AIM Birodalom

Elég durván megváltozott dr. Strongholl viselkedése. Az összeszedett, már-már idegesítő, idegszálakon táncoló doktorból egy félős kis egérke lett. Érdekes. Nem tud mentséget felhozni, de ez nem is várható el, ha ennyire ingadozik a személyisége. Innentől igazából már nem tudunk más csinálni. Maximum kirúgunk pár pszichiátert és kötelezővé tesszük a heti vagy havi kezelést. Ezzel gyakorlatilag meg van oldva. Most már csak a formalitások vannak hátra. Legalábbis ezt hittem, amíg nem hallottam, hogy mi van a házában. Ó, persze, hogy van még valami. Rögtön MODOK-hoz fordulok. Tudom, hogy ez vitathatóan a hörcsög Jones hatóköre lenne, de lehet, hogy iszonyat veszélyes a táska tartalma.
- MODOK! Azonnal értesítsd a tűzszerészeket! Teljes biovédelmi felszerelés! A környéket lezárni és a lakosságot kiüríteni! Érjenek oda, amilyen gyorsan tudnak!- adom ki a parancsot. - Gyorsan és csendben csinálják. A szokásos. És természetesen nekünk hozzák a táskát, ha nem veszélyes.- teszem még hozzá. Ekkor vissza irányítom a figyelmemet a tárgyalásra. Ha jó a megérzésem akkor úgy is mindjárt vége lesz.

Szóltak a rendőrségnek. Örülök, nem akarom, hogy még valaki megsérüljön az én beszámíthatatlanságom miatt. Most már minden rendben lesz. Némileg megkönnyebbülve ülök még a székemben, az utolsó szavakat hallgatva a tanácstagoktól. Majd ha pedig senkinek sem lett kérdése még felém akkor felállok a székemből. Miss Johanne felé fordulok és fáradt de kedves mosollyal fogadom a szavait.
- Mindent megteszek Hölgyem, hogy meggyógyuljak. És sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hoztam önöket és a céget viselkedésemmel.
Az őrökre nézek akik kikísérnek ezek után a teremből és átszállítanak, vissza ahonnan hoztak.

//köszönöm a mesélést és a játékot! //

Dr. Strongholl válasza tele volt bizonytalansággal és csak azt erősítette meg, hogy a normális, ismert személyisége sem maradt érintetlen, ahogy ez általában lenni szokott. Olyan beteget még nem igazán dokumentáltak, akinek csak a másik személyisége volt hibás.
- Doktor, mindent meg fogunk tenni, hogy meggyógyítsuk. A kezelésével kapcsolatban intézkedem, hogy a legjobb szakemberek kezébe kerüljön - mondta Zield.
A doktor sokáig szolgálta az államot, megérdemelte ezt. A vélhetően mérgező anyagról Zieldnek rögtön a Hydra jutott eszébe, mint legkézenfekvőbb és ismeretlenségénél fogva legijesztőbb fenyegetés. Vayne megtette, amit kellett és Modokkal bizonyára elintézik a részleteket, hogy senki ne sérüljön meg. Zield ezzel kapcsolatban már nem is akart reagálni.
- Jobbulást kívánunk, Dr. Strongholl és mint mondtuk, ezért tenni is fogunk.
Zield ennyivel köszönt el és némán nézte a távolodó kollégáját. Sajnálat nem maradt benne, a tettekre koncentrált és tervezte, melyik orvosoknak fog szólni. Rátérhettek a továbbiakra. Jó megoldás nem volt. Nem hozhattak jó döntést, csak több rossz közül választhattak. Néhány teendőt előre leszögezett a doktor.
- Köszönöm az együttműködést mindenkinek! Néhány tennivaló: javaslom Dr. Strongholl minden Birodalmon belüli munkájának felülvizsgálatát, fontos lehet megtudnunk mindent, amit tett, nem tett, dokumentált és nem dokumentált. A papíroktól a kamerafelvételekig minden elemezzen ki, Modok! A másik: a házkutatásba, szállításban részt vett teljes személyzetet át kell vizsgálni biológiai és vegyvédelmi szempontból. Ha itt végeztünk, akkor pedig mindent félreteszek és amint biztonságosan hozzáférhető, részt veszek a táska meg vizsgálásában a többi hozzá értővel együtt. Johanne javaslatát támogatom, az őszinteség most jó politika lehet. Nem erre megy ki, de van egy mártírunk, akin keresztül megmutathatjuk, hogy itt nem fals kommunikáció folyik. A továbbiakban pedig mindenkit havonta alapos pszichológiai és egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni a kormányból illetve Modok teljes körű rendszeres felül vizsgálatáról ugyanígy gondoskodni kell.

Zield nem reagált Johanne megjegyzésére. Megjegyezte, hogy ez nem tetszett a nőnek, de nem kommentálta. Nem volt fontos neki, semmi komoly nem múlt ezen. Lényegében mindent megbeszéltek és mindenben megegyeztek, semmit nem kellett kiegészíteni és elenvetés sem volt. A doktor sem akart már mást mondani. Az egyetértést bólintásokkal nyugtázta és ő is elköszönt.
- Kellemes napot maguknak is!
Ezzel elment a dolgára, hogy megszervezze a nagy szabású átalakítást, vizsgálatokat és ha megérkezett a táska, akkor azzal is foglalkozhasson. A táska volt most a legsürgősebb.

/Köszönöm az eseményt!/

Egy teljesen átlagos nap volt a mai. Ha a naptáron nem szerepelne más szám talán észre sem venném igazán az idő múlását, bár ez nem igazán zavar engem. Szeretem a munkám és élvezettel töltök időt itt. Egy olyan hely, ahol a hozzám hasonló embereket megbecsülik és nem piszkálják olyan apró dolgokkal mint, hogy megtudom-e javítani az étkezőben a mikrót. Jelenleg is egy kisebb kutatáson dolgoztam. Ide-oda ingázva csináltam a dolgokat. Számítógépes tesztek megfelelő eredményeket produkálták és a próbadarabok is már nagyjából egyben voltak, bár még van mit csiszolni rajtuk. Érzem, hogy közel járok az áttöréshez és ilyenkor mindig hihetetlenül izgatottá tudok válni. A legutóbb, mikor ilyen jól mentek a dolgok sikerült egy 24 órás műszakot lehúznom anélkül, hogy egyáltalán észre vettem volna az idő múlását, de sajnos az emberi testnek megvannak a maga korlátai, így után össze is estem a laborban. Azóta beszereltem egy automatikus figyelmeztetőt, hogy ez ne történhessen meg újra. Mikor láttam, hogy minden jól megy kicsit megálltam az asztalom mellet, felemeltem a bögrémet és nagyot kortyoltam a már igencsak hideg kávémba. Végignéztem mindenen és egy igen érdekes anomáliára lettem figyelmes. Ahogy keresztülnéztem a laboron azt láttam, hogy minden szép tiszta és rendezett. A szerszámok és egyéb berendezések mind a helyükön voltak sorrendbe, de az asztalomra pillantva olyan volt, mintha éppen egy háborút vívtak meg rajta. Már azon is csodálkozom, hogy egyáltalán van annyi hely rajta, hogy a bögrémet oda tudom rakni. Tudtam jól, hogy ez egy jel arra, hogy ideje kicsit rendet rakni. Mikor éppen nekiláttam volna a csipogóm megszólalt. Ritka alkalom volt, így kicsit meg is lepett, de amint rájöttem mi is a hang forrása rögtön meg is néztem a kis szerkezetet. Egy üzenetet kaptam miszerint át kell mennem a titkárság főépületébe. Nem is emlékszem, hogy valaha is volt-e ilyesmire alkalom. Remélem, hogy tényleg fontos, mert utálom ha fontos munka közben zavarnak meg. Gyorsan össze is szedtem magamat, majd elindultam az említett helyre. A titkárság épületét szerencsére tudom, hogy hol találom, azonban a benne való tájékozódás már kicsit gondot jelentett volna, ha az aktuális személyzet ki nem segít. Ezek után a rögtön a tárgyalók felé vettem az irányt. A liftből kiszállva egy üvegfalú szobát pillantottam meg benne két alakkal. Az egyiküket ismertem Dr. Robert Hamil volt az. Volt pár alkalmam vele találkozni, de túl sokat nem tudok róla. A másik férfi azonban teljesen ismeretlen volt számomra. Amint beléptem rögtön helyet kínáltak számomra, amit rögtön el is fogadtam és leültem. Ezek után a férfi, aki magát csak Jeff néven mutatott be belekezdett a kis történetébe. Elég titokzatos alaknak tűnt, mivel nagyon burkoltan fogalmazta meg a helyzetet, azonban rólam láthatóan mindent tud. Nem kedvelem túlságosan az ilyet, de az amit mondott egy kicsit felkeltette az érdeklődésemet.
- Érdekesnek hangzik, amit mond, de ha nem bánja, akkor feltennék néhány kérdést mielőtt bármire is rábólintanék - mondtam neki, majd ha megengedi folytatom,
- Elsősorban szeretném megtudni, hogy pontosan kiknek is dolgoznék. Ne értsen félre nem arról van szó, hogy nem bíznék magában, hiszen ha olyan ember lenne akkor gondolom be se tehetné ide a lábát, azonban én szeretek ilyen dolgok tudatában lenni. Másodszor pedig tudna-e pontosabb leírásokat adni? Mint például hol is van ez a szerkezet és mi az, amit eddig tudnak róla. Feltételezem, hogy van valami oka annak, hogy nem hozták ide, hanem inkább engem visznek oda. Túl nagy, nehéz így nem megoldható a szállítása, vagy esetleg helyhez kötött? Veszélyesnek ítélik és emiatt nem mozgatják, vagy netán annyira elképzelésük sincs, hogy inkább nem nyúlnak hozzá? Van róla képe? Ha igen vetnék rá egy pillantást. - Mindezeket a mondatokat gyorsan, hadarva mondtam el. Ami miatt egy pillanatra meg is álltam.
- Elnézést ha egy kicsit modortalan vagyok, azonban megesik, hogy munka ügyben könnyen elszalad velem a ló. - Gyorsan meg is említettem neki mielőtt túl hamar elkönyvel engem valami bunkó embernek. Nem lenne jó ha emiatt csúsznék le a lehetőségről és későbbiekben bőven lesz ideje még elkönyvelni engem annak, főleg mert úgy vettem észre, hogy az emberek nagy része nemigazán tolerálja néha a személyiségemet.

Jeff székében hátradőlve dicsérő szavakat intézet felém. Érdekes egy ember. Kizárólag az akták alapján ismer és ilyen elhamarkodottan képes dicséreteket osztani mások számára, pedig még nem is csináltam semmit. Sőt egyenlőre még a munkát sem vállaltam el, így abban sem lehet biztos, hogy egyáltalán én leszek-e az aki vele fog dolgozni. Ezek után a kérdéseimre részben választ kapok, de láthatóan a férfi nem viszi túlzásba az információ átadást. Ez egyrészről érthető, hiszen valószínűleg egy szuper titkos akcióról van szó, másrészt viszont frusztráló, hiszen továbbra sem tudok semmit az egészről. Mindenesetre érdekel a munka és szívesen megvizsgálnám azt a szerkezetet, csak reménykedni tudok benne, hogy nem fogok bajba keveredni emiatt.
- Mielőtt elvállalnám a munkát két dolgot szeretnék mondani. Az egyik egy figyelmeztetés, míg a másik egy kérés lenne. Először is bár az aktákból valószínüleg tudja, de a képességemnek is megvannak a határai. Ha a szerkezet felépítése és technológiája túl bonyolult, illetve földön túli, akkor sajnos az erőmmel nem túl sok mindent tudok kideríteni róla, tehát marad a régimódi módszer, tehát a kézzel való megvizsgálás. Természetesen nem kell félni, hiszen ebben is elég jó vagyok, így ha erre kerülne a sor sem fog hatalmas gondot okozni, csupán csak kicsit tovább fog tartani. A kérésem a munkával és a személyzettel kapcsolatos lenne. Feltételezem, hogy nem én leszek ott az egyetlen ember, aki vizsgálja, kutatja a maguk kis felfedezést. Azt kérném, hogy ha lehetséges az ügyön dolgozó tudósokat és személyzetet ossza be alám, hogy én vezethessem ezt a kutatást. Tudom, hogy ez elsőre egy kicsit furán hangzik, de megvan az okom arra, hogy ezt kérem. Nem egyszer fordult velem elő, hogy olyan emberek akartak olyan dolgokat csinálni, amiket nem kellet volna ezzel veszélyeztetve, illetve akadályozva másokat. Ha hamar és eredményes válaszokat akar látni, akkor szerintem ez a legjobb megoldás. persze a döntés a maguk kezében van, ez csak egy javaslat. Ha a dolgok így megfelelnek, akkor nagyon szívesen elvállalom a munkát. - Miután mindent elmondtam, amit akartam egy kicsit előre dőlők a két könyökömet az asztalra helyezem, kezeimet összekulcsolom és az államat ráhelyezve várom érdeklődve Jeff válaszát.

Jeff láthatóan vívódik azon, hogy mit is válaszoljon nekem. Tekintete a professzor és köztem ugrált. Végül egy nagy sóhaj hagyta el a száját és válaszolt nekem. Amit mondott azonban egy csöppet sem tetszett. Tehát azt gyanítják, hogy a szerkezet valamiféle fegyverként funkcionálhat Amerika ellen. Kicsit sem örülök, hogy ilyeneket hallok. Ez a munka sokkal veszélyesebbnek tűnik, mint ahogy azt elsőre gondoltam volna. Ezen felül azt állítja, hogy nem érdekli ki a tudományos vezető, de a viselkedéséből és a beszédéből számomra úgy tűnik, hogy cseppet sem boldog az ötletemtől. Nem mintha igazán izgatna. Ha engem akarnak, akkor meg kell tanulniuk kompromisszumokat kötniük, mert nem fogok akárkinek első szavára ugrani, Ezen felül azt is érdekesnek tartom, hogy láthatóan az eszköz megismerése inkább másodlagos feladat. Jeff inkább azt akarja, hogy az eszköz használhatatlanná váljon, amit egyrészről megértek, másrészről viszont félek, hogy ez a cél könnyen a tényleges kutatás útjába állhat. Mikor mondta, hogy a szükséges eszközöket írjam össze és, hogy maximum annyi lehet amennyit két ember elbír kicsit meglepett. Személy szerint azt gondoltam volna, hogy a felszerelést a helyszínen biztosítják, de úgy tűnik, hogy még azt is nekem kell cipelnem. Egyre jobban félek, hogy milyen más személyek dolgozhatnak ezen a kutatáson. Belenyúltam a zsebembe és egy táblagépet vettem elő belőle. Egy pár percig írogattam rajta, majd letettem az asztalra, Jeff felé fordítottam és átlöktem az asztalon egyenest a férfi elé. Felálltam és elkezdtem kisétálni.
- Rajta van minden szükséges információ az eszközökről. Ha megvan az utazás időpontja, akkor tudják hol találnak - mondtam, és a jobb kezemet felemelve intettem a két férfinek, miközben az ajtó felé sétáltam. Ha nem állítanak meg még bármiféle kérdéssel, akkor egyenest a laboromba térek vissza és folytatom a munkát, amit félbe kellet szakítanom a megbeszélés miatt. Szerencsére a munka sikeresen elterelte a figyelmemet erről az utazásról, mert valamiét rémesen rossz érzésem volt miatta. Csak reménykedni tudok benne, hogy ezek csak érzések maradnak és nem válnak valóra.