Re: Atlantic Avenue

by **Danny Long** Kedd 22 Május 2012, 11:11

Veszett állatokra vadásztunk? Végül is nincs is olyan messze a valóságtól. Ettől függetlenül még mindig nem tudom, hogy miért állt le velünk beszélgetni. Úgy tűnik, mintha legalább részben minket hibáztatna azért, hogy nem ér oda időben az antikváriumba. Akkor viszont miért beszélget velünk még mindig, amikor már egyértelmű, hogy nem tudunk neki segíteni.
- Lényegében mondhatjuk úgy is, hogy veszett állatra vadásztunk. -Mondom a lánynak.- Kevésbé kellemes elfoglaltság, mint könyvre vadászni, az már biztos. De most, hogy kifutottál az időből, mihez kezdesz? Tudunk még segíteni valamiben?
Kedvesen, érdeklődve kérdezem, igyekszem nem úgy hangzani, mintha le akarnám rázni, csak éppen szeretném tisztázni, hogy mit akar. Elég megterhelő volt ez a nap, és még messze nincs vége, nem szeretnék fölösleges köröket futni a lánnyal. Nyilván van valami oka annak, hogy nem hagyott itt minket rögtön, miután választ kapott a kérdésére.

by **Sheila Kerst** Kedd 22 Május 2012, 14:42

Először a magasabb srác felé fordulok:
- Egy szóval sem tagadtam, hogy kevésbé lennék feltűnő - nevetek. - De mit tehetnék a tejfölszőke hajammal? Sosem festetném be.
Még mindig nevetve a majomsrácnak is választ adok.
- Nem, igazából csak haza kéne mennem... Bár nem tudom, hogy haza mehetek-e már, mert a nővérem sokat dolgozik, és nem akarom megzavarni - mondom barátságosan. - Viszont nem akarlak Titeket feltartóztatni, meg látom rajtatok, hogy tényleg fáradtak vagytok. Szóval menjetek csak haza, vegyetek egy jó nagy kád forró fürdőt, aludjatok, aztán menjetek suliba, ahogy azt illik. - Győzedelmesen kivillantom hófehér fogaimat, mert talán sikerül rábírnom két csavargót az elvárt metódusra. Remekül elszórakozom ezen a két gyereken, rég volt már, hogy lehetőségem volt kisebbeket adjusztálnom. - Én is ezt fogom tenni. Hacsak valamilyen sajnálatos baleset során össze nem kevernek valakivel, és meg nem ölnek. Amitől bevallom, eléggé parázok. Főleg mostanában. - Elég lezserül beszélek arról, hogy gyakorlatilag potencionális áldozat vagyok. Nem mutatom ki komolyabban, hogy halálra lennék rémülve, de hogyha jobban megnéznek, észrevehetik, hogy félelem csillog a szememben, meg hogy kicsit zihálok. Ma már biztosan nem megyek antikváriumba.

by **A Misztikus Pókember** Kedd 22 Május 2012, 21:00

Danny válaszára automatikusan fordulok felé, felhúzott szemöldök, majd a szemeimmel megjelölve egy helyet és mutatva velük arra jelentem ki "ne add alá a lovat". gyanús nekem ez a lány, ha nem látnám, hogy egy érett szőke ciklonnal van dolgunk azt hinném, hogy valahol serdülőkor hajnalán lehet vagy inkább visszább. Így viszont vagy nem normális vagy valami trauma érhette. Továbbá a furcsa leírásokból nem tudom, hogy izgatni vagy lázítani akar, illetve, hogy arra akar-e célozni, hogy a nővére prostituált. Nem jut eszembe más lehetőség hirtelen, de csak azon kapom magam, hogy olyan távolságokba vándorolnak a gondolataim amik csak a fáradtságra és az enyhén felgyülemlett kanosságra fogható. De megpróbálok visszaszakadni a beszélgetéshez és illően elköszönni a hölgytől.
- Hát akkor, jó pancsolást Ms. Krest... - jegyzem kicsit még zavaromban, majd szememmel intek fordulás közben Dannynek is, majd a 180 fok után elindulok óvatosan, hegyezve még az érzékeimet a lányra. Eszembe se jut, hogy talán csak védelmet szeretne hazáig, a metroig vagy ilyesmi hirtelen túúúl furcsa jelenség volt nekem.

by **Danny Long** Csüt. 24 Május 2012, 19:13

Kezdem úgy érezni, hogy a lány szórakozik velünk. Először elküld minket iskolába, aztán meg arra célozgat, hogy meg akarják ölni. Annyira nemtörődöm módon beszél arról, hogy életveszélyben van, hogy eléggé nehezemre esik elhinni. Viszont, ha tényleg bajban van, nem kéne itt hagyni egyedül. Axe úgy tűnik, hogy a távozás mellett döntött. Valószínűleg nekem is ezt kéne tennem, de nem akarok kockáztatni. A szemével int, hogy kövessem, de nem teszem. Tekintetemmel azt próbálom jelezni neki, hogy még várjon egy kicsit. Nem áll szándékomban a szükségesnél tovább játszani a lánnyal. Túl furán viselkedik ahhoz, hogy ténylegesen felkeltse az érdeklődésemet, de biztos akarok lenni abban, hogy nincs veszélyben.
- Nem egészen értem, mire gondolsz. -mondom. - Ki akarna megölni és miért?
Remélem a válaszával lebukik, és végre mehetünk a kúriába. Néhány órával ezelőtt még olyan lelkes voltam, hogy mostantól hős leszek, most meg itt akarok hagyni valakit, aki lehet, hogy veszélyben van. Nem olyan egyszerű ez, mint gondoltam.

by **Sheila Kerst** Szomb. 26 Május 2012, 18:21

A magasabbik megfordul, és elindul a velem ellenkező irányba. Szép. Itt hagy. Nem bírja a társaságom. Hogyha nem gyakoroltam volna annyira arcizmaim kontrollját, most fülig érő vigyorral bámulnék utána. Nem bírom megállni, muszáj utánaszólnom:
- Kerst. A nevem Kerst. Nem Krest.
A másik mintha tényleg aggódna. Hagyom, hogy a félelem megcsillanjon vakítóan kék szemeimben.
- Mint mondtam, a nővérem otthon szokott dolgozni. - Ahogy beszélek, egyre inkább lehalkítom a hangom. - Egyszer... túl hamar értem haza. Azóta célpont vagyok. De semmi gond, kibírom - mondom végül, majd inkább én is megfordulok, és folytatom az utat arra, amerre eredetileg akartam menni. Ez épp ellenkező irányban van, mint amerre a magas srác ment. Ha utol akar valaki érni, nem bánom, legalább lesz még társaságom.
Az antikvárium már bezárhatott, ezért inkább hazamennék. Majd valahol fogok egy taxit.
Mindvégig a két srácon jár az agyam. Talán nem kellett volna szívatnom őket, lelkiismeretfurdalásom van. Ha legközelebb le akarom vezetni a feszültséget, nem vadidegeneken fogom levezetni. Inkább megtanulok elgyepálni embereket, és majd szerzek a lakásba próbababákat, akiket szabadon ütlegelhetek.
De most végre megnyugodtam. Viszont fel kell jegyeznem, hogy kicsit több időt kell töltenem a szabadban, napfényben, nem szabad olyan sokat robotolnom a gyárban.

by **A Misztikus Pókember** Szomb. 26 Május 2012, 21:35

Danny megáll, egészséges segítő készség, jó X lesz belőle ebben egyre biztosabb leszek. Még egy pár baromságot hord össze a lány. Egyre kevésbé tűnik valószínűleg, hogy túl sok minden igaz lenne abból amit említ. De egyre biztosabb vagyok ezek szerint a nővére foglalkozásában. Most már az árral se lenne annyi gondom, valószínű hatalommal rendelkező emberek járnak hozzá, de legalább egy lehet, egy politikus aki nem szeretné ha kitudódna. Nem mintha a mi kategóriánk lenne az ilyesmik megakadályozása. Ehhez egy testőr dukálna, nem két tini akik leginkább összecsomagolja akit megjelölnek, nem golyók elé vetődik.
A komolytalanság főleg a reakciójából látszik, egy gyenge poén volt ez a beszélgetés csupán. Ő is inkább szökne, még megvárom Danny reakcióját, remélem nem szalad utána, nem érdemes, azért még segítek neki egy kicsit dönteni.
- Danny, gyere hátralévő életünk első napja már vár... - Elengedek egy boldog vigyort amíg felé nézek, majd a Kúria felé fordulok, hogy végre beléphessek ajtaján. Ebben a világban is.

by **Danny Long** Szomb. 26 Május 2012, 23:28

Jó, ez már nekem is sok. Láttam már az életéért rettegő embert, és az nagyon nem ilyen volt. Az, ahogy lassan adagolja az információkat, egyértelműen jelzi, hogy szórakozik velem. Ráadásul belegondolva logikai hibák is vannak a sztoriban. Az jött le az eddig elmondottakból, hogy a nővére munkája miatt került veszélybe, de akkor nem azzal veszélyezteti magát legjobban, hogy hazamegy? Az egész nagyon nem stimmel, és az én új keletű segítőkészségemnek is van határa. Ötletem sincs, hogy miért kezdett bele ebbe a játékba, de igazából mindegy is. Hátat fordít, és elindul, talán arra számít, hogy utána rohanok. Gúnyos mosolyt eresztek meg, amit már persze nem lát. Még utána szólok.
- Azt javaslom, hogy fogjon egy taxit, az a legbiztonságosabb. Úgy hallottam, hogy a taxisok között aránylag kevés a baltás gyilkos.
Ezek után Axe felé fordulok, és elindulok. Valóban életünk hátralévő részének első napja lesz a következő. Kevésbé viccesen azt mondanám, hogy új életünk első napja. A mai nap minden megpróbáltatása és fáradsága ellenére rám is átragad az öröme.
- Az biztos. -mondom. - És én szeretnék előbb odaérni a Kúriába, mint a holnap.
Vigyorogva megszaporázom a lépteimet. Felpillantok a sötét égre. Nagyapára gondolok egy pillanatra. Talán hamarosan elérem azt a helyet, ahova szánt engem.

by **Thorhalla** Pént. 01 Jún. 2012, 08:36

A sötétség és a tűz kora

New York felett hála a sötét világból érkezett Einar Thorsonnak hatalmas viharfelhők léptek el mindent. Villámok cikáztak mindenfelé, mikor mindenki a városban hatalmas morajlást hallott, aminek a hatása egy nagyobb földrengés volt. Minden beleremegett, ez volt az a pillanat, amikor Einar elvesztette az uralmát a vihar felett és visszaszerezni sem volt azt immáron képes, mert már valaki más, nála sokkalta erősebb uralta a természet erőit. A fekete felhők vörössé váltak és egész New Yorkban és a környékén New Jerseyben és természetellenes eső kezdett belőle zuhogni. Valaki pontosan ezt a hatalmas erejű Asgardi mágiát használta ki ahhoz, hogy a tervét végrehajtsa. Immáron másodszor használta fel az illető a Mjölnir hatalmát ugyanarra, egyszer korábban a Vipers pályán és most újra. Az első az ő idejövetelét segítette, a második pedig a hadaiét.
Atlantic Avenue - Page 3 30190222450a063ddf8f

Atlantic Avenue - Page 3 30190222450a063ddf8f

Már a vihar is kellően furcsa volt, ugyanis égetett, akinek a bőréhez ért azon hólyagokat és égési sebeket hagyott, a növények az eső miatt elfonnyadtak és az esőnek hála a városban is melegebb lett. Ha mindez még nem lett volna elég, egy újabb nagyobb rengés rázta meg a két említett helyet, az ARMOR még működő számítógépei is kiakadtak, megannyi térkapu és portál nyílt más dimenziókból, amikből szörnyűséges teremtmények érkeztek át a Földre, hogy elfoglalják azt. Démonok, bukott angyalok, vámpírok és egyéb természetfeletti lények hat Asgardi, Loki utódainak vezetésével, mindannyian Dormammut szolgálva. Alig néhány perc alatt lett szinte éjszakai sötét a felhők miatt, amiket mindenfelé a fellobbanó lángok világítottak meg.
Atlantic Avenue - Page 3 Demonwarbyfpeniche

Atlantic Avenue - Page 3 Demonwarbyfpeniche

A hordák pedig nem várakoztak túl sokat, teljesítették az alku rájuk eső részét, minden fontosabb épületet és központot folyamatos ostrom alá vettek, ami számított ezeken a helyeken, többek között a SHIELD negyedet, Raftot, Baxter-toronyot, a Kúriát és a mutáns gimit, noha az védve volt Zack és Stephanie mágiája miatt egyelőre, az Olimposz kaszinót, az Akkaba Metropoliszt, ENSZ központ és minden más fontosabb hely is. Emberek százai, ezrei estek áldozatul a mészárlásnak eddig, de ez csak a kezdet volt, mert:

A sötétség és a tűz kora kezdetét vette!

Atlantic Avenue - Page 3 00120

Az eső hamar eláll, de időnként mindig lesz zivatar hasonló mellékhatásokkal. Azonban a felhők nem tűnnek el New York és New Jersey környékéről, így a sötét megmarad, ennek köszönhetően a vámpírok éjjel-nappal tudnak közlekedni ezeken a területeken.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 24 Szept. 2012, 13:42

A hűvös brooklyni éjszaka szelén már tapintható az ősz érkezése, ahogy a szél feltámad, megdörren az ég, eső szagát érezni a levegőben. A kislány még mindig a kezedet fogva nézi a tévét, ahol most hirdetések sora megy az orrspraytől kezdve a mellplasztikáig mindent reklámozva. A meseszerűen nyugodt pillanatot a hírek szakítják meg, melyek a démonok inváziójáról szólnak. New Yorkról van szó, csak épp egy másik részéről. A távolban felvillanó fények, a SHIELD Hellicarrierje, a démonok és sárkányok innen nem látszanak, a felhők most mindent eltakarnak - a hírek viszont mindent megmutatnak. A kislány elfordul a tévétől, és inkább az eget fürkészi.
-Szerintem esni fog - jegyzi meg egyszerűen. Az anyja hevesen gesztikulál telefonálás közben, és egyre inkább felemeli a hangját, míg végül dühösen kiabál, és kinyomja a telefont. Ekkor eszmél csak fel, néz körül, és kezdi keresni a gyermekét.
-Cadey! - Kiált fel kissé ijedten, amikor meglátja a lányt melletted. Úgy tűnik, a gyerekek valóban jobban a jó és rossz megkülönböztetésében. A nő láthatóan korántsem bizonyos afelől, hogy te melyik oldalon állsz. - Mit csinál a gyerekemmel? Cadey, kicsim, azonnal gyere ide! Mondtam, hogy ne állj szóba idegenekkel!
A hangja inkább ijedt, mint dühös, minden bizonnyal látta az előző jelenetet, amikor Ricket a kirakatra kented, hogy az majdnem betört, és ez nem éppen jófiúnak festett le. Remegő kézzel nyúl a lány felé, hogy hívja magához, mire a lány mosolyogva néz fel rád.
-Ő nem idegen, anyu! Nem olyan!
-Cadey, gyere ide, most rögtön! - Mivel a lány továbbra sem engedi el a kezedet, rád néz az anyja, remegő hangon szól hozzád. - Kérem, ne bántsa a gyerekemet!

by **Vairus** Hétf. 24 Szept. 2012, 17:54

Azt hiszem, ez egy olyan helyzet, melyben mindenki elfogult lenne, különösképpen, ha a gyermekéről van szó. Illetve az ezelőtti incidens sem lehetett teljesen bizalomgerjesztő, mégis kissé érzékeny pontra tapint ez a fajta előítéletesség. Ezért aztán végképp elmosolyodom a lánya rém hűvös nyugalmán, amivel az anyjának válaszol, mégis lassan kicsúsztatom kezem az övé fogságából, hogy azután lenézve, higgadt hangon szóljak hozzá.
- Menj oda szépen!
Majd a kirakat üvegéből figyelem tovább az eseményeket, ahogyan azt eddig is tettem. Kezemet újból zsebembe csúszttom, csak, hogy ne látszódjon annak torz külseje. Nem elég, hogy rossz benyomást tettem a Rick-kel való civakodásommal, van egy olyan sanda gyanúm, hogy semmivel sem lenne pozitívabb a nő hozzáállása a szituációho, ha meglátná a külsőmet. Úgy érzem, a gyerekével ellentétben ő nem tudná csak úgy pozitívan felfogni a dolgot, mint ahogyan azt a mellékelt ábra is bizonyítja. Az üvegablakban figyelve az arcát felelek az anyjának.
- Ellentétben azzal, amire most nagy valószínsűggel gondol, biztosíthatom, nem tennék olyat.
Hangom végig nyugodt, a helyzet már így is épp eléggé feszült ahhoz, hogy felkapjam a vizet egy ilyen kijelentésen, a nő pedig már így is túl ijedt ahhoz, hogy tisztán lásson. De hát, mint már mondtam, az ítélőképesség elhomályosodása egyértelműen természetes, ha egy gyerekről van szó. Még egyszer a kislányhoz fordulok, de már nem tudok mit mondani. Valamiért hangulatom mérföldekkel jobb lett, mint azelőtt volt, hogy kijöttem ide, és ezt most még a testvéremmel kapcsolatos gondolatok sem tudják elrontani. Végül szemeit fürkészve a szám sarka mosolyra görbül, majd kabátom gallérját fejjebb húzom, hogy jobban takarja az arcmat, és az üvegben az anyjáa pillantok.
- Minden jót!
Azzal elfordulok a két embertől, és lassú léptekkel útnak indulok, jobb lesz, ha távolodom tőlük. Miközben nő a megtett méterek száma, egyre csak az járt a fejemben: Öregem, mekkora mázli, hogy nem akkor jött oda a nő, mikor a démonokról men a tudósítás. Ha akkior meglát, tuti, az életben nem mostam volna le magamról a "szörnyszülött pedofil" jelzőt.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 24 Szept. 2012, 20:18

A nő további kommentár nélkül figyeli, ahogy a lánya ismét felnéz rád, és elengedi a kezed.
-Vigyázz magadra! A jó emberekkel nem szabad, hogy rossz dolgok történjenek - tanácsolja a kislány, aztán az anyjához megy, aki úgy kapja magához, mintha legalább egy mérföldes sziklaorom széléről kéne visszahúznia a gyereket. A lány mellett guggolva öleli őt, és továbbra is rajtad tartja a szemét, nem viselkedik agresszívan, vagy feszültebben, mint eddig, de néhány nyugtató szó azért nem feledteti vele a látottakat. Cadey csak mosolyogva integet neked, majd mikor távolodni kezdesz, akkor hallod, ahogy a nő össze-vissza szidja higgadt kislányát.

Különösebb cél nélkül indulsz útnak az Atlantic Avenue széles járdáján. Két sarok után villanást látsz, majd egyetlen rövid dörrenés hallatszik, és egyik pillanatról a másikra zuhogni kezd az eső, mintha dézsából öntenék. A füledben még visszacsengenek Cadey jósló szavai, aztán ahogy az eső és a hideg elől védekezni próbálsz, és a kabátodat rendezgeted, érzed, hogy valami van a zsebedben, ami korábban nem volt ott. Egy apró borítékot találsz, egyszerű, fehér papírból van, nincs rajta sem címzett, sem feladó, sem bélyeg, de le van zárva. Egy közeli templom elüti a tizenegyet, és mellékutcából zajokat hallasz, az eső miatt nehéz megmondani, mi lehet pontosan. Talán csak fiatalok öntöttek fel a garatra, vagy hajléktalanok balhéznak, de akár komolyabb konfliktus is lehet. Mindezek mellett egy busz lassít le, majd áll meg melletted, épp egy megállóhoz érve találtál rá a borítékra, és hallottad meg a zajt is. A sofőr kinyitja az ajtókat, és rád tekint kérdően. Mivel a környéken laksz, tudod, hogy ez lehet nagyjából az utolsó járat, és egyben a menedék az eső elől.

by **Vairus** Kedd 25 Szept. 2012, 17:51

A rossz idő megérkezik, miközben töprengve járom az utcát. Éppen azon járnak a gondolataim, ahogyan anya és lánya "újból" egymásra találtak, ez pedig némiképp ismét halvány mosolyt csal az arcomra. Mégsem tudom kiverni a fejemből a gyermek utolsó mondatát, jóllehet nem igazán tudnám megmagyarázni, miért. Volt benne valami. Olyan érzés fogott el tőle, hogy már késő. Ezen tanakodásomból azon tény zökkent ki, hogy valamit érzek a zsebemben, pedig korábban semmi sem volt benne. Egy boríték az, mely semmi információt nem tartalmaz tulajdonosáról, sem arról, kinek szólhat. Mégis elfog egy olyan különös érzés, mintha nem véletlenül került volna hozzám. Persze ehhez nem kell túl nagy logika, hiszen ha a zsebemben volt, akkor valószínűleg odatették, azzal a szándékkal, hogy megtaláljam. Ez most azonban más érzés volt. Volt emögött a levél mögött valami megfoghatatlan. Az ismeretlen szándék léte. Lehet, hogy Rick csempészte a kabátom zsebébe, az is lehet, hogy már benne volt egy ideje, és csak most vettem észre. Erről azonban csak akkor tudhatok meg többet, ha felnyitom a borítékot. Jól tudom, mire gondolna most egy kívülálló, hozzáteszem joggal: "Ez a bolond nem néz filmeket? A hülye is tudja, hogy az összeesküvés elméletek 80%-a azzal kezdődik, hogy a gyanútlan szerencsétlent valami ilyesmi trükkel becsalják a célkeresztbe. Mégsem vagyok képes figyelmen kívül hagyni a levelet. Kicsit megrázva magamat eszmélek fel rá, hol is vagyok. Nagyon belemélyedtem a gondolataimba. Épp egy megálló mellett állok, fel is szállhatnék a buszra, viszont nem hagynak nyugodni a hangok, melyek valami balhéra engedtek következtetni. Egy darabig megkövülten, tétlenül állva a járdán a busz és az említett mellékutca között vacilálok dilemmába esve, aggódva hallgatva a kiszűrődő, erőszakos hangokat, végül mégis úgy döntök, felszállok a buszra. Biztosan csak részegek, vagy a csövesek összevesztek, kié legyen a vastagabb újság, amit magára teríthet. Nem az én dolgom. Inkább a saját ügyeimmel kell foglalkozzak. Így hát aztán fellépve a járműre, egy biccentés keretében mutatom fel az utazáshoz szükséges bérletet a sofőrnek.
- Estét!
Azzal, elindulok, és keresek magamnak egy helyet, lehetőleg az ablak mellett, valahol hátul, messze mindenki mástól, ahol nyugalomban felbonthatom, és tüzetesebben megvizsgálhtom a borítékot, és annak tartalmát.

by **Godlaw / Tao** Szer. 26 Szept. 2012, 09:54

A zajokat hamar elnyomja a busz motorja, az ajtók csukódnak, a sofőr biccent, aztán gázt ad, és megindul. A busz félig van csak tele, gyorsan találsz egy helyet leghátul, az ablak mellé ülsz, és senki sem zargat, csak ketten pillantanak fel, mikor elsétálsz mellettük.
Az ablakon kopogó eső és a motor búgása kellemes monotonitást ad, te pedig végre nyugodtan bonthatod fel a borítékot, ami máris nedves egy kissé a kinti zivatartól. A boríték nehezen nyílik, nem frissen zárták le, benne pedig több dolgot is találsz. Az első egy levél, géppel írták, és rögtön észreveszed, hogy a végén nincs aláírás. A boríték ezen kívül tartalmaz egy kulcsot és egy apró cetlit egy nyolcjegyű számsorral. A levél így kezdődik:
"Akárkinek, akit megillet!
A múlt héten százhetvenezer dollár értékű fegyver cserélt gazdát Brooklynban, száztizenkétezer dollár értékű high-tech katonai felszerelés, és majdnem kétszerekkora értékben kértek váltságdíjat három iparmágnás családtól elrabolt örökösökért. Foghatjuk a HYDRA vagy Jersey Intergang terjeszkedésére, a démonok okozta káoszra vagy a nem kicsit gyanús Olympos klubra. De mi tudjuk, hogy mi áll valójában a számok mögött. Te is tudod..."
A levél folytatódik még, de megzavar az olvasásban, mikor a busz nagyot fékez, még a kerék is megcsikordul, és csak a szerencsén múlik, hogy a vizes úton nem történik nagyobb baj. Páran felhördülnek, és előre tekintgetnek, a szélvédőn keresztül egy férfit látni, aki integetve áll a busz előtt. A sofőr ajtót hezitál ajtót nyitni, ekkor veszed észre a busz mellett álló többi embert, fiatal huligánoknak tűnnek, kopasz, bőrdzsekis férfiak, és egy-két nő is. A sofőr döntését megkönnyítve kétszer belerúg az egyikük az ajtóba, mire az végül megszeppenve ajtót nyit, és a hat-hét fős táraság benyomul.
-Na végre, azt hittem hagysz minket szarrá ázni odakint - köszönti az egyik a sofőrt.
-Szét is rúgtam volna az ajtót, ha nem nyitja ki - mondja a kopogtató fiatal az egyik lánynak, aki felnevet a hősies vállalkozáson.
A társaság hangoskodva, röhögcsélve indul meg a busz hátulja felé, néhányuknál egy-egy üveg italt is látsz. Az utasok többsége igyekszik láthatatlanná válni, mind az ablakhoz húzódnak, hallgatnak, de így sem ússza meg mind. A kötekedő társaság többeket is piszkálni kezd, egy öreget noszogatnak, hogy adja át a helyét, egy nőt pajzánul dícsérgetnek, és így tovább. A busz vége felé haladva csak idő kérdése, hogy téged is kiszúrjanak maguknak.

by **Vairus** Pént. 28 Szept. 2012, 16:49

Miután helyet foglalok, agytekervényeim szinte azonnal munkához látnak, amint a borítékon álló kezdőmondat elolvasása után eljut hozzájuk az információ baljós érzetű háttere. Ezen érzéssel keveredik a valószínűleg sokak által ismert "Én megmondtam."-érzet, ezúttal azonban magammal szemben, ugyanis ez a néhány szó máris bizonyítja, hogy valami jóval nagyobb slamasztikáról van itt már szó, semmint Rick egy esetleges elégtételvételéről. A kulcsot a zsebembe helyezem, majd nekiállok a levélnek. Azonban ahogy egyre inkább haladok a szövegben, a kedvem is egyre komorabb hangulatot vesz fel, már-már egy színt öltve az időjárással. Mikor a szó ráterelődik a rejtélyes számokra, rápillantok a kisebb cetlire, melyen a nyolcjegyű kombináció áll, majd azt is zsebmbe mélyesztem a kulcs mellé, aztán visszatérek a levélhez. Azonban alighogy ismét olvasni kezdek, hirtelen dőlök előre, és a zsörtőlődést elhallgatva a szokásosnál jóval gyorsabb fékezés nem csak rám volt ilyen hatással, ami ezután jön, mégis rosszabb, mint ami eddig történt, jóllehet nem igazán mondhatnám már éppenséggel eseménytelennek ezt a napot. Más sem hiányzott, mint egy részeg, bunkó csapat, akik ráadásul kemény legényeknek képzelik magukat. Ha pedig mindez nem lenne elég, nagyon úgy fest, hogy itt akarnak helyet keresni ők is hátul, már pedig ha továbbra is fent tartják az eddigi stílusukat, akkor nagy valószínűséggel nem leszünk túl jó barátságban. A levelet úgy döntök, inkább később folytatom, és gorsan azt is eltüntetem kabátom belső zsebében, majd úgy teszek, mint aki kibámul az ablakon, de közben végig igyekszem szemmel tartani a társaságot. Nem tudom megmagyarázni, miért, de van egy elég rossz megérzésem velük kapcsolatban, amin nem segít az ital látványa a kezükben. Addig mindenesetre nem teszek semmit, míg ők sem tesznek semmi meggondolatlanságot, azt viszont nem fogom hagyni, hogy a jelenlegi keménykedésük esetlegesen továbbfajuljon valami sokkal rosszabbá. Bárkik is ezek, semmi sem hatalmazza fel őket arra, hogy ilyesmiket tehetnek, és ha más nem is, hát majd én rádöbbentem őket erre abban az esetben, ha szükségesnek bizonyul.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 01 Okt. 2012, 09:41

A busz egyre zajosabb lesz, az egyik fickó a kapaszkodó korláton himbálózva imitál majmot, egy másik a busz ajtajának szétrúgását demonstrálja ezúttal egy széken, mások továbbra is az utasokat inzultálják, akik ezt egyre nehezebben viselik. Mindeközben te az ablakon kifelé bámulva viszonylag könnyedén elnyomod hősies vágyaidat, és inkább kimaradsz a balhéból, ami egy ésszerű döntés, ha az ember nem hord köpenyt és S betűt a mellkasán. Azonban a két srác, aki a hátsóbb ülésekhez tartott, most észrevett téged, és megakad a szemük a kezeden. Bőröd színe egyértelművé teszi, hogy nem vagy ember, az egyik alaposan kigyúrt férfi pedig egyértelművé teszi, hogy neki ez nem szimpatikus. Hanyagul ledobja a bőrdzsekijét, majd különösebb fontolgatás nélkül leveszi a polóját is. Mellkasán egy húsz centis horogkereszt díszeleg, minden ágán különböző szöveggel: zsidók, niggerek, buzik és mutánsok. A haverja eddigre már int a többieknek.
-Itt van egy - szól oda, mire többen is felfigyelnek, és a busz vége felé indulnak.
-Tudsz olvasni, buzikám? Látod, mi van ideírva, te kis korcs? - Kérdi a náci.
-Betűzd ki neki, a köcsögnek fogalma sincs az ábécéről! - Tanácsolja egy másik, akinek pillangókés villan a kezében. Helyiként tudod, még kb. egy perc az út a következő megállóig.

by **Lady Gaia-Vell** Kedd 07 Május 2013, 12:12

A Hydra felemelkedése 1. – Kezdetek, „Gonosz” oldal
Részvető: Mr. Smiley / George Ethan (AoA)
Következő körváltás: 2013. május 10. (péntek)

Az egész történet érdekesen kezdődött, egy telefonhívás, email, a lakás ajtaján becsúsztatott papír, vagy az utcán valaki „véletlenül” a kezükbe nyomott egy meghívást. Az üzenet minden esetben ugyanaz volt, egy cím és időpont, megjegyzéséként jól fizető munkalehetőség. Se szimbólum, se semmi, ami arra utalt volna, hogy ki is volt a feladó, vagy ki küldte mindezt. Valamilyen oknál fogva, ez a találkapont ahhoz a helyhez volt közel, ahol dolgozott, vagy éppen fel-fel szokott tűnni, de mégis eléggé csendes és nyugodt hely. Mivel úgyis jellemzően alvilági körökben mozgott, vagy már dolgozott nekik, vagy találkozott ezzel a módszerrel, így nem is volt kétséges, hogy honnan jött mindez. A helyzete olyan volt, hogy éppen nem volt munkája, vagy a SHIELD és az ARMOR is a nyomában volt, mivel másik realitásból érkezett, vagy éppen vérdíj volt a fején a bűneiért, így nem igen volt más lehetőség, mintsem elmenni erre a találkozóra a megbeszélt időre, esti időpontra, amikor már félhomály volt és némileg kezdett sötétedni.
A megbeszélt helyen, amikor megérkezett senki sem volt jelen, ha körbenézett a környéken, akkor semmilyen rajtaütés nem készült, ettől nem kellett tartani, minden nyugodt és csendes volt. A megbeszélt időpontban szinte a semmiből jelenet meg egy alak és sétált oda ahhoz, aki várakozott rá. A férfi magas volt, kopasz és sebhelyes arcú.
Atlantic Avenue - Page 3 219818-61157-agent-x

Atlantic Avenue - Page 3 219818-61157-agent-x

- Üdvözlöm, örülök, hogy eljött – mondta. – Szólítson X-nek. Úgy értesültem, hogy éppen munkát keres. Van is egy állásajánlatom önnek.

by **Sarah** Kedd 07 Május 2013, 22:39

Fogalmam sincs, hogy miként kerültem ide, de tényleg, nincs, az elmúlt napokban, hetekben, talán hónapokban? Nincs időérzékem. A lényeg, hogy céltalanul bolyongtam, nem csináltam semmit, csak éltem az életemet, szinte csak az ösztöneimre hagyatkozva, mint egy állat, néha mint egy szimpla elmebeteg ember, e között a kettő között ingáztam, ettem, ha éhes voltam, ittam, ha szomjaztam, loptam, gyilkoltam, hogy az élet alapjaihoz hozzájussak, néha pedig csak azért merészkedtem elő a sikátorokból, vagy éppen a csatornából, hogy áldozatokat ejtsek, női áldozatokat, egyéb problémáim enyhítésére. A legtöbbel végeztem, hiszen nekem nem számít, hogy élő-e vagy holt, csak az számít, hogy mennyire szenvednek, hogy láthatom a fájdalmukat, s még volt is néhány, mely próbálta megvédeni magát, néhány sikeresen, néhány sikertelenül, azokat a pillanatokat különösen élveztem mert a fájdalom mindig emlékeztetett rá, hogy ismét szabad vagyok és élek.

Az egyik sikátorban aztán egy napon, a sikátorban megjelent egy ember s mielőtt állat módjára nekitámadhattam volna a kezembe nyomott valamiféle papírt és tovább is állt. Egy ideig nyáladzva, kivételesen értetlenül tekintettem utána, le akartam vadászni, de a kíváncsiság erősebb úr volt, ezért nehézkesen ugyan, de elolvastam ami rá volt írva.... Semmit sem mondott számomra, egy cím volt, ezért hátra is hagytam azt a bizonyos információ morzsát, azonban talán mégis nyomot hagyhatott, mert bár számomra ez véletlennek tűnik, mégis az Atlatic Avenue mellett lévő egyik sikátorba kerültem, pontosabban két épület közé, nem tudom pontosan, hogy ezt a kis részt lehet-e sikátornak nevezni. A semmiből felbukkanó alakra abszolút nem számítottam, ezért pár pillanatig mozdulatlanná dermedek, majd pedig egy lassú, egyenletes mozdulattal fordítom felé először a fejem, egy torz, korcs mosollyal karöltve, majd pedig fordulok magam is és teszek egy "nehéz" lépést, a karjaim szinte csak lógnak mellettem és himbálódznak a lépés után, a vállaim lógnak és a fejemet kissé oldalra is biccentem, tekintetem majdnem üveges, mégis rátekintek.
- Kaja... Van nálad kaja? - Az artikulációm nem egészen emberi, legalább is nem normális emberi, vademberi talán inkább. A kaja pedig azért érdekel, mert lényegében jelenleg azt keresek és bármely pillanatban készen állok arra, hogy megtámadjam akár csak egy nyers húsdarabért, vagy akár bármi kisebbért is ami ételnek minősül.

by **Lady Gaia-Vell** Pént. 10 Május 2013, 10:22

Részvető: Mr. Smiley / George Ethan (AoA)
Következő körváltás: 2013. május 13. (hétfő)

Úgy tűnt, hogy a férfi készült, mert ahogyan Smiley kimondta, hogy ételt akar, akkor a férfi egy papírzacskót dobott a másik elé, ha Smiley kinyitja, akkor két sajtburger és két hotdog volt benne, mindegyik meleg még. X-et ezzel nem sikerült kizökkenteni abból, amit eddig tett, a nyugalmából. Nekidőlt a sikátor falának és úgy figyelte tovább Smiley-t és megvárta, hogy mit is tesz a szuperhumán az étellel. Ha belekezdett az evésbe, akkor X szótlanul várta meg, amíg felfalja azt és csak utána szólalt meg, ha nem kezdett étkezni, akkor rögtön ezek után folytatta.
- Majd szóljon, ha belekezdhetünk az üzletbe és a dolgok megbeszélésébe – mondta.
Mindezek után a továbbra is a falnak dőlve várakozik arra, hogy Smiley mit is szólt ehhez a felvetéshez.

by **Sarah** Pént. 10 Május 2013, 20:41

Az előttem landoló zacskótól megtorpanok, majd pedig úgy vetem rá magam, mint valamiféle vadállat, lényegében nemes egyszerűséggel feltépem azt, amit pedig benne találok, hirtelen felül múlja minden álmomat, leszámítva azt, hogy le akarok számolni Apokalipszissel, a többi azt stimmel. Nem zavartatva magam, pillanatok alatt, pontosabban egy, talán másfél perc alatt falom fel az elém vetett ételt, meglehetősen gyorsan és gusztustalanul, ahogyan egy éhes embernek enni illik, vagy mint egy éhes állatnak, csak nyelem és nyelem az ételt, szinte rágás nélkül, az íze teljes mértékben mellékes. Miután végeztem, még pár másodpercig a szétszaggatott zacskót nézem a földön, amelyre a nyálam eléggé erőteljesen csordogál, s még persze ott van az a kevés szemét, melyet most kreáltam, de az most lényegtelen. Egy gyors mozdulattal kapom fel a fejemet és nézek továbbra is nyáladzva a sebes fejűre, vagy legyen akármi is az oka annak, hogy olyan furcsán néz ki a feje.
- Íííííírhhhhhh hallgatlak. - A viszonylag rendesnek nevezhető beszéd előtt kénytelen voltam kifejezni, hogy mennyire jól is esett az előző, de hálát, vagy erre szükséget egyáltalán nem érzek, viszont van egy olyan ösztönös megérzésem, hogy még több lehet ott, ahonnan ez jött, ez pedig visszafog attól, hogy nekivessem magam a falnak támaszkodó alaknak, helyette, bár fókusz nélkül, mégis érezhetően rá nézek és várom, hogy mit is akar mondani, ezt pedig nem sokak élhették meg akik velem találkoztak... De nála van kaja, jó kaja, kell még!

by **Lady Gaia-Vell** Hétf. 13 Május 2013, 10:33

Részvető: Mr. Smiley / George Ethan (AoA)
Következő körváltás: 2013. május 16. (csütörtök)

X fellökte magát a helyéről és kissé közelebb lépett Smiley-hoz, amikor mondta, hogy most már meghallgatná a férfit és azt, amit az mondani akart neki.
- A ténykedése feltűnt a munkaadóimnak, hogy miket tett itt és tudjuk, hogy nem ebből a világból származik, hanem egy más helyről. Lehetőséget ajánlunk magának, hogy teljesen védetten végezhesse azt, amit akar. Igen, a gyilkolásra, és kínzásokra gondolok. Így ilyen feladatokat, és olyanokat kaphatna tőlünk, amikhez ért, és amiket örömmel végezne el.
Néhány pillanat szünetet várt, hogy Smiley feldolgozhassa és felfoghassa azt, amit mondott.
- Mindezért fizetést kapna, biztonságos hátteret, védelmet a SHIELD és a hatóságok ellen, akik körözik máris és börtönbe zárnák, vagy éppen kivégeznék. És természetesen normális helyen élhetne és nem kellene a későbbiekben nélkülöznie. Mit gondol, érdekli az ajánlat?

by **Sarah** Kedd 14 Május 2013, 14:17

Miközben beszél oldalra biccentem a fejemet, bár az információnak nagyjából csak egy kis töredéke jut el a tudatomig, a lényegesebb amit fel tudok, vagy fel akarok fogni és ami valóban érdekel, gyilkolás, kínzás és fizetség... Fizetség alatt nekem ugyan úgy csak az egyetlen dolog jár a fejemben, ami számít, étel, a többi egyáltalán nem fontos. Ettől függetlenül kell még néhány másodperc, mire pontosan fel tudom fogni, hogy mi is lenne az egész lényege, még akkor is ha csak számomra ez, amint pedig realizálom, eszelős nevetéssel kezdem el csapdosni a földet jókedvemben és az egész megkoronázása gyanánt egy erős ugrással csapom magamat a legközelebbi falhoz, ami igaz fáj, de mint minden fájdalomnak, ennek is minden apró és különös pillanatát élvezem. Miután kicsit lehiggadtam, felegyenesedek két lábra és így mászok lényegében bele a kérdező arcába, egy őrült vigyorral bámulva rezzenéstelenül bele a szemeibe. Oly nagy a csábítás arra, hogy egyszerűen megpróbáljam elharapni a torkát, ki tudja, hogy meddig el tudnék élni abból a húsból, ami rajta van! De még én is tudom, hogy elúszna valami, átlag esetben pedig nem érdekelne, de gyilkolásért kaját kapni? Ezt még én sem tudom kihagyni.
- Érdekel, ÉRDEKEL! - Hörgöm lényegében ordítva a második szót.

by **Lady Gaia-Vell** Csüt. 16 Május 2013, 09:24

Résztvevő: Mr. Smiley / George Ethan (AoA)
Következő körváltás: 2013. május 19. (vasárnap)

A férfi türelmesen várta ki, az egész procedúrát, amíg Smiley „gondolkodott” és azon töprengett, hogy elfogadja-e az ajánlatot, vagy sem. Amikor Smiley végül belement abba a hangos üvöltéssel, hogy érdekli az egész ajánlat X a kabátja zsebéből egy kártyát vett elő. Egy teljesen egyszerű névjegykártyának tűnt, rajta kínai betűkkel valami, illetve rendesen olvashatóan, hogy Jade Electronics és a cím, hogy Smiley merre találja meg ezt a helyet. Ha véletlenül nem tudna olvasni a férfi, akkor X elmagyarázza röviden és érthetően, hogy innen mégis miként lehet oda eljutni a lehető leggyorsabban és anélkül, hogy bárki észrevenné és értesítené a hatóságokat.
- Ha valóban érdekli az egész, akkor három nap múlva ezen a megadott helyen jelenjen meg és a belépéshez hozza el a névjegykártyát is. Ott megfogja tudni a részleteket és megkapja az első feladatát is.
Ezzel még biccent, majd elfordul és magára hagyja a Smiley-t a sikátorban.

//Elég csak az új helyszínre írni, ha ide nem akarsz már.//

by **Sandman** Szomb. 25 Júl. 2015, 21:43

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
Brooklyn Heights
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
Résztvevők:
- Yochike Hiraoka
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*

Már csak egy sarokra volt Hiraoka a kapott címtől. Alig egy órájába telt, hogy átutazza a fél kerületet miután megkapta az új célpontját. Az égiek mindig eltérő és olykor meglepő, furcsa módszerekkel juttatták el hozzá a gonosz lelkekről szóló üzeneteket. Most az egyik helyi étterem, talán pizzázó lehetett, mögötti sikátorban lakó hajléktalanul keresztül. Békésen sétált az utcán amikor a sötét utcáról kitámolygó bűzös alak egyszer csak megragadta a kezét. Ahogy Hiroaka ránézett, az meg vissza, felfedezte tekintetében a tisztaság mélyről jövő leplezetlen erejét.
- Pusztítsd a gonoszt, mert ez a dolgod! - mondta határozottan és valami pátosszal a hangjában, majd a következő pillanatban újra az alkohol okozta mámor zavar eresztettek fátylat szemeire és arrébb tántorgott, miközben orrhangon alamizsnáért könyörgött. Hiraoka hirtelen megérezte a kezébe nyomott papírfecnit, ami gyűrötten pihent s mit sem sejtett baljós funkciójáról. Ahogy kinyitotta egy színes fotó tárult fel előtte egy alig négy éves fiúcskáról, ahogy egy plüssmacival játszik. A fénykép hátulján egy cím volt olvasható, az vezette ide. Most egy sarokra állt a démoni szörnyeteg búvóhelyétől. Még visszafordulhatott...vagy folytathatta küldetését, ami egy végzet beteljesítése.

by Ajánlott tartalom