jártas is legyen. Ez több problémát is felvetne, egyrészt a felhígulás veszélye is fennállna, másrészt sokakat fogságba ejtene egy-egy rossz lépés.
- Igen, a multimédia örömmel táplálkozik a zombi témából. Igazából az csak részben igaz. A magam részéről azt az utat nem ismerem annyira, csupán annyit tudok amit régi szövegekből olvastam. A voodoo valóban képes arra, hogy élettelen testet rabszolgaként megidézzen, és olyasmit is olvastam, hogy egy halottat is képes feltámasztani. Ez viszont egyrészt a mágia magasiskolája, másrészről pedig, véleményem szerint, súlyos változásokat okozhat egy ember elméjében. Főleg ha még egy Loát is sikerül magára haragítania ezzel valakinek. Nem hiszem, hogy nagyon szeretnék ha a természet rendjét bolygatná valaki. - magyaráztam nyugodtan és igyekezve úgy kifejezni magamat, hogy egyrészt ne vesszek el a gondolataimban, másrészről pedig érthető legyen. Éreztem késztetést rá az évek folyamán, hogy mélyebben elmerüljek a témában, de egyelőre más irányvonalakat sokkal előrébb valónak tartok, mintsem egy ilyen kétes és veszélyes ágba belebonyolódjak. A gyógyításban pedig úgysincs semmi haszna egy járkáló és gondolkodni nem tudó élettelen testnek. Akkor már inkább jöjjön egy robot.
- Ami azt illeti nem ajánlom, hogy többet akarjon tudni. Egyrészt amennyiben olyasmit olvas amit nem kellene, az rosszat tehet akár önnel, akár az ön körül élőkkel. Másrészről pedig a misztikus tanok kicsit olyanok, mint a szélmalomharc. Minél többet tud valaki, annál kevesebbet. Gondolom érti, hogyan értem. - én magam valóban úgy vagyok a dologgal, hogy az emberi test részeit és működését már-már kívülről fújom, viszont a lélek még mindig tartogat bőven meglepetéseket a számomra. Sok emberrel dolgoztam már az életem során, de még két ugyan olyannal, vagy legalább 80-90%-ban hasonlóval nem találkoztam, és ez csodálatos benne. Mondjuk ezzel az is együtt jár, hogy butának érzem magam és tapasztalatlannak, de így szép a tanulás.
- Nem olyan nagy adag. Ma este és holnap reggel nyugodtan bekenheti vele és akkor nagyjából el is fogy. Ami a teát illeti, ugyan úgy, mint bármelyik másik teát, melegen és bebugyolálva. Kihűlni semmiképp se hagyja, mert érdekes ragadós anyag lesz belőle, amit nagyon nehéz kitakarítani a csészéből. - bár viccesen hangzik, de amit mondtam az mind igaz. Volt már szerencsém a ragadós masszához amivé egy-egy ilyen ital változni tud, és bár magam türelmes embernek tartom, mégis új csészéket kellett vásárolnom, mert egyszerűen nem tudtam legyőzni a problémát.

by **Lady Gaia-Vell** Pént. 07 Aug. 2015, 08:12

Johanne csak mosolyogva bólintott azon, hogy valóban úgy van, ahogyan a férfi mondja és a saját anyja is ilyen volt. Önmaga már eléggé technológia központú világba született, szerencsére még a Senki Földje alatt sem kellett különösebben nélkülözniük ezeket a dolgokat, mert a kis motoros bandájukban volt, aki értett az elektronikához és egészen sok dolgot össze tudott pofozni. Más kérdés, hogy maximum dvd-t tudtak nézni, net, tévé, hírek nem voltak, de legalább ennyiük volt.
- Manapság jellemzően már csak előnyei vannak, így nem olyan nehéz megszokni – mosolygott.
Ahogyan a férfi a voodoo-ról kezdett beszélni figyelemmel hallgatta és valóban beigazolódott a gyanúja, hogy nem tud túl sokat a dologról. A filmek igencsak túloztak, de hát a producereknek is meg kellett élniük valahogyan, ahogyan a színészeknek is. A végén bólintott.
- Természetesen értem – mondta.
Persze a férfi nem tudhatta, hogy azért a nőtől annyira nem állt távol a misztikum, még ha nem is értette teljesen, de látott nem egy helyen. Elég volt csak a Kéz szervezetét megemlíteni, ahol látott feltámasztott harcosokat mágia által, illetve ott volt a Hydra is. Figyelt arra, hogy miként kell a teát adagolni, illetve mit kell tennie majd a kenőccsel. Mindent megjegyzett, még azt is, hogy vigyázzon vele, nehogy beleszáradjon a csészébe.
- Rendben van, köszönöm – felelte. – Hogyan tudnám meghálálni, amit értünk tett?
Kérdezte őszintén. Nem igen ismerte egyelőre a férfit, hogy mivel is tudna köszönetet mondani neki, révén ez nem volt benne a munkaköri leírásban, hogy beteg gyermekeket kezeljen, így emiatt is érezte úgy Johanne, hogy viszonoznia kell a férfi kedvességét.

by **Imamu Theodore Devine** Hétf. 10 Aug. 2015, 07:15

- Nem az előnyökkel vagy a hátrányokkal van gond, lévén mára én is elég jól tudom használni a gépeket. Ez inkább amolyan generációk közti hasadék dolog. Minden generáció valamiben eltér a többitől és ez így van jól. - valamikor régen olvastam erről a témáról egy könyvet, igaz abban sokkal negatívabbnak festették le ezt az egész jelenséget vagy minek lehet nevezni. A könyvekkel is úgy van az ember, mint az internettel. Mindent nem kell elhinni nekik és akkor nincs baj,
- Igazán nem kell tennie semmit. Nekem ez az élethivatásom és az nagy örömmel tölt el, ha segíthetek. - feleltem mosolyogva, hisz ennél többet valóban nem vártam el. Majd némi gondolkodás után hozzátettem. - Esetleg vagy ön, vagy a kedves édesanyja áthozhatná hozzánk a kis James-t. A kislányom biztos örülne, ha egy vele egykorú gyerekkel játszhat. - sajnos elég nagy a korkülönbség a két gyermekem között ahhoz, hogy az egyiknek ne legyen annyi türelme játszani a másikkal. A fiam már abban a korban van amikor ahhoz, hogy játszani tudjon elég önmaga egyedül, vagy épp a kis barátai, a húgával pedig nincs türelme annyit játszani, mint az megkövetelné. Ezért lenne jó neki egy játszópajtás.

by **Lady Gaia-Vell** Hétf. 10 Aug. 2015, 09:09

Johanne bólintott, hogy érti teljesen, hogy mire is akart a férfi kilyukadni a generációk közti különbséggel. Bár saját maga főleg társadalmi és kulturális körökben látta mindezt, amikor az AIMville kiterjesztette magát a teljes világra, illetve saját magának is a felsőbb körök közé kellett rázkódnia. A legtöbben el sem hitték, hogy a Bukás után mivel foglalkozott, talán már saját maga sem, annyira más élet volt, és olyan más minden. Amiatt kissé zavarban volt, hogy nem kért semmit a férfi viszonzásul, nem volt hozzászokva, hogy ennyire önzetlenek legyenek az emberek, már csak a családján belül sem, főleg, amikor az anyja kidobta otthonról, mert mutáns volt, pont az AIM időkben. A javaslatra, amit Imamu felhozott a végén elmosolyodott. Ez az ötlet számára is nagyon tetszett, úgysem nagyon volt lehetősége arra, hogy más vele egykorúakkal játsszon, pedig ebben a korban nagyon fontos volt az, hogy állandó barátai legyenek.
- Én is remek ötletnek tartom Mr. Devine – mosolygott. – Ha James rendbe jön mindenképpen átvisszük önökhöz.
Itt néhány pillanatra kissé zavartan hallgatott el, nem szerette volna máris elküldeni a férfit, főleg, mert sejtette, hogy elég bunkónak fog tűnni, de James most előrébb való volt és az egészsége volt a legfontosabb.
- Ha nincs más és engedi, akkor ellátnám a fiamat és visszafektetném aludni – mondta kissé tétován.

by **Imamu Theodore Devine** Szomb. 15 Aug. 2015, 00:38

Örültem, hogy a hirtelen jött ötlet ilyen táptalajba került és a hölgy is hasonlóképp jónak tartotta, mint ahogy én azt a fejemben elképzeltem. Tulajdonképp valamiért rögvest ezt követően tévedt a szemem a karomon levő órára, a mutatók pedig azt jelezték, hogy lassan indulni kéne. Az éjszaka egy részét még az irodámban kellett töltenem munkával. A meseolvasás ma a feleségemre marad otthon.
- Már nekem is indulni kellene, még várnak az iratok. Köszönöm szépen a türelmét és a vendéglátást, holnap pedig várom a kis harcost a vizsgálatok elvégzésére és, hogy megfelelően megelőzzük a betegség megerősödését. - feleltem, és örültem, hogy nem úgy kell elmennem, hogy még szeretnének tőlem valamit. persze szívesen válaszolok még bármilyen kérdésre, de amennyiben lehet visszatérnék a munkámhoz, hogy holnap már minden rendben legyen.
Amennyiben tényleg nem volt semmi amivel fenntartottak volna, illedelmesen elbúcsúztam és elhagytam a lakást. Eddig már a testőreim is megunták a várakozást és különben is, még ők sem tudják pontosan, hogy meddig fognak a mai napon dolgozni. Remélem nem teszek rosszat az egészségüknek ezzel a rossz munkaidővel.

by **Lady Gaia-Vell** Szomb. 15 Aug. 2015, 09:17

Végül is úgy tűnt, hogy nem kellett Johanne-nak kellemetlenül éreznie magát, mert megkérdezte, hogy van-e még valami, amit el kell intézniük, mert úgy tűnt, hogy Imamu-nak is indulnia kellett. Nem irigyelte a férfit, hogy ennyi mindent kell átnéznie, saját maga is volt ilyen helyzetben, amikor az anyja helyett átvette a cég irányítását, amikor még csak AIMville Co. Voltak, pedig akkoriban ő maga helyettes volt.
- Nem tartom fel, tudom, hogy mekkora feladattal és adminisztrációval jár a pozíciója betöltése, főleg így az első napokban – mondta együtt érzőn. – Had kísérjem ki.
Tette még hozzá, majd ha Imamu összepakolt és elkészült, akkor elé lépett, hogy ő érjen oda elsőként a bejárati ajtóhoz. Amint ez megvolt kinyitotta a férfinak az ajtót. Ha már ott voltak és a férfi kilépett, akkor még búcsúzásul megszólalt.
- Holnap mindenképpen elviszem vagy én, vagy az anyám James-t önhöz. További szép estét Mr. Divene, és köszönöm a segítségét!
Ha ezek után Imamu távozik, akkor megvárja, hogy a férfi eltűnjön a látómezőből, csak után csukja be az ajtót és tér vissza a fiához, csak előtte iszik egy pohár kávét, mert már úgyis iszonyúan fáradt volt napok óta.

//Köszi szépen a játékot.//

by **Imamu Theodore Devine** Szomb. 15 Aug. 2015, 23:12

Örültem annak, hogy a nő átérzi a helyzetemet, bár ez se nem segített, se nem rontott a helyzetemen. Attól nem lesz könnyebb az estém. De legalább a kedvem egy kicsit jobb attól, hogy érezhetem a felettesem együttérzését és törődését.
- Köszönöm. - szólaltam meg udvariasan mikor felajánlotta, hogy kikísér. Kicsit feszélyezve is éreztem volna magam, ha csak úgy el hagytam volna a lakást.
- Magának is, Ms. Jones. - egy apróbb meghajlást is hozzáfűztem az elköszönéshez, majd elindultam a testőreim és az őrök felé. Természetes nyugodtsággal fogadom az esetleges újabb ellenőrzést amennyiben szükséges, akár még a táskámat is megmutatom, hisz semmi olyasmi nincs benne ami azelőtt ne lett volna.
- Irány az iroda. Még sok dolgunk van. - felelem a testőreimnek miután elértük az autót és helyet foglalok a hátsó ülésen. A fejemben immáron megint azok az információk járnak amiket már átnyálaztam és azok amiket eddig csak futtában olvastam át. Meg valamikor az említett elődömet sem ártana meglátogatni, de az már a távolabbi jövő zenéje.

//Én is köszönöm.//

by Ajánlott tartalom

AIMville - Johanne és Tao lakása

AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása

Re: AIMville - Johanne és Tao lakása