Re: Veszélyterem

by **A Misztikus Pókember** Szomb. 10 Nov. 2012, 19:04

Szépen leporolom magam, már egészen elgémberedtem a kézenállástól. Bár tudom, hogy kicsit passzív tevékenység volt de azért Gunny megjegyzése egy pöppet meglep. Bár óra közben engem nem próbált aktivizálni. Sz@rt a fejemre most meg a stréber szavai egy kigyúrt macskanőből még furcsábban csengenek.
Lehajolok a rajzért és miközben összegyűröm felveszem a kezembe. Szépen elkezdek kisétálni a teremből, de pont mellette megállok kicsit.
- Elnézést kérek, hogy a szegényes fantáziámból ennyire futotta, máskor lehet szólni ha nem tetszik valami. Ms. Morsus - Kiérződik a sértődés a hangomból, de ennyit foglalkozok a dologgal, ahgyom hadd pesztrálja Beccát. Megszoktam már, hogy a lányok jobb jegyeket kapnak dekoltázs és könnyek apropóján. Csak nem értem minek kell engem itt b@aszogatni.
Az ajtón kiérve kiveszem a nyalókából maradt ízetlen rágót a számból és azzal ragasztom az ajtóra a rajzomat, ami Gunnyt ábrázolja, ahogy topban szökell át egy harcmezőn és mellette minden hős esik el a védelmére. A fejéről a tiara pedig elmaradhatatlan.
Jöhet a jól megérdemelt cigi az átriumban...

by **Amelia Stone** Szomb. 10 Nov. 2012, 21:49

Meglepően hamar sikerült kiderítenem, hogy azt amiről ki kellett találnom, hogy mi az az egy narancs volt. Még szerencse, hogy nem vetettem rá magam, hogy megegyem, hisz olyannyira nem vagyok oda éppen ezért a gyümölcsért. olyan fura íze van.
A feladat teljesítés után visszaváltoztam eredeti emberi alakomba és igyekeztem nem a szaglásra koncentrálni, mert elég rossz volt az érezhető szagegyveleg, talán nem ártana egy kis szellőztetés.
- Igen? - léptem érdeklődve a tanárnőhöz, miközben a végtagjaimat szabadítottam meg a súlyoktól, habár lehet, hogy még meggondolom magam és fennhagyom. Ha nem öl meg akkor bizonyára csak erősít, nem igaz?

by **Sarah** Vas. 11 Nov. 2012, 05:29

A próbálkozás közben valahogy eléggé elszalad velem a ló, bár úgy véltem, hogy kézben tartom a dolgokat de úgy tűnik, hogy tévedtem, mivel ahogyan megjelenik az akarat, az a bizonyos csak azért is típus, úgy valahogy egy idő után eltűnnek a kellemes emlékek és valahogy párosul még hozzá egy kevés bosszúság is, aminek hatására a számomra keltett illúzió egyszerűen eltűnik, ami pedig meglep és így realizálva... Nem is tudom, hogy miért lettem bosszús, nem igazán jellemző rám, főleg nem ilyen apróságokon és azt hittem, hogy eléggé ügyelek rá, hogy ez ne történhessen meg, de nem baj, majd legközelebb összejön. A csapat nagyobbik része kap egy dicséretet, nagyobbik rész alatt pedig tulajdonképpen két embert leszámítva értek mindenkit, beleértve magamat is, ami pedig bár nem olyan jelentős dolog, de azért egy kevés büszkeséggel és boldogsággal is eltölt, mert legalább tudtam valamit csinálni és most már van egy alap ötletem, hogy miként is tudom működtetni az adottságomat, igaz, még mindig nem tudom, hogy miként lehetne mondjuk kikapcsolni és nem is fogom kikísérletezni egyedül, vagy társaságban, inkább kiélvezem amíg még tudom, hiszen onnantól kezdve, hogy ki tudom kapcsolni, már nem lesz kibúvó arra, hogy miért megyek így a többiek közelébe. Viszont ez talán most nem is számít, egyszerűen felállok, kicsit leporolom magam, megszokásból, majd pedig az ajtó felé indulok és közben boldogan köszönök a tanárnak egy...
- Viszlát tanárnő! - Megnyilvánulással, mindenképpen kedvesen, majd pedig a szobám felé veszem az irányt, szeretnék egy kicsit a gitárommal foglalkozni.

by **Thorhalla** Vas. 11 Nov. 2012, 09:29

~ Rebecca és Gunny ~
Halkan mordultam fel a sértődött fiú szavaira. Örüljön inkább, hogy csak ennyit kapott, a nagyanyám és az apám nem lett volna ennyire kedves vele. És én is csak azért értem be ennyivel, mert ezek a srácok teljesen halandók voltak, nem pedig Valkűrök, akiknek a tanításában egy kicsit még segítettem is nagyanyának. Mikor a lány odaért a narancsot odanyújtottam neki.
- Ez a tied, megérdemelted – mondtam.
Itt jön fel megint a jó kérdés, hogy miként kéne velük bánni, megkértek, hogy nézzek rá a lányra, mert gondjai vannak. Az átokba! Mintha megérteném a földieket. Inkább adjanak shi’art, kree-t, skrullt, vagy még badoont is, vagy asgardit és a többi fajt a Kilenc Világról, csak embert ne! Még csak itt is alig éltem, nem csak, mert nem volt alkalmas a Föld már erre. Egyben biztos voltam, hogy nem szabad erőltetni a dolgot. Így csak egy kis lépés az elejlén.
- Úgy hallottam Ms. Davidsontól, hogy vannak gondjaid, a beilleszkedéssel és rémálmaid is vannak – kezdtem. – Csak annyit szerettem volna mondani, ha kell segítség, és beszélnél erről valakivel, akkor nyugodtan keress meg engem, vagy Szehmet-et, hasonló színű bundája van, mint nekem, övé a nagy piramis, a múzeum, nem messze innen. Mi vagyunk jelenleg hozzád hasonlóak itt, és szeretnénk, ha rendben lennél.

by **Amelia Stone** Vas. 11 Nov. 2012, 22:10

A narancsot már csak úgy is elvettem, hogy lévén ajándékként adták, így nem utasíthatom vissza, viszont megenni nem fogom. nem szeretem. Majd leghamarabb oda adom valakinek aki szereti. Ami a másik témát illeti, habár máskor igazán agresszívan válaszoltam volna, ha valaki ajtóstul ront be kicsiny lelkem színterére, most ez elmaradt. Talán azért mert a tanárnő más mint a többiek, vagy csak a korábban történtek miatt, nem számít.
- Semmi gondom nincs a beilleszkedéssel. Egyszerűen más vagyok, mint a többi és kész, ezt elfogadtam. - mondtam könnyedén, hisz valóban így fogtam fel a dolgot. Hogy vannak a többiek és én, hisz sohasem voltam egy társasági lény. - Ami a másik dolgot illeti. Nem tudom, hogy miért vannak rémálmaim és, hogy miféle rémálmaim vannak. Én is mindössze onnan tudok róluk, hogy mindeniket követ egy újabb nyom a szobám falán. - válaszoltam kicsit halkabbra véve a sót hisz nem egy olyasmi dolog volt, amiről szívesen beszéltem. Zavart, hogy van olyan állapot, mikor úgy cselekszem, hogy nem vagyok az eszméletemnél.

by **Thorhalla** Hétf. 12 Nov. 2012, 10:14

~ Rebecca és Gunny ~
Legalább hamar kiderült, hogy miért is nem volt a többiekkel és miért kerülte őket. Valami hasonló gondolatok, mint nekem is volt, bár nálam érhető volt, nála nem. Szüksége volt olyanokra, mint saját maga, vele egykorúak társaságára.
- Nem vagy más, olyan vagy, mint a többiek – mondtam. – A legtöbben hozzád hasonlóan rossz körülmények közül érkeztek ide. Van, akiket egyszerűen kidobtak otthonról, vannak, akiknek a szeme láttára ölték meg a családját. Nem te vagy az egyetlen a diákok között, aki már ölni is kényszerült. Adj egy kis időt magadnak és nekik is egy lehetőséget, sokat tudnak segíteni neked, ha engeded.
A diákok hátterét elnézve, akkor én még nyugodt békés családnak mondhattam a sajátomat, ahol az anyám a Kilenc Világ egyik szuperbűnözője és szupergonosza, de legalább a családjával foglalkozik. Nem könnyű ezeknek a kölyköknek.
- Amiket átéltél, kész csoda, hogy ilyen jól feldolgoztad, de alvás közben előjöhetnek ezek. Ezzel talán Bestiával kellene beszélned, ő igazán ért ahhoz, hogy miként lehet a bennünk rejlő vadállattal boldogulni és megfékezni azt.
Ebben sem Logan, sem pedig én nem segíthettünk, egyikünk sem próbálta meg ezt korábban. Bár ő lehet, hogy igen, de tőlem igencsak távol állt.

by **Eva Carter** Hétf. 12 Nov. 2012, 13:57

Előre tudtam hogy elsőre nem fog menni, legfejebb csak egy kicsit mozgott a tenyeremben. Kezdtem volna ép egy másik kellemes emléket keresni, mikor Gunny jelezte, hogy márcsak nagyon kevés időnk van a feladatra. Én ezt a időt még egy utolsó neki futással töltöm, de csak még mindig az új kellemes emléket keresem. Már majd nem meg van, mikor is a tárgy el tünt a kezemből.Nem baj, mert a következő órán innen fogjuk folytatni a dolgot. A tanárnő mindenkit megdicsér a tanórai munkánkért. Ez alol talán két diák társam volt kivétel, mert nos, hát nem tudom talán nem csináltak semmit. Én is kifelé indulok, de nem tudom hogy most mit is mondjak a tanárnőnek, ezért csak ennyit mondok.
- Viszlát a következő órán. - mondom neki és kimegyek. amint kiléptem, az ajtón meg látok egy rajzot az ajtóra ragasztva, és leszedem onnan. Gyórsan a táskámba dugom, hogy nehogy azt higyék én ragasztottam fel az ajtóra. Vagy ép fel akarnám ragasztani. A folyoson egy padot keresek, és le is űlök rá, és egy képregényt veszek ki a táskámból, és a második óra kezdetéig olvasni kezdek.

by **Amelia Stone** Hétf. 12 Nov. 2012, 22:18

Sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a tanárnőben is maguk a száraz tények maradtak meg, hisz én nem s azért éreztem magam másnak, mert megöltem két embert. Különben is önvédelem volt mind a kettő.
- Nem azért különbözök a többiektől, amit tettem, hanem azért ami vagyok. Ahogy mondva volt, rajtunk kívül kevesen rendelkeznek állatias erőkkel az iskolában. Ezért különbözöm a többiektől olyannyira. Az én világom teljesen eltér az övéktől. Mintha más fajba tartoznánk. - fejtem ki korábbi érvemet pontosítva azt, amire valójában én gondoltam.
- Ezt a felajánlást úgy gondolom, hogy lehetséges, hogy megpróbálom. Legalábbis ha el tudod mondani, hogy merre találom, lévén nincs ismeretségem vele, így szagról sem ismerhetem fel. - valamiért furcsa amolyan felnőttes oldalam bújt elő belőlem, melynek létezéséről mindeddig fogalmam sem volt. Talán az váltja ki ezt belőlem, hogy akivel beszélgetek, azt fajtársamnak is nevezhetném akár, habár különbségek még így is vannak köztünk.

by **Thorhalla** Kedd 13 Nov. 2012, 09:19

Miközben beszélt Becca kimentem a táskámért és behúztam a veszélyterembe, mielőtt valaki úgy dönt, hogy meg akarná vizsgálni, hogy mi lehet benne. Visszafordultam a lány felé és megcsóváltam a fejemet. Nem tudtam, hogy morogjak-e, vagy éppen csak sóhajtsak. Többeket láttam már, akik így indultak és istenkomplexus miatt lettek magányosak, ha a történelemkönyvek nem hazudtak, akkor még Szehmet is ilyen volt.
- Nem kölyök, fogalmad sincs milyen az, amiről beszélsz – a hangom erre mélyebb lett a morgástól. – Egyedi vagy igen, jobban hasonlítasz rájuk, mint hiszed, kivéve Lilandrát, mert ő shi’ar ő tényleg külön faj. A képességed tesz egyedivé, ennyi. Ha a te álláspontodat nézzük mindenki külön faj, mert más a képessége. Nem. Nem akarod tudni, hogy milyen az, ha egyetlen más fajba sem tartozol. Hidd el nekem, százhatvan év alatt bőven volt lehetőségem ezt megtanulni.
Mélyen a szemébe néztem.
- Itt mi ketten jobban különbözünk, mint a diáktársaid és te – feleltem. – Egész életemben úgy éltem, hogy mikor mondtam mi vagyok, számotokra, halandók számára istennő vagyok. Odahaza Asgardon pedig halandó, akire vigyázni kell, mert törékeny. Megtaláltam az egyensúlyt, átkozottul nehéz volt, de megleltem. Itt – nyúltam fel a fejemhez. – kell eldöntened. Ha így állsz hozzá, hogy más vagy, mindig magányos maradsz, számkivetett, akinek sehol sem lesz helye és azt nem akarod. Ha elfogadod, hogy te is mutáns vagy, ugyanolyan, mint a többiek, csak más képességgel, akkor boldog leszel, lesznek barátaid, akikre számíthatsz, ha baj ér.
Hank, Hank hol lehet Hank.
- A tudományos laborokban, vagy a gyengélkedőn, esetleg a tanáriban találhatod. Igen, neki nincs saját irodája a legjobb tudomásom szerint. Nem nehéz felismerni, kék színű a bundája. Ha nem találod, akkor Veszélyt kérd meg, hogy üzenjen neki a SHIELD-hez, hogy ugorjon át ide.

by **Amelia Stone** Kedd 13 Nov. 2012, 22:45

Némán hallgattam végig Gunnyt, de továbbra sem értettem egyet vele. A morgás hatására se tartottam tőle jobban mint eddig. Leginkább azért tartottam fenn továbbra is az állításomat, mert egyrészről nem ismer eléggé, ahogy én sem saját magamat, másrészről, meg tényleg különbözöm a többiektől. Velük ellentétben bennem egy vadállat lakozik, mellyel nap mint nap harcolni kell a dominancia elérésének érdekében...
- Nem hiszem, hogy olyan sokan járkálnának kék bundában, vagy egyáltalán bundában, de így valóban könnyebb lesz felismerni. Köszönöm. Talán jó lenne, ha rögvest elkezdeném a keresést, hogy minél hamarabb megoldás születhessen a problémára. Már ha lehet egy vadállatot idomítani. Mindenesetre köszönöm az órát. Sokat segített. - búcsúztam el egy kis mosolyt varázsolva az arcomra, igaz, nem is tudtam, hogy rendelkezem ilyen képességekkel, hogy egy ilyesfajta érzelmet megjelenítsek, de, mint mondtam, még közel sem ismerem magamat.
Ezt követően pedig kisétáltam a teremből, hisz meg kell keresnem egy kék bundájú tanárt.

by **Thorhalla** Szer. 14 Nov. 2012, 11:21

//Előzmény: Tanári//

- Meglepődnél – mondtam. – Bestia, Logan némileg, Szehmet, Danny, időnként Hood és még én is. És mint utaltam rá, van egy tollasunk is, Illetve a diákok között is van egy lupine, egy rókaszerű. Szóval nem vagy egyedül, messze nem.
Meglepően sokan tartoztunk az állatias jegyű mutánsok, illetve egyéb ilyen fajok közé. Legalább a lány nem nézett mephitisoid-nak, mint a shi’arok tették, amikor először megláttak. Ha tudtam volna, hogy ilyenek is lesznek itt, akkor hanyagoltam volna ezt a külsőt és talán, amibe születtem azt használnám, de már régen nem az vagyok és nem éreztem magam jól benne. Ez ideális volt. Ami furcsa volt, hogy főleg a tanárok köreiben voltunk sokan ilyenek és a diákok nem. Talán ők nem is jutottak lehetőséghez, hogy ide kerüljenek. De majd idővel biztosan lesznek hasonlóak még.
- Ha Logan-t sikerült megszelídíteni, akkor bárkit – mosolyogtam bizalom gerjesztően. – Meglehet vele tanulni együtt élni, neked is sikerülni fog.
Még bólintottam neki, amikor távozott. Amint ez megvolt még lekapcsoltam én is a helységben mindent, majd elindultam valamerre, ahol nyugodtan gyakorolhatok tovább, mert nem sikerült befejeznem, amikor Szehmetbe futottam.

by **Danny Long** Szer. 28 Nov. 2012, 21:36

//Előzmény:Tanári//

Nem tudom utolérni Gunnhildet, mielőtt belépne a veszélyterembe, és becsukná maga mögött az ajtót. Nem akarom zavarni, amíg órát tart, ezért céltalanul járkálok a folyosón egy jó fél órát, majd visszamegyek a terem elé. Közben igyekszem nem foglalkozni a Zaphire-témával, de nem egyszerű feladat. Jobb lenne inkább összeszedni az átváltozással kapcsolatos emlékfoszlányokat, hogy rendezettebben tudjam majd elmesélni, de mindig elkalandoznak a gondolataim. Ennek nagyon nem lesz jó vége... Amikor kicsöngetnek, végignézem, ahogy a diákok kiözönlenek. Vajon milyen lett volna az életem, ha ide kerülök, amikor előjött a képességem? Fölösleges gondolkodni rajta, de mégis... Megvárom, amíg az utolsó gyerek (nocsak, ő is állatszerű!) is elhagyja a termet, majd belépek. Gunnhild már pakolja össze a felszerelését, amikor odalépek hozzá.
- Szia! Zavarhatlak egy kicsit? - kérdezem. - Van egy képességemmel kapcsolatos problémám, és azt hiszem, te tudnál segíteni.

by **Thorhalla** Csüt. 29 Nov. 2012, 11:10

Már éppen léptem volna ki a helységből, amikor Danny érkezett meg. Segítség, átkozottul sokan kértek ezt manapság, bár nem voltam hozzászokva, hogy fiatal lupine-k, vagy ehhez hasonló állatias mutánsok fordulnak hozzám ezért. Már Beccának sem tudtam sokat segíteni, csak elküldeni Bestiához, hátha ő majd képes lesz.
- Persze – válaszoltam ennek ellenére.
Az utolsó kardot is beletettem a táskába, majd a kapitány pajzsomat rátettem a tetejére miután meghallottam a kérdést. Az ilyesmikkel is a legjobbhoz fordulnak, aki átkozottul ért ehhez. Semennyire. Én voltam más, mint ők. Nekik később jelentkezett ez a képesség, én vele születtem, ahogyan Fenrir farkasként és Jörmungand kígyóként. És még sorolhattam volna a mágiával született asgardiakat, akik ilyesmik lettek. Megvakartam a tarkómat, majd végül beleegyezően bólintottam.
- Nem biztos, hogy tudok, eléggé más vagyok, mint ti – mondtam. – De azért megpróbálok, mond, hogy mi a baj.
A fiú felé fordultam és várakozóan néztem rá, hogy mondja, hogy miben kéne segítenem neki.

by **Danny Long** Csüt. 29 Nov. 2012, 12:42

Nem tudom mire érti azt, hogy nagyon más, mint mi, de a lényeg az, hogy hajlandó segíteni, ha tud. Valószínűleg az oroszlánlányhoz hasonlóan neki is az állatszerű alakja a hétköznapi, de nem tudok olyanról aki hozzám hasonló lenne. Egyedül Logan az aki az állatszerűek közül nem szőrös (legalábbis az emberi határokon túl nem), ő viszont tudtommal nem szokott átváltozni. Gunnhild viszont mintha említette volna, hogy képes emberi külsőt is fölvenni.
- Na szóval. Biztos te is tapasztaltad, hogy néhány napja valami miatt az állatszerű mutánsok megvadultak. Én legalábbis biztosan, és egy oroszlánszerű lány is, és Amelia szerint még sokan mások is. Arról viszont nem hallottam, hogy bárki más rajtam kívül alakot is váltott volna erre az időre. Én viszont egy majomszerűbb formát vettem fel. Szőrös lettem, átalakult a lábam és az arcom, illetve erősebb és gyorsabb lettem. Van valami ötleted, hogy ez mitől lehetett?

by **Thorhalla** Csüt. 29 Nov. 2012, 15:12

- Igen hallottam, „kedves” nagynénéim és nagybátyaim valamit összehoztak megint – vigyort akartam teremteni az arcomra, de csak egy megvető és utálkozó vicsorra futotta ehelyett.
Bólintottam, tudtam, hogy sokan voltak.
- Igen, minden állati vonásokkal rendelkező mutáns és lény – mondtam. – A mágia hatása miatt, az okozta az egészet.
Átalakult, huh. Igazán fogós és jó kérdés, nem volt mágikus, sem misztikus, azt éreztem volna az első pillanatban, akkor pedig csak sima mutáns volt. Gondolkodnom kellett, hogy ki tudok-e erre valamit találni, vagy az emlékeimben kutatni ehhez hasonló dolog miatt. És valami beugrott, amit még apa mesélt.
- Úgy tudom, legalább is úgy magyarázta apám annak idején, hogy egyes lupine-ok, vagy feline-k képesek arra, hogy erősebb formát vegyenek fel, ezt csak időlegesen tudják fenntartani és ilyenkor sokkal állatiasabbnak néznek ki és a képességeik is erősebbek, mint egyébként. Nem lehet, hogy a mutációd fejlődött? Úgy tudom, hogy ez lehetséges a fajtátoknál is.
Jobb ötletem egyelőre nem volt, hogy mi miatt történt mindez. Sem pedig azt, hogy milyen érzéssel, vagy hatással járhat a mutáció erősödése.

//Már pár hónapja volt az az esemény és kaland, így úgy veszem, hogy azt az időpontot mondtad.//

by **Danny Long** Pént. 30 Nov. 2012, 20:31

Hmm, ez érdekes. A mutációm fejlődött volna? Nem nagyon vagyok még otthon a témában, így nem csoda, hogy most hallok először arról, hogy ez lehetséges. Ha így van lett volna jobb alkalom arra, hogy előjöjjön az új képesség, mint ez. Ebben az esetben viszont nem lenne rossz, ha meg tudnám tanulni irányítani ezt az erőt. Látszik Gunnhilden, hogy nem igazán a szakterülete a téma, de azért megkérdezem:
-Nem tudsz arról valamit, hogy hogy tudnám megtanulni irányítani, ha tényleg így van?
Most, hogy csatlakoztam az X-menhez, és mások segítésére fogom használni az erőmet, jól jönne ez az adottság a szorult helyzetekre. Azzal rengeteg harc kimenetelét megváltoztathatnám, hogy jó időben változom át. Eléggé fellelkesít ez a lehetőség. Legszívesebben még azelőtt megtanulnám, mielőtt elindulunk a küldetésre, de ez valószínűleg lehetetlen. Mielőtt idejöttem, nem is gondoltam rá, hogy nem csak irányítani tanulhatom meg a képességemet, hanem fejleszthetem is.

by **Thorhalla** Szomb. 01 Dec. 2012, 10:14

Felemeltem védekezően a kezeimet a kérdésre. Volt egy érzésem, hogy miből gondolta, hogy ilyesmihez értek és járatos vagyok benne. Amit mondtam a megbeszélésen, hogy alakváltani is képes vagyok. Nem hittem volna, hogy mindez ekkora galibát fog majd okozni.
- Azt hiszem félreértés áldozatai vagyunk – kezdtem. – Amikor mondtam, hogy nem vagyok olyan, mint te, a diáklány, aki előtted távozott, Bestia, Szehmet vagy akár Logan, akkor az nem volt túlzás. Én veletek ellentétben ebben az alakban születtem, hála annak, hogy anyám mágiával esett teherbe… megint. Valami olyasmi ez, mint a nagybátyáimnál, Fenrirnél és Jörmungandnál. Félig asgardi vagyok és nem csak mutáns, az alakváltásom pedig nem mutáció, hanem mágia. Családi örökség, mint minden Loki leszármazottnál, évtizedekig tanultam, hogy tökéletesen működjön.
Kimondtam egy ősi asgardi varázsszót, mire az egyik karom átalakult egy karddá, majd egy újabb varázsszó és ismét a rendes volt.
- Én így váltok alakot… nálad csak annyit tudok mondani, mint a diákoknak lehet. Koncentrációval és némi meditációval előhívhatod. Nyugodt környezetben legyél, gondolj valamilyen vidám emlékre és úgy próbáld előhozni azt az énedet. Lehet, hogy nehéz, mert eléggé állatias én lehet, de uralnod kell és nem a képességnek téged.

by **Danny Long** Szomb. 01 Dec. 2012, 18:03

Gyorsan záporoznak a meglepetések. Arra, hogy honnan származik, még csak döbbent arccal hallgatok, de amikor karddá változtatja a karját rémülten ugrok egyet hátra. Belekerül néhány másodpercbe, amíg meg tudok szólalni, és akkor sem telik tőlem sok:
- Nem tudtam, sajnálom.
Egyre ijesztőbb dolgokkal szembesülök itt. Sose találkoztam még asgardiakkal és mágiával. Tudtam róla, hogy van ilyen, de szembesülni vele mégis elég ijesztő. Belül viszont tudom, hogy nincs okom félni Gunnhildtől, hiszen egy oldalon állunk. Kicsit el is szégyellem magam a dolog miatt. Biztos nem esik jól neki, hogy így megrémültem tőle.
- Bocs, hogy így megijedtem. - mondom. - Még nagyon szokatlan nekem ez az egész. Azt hiszem nem tudtam mire vállalkozom, amikor idejöttem. Tudod esetleg, hogy ki ért ehhez a témához a legjobban a csapatból?

by **Thorhalla** Szomb. 01 Dec. 2012, 18:38

Nem kellett a szemeit sem látnom, a félelem és ijedtség szaga mindent elárult, amikor meglátta a karomat Danny. Igaz néhány pillanat után még bocsánatot is kért. Nem vettem magamra, hogy így reagált, sőt még azt is nehezen lehetett volna tagadni, hogy szerettem, sőt élvezte, ha így reagáltak arra, ha megjelenek. Igaz a vadászatokon, amikor az áldozatot üldözöm, akkor öröm ez, de akkor is. Tudtam, hogy ezt anyámtól és anyai nagyapámtól örököltem, ők maguk voltak a káosz, én pedig élveztem, ha ez volt körülöttem.
- Semmi gond – mosolyodtam el. – Én meg hozzá vagyok szokva, hogy így reagálnak rám a különböző lények.
Amikor odakint skrullnak hisznek, az a legjobb az egészben. Először annak, aminek kinézek, a részleges, vagy teljes alakváltás után skrullnak. Aztán csodálkoznak, ha kiderült, hogy minden tippjük nagyon, de nagyon messze áll a valóságtól. Felsóhajtottam, ki ért ehhez a legjobban. Nem fogom nagyon leterhelni vele? Először elküldtem hozzá Beccát, most pedig Danny-t.
- Hamar megszokod itt – mondtam. – Csak nézd úgy a dolgot, hogy itt minden van, ami nem normális. Megszokottal nem fogsz találkozni. Egyébként azt hiszem, hogy Bestia tud neked a legjobban segíteni ebben. Láttad már a tanáriban, neki van a kék bundája.
Ő az egyetlen, aki úgy-ahogyan kezelni tudja a képességét, mert Logan és én nem pont erről voltunk híresek, hogy a bennünk lakó vadat uralnánk.

by **Danny Long** Vas. 02 Dec. 2012, 20:07

Szerencsére nem veszi magára a dolgot, nyilván nem először lepődik meg valaki ennyire az átváltozásán. Biztatására már el is mosolyodom. Tényleg lassan azon fogok meglepődni, hogy ha valami nem meglepővel találkozom. Nem lesz unalmas itt az élet, az már biztos. A képességemmel kapcsolatban végül Bestiához irányít. Nem beszéltem még egy szót sem a fickóval, de azt hiszem itt az ideje elkezdeni. És ha már itt tartunk, eszembe jut még egy kérdés:
- Az az igazság, hogy nem csak a képességemmel vagyok elmaradva. Még gyerekkoromban a nagyapám tanított harcolni, de ő már sok évvel ezelőtt meghalt. Azóta csak tapasztalatból tanulok, ezért valószínűleg nem vagyok olyan szinten, mint lehetnék. Biztos ért valaki a csapatból a harcművészethez, nem? Tud valaki ebben segíteni?
Figyelem az arcát, annak jeleit keresve, hogy esetleg már elege van a kérdezősködésemből. Tényleg nem szeretnék új fiúként rátapadni az emberekre, de ez azt hiszem, egy fontos kérdés.

by **Thorhalla** Hétf. 03 Dec. 2012, 09:37

Ismét bólintottam, majd gondolkodni kezdtem, hogy kik is lehetnek azok, akik tudnak harcművészetet és tanítani, vagy együtt gyakorolni tudnának Danny-vel.
- Gabe az – mondtam. – Az új Vasököl, aztán ott van még a diákok közül Lex, a néma fiú, ő is harcművészeteket tanult és tanul, versenyeken is volt. Lilandra, bár nem hiszem, hogy shi’ar harcművészetet szeretnél, ahogyan Ko-tól kree-t sem. Én pedig leginkább valkűrt és ismét kree-t és shi’art tudnék…
Majd elakadt a hangom és rácsaptam a homlokomra. Az átokba, hogyan nem jutott ez eszembe eddig? A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb.
- Itt vagyunk a Veszélyteremben – mondtam. – Kérsz Veszélytől olyan programot, ami neked a legmegfelelőbb és vagy ő, vagy egy program tanít majd, ha nem ragaszkodsz kifejezetten a húsvér tanárhoz.
Más ötletem nem volt hirtelen, hacsak nem még egy lehetőség, amivel nem tudom, hogy ennyire idősen mennyire akart élni.
- Vagy bejársz a harci órákra, amik a suliban vannak és akkor együtt gyakorolsz és tanulsz a diákokkal.
A szemébe néztem, ezekből az ötletekből kíváncsi voltam, hogy melyik lesz a szimpatikus neki és vajon melyiket választja majd.

by **Danny Long** Hétf. 03 Dec. 2012, 11:33

Meglehetősen sok lehetőség van, csak győzzek választani. Mindenképpen jó lenne először felmérni a képességeimet a legjobbal szemben, és kérni tőle néhány tanácsot, aztán szintentartásként jöhetne a veszélyterem. Igazából még az idegen harcművészetek is érdekelnek, de azt hiszem azokkal elég lesz később foglalkozni.
- Azt hiszem a legjobb lenne először Gabe-bel beszélni, aztán utána meglátjuk. Ő segíthetne felmérni, hogy hogy állok, és adhatna valami iránymutatást is. Nem tudom milyen szinten vagyok a diákokhoz képest, de ha nem túl nagy a különbség, szívesen gyakorlok velük. Amennyire láttam, sokakkal nincs is olyan sok köztünk korban.
Nem úgy tűnik, mintha zavarnám, de nyilván neki is van dolga, ezért nem tartom fel tovább.
- Köszi a segítséget. Hagylak folytatni, amit elkezdtél, mielőtt megzavartalak. -mondom mosolyogva. - Legkésőbb holnap találkozunk.
Ezzel, ha nincs más mondanivalója elköszönök, és elhagyom a termet.

by **Thorhalla** Hétf. 03 Dec. 2012, 19:35

Egyetértettem Danny-vel, Gabe valószínűleg tud neki segíteni, amikor éppen lesz ideje és nem emészti fel őt a rengeteg dolog az iskolával kapcsolatban. Én nem tudtam volna segíteni neki ebben, azt megmondom, hogy mennyire tud harcolni, de hogy mit kéne tudnia és milyen harcművészetben, abban már nem lennék a segítségére.
- Remélhetőleg lesz ideje Gabe-nek így most a kezdeti időkben is már – mondtam. – Ha úgy egyeztek meg, akkor pedig örömmel látlak az óráimon. A tanáriban kint van az órarend, azon megtalálod, hogy hol és mikor.
A szabadkozásra elmosolyodtam, majd felkaptam a földről a cuccaimat.
- Csak összepakoltam, nem volt semmilyen dolgom, maximum jelentést írni Jon bának – feleltem. – Az ősi istenek kísérjenek utadon!
Köszöntem még én is el tőle, majd miután ő kiment a helységből én is elindultam.
- Veszély, lezárhatod a termet miután távoztam – szólaltam meg hangosan a teremfelelősnek.
Akkor itt nagyon nem volt dolgom már, csak hazafelé menni, azaz a teleport szobához és onnan majd irány a SHIELD negyed.

//Folytatás: Az Astoria utcái//

by **Szehmet** Hétf. 02 Szept. 2013, 21:56

A srácok tovább kakaskodtak, s habár egy pillanatra úgy tűnt lesz lehetőség némi remek hanganyag rögzítésére, minden előzetes beharangozásától függetlenül, valójában az igazgatóval kapcsolatban, a veszélyterem ötlet mindent keresztül húzott. Persze az elsőszámú rajongó dolgon elmosolyodott.
-EssEx-hangzott a rövid bemutatkozás
-Épp azon vagyunk, hogy összerakjunk egy belépő műsort. Ezer éve nem ültem már mikrofon előtt, de épp ideje visszatérni a rádiózáshoz. Elég jó téma lenne az új igazgató, szóval ha van kedvetek, akár a véleményeteket is leközölhetnénk róla, a suliról.. és..-mielőtt Jonah karját elfogadta volna, hirtelen fordulattal visszarohant a terem egyik kaotikus kábel és szerkezetkupacához és egy kisebb rögzítő masinát bányszott elő, Megnyugdott, jól emlékezett rá, hogy ott látta.
-Hé, ha már bemerészkedtek abba az izébe.. a veszélyterembe, mi lenne ha rögzítenénk a műsort? Nincs jobb mint éles helyzetben felvenni az anyagot. Minden annyira valódi.-elragadtatás csendült a nyalóka mögül, miközben EssEx végre összeszedte magát az induláshoz. Jonah nagyon komolynak tűnt ebben a kis kompániban a természetes konok rosszkedvét nem tekintve is. Talán ez a veszélyterem őre dolog valóban komolyabbá tenné?
EssEx kimondottan élvezte a rohanást Jonah oldalán, és hogy a srác szándékosan úgy választott tempót, hogy az kényelmetlen legyen az újoncoknak.

by **Tökfej** Kedd 03 Szept. 2013, 14:12

Úgy látszik igen csak fent hordja az orrát a srác, de hát ez van olyankor, mikor identitás problémákkal küzd az ember. Az elfojtott látens nemi zavarok, nem mindenkin mutatkoznak meg ennyire, de legalább nem rejti véka alá a dolgot. Ezért talán még tisztelni is lehetne, de a viselkedése eléggé „extrém” úgyhogy erről le is teszek.
- Örülök, hogy végre sikerült döntésre jutni. Sokkal jobb így, ha egy csinos társaságunk is van, mintha csak kolbászfesztivált rendeznénk. De talán nem is mindenkinek lenne ez ellen kifogása. – Azért ha lehet, csak próbálok egy kicsit fogást találni a nagyszájún, meg hát a szavaim célpontját ki is választom.
Nem nagyon tudom merre kell menni, de az olyan dolgok eddig sem zavartak. Csak követem a többieket, bármerre is haladjanak, és mivel a beszélgetés egészen élénk, hát én sem akarok elmaradni mögötte egy kicsit sem.
Ám de ekkor esik le nekem, hogy nem érek rá ilyenekkel törődni, bármennyire is érdekesen hangzik. Gyorsan szaladnom kell, hát meg is teszem. Csak egyet intek kísérőmnek, és új "barátaimnak", hogy aztán már csak a folyosókon visszhangzó trappoló cipőm hangját lehessen hallani.

by Ajánlott tartalom