Az East Side utcái
3 / 3 oldal • Megosztás
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
Re: Az East Side utcái
Varjú
~ Tikk-takk-tikk-takk... Ketyeg az óra, de van idő a jóra. ~
Varjú nyugodt léptekkel halad felfelé a lépcsőházban, egyenesen a huszonötödik emelet felé. Jobbjában fejsze, baljában egy felismerhetetlenségig rágcsált végtag, mindkettőből vér csepeg a lépcsőre. A fiatal vámpír nemigen törődik a hátrahagyott nyomokkal, vagy csak nem veszi észre őket. Figyelmét sokkal inkább a lépcsőház köti le, pontosabban annak az üressége, ugyanis egyetlen őr se bukkan fel, hogy megpróbálja megállítani. Se egy őr, se menekülő tömeg, se figyelő szemek, még egy árva hang se. Varjú ettől függetlenül résen van, egészen a végállomásig.
- Véres let a kib@szott cipőm. - nyögi ingerülten, mintha ez lenne a legnagyobb problémája. A lépcsőházban hagyott nyomokat nézve a saját ruházatára néz, amit vörösre festett a vér.
- Chh... - a kezében tartott karral "porolja" le magát, amitől csak még véresebb lesz, majd pár pillanat után az ajtóhoz lép.
- Fura. - motyogja magában hallgatózás közben. A füstzáró ajtón keresztül nem sok mindent hall, abban viszont biztos, hogy bent nemigen tört ki a pánik.
~ Őr nincs, most ez? Mintha nem is történt volna semmi se az előző pár percben. Mintha Lily abban bízna, hogy úgyse jutnák el ide. ~ pár lépést hátrál, közben próbálja összerakni a darabokat. ~ Neem, az nem lehet. Lilynek tudnia kéne....tudnia kellene, miért vagyok itt, ki is vagyok, ki is küldött. Tudnia kellene... ~
Gondolkodás közben Varjú unottan a lépcsőházba hajítja a végtagot, majd mély lélegzetet vesz.
~ És tudja is. Csak szórakozik velem. Szórakozik, vagy csak túlzottan beképzelt. ~ a felismeréstől, hogy Lily talán figyelmen kívül hagyja őt, alaposan felhúzza magát. ~ Túl sokat képzel magáról, meg a gyalogjairól. Semmibe vesz engem. ENGEM! ~
Varjú, eddig is zavarodott elméjét elborítja a düh, amit egy-két rúgás formájában az ajtón vezet le.
- AKI NEM HALNA MEG, ANNAK TŰNÉS!
Bár ideges, ugyanúgy résen lenne, miközben behatol a terembe. Emberfeletti sebességét kihasználva megpróbálna minél gyorsabban végigcikázni a termen, célpontokat keresve.
Testőröket, és egyéb veszélyes elemeket támadna elsőnek, bevetve minden adottságát ellenük. Közben Lilyt se hagyná figyelmen kívül, ahogy Tylert sem. Őket egyenlőre nem támadná meg, maximum védekezne, miközben vérfürdőt rendez.
Abban az esetben, ha mégse támadna rá se őr, se civil, azonnal a két főbb célpontot keresné meg, de nem támadna. Először csak felmérné őket.
~ Tikk-takk-tikk-takk... Ketyeg az óra, de van idő a jóra. ~
Varjú nyugodt léptekkel halad felfelé a lépcsőházban, egyenesen a huszonötödik emelet felé. Jobbjában fejsze, baljában egy felismerhetetlenségig rágcsált végtag, mindkettőből vér csepeg a lépcsőre. A fiatal vámpír nemigen törődik a hátrahagyott nyomokkal, vagy csak nem veszi észre őket. Figyelmét sokkal inkább a lépcsőház köti le, pontosabban annak az üressége, ugyanis egyetlen őr se bukkan fel, hogy megpróbálja megállítani. Se egy őr, se menekülő tömeg, se figyelő szemek, még egy árva hang se. Varjú ettől függetlenül résen van, egészen a végállomásig.
- Véres let a kib@szott cipőm. - nyögi ingerülten, mintha ez lenne a legnagyobb problémája. A lépcsőházban hagyott nyomokat nézve a saját ruházatára néz, amit vörösre festett a vér.
- Chh... - a kezében tartott karral "porolja" le magát, amitől csak még véresebb lesz, majd pár pillanat után az ajtóhoz lép.
- Fura. - motyogja magában hallgatózás közben. A füstzáró ajtón keresztül nem sok mindent hall, abban viszont biztos, hogy bent nemigen tört ki a pánik.
~ Őr nincs, most ez? Mintha nem is történt volna semmi se az előző pár percben. Mintha Lily abban bízna, hogy úgyse jutnák el ide. ~ pár lépést hátrál, közben próbálja összerakni a darabokat. ~ Neem, az nem lehet. Lilynek tudnia kéne....tudnia kellene, miért vagyok itt, ki is vagyok, ki is küldött. Tudnia kellene... ~
Gondolkodás közben Varjú unottan a lépcsőházba hajítja a végtagot, majd mély lélegzetet vesz.
~ És tudja is. Csak szórakozik velem. Szórakozik, vagy csak túlzottan beképzelt. ~ a felismeréstől, hogy Lily talán figyelmen kívül hagyja őt, alaposan felhúzza magát. ~ Túl sokat képzel magáról, meg a gyalogjairól. Semmibe vesz engem. ENGEM! ~
Varjú, eddig is zavarodott elméjét elborítja a düh, amit egy-két rúgás formájában az ajtón vezet le.
- AKI NEM HALNA MEG, ANNAK TŰNÉS!
Bár ideges, ugyanúgy résen lenne, miközben behatol a terembe. Emberfeletti sebességét kihasználva megpróbálna minél gyorsabban végigcikázni a termen, célpontokat keresve.
Testőröket, és egyéb veszélyes elemeket támadna elsőnek, bevetve minden adottságát ellenük. Közben Lilyt se hagyná figyelmen kívül, ahogy Tylert sem. Őket egyenlőre nem támadná meg, maximum védekezne, miközben vérfürdőt rendez.
Abban az esetben, ha mégse támadna rá se őr, se civil, azonnal a két főbb célpontot keresné meg, de nem támadna. Először csak felmérné őket.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Az East Side utcái
Tényleg úgy tűnt, hogy egyedül fogok berohanni. Ha lett volna időm rá, biztosan csodálkoztam volna még rajta egy ideig, de aztán megláttam, hogy mi felé is szaladok éppen. Egy kicsit furcsa, de a több napos hullákat jobban viseltem volna, mint a frisseket. Bár sajnos már mindkettőből láttam eleget...
-~Mi történt? Merre ment az elkövető? ~- kérdeztem. Reménykedtem benne, hogy a lelkek még a környéken vannak. Nem akartam egy idézésre fecsérelni az időt, de ha enélkül is kapcsolatba tudtam lépni velük, azt mindenképpen ki akartam használni.
Ez akár sikerült, akár nem, levontam a következtetést, hogy a támadónak vágófegyvere, vagy esetleg karmai lehettek. Nem tűnt túl hívogatónak... főleg amikor megláttam a megrongálódott forgóajtót, és a felismerhetetlenségig vert férfit. Hirtelen nem is voltam benne biztos, hogy alkalmas vagyok a feladatra.
De nem, ez butaság volt. Számtalanszor elgyakoroltam már. Csak fel kell bukkannom mögötte, rácsapni a nyakörvet, és vége is lesz. Ha minden igaz, ennek a legvadabb lupine ellen is működnie kellene. Még egy olyan ellen is, aki képes széttépni egy embert, miután kiürítettek rá egy tárat...
Tehát még nem volt okom aggodalmaskodásra... Nem. Óvatosan be is merészkedtem, és hamar felfedeztem a lifteket és a lábnyomokat. Szívesen feltételeztem volna, hogy a gyilkos is a huszonötödikre ment, de ebben sajnos nem lehettem biztos. Gyorsan felmértem a termet, de ha semmi használhatót nem találtam (például az elkövető vérét, vagy bizonyítékot az úti céljáról), a nyomokat követve elindultam felfelé a lépcsőn. Ilyenkor már egy megfontoltabb tempót vettem fel. Egy felhőharcoló tetejéig mégsem érdemes csak úgy felrohanni, hogy a tetején egy tomboló fenevad vár...
-~Mi történt? Merre ment az elkövető? ~- kérdeztem. Reménykedtem benne, hogy a lelkek még a környéken vannak. Nem akartam egy idézésre fecsérelni az időt, de ha enélkül is kapcsolatba tudtam lépni velük, azt mindenképpen ki akartam használni.
Ez akár sikerült, akár nem, levontam a következtetést, hogy a támadónak vágófegyvere, vagy esetleg karmai lehettek. Nem tűnt túl hívogatónak... főleg amikor megláttam a megrongálódott forgóajtót, és a felismerhetetlenségig vert férfit. Hirtelen nem is voltam benne biztos, hogy alkalmas vagyok a feladatra.
De nem, ez butaság volt. Számtalanszor elgyakoroltam már. Csak fel kell bukkannom mögötte, rácsapni a nyakörvet, és vége is lesz. Ha minden igaz, ennek a legvadabb lupine ellen is működnie kellene. Még egy olyan ellen is, aki képes széttépni egy embert, miután kiürítettek rá egy tárat...
Tehát még nem volt okom aggodalmaskodásra... Nem. Óvatosan be is merészkedtem, és hamar felfedeztem a lifteket és a lábnyomokat. Szívesen feltételeztem volna, hogy a gyilkos is a huszonötödikre ment, de ebben sajnos nem lehettem biztos. Gyorsan felmértem a termet, de ha semmi használhatót nem találtam (például az elkövető vérét, vagy bizonyítékot az úti céljáról), a nyomokat követve elindultam felfelé a lépcsőn. Ilyenkor már egy megfontoltabb tempót vettem fel. Egy felhőharcoló tetejéig mégsem érdemes csak úgy felrohanni, hogy a tetején egy tomboló fenevad vár...
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Varjú
Miután alaposan felhúztad magad, és megrugdostad az ajtót, ideje bemenned. Az ajtó feltépése után rögtön egy nyüzsgő terembe érsz: egy óriási penthouse tele emberekkel, mind sikkes, divatos ruhákban. Hangos zene szól, tőled balra egy bárpultnál italokat és harapnivalót osztogatnak, veled szemben pedig egy DJ pult mögött tekergeti valaki a potmétereket. Az emberek mulatnak, beszélgetnek, isznak, táncolnak - mintha lent nem halt volna meg három ember. Egy csomó fotós és videós járkál körbe, riporterek interjúkat csinálnak a celebekkel.
A kiáltásodra páran felemelik a fejüket, de ami inkább megragadja a figyelmét többeknek is, az a külsőd. Rögtön pásztázni kezded a helyet érdekességek iránt, de a célpontjaidat egyelőre nem sikerül megtalálnod. Helyette találsz viszont biztonságiakat, belőlük rögtön hármat is a közelben. Az első a lépcsőház kijárata mellett állt eddig: tagbaszakadt férfi adóvevővel a fülén.
-Mi a francot keres maga itt? Mit képzel?
A másik kettő távolabb áll, de ők is rögtön feléd indulnak, te pedig nem is teketóriázol, rájuk támadsz. Emberfeletti erőddel és gyorsaságoddal az első nem jelent számodra kihívást, ráveted magad, és azonnal le is teríted. Ekkor azonban kellemetlen szúrást érzel a válladban, majd az egész bal oldalad lezsibbad. Az egyik őr sokkolópisztollyal lőtt rád, a másik pedig méretes bakancsával az arcodba rúg, kihasználva pillanatnyi tehetetlenségedet. Ettől vérző orral esel seggre, és csak a mögötted lévő fal állít meg. Gyanús, hogy a rúgás ereje emberfeletti lehetett. A harmadik őr eközben igyekszik feltápászkodni.
Természetesen az embereknek ez a közjáték már jobban feltűnik, többen felsikoltanak, eltávolodnak a közelből, de legalább ugyan ennyien telefonjukért nyúlnak, és figyelik a kialakult verekedést - mintha csak egy csetepaté lenne a buliban.
Aina
Rövid meditálás után sikerül kapcsolatba lépned az egyik szellemmel, aki láthatóan még nem egészen dolgozta fel a halál élményét. Lelke feldúlt, és szavak helyett csak érzésekkel és képekkel tud kommunikálni. Így rettegést és fájdalmat érzel felőle, valamint egy alak sziluettjét is látod: óriási denevérszárnyakkal csap le a magasból.
Ennél többet nem tudsz hirtelenjében kihúzni a szellemekből, valószínűleg egy rendes idézés segítene, de az több időt venne igénybe. Helyette az épületbe mész, ahol szintén felméred a nyomokat, majd úgy döntesz, hogy ideje felmenni. A lift helyett az óvatosabb, de lassabb és fárasztóbb útvonalat választod. A lépcsőházban a vérnyomok folytatódnak, folyamatosan a vércseppek, és a falra fröccsent pöttyök nyomai, valamint helyenként a véres, maszatos lábnyomok is. Nekivágsz a 25 emeletnek, ez azonban elég sok időbe telik neked. Az út felénél már kezdesz fáradni, de hála a kiképzésednek, össze tudod szedni az erődet, és nekivágsz a többi emeletnek. A huszadik emeletet hagyod el éppen, mikor már egyre kivehetőbb zajokat hallasz fentről. Mintha zene szólna, és visszhangzana végig a lépcsőházon, majd kiabálást és sikoltásokat is hallasz, de ezeket is csak messze fentről.
Miután alaposan felhúztad magad, és megrugdostad az ajtót, ideje bemenned. Az ajtó feltépése után rögtön egy nyüzsgő terembe érsz: egy óriási penthouse tele emberekkel, mind sikkes, divatos ruhákban. Hangos zene szól, tőled balra egy bárpultnál italokat és harapnivalót osztogatnak, veled szemben pedig egy DJ pult mögött tekergeti valaki a potmétereket. Az emberek mulatnak, beszélgetnek, isznak, táncolnak - mintha lent nem halt volna meg három ember. Egy csomó fotós és videós járkál körbe, riporterek interjúkat csinálnak a celebekkel.
A kiáltásodra páran felemelik a fejüket, de ami inkább megragadja a figyelmét többeknek is, az a külsőd. Rögtön pásztázni kezded a helyet érdekességek iránt, de a célpontjaidat egyelőre nem sikerül megtalálnod. Helyette találsz viszont biztonságiakat, belőlük rögtön hármat is a közelben. Az első a lépcsőház kijárata mellett állt eddig: tagbaszakadt férfi adóvevővel a fülén.
-Mi a francot keres maga itt? Mit képzel?
A másik kettő távolabb áll, de ők is rögtön feléd indulnak, te pedig nem is teketóriázol, rájuk támadsz. Emberfeletti erőddel és gyorsaságoddal az első nem jelent számodra kihívást, ráveted magad, és azonnal le is teríted. Ekkor azonban kellemetlen szúrást érzel a válladban, majd az egész bal oldalad lezsibbad. Az egyik őr sokkolópisztollyal lőtt rád, a másik pedig méretes bakancsával az arcodba rúg, kihasználva pillanatnyi tehetetlenségedet. Ettől vérző orral esel seggre, és csak a mögötted lévő fal állít meg. Gyanús, hogy a rúgás ereje emberfeletti lehetett. A harmadik őr eközben igyekszik feltápászkodni.
Természetesen az embereknek ez a közjáték már jobban feltűnik, többen felsikoltanak, eltávolodnak a közelből, de legalább ugyan ennyien telefonjukért nyúlnak, és figyelik a kialakult verekedést - mintha csak egy csetepaté lenne a buliban.
Aina
Rövid meditálás után sikerül kapcsolatba lépned az egyik szellemmel, aki láthatóan még nem egészen dolgozta fel a halál élményét. Lelke feldúlt, és szavak helyett csak érzésekkel és képekkel tud kommunikálni. Így rettegést és fájdalmat érzel felőle, valamint egy alak sziluettjét is látod: óriási denevérszárnyakkal csap le a magasból.
Ennél többet nem tudsz hirtelenjében kihúzni a szellemekből, valószínűleg egy rendes idézés segítene, de az több időt venne igénybe. Helyette az épületbe mész, ahol szintén felméred a nyomokat, majd úgy döntesz, hogy ideje felmenni. A lift helyett az óvatosabb, de lassabb és fárasztóbb útvonalat választod. A lépcsőházban a vérnyomok folytatódnak, folyamatosan a vércseppek, és a falra fröccsent pöttyök nyomai, valamint helyenként a véres, maszatos lábnyomok is. Nekivágsz a 25 emeletnek, ez azonban elég sok időbe telik neked. Az út felénél már kezdesz fáradni, de hála a kiképzésednek, össze tudod szedni az erődet, és nekivágsz a többi emeletnek. A huszadik emeletet hagyod el éppen, mikor már egyre kivehetőbb zajokat hallasz fentről. Mintha zene szólna, és visszhangzana végig a lépcsőházon, majd kiabálást és sikoltásokat is hallasz, de ezeket is csak messze fentről.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Az East Side utcái
A liftet kellett volna választanom... Minden emelettel egyre biztosabban éreztem, hogy a végcél úgyis a 25. lesz. A liftezés alatt akár fel is készülhettem volna, hogy javítsam az esélyeimet, ehelyett pedig csak feleslegesen lefárasztottam magam. Bár legalább volt alkalmam alaposan átgondolni, hogy mi is lehetett a támadó. Persze továbbra is a mutáns volt a legvalószínűbb, de ha szerencsém volt, akár egy petro loa is lehetett, vagy valami hasonló démon. Ebben az esetben pedig gyorsan végezhettem volna. Bár... talán mégsem. Elűzni egy dühöngő szellemet sokkal egyszerűbb, mint elfogni. Főleg ennyi lépcsőzés után...
Igen... egy mutáns nem végzett volna ilyen véres munkát. Határozottan úgy nézett ki, mintha az elkövető még mindig magánál hordta volna a kezet. Mondjuk ha egy ajtót akart vele kinyitni, akkor talán... De inkább démonra gyanakodtam. Főleg miután csak úgy leesett valami az egyik felsőbb szintről.
Már a huszadik környékén jártam, amikor végre hangokat hallottam felülről. Minden bizonnyal a huszonötödikről, tehát tényleg feleslegesen lépcsőztem... Mindenesetre a sikolyok nem ígértek sok jót, így egy kicsit megszaporáztam a lépteimet. Ha éppen folyamatban volt a vérengzés, nem tartalékolhattam az erőmet. Minél hamarabb fel akartam érni, hogy azonosítsam a támadót.
Igen... egy mutáns nem végzett volna ilyen véres munkát. Határozottan úgy nézett ki, mintha az elkövető még mindig magánál hordta volna a kezet. Mondjuk ha egy ajtót akart vele kinyitni, akkor talán... De inkább démonra gyanakodtam. Főleg miután csak úgy leesett valami az egyik felsőbb szintről.
Már a huszadik környékén jártam, amikor végre hangokat hallottam felülről. Minden bizonnyal a huszonötödikről, tehát tényleg feleslegesen lépcsőztem... Mindenesetre a sikolyok nem ígértek sok jót, így egy kicsit megszaporáztam a lépteimet. Ha éppen folyamatban volt a vérengzés, nem tartalékolhattam az erőmet. Minél hamarabb fel akartam érni, hogy azonosítsam a támadót.
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Varjú
Az ifjú vámpír teljes erejéből rúg bele az ajtóba, ami gyorsan megadja magát, utat engedve Varjúnak. Bár előre megtervezett figyelmeztetését közli a tömeggel, azok szinte semmi reakciót se mutatnak. Varjú fejszéjéről friss vér csepeg, ami a ruháit is bemocskolta, mégis alig figyelnek rá a vendégek. Mintha csak egy részeg alak rontott volna be, semmi több.
~ Se sikoly, se sortűz, de még egy keresztet tartó Lily se. ~ Varjú, már korábban ébredt dühe csak méginkább fokozódik, ahogy egy röpke pillantást vet a tömegre. Meg is van minden oka a haragra.
Nemcsak Lily, de még a tömeg is szinte semmibe veszi őt, mintha nem most ölt volna meg három embert. Mintha nem egy természetfeletti lény rontott volna be hozzájuk. Régebben még fel se vette a gúnyolódást, miközben a látomásai lassan széttépték az elméjét, de a vámpírlét átformálta őt.
Már nem csak egy elmebeteg jós. Varjú Az Elmebeteg Jós, és senki se szórakozhat vele. Senki.
~ Mind meghaltok.
Varjú teljes dühével veti rá magát pont arra a biztonságira, aki a betoppanásának okára kíváncsi. Sajnos a harag miatt csak ráveti magát ahelyett, hogy feldarabolná őt a fejszéjével, de ez nem is számít sokat.
Varjú sokkal erősebb, sokkal gyorsabb, sokkal eszesebb, és mindemellett...
...teljesen reménytelen. A hirtelen jövő kis szúrást fel se veszi, de az utánna érkező sokkolást, majd az arcát érő rúgást már igenis megérzi. Az őr valószínűleg erősebb lehet az átlagnál, máskülönben a rúgása nem lökte volna el Varjút a falig, és nem törte volna be az orrát.
- ÁÁúúcs! - Varjú egy gyors fejrázással próbálja észhez téríteni magát, ami valamicskét segít is a helyzeten. Bár a vérző orra iszonyatosan sajog, a fájdalom legalább segít neki lehiggadni. És ellentámadásba kezdeni.
~ Ő az igazi bástya, őt kell leütni. Fejsze még megvan, szóval... ~
Varjú a szabad kezével lehúzza a maszkját, felfedve a második legveszélyesebb fegyverét.
~ Fordítsuk komolyra a szót.
Varjú nem lendül támadásba azonnal, hanem kivár, felhasználva az érzékeit és a reflexeit. Egyfelől megfelelő nyitásra vár, ami megkezdené a defenzív mozgását, másfelől pedig a sokkolt végtagjainak a válaszát is várja, hogy azokat is bevethesse.
Ha akad esélye, ő maga is támadni kezdene, de közben inkább csak a kitérésre koncentrálna, várva egy megfelelő nyitásra.
Egy nyitásra, ami lehetővé tenné a számára, hogy a tömeg felé vethesse magát, minél kiszámíthatatlanabb támadást színlelve. A terve ugyanis az őrökön alapszik, melyszerint a civileket kell védeniük.
Ha Varjú a civileket támadja, utánna kellene vetniük magukat, amit a vámpír egy meglepetés visszatámadással jutalmazna, a lehető leggyorsabban kivitelezve.
//Hosszú hétvége betett, elnézést a csúszásért//
Az ifjú vámpír teljes erejéből rúg bele az ajtóba, ami gyorsan megadja magát, utat engedve Varjúnak. Bár előre megtervezett figyelmeztetését közli a tömeggel, azok szinte semmi reakciót se mutatnak. Varjú fejszéjéről friss vér csepeg, ami a ruháit is bemocskolta, mégis alig figyelnek rá a vendégek. Mintha csak egy részeg alak rontott volna be, semmi több.
~ Se sikoly, se sortűz, de még egy keresztet tartó Lily se. ~ Varjú, már korábban ébredt dühe csak méginkább fokozódik, ahogy egy röpke pillantást vet a tömegre. Meg is van minden oka a haragra.
Nemcsak Lily, de még a tömeg is szinte semmibe veszi őt, mintha nem most ölt volna meg három embert. Mintha nem egy természetfeletti lény rontott volna be hozzájuk. Régebben még fel se vette a gúnyolódást, miközben a látomásai lassan széttépték az elméjét, de a vámpírlét átformálta őt.
Már nem csak egy elmebeteg jós. Varjú Az Elmebeteg Jós, és senki se szórakozhat vele. Senki.
~ Mind meghaltok.
Varjú teljes dühével veti rá magát pont arra a biztonságira, aki a betoppanásának okára kíváncsi. Sajnos a harag miatt csak ráveti magát ahelyett, hogy feldarabolná őt a fejszéjével, de ez nem is számít sokat.
Varjú sokkal erősebb, sokkal gyorsabb, sokkal eszesebb, és mindemellett...
...teljesen reménytelen. A hirtelen jövő kis szúrást fel se veszi, de az utánna érkező sokkolást, majd az arcát érő rúgást már igenis megérzi. Az őr valószínűleg erősebb lehet az átlagnál, máskülönben a rúgása nem lökte volna el Varjút a falig, és nem törte volna be az orrát.
- ÁÁúúcs! - Varjú egy gyors fejrázással próbálja észhez téríteni magát, ami valamicskét segít is a helyzeten. Bár a vérző orra iszonyatosan sajog, a fájdalom legalább segít neki lehiggadni. És ellentámadásba kezdeni.
~ Ő az igazi bástya, őt kell leütni. Fejsze még megvan, szóval... ~
Varjú a szabad kezével lehúzza a maszkját, felfedve a második legveszélyesebb fegyverét.
~ Fordítsuk komolyra a szót.
Varjú nem lendül támadásba azonnal, hanem kivár, felhasználva az érzékeit és a reflexeit. Egyfelől megfelelő nyitásra vár, ami megkezdené a defenzív mozgását, másfelől pedig a sokkolt végtagjainak a válaszát is várja, hogy azokat is bevethesse.
Ha akad esélye, ő maga is támadni kezdene, de közben inkább csak a kitérésre koncentrálna, várva egy megfelelő nyitásra.
Egy nyitásra, ami lehetővé tenné a számára, hogy a tömeg felé vethesse magát, minél kiszámíthatatlanabb támadást színlelve. A terve ugyanis az őrökön alapszik, melyszerint a civileket kell védeniük.
Ha Varjú a civileket támadja, utánna kellene vetniük magukat, amit a vámpír egy meglepetés visszatámadással jutalmazna, a lehető leggyorsabban kivitelezve.
//Hosszú hétvége betett, elnézést a csúszásért//
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Az East Side utcái
Varjú
Hamar összeszeded magad a földről, és talán a rúgástól kitisztult fejjel értelmetlen vérengzés helyett ezúttal taktikusan támadsz. Az egyik őr félrehúzza közben a társát, akit leterítettél, de túl sokat nem tehet érte: dühös vagdalkozásod közben komoly kárt tehettél a torkában, mert most hörög, kapkodja a levegőt, és nem bír talpra állni. A másik, akitől a rúgás is érkezett, közben szemmel tart téged.
Mikor lekapod a maszkot az arcodról, a nézőközönség alaposan felhördül a látványtól, az általános kíváncsiság kezd félelembe átcsapni. Ezt pedig csak fokozza a fejszéd látványa. A zsibbadás viszonylag hamar mérséklődik a sokkolt karodban, így ha nem is 100%-osan, de harcra késznek érzed magad.
A taktikád kifizetődő: az őr megindul feléd, te azonban kitérsz előle, és a tömeg irányába színlelsz támadást. Ez valóban óvatlan lépésre készteti az őrt, aki védekezőleg próbál közéd és a civilek közé állni. Eközben azonban védtelenül hagyja magát egy pillanatra, te pedig épp ezt várod. A fejszéd felhasítva a férfi oldalát, vér spriccel mindenfelé, és ebben a pillanatban kitör a pánik. Az emberek mintegy varázsütésre felfogták az események jelentőségét, és most pánikolva kezdenek sikítani és menekülni, amerre csak tudnak.
A másik biztonsági őr feláll a társa mellől, és most felé indul, de ehhez át kell vágnia magát a tömegen is, aminek egy része a lépcsőházban látja a legjobb menekülési útvonalat, míg mások a liftek felé indulnak, vagy csak fejvesztve minél messzebbre tőled. Egy különösen viselkedő alak is feltűnik, aki a tömeggel szemben, a lépcsőházból kifelé lépve érkezik a "partira".
Aina
Már alaposan besavasodtak a combizmaid, de nem adod fel a küzdelmet, és a sikítások hallatára maradék erődet is beleadod, hogy gyorsan felérhess a legfelsőbb emeletre. Az utolsó lépcsőforudlóban már egészen kivehetőek a zajok: sikolyok, rémült kiáltások segítségért, káromkodások, a pánik általános hangja. Ezután pedig meg is jelennek az első emberek, akik rohanva menekülnek ki a 25. emeletről a lépcsőházba. Néhányukon fröcskölt vért látsz, és óriási elánnal indulnak meg. Szerencséd, hogy már felértél eddigre az ajtóhoz, különben biztos, hogy a tömeg elsodort volna a lépcsőn.
Így is meg kell küzdened az emberekkel, de végül be tudsz nyomakodni az ajtón, és meglátod, hogy mi is az ami elől menekülnek az emberek: a földön egy biztonsági őr szorítja vérző nyakát, lihegve küzd az életéért. Egy másik őr a tömegen áttörve tart egy férfi felé, akinek teste csurom vér, kezében pedig véres fejszét tart, amit épp kiránt egy földre rogyó alak oldalából. A fények és a zene nem állt le, de az emberek fejvesztve menekülnek minden irányba.
//Megjegyzés: nem mentem bele részletesen, de olvassátok el egymás külsejének leírását.//
Hamar összeszeded magad a földről, és talán a rúgástól kitisztult fejjel értelmetlen vérengzés helyett ezúttal taktikusan támadsz. Az egyik őr félrehúzza közben a társát, akit leterítettél, de túl sokat nem tehet érte: dühös vagdalkozásod közben komoly kárt tehettél a torkában, mert most hörög, kapkodja a levegőt, és nem bír talpra állni. A másik, akitől a rúgás is érkezett, közben szemmel tart téged.
Mikor lekapod a maszkot az arcodról, a nézőközönség alaposan felhördül a látványtól, az általános kíváncsiság kezd félelembe átcsapni. Ezt pedig csak fokozza a fejszéd látványa. A zsibbadás viszonylag hamar mérséklődik a sokkolt karodban, így ha nem is 100%-osan, de harcra késznek érzed magad.
A taktikád kifizetődő: az őr megindul feléd, te azonban kitérsz előle, és a tömeg irányába színlelsz támadást. Ez valóban óvatlan lépésre készteti az őrt, aki védekezőleg próbál közéd és a civilek közé állni. Eközben azonban védtelenül hagyja magát egy pillanatra, te pedig épp ezt várod. A fejszéd felhasítva a férfi oldalát, vér spriccel mindenfelé, és ebben a pillanatban kitör a pánik. Az emberek mintegy varázsütésre felfogták az események jelentőségét, és most pánikolva kezdenek sikítani és menekülni, amerre csak tudnak.
A másik biztonsági őr feláll a társa mellől, és most felé indul, de ehhez át kell vágnia magát a tömegen is, aminek egy része a lépcsőházban látja a legjobb menekülési útvonalat, míg mások a liftek felé indulnak, vagy csak fejvesztve minél messzebbre tőled. Egy különösen viselkedő alak is feltűnik, aki a tömeggel szemben, a lépcsőházból kifelé lépve érkezik a "partira".
Aina
Már alaposan besavasodtak a combizmaid, de nem adod fel a küzdelmet, és a sikítások hallatára maradék erődet is beleadod, hogy gyorsan felérhess a legfelsőbb emeletre. Az utolsó lépcsőforudlóban már egészen kivehetőek a zajok: sikolyok, rémült kiáltások segítségért, káromkodások, a pánik általános hangja. Ezután pedig meg is jelennek az első emberek, akik rohanva menekülnek ki a 25. emeletről a lépcsőházba. Néhányukon fröcskölt vért látsz, és óriási elánnal indulnak meg. Szerencséd, hogy már felértél eddigre az ajtóhoz, különben biztos, hogy a tömeg elsodort volna a lépcsőn.
Így is meg kell küzdened az emberekkel, de végül be tudsz nyomakodni az ajtón, és meglátod, hogy mi is az ami elől menekülnek az emberek: a földön egy biztonsági őr szorítja vérző nyakát, lihegve küzd az életéért. Egy másik őr a tömegen áttörve tart egy férfi felé, akinek teste csurom vér, kezében pedig véres fejszét tart, amit épp kiránt egy földre rogyó alak oldalából. A fények és a zene nem állt le, de az emberek fejvesztve menekülnek minden irányba.
//Megjegyzés: nem mentem bele részletesen, de olvassátok el egymás külsejének leírását.//
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Az East Side utcái
Varjú
A vámpír orra és szája lassan megtelik a saját vérével, bal karjába pedig lassú mozgatással próbál életet lehelni. Bár még soha életében nem volt része valódi harcban, hiszen eddig csak a jóslásra koncentrált, mégse rendül meg. Sőt, mintha az orronrúgás nem csak lehűtötte volna a dühét, erőt is adott neki. Talán a vámpírlét okozta erők miatt, de még sose érezte magát ilyen elevennek. Holt létére most úgy érzi, hogy végre él. Még a gondolatai se zargatják, csak az ellenfeleire koncentrál.
A három biztonsági közül az egyik még mindig a földön fetreng, látszólag Varjú mégis sikeresen vitte be a korábbi támadását. A haldokló láttán meg is enged magának egy mosolyt, ami a maszk eltávolítása miatt nem lehet valami szívmelengető látvány.
Az egyik biztonsági látszólag pont ezt a pillanatot válassza a támadásra, de balszerencséjére Varjú is erre vár. Hasztalan támadása elől, részben még mindig zsibbadó bal felével, könnyedén kitér, majd kilő az egyik rémült civil felé. A biztonsági, ahogy a vámpír tervezte, a civil védelmére indul, amit Varjú meg is jutalmaz.
~ Megvagy! ~ Varjú fejszéje erőteljesen belevág a férfi oldalába, vért spriccelve minden irányba. A meghökkent biztonsági még csak nem is kapálódzik, azonnal holtan esik össze. A teremben pedig eluralkodik a káosz.
Az emberek egymást taposva menekülőre fogják, rémült sikolyaik elégedettséggel töltik el az ifjú vámpírt, és még időt is ad neki a zűrzavar. Fejszéjét a testből kitépve gyorsan körbepillant a teremben, miközben az utolsó őr javában tart felé.
~ Lily, Lily, Lily.. Hol vagy Lily? ~ Varjú tekintete egy pillanatra megakad valami váratlan látványosságon, pontosabban egy látványos valakin.
Egy egyedi, gyönyörűséges hölgyemény, méghozzá egyedi bőrszínnel, és három csodás szemmel. Saját külsejéből kiindulva a betoppanó idegen valóban csodálatra méltó, de sajnos rossz irányba tart a lány.
~ Hatóság talán? Akkor meg kell hogy öljem, de előbb... ~ tekintete csak egy pillanatra vetül a tömegen átvágó őrre, majd azonnal vissza a lányra.
- NE ÁCSOROGJ OTT, MENJ LILY UTÁN!! - üvölti teljes torokból a frissen megjelent "társának", erős ázsiai akcentussal. Természetesen a lány nem a társa, de elég egyedinek néz ki, hogy ezt egy bizonyos biztonsági őr elhigyje, akár csak egy pillanatra is.
Ha pedig elhiszi, akkor oda fog nézni, ahová Varjú is, és ha odanéz, akkor Varjú lecsaphat. Kihasználva a pillanatnyi figyelemelterelést, rátámadna az őrre, minél gyorsabban kivitelezve egy felsőtestre mért csapást. Ha a csapás bevállik, akkor a testbe fúródott fejszét elengedve a férfi torkát tervezné átharapni, pontosabban széttépni.
És természetesen inni a véréből, talán pár húscafattal kísérve.
Ha az őr nem dől be, akkor kénytelen lesz védekező üzemmódba váltani, de erre remélhetőleg nem lesz szükség.
A vámpír orra és szája lassan megtelik a saját vérével, bal karjába pedig lassú mozgatással próbál életet lehelni. Bár még soha életében nem volt része valódi harcban, hiszen eddig csak a jóslásra koncentrált, mégse rendül meg. Sőt, mintha az orronrúgás nem csak lehűtötte volna a dühét, erőt is adott neki. Talán a vámpírlét okozta erők miatt, de még sose érezte magát ilyen elevennek. Holt létére most úgy érzi, hogy végre él. Még a gondolatai se zargatják, csak az ellenfeleire koncentrál.
A három biztonsági közül az egyik még mindig a földön fetreng, látszólag Varjú mégis sikeresen vitte be a korábbi támadását. A haldokló láttán meg is enged magának egy mosolyt, ami a maszk eltávolítása miatt nem lehet valami szívmelengető látvány.
Az egyik biztonsági látszólag pont ezt a pillanatot válassza a támadásra, de balszerencséjére Varjú is erre vár. Hasztalan támadása elől, részben még mindig zsibbadó bal felével, könnyedén kitér, majd kilő az egyik rémült civil felé. A biztonsági, ahogy a vámpír tervezte, a civil védelmére indul, amit Varjú meg is jutalmaz.
~ Megvagy! ~ Varjú fejszéje erőteljesen belevág a férfi oldalába, vért spriccelve minden irányba. A meghökkent biztonsági még csak nem is kapálódzik, azonnal holtan esik össze. A teremben pedig eluralkodik a káosz.
Az emberek egymást taposva menekülőre fogják, rémült sikolyaik elégedettséggel töltik el az ifjú vámpírt, és még időt is ad neki a zűrzavar. Fejszéjét a testből kitépve gyorsan körbepillant a teremben, miközben az utolsó őr javában tart felé.
~ Lily, Lily, Lily.. Hol vagy Lily? ~ Varjú tekintete egy pillanatra megakad valami váratlan látványosságon, pontosabban egy látványos valakin.
Egy egyedi, gyönyörűséges hölgyemény, méghozzá egyedi bőrszínnel, és három csodás szemmel. Saját külsejéből kiindulva a betoppanó idegen valóban csodálatra méltó, de sajnos rossz irányba tart a lány.
~ Hatóság talán? Akkor meg kell hogy öljem, de előbb... ~ tekintete csak egy pillanatra vetül a tömegen átvágó őrre, majd azonnal vissza a lányra.
- NE ÁCSOROGJ OTT, MENJ LILY UTÁN!! - üvölti teljes torokból a frissen megjelent "társának", erős ázsiai akcentussal. Természetesen a lány nem a társa, de elég egyedinek néz ki, hogy ezt egy bizonyos biztonsági őr elhigyje, akár csak egy pillanatra is.
Ha pedig elhiszi, akkor oda fog nézni, ahová Varjú is, és ha odanéz, akkor Varjú lecsaphat. Kihasználva a pillanatnyi figyelemelterelést, rátámadna az őrre, minél gyorsabban kivitelezve egy felsőtestre mért csapást. Ha a csapás bevállik, akkor a testbe fúródott fejszét elengedve a férfi torkát tervezné átharapni, pontosabban széttépni.
És természetesen inni a véréből, talán pár húscafattal kísérve.
Ha az őr nem dől be, akkor kénytelen lesz védekező üzemmódba váltani, de erre remélhetőleg nem lesz szükség.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Az East Side utcái
A fönti helyzet egyre súlyosabbnak hangzott, és koránt sem haladtam olyan gyorsan, mint szerettem volna. De ezen igazán nem segíthettem, hiába próbáltam a korlátba kapaszkodva hamarabb feljutni, már így is éreztem, hogy másnap alig fogok lábra állni. Persze csak ha eljutok addig...
Mire felértem, a tömeg már elkezdett menekülni. Még éppen hogy sikerült benyomakodnom az ajtón, mielőtt még elsodortak volna. Így is határozottabban kellett fellépnem, mint szerettem volna. Pedig igazán nem szerettem rémült civileket félrelökni. Tényleg a liftet kellett volna választanom. Ha azzal érkezek, talán még meg is előzhettem volna a bajt, és... Nem. Amint megláttam az elkövetőt, már nem voltam ebben olyan biztos.
Nem démon volt (viselkedésével ezt letagadhatta volna) és nem is mutáns, hanem halott, méghozzá egy meglehetősen ritka fajta. Nem hiszem, hogy láttam volna már hasonlót... talán életében is ilyesmi volt, vagy a közelben volt egy szokatlanul veszélyes zobop. Ezzel nagyjából ki is dobhattam az eddigi terveimet. Hiába aggattam volna rá képességblokkolót, és az elűzés sem hiszem, hogy sok kárt tett volna benne. Ő viszont szemlátomást nem fogta vissza magát. És lehet, hogy nem is egyedül érkezett, szárnya ugyanis nem volt...
Mindenesetre a tömeg menekülését nem akartam tovább akadályozni, ezért egyelőre még csak megpróbáltam a fal mellé húzódni, és kitalálni valamit. A biztonsági őrnek hirtelen nem tudtam segíteni, de reméltem, hogy még boldogul egy ideig. Amíg a tömeg el nem tisztult, megkíséreltem kivenni a táskámból pár dolgot, aztán a földön hagytam. Ha minden jól ment, a babát begyűrtem a zsebembe, a bicskát meg lassan elkezdtem kinyitogatni (ha a tömeg ebben nem gátolt meg)*.
Közben a halott valamiért rám kiáltott. Nem egészen értettem, hogy mit akart tőlem, de legalább azt már tudtam, hogy észrevett... Akkor pedig már hamarosan csinálnom kellett volna valamit. Amint a menekülők elhagyták a termet...
Mire felértem, a tömeg már elkezdett menekülni. Még éppen hogy sikerült benyomakodnom az ajtón, mielőtt még elsodortak volna. Így is határozottabban kellett fellépnem, mint szerettem volna. Pedig igazán nem szerettem rémült civileket félrelökni. Tényleg a liftet kellett volna választanom. Ha azzal érkezek, talán még meg is előzhettem volna a bajt, és... Nem. Amint megláttam az elkövetőt, már nem voltam ebben olyan biztos.
Nem démon volt (viselkedésével ezt letagadhatta volna) és nem is mutáns, hanem halott, méghozzá egy meglehetősen ritka fajta. Nem hiszem, hogy láttam volna már hasonlót... talán életében is ilyesmi volt, vagy a közelben volt egy szokatlanul veszélyes zobop. Ezzel nagyjából ki is dobhattam az eddigi terveimet. Hiába aggattam volna rá képességblokkolót, és az elűzés sem hiszem, hogy sok kárt tett volna benne. Ő viszont szemlátomást nem fogta vissza magát. És lehet, hogy nem is egyedül érkezett, szárnya ugyanis nem volt...
Mindenesetre a tömeg menekülését nem akartam tovább akadályozni, ezért egyelőre még csak megpróbáltam a fal mellé húzódni, és kitalálni valamit. A biztonsági őrnek hirtelen nem tudtam segíteni, de reméltem, hogy még boldogul egy ideig. Amíg a tömeg el nem tisztult, megkíséreltem kivenni a táskámból pár dolgot, aztán a földön hagytam. Ha minden jól ment, a babát begyűrtem a zsebembe, a bicskát meg lassan elkezdtem kinyitogatni (ha a tömeg ebben nem gátolt meg)*.
Közben a halott valamiért rám kiáltott. Nem egészen értettem, hogy mit akart tőlem, de legalább azt már tudtam, hogy észrevett... Akkor pedig már hamarosan csinálnom kellett volna valamit. Amint a menekülők elhagyták a termet...
- Felszerelés:
- * Ha minden sikeres, a felszerelés erre csökken:
- Egyenruha
- Telefon
- Szolgálati fegyver
- Egy standard emberformájú baba
- Svájci bicska
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Varjú gyors észjárással azonnal felhasználja a harcban az újonnan érkező alakot. Egy-egy pillanatra a tömegben még azt is észreveheti, hogy a nő egyenruhát visel, az Angyal Program uniformisát, bár ezt nem biztos, hogy fel is ismeri. A kiáltás után a biztonsági őr várakozásainak megfelelően cselekszik, és megfordul a lépcsőház felé, kezében a sokkolópisztollyal, hogy megcélozza Varjú "társát". Aina eközben még táskája kipakolásával van elfoglalva a fal mellett, így talán észre sem veszi a fenyegetést, amely hamar meg is szűnik.
Varjú emberfeletti gyorsasággal terem az őr mögött, és hátába vágja a fejszéjét. A fegyver elakad valahol a csigolyák közt, de ez nem is probléma, mert Varjú már rá is tapad a férfi nyakára, és óriási fogaival marcangolja azt.
Mire Aina elől kezd eloszlani a tömeg (aminek egy része a lépcsőn menekült el, mások pedig vélhetően a 25. emelet távolabbi helyiségeiben bújtak el), már vége is az "összecsapásnak". A vámpír mostanra már csurom vér, és éppen a sokktól rángatozó biztonsági őr torkát csócsálja egy vértócsa közepén állva, immáron fejsze nélkül. Eddigre sikerült minden szükséges holmiját átpakolni magához, a táskáját a földön hagyta, és kezében már a kinyitott bicska van.
Jóformán csak négyen maradtak a teremben: Aina a lépcsőház bejáratánál, egy lassan elvérző őr a földön, a vérben fürdő Varjú, és a másik őr, aki valószínűleg csak azért nem esett még össze, mert Varjú nem fejezte be a vacsorát a nyakából. Így a kiüresedett teremben hamisan cseng a hangfalakból szóló popzene.
Varjú emberfeletti gyorsasággal terem az őr mögött, és hátába vágja a fejszéjét. A fegyver elakad valahol a csigolyák közt, de ez nem is probléma, mert Varjú már rá is tapad a férfi nyakára, és óriási fogaival marcangolja azt.
Mire Aina elől kezd eloszlani a tömeg (aminek egy része a lépcsőn menekült el, mások pedig vélhetően a 25. emelet távolabbi helyiségeiben bújtak el), már vége is az "összecsapásnak". A vámpír mostanra már csurom vér, és éppen a sokktól rángatozó biztonsági őr torkát csócsálja egy vértócsa közepén állva, immáron fejsze nélkül. Eddigre sikerült minden szükséges holmiját átpakolni magához, a táskáját a földön hagyta, és kezében már a kinyitott bicska van.
Jóformán csak négyen maradtak a teremben: Aina a lépcsőház bejáratánál, egy lassan elvérző őr a földön, a vérben fürdő Varjú, és a másik őr, aki valószínűleg csak azért nem esett még össze, mert Varjú nem fejezte be a vacsorát a nyakából. Így a kiüresedett teremben hamisan cseng a hangfalakból szóló popzene.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Az East Side utcái
Olyan magabiztosan haladt a halott felé... Egyáltalán nem számítottam rá, hogy az őr ilyen hamar elbukik. Mire észbe kaptam, a vámpír már javában marcangolta. Kezdtem elveszíteni a reményt, hogy tényleg meg tudom állítani. A lövések nem használtak, és a holtak sem segítettek volna sokat. Ekkora zajban pedig még a szokásos voodoo szertartás ritmusát is nehéz lett volna felvenni.
Ahogy várható volt, a tenyerem izzadni kezdett, és pár pillanatig csak néztem... A vámpírra, az őrre, a másik őrre, megint a vámpírra, a földön lévő maszkra, megint a vámpírra, megint a maszkra... És talán halványan el is kezdtem tervezni valamit...
- Állj... vagy lövök! Tényleg megteszem! - mondtam, miközben rászegeztem a fegyvert. Igyekeztem minél bizonytalanabbul mondani (szerencsére ezt nem kellett nagyon erőltetnem), hátha nem tekint akkora fenyegetésnek. Ha nem támadott azonnal, akkor volt egy kis időm védett, vagy nehezen elérhető helyet keresni. Egy ilyen még sokat segíthetett a jövőben, ha tényleg egymásnak terveztünk esni...
Ha mégis azonnal támadott, akkor jobb terv híján gyorsan elmondtam egy imát Legbához (a zene ütemére, mert sajátot felvenni nehéz lett volna), és megpróbáltam a vámpír mögé teleportálni, hogy onnan tarkón lőjem. Ha ez sikeresnek tűnt, megkíséreltem egy gyors vágást is ejteni rajta, és csak utána ugrottam hátra.
Ahogy várható volt, a tenyerem izzadni kezdett, és pár pillanatig csak néztem... A vámpírra, az őrre, a másik őrre, megint a vámpírra, a földön lévő maszkra, megint a vámpírra, megint a maszkra... És talán halványan el is kezdtem tervezni valamit...
- Állj... vagy lövök! Tényleg megteszem! - mondtam, miközben rászegeztem a fegyvert. Igyekeztem minél bizonytalanabbul mondani (szerencsére ezt nem kellett nagyon erőltetnem), hátha nem tekint akkora fenyegetésnek. Ha nem támadott azonnal, akkor volt egy kis időm védett, vagy nehezen elérhető helyet keresni. Egy ilyen még sokat segíthetett a jövőben, ha tényleg egymásnak terveztünk esni...
Ha mégis azonnal támadott, akkor jobb terv híján gyorsan elmondtam egy imát Legbához (a zene ütemére, mert sajátot felvenni nehéz lett volna), és megpróbáltam a vámpír mögé teleportálni, hogy onnan tarkón lőjem. Ha ez sikeresnek tűnt, megkíséreltem egy gyors vágást is ejteni rajta, és csak utána ugrottam hátra.
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Varjú
Az ifjú vámpír számára a harc sose volt az erőssége. Igazi erejét a jóslatai, szójátékai, és egyedi észjárása alkotta, ha pedig a közelharc elkerülhetetlenné vált, a fogaival tépte szét az ellenfeleit. Ez most se más, hiába áll rendelkezésére emberfeletti erő, sebesség, és képességek. Egyes dolgok sose változnak.
Varjú, immár másodszorra alkalmaz megtévesztést fegyvereként, hogy utánna aljas módon végezhessen a táblán felállított utolsó bástyával. Ezúttal a tömegben felbukkanó idegent használja fel, és az előzőhöz hasonló hatást ér el vele.
- Erre nem számítottál, mi? - jegyzi meg, miután a fejszéjével belehasít a testőr hátába, majd a fegyvert elengedve megragadja az őr tarkóját, és egy gyors mozdulattal belemélyeszti a fogait a torkába.
Pont ahogy az első evésénél, Varjú állkapcsa medvecsapdaként zárul össze a gyenge húson, emberfeletti erejének köszönhetően pedig könnyedén tépi szét az áldozata torkát. Bőrt tép, porcot zúz, húst marcangol, friss vért nyel, akárcsak egy vadállat. Az őr rángatózása, pulzusának elhalása csak fokozza a vámpír étvágyát, az újabb holttest pedig tovább növeli a kedvét.
~ Bolond jós voltam, láttam s' hallottam....vámpír eskümet megfogadtam....most az éjszaka az egyetlen barát....s' kezemben tartom a halált. ~
Varjú fél szemmel az immár kiürült teremben ácsorgó idegenre tekint, akinek jelenléte bár jól jött, most csak gondot okoz. Bármilyen csodás és rejtélyes a lány, ruhája alapján ellene küldhették, neki pedig amúgy is fontos küldetése van. Nem szórakozhat tovább, le kell vágnia az áruló fejét, ehhez pedig a lánnyal is végeznie kell.
~ Azért kár. ~
A testőr rongybabaként esik össze, Varjú pedig pár mozdulattal kirántja a gerincébe ragadt fejszét, és a lány felé fordul. Ő erre fegyvert ránt, de a hangjában nemigen érződik az elhivatottság.
- Nem. Nem fogsz. - közli egyszerűen Varjú, de nem engedi le a védelmét. Semmit se tud a lányról, valamint a szépséges külseje mérgező veszélyről árulkodik. Lerohanni ostobaság lenne, de az ácsorgás se tűnik jó ötletnek. Varjúnak viszont van egy terve, ami adhat némi előnyt.
Ugyanazt fogja tenni, amit a diliházban tett.
- Vártalak kedves, a sorsod megvan írva; tíz perc múlva magad küldöd a sírba. Fülem mindent hall, s' szemem mindent lát; terved zsákutca, ne is próbálkozz hát! Ha elfutsz, élhetsz pár évet; maradj ha sürgetnéd a véget. Én birtoklom a jövőt, s' a tied megtalált; te magad választottad a halált! - szavalja őrült versét, közben lassan közelít a lány felé, megmutatva a kezére tetovált szemet. Bár valójában róla még nem kapott jóslatot, a tetemek és a szavak ereje meghozhatja a kívánt hatást.
Ami futást, vagy cselekvésre késztetés.
Séta közben alaposan megfigyeli a lányt, a legapróbb mozgásaira is felfigyel. Bármely offenzív mozdulat változást hozhat Varjú viselkedésében. Támadás esetén kiszámíthatatlan, gyors mozgással közelítene a lány felé, testalkata miatt szó szerint elsodorná.
Abban az esetben, ha Aina teleportálna
Varjút váratlanul érné a fejlemény, ami miatt jobbnak látná nem abbahagyni a mozgást, bár ezúttal megfordulna, hogy megtalálja az ellenfelét.
Ha a lassú séta miatt Aina nem teleportálna, vagy tenne olyat, ami Varjút támadásra késztetné
A lányhoz elég közel kerülve Varjú egy gyors mozdulattal megpróbálná kitépni a lány fegyverét a kezéből, majd gyorsan bele is rúgna az ellenfelébe.
Az ifjú vámpír számára a harc sose volt az erőssége. Igazi erejét a jóslatai, szójátékai, és egyedi észjárása alkotta, ha pedig a közelharc elkerülhetetlenné vált, a fogaival tépte szét az ellenfeleit. Ez most se más, hiába áll rendelkezésére emberfeletti erő, sebesség, és képességek. Egyes dolgok sose változnak.
Varjú, immár másodszorra alkalmaz megtévesztést fegyvereként, hogy utánna aljas módon végezhessen a táblán felállított utolsó bástyával. Ezúttal a tömegben felbukkanó idegent használja fel, és az előzőhöz hasonló hatást ér el vele.
- Erre nem számítottál, mi? - jegyzi meg, miután a fejszéjével belehasít a testőr hátába, majd a fegyvert elengedve megragadja az őr tarkóját, és egy gyors mozdulattal belemélyeszti a fogait a torkába.
Pont ahogy az első evésénél, Varjú állkapcsa medvecsapdaként zárul össze a gyenge húson, emberfeletti erejének köszönhetően pedig könnyedén tépi szét az áldozata torkát. Bőrt tép, porcot zúz, húst marcangol, friss vért nyel, akárcsak egy vadállat. Az őr rángatózása, pulzusának elhalása csak fokozza a vámpír étvágyát, az újabb holttest pedig tovább növeli a kedvét.
~ Bolond jós voltam, láttam s' hallottam....vámpír eskümet megfogadtam....most az éjszaka az egyetlen barát....s' kezemben tartom a halált. ~
Varjú fél szemmel az immár kiürült teremben ácsorgó idegenre tekint, akinek jelenléte bár jól jött, most csak gondot okoz. Bármilyen csodás és rejtélyes a lány, ruhája alapján ellene küldhették, neki pedig amúgy is fontos küldetése van. Nem szórakozhat tovább, le kell vágnia az áruló fejét, ehhez pedig a lánnyal is végeznie kell.
~ Azért kár. ~
A testőr rongybabaként esik össze, Varjú pedig pár mozdulattal kirántja a gerincébe ragadt fejszét, és a lány felé fordul. Ő erre fegyvert ránt, de a hangjában nemigen érződik az elhivatottság.
- Nem. Nem fogsz. - közli egyszerűen Varjú, de nem engedi le a védelmét. Semmit se tud a lányról, valamint a szépséges külseje mérgező veszélyről árulkodik. Lerohanni ostobaság lenne, de az ácsorgás se tűnik jó ötletnek. Varjúnak viszont van egy terve, ami adhat némi előnyt.
Ugyanazt fogja tenni, amit a diliházban tett.
- Vártalak kedves, a sorsod megvan írva; tíz perc múlva magad küldöd a sírba. Fülem mindent hall, s' szemem mindent lát; terved zsákutca, ne is próbálkozz hát! Ha elfutsz, élhetsz pár évet; maradj ha sürgetnéd a véget. Én birtoklom a jövőt, s' a tied megtalált; te magad választottad a halált! - szavalja őrült versét, közben lassan közelít a lány felé, megmutatva a kezére tetovált szemet. Bár valójában róla még nem kapott jóslatot, a tetemek és a szavak ereje meghozhatja a kívánt hatást.
Ami futást, vagy cselekvésre késztetés.
Séta közben alaposan megfigyeli a lányt, a legapróbb mozgásaira is felfigyel. Bármely offenzív mozdulat változást hozhat Varjú viselkedésében. Támadás esetén kiszámíthatatlan, gyors mozgással közelítene a lány felé, testalkata miatt szó szerint elsodorná.
Abban az esetben, ha Aina teleportálna
Varjút váratlanul érné a fejlemény, ami miatt jobbnak látná nem abbahagyni a mozgást, bár ezúttal megfordulna, hogy megtalálja az ellenfelét.
Ha a lassú séta miatt Aina nem teleportálna, vagy tenne olyat, ami Varjút támadásra késztetné
A lányhoz elég közel kerülve Varjú egy gyors mozdulattal megpróbálná kitépni a lány fegyverét a kezéből, majd gyorsan bele is rúgna az ellenfelébe.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Az East Side utcái
A legtöbb mambó egyet ért abban, hogy a követőket a halottaktól a legnehezebb megvédeni. Akármilyen közel állunk hozzájuk, egy helytelen eljárás szörnyű eredményeket okozhat... Mint ahogy ezt éppen nagyon jól láthattam.
A vámpírt nem viselte meg a gondolat, hogy fegyvert fogtam rá, de nem is hagyott teljesen figyelmen kívül. Mindössze eldobta a hullát, közölte, hogy nem fogom lelőni, és megindult felém. Tehát nem rohamozott, és nem is maradt egy helyben... és hogy tovább rontsa a helyzetet, nyomasztó verseket kezdett szavalni, és valamiért még a kezére tetovált szemet is megmutatta. Nem tudtam eldönteni, hogy ennek jelentenie kéne-e valamit, vagy nincs semmi értelme. És egyik opció sem tűnt túl jónak.
Talán nekem is fenyegető versekkel kellett volna válaszolnom... De ilyen gyorsan nem tudtam újakkal előállni, a voodoo témáját meg igyekeztem elkerülni. Végül valódi megoldás hiányában elkezdtem az ajtó felé hátrálni, hogy nagyjából fenntartsam a köztünk lévő távolságot, és leengedtem a fegyvert.
- Oké, tényleg nem foglak lelőni - mondtam gyorsan - Csak a sebesültekért küldtek, nincs semmi bajom a halottakkal. Ha hagyod, hogy megmentsem az őrt, nem foglak feltartani.
Erősen reméltem, hogy ez után békén fog hagyni. Vagy ha más nem, legalább az őrült verseivel felhagyhatott volna.
De ha mégis támadott volna, továbbra is készen álltam rá, hogy elhadarjam az imát. Amennyiben erre szükség volt, megpróbáltam az őr (és a maszk) közelébe teleportálni, hogy meggyőzzem békés szándékomról.
//Bocs, hogy ilyen későn írtam. Az egyetem ismét elkapott, és megsanyargatott engemet :\ //
A vámpírt nem viselte meg a gondolat, hogy fegyvert fogtam rá, de nem is hagyott teljesen figyelmen kívül. Mindössze eldobta a hullát, közölte, hogy nem fogom lelőni, és megindult felém. Tehát nem rohamozott, és nem is maradt egy helyben... és hogy tovább rontsa a helyzetet, nyomasztó verseket kezdett szavalni, és valamiért még a kezére tetovált szemet is megmutatta. Nem tudtam eldönteni, hogy ennek jelentenie kéne-e valamit, vagy nincs semmi értelme. És egyik opció sem tűnt túl jónak.
Talán nekem is fenyegető versekkel kellett volna válaszolnom... De ilyen gyorsan nem tudtam újakkal előállni, a voodoo témáját meg igyekeztem elkerülni. Végül valódi megoldás hiányában elkezdtem az ajtó felé hátrálni, hogy nagyjából fenntartsam a köztünk lévő távolságot, és leengedtem a fegyvert.
- Oké, tényleg nem foglak lelőni - mondtam gyorsan - Csak a sebesültekért küldtek, nincs semmi bajom a halottakkal. Ha hagyod, hogy megmentsem az őrt, nem foglak feltartani.
Erősen reméltem, hogy ez után békén fog hagyni. Vagy ha más nem, legalább az őrült verseivel felhagyhatott volna.
De ha mégis támadott volna, továbbra is készen álltam rá, hogy elhadarjam az imát. Amennyiben erre szükség volt, megpróbáltam az őr (és a maszk) közelébe teleportálni, hogy meggyőzzem békés szándékomról.
//Bocs, hogy ilyen későn írtam. Az egyetem ismét elkapott, és megsanyargatott engemet :\ //
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Kree Invázió 9.
A pokol az égből jő
Résztvevők: Az ott levők
Helyi Idő: 2030. április 1.
Helyszín: Ahol épp a játék van
Feladat: – (reagálni a mesélőire, azaz erre a következő reagban, ha aktuális, KM szabja meg)
Résztvevők: Aki éppen ott van
Helyszín: Ahol épp a játék van
Feladat: – (reagálni a mesélőire, azaz erre a következő reagban, ha aktuális, KM szabja meg)
Résztvevők: Aki éppen ott van
- Egyéb információk:
- Nincs.
Éppen ezért a emberek, a politikai, katonai vezetők, és senki más sem tudja, érti, hogy miért is ez a támadás. Az egyetlen, amire gondolhattak, hogy talán Attilan miatt támad a Kree Sztelláris Birodalom, hiszen az uralkodójuk egyszer Attilan uralkodója volt, de elűzték, de sem Attilan, sem a Föld nem kapott hadüzenetet, csak a támadás érkezett. Pont azt a napot választották ki, amikor a Destroyer – Ko-Rel hadihajója – nem volt a naprendszerben, mert közelben levő anomáliákat vizsgált.
A bolygó minden részét érte, úgy tűnt, hogy a kree-knek nem az volt a fontos, hogy a nagy városokat töröljék el a föld színéről, kisebb, kevésbé jelentéktelenebbnek tűnő – ám stratégiailag inkább fontosabb – helyeket támadtak. Úgy tűnt, hogy inkább megfélemlítésre törekednek és pánikot akarnak okozni a bolygón és a lakosai között. Mindez pedig határozottan sikerült is. A 3. Világháború óta nem volt akkora káosz és pánik, mint most.
Egy bombázás és ezeknek a környékén kree katonák is megjelentek, illetve más városoknál, településeknél, városoknál is, újabb pánikkeltés céljából, ám mielőtt a Bosszú Angyalok, Osborn angyalai – USA-ban – az X-men, vagy a katonaság kiérkezett volna az adott területre, ezek mindig rendre eltűntek. A kommunikációt, GPS-t, internetet nem műholdakkal, de az AIM-nak hála más technológiával sikeresen helyreállították két-három napon belül, de az űrben levő kree hajót nem sikerült megtalálni, ami a támadásért felelős.
Norman Osborn sem volt kivétel mindezek alól, egy nyilvános tévéadásban tette meg mindezt, egyenesen a fehérház ovális irodájából, amit az utóbbi tizenöt évben minimum háromszor, de esélyesen többször kellett teljesen helyrehozni, vagy éppen újraépíteni. Osborn-nak egyébiránt remekül jött ez az egész. Évvégén ugyanis választások lettek volna, mert letelt a férfi második ciklusa. Most azonban a szükségállapot bevezetésével a fontosabb dolgok felé akart figyelni, így a választásokat is a szenátus támogatásával elhalasztották a háború végéig, így az elnök addig hivatalban maradhatott.
Ez is ilyen mindenkit érintő dolog, ezért is megy ilyen sok helyre.
_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
Re: Az East Side utcái
//Bár általában mesélői körváltásonként 1-1 reag a megszokott, ebben az esetben nincs kifogásom a többszöri írás ellen, mivel csak ketten vagytok, és egyelőre beszélgettek. Amennyiben ténylegesen harcra fordul a dolog, akkor nyilván meg kell majd várnotok, amíg én is írok, hogy tudjátok, ki milyen sikerrel küzd.
A globális események természetesen erre a helyszínre is hatással lesznek, de mivel ez a játék hivatalosan január végén történik, ezért rátok most nem vonatkozik még a kree invázió.//
Aina és Varjú megtorpannak, mindketten beszéddel és időhúzással próbálkoznak a másik eszén túl járni. Míg Varjú lassan közelít, addig Aina hátrálni kezd a lépcsőház felé immár leengedett fegyverrel. Így haladnak mindketten pár métert, míg Aina elér az ajtóhoz, amin az imént bejött.
Varjú ekkor látomást szerez a jövőről, ami ezúttal képek, hangok, érzések keverékeként érkezik: egy férfi hang ideges hüppögése, neonfény, egy ezüstösen csillogó kereszt, és végül egy vécé lehúzásának hangja. A látomás csak néhány pillanatig tart, de ez idő alatt Aina látja, hogy a vámpír tekintete egy másodpercre elhomályosul, majd amilyen gyorsan jött, úgy el is száll a zavarodottsága.
A globális események természetesen erre a helyszínre is hatással lesznek, de mivel ez a játék hivatalosan január végén történik, ezért rátok most nem vonatkozik még a kree invázió.//
Aina és Varjú megtorpannak, mindketten beszéddel és időhúzással próbálkoznak a másik eszén túl járni. Míg Varjú lassan közelít, addig Aina hátrálni kezd a lépcsőház felé immár leengedett fegyverrel. Így haladnak mindketten pár métert, míg Aina elér az ajtóhoz, amin az imént bejött.
Varjú ekkor látomást szerez a jövőről, ami ezúttal képek, hangok, érzések keverékeként érkezik: egy férfi hang ideges hüppögése, neonfény, egy ezüstösen csillogó kereszt, és végül egy vécé lehúzásának hangja. A látomás csak néhány pillanatig tart, de ez idő alatt Aina látja, hogy a vámpír tekintete egy másodpercre elhomályosul, majd amilyen gyorsan jött, úgy el is száll a zavarodottsága.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Az East Side utcái
Varjú
Két őr frissen lekaszabolt hullája, egy haldokló nyögései, vérfürdő, üresen csengő zene. Egy halott jós őrült szójátéka, és természetesen a puszta külseje. Ezen tényezők kombinációja legtöbbször bőven elég, hogy a tapasztalatlanok szívébe félelmet és kételyt, a tapasztaltak elméjébe pedig óvatosságot csempésszen. Varjú már párszor kijátszotta ezt a kártyát, és mindig nyert vele valamit. Pont, ahogy most is.
Bár a gyönyörű leányzó nem fagy le félelmében, a korábbi fenyegetőzése semmissé válik.
Leengedi a fegyvert. Hátrálni kezd. Mentegetőzni és magyarázkodni próbál. Mind hiába, Varjú már túl sokat látott élete során, hogy bármilyen részletet figyelmen kívül hagyjon. A lány pedig hazudik, ezt nem nehéz kitalálni, holttestekért nem küldték volna ide pont most.
- Hazudsz. Előlem semmit se tudsz eltitkolni. Semmit se tudsz elrejteni. Semmit se... - Varjú hangja elcsuklik hirtelen a monológja közepén, arcáról leolvad a vigyor, helyébe üres tekintet költözik.
Egy pillanatra ismét betekintést nyer a jövőbe, ahogy számtalan más alkalommal. Irányíthatatlanul, érthetetlenül, gyorsan, mint mindig. Neki pedig ez az egyetlen dolog, aminek van értelme.
A pillanatnyi lefagyás után Varjú hátralép egyet, egy mély lélegzetvétel kíséretében. Torkából egy halk, rövid nevetésszerű hang hallatszik, a védelmét pedig leengedi egy pillanatra.
- Látok, látok s' hallok.... Hüppögő férfi...idegesen hüppög....valami rossz dolog történik, s' fog történni....neonfény, de minek a fénye....zárt helyiségben hüppögő férfi.....férfi és egy kereszt.....ezüstösen csillogó kereszt, talán Lily keresztje......hüppögés, fény, kereszt és... - hadarja az anyanyelvén, tekintete közben ide-oda ugrál a lány, és a terem különböző pontjai között. Beszéd közben vadul gesztikulál, de közben egy lépést se tesz.
- Kit húztak le a vécén? - kérdezi angolul, tekintetét a lányéba fúrva. Tekintete és hangja hideg, akár a sír.
Látomása volt, ami mindent elmondott. Nem várhat tovább, végeznie kell Lilyvel, minél hamarabb. De előtte a lány jön.
- Lejárt az időd, hazug kislány. Most meghalsz. - közli hidegen, majd cselekedni kezd.
Képességek ismeretének hiányában Varjú nyílt támadásba kezd. Fejszéjével vadul és gyorsan kaszabolna, vadságát precizitással keverné, hogy minél halálosabb sebeket okozzon. Karok, lábak, oldal, csípő, nyak, ezek a célpontok.
A fegyver jelenléte miatt Varjú nem állna egy helyben, hanem össze-vissza mozogna, ugrándozna, körbetáncolná az ellenfelét, megpróbálva kitérni az esetleges támadások elől.
A lány gyors? Varjú fürgébb lesz. Erős? Addig kaszabolja, míg el nem vérzik. Tud lőni? Próbálja meg Varjút eltalálni. Olvas a gondolatokban? Hallgassa Varjú elméjének sikolyát.
Akármit is tudhat a lány, ő is úgy reagálna egy testbe vágott fejszére, mint mindenki más. Vérrel és halállal.
Két őr frissen lekaszabolt hullája, egy haldokló nyögései, vérfürdő, üresen csengő zene. Egy halott jós őrült szójátéka, és természetesen a puszta külseje. Ezen tényezők kombinációja legtöbbször bőven elég, hogy a tapasztalatlanok szívébe félelmet és kételyt, a tapasztaltak elméjébe pedig óvatosságot csempésszen. Varjú már párszor kijátszotta ezt a kártyát, és mindig nyert vele valamit. Pont, ahogy most is.
Bár a gyönyörű leányzó nem fagy le félelmében, a korábbi fenyegetőzése semmissé válik.
Leengedi a fegyvert. Hátrálni kezd. Mentegetőzni és magyarázkodni próbál. Mind hiába, Varjú már túl sokat látott élete során, hogy bármilyen részletet figyelmen kívül hagyjon. A lány pedig hazudik, ezt nem nehéz kitalálni, holttestekért nem küldték volna ide pont most.
- Hazudsz. Előlem semmit se tudsz eltitkolni. Semmit se tudsz elrejteni. Semmit se... - Varjú hangja elcsuklik hirtelen a monológja közepén, arcáról leolvad a vigyor, helyébe üres tekintet költözik.
Egy pillanatra ismét betekintést nyer a jövőbe, ahogy számtalan más alkalommal. Irányíthatatlanul, érthetetlenül, gyorsan, mint mindig. Neki pedig ez az egyetlen dolog, aminek van értelme.
A pillanatnyi lefagyás után Varjú hátralép egyet, egy mély lélegzetvétel kíséretében. Torkából egy halk, rövid nevetésszerű hang hallatszik, a védelmét pedig leengedi egy pillanatra.
- Látok, látok s' hallok.... Hüppögő férfi...idegesen hüppög....valami rossz dolog történik, s' fog történni....neonfény, de minek a fénye....zárt helyiségben hüppögő férfi.....férfi és egy kereszt.....ezüstösen csillogó kereszt, talán Lily keresztje......hüppögés, fény, kereszt és... - hadarja az anyanyelvén, tekintete közben ide-oda ugrál a lány, és a terem különböző pontjai között. Beszéd közben vadul gesztikulál, de közben egy lépést se tesz.
- Kit húztak le a vécén? - kérdezi angolul, tekintetét a lányéba fúrva. Tekintete és hangja hideg, akár a sír.
Látomása volt, ami mindent elmondott. Nem várhat tovább, végeznie kell Lilyvel, minél hamarabb. De előtte a lány jön.
- Lejárt az időd, hazug kislány. Most meghalsz. - közli hidegen, majd cselekedni kezd.
Képességek ismeretének hiányában Varjú nyílt támadásba kezd. Fejszéjével vadul és gyorsan kaszabolna, vadságát precizitással keverné, hogy minél halálosabb sebeket okozzon. Karok, lábak, oldal, csípő, nyak, ezek a célpontok.
A fegyver jelenléte miatt Varjú nem állna egy helyben, hanem össze-vissza mozogna, ugrándozna, körbetáncolná az ellenfelét, megpróbálva kitérni az esetleges támadások elől.
A lány gyors? Varjú fürgébb lesz. Erős? Addig kaszabolja, míg el nem vérzik. Tud lőni? Próbálja meg Varjút eltalálni. Olvas a gondolatokban? Hallgassa Varjú elméjének sikolyát.
Akármit is tudhat a lány, ő is úgy reagálna egy testbe vágott fejszére, mint mindenki más. Vérrel és halállal.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Az East Side utcái
A patthelyzet nem tartott sokáig... És úgy tűnik még mindig nem hazudtam valami jól, ami aggasztó volt ennyi próbálkozás után. Bár talán tényleg jelenthetett valamit a tetovált szem, és akkor mégsem én rontottam el... de ez nem volt túl valószínű, a halott nem tűnt egy picit sem mágikusabbnak, mint bármelyik másik.
Jó, tényleg ellened küldtek - válaszoltam - de nem volna jobb mindkettőnknek, ha csak békén hagynánk egymást...?
Ez azonban továbbra sem vezetett eredményre, és kezdtem úgy érezni, hogy ennél sokkal nehezebb dolgom lesz. A vámpír meghátrált, nevetgélt és kántált valamit... Egyre inkább úgy tűnt, mintha tényleg egyszerűen megőrült volna. És meg kellett volna állítanom valahogyan, különben ész nélkül lekaszabol mindenkit, aki elé kerül.
Ezt a meggyőződésemet csak még jobban elmélyítette a vécé emlegetése. Más körülmények között talán vicces lett volna, de még soha senki nem kérdezett tőlem ennyi értelmetlenséget ilyen fenyegetően. Tennem kellett valamit, méghozzá gyorsan. A halott megindult felém, én meg elhadartam a szavakat, hogy a maszk mellé teleportáljak. Remélhetőleg még időben...
Jó, tényleg ellened küldtek - válaszoltam - de nem volna jobb mindkettőnknek, ha csak békén hagynánk egymást...?
Ez azonban továbbra sem vezetett eredményre, és kezdtem úgy érezni, hogy ennél sokkal nehezebb dolgom lesz. A vámpír meghátrált, nevetgélt és kántált valamit... Egyre inkább úgy tűnt, mintha tényleg egyszerűen megőrült volna. És meg kellett volna állítanom valahogyan, különben ész nélkül lekaszabol mindenkit, aki elé kerül.
Ezt a meggyőződésemet csak még jobban elmélyítette a vécé emlegetése. Más körülmények között talán vicces lett volna, de még soha senki nem kérdezett tőlem ennyi értelmetlenséget ilyen fenyegetően. Tennem kellett valamit, méghozzá gyorsan. A halott megindult felém, én meg elhadartam a szavakat, hogy a maszk mellé teleportáljak. Remélhetőleg még időben...
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Varjú és Aina békés szóváltása nem tart sokáig, a vámpír látomásai után igyekszik felpörgetni az eseményeket, hogy minél hamarabb a valódi célpontjával foglalkozhasson. Aina szerencsére korábban hátrált, és tartotta a biztonságos távolságot, ez pedig most a különbséget jelentheti számára élet és halál között. Amint Varjú nekiiramodik a fejszéjével, Aina elhadarja a varázsszavakat, és köddé válik. Varjú lecsap a lépcsőház ajtajában álló nőre, de csak halovány füstöt suhint a fegyverével, Aina már nincs előtte. A lépcsőház lentebbi emeleteiről még mindig hallani a menekülő emberek hangjait.
Eközben Aina a füstből előteremve megjelenik a diszkó közepén, Varjú mögött jó pár méterrel, és szerencséjére a még mindig hangosan szóló zene miatt nem hallatszik belőle semmi. Lába előtt hever Varjú levetett maszkja, na meg egy biztonsági őr is, aki mostanra a vérveszteségtől már elveszítette eszméletét, de még láthatóan életben van, lélegzik.
Aina a szeme sarkából látja azt is, hogy jobb kéz felé, kicsit odébb mosdók ajtajai vannak, és az egyik ajtóból éppen kinyílik. Egy női arc leskelődik kifelé, idegesen tekintgetve körbe a résnyire nyitott ajtóból.
Eközben Aina a füstből előteremve megjelenik a diszkó közepén, Varjú mögött jó pár méterrel, és szerencséjére a még mindig hangosan szóló zene miatt nem hallatszik belőle semmi. Lába előtt hever Varjú levetett maszkja, na meg egy biztonsági őr is, aki mostanra a vérveszteségtől már elveszítette eszméletét, de még láthatóan életben van, lélegzik.
Aina a szeme sarkából látja azt is, hogy jobb kéz felé, kicsit odébb mosdók ajtajai vannak, és az egyik ajtóból éppen kinyílik. Egy női arc leskelődik kifelé, idegesen tekintgetve körbe a résnyire nyitott ajtóból.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: Az East Side utcái
Varjú
Biztonsági őrök mészárlása, vérfürdő és terror, valamint egy igen érdekes lány felbukkanása. Bár a rengeteg megjósolt halál miatt nemigen érdekelte őt mások élete és halála, Varjú nem tagadhatta, élvezi az estét. A frissen jött látomása azonban emlékeztette az érkezése valódi céljára, így nem szórakozhat tovább. Még egy ilyen gyönyörű lány miatt sem.
Varjú teljes erejéből nekiugrik a leányzónak, hogy az őrökhöz hasonlóan darabokra szaggassa, a fejszéje pedig akadály nélkül hatol át a lány testén. Pontosabban az utánna maradt füstön, a halandó célpont pedig sehol.
~ Gyors. Vagy cseles. Cseles és gyors, gyorsan cseles, vagy cselesen gyors. Sebesség, teleportálás, vagy illúzió? Akkor viszont... ~ a lendület miatt kissé botladozva, de gyorsan megfordul ~ Mögöttem! ~ Varjú gyorsan védekezésre emeli a fejszét, viszont a lány nem támad. Csak áll a haldokló mellett.
- Ostoba, most simán megölhettél volna. - tekintete az eszméletlen, kivérzett őrre téved. - Vagy úgy. Most is másokkal törődsz. Hiába. - Varjú ekkor hanyag mozdulattal eldobja a fejszéjét, és szélesen elmosolyodik. - Sajnos csúnyán visszafogtam magam. -
Varjú, bár őrült, nem hülye. Ha a lánynak ilyen trükkjei vannak, akkor könnyedén legyőzheti őt. Persze csak ha hagyja, amit természetesen nem fog. Lily halott, ezen pedig senki se változtathat.
Varjú ekkor előhívná az egyik legerősebb vámpírképességét, melynek segítségével köddé tudna válni. Köd alakban sebezhetetlen, és bár így ő se tud támadni, most pont erre van szüksége.
Ha a köd alakot sikerül felvennie, a lány felé "repülne", és megpróbálná körbefogni őt. Ha teleportál, akkor megkeresi és utánna menne, feltéve ha az épületben marad. Egyenlőre csak ezt tenné, semmi támadás, semmi szójáték. Csak a hideg köd.
Biztonsági őrök mészárlása, vérfürdő és terror, valamint egy igen érdekes lány felbukkanása. Bár a rengeteg megjósolt halál miatt nemigen érdekelte őt mások élete és halála, Varjú nem tagadhatta, élvezi az estét. A frissen jött látomása azonban emlékeztette az érkezése valódi céljára, így nem szórakozhat tovább. Még egy ilyen gyönyörű lány miatt sem.
Varjú teljes erejéből nekiugrik a leányzónak, hogy az őrökhöz hasonlóan darabokra szaggassa, a fejszéje pedig akadály nélkül hatol át a lány testén. Pontosabban az utánna maradt füstön, a halandó célpont pedig sehol.
~ Gyors. Vagy cseles. Cseles és gyors, gyorsan cseles, vagy cselesen gyors. Sebesség, teleportálás, vagy illúzió? Akkor viszont... ~ a lendület miatt kissé botladozva, de gyorsan megfordul ~ Mögöttem! ~ Varjú gyorsan védekezésre emeli a fejszét, viszont a lány nem támad. Csak áll a haldokló mellett.
- Ostoba, most simán megölhettél volna. - tekintete az eszméletlen, kivérzett őrre téved. - Vagy úgy. Most is másokkal törődsz. Hiába. - Varjú ekkor hanyag mozdulattal eldobja a fejszéjét, és szélesen elmosolyodik. - Sajnos csúnyán visszafogtam magam. -
Varjú, bár őrült, nem hülye. Ha a lánynak ilyen trükkjei vannak, akkor könnyedén legyőzheti őt. Persze csak ha hagyja, amit természetesen nem fog. Lily halott, ezen pedig senki se változtathat.
Varjú ekkor előhívná az egyik legerősebb vámpírképességét, melynek segítségével köddé tudna válni. Köd alakban sebezhetetlen, és bár így ő se tud támadni, most pont erre van szüksége.
Ha a köd alakot sikerül felvennie, a lány felé "repülne", és megpróbálná körbefogni őt. Ha teleportál, akkor megkeresi és utánna menne, feltéve ha az épületben marad. Egyenlőre csak ezt tenné, semmi támadás, semmi szójáték. Csak a hideg köd.
_________________
"We spending our whole lifes holding back.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Imagine, how fast you can succeed, if you just take what you want.
Ványa- 2. szint - 6 kredit
- Hozzászólások száma : 108
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2017. Mar. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Phobia
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz, Ultimate, Little SW
Re: Az East Side utcái
Sokszor csináltam már. Rengetegszer elgyakoroltam, és mégis... Ez volt az első alkalom, hogy alig pár másodperc választott el attól, hogy lecsapjanak egy fejszével.
De ezen nem ragadhattam le. A (többnyire) tettetett rémületem egyáltalán nem vált be, és már ideje lett volna valami hasznosat is csinálnom. Nem hagyhattam teljesen hiába elvérezni egy őrt... Bár amint megérkeztem mellé, szinte biztosan tudtam, hogy én nem menthetem meg.
Visszacsúsztattam a pisztolyt a tokjába (véletlenül sem kibiztosítva), fölkaptam a maszkot és már nyúltam is, hogy a késsel valamennyi vért kikaparjak a belsejéből. Szerencsém nem volt sok... A vámpír hamarabb fordult meg, mint vártam volna, és oldalt valaki éppen ezt a pillanatot választotta arra, hogy kinézzen a mosdóból. Egy figyelmeztető pillantást vetettem oldalra... bár szerintem a halottak látványa is éppen elég meggyőző lehetett. A vámpír eközben... hát, látszólag elégedetlen volt, amiért nem támadtam hátba.
- Miért ölnék meg egy halottat? - kérdeztem, ezúttal (remélhetőleg) kimérten, és sokkal határozottabban - Nézd, te nem tudsz elkapni, én nem győzhetlek le. Miért húzzuk egymás idejét?
Bár talán elhamarkodtam a dolgot. A vámpír köddé vált, és megindult felém. Erre eddig nem nagyon figyelmeztettek. Haitiben senki nem említette, hogy a halottak ilyet is tudnak. Ha lett volna nálam egy kereszt, az sokat segített volna, de egyébként... Mit lehet csinálni egy vámpírral, aki köddé válik?
Ha még nem sikerült volna kikaparnom a vért, gyorsan megpróbáltam befejezni, de egyébként ismét hátrálni kezdtem. Nem tudtam, mire számíthatok, ha elér a köd... Megfulladok? Megszáll? Vagy csak sötét lesz? Egyiket sem szerettem volna kipróbálni. Ha túl közel ért, ismét teleportáláshoz folyamodtam. Elmondtam a szavakat, és remélhetőleg sikeresen megérkeztem a lépcsőház bejáratához.
De ezen nem ragadhattam le. A (többnyire) tettetett rémületem egyáltalán nem vált be, és már ideje lett volna valami hasznosat is csinálnom. Nem hagyhattam teljesen hiába elvérezni egy őrt... Bár amint megérkeztem mellé, szinte biztosan tudtam, hogy én nem menthetem meg.
Visszacsúsztattam a pisztolyt a tokjába (véletlenül sem kibiztosítva), fölkaptam a maszkot és már nyúltam is, hogy a késsel valamennyi vért kikaparjak a belsejéből. Szerencsém nem volt sok... A vámpír hamarabb fordult meg, mint vártam volna, és oldalt valaki éppen ezt a pillanatot választotta arra, hogy kinézzen a mosdóból. Egy figyelmeztető pillantást vetettem oldalra... bár szerintem a halottak látványa is éppen elég meggyőző lehetett. A vámpír eközben... hát, látszólag elégedetlen volt, amiért nem támadtam hátba.
- Miért ölnék meg egy halottat? - kérdeztem, ezúttal (remélhetőleg) kimérten, és sokkal határozottabban - Nézd, te nem tudsz elkapni, én nem győzhetlek le. Miért húzzuk egymás idejét?
Bár talán elhamarkodtam a dolgot. A vámpír köddé vált, és megindult felém. Erre eddig nem nagyon figyelmeztettek. Haitiben senki nem említette, hogy a halottak ilyet is tudnak. Ha lett volna nálam egy kereszt, az sokat segített volna, de egyébként... Mit lehet csinálni egy vámpírral, aki köddé válik?
Ha még nem sikerült volna kikaparnom a vért, gyorsan megpróbáltam befejezni, de egyébként ismét hátrálni kezdtem. Nem tudtam, mire számíthatok, ha elér a köd... Megfulladok? Megszáll? Vagy csak sötét lesz? Egyiket sem szerettem volna kipróbálni. Ha túl közel ért, ismét teleportáláshoz folyamodtam. Elmondtam a szavakat, és remélhetőleg sikeresen megérkeztem a lépcsőház bejáratához.
Aina- 4. szint - 10 kredit
- Hozzászólások száma : 346
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 51
Join date : 2017. Jun. 24.
Karakteradatok
Főkarakter: ¯\_(ツ)_/¯
Főkari/multi: Multi
Síkok: Reneszánsz
Re: Az East Side utcái
Éjféli leszámolás
Résztvevők: Suzuya Kutsuki / Varjú és Aina Benett
Idő: 2030. január 31., este 9 óra
Helyszín: East Side, Manhattan, New York City, USA
Cél / Feladat: megölni a célpontot | elfogni a bűnözőt
Résztvevők: Suzuya Kutsuki / Varjú | Aina Benett
Helyszín: East Side, Manhattan, New York City, USA
Cél / Feladat: megölni a célpontot | elfogni a bűnözőt
Résztvevők: Suzuya Kutsuki / Varjú | Aina Benett
- Egyéb információk:
- Épp nincs.
A beszélgetést egy hatalmas robbanás zavarta meg, ami külön szakította a párost, Varjút és Aina-t. Odakintről egyre több sziréna hallatszott, ahogyan közlekednek, a vámpír pedig olyan részre került, ahonnan megszökni könnyedén megtudott, de nem tudott már a célpontjához férni. Aina viszont a célpontot tudta védeni, míg ellenfelét már nem érhette el.
Így emiatt és a hatóságok közelsége miatt Varjú valószínűleg lelépett, mert mire a rendőrség is megérkezett a vámpírnak már nyoma sem volt. A biztonsági őr még mindig életben volt és ekkora már szerencsére a segítség is megérkezett, így életben maradt, nem lett komolyabb baja. Egy kis vért kellett kapnia a kórházban és pár sebét összevarrni, de semmi több.
Az eredeti célpont is életben maradt, akiért Varjú érkezett. Őt a mestere, nemzője figyelmeztette, hogy legközelebb ennél sokkalta diszkrétebb munkát várna el, hogy ne tudja meg a teljes világ, hogy léteznek és vannak, mert nem tesz jót az üzletnek és találjon más módot a nő likvidálására.
Aina-t megdicsérték, hogy nagyon ügyesen intézte a dolgokat és még ártatlan életeket is meg tudott menteni, a tanulmányai és kiképzését az Angyal Programban. Ha tovább kísérte a megmentett biztonsági őr és a lány sorsát, akkor megtudhatta, hogy a biztonsági őr teljes mértékben rendbe jött pár hét alatt.
A férfi még ajándékcsomagot és virágot is küldött a fiatal nőnek köszönetképpen, hogy megmentette őt. valószínűleg jó volt látni, hogy még vannak, akik hálásak az ilyen tettekért. A nőt pedig később nem érte már támadás – azóta sem – és azóta is remekül van. Varjút azonban nem sikerült kézre kerítenie a rendőrségnek…
Vége.
Akkor befejeztem a kalandot, hogy mehessetek, mert Tao nem reagált, hogy befejezhetem-e, vagy sem.
Mivel a kaland áprilisban szakadt félbe és ez nem korszak, így Aina 5 hónapnyi tanulást kap a kalandra. Egy bővítést kérlek írj majd, ahol a kvíz jutalmadat megkapod és írd le, hogy kivel csináltatod a felsorolt személyek közül.
Mivel a kaland áprilisban szakadt félbe és ez nem korszak, így Aina 5 hónapnyi tanulást kap a kalandra. Egy bővítést kérlek írj majd, ahol a kvíz jutalmadat megkapod és írd le, hogy kivel csináltatod a felsorolt személyek közül.
_________________
Reneszánsz/alter realitások: Gaia Vell tábornok, Johanne Jones Tao , Reena Reynolds, Felicia Paran,
Továbbiak: Eshana Swati Khan, Mesélő, Ghost. A.I.M. Felső Tanács, A.I.M. Birodalom, Hydra emberei, MODOC
Továbbiak: Morgan Le Fay, Természetfelettiek, Niclas Richard Jørgensen, Roxxon emberei
Cerebro központi adattára - ahol minden fontos információ egy helyen megtalálható az XMR-el kapcsolatban!
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
3 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.