2044 – A pusztulás
X-Men Reneszánsz :: Információk :: Kalandok :: Alternatív és „Mi lett volna, ha…” kalandok :: Befejezett kalandok
1 / 1 oldal • Megosztás
2044 – A pusztulás
2044 – A pusztulás
„Fájdalom… Gyötrelem… bánat… kín… Ezek maradtak csupán, s semmi más. Nincs fájdalmasabb, mint ezt nézni, főleg egy ártatlan szemében… nincs igazam „angyalok”?” kegyetlen fájdalommal telt a mély hang dübörög egy sötét terem mélyéről, melynek belső tere hatalmas, mind magasságra, mind szélességre, mind hosszúságra. Oszlopai, és elrendezése, mint valami hihetetlen méretű templomé. „Ti… kik úgy fenn hordtátok orrotok, most rettegve, félve menekültök… bűnbánatért esedeztek… vagy épp vívjátok értelmetlen harcotok, hogy a nagy dicső elődök után a hősök termében kapjatok helyet, ha elhulltok? Szánalmas” sziszegi a mély hang, s a hatalmas terem végén kirajzolódik egy trónszerűségen ülő férfi… nem úgy ül mint egy király, nem, kicsit se… hátát a szék támlájának egyik felének támasztja jobban, míg egyik lába a szép párnáján. éj fekete karjának pengéjének hegye a padlót éri, míg markolatán keze pihen. Arcát fekte ruházatának csuklyája takarja el, de ez se képes teljesen elrejteni a két ciánkéken izzó szemet. „Esélyt kaptatok, hogy ez ne következzen be… esélyt, hogy még egy világ ne járjon úgy, mint a tietek… De mégis megtörtént! MIÉRT?!?!” üvölti torka szakadtából, s szinte mint valami bestia üvöltésébe beleremeg a terem is. „Nem voltatok felkészülve erre… Nem akartátok elhinni, hogy ez megtörténhet” A termet lassan fény tölti meg, s démonok, emberek tetemei borítják a padlót, egyfajta vérszőnyeget teremtve a trónszékig ahol a férfi ül. „Nincs kegyelem… nincs irgalom… nincs megbocsájtás… bűnötök súlya nagy… ahogy veszteségeitek is… vajon…” a csuklya alatt gonosz mosoly jelenik meg a férfi arcán. „… ér annyit az életetek vagy azoké akik még megmaradtak nektek, hogy esélyt kapjatok a túlélésre?” lassan elfordítja a fejét, s unottan járkálnak ujjai a kard markolatán. „A döntés a ti kezetekben… csak a tietekben.” ezzel minden elsötétül.
2023. Az év melybe hárman érkeztek meg a jövőből, kik közül az egyikük kezében volt a lehetőség, hogy megelőzze a végítéletet, de képtelen volt feláldozni saját angyalságát. A hármassal együtt titokban Ragnar is visszatért, hogy meggyőződjön, hogy minden rendben zajlik, de mikor látta, hogy Tao megkíméli a tojásokat nehéz döntésre szánta el magát. Erejét fiatal önmagának adta, majd elhagyta a realitást nem sejtve, hogy Dormammu a tojásokra pályázik, s kisidővel később meg is jelent, hogy begyűjtse az ami szerinte őt illette meg. Azonban csak 5 tojást talált… s csak azokból frissen kikelt bestiákat volt képes magával vinni, hogy később felhasználja őket, s ezzel elszabadul a pokol. A hősök felveszik a harcot az öt fél démonnal kik Dormammu irányítása alatt elkezdik a világ elpusztítását, de eredménytelenül. Csak néhány hős éli túl a mészárlást, hiszen csatának nem lehetett nevezni azt, ami ott zajlott. A pokol uraik nevét zengi, a menny lángokban, asgard még tartja magát, s a föld semmivel se különbözik a pokoltól. Az ősi Istenek magukra hagyták eme világot.
2024. Az Embertelenek megpróbálják elhagyni a bolygót, de elkéstek. Attilan megsemmisül, ahogy Atlantisz is. Csupán kevesek voltak képesek elmenekülni a megsemmisítő erejű támadás előtt.
2030. hét éve zajlik a háború Asgard vidékein… Azok a hősök akik még élnek és képesek harcolnak. Az idő folyamán teljesen egyértelművé vált: Ez a háború nem Asgrad elfoglalásáról szól, hanem teljes kiirtásáról, azonban az 5 testvér közötti hatalmi harc gyengíti a démonok sorait, de távolról se eléggé. Dormammu amennyire csak képes próbálja elérni, hogy bestiái az ellenséggel legyenek elfoglalva, de már ő is érzi, olyan erőket szabadított fel, melyeket talán még neki se lett volna szabad.
2035. Dormammu elpusztul mikor saját szörnyei lerázzák magukról a „láncokat” és fellázadnak ellene. A birodalom 5 felé szakad, ezzel egy kis esélyt és időt adva a túlélőknek, főleg, hogy az 5 vezér figyelmét se Asgard köti le, így megcsillan a remény, hogy talán lesz esély a győzelemre.
2040. Asgardváros megerősödik és a démonok kiszorulnak Asgard földjeiről is. Azonban a háború nyomait nem lehet egy intéssel elsöpörni, hiszen mindenki jól tudja, hogy Shyroknak a Holtak úrnőjének nem kell a Biforst, hogy asgard földjére tegye a lábát és hozza magával a testvéreit is. Azonban úgy fest most a figyelem központjában Midgard szerepel és egy hajtóvadászat. Ragnar nem bukkant fel kikelése óta, s eddig senki se lelt a nyomára.
2044. Hosszas kutatás után újabb remény csillan. Ráakadnak Ragnar nyomára, s Asgardon csapatot szerveznek, hogy elkapják és odavigyék, mint a fegyvert a szabadsághoz, hiszen ő az egyetlen akit Dormammu nem befolyásolt eddig.
Na akkor... kiket is várok a kalandra...a 2210 - utolsó küldetés második részére:
- Bármilyen elfogadott faj...
- "2210 - Az utolsó küldetés" Ismerete nem kötelező kari szinten (kivételek vannak persze és tudják is magukról)
- Mivel 2044-et írunk így vagy a mostanit írjátok hogy élte túl eddig vagy új ingyen NJK a jelentkezőknek...
- Csapat összeállítás rajtatok múlik, ha akarjátok dugjátok össze a fejeteket, az életetek múlhat rajta.
- Felszerelések: Annyi cucc amit elbírtok a realitás határain belül.
- Fegyverek: Nem...ismétlem... NEM cipeli senki se magával a teljes fegyverraktár tartalmát. Mindenki az ésszerűség határain belül válogasson fegyvereket.
A kaland nem hiszem, hogy gyors lesz.
„Fájdalom… Gyötrelem… bánat… kín… Ezek maradtak csupán, s semmi más. Nincs fájdalmasabb, mint ezt nézni, főleg egy ártatlan szemében… nincs igazam „angyalok”?” kegyetlen fájdalommal telt a mély hang dübörög egy sötét terem mélyéről, melynek belső tere hatalmas, mind magasságra, mind szélességre, mind hosszúságra. Oszlopai, és elrendezése, mint valami hihetetlen méretű templomé. „Ti… kik úgy fenn hordtátok orrotok, most rettegve, félve menekültök… bűnbánatért esedeztek… vagy épp vívjátok értelmetlen harcotok, hogy a nagy dicső elődök után a hősök termében kapjatok helyet, ha elhulltok? Szánalmas” sziszegi a mély hang, s a hatalmas terem végén kirajzolódik egy trónszerűségen ülő férfi… nem úgy ül mint egy király, nem, kicsit se… hátát a szék támlájának egyik felének támasztja jobban, míg egyik lába a szép párnáján. éj fekete karjának pengéjének hegye a padlót éri, míg markolatán keze pihen. Arcát fekte ruházatának csuklyája takarja el, de ez se képes teljesen elrejteni a két ciánkéken izzó szemet. „Esélyt kaptatok, hogy ez ne következzen be… esélyt, hogy még egy világ ne járjon úgy, mint a tietek… De mégis megtörtént! MIÉRT?!?!” üvölti torka szakadtából, s szinte mint valami bestia üvöltésébe beleremeg a terem is. „Nem voltatok felkészülve erre… Nem akartátok elhinni, hogy ez megtörténhet” A termet lassan fény tölti meg, s démonok, emberek tetemei borítják a padlót, egyfajta vérszőnyeget teremtve a trónszékig ahol a férfi ül. „Nincs kegyelem… nincs irgalom… nincs megbocsájtás… bűnötök súlya nagy… ahogy veszteségeitek is… vajon…” a csuklya alatt gonosz mosoly jelenik meg a férfi arcán. „… ér annyit az életetek vagy azoké akik még megmaradtak nektek, hogy esélyt kapjatok a túlélésre?” lassan elfordítja a fejét, s unottan járkálnak ujjai a kard markolatán. „A döntés a ti kezetekben… csak a tietekben.” ezzel minden elsötétül.
2023. Az év melybe hárman érkeztek meg a jövőből, kik közül az egyikük kezében volt a lehetőség, hogy megelőzze a végítéletet, de képtelen volt feláldozni saját angyalságát. A hármassal együtt titokban Ragnar is visszatért, hogy meggyőződjön, hogy minden rendben zajlik, de mikor látta, hogy Tao megkíméli a tojásokat nehéz döntésre szánta el magát. Erejét fiatal önmagának adta, majd elhagyta a realitást nem sejtve, hogy Dormammu a tojásokra pályázik, s kisidővel később meg is jelent, hogy begyűjtse az ami szerinte őt illette meg. Azonban csak 5 tojást talált… s csak azokból frissen kikelt bestiákat volt képes magával vinni, hogy később felhasználja őket, s ezzel elszabadul a pokol. A hősök felveszik a harcot az öt fél démonnal kik Dormammu irányítása alatt elkezdik a világ elpusztítását, de eredménytelenül. Csak néhány hős éli túl a mészárlást, hiszen csatának nem lehetett nevezni azt, ami ott zajlott. A pokol uraik nevét zengi, a menny lángokban, asgard még tartja magát, s a föld semmivel se különbözik a pokoltól. Az ősi Istenek magukra hagyták eme világot.
2024. Az Embertelenek megpróbálják elhagyni a bolygót, de elkéstek. Attilan megsemmisül, ahogy Atlantisz is. Csupán kevesek voltak képesek elmenekülni a megsemmisítő erejű támadás előtt.
2030. hét éve zajlik a háború Asgard vidékein… Azok a hősök akik még élnek és képesek harcolnak. Az idő folyamán teljesen egyértelművé vált: Ez a háború nem Asgrad elfoglalásáról szól, hanem teljes kiirtásáról, azonban az 5 testvér közötti hatalmi harc gyengíti a démonok sorait, de távolról se eléggé. Dormammu amennyire csak képes próbálja elérni, hogy bestiái az ellenséggel legyenek elfoglalva, de már ő is érzi, olyan erőket szabadított fel, melyeket talán még neki se lett volna szabad.
2035. Dormammu elpusztul mikor saját szörnyei lerázzák magukról a „láncokat” és fellázadnak ellene. A birodalom 5 felé szakad, ezzel egy kis esélyt és időt adva a túlélőknek, főleg, hogy az 5 vezér figyelmét se Asgard köti le, így megcsillan a remény, hogy talán lesz esély a győzelemre.
2040. Asgardváros megerősödik és a démonok kiszorulnak Asgard földjeiről is. Azonban a háború nyomait nem lehet egy intéssel elsöpörni, hiszen mindenki jól tudja, hogy Shyroknak a Holtak úrnőjének nem kell a Biforst, hogy asgard földjére tegye a lábát és hozza magával a testvéreit is. Azonban úgy fest most a figyelem központjában Midgard szerepel és egy hajtóvadászat. Ragnar nem bukkant fel kikelése óta, s eddig senki se lelt a nyomára.
2044. Hosszas kutatás után újabb remény csillan. Ráakadnak Ragnar nyomára, s Asgardon csapatot szerveznek, hogy elkapják és odavigyék, mint a fegyvert a szabadsághoz, hiszen ő az egyetlen akit Dormammu nem befolyásolt eddig.
Na akkor... kiket is várok a kalandra...a 2210 - utolsó küldetés második részére:
- Bármilyen elfogadott faj...
- "2210 - Az utolsó küldetés" Ismerete nem kötelező kari szinten (kivételek vannak persze és tudják is magukról)
- Mivel 2044-et írunk így vagy a mostanit írjátok hogy élte túl eddig vagy új ingyen NJK a jelentkezőknek...
- Csapat összeállítás rajtatok múlik, ha akarjátok dugjátok össze a fejeteket, az életetek múlhat rajta.
- Felszerelések: Annyi cucc amit elbírtok a realitás határain belül.
- Fegyverek: Nem...ismétlem... NEM cipeli senki se magával a teljes fegyverraktár tartalmát. Mindenki az ésszerűség határain belül válogasson fegyvereket.
A kaland nem hiszem, hogy gyors lesz.
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
De-de Gunny cipel mindent! Két kard, két pisztoly, sooook tár sook különböző lőszer. Íj és még ahhoz a megszokott tricky nyilak ^^
Jah igen, ha már 2210-nél ott volt, most is gyün. És nagyon, de nagyon agyon (izé agyhelyen) akarja lőni kedves kis Tao-t!
Előtöri, holnap, vagy hétfőn...
A kari 30 tonnát bír, így az soook fegyver
Jah igen, ha már 2210-nél ott volt, most is gyün. És nagyon, de nagyon agyon (izé agyhelyen) akarja lőni kedves kis Tao-t!
Előtöri, holnap, vagy hétfőn...
A kari 30 tonnát bír, így az soook fegyver
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: 2044 – A pusztulás
És Kalli is persze jön, azt már most mondom, hogy miként élte túl, jelenleg ő a Kree Sztelláris Birodalom császárnője Ronan-nal az oldalán és nem volt a Födóldön.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: 2044 – A pusztulás
Mivel a mesélő nem hiszi, hogy gyors lesz előállok rá egy karakterrel a napokban:)
A Misztikus Pókember- 6. szint - 14 kredit
- Hozzászólások száma : 541
Hozzászólások régi : 981
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 11.
Tartózkodási hely : New York
Karakteradatok
Főkarakter:
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Egyébként Neked írnod kéne még Első Csodára is... khm...!
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: 2044 – A pusztulás
Akkor megbeszélve, hogy a többiektől teljesen külön szálon megyek és nem lesz kb semmi köze ennek a karihoz a többiekhez, így jelentkezem vele is ^^
_________________
Reneszánsz: Tyranis; Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: 2044 – A pusztulás
Lássuk csak *elővesz egy listát*
Asgardról induló csapat
- Gunny... pipa
- Kalli... pipa
- Tao... még nincs
- Axe... Üdv köztünk!
Magán szál
- Tyranis... pipa
előtöri/bővítést várom akkor és még a jelentkezőket!
ui.: Igen Tyranis kivételezést kap.. ennek oka, az "angyali" jelleme.
Asgardról induló csapat
- Gunny... pipa
- Kalli... pipa
- Tao... még nincs
- Axe... Üdv köztünk!
Magán szál
- Tyranis... pipa
előtöri/bővítést várom akkor és még a jelentkezőket!
ui.: Igen Tyranis kivételezést kap.. ennek oka, az "angyali" jelleme.
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
Én is jövök, ha beférek még
Kevin Fuller- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 28
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2012. Mar. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Kevin Fuller
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Asgardról induló csapat
- Gunny... bővítés
- Kalli... bővítés
- Tao... még nincs
- Axe... előtöri
- Kevin Fuller... Üdv és természetesen beférsz
Magán szál
- Tyranis... bővítés
előtöri/bővítést várom akkor és még a jelentkezőket is!
- Gunny... bővítés
- Kalli... bővítés
- Tao... még nincs
- Axe... előtöri
- Kevin Fuller... Üdv és természetesen beférsz
Magán szál
- Tyranis... bővítés
előtöri/bővítést várom akkor és még a jelentkezőket is!
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
Név: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon
Egyéb név(i): Kalli, Pher
Faj: embertelen (negyed-vérig atlantiszi)
Nem: nő
Jellem: jó
Személyazonosság: közismert
Születési helye és idő: 2160. december 8., Új-Attilan, Nagy Magellán Felhő
Kor: 71 év (20as éveinek végén lévő nőnek néz ki) (2023-ban volt 50 éves, 2210-ből került a múltba)
Család: A McKenzie-Boltagon dinasztia/királyicsalád tagja
Foglalkozás: A Kree Sztelláris Birodalom császárnője
- Melissa Boltagon – anyai nagymama, él
- Lyron McKenzie – anyai nagyapa, él
- - Doria McKenzie-Boltagon –nagynéni, halott
- - Namor McKenzie – nagybáty, halott
- - Lyra McKenzie-Boltagon – „anya” (saját realitásában ő volt az anyja), nagynéni, él
- Nephthys Boltagon – apai nagyanya, halott
- Unspoken – apai nagyapa, halott
- - Blackagar Boltagon – „apa”/mostohafiú, él (saját realitásában ő volt az apja)
- Ronan, a Vádló – férj, él
- - Blasius McKenzie-Boltagon – fia, él
- Doria McKenize-Boltagon – nagynéni, él (ő volt a jövőből visszautazott)
Testmagassága: 175 cm
Testsúlya:68 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: szőke
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: hajában a fekete minta
Repülési sebesség: 300km/óra (100km/óra a képességgel a többi a bandázs)
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges
Előtörténet:
Előtörténet a Reneszánsz világba való megérkezésig.
Kalli miután a Reneszánsz realitásba érkezett a SHIELD-hez ment, hiszen a saját világából emlékezett arra, hogy a nagyapja ebben az időben a tagja a Bosszú Angyalainak. Elfogatta magát, majd így a király elé került, aki Attilanra vitte. Itt a sikerült a személyazonosságát tisztázni és a családja is elfogadta a hercegnőt. Azonban eddigre háborúban állt Attilan és a Kree Birodalom Kalli pedig a kree-k vérszerinti trónörököse volt, az Attilan-i trónt pedig a közös megegyezés alapján csak abban az esetben örökölhette, ha mindenki más kihal előle. Ő tudta, hogy mi készül a világ és a realitás ellen és nem akarta, hogy az Emberteleneket az őrült Megnevezhetetlen eltörölje, a nagyanyjával egyeztetve még 2023-ban Hala-ra utazott, hogy Ronan segítségére legyen és a Vádlónak felajánlja az egyetlen dolgot, amit tehetett ebben a helyzetben, hogy segítse a férfit abban, hogy megszerezhesse a kree trónt és visszavegye a Kree Birodalom irányítását a császári pártól. Ez pedig nem volt más, mint a keze, így lett Ronan jegyese pusztán politikai érdekből. 2024-ben sikerült elérni azt, hogy végre elismerjék, mint trónörököst addig a pillanatig csak igaz, amíg az uralkodópár örököse meg nem születik. Ebben az évben történt Attilan pusztulása is, a családja jelentős része odaveszett a Földön, de a nagyszülei, nagynénje, Lockjaw és Lord Gorgon túlélték annak köszönhetően, hogy Ovaron tartózkodtak, a Galaktikus tanács ülésén. A dolgok ekkor gyorsultak fel, a császári pár mindent megpróbált azért, hogy lefogassa az Embertelen királyi családot, Ronan és Kalli pedig ekkor kezdtek a lehető legtöbbet lobbizni a nemesi házak között, hogy minél többen álljanak az ő oldalukra és forduljanak szembe a császárral. Az idő sürgette őket, nem csak Annihilus és serege volt a gond, hanem még a Phalanx is feltűnt a semmiből, illetve a kree-skrull háborúk sem akartak véget érni. És a Földön a démonok eljövetele is súlyos volt, főleg, hogy Kalli tudta, hogy mi lesz a végső céljuk, de a Galaktikus Tanácsban senki sem hallgatott rá és kinevette, hogy ez badarság. De a tervek szerencsére felálltak arra, hogy miként is döntsék meg a császárt. 2025-ben sikerült végre csapdába csalni a Megnevezhetetlent, Kalli nem örült annak, hogy a férfi megölése volt az egyetlen opció ebben a kérdésben. A nemesi családok jelentős részével együtt csalták annak az évnek a elején a csapdába, az ellene menők jelentős része odaveszett a férfi elleni csatában, de végül sikerült megölni. A császárnő ekkor már terhes volt a trónörökössel, de Nephthys összeomlott a férje halála után és megőrült, néhány nappal a fia születése után el is hunyt. Az újszülött császártól a hatalmat pedig igazából már nem volt nehéz elvenni.
Az együtt töltött idő összekovácsolta Ronan-t és Kallit és az évek alatt egymásba szerettek, a trón átvétele miatt amúgy is össze kellett házasodniuk, de az már hatalmas felháborodást keltett, hogy a nő nem mondott le, hanem Ronan megkoronáztatta császárnővé. Kalli a nagyszülei fiát örökbe fogadta, végül is a saját világában a fiú az apja volt. Ez a korszak lett a Kree Birodalom aranykora, amikor Ronan és Kalli uralkodott, a skrullokat sikeresen kiverték a saját birodalmukból, a shi’arokkal újra szövetséget kötöttek, Annihilus seregét megállították és visszaszorították és a phalanx sem jutott be hozzájuk. A férfi hitt abban, amit a felesége mesélt, így minden bolygón, kolónián nekiálltak védelmi állomásokat építtetni és az őrszemeket is módosították úgy, hogy a démoni és egyéb halott, vagy természetfeletti lényt is érzékelni képes legyen. Továbbra sem hitt senki nekik ebben, de azért figyelemmel kísérte, hogy mi is zajlik a Földön, ahol egyre rosszabb és rosszabb lett az állapot. Segítséget ugyan nem küldtek, az emberiségnél a kree-k fontosabbak voltak. Kalli is terhes lett, 2028-ban megszületett a pár saját gyermeke, egy másik fiú, Blasius nevet kapta. Ő és Blackagar testvérként nőttek fel. Persze Kalli később is harcolt a férje oldalán, ha szükség volt, márpedig szükségessé vált, amikor a skrullok és a többi ellenség is megjelent a Nagy Magellán Felhőben. Igaz soha sem nevelték arra, hogy uralkodó legyen, de az évek során gyönyörűen belenőtt a szerepbe és a nemesi családok is végül elfogadták így az embertelen uralmat. Annak ellenére, hogy a Földdel nem igen törődtek, leginkább a férje miatt, aki nem rajongott a primitív majmokért folyamatosan kapcsolatban maradt Gunnhild-dal, aki révén tájékozott maradt azzal kapcsolatban, hogy mi is zajlott a Földön. A császári család otthona a Hala maradt és ott éltek mind a négyen az udvartartásukkal, a megmaradt embertelenek és atlantisziak megkapták ugyanazt a bolygót, ami Kalli realitásában Új-Attilan volt, és ott támasztották fel a két fajt a genetikus nagyszülei.
Gunnhild révén szerzett tudomást arról, hogy mire készülnek és nehéz döntésre jutott, ha most nem akadályozzák meg őket, újra bekövetkezhet, ami korábban történt, az ő világában. Ha nem győznek, akkor a démonok az egész realitást kiirthatják. Úgy döntött, hogy Asgardra megy és segít, ez a kötelessége volt. Elmondta a férjének, hogy visszamegy a Földre, mind a ketten tudták, hogy valószínűleg ekkor látták egymást utoljára, a fiaitól nehezebben ment az elköszönés, igaz már felnőttek voltak, de nehezebben értették meg és fogadták el a császárnő döntését. Kalli pedig császárnőhöz nem túl méltóan kíséret nélkül, egyetlen vadászgéppel hagyta el a Kree Sztelláris Birodalom fővárosát, Hala-t, hogy a Földre menjen. Ott Gunnhild várta, aki pedig el is vitte Asgardra őt, hogy jelentkezhessen a feladatra.
Szakértelmek:
Magas fokon jártas a közelharcban, mind pusztakezes, mind fegyveres harcokban. Lőfegyvereket is magas fokon képes használni, ezek leginkább a kree, embertelen és atlantiszi fegyverekre igaz.
Anyanyelvi szinten beszéli az embertelen, atlantiszi/lemúriai és kree nyelveket. Az angolt is teljesen megérti, bár nem nagyon volt rá élete során szüksége.
Képességek:
Általános embertelen képességek, szuperhumán erő, reflexek és kitartás. A családtagjaihoz, vérvonalához hasonlóan ő is kétéltű. Azonban igen sokat élt Attilan-on kívül, így az ő immunrendszere alkalmazkodott már a világhoz és így nem gyenge neki.
A terrigen-ködből nyert képessége tűzmanipuláció és teremtés. Elemi szinten manipulálja a tüzet és látótávolságon belül bárhol megtudja idézni/létrehozni a tüzet, vagy akár a testfelülete bármelyik részén. Például: Egyrészt képes saját maga teremteni tüzet koncentráció révén, másrészt a környezetéből képes a hőt elvonni, amit aztán tűzzé formáz. Képes ezáltal támadásokat véghezvinni vele, robbanásokat előidézni, lényeket formázni a tűzből. A levegőt felforrósítani maga alatt és így repülni is.
Tulajdonában van még a nega-bandázs egyik fele, amivel még pár képességet szerzett:
- 10-es erőkategóriával ruházta fel a hordozót (10 tonna felemelése és kinyomása)
- Repülés
- Hatodik érzék
- Közlekedés az űrben oxigén vagy bármilyen életfenntartó rendszer nélkül
- Képes elnyelni és átalakítani kozmikus energiákat és azokat felhasználni lézerként és energiatérként, de jóval gyenbébben, mint a Kvantum bandázs.
- A bandázs képes átjárót nyitni a Negatív Zónába.
Ronan és Kalli:
Egyéb név(i): Kalli, Pher
Faj: embertelen (negyed-vérig atlantiszi)
Nem: nő
Jellem: jó
Személyazonosság: közismert
Születési helye és idő: 2160. december 8., Új-Attilan, Nagy Magellán Felhő
Kor: 71 év (20as éveinek végén lévő nőnek néz ki) (2023-ban volt 50 éves, 2210-ből került a múltba)
Család: A McKenzie-Boltagon dinasztia/királyicsalád tagja
Foglalkozás: A Kree Sztelláris Birodalom császárnője
- Melissa Boltagon – anyai nagymama, él
- Lyron McKenzie – anyai nagyapa, él
- - Doria McKenzie-Boltagon –nagynéni, halott
- - Namor McKenzie – nagybáty, halott
- - Lyra McKenzie-Boltagon – „anya” (saját realitásában ő volt az anyja), nagynéni, él
- Nephthys Boltagon – apai nagyanya, halott
- Unspoken – apai nagyapa, halott
- - Blackagar Boltagon – „apa”/mostohafiú, él (saját realitásában ő volt az apja)
- Ronan, a Vádló – férj, él
- - Blasius McKenzie-Boltagon – fia, él
- Doria McKenize-Boltagon – nagynéni, él (ő volt a jövőből visszautazott)
Testmagassága: 175 cm
Testsúlya:68 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: szőke
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: hajában a fekete minta
Repülési sebesség: 300km/óra (100km/óra a képességgel a többi a bandázs)
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges
Előtörténet:
Előtörténet a Reneszánsz világba való megérkezésig.
Kalli miután a Reneszánsz realitásba érkezett a SHIELD-hez ment, hiszen a saját világából emlékezett arra, hogy a nagyapja ebben az időben a tagja a Bosszú Angyalainak. Elfogatta magát, majd így a király elé került, aki Attilanra vitte. Itt a sikerült a személyazonosságát tisztázni és a családja is elfogadta a hercegnőt. Azonban eddigre háborúban állt Attilan és a Kree Birodalom Kalli pedig a kree-k vérszerinti trónörököse volt, az Attilan-i trónt pedig a közös megegyezés alapján csak abban az esetben örökölhette, ha mindenki más kihal előle. Ő tudta, hogy mi készül a világ és a realitás ellen és nem akarta, hogy az Emberteleneket az őrült Megnevezhetetlen eltörölje, a nagyanyjával egyeztetve még 2023-ban Hala-ra utazott, hogy Ronan segítségére legyen és a Vádlónak felajánlja az egyetlen dolgot, amit tehetett ebben a helyzetben, hogy segítse a férfit abban, hogy megszerezhesse a kree trónt és visszavegye a Kree Birodalom irányítását a császári pártól. Ez pedig nem volt más, mint a keze, így lett Ronan jegyese pusztán politikai érdekből. 2024-ben sikerült elérni azt, hogy végre elismerjék, mint trónörököst addig a pillanatig csak igaz, amíg az uralkodópár örököse meg nem születik. Ebben az évben történt Attilan pusztulása is, a családja jelentős része odaveszett a Földön, de a nagyszülei, nagynénje, Lockjaw és Lord Gorgon túlélték annak köszönhetően, hogy Ovaron tartózkodtak, a Galaktikus tanács ülésén. A dolgok ekkor gyorsultak fel, a császári pár mindent megpróbált azért, hogy lefogassa az Embertelen királyi családot, Ronan és Kalli pedig ekkor kezdtek a lehető legtöbbet lobbizni a nemesi házak között, hogy minél többen álljanak az ő oldalukra és forduljanak szembe a császárral. Az idő sürgette őket, nem csak Annihilus és serege volt a gond, hanem még a Phalanx is feltűnt a semmiből, illetve a kree-skrull háborúk sem akartak véget érni. És a Földön a démonok eljövetele is súlyos volt, főleg, hogy Kalli tudta, hogy mi lesz a végső céljuk, de a Galaktikus Tanácsban senki sem hallgatott rá és kinevette, hogy ez badarság. De a tervek szerencsére felálltak arra, hogy miként is döntsék meg a császárt. 2025-ben sikerült végre csapdába csalni a Megnevezhetetlent, Kalli nem örült annak, hogy a férfi megölése volt az egyetlen opció ebben a kérdésben. A nemesi családok jelentős részével együtt csalták annak az évnek a elején a csapdába, az ellene menők jelentős része odaveszett a férfi elleni csatában, de végül sikerült megölni. A császárnő ekkor már terhes volt a trónörökössel, de Nephthys összeomlott a férje halála után és megőrült, néhány nappal a fia születése után el is hunyt. Az újszülött császártól a hatalmat pedig igazából már nem volt nehéz elvenni.
Az együtt töltött idő összekovácsolta Ronan-t és Kallit és az évek alatt egymásba szerettek, a trón átvétele miatt amúgy is össze kellett házasodniuk, de az már hatalmas felháborodást keltett, hogy a nő nem mondott le, hanem Ronan megkoronáztatta császárnővé. Kalli a nagyszülei fiát örökbe fogadta, végül is a saját világában a fiú az apja volt. Ez a korszak lett a Kree Birodalom aranykora, amikor Ronan és Kalli uralkodott, a skrullokat sikeresen kiverték a saját birodalmukból, a shi’arokkal újra szövetséget kötöttek, Annihilus seregét megállították és visszaszorították és a phalanx sem jutott be hozzájuk. A férfi hitt abban, amit a felesége mesélt, így minden bolygón, kolónián nekiálltak védelmi állomásokat építtetni és az őrszemeket is módosították úgy, hogy a démoni és egyéb halott, vagy természetfeletti lényt is érzékelni képes legyen. Továbbra sem hitt senki nekik ebben, de azért figyelemmel kísérte, hogy mi is zajlik a Földön, ahol egyre rosszabb és rosszabb lett az állapot. Segítséget ugyan nem küldtek, az emberiségnél a kree-k fontosabbak voltak. Kalli is terhes lett, 2028-ban megszületett a pár saját gyermeke, egy másik fiú, Blasius nevet kapta. Ő és Blackagar testvérként nőttek fel. Persze Kalli később is harcolt a férje oldalán, ha szükség volt, márpedig szükségessé vált, amikor a skrullok és a többi ellenség is megjelent a Nagy Magellán Felhőben. Igaz soha sem nevelték arra, hogy uralkodó legyen, de az évek során gyönyörűen belenőtt a szerepbe és a nemesi családok is végül elfogadták így az embertelen uralmat. Annak ellenére, hogy a Földdel nem igen törődtek, leginkább a férje miatt, aki nem rajongott a primitív majmokért folyamatosan kapcsolatban maradt Gunnhild-dal, aki révén tájékozott maradt azzal kapcsolatban, hogy mi is zajlott a Földön. A császári család otthona a Hala maradt és ott éltek mind a négyen az udvartartásukkal, a megmaradt embertelenek és atlantisziak megkapták ugyanazt a bolygót, ami Kalli realitásában Új-Attilan volt, és ott támasztották fel a két fajt a genetikus nagyszülei.
Gunnhild révén szerzett tudomást arról, hogy mire készülnek és nehéz döntésre jutott, ha most nem akadályozzák meg őket, újra bekövetkezhet, ami korábban történt, az ő világában. Ha nem győznek, akkor a démonok az egész realitást kiirthatják. Úgy döntött, hogy Asgardra megy és segít, ez a kötelessége volt. Elmondta a férjének, hogy visszamegy a Földre, mind a ketten tudták, hogy valószínűleg ekkor látták egymást utoljára, a fiaitól nehezebben ment az elköszönés, igaz már felnőttek voltak, de nehezebben értették meg és fogadták el a császárnő döntését. Kalli pedig császárnőhöz nem túl méltóan kíséret nélkül, egyetlen vadászgéppel hagyta el a Kree Sztelláris Birodalom fővárosát, Hala-t, hogy a Földre menjen. Ott Gunnhild várta, aki pedig el is vitte Asgardra őt, hogy jelentkezhessen a feladatra.
Szakértelmek:
Magas fokon jártas a közelharcban, mind pusztakezes, mind fegyveres harcokban. Lőfegyvereket is magas fokon képes használni, ezek leginkább a kree, embertelen és atlantiszi fegyverekre igaz.
Anyanyelvi szinten beszéli az embertelen, atlantiszi/lemúriai és kree nyelveket. Az angolt is teljesen megérti, bár nem nagyon volt rá élete során szüksége.
Képességek:
Általános embertelen képességek, szuperhumán erő, reflexek és kitartás. A családtagjaihoz, vérvonalához hasonlóan ő is kétéltű. Azonban igen sokat élt Attilan-on kívül, így az ő immunrendszere alkalmazkodott már a világhoz és így nem gyenge neki.
A terrigen-ködből nyert képessége tűzmanipuláció és teremtés. Elemi szinten manipulálja a tüzet és látótávolságon belül bárhol megtudja idézni/létrehozni a tüzet, vagy akár a testfelülete bármelyik részén. Például: Egyrészt képes saját maga teremteni tüzet koncentráció révén, másrészt a környezetéből képes a hőt elvonni, amit aztán tűzzé formáz. Képes ezáltal támadásokat véghezvinni vele, robbanásokat előidézni, lényeket formázni a tűzből. A levegőt felforrósítani maga alatt és így repülni is.
Tulajdonában van még a nega-bandázs egyik fele, amivel még pár képességet szerzett:
- 10-es erőkategóriával ruházta fel a hordozót (10 tonna felemelése és kinyomása)
- Repülés
- Hatodik érzék
- Közlekedés az űrben oxigén vagy bármilyen életfenntartó rendszer nélkül
- Képes elnyelni és átalakítani kozmikus energiákat és azokat felhasználni lézerként és energiatérként, de jóval gyenbébben, mint a Kvantum bandázs.
- A bandázs képes átjárót nyitni a Negatív Zónába.
Ronan és Kalli:
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: 2044 – A pusztulás
Jövök.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: 2044 – A pusztulás
Név: Gunnhild Morsus
Egyéb név(i): Gunny, Hild, Hercegnő, Valkűr
Faj: fél-asgardi (negyed vér jégóriás), mutáns (lupine)
Nem: nő
Jellem: semleges, ezenfelül határozottan Loki vér ellenes, kivétel a szűk családi kör, azaz Hela, Jörmungand, Fenrir, az anyja és ezeknek a leszármazottai, minden más Loki vérű személyre vadászik
Személyazonosság: közismert
Születési helye és idő: 2050. szeptember 23., Asgard város
Kor: 181 év (20as éveinek közepén lévő fiatal nőnek néz ki) (2023-ban volt 160 éves, 2210-ből került a múltba)
Család: Az Asgardi királyi család és a Morsus família tagja
- Thorhalla Lokidottir – anya, él
- Michael Dorten Morsus – apa, él
- Einar Thorson – mostohaapa, él
--- Asvald Einarson – féltestvér, él
--- Fonn Einarson – féltestvér, él
A többi rokont nem sorolom, több van, mint Kalli-nak
Foglalkozás: valkűr/katona, fejvadász, hercegnő (Asgard, Jotunheim, Helheim és Niflheim hercegnője), Ex Bosszú és Árny Angyal
Testmagassága: 187 cm
Testsúlya: 80 kg
Szeme színe: zöld
Haja színe: szürke (eredetileg: szőke)
Bőre színe: szürke (eredetileg: sokszínű)
Különleges ismertetőjel: külső, de mivel alakváltó, ez folyamatosan változhat
Repülési sebesség: alapvetően nincs, alakváltástól függően változhat
Egészségi állapot/ betegségek: nincs
Előtörténet:
Előtörténet a Reneszánsz világba való megérkezésig.
Gunny miután találkozott a nagyszüleivel és bemutatkozott az anyjának, illetve Asgardon a királyi családnak felkereste Miller-t, hogy adjon neki valami munkát. Miután a nő elmondta, hogy mikkel is foglalkozott korábban Jon felvette őt az Árny Angyalok közé, hiszen ez volt a legjobb munkahely a félasgardi számára. Itt azonban némileg nem várt kelletlenség adódott, két alfa lupine egy helyen igencsak veszélyesnek bizonyult, főleg, amikor Logannal nekiálltak rivalizálni. A lupineságból adódóan bizonyos feszültség mindig is volt kettejük között, de ez soha sem hátráltatta a csapatot a feladatok terén. Saját maga persze elmondta csapaton, SHIELD-en és családokon belül is, hogy miért van itt és ez veszély lehet, így némileg felkészültek voltak, amikor még ebben az évben elindult az, amitől a legjobban tartott. Eddigre kiderült számára, hogy Kalli is visszajutott, azaz azt jelentette, hogy Tao is. és mint a jövőben megtudták csak egy angyal lett volna képes arra, hogy elpusztítsa a tojásokat. Ezek szerint a rokona nem tette meg. A lánynak az invázió miatt nem maradt arra ideje, hogy újra belecsapjon abba, amit otthon is végzett, azaz a Loki véreket kezdje ölni, de a démonok is azok voltak, így újra felvette ellenül a csatát. Eddigre már tényleg csak új alakjában maradt és ez vált a régivel ellentétben véglegessé. A szürke szín a világ hangulatát is remekül tükrözte, jobban illet ide, mint a tarka. Mivel ismerte a démonokat, így saját maga némileg könnyedén vette fel a versenyt velük és a társait is tanította a gyengepontjaikra. Mikor visszaszorultak Asgardra Gunny nekilátott annak, hogy az anyjától és rokonaitól tanuljon elméleti mágiát, hogy felvehesse a versenyt a démonokkal és a rokonaival. Az élete ettől kezdve újra olyan volt, mint régen, az idő nem igazán számított a félvérsége miatt. Olyan volt, mintha újra nagyon fiatal és gyerek lenne, csak ezúttal tényleg nem harcot tanult, hanem azt, hogy miként lehet felismerni a mágiákat és miként lehet azok ellen védekezni.
A kapcsolatot tartotta Kalli-val, miközben arra készült, hogy az ostoba angyalt levadássza, ha tényleg itt van ebben a realitásban, de az ostrom miatt minderre nem igen kerülhetett sor. Nap mint nap harcolt Asgard városért, a családtagjai mellett. Korábban ilyenben nem igen volt része, hiszen otthon nagyjából a mostohaapja és az anyja uralkodása alatt béke volt, itt azonban a „nagyapjáé” közel sem volt az. Igazából nem bánta a harcokat, mert így ebben is fejlődött, már ha még volt hova fejlődnie. Saját maga számára soha sem volt kétséges, hogy a háború mire is ment ki, nem ejtettek foglyokat, és nem érdekelte ez a démonokat sem, őket egyszerűen az ölés és a pusztítás. A város védelmét az anyja és Amora látta el, a legtöbb rokona is újra itt élt, mert máshol nem lehetett. Testvérek harcoltak egymás ellen és még Jörmungand is csatlakozott végül újra a két húgához és öccséhez miután a Hydra-nak is vége lett. Négy testvér másik öt ellen, itt ők voltak igazából a nagy tényezők, a „gyermekek”, akik mindenben felülmúlták apjukat. Talán csak Helheim volt biztonságban, ugyanis ezek nem ölhették meg Hela-t. Az évek teltek, a halandók minden bizonnyal belefásultak volna a folyamatos harcba, de Gunny nem, mármint számára ez csak pár év volt, míg az egyszerű halandóknak valószínűleg az örökkévalóság. A másik pedig, hogy ez nem volt a Ragnarök, a démonok ezt soha sem hozhatták el, ez tartotta a legtöbbekben a reményt. 2044-re igazából a többi testvér, a démonok nagyképűségére építve merész húzásba kezdek, Ragnart kutatták, a merész húzás az volt, hogy a démonok valószínűleg azt hitték, hogy képesek a dimenziókat átívelő mágiával is idejutni, de valószínűleg még mindig Thorhalla volt a legjobb ebben Amora-val együtt. Gunny segített az anyjának és a másik nőnek, míg ők ketten teleportálás védelmet húztak fel a legtöbb helyre, olyan szintűt, hogy a realitásutazók sem tudtak volna oda megérkezni, mert egyszerűen átdobta őket a védőmágia az űrbe.
Amikor Ragnar nyomára akadtak, akkor azonnal üzent Kallistrate-nek, akivel amúgy is még mindig havonta egyszer legalább beszélt, hogy megtalálták lehetséges az utolsó testvért. A császárnő vissza is üzent neki, hogy eljön és segít felkutatni, így Gunny ment az embertelen elé és hozta Asgardra őt, hogy csatlakozzon hozzájuk.
Szakértelmek:
Igen magasan képzett harcos, nagyanyja, Lady Sif és Einar képezte ki valkűrnek és használni az Asgardi fegyvereket, illetve pusztakezes harcot is tőlük tanult. A modern harctudományokkal és fegyverekkel is hasonlóan van, azokat az apja tanította meg neki és amióta a Galaxisokat járja azóta még több másik faj harcművészetét, fegyverkezését is megtanulta.
Angolul, Asgardiul és Kree nyelven beszél folyékonyan. Magas szintű elméleti mágiatudása van, mind asgardi, démon és angyal mágia terén.
Képességek:
Lupine képességek:
- Macskaszerű kinézet, karmok és fogak csontok töréséhez elég erősek
- Fizikai ellenállás kisebb sebesülések ellen (kardok és pisztolygolyók még nem igen sebzik)
- Fejlett érzékszervek
- Emberinél sokkal nagyobb gyorsaság
- A lupine felismeri egymást szagról, hangról, kinézetről, ha élőben találkoznak, szinte semmiféle álca nem fedi el őket.
Asgardi öröksége, hogy jóval lassabban öregszik, mint az emberek, így akár több száz évig is elélhet. Asgardinak érzik és ő is megérzi a többi Asgardit és ilyen varázstárgyat a közelben, a betegségek ellen immunis.
Asgardi öröksége még az emberfeletti erő, 30-as erőkategóriával rendelkezik.
Anyai örökség még, ami a családban mindenkinél jelen van, 3as Asgardi mágia alakváltás, de ő másokat nem képes ezzel átváltoztatni, csak saját magát.
Külső:
Felszerelés:
Két igencsak ellenálló viking kard (kétkezes harchoz)
Íj (speciális nyílvesszőkkel)
2 félautomata gépfegyver (speciális tárakkal)
Egyéb név(i): Gunny, Hild, Hercegnő, Valkűr
Faj: fél-asgardi (negyed vér jégóriás), mutáns (lupine)
Nem: nő
Jellem: semleges, ezenfelül határozottan Loki vér ellenes, kivétel a szűk családi kör, azaz Hela, Jörmungand, Fenrir, az anyja és ezeknek a leszármazottai, minden más Loki vérű személyre vadászik
Személyazonosság: közismert
Születési helye és idő: 2050. szeptember 23., Asgard város
Kor: 181 év (20as éveinek közepén lévő fiatal nőnek néz ki) (2023-ban volt 160 éves, 2210-ből került a múltba)
Család: Az Asgardi királyi család és a Morsus família tagja
- Thorhalla Lokidottir – anya, él
- Michael Dorten Morsus – apa, él
- Einar Thorson – mostohaapa, él
--- Asvald Einarson – féltestvér, él
--- Fonn Einarson – féltestvér, él
A többi rokont nem sorolom, több van, mint Kalli-nak
Foglalkozás: valkűr/katona, fejvadász, hercegnő (Asgard, Jotunheim, Helheim és Niflheim hercegnője), Ex Bosszú és Árny Angyal
Testmagassága: 187 cm
Testsúlya: 80 kg
Szeme színe: zöld
Haja színe: szürke (eredetileg: szőke)
Bőre színe: szürke (eredetileg: sokszínű)
Különleges ismertetőjel: külső, de mivel alakváltó, ez folyamatosan változhat
Repülési sebesség: alapvetően nincs, alakváltástól függően változhat
Egészségi állapot/ betegségek: nincs
Előtörténet:
Előtörténet a Reneszánsz világba való megérkezésig.
Gunny miután találkozott a nagyszüleivel és bemutatkozott az anyjának, illetve Asgardon a királyi családnak felkereste Miller-t, hogy adjon neki valami munkát. Miután a nő elmondta, hogy mikkel is foglalkozott korábban Jon felvette őt az Árny Angyalok közé, hiszen ez volt a legjobb munkahely a félasgardi számára. Itt azonban némileg nem várt kelletlenség adódott, két alfa lupine egy helyen igencsak veszélyesnek bizonyult, főleg, amikor Logannal nekiálltak rivalizálni. A lupineságból adódóan bizonyos feszültség mindig is volt kettejük között, de ez soha sem hátráltatta a csapatot a feladatok terén. Saját maga persze elmondta csapaton, SHIELD-en és családokon belül is, hogy miért van itt és ez veszély lehet, így némileg felkészültek voltak, amikor még ebben az évben elindult az, amitől a legjobban tartott. Eddigre kiderült számára, hogy Kalli is visszajutott, azaz azt jelentette, hogy Tao is. és mint a jövőben megtudták csak egy angyal lett volna képes arra, hogy elpusztítsa a tojásokat. Ezek szerint a rokona nem tette meg. A lánynak az invázió miatt nem maradt arra ideje, hogy újra belecsapjon abba, amit otthon is végzett, azaz a Loki véreket kezdje ölni, de a démonok is azok voltak, így újra felvette ellenül a csatát. Eddigre már tényleg csak új alakjában maradt és ez vált a régivel ellentétben véglegessé. A szürke szín a világ hangulatát is remekül tükrözte, jobban illet ide, mint a tarka. Mivel ismerte a démonokat, így saját maga némileg könnyedén vette fel a versenyt velük és a társait is tanította a gyengepontjaikra. Mikor visszaszorultak Asgardra Gunny nekilátott annak, hogy az anyjától és rokonaitól tanuljon elméleti mágiát, hogy felvehesse a versenyt a démonokkal és a rokonaival. Az élete ettől kezdve újra olyan volt, mint régen, az idő nem igazán számított a félvérsége miatt. Olyan volt, mintha újra nagyon fiatal és gyerek lenne, csak ezúttal tényleg nem harcot tanult, hanem azt, hogy miként lehet felismerni a mágiákat és miként lehet azok ellen védekezni.
A kapcsolatot tartotta Kalli-val, miközben arra készült, hogy az ostoba angyalt levadássza, ha tényleg itt van ebben a realitásban, de az ostrom miatt minderre nem igen kerülhetett sor. Nap mint nap harcolt Asgard városért, a családtagjai mellett. Korábban ilyenben nem igen volt része, hiszen otthon nagyjából a mostohaapja és az anyja uralkodása alatt béke volt, itt azonban a „nagyapjáé” közel sem volt az. Igazából nem bánta a harcokat, mert így ebben is fejlődött, már ha még volt hova fejlődnie. Saját maga számára soha sem volt kétséges, hogy a háború mire is ment ki, nem ejtettek foglyokat, és nem érdekelte ez a démonokat sem, őket egyszerűen az ölés és a pusztítás. A város védelmét az anyja és Amora látta el, a legtöbb rokona is újra itt élt, mert máshol nem lehetett. Testvérek harcoltak egymás ellen és még Jörmungand is csatlakozott végül újra a két húgához és öccséhez miután a Hydra-nak is vége lett. Négy testvér másik öt ellen, itt ők voltak igazából a nagy tényezők, a „gyermekek”, akik mindenben felülmúlták apjukat. Talán csak Helheim volt biztonságban, ugyanis ezek nem ölhették meg Hela-t. Az évek teltek, a halandók minden bizonnyal belefásultak volna a folyamatos harcba, de Gunny nem, mármint számára ez csak pár év volt, míg az egyszerű halandóknak valószínűleg az örökkévalóság. A másik pedig, hogy ez nem volt a Ragnarök, a démonok ezt soha sem hozhatták el, ez tartotta a legtöbbekben a reményt. 2044-re igazából a többi testvér, a démonok nagyképűségére építve merész húzásba kezdek, Ragnart kutatták, a merész húzás az volt, hogy a démonok valószínűleg azt hitték, hogy képesek a dimenziókat átívelő mágiával is idejutni, de valószínűleg még mindig Thorhalla volt a legjobb ebben Amora-val együtt. Gunny segített az anyjának és a másik nőnek, míg ők ketten teleportálás védelmet húztak fel a legtöbb helyre, olyan szintűt, hogy a realitásutazók sem tudtak volna oda megérkezni, mert egyszerűen átdobta őket a védőmágia az űrbe.
Amikor Ragnar nyomára akadtak, akkor azonnal üzent Kallistrate-nek, akivel amúgy is még mindig havonta egyszer legalább beszélt, hogy megtalálták lehetséges az utolsó testvért. A császárnő vissza is üzent neki, hogy eljön és segít felkutatni, így Gunny ment az embertelen elé és hozta Asgardra őt, hogy csatlakozzon hozzájuk.
Szakértelmek:
Igen magasan képzett harcos, nagyanyja, Lady Sif és Einar képezte ki valkűrnek és használni az Asgardi fegyvereket, illetve pusztakezes harcot is tőlük tanult. A modern harctudományokkal és fegyverekkel is hasonlóan van, azokat az apja tanította meg neki és amióta a Galaxisokat járja azóta még több másik faj harcművészetét, fegyverkezését is megtanulta.
Angolul, Asgardiul és Kree nyelven beszél folyékonyan. Magas szintű elméleti mágiatudása van, mind asgardi, démon és angyal mágia terén.
Képességek:
Lupine képességek:
- Macskaszerű kinézet, karmok és fogak csontok töréséhez elég erősek
- Fizikai ellenállás kisebb sebesülések ellen (kardok és pisztolygolyók még nem igen sebzik)
- Fejlett érzékszervek
- Emberinél sokkal nagyobb gyorsaság
- A lupine felismeri egymást szagról, hangról, kinézetről, ha élőben találkoznak, szinte semmiféle álca nem fedi el őket.
Asgardi öröksége, hogy jóval lassabban öregszik, mint az emberek, így akár több száz évig is elélhet. Asgardinak érzik és ő is megérzi a többi Asgardit és ilyen varázstárgyat a közelben, a betegségek ellen immunis.
Asgardi öröksége még az emberfeletti erő, 30-as erőkategóriával rendelkezik.
Anyai örökség még, ami a családban mindenkinél jelen van, 3as Asgardi mágia alakváltás, de ő másokat nem képes ezzel átváltoztatni, csak saját magát.
Külső:
Felszerelés:
Két igencsak ellenálló viking kard (kétkezes harchoz)
Íj (speciális nyílvesszőkkel)
2 félautomata gépfegyver (speciális tárakkal)
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders
Re: 2044 – A pusztulás
Név: Tyranis
Egyéb név(i): Halál Avatárja
Faj: örökkévaló (egykor mellé: kree hibrid) szuperzseni
Nem: nő
Jellem: gonosz; rideg, számító, már-már számítógép szintű logikára épülve gondolkodik, cselekszik
Személyazonosság: közismert
Születési helye és idő: 2020. június 6., Thanos egyik laborja
Kor: 24 év
Család: egyedülálló
- Thanos – apa; él
- A'Lars (alias Mentor) – nagyapja; él
- Sui-San – nagyanyja; halott
- - Eros (Űrróka) – nagybátyja; él
- Ko-Rel – anya, él
- - Zam-Rel – féltestvér, él
Foglalkozás: hódító, a Halál Avatárja
Testmagassága: 172 cm
Testsúlya: 63 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: ősz
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: megjelenés és a csík az arca jobb oldalán, ami aranyfényben világít, ha a képességeit használja
Repülési sebesség: 1200km/óra
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges
Előtörténet:
Előtörténet a 2023-ig.
Tyranis mit sem tudva arról, hogy mi zajlik a Földön, azon a kis primitív bolygón, nekilátott annak, hogy végre teljesítse az apja által ráruházott feladatot. Azaz a Végtelen gyémántok összegyűjtését. Ez sokkal több időt merített fel, mint számolt volna vele, mert az ékköveket nem igen használta senki és jól szét voltak szóródva. Így a többi dologhoz is hozzáfogott, amik felmerültek benne. Először is végre elment a Hibához, hogy kiderítse, hogy mik azok a lények, amik. Sikerült is magának levadásznia néhány különböző egyedet és megvizsgálni őket. Annihilus vesztére úgymond, mert a lánynak még inkább felkeltette a figyelmét és az érdeklődését ez a faj. Így jutott el végül magához a Megsemmisítő hullám vezetőjéhez, Annihilushoz, aki magát a halált testesítette meg. Ez a lény igazán olyan volt, ami nagyon sokáig képes lett volna lekötni Tyranis-t, így ott maradt egy időre, hogy a halál tudományában tovább fejlődhessen. Remek „mulattság” volt, hogy azok, akiket felkoncol nem halnak meg, mert folyamatosan feltámasztódnak. Mindez egy ideig volt lenyűgöző számára, majd úgy döntött, hogy a vezetőre kíváncsi, mármint a boncasztalon. Megannyi bolygót és kolóniát nézett végig, ahogyan lemészárolt a megállíthatatlan hullám, megannyi halál, ami a szent feladatához vitte őt még közelebb. Végül ironikusan ő volt az, aki meggyengítette az egész sereget azzal, hogy Annihilust magát boncolta fel és végezte ki. Már nem volt itt mit tanulnia, sem megtapasztalnia, így mindezek után távozott a seregtől. Ekkor szedte elő a saját kísérletét és hozta végre fizikálisan is létre a Phalanxot és nem csak szimulációkban. A faj minden képzeletét felülmúlta, sokkal jobban képesek voltak az asszimilációra, mint eredetileg tervezte. A segítségükkel a fél skrull galaxist és tejutat asszimilálták a phalanxba, nem igen volt megállás, egyedül az összefogott kree és shi’ar haderő volt az, ami képes volt arra, hogy megállítsa ezt a sereget. Itt is állóháború alakult ki, Tyranis pedig ekkor ment a gyémántokért, amiket végre megtalált a számítógép is. Eddigre 2030 körül lehetett az évszám földi idő szerint.
Az érdemei olyan sikeresek voltak eddigre, hogy a Halál is felfigyelt a lányra és mint korábban az apja, most ő lett a Halál Avatarja. Ezt is hasonló szent feladatnak fogta fel, mint Thanosét, révén az apja mindig is arra nevelte, hogy a Halál úrnő milyen fontos számukra. Tyranis pedig mindig is fanatista volt az irányába, így igazából nem is volt kétséges, hogy „elvállalja” mindezt. A következő jó öt-hat évet azzal töltötte, hogy a Végtelen gyémántokat kutatta, miközben a nevét már a univerzum szerte ismerték és olyan félelemmel ejtették ki, mint az apjáét, vagy Galactus-ét. Mivel nem voltak örökkévalók még mindig, így nagyon nem is volt senki, aki szembeszállhatott volna vele. 2036-ra sikerült is az összes Végtelen gyémántot és a kesztyűt is összegyűjtenie, ezzel pedig visszahozni az apját és a többi örökkévalót ebbe a realitásba. Persze megtette a megfelelő óvintézkedéseket is, hogy életben maradjon, csak utána adta át az ékköveket az apjának. És még átadás előtt eltörölte önnön félvérségét, hogy immáron csak tisztán örökkévalónak számítson, hogy jobban el tudja látni a feladatait, amik Thanos-hoz és a Halálhoz kötötték. Az örökkévalók persze amikor megtudták, hogy micsoda ő és hogyan jött létre megpróbálták megölni, de Thanos, az apja is ott volt és a védelemnek hála mellette állt, így nem tudták egyikőjüket sem megölni.
A következő majd 8 évben újra nekik dolgozott és tette a dolgát, egészen addig, amíg fel nem tűnt neki, hogy a Földön mi is zajlik. Már-már ami ott ment úgy tűnt, hogy egy idő után veszélyezteti majd a Halált, az apját és őt is. így az apja parancsára, ami persze a Halál úrnő érdekeit is szolgálta elindult a Földre, hogy megnézze, hogy mi is történik ott, révén a démonok az ottani örökkévalókat is megölték. A feladata az volt, hogy nyomozza ki a történéseket és lehetőleg semlegesítse a veszélyt, vagy érje el, hogy álljanak melléjük és a Halált szolgálják, hogy errefelé is minden leölt lélek az úrnőhöz jusson.
Szakértelmek/Képességek:
Rendelkezett egykor mind az örökkévalók, mind pedig a kree faji képességekkel. Amikor eltörölte a kree félvérségét a kree képességek is eltűntek, az örökkévalók pedig attól kezdve nem fél erősségűek voltak, hanem normálisak. Azonban fiatal kora miatt még mindig jelentős mennyiségű örökkévaló képesség nem jelentkezett nála.
50es erőkategóriával rendelkezik (30 alap + 2*10 tonna), 1200km/óra sebességgel képes repülni (hangsebesség). Akárcsak fajtásai ő is gyorsan gyógyul, betegségek és mérgek nem is hatnak rájuk. (Kivéve persze különlegesek) A koncentráció mértékétől függ ezen gyorsaság, amíg a regenerációra összpontosít, minden más képessége úgy csökken arra az időre.
Mint minden Örökkévaló tökéletesen ura a molekuláinak, képes gyógyulni (lásd feljebb) kivonni a vízből az oxigént, sőt szinte minden légkörre átalakítani a tüdejét. Ha az örökkévaló hamuvá égetik, akkor képes akár élő hamufelhőként is tovább mozogni egészen addig ameddig a molekulái helyre nem állnak és lassan újra élő nem lesz. Persze számára ez fele olyan gyorsan történik meg. Levegőre, ételre, italra nincs szüksége.
Képes kozmikus (radioaktív) energiasugarakat lőni a kezeiből, és mint minden Örökkévalót körbe vesz egy állandó védőmező. Ez olyan szorosan illeszkedik a testéhez, hogy nem is látszik. Ennek hála fegyverekből ágyuk, bombák sebzik őt. De ez is csak addig marad fent így ameddig nem koncentrálnak valami másnak a megnövelésére.
Az apja fontosnak tartotta a képzését, miknek jelentős részét szinte szó szerint feltöltötte a lányba számítógépekkel. Ennek köszönhetően mesteri taktikus és hadvezér lett. Mesterien képzett közelharcos, legyen az pusztakezes, vagy fegyveres harc. Páratlanul ért a technológiákhoz legyen az elektronika, informatika, vagy éppen fizika igen sok ága (asztrológia, mechanika, stb.), ezen témakörökben maga is képes tervezni és elkészíteni szinte bármit. Folyékonyan beszéli a kree, az örökkévaló nyelvet.
Magas fokú tudása van biológiából, anatómiából az összes ismert nagyobb faj felépítését, képességeit ismeri igencsak behatóan és szinte minden ehhez tartozó tudományból is van tudása, genetika, virológia, mikrobiológia. Mindezek igen fontosak számára, hogy a halál tudományát megértse és megfejtse.
Lényegében mindent tud, amit az apja is, mert Thanos minden információját és tudását feltöltötte a lány elméjébe, ezenfelül eidetikus memóriával rendelkezik, bármit, amit életében látott, hallott, vagy érzékelt képes tökéletesen felidézni bármikor, az örökkévaló származása miatt pedig emlékezetveszéssel sem kell számolnia emiatt.
Megjegyzések:
Egy valamiben tér el a kari a 2023-astól, az pedig az, hogy neki most már megvan az a kardja, amit Tyranis-nak 3. szinten megveszek. Vagyis upgrade-t kap az aktuális, hogy kozmikus ereklye legyen.
A kard képessége úgy, hogy ereklye lett, igencsak ellenálló (nagyon nehezen törhető) és sokkal több mindent átvág, mint korábban, vagy egy sima kard. A kard pedig egyfajta hatodik érzéket ad Tyranis számára, ha a kezébe fogja a kardot és koncentrál, megérzi a közelében tartózkodókat, azt, hogy milyen irányban vannak és a azt, hogy milyesfajta erővel rendelkeznek. Ennek erejét már nem képes, csak azt, hogy milyen fajta erő lehet. A kard képessége leginkább úgy működik, mint Daredevil (Fenegyerek) képessége, hullámokat bocsát ki és ezen idő alatt azoknak a segítségével észleli Tyranis a világot, azaz még a láthatatlan ellenfeleket is képes így érzékelni, hiszen a hullámok fennakadnak bennük, még ha nem is láthatóak.
Külső:
Egyéb név(i): Halál Avatárja
Faj: örökkévaló (egykor mellé: kree hibrid) szuperzseni
Nem: nő
Jellem: gonosz; rideg, számító, már-már számítógép szintű logikára épülve gondolkodik, cselekszik
Személyazonosság: közismert
Születési helye és idő: 2020. június 6., Thanos egyik laborja
Kor: 24 év
Család: egyedülálló
- Thanos – apa; él
- A'Lars (alias Mentor) – nagyapja; él
- Sui-San – nagyanyja; halott
- - Eros (Űrróka) – nagybátyja; él
- Ko-Rel – anya, él
- - Zam-Rel – féltestvér, él
Foglalkozás: hódító, a Halál Avatárja
Testmagassága: 172 cm
Testsúlya: 63 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: ősz
Bőre színe: kaukázusi
Különleges ismertetőjel: megjelenés és a csík az arca jobb oldalán, ami aranyfényben világít, ha a képességeit használja
Repülési sebesség: 1200km/óra
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges
Előtörténet:
Előtörténet a 2023-ig.
Tyranis mit sem tudva arról, hogy mi zajlik a Földön, azon a kis primitív bolygón, nekilátott annak, hogy végre teljesítse az apja által ráruházott feladatot. Azaz a Végtelen gyémántok összegyűjtését. Ez sokkal több időt merített fel, mint számolt volna vele, mert az ékköveket nem igen használta senki és jól szét voltak szóródva. Így a többi dologhoz is hozzáfogott, amik felmerültek benne. Először is végre elment a Hibához, hogy kiderítse, hogy mik azok a lények, amik. Sikerült is magának levadásznia néhány különböző egyedet és megvizsgálni őket. Annihilus vesztére úgymond, mert a lánynak még inkább felkeltette a figyelmét és az érdeklődését ez a faj. Így jutott el végül magához a Megsemmisítő hullám vezetőjéhez, Annihilushoz, aki magát a halált testesítette meg. Ez a lény igazán olyan volt, ami nagyon sokáig képes lett volna lekötni Tyranis-t, így ott maradt egy időre, hogy a halál tudományában tovább fejlődhessen. Remek „mulattság” volt, hogy azok, akiket felkoncol nem halnak meg, mert folyamatosan feltámasztódnak. Mindez egy ideig volt lenyűgöző számára, majd úgy döntött, hogy a vezetőre kíváncsi, mármint a boncasztalon. Megannyi bolygót és kolóniát nézett végig, ahogyan lemészárolt a megállíthatatlan hullám, megannyi halál, ami a szent feladatához vitte őt még közelebb. Végül ironikusan ő volt az, aki meggyengítette az egész sereget azzal, hogy Annihilust magát boncolta fel és végezte ki. Már nem volt itt mit tanulnia, sem megtapasztalnia, így mindezek után távozott a seregtől. Ekkor szedte elő a saját kísérletét és hozta végre fizikálisan is létre a Phalanxot és nem csak szimulációkban. A faj minden képzeletét felülmúlta, sokkal jobban képesek voltak az asszimilációra, mint eredetileg tervezte. A segítségükkel a fél skrull galaxist és tejutat asszimilálták a phalanxba, nem igen volt megállás, egyedül az összefogott kree és shi’ar haderő volt az, ami képes volt arra, hogy megállítsa ezt a sereget. Itt is állóháború alakult ki, Tyranis pedig ekkor ment a gyémántokért, amiket végre megtalált a számítógép is. Eddigre 2030 körül lehetett az évszám földi idő szerint.
Az érdemei olyan sikeresek voltak eddigre, hogy a Halál is felfigyelt a lányra és mint korábban az apja, most ő lett a Halál Avatarja. Ezt is hasonló szent feladatnak fogta fel, mint Thanosét, révén az apja mindig is arra nevelte, hogy a Halál úrnő milyen fontos számukra. Tyranis pedig mindig is fanatista volt az irányába, így igazából nem is volt kétséges, hogy „elvállalja” mindezt. A következő jó öt-hat évet azzal töltötte, hogy a Végtelen gyémántokat kutatta, miközben a nevét már a univerzum szerte ismerték és olyan félelemmel ejtették ki, mint az apjáét, vagy Galactus-ét. Mivel nem voltak örökkévalók még mindig, így nagyon nem is volt senki, aki szembeszállhatott volna vele. 2036-ra sikerült is az összes Végtelen gyémántot és a kesztyűt is összegyűjtenie, ezzel pedig visszahozni az apját és a többi örökkévalót ebbe a realitásba. Persze megtette a megfelelő óvintézkedéseket is, hogy életben maradjon, csak utána adta át az ékköveket az apjának. És még átadás előtt eltörölte önnön félvérségét, hogy immáron csak tisztán örökkévalónak számítson, hogy jobban el tudja látni a feladatait, amik Thanos-hoz és a Halálhoz kötötték. Az örökkévalók persze amikor megtudták, hogy micsoda ő és hogyan jött létre megpróbálták megölni, de Thanos, az apja is ott volt és a védelemnek hála mellette állt, így nem tudták egyikőjüket sem megölni.
A következő majd 8 évben újra nekik dolgozott és tette a dolgát, egészen addig, amíg fel nem tűnt neki, hogy a Földön mi is zajlik. Már-már ami ott ment úgy tűnt, hogy egy idő után veszélyezteti majd a Halált, az apját és őt is. így az apja parancsára, ami persze a Halál úrnő érdekeit is szolgálta elindult a Földre, hogy megnézze, hogy mi is történik ott, révén a démonok az ottani örökkévalókat is megölték. A feladata az volt, hogy nyomozza ki a történéseket és lehetőleg semlegesítse a veszélyt, vagy érje el, hogy álljanak melléjük és a Halált szolgálják, hogy errefelé is minden leölt lélek az úrnőhöz jusson.
Szakértelmek/Képességek:
Rendelkezett egykor mind az örökkévalók, mind pedig a kree faji képességekkel. Amikor eltörölte a kree félvérségét a kree képességek is eltűntek, az örökkévalók pedig attól kezdve nem fél erősségűek voltak, hanem normálisak. Azonban fiatal kora miatt még mindig jelentős mennyiségű örökkévaló képesség nem jelentkezett nála.
50es erőkategóriával rendelkezik (30 alap + 2*10 tonna), 1200km/óra sebességgel képes repülni (hangsebesség). Akárcsak fajtásai ő is gyorsan gyógyul, betegségek és mérgek nem is hatnak rájuk. (Kivéve persze különlegesek) A koncentráció mértékétől függ ezen gyorsaság, amíg a regenerációra összpontosít, minden más képessége úgy csökken arra az időre.
Mint minden Örökkévaló tökéletesen ura a molekuláinak, képes gyógyulni (lásd feljebb) kivonni a vízből az oxigént, sőt szinte minden légkörre átalakítani a tüdejét. Ha az örökkévaló hamuvá égetik, akkor képes akár élő hamufelhőként is tovább mozogni egészen addig ameddig a molekulái helyre nem állnak és lassan újra élő nem lesz. Persze számára ez fele olyan gyorsan történik meg. Levegőre, ételre, italra nincs szüksége.
Képes kozmikus (radioaktív) energiasugarakat lőni a kezeiből, és mint minden Örökkévalót körbe vesz egy állandó védőmező. Ez olyan szorosan illeszkedik a testéhez, hogy nem is látszik. Ennek hála fegyverekből ágyuk, bombák sebzik őt. De ez is csak addig marad fent így ameddig nem koncentrálnak valami másnak a megnövelésére.
Az apja fontosnak tartotta a képzését, miknek jelentős részét szinte szó szerint feltöltötte a lányba számítógépekkel. Ennek köszönhetően mesteri taktikus és hadvezér lett. Mesterien képzett közelharcos, legyen az pusztakezes, vagy fegyveres harc. Páratlanul ért a technológiákhoz legyen az elektronika, informatika, vagy éppen fizika igen sok ága (asztrológia, mechanika, stb.), ezen témakörökben maga is képes tervezni és elkészíteni szinte bármit. Folyékonyan beszéli a kree, az örökkévaló nyelvet.
Magas fokú tudása van biológiából, anatómiából az összes ismert nagyobb faj felépítését, képességeit ismeri igencsak behatóan és szinte minden ehhez tartozó tudományból is van tudása, genetika, virológia, mikrobiológia. Mindezek igen fontosak számára, hogy a halál tudományát megértse és megfejtse.
Lényegében mindent tud, amit az apja is, mert Thanos minden információját és tudását feltöltötte a lány elméjébe, ezenfelül eidetikus memóriával rendelkezik, bármit, amit életében látott, hallott, vagy érzékelt képes tökéletesen felidézni bármikor, az örökkévaló származása miatt pedig emlékezetveszéssel sem kell számolnia emiatt.
Megjegyzések:
Egy valamiben tér el a kari a 2023-astól, az pedig az, hogy neki most már megvan az a kardja, amit Tyranis-nak 3. szinten megveszek. Vagyis upgrade-t kap az aktuális, hogy kozmikus ereklye legyen.
A kard képessége úgy, hogy ereklye lett, igencsak ellenálló (nagyon nehezen törhető) és sokkal több mindent átvág, mint korábban, vagy egy sima kard. A kard pedig egyfajta hatodik érzéket ad Tyranis számára, ha a kezébe fogja a kardot és koncentrál, megérzi a közelében tartózkodókat, azt, hogy milyen irányban vannak és a azt, hogy milyesfajta erővel rendelkeznek. Ennek erejét már nem képes, csak azt, hogy milyen fajta erő lehet. A kard képessége leginkább úgy működik, mint Daredevil (Fenegyerek) képessége, hullámokat bocsát ki és ezen idő alatt azoknak a segítségével észleli Tyranis a világot, azaz még a láthatatlan ellenfeleket is képes így érzékelni, hiszen a hullámok fennakadnak bennük, még ha nem is láthatóak.
Külső:
_________________
Reneszánsz: Tyranis; Másik világból: Tyranis; Végtelen Háború: Tyranis, Angelica Butler, Világelme
Ultimate: Tyra Rel Brahe; Outsiders/Reneszánsz/AoA: Jonah Wright, Beatrice Mortimer; X-diák: Kaelyn Moore
Pólófelirat Reneszánsz: "Szóljatok, ha minden diákot elraboltak!"; Out: "A telepaták halkabban kiabáljanak!"
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Re: 2044 – A pusztulás
Név: William Tao
Egyéb neve (i): -
Faj: Természetfeletti
Nem: Férfi
Jellem: Szemlélődő
Személyazonosság: Nyílt, hamis
Születési helye és idő: 2053. június 4. Washington D.C.
Kor: 21 éves korában hunyt el, 136 évet élt természetfelettiként a saját világában, 21 éve él természetfelettiként ebben a világban
Család:
Apja – James Tao
Anyja – Ingrid Miller
Apai nagyapja – Jet Li Tao
Apai nagyanyja – Johanne Jones Tao
Anyai nagyapja – Jonathan Miller
Anyai nagyanyja – dr. Stephanie Miller
Foglalkozás: -
Testmagassága: 185 cm
Testsúlya: 87 kg
Szeme színe: barna
Haja színe: barna (kopasz)
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: Jobb kézfején tetoválás
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges/halott
Előtörténet:
Miután William a Földre érkezett, és elhagyta a tojások lelőhelyét, hosszú ideig járta Dél-Amerikát. Nem csak azért, mert eltévedt, azért is, mert egy bennszülött törzsre lelt, ahol a mutánsok iránti érzések nagyban elütöttek az eddig megfigyeltektől. Az istenként való bánásmód manifesztációja eddig nem képezte tárgyát William feljegyzéseinek, így hosszabb időt töltött a törzsnél, hogy megismerje ezt az érzést, viselkedést. Úgy vélte, nagyon hasznos lehet, ha alaposan tanulmányozza, hiszen az istenekhez való viszonyulás nagyban alakíthatja egy lehetséges jövőbeli istenkép kialakítását.
Végül elhagyta a törzset, és Európa felé vette az irányt, ismeretei szerint néhány országban sokkal szigorúbbak a szabályok az emberfeletti lényeket illetően, mint az USA-ban, és úgy vélte, érdekes kontraszt lenne az istenként való tisztelet után a megvetés ilyen fokát vizsgálni.
Azonban mielőtt megkezdhetné a vizsgálódást, a démonok légiója megkezdte invázióját, és mire elérte egy óceánjáróval Franciaország partjait, ott már nem várta más, csak hamu és tűz.
Mikor megtudta, hogy mi okozta a pusztulást, kapcsolatba próbált lépni a felsőbb körökkel, ám más angyalokon kívül nem sikerült elérnie senki, úgy tűnt, az ő Istene nem tudott már elég erőt felmutatni, hogy megmutassa magát.
William nem keseredett el, angyal társai pontosan tudták, hogy mit tett, pontosabban mit nem tett, és mind elfogadták döntését, hiszen Istennek mindannyiukkal célja van, és őt nem a pusztításra teremtette, így nem kérhetik rajta számon ezt. A többi angyallal összeállva egy menekülteket segítő csapatot alakítottak, ezzel újradefiniálták céljukat a Földön, Isten hiányában a legmagasabb rangú angyal adta ki ez parancsként. Ettől kezdve mind azért voltak ezen a világon, hogy a túlélőket védelmezzék, és legyőzzék a démonokat, akik felelősek a pusztulásért.
Az nyilvánvaló volt, hogy nem minden angyalt találtak meg a Földön ehhez a célhoz, ők azonban ettől kezdve nyíltan vállalták természetfeletti voltukat, hogy ezzel is több hitet öntsenek a túlélőkbe. Földalatti bunkereket építettek, angyali képességeik segítségével biztosították számukra az élethez szükséges körülményeket, és igyekeztek mindenkit megmenteni, akit csak tudtak.
Szakértelmek:
Roppant magas fokú számítógépes ismeretek, különlegesen tehetséges programozás és biztonsági rendszerek feltörése, építése terén (életében zseni volt). Az utóbbi húsz évben az orvostudományt sajátította el, hogy ezzel segíthessen a túlélők mindennapos problémáin, alapvetően sebészi szaktudással rendelkezik, amit egy másik angyaltól tanult, aki életében ezt a szakmát űzte.
Képességek:
Halott – teste megszűnt biológiailag funkcionálni a megszokott értelemben, nem kell lélegeznie, táplálkoznia, nem érez fájdalmat, fáradtságot, nem felejt, és nem kell aludnia. Ugyanakkor a normális regenerációja is leállt emiatt, sérülései gyógyulása sokkal lassabban történik, és csak akkor ha táplálékot vesz magához, és alszik.
Szellem – képes egyfajta szellemalakba változni. Ekkor két lehetősége van, egyszerűen kiléphet testéből, ami úgy fekszik tovább, mintha csak aludna – vagy meghalt volna. A másik lehetőség, hogy teste anyagtalanná válik, lelkével együtt lényegül át szellemmé, mely akarata szerint lehet láthatatlan vagy halványan derengő. Ebben az állapotában képes más lényekbe beleszállni, és azok szemén át látni a világot. Érzi, amit ők éreznek, és hallja a gondolataikat, ennek a képességnek köszönhetően tudja feltérképezni, megismerni az emberi érzelmeket, gondolkodást.
Túlélő – jobb kézfejére egy spirál van tetoválva, mely veszély esetén pulzálni, forogni kezd. Minél közelebb van a veszély, és minél nagyobb, annál erősebben pulzál, és gyorsabban forog.
Felszerelés:
-Kis méretű, alkarra erősíthető számítógépe a a 23. századból még mindig nála van, magasan fejlett technológiájának és zseniális szaktudásának köszönhetően ezzel a géppel még mindig a számítógépek és informatikai rendszerek mesterének mondható. Ultramodern miniatűr ARC reaktorának köszönhetően ez a számítógép talán még egyszer kibírná 2210-ig töltés nélkül.
-Általában van nála elsősegély felszerelés, hiszen akár az elpusztított világot járja túlélők után, akár a bunkereket ellenőrzi, mindig szükség lehet a segítségére.
-Az új célja kijelölése óta fegyvert hord magánál ezzel jelezve, hogy immáron kész ölni a Cél érdekében. Egy 9mm-es pisztolya van.
-Keresztje, Bibliája és egy palack szenteltvíz mindig van nála, hogy ha már orvosi tudása nem segít, átsegíthesse a szerencsétleneket békében a másvilágra.
-Általában tart magánál némi tartós élelmet és palackozott vizet, neki nincs rá szüksége, de ha túlélőre talál, olykor életbevágó lehet az élelem, hogy aztán eljuthassanak egy bunkerig.
Külső:
Megjegyzés:
Az előtörténetben némileg szabad kezet adtam magamnak, ha valahol elszaladt velem a ló, és túl nagy svunggal alakítottam a világot, szólj, és húzok belőle. Ja és azok, akik nem voltak az előző kalandon (Axe, Kevin) akár kerülhettek ezen bunkerek egyikébe, ha ez segít nekik esetleg az előtörténetnél.
Egyéb neve (i): -
Faj: Természetfeletti
Nem: Férfi
Jellem: Szemlélődő
Személyazonosság: Nyílt, hamis
Születési helye és idő: 2053. június 4. Washington D.C.
Kor: 21 éves korában hunyt el, 136 évet élt természetfelettiként a saját világában, 21 éve él természetfelettiként ebben a világban
Család:
Apja – James Tao
Anyja – Ingrid Miller
Apai nagyapja – Jet Li Tao
Apai nagyanyja – Johanne Jones Tao
Anyai nagyapja – Jonathan Miller
Anyai nagyanyja – dr. Stephanie Miller
Foglalkozás: -
Testmagassága: 185 cm
Testsúlya: 87 kg
Szeme színe: barna
Haja színe: barna (kopasz)
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: Jobb kézfején tetoválás
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges/halott
Előtörténet:
Miután William a Földre érkezett, és elhagyta a tojások lelőhelyét, hosszú ideig járta Dél-Amerikát. Nem csak azért, mert eltévedt, azért is, mert egy bennszülött törzsre lelt, ahol a mutánsok iránti érzések nagyban elütöttek az eddig megfigyeltektől. Az istenként való bánásmód manifesztációja eddig nem képezte tárgyát William feljegyzéseinek, így hosszabb időt töltött a törzsnél, hogy megismerje ezt az érzést, viselkedést. Úgy vélte, nagyon hasznos lehet, ha alaposan tanulmányozza, hiszen az istenekhez való viszonyulás nagyban alakíthatja egy lehetséges jövőbeli istenkép kialakítását.
Végül elhagyta a törzset, és Európa felé vette az irányt, ismeretei szerint néhány országban sokkal szigorúbbak a szabályok az emberfeletti lényeket illetően, mint az USA-ban, és úgy vélte, érdekes kontraszt lenne az istenként való tisztelet után a megvetés ilyen fokát vizsgálni.
Azonban mielőtt megkezdhetné a vizsgálódást, a démonok légiója megkezdte invázióját, és mire elérte egy óceánjáróval Franciaország partjait, ott már nem várta más, csak hamu és tűz.
Mikor megtudta, hogy mi okozta a pusztulást, kapcsolatba próbált lépni a felsőbb körökkel, ám más angyalokon kívül nem sikerült elérnie senki, úgy tűnt, az ő Istene nem tudott már elég erőt felmutatni, hogy megmutassa magát.
William nem keseredett el, angyal társai pontosan tudták, hogy mit tett, pontosabban mit nem tett, és mind elfogadták döntését, hiszen Istennek mindannyiukkal célja van, és őt nem a pusztításra teremtette, így nem kérhetik rajta számon ezt. A többi angyallal összeállva egy menekülteket segítő csapatot alakítottak, ezzel újradefiniálták céljukat a Földön, Isten hiányában a legmagasabb rangú angyal adta ki ez parancsként. Ettől kezdve mind azért voltak ezen a világon, hogy a túlélőket védelmezzék, és legyőzzék a démonokat, akik felelősek a pusztulásért.
Az nyilvánvaló volt, hogy nem minden angyalt találtak meg a Földön ehhez a célhoz, ők azonban ettől kezdve nyíltan vállalták természetfeletti voltukat, hogy ezzel is több hitet öntsenek a túlélőkbe. Földalatti bunkereket építettek, angyali képességeik segítségével biztosították számukra az élethez szükséges körülményeket, és igyekeztek mindenkit megmenteni, akit csak tudtak.
Szakértelmek:
Roppant magas fokú számítógépes ismeretek, különlegesen tehetséges programozás és biztonsági rendszerek feltörése, építése terén (életében zseni volt). Az utóbbi húsz évben az orvostudományt sajátította el, hogy ezzel segíthessen a túlélők mindennapos problémáin, alapvetően sebészi szaktudással rendelkezik, amit egy másik angyaltól tanult, aki életében ezt a szakmát űzte.
Képességek:
Halott – teste megszűnt biológiailag funkcionálni a megszokott értelemben, nem kell lélegeznie, táplálkoznia, nem érez fájdalmat, fáradtságot, nem felejt, és nem kell aludnia. Ugyanakkor a normális regenerációja is leállt emiatt, sérülései gyógyulása sokkal lassabban történik, és csak akkor ha táplálékot vesz magához, és alszik.
Szellem – képes egyfajta szellemalakba változni. Ekkor két lehetősége van, egyszerűen kiléphet testéből, ami úgy fekszik tovább, mintha csak aludna – vagy meghalt volna. A másik lehetőség, hogy teste anyagtalanná válik, lelkével együtt lényegül át szellemmé, mely akarata szerint lehet láthatatlan vagy halványan derengő. Ebben az állapotában képes más lényekbe beleszállni, és azok szemén át látni a világot. Érzi, amit ők éreznek, és hallja a gondolataikat, ennek a képességnek köszönhetően tudja feltérképezni, megismerni az emberi érzelmeket, gondolkodást.
Túlélő – jobb kézfejére egy spirál van tetoválva, mely veszély esetén pulzálni, forogni kezd. Minél közelebb van a veszély, és minél nagyobb, annál erősebben pulzál, és gyorsabban forog.
Felszerelés:
-Kis méretű, alkarra erősíthető számítógépe a a 23. századból még mindig nála van, magasan fejlett technológiájának és zseniális szaktudásának köszönhetően ezzel a géppel még mindig a számítógépek és informatikai rendszerek mesterének mondható. Ultramodern miniatűr ARC reaktorának köszönhetően ez a számítógép talán még egyszer kibírná 2210-ig töltés nélkül.
-Általában van nála elsősegély felszerelés, hiszen akár az elpusztított világot járja túlélők után, akár a bunkereket ellenőrzi, mindig szükség lehet a segítségére.
-Az új célja kijelölése óta fegyvert hord magánál ezzel jelezve, hogy immáron kész ölni a Cél érdekében. Egy 9mm-es pisztolya van.
-Keresztje, Bibliája és egy palack szenteltvíz mindig van nála, hogy ha már orvosi tudása nem segít, átsegíthesse a szerencsétleneket békében a másvilágra.
-Általában tart magánál némi tartós élelmet és palackozott vizet, neki nincs rá szüksége, de ha túlélőre talál, olykor életbevágó lehet az élelem, hogy aztán eljuthassanak egy bunkerig.
Külső:
Megjegyzés:
Az előtörténetben némileg szabad kezet adtam magamnak, ha valahol elszaladt velem a ló, és túl nagy svunggal alakítottam a világot, szólj, és húzok belőle. Ja és azok, akik nem voltak az előző kalandon (Axe, Kevin) akár kerülhettek ezen bunkerek egyikébe, ha ez segít nekik esetleg az előtörténetnél.
Godlaw / Tao- Adminisztrátor
- Hozzászólások száma : 2831
Hozzászólások régi : 3697
Korábbi szint/kredit : 14.szint - 40 kredit
Aktuális szint/kredit : 16.szint - 50 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 20.
Karakteradatok
Főkarakter: Tao
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders, Little SW
Re: 2044 – A pusztulás
Hmm úgy döntöttem, ha még lehet jönnék. A karakterem az X-diákom lesz. Holnap megcsinálom a karit ha megfelel.
_________________
Adam Taylor
Arisawa Mugurama
Adam Taylor- 7. szint - 16 kredit
- Hozzászólások száma : 561
Hozzászólások régi : 47
Korábbi szint/kredit : 1. szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 6. szint - 14 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Tartózkodási hely : New York
Karakteradatok
Főkarakter: Adam Taylor
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Asgardról induló csapat
- Gunny... kezdésre kész
- Kalli... kezdésre kész
- Tao... kezdésre kész
- Axe... előtöri
- Kevin Fuller... előtöri
- Adam Taylor... előtöri... Üdv köztünk
Magán szál
- Tyranis... kezdésre kész
előtöri/bővítést várom akkor akinek még nincs kész és még a jelentkezőket is!
- Gunny... kezdésre kész
- Kalli... kezdésre kész
- Tao... kezdésre kész
- Axe... előtöri
- Kevin Fuller... előtöri
- Adam Taylor... előtöri... Üdv köztünk
Magán szál
- Tyranis... kezdésre kész
előtöri/bővítést várom akkor akinek még nincs kész és még a jelentkezőket is!
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
Név: Kevin Fuller
Egyéb nevei: York Tábornok (General York)
Faj: Ember - Szuperhumán
Nem: Férfi
Jellem: Ember-Mutáns barát
Személyazonosság: Közismert
Születési hely, idő: 1993. Február 9. – Las Vegas, USA
Kor: 51
Család:
Foglalkozás: Ügyvéd, önjelölt igazság osztó
Testmagasság: 190 cm
Súly: 110 kg
Szem szín: Barna
Haj szín: Barna
Bőr szín: Kreol
Különleges ismertetőjel: -
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/Betegségek: Egészséges
Bővítés:
Előtörténet 2023-ig
A híresztelések és a nyomok alapján Kevin New York-ba tért vissza, ahol egy ügyvédi állás elfofadása mellett önjelölt igazságosztóvá vált, hogy bosszút álljon azokon akik felültették. Sok évnyi nyomozás és kutakodás után, a fáradtságot siker koronázta. A három egykori diáktársa immár a börtönben csücsül és Kevin tisztázta a nevét, ám ennek ellenére nem volt hajlandó visszatérni a régi személyiségéhez, az csak macerával járt volna. Tovább folytatta egyszemélyes keresztes hadjáratát, hogy megtisztítsa New York-ot a fertőtől. Szinte minden este "járőrözött" és fejlesztette a képességeit, tudását és fegyver kezelését. Nem maradt sokáig egyedül, mert a S.H.I.E.L.D. megkereste és felvételt ajánlottak neki az Avengers csapatban. Kevin két nap gondolkodás után, és miután mérlegelt minden egyes lehetőséget és végkimenetelt, döntött, és csatlakozott a csapathoz. Amerika Kapitány oldalán ketten együtt szinte verhetetlenek voltak, de öt évnyi szolgálat után az útjuk elvált. Rogers-t ugyanis egy küldetésre küldték, míg Kevin teljesen máshova lett kirendelve. A küldetés során Rogers a fejébe kapott egy golyót, ami végzett vele. Mikor ez Kevin tudomására jutott féktelen haragra gerjedt és kis híján elpusztította a bázist és saját magát is, ám a többieknek sikerült észhez téríteniük és az egyikük felkínálta nekik Rogers pajzsát, ami jóval erősebb volt Kevin acél pajzsánál. A férfi cserélt, már csak becsületből és tisztelet adásból is, ám Amerika Kapitány kosztümjét nem fogadta el, úgy érezte, még nem méltó rá, így a sajátját tartotta meg helyette. Az idő múlásával Kevinben a szérum, amit régebben belé nyomtak és ilyenné tették, folyamatosan dolgozott benne. 51 évesen még mindig kiváló egészségnek, fizikai és lelki állapotnak örvend, valamint a képességei is sokat fejlődtek az elmúlt 21 év alatt. Jó pár küldetésen részt vett már, és most, amikor érzi, hogy valami nagyon nagyszabású dolog van készülőben, Kevin készen áll. York Tábornokként, Rogers pajzsával és különböző fegyverekkel felvértezve készen áll, hogy szembe nézzen bármivel.
Ám mikor eljött az idő, hogy tényleg bizonyítson az emberiség, na arra ő sem számított. Démonok kezdték el ellepni New York-ot és a világot. A különböző szervezetek megpróbálták feltartóztatni, és véget vetni ennek az őrületnek, de egyre több démon szivárgott át, és a túl erő ellen tehetetlenek voltak. Kevin látva, hogy a világ egyre csak pusztul legjobb belátása szerint az egyetlen helyre vonult vissza, ami szerinte még biztonságos volt, Asgardba. Amikor átjutott a békeidő ott sem tartott sokáig. A démonok Asgard-ot is ostrom alá vették, de az istenek erősebbek és tapasztaltabbak voltak, mint az emberek a Földön, így sokkal nagyobb biztonsággal is tartották a várost. Az ostrom maga, már amikor zajlott, kegyetlen volt, a démonok nem tiszteltek semmit és senkit, de az asgardi nép bámulatra méltó. Az átmeneti szünetekben maguk az istenek tanították őket harcolni az ő, illetve középkori fegyverekkel, és minden egyes újabb ostrom alkalmával észrevette magán, hogy egyre biztosabban képes megvédeni a várost, és szolgálni az istenek seregét. Nem sok embernek adatik meg a lehetőség, hogy ilyen kalandban legyen része, bár ha arra gondolt, hogy ehhez ilyen vészterhes időre volt szükség, akkor mindjárt nem olyan jó ez a dolog.
2040-ben a démonok serege meggyenegült Asgard-nál és a védők számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a város és az asgardi kitartás meghozta gyümölcsét, és a démonok sereg lassan, de biztosan kiszorult Asgard területéről. Tudtam olyanokról, akiknek nem feltétlen kell a Bifröst, hogy átjusson Asgardba, és beszéltek róla, hogy az ellenség soraiban is van egy vagy több ilyen ember, lény. Kevin attól tartott, hogy most ezt az erősségüket használják, majd ki, de most elvoltak foglalva a megmaradt csapataik összeszedésével. Négy évvel később hírek érkeztek, hogy csapatot állítanak össze, akik megkeresik és Asgardba hozzák Ragnar-t, hogy felhasználják annak érdekében, hogy mindent visszatérítsenek a rendes kerékvágásba. Nem kellett sokat gondolkodnia, önként jelentkezett erre a feladatra, hiszen itt most a Föld is számít.
Szakértelmek:
A legtöbb lő-, és közelharci fegyver kezeléséhez remekül ért. Elboldogul a járművekkel is, legyen az motor, vagy autó. Ismeri a rendőrség és a kommandó taktikáját, logikáját és cselekvési sorrendjét, így sokkal könnyebben rejtőzik el előlük. Papírok hamisításában is jártas, így vett fel új személy azonosságot.
Képességek:
Minimális regenerációs képességgel is rendelkezik. Horzsolt, vágott, zúzott sérülések (5-15 perc), repedt, tört csontok gyógyulása(1-3 óra a mennyiségtől és a súlyosságától függően) Ez a fajta gyógyulás passzív, vagyis nem tudatos, esetleges ájulás bekövtkezésekor is működik.
Emellett ember feletti fizikai állóképességgel, tökéletes reflexekkel rendelkezik, valamint ember feletti erővel, amivel 3tonnás súlyt képes felemelni és kinyomni.
Felszerelések:
Steve Rogers - Amerika Kapitány pajzsa
2db 9mm-es Magnum
2db Lefűrészelt csövű puska
2db villanó gránát
2db kézi gránát
Egyéb nevei: York Tábornok (General York)
Faj: Ember - Szuperhumán
Nem: Férfi
Jellem: Ember-Mutáns barát
Személyazonosság: Közismert
Születési hely, idő: 1993. Február 9. – Las Vegas, USA
Kor: 51
Család:
- Apa: James Hogs
- Anya: Emily Hogs
- Testvér: Julie Hogs
Foglalkozás: Ügyvéd, önjelölt igazság osztó
Testmagasság: 190 cm
Súly: 110 kg
Szem szín: Barna
Haj szín: Barna
Bőr szín: Kreol
Különleges ismertetőjel: -
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/Betegségek: Egészséges
Bővítés:
Előtörténet 2023-ig
A híresztelések és a nyomok alapján Kevin New York-ba tért vissza, ahol egy ügyvédi állás elfofadása mellett önjelölt igazságosztóvá vált, hogy bosszút álljon azokon akik felültették. Sok évnyi nyomozás és kutakodás után, a fáradtságot siker koronázta. A három egykori diáktársa immár a börtönben csücsül és Kevin tisztázta a nevét, ám ennek ellenére nem volt hajlandó visszatérni a régi személyiségéhez, az csak macerával járt volna. Tovább folytatta egyszemélyes keresztes hadjáratát, hogy megtisztítsa New York-ot a fertőtől. Szinte minden este "járőrözött" és fejlesztette a képességeit, tudását és fegyver kezelését. Nem maradt sokáig egyedül, mert a S.H.I.E.L.D. megkereste és felvételt ajánlottak neki az Avengers csapatban. Kevin két nap gondolkodás után, és miután mérlegelt minden egyes lehetőséget és végkimenetelt, döntött, és csatlakozott a csapathoz. Amerika Kapitány oldalán ketten együtt szinte verhetetlenek voltak, de öt évnyi szolgálat után az útjuk elvált. Rogers-t ugyanis egy küldetésre küldték, míg Kevin teljesen máshova lett kirendelve. A küldetés során Rogers a fejébe kapott egy golyót, ami végzett vele. Mikor ez Kevin tudomására jutott féktelen haragra gerjedt és kis híján elpusztította a bázist és saját magát is, ám a többieknek sikerült észhez téríteniük és az egyikük felkínálta nekik Rogers pajzsát, ami jóval erősebb volt Kevin acél pajzsánál. A férfi cserélt, már csak becsületből és tisztelet adásból is, ám Amerika Kapitány kosztümjét nem fogadta el, úgy érezte, még nem méltó rá, így a sajátját tartotta meg helyette. Az idő múlásával Kevinben a szérum, amit régebben belé nyomtak és ilyenné tették, folyamatosan dolgozott benne. 51 évesen még mindig kiváló egészségnek, fizikai és lelki állapotnak örvend, valamint a képességei is sokat fejlődtek az elmúlt 21 év alatt. Jó pár küldetésen részt vett már, és most, amikor érzi, hogy valami nagyon nagyszabású dolog van készülőben, Kevin készen áll. York Tábornokként, Rogers pajzsával és különböző fegyverekkel felvértezve készen áll, hogy szembe nézzen bármivel.
Ám mikor eljött az idő, hogy tényleg bizonyítson az emberiség, na arra ő sem számított. Démonok kezdték el ellepni New York-ot és a világot. A különböző szervezetek megpróbálták feltartóztatni, és véget vetni ennek az őrületnek, de egyre több démon szivárgott át, és a túl erő ellen tehetetlenek voltak. Kevin látva, hogy a világ egyre csak pusztul legjobb belátása szerint az egyetlen helyre vonult vissza, ami szerinte még biztonságos volt, Asgardba. Amikor átjutott a békeidő ott sem tartott sokáig. A démonok Asgard-ot is ostrom alá vették, de az istenek erősebbek és tapasztaltabbak voltak, mint az emberek a Földön, így sokkal nagyobb biztonsággal is tartották a várost. Az ostrom maga, már amikor zajlott, kegyetlen volt, a démonok nem tiszteltek semmit és senkit, de az asgardi nép bámulatra méltó. Az átmeneti szünetekben maguk az istenek tanították őket harcolni az ő, illetve középkori fegyverekkel, és minden egyes újabb ostrom alkalmával észrevette magán, hogy egyre biztosabban képes megvédeni a várost, és szolgálni az istenek seregét. Nem sok embernek adatik meg a lehetőség, hogy ilyen kalandban legyen része, bár ha arra gondolt, hogy ehhez ilyen vészterhes időre volt szükség, akkor mindjárt nem olyan jó ez a dolog.
2040-ben a démonok serege meggyenegült Asgard-nál és a védők számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a város és az asgardi kitartás meghozta gyümölcsét, és a démonok sereg lassan, de biztosan kiszorult Asgard területéről. Tudtam olyanokról, akiknek nem feltétlen kell a Bifröst, hogy átjusson Asgardba, és beszéltek róla, hogy az ellenség soraiban is van egy vagy több ilyen ember, lény. Kevin attól tartott, hogy most ezt az erősségüket használják, majd ki, de most elvoltak foglalva a megmaradt csapataik összeszedésével. Négy évvel később hírek érkeztek, hogy csapatot állítanak össze, akik megkeresik és Asgardba hozzák Ragnar-t, hogy felhasználják annak érdekében, hogy mindent visszatérítsenek a rendes kerékvágásba. Nem kellett sokat gondolkodnia, önként jelentkezett erre a feladatra, hiszen itt most a Föld is számít.
Szakértelmek:
A legtöbb lő-, és közelharci fegyver kezeléséhez remekül ért. Elboldogul a járművekkel is, legyen az motor, vagy autó. Ismeri a rendőrség és a kommandó taktikáját, logikáját és cselekvési sorrendjét, így sokkal könnyebben rejtőzik el előlük. Papírok hamisításában is jártas, így vett fel új személy azonosságot.
Képességek:
Minimális regenerációs képességgel is rendelkezik. Horzsolt, vágott, zúzott sérülések (5-15 perc), repedt, tört csontok gyógyulása(1-3 óra a mennyiségtől és a súlyosságától függően) Ez a fajta gyógyulás passzív, vagyis nem tudatos, esetleges ájulás bekövtkezésekor is működik.
Emellett ember feletti fizikai állóképességgel, tökéletes reflexekkel rendelkezik, valamint ember feletti erővel, amivel 3tonnás súlyt képes felemelni és kinyomni.
Felszerelések:
Steve Rogers - Amerika Kapitány pajzsa
2db 9mm-es Magnum
2db Lefűrészelt csövű puska
2db villanó gránát
2db kézi gránát
Kevin Fuller- 1. szint - 4 kredit
- Hozzászólások száma : 28
Hozzászólások régi : 0
Reputation : 0
Join date : 2012. Mar. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Kevin Fuller
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Elnézést, de lemondom a jelentkezést. Tudom nem illik. Nem is szándékos. Csak most éppen túl vagyok terhelve. Hosszú hétvégén végig melózok. Szóval max napi egy reagom lesz. Inkább lemondom a jelentkezést rám ne várjanak. Sorry Amara nem akartalak feleslegesen váratni.
_________________
Adam Taylor
Arisawa Mugurama
Adam Taylor- 7. szint - 16 kredit
- Hozzászólások száma : 561
Hozzászólások régi : 47
Korábbi szint/kredit : 1. szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 6. szint - 14 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Tartózkodási hely : New York
Karakteradatok
Főkarakter: Adam Taylor
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Asgardról induló csapat
- Gunny... kezdésre kész
- Kalli... kezdésre kész
- Tao... kezdésre kész
- Axe... előtöri
- Kevin Fuller... kezdésre kész
- Adam Taylor... visszavonta a jelentkezését
Magán szál
- Tyranis... kezdésre kész
előtöri/bővítést várom akkor akinek még nincs kész és még a jelentkezőket is!
- Gunny... kezdésre kész
- Kalli... kezdésre kész
- Tao... kezdésre kész
- Axe... előtöri
- Kevin Fuller... kezdésre kész
- Adam Taylor... visszavonta a jelentkezését
Magán szál
- Tyranis... kezdésre kész
előtöri/bővítést várom akkor akinek még nincs kész és még a jelentkezőket is!
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
Asgardról induló csapat
- Gunny
- Kalli
- Axe... előtörire várok
- Kevin Fuller
Föld:
- Tao
Magán szál
- Tyranis
Még lehet jelentkezni de a kaland itt elkezdődik!
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1311-2044-a-pusztulas#13276
- Gunny
- Kalli
- Axe... előtörire várok
- Kevin Fuller
Föld:
- Tao
Magán szál
- Tyranis
Még lehet jelentkezni de a kaland itt elkezdődik!
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1311-2044-a-pusztulas#13276
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
Előtöri: https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1107-archybald-peterson
Név: Archybald Peterson
Egyéb név(i): Archy
Faj: mutáns
Nem: Férfi
Jellem: Humora sötétebb, mint valaha, de azért még mindig él benne a földi pokolban és tartja benne a lelket, elszánt és soha nem adja fel a reményt.
Kor: 29
Család: Apja – Peter Peterson, anyja- Amanda Ericson(Halottak)
Testmagasság: 184 cm
Testsúly: 76 kg
Szeme színe: barna
Haja színe: barna
Bőre színe: Kaukázusi fehér
Különleges ismertetőjel: Szakadt pókember jelmez.
Egészségi állapot: Nem egészségtelenebb, mint akárki ezen a földön.
Bővítés
Rengetek gondtalan évet töltött az X-ek berkeiben, a közösség tagjává vált, az élete olyan volt amilyenre egy mutáns ifjú csak vágyhat. Csak a világ gondjain kellett osztoznia neki is. De sajnos ezek egyre csak szaporodtak. Próbált a földi pokolban emberként élni, de a háború egyre csak közeledett. Az x-men képzésein próbálták növelni a srácok túlélési esélyeit. Archy ezt különösen kmolyan vette, főleg a családjának halálhíre után. Ahogy a káosz növekedett ő úgy próbálta egyre inkább feszíteni a határait. Egyre beljebb fordult, miközben a szerencsétlenebbek tömegei haltak meg az utcákon, az embertelenek és az atlantisziak rövid úton távoztak a földről egy reményi szerint jobb világba.
A huszas évek vége felé pedig eljött az idő, hogy az ezés mellett a tudását hasznosítani is elkezdje. Eljött az idő mikor jelképekre volt szükség a világon, a reménynek hátvédek kellettek és Archy csatlakozott pár fiatalhoz akik vállalták ezt a pozíciót. A régi nagyok jelmezeit öltötték fel, mikor azok már nem tehették, hogy tovább vigyék az örökséget. Archy régi kedvence a Pókember maszkját húzta fel.
A csapat alig pár évig müködik, önkéntelen kénytelen feloszlani, mikor a tagjait legyűri a világ, meghalnak vagy visszavonulnak a hősök. De a már annyira nem barátságois pókembertúléli, úgyan őt sem kíméli az élet. Egy csatából úgy tűnik holtan kerül ki. Ízzó szemű ellenfele utolsó mozdulatával valami féle enrgiát sugároz át rajta, saját képességével. Napokig kiüti Archybaldot, de utána Asgardon találja magát, csatlakozik egy csapathoz, hogy a reményt fizikailag szállítság a földre.
Képessége:
A fizikai teste olyan fejlettségeket ért el ami messze túlszárnyalja az emberi határokat. Ügyessége segítségével úgy képes mozogni mintha néha elszakítaná béklyóit a földi gravitációval és már nincs olyan mozdulat amit el tud képzelni, de végre hajtani nem. Az erejét a 3as erőkategóriába sorolhatjuk, míg reflexe és gyorsasága sokszorosa az emberinek.
Bár még nincs teljesen tisztában vele, képes kozmikus energiából kisebb tárgyakat projektálni, minden ismert elemen áthatol az energia. Formázni az akaratával tudja, de nagyobb dolgot, mint az alkarja nem képes előállítani belőle. Fenntartására csupán másodpercekig képes, de eugyanannyi idő múlva újra próbálkozhat vele.
Szakértelmei: Mostanában csak a gyakorlati tudásra épített, kiismeri magát a városban, az óvóhelyek és élelem megtalálása melett kiválóan kezeli a váratlan helyzeteket.
Név: Archybald Peterson
Egyéb név(i): Archy
Faj: mutáns
Nem: Férfi
Jellem: Humora sötétebb, mint valaha, de azért még mindig él benne a földi pokolban és tartja benne a lelket, elszánt és soha nem adja fel a reményt.
Kor: 29
Család: Apja – Peter Peterson, anyja- Amanda Ericson(Halottak)
Testmagasság: 184 cm
Testsúly: 76 kg
Szeme színe: barna
Haja színe: barna
Bőre színe: Kaukázusi fehér
Különleges ismertetőjel: Szakadt pókember jelmez.
Egészségi állapot: Nem egészségtelenebb, mint akárki ezen a földön.
Bővítés
Rengetek gondtalan évet töltött az X-ek berkeiben, a közösség tagjává vált, az élete olyan volt amilyenre egy mutáns ifjú csak vágyhat. Csak a világ gondjain kellett osztoznia neki is. De sajnos ezek egyre csak szaporodtak. Próbált a földi pokolban emberként élni, de a háború egyre csak közeledett. Az x-men képzésein próbálták növelni a srácok túlélési esélyeit. Archy ezt különösen kmolyan vette, főleg a családjának halálhíre után. Ahogy a káosz növekedett ő úgy próbálta egyre inkább feszíteni a határait. Egyre beljebb fordult, miközben a szerencsétlenebbek tömegei haltak meg az utcákon, az embertelenek és az atlantisziak rövid úton távoztak a földről egy reményi szerint jobb világba.
A huszas évek vége felé pedig eljött az idő, hogy az ezés mellett a tudását hasznosítani is elkezdje. Eljött az idő mikor jelképekre volt szükség a világon, a reménynek hátvédek kellettek és Archy csatlakozott pár fiatalhoz akik vállalták ezt a pozíciót. A régi nagyok jelmezeit öltötték fel, mikor azok már nem tehették, hogy tovább vigyék az örökséget. Archy régi kedvence a Pókember maszkját húzta fel.
A csapat alig pár évig müködik, önkéntelen kénytelen feloszlani, mikor a tagjait legyűri a világ, meghalnak vagy visszavonulnak a hősök. De a már annyira nem barátságois pókembertúléli, úgyan őt sem kíméli az élet. Egy csatából úgy tűnik holtan kerül ki. Ízzó szemű ellenfele utolsó mozdulatával valami féle enrgiát sugároz át rajta, saját képességével. Napokig kiüti Archybaldot, de utána Asgardon találja magát, csatlakozik egy csapathoz, hogy a reményt fizikailag szállítság a földre.
Képessége:
A fizikai teste olyan fejlettségeket ért el ami messze túlszárnyalja az emberi határokat. Ügyessége segítségével úgy képes mozogni mintha néha elszakítaná béklyóit a földi gravitációval és már nincs olyan mozdulat amit el tud képzelni, de végre hajtani nem. Az erejét a 3as erőkategóriába sorolhatjuk, míg reflexe és gyorsasága sokszorosa az emberinek.
Bár még nincs teljesen tisztában vele, képes kozmikus energiából kisebb tárgyakat projektálni, minden ismert elemen áthatol az energia. Formázni az akaratával tudja, de nagyobb dolgot, mint az alkarja nem képes előállítani belőle. Fenntartására csupán másodpercekig képes, de eugyanannyi idő múlva újra próbálkozhat vele.
Szakértelmei: Mostanában csak a gyakorlati tudásra épített, kiismeri magát a városban, az óvóhelyek és élelem megtalálása melett kiválóan kezeli a váratlan helyzeteket.
A Misztikus Pókember- 6. szint - 14 kredit
- Hozzászólások száma : 541
Hozzászólások régi : 981
Korábbi szint/kredit : 10. szint - 22 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 11.
Tartózkodási hely : New York
Karakteradatok
Főkarakter:
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Akkor így kissé lemaradva, de én is jelentkezem.
Név: James Charles
Egyéb név(i): -
Faj: mutáns, zseni (túlélés)
Nem: férfi
Jellem: A fiatal kori tragédia miatt kissé magába fordult, s bár nem töltött sok időt egyedül ez megbélyegezte. Ezután mestere halála is megviselte, hisz ezután ismét a magány rabjává vált. Főleg, hogy ereje miatt még inkább szüksége van a szociális kapcsolatokra, arra, hogy egy „falka” tagjának érezze magát.
Személyazonosság: ismeretlen
Születési helye és idő: 2012. 07. 11. – USA, Idaho - Garfield
Kor: 32
Család:
- Jefferson Charles, elhunyt /apa/
- Emily Carter, elhunyt /anya/
- Samuel Vermont, elhunyt /nevelő/
Foglalkozás: -
Testmagassága: 197 cm
Testsúlya: 80 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: barna
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: -
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges
Előtörténet:
Életem hajnalán még átlagos, szerető családom volt, s az egyetlen gondom talán az, ami minden fiatalnak, ez pedig az iskola. Bár nem szerettem, de problémáim nem voltak vele, kifejezetten gyors felfogású fiatal voltam, így a tanítóimnak és szüleimnek sem okoztam gondot. Nem is nagyon tehettem volna semmi rosszat, hisz nagyjából napi huszonnégy órás felügyelet alatt álltam anyám révén, aki, szerinte egy hatalmas véletlen, szerintem pedig egy mélyben gyökerező összeesküvés-elmélet miatt az iskolámban dolgozott, ráadásul az ő osztályában tanultam. Apámat már említeni sem kell, ő az iskola igazgatója volt… Nem tudom, ez az egész felállás kinek a zavarodott elméjéből született ötlet volt, de azt jó időre bekellett volna zárni egy biztonságos és hűvös cellába. Bár az is igaz, hogy ez nagyban megkönnyítette tanulmányaim folyását, ugyan otthoni segítségre sosem számíthattam, mert mindketten azt az eszmét követték, hogy segíts magadon, mert más nem fog. De a felügyelet, és az, hogy mindig ott voltak… Egyszerűen nem engedték meg, hogy ne figyeljek oda az iskolában, hisz más diákokkal ellentétben, én még az esetleges rossz jegyekről sem füllenthettem, hisz pontosan tudták, mikor mit és mire kaptam. Őszintén szólva segítségre amúgy is kevés szükségem volt, hisz mindent könnyen megjegeztem, s ezt mindig természetesnek is vettem. Ez volt minden, amit hosszú ideig ismertem, semmi mást. Egy átlagos vidéki ifjú voltam, gondtalan élettel, és a nagyvilág ügyes-bajos dolgairól mit sem sejtve, csupán léteztem a világban. Ez még egy ideig így is ment, aztán körülbelül tíz éves lehettem, amikor valami megváltozott. De nem az életemben, hanem bennem, a szervezetemben. Valami oknál kifolyólag folyamatosan kezdtem elhagyni a kortársaimat mind erőben, mind gyorsaságban. Amint ez már feltűnővé vált szüleim beavattak a nagy titokba, amit már születésem óta rejtegettek előlem és mindenki más elől is, a békés, gondtalan élet reményében. S reménykedtek, hogy sosem kell megtudnom. De sajnos örökségük bennem is feltámadt, a szüleim mindketten mutánsok voltak, igaz rég használták utoljára erejüket, ezért kissé berozsdásodtak, de még így sem voltak gyengének nevezhetőek. Így képezni kezdtek, hogy kordában tudjam tartani egyre fejlődő képességeim. Ugyan a kiképzés korán félbeszakadt, néhány elég váratlan és tragikus esemény következtében. Amikor először megjelentek a démonok még távol voltak tőlünk és a hírük ugyan felénk is elterjedt, de csak lassan, hiszen minden nagyvárostól eléggé messze voltunk, ahogy kevés ember élt, s így a pusztító roham is később érkezett el hozzánk. A támadásuk elsöprő volt, az embereknek esélyük se volt ezek a borzasztó erejű lények ellen. Sőt senkinek sem volt esélye. Gond nélkül söpörték el a föld színéről a kisebb településeket, szépen egymás után. Mielőtt elértek hozzánk a szüleim előre küldtek, hogy minél nagyobb eséllyel élhessem túl a felénk közeledő veszedelmet. Bár hiába kértem őket, hogy ne küldjenek el egyedül, ők konokul ragaszkodtak a döntésükhöz. Máig nem tudom, hogy mi okból tették ezt, talán az volt az ok, hogy az ő mutációik nem gyorsították a mozgást és nem akartak hátráltatni, vagy talán az, hogy megpróbálják minél tovább feltartani a lehető legtöbb lényt. Tudtam, hogy bármennyit is merengek a múlton azt megváltoztatni már nem fogom tudni. A helyzet nem változott, egyedül maradtam. Egyedül egy olyan világban, ahol szinte minden porrá és hamuvá vált. Egyedül a földi pokolban… Napok teltek el egymás után, majd a napokat hetek váltották. Idővel beletörődtem a magányba, és az ösztöneim által éltem. Nem volt otthonom, nem volt családom, nem voltak barátaim, de még ismerőseim sem. Szinte okom se volt élni, az egyetlen dolog, ami nem engedett végső nyugalomra térni, az a belső késztetés, a túlélési ösztön volt. A legrosszabb helyzetekből is valahogy sikerült kikeverednem, a túlélést már-már mesteri fokra fejlesztettem. Hónapok teltek el azóta, hogy mindent elvesztettem, de még mindig életben voltam. Olyakor elgondolkoztam, hogy miért és hogy voltam képes túlélni mindezt, de választ sosem találtam rá. Az idő elszáguldott mellettem, s mire feleszméltem eltelt egy év. Szinte járkáló hullaként léteztem, cél nélkül… élet nélkül… Az utamat keresztezte egy aprócska kis vándor település, alig egy tucat ember alkotta. De mégis, ez volt az első nyoma annak, hogy vannak még túlélők. Befogadtak maguk közé, s emiatt újra úgy éreztem, hogy élek. De sajnos ez sem tartott sokáig, az érkezésem követő második hét végén rajtunk ütött néhány démon. Nem voltak sokan, nem értettük mit keresnek erre, de felfedeztek minket. Nem menekülhettünk, esélyünk sem volt, már felkészültem a halálra. De feleslegesen, mert minden jel nélkül egy pillanat alatt eltűntem a táborból és onnan méterekkel a sűrű fűk közt találtam magam, majd ismét egy villanás, majd egy újabb. Fogalmam sem volt mi történik. Majd megszólított egy hang.
- Rég láttam élő embert. Ezért csak téged tudtalak kihozni, a többieknek végük. – mondta komor hanggal, melyben több fájdalmat éreztem, mind amennyit valaha el tudnék viselni. Nem tudtam ki ez a férfi és miért mentett meg. De kérdés nélkül követtem, mintha régről ismerném. Órákon át tartó menetelés vette kezdetét, nem lassított, és nem kérdezte, hogy bírom-e az iramot. Valószínűleg úgy gondolta, hogy ha ennyit sem bírok ki, akkor nem éri meg a fáradtságot, hogy magával vigyen. De kitartottam, ugyan a végén a kimerültségtől már alig álltam a lábamon, de kibírtam.
- Pihenj, szükség lesz minden erődre. – másztak be fülembe a szavai, melyek oly megnyugvást és biztonságérzetet hoztak, amitől azonnal elaludtam. Olyan nyugodtan, mint most rég nem aludtam már. Hosszú órákon át tartó pihenésem nem zavarta meg semmi, nem riadtam fel minden kis zajra, ahogy az elmúlt évben tettem, valamiért tudtam, hogy most biztonságban vagyok. Frissen sült hús szagára ébredtem, kérdőn néztem a férfira, de nem szólt, csak biccentett az étel felé, ezzel arra utalva, hogy egyek. Furcsálltam, hogy ő nem eszik belőle, de végül is, ez az ő dolga. Örültem, hisz hosszú ideje nem vehettem magamhoz meleg ételt. Miután befejeztem a vacsorát felém fordult.
- Üdvözöllek, a nevem Sam. – kezdte csendesen - Benned kit tisztelhetek fiatalúr, és ha szabad kérdeznek hány éves vagy? – tette hozzá a kérdést.
- A nevem James Charles, azt hiszem tizenhárom éves vagyok, de régóta nem követem a naptárban. – válaszolok csendesen, s habár viccnek tűnik, közel sem szántam annak. Ahogy elnéztem, ezt pontosan meg is értette. S folytatta a mi kis beszélgetésünk.
- Azt hiszem James, mostantól társak leszünk, te és én. Persze, ha ez neked is megfelel, de azért lenne még pár dolog, amit előtte meg kellene beszélnünk… - mondta Sam, majd még órákon át beszélgettünk egymással. Sok mindent megtudtam, és rengeteg dologtól az állam is majdnem leesett. Sam elmesélte az életét, fontosnak tartotta, hogy mint társa mindent tudjak róla. De ezt tőlem is elvárta, így fel kellett elevenítenem a fájdalmas emlékeket. Mesélt arról, hogy mi is ő, és elmondta, hogy pontosan mik is a képessége határai jelen állás szerint. Ugyan sejtette, hogy nem vagyok egy átlagos kissrác, hisz idáig kihúzni még neki is nehéz volt néha. Bár nekem több szempontból könnyebb az élelmiszerkeresés. Hisz még én gyökereken, és terméseken is elélek, neki ez csak a vér fogyasztásával lehetséges. Rákérdeztem, hogy ezért mentett-e meg, de ő csak egy egyszerű nemmel válaszolt, és hozzátette, hogy ugyan több kell belőle, de állatok vérén is képes élni, így nem vállalna ennyi gondot csak azért, hogy élelemszükségletét kielégítse. Az idő telt, s már körülbelül mindent megtudtunk egymásról, ami fontos volt. Elfogadtuk egymást, mint társat, s habár ez körülbelül annyit jelentett, hogy beleegyezett, hogy megvéd engem, akkor is boldog voltam, hogy valakinek szüksége van rám. A túlélés érdekében elkezdett oktatni, mind pusztakezes harcra, mind fegyveresbe. Habár utóbbi esetben csak azt tudta megtanítani, ami jelenleg is adott volt, tehát a saját fegyvereivel való harcművészeteket adta át. Teltek az évek és egyre jobban haladtunk, egyre tapasztaltabb lettem és egyre vakmerőbb is. Ahogy nőtt a tudásom, úgy nőtt bennem a vágy, hogy éles helyzetben is megtudhassam, hogy mire vagyok képes. Habár többször is mondta, hogy a harcművészetek célja nem mások megtámadása, hanem a saját és bajtársaink testi épségének megvédése valahogy ez az egy tanítása nem maradt meg bennem kellően. Olyannyira kalandvágyó voltam, hogy nem riadtam vissza a legveszélyesebb szituációktól sem, s habár folyamatosan figyelt rám, hogy ne csináljak semmi bajt néha eléggé meredek helyzeteket teremtettem. Már előre megjósolta, hogy én fogom okozni a vesztét. Bár eleinte ezt viccesnek találtam, ahogy az elmém érettsége utolérte a testi fejlettségem és a harci tudásom megértettem mesterem álláspontját. S visszafogottabbá váltam. De túl későn, az egyik eszetlen akcióm következtében hatalmas gondot szabadítottam a fejünkre, aminek mesterem itta meg a levét. Néhány démon felfedezte hollétünket és ránk találtak. Megismétlődött az, ami a szüleim esetében is megesett, Sam megpróbált biztonságba helyezni, hogy megvédhessen. Előre láttam, hogy mi fog történni, ha elmegyek. De nem ellenkeztem mesterem parancsával. Reménykedtem benne, hogy túl fogja élni. Hittem benne, hogy ő erősebb mint a szüleim voltak. Hinnem kellett benne, hogy így van. Már jó ideje nem láttam, több órája vissza kellett volna érnie. Hiába volt veszélyes úgy döntöttem felkutatom, hiszen ő volt az utolsó, akihez valamilyen kapcsolat fűzött. A lehető leg elővigyázatosabban jártam el, amikor visszatértem arra a helyre, ahol szétváltunk. Egy világ dőlt össze bennem, a helyszín akár egy poszt apokaliptikus csatatér, néhány démon teteme mellett hevert mesterem sérülésekkel tarkított teste. Nem számítottam arra, hogy túlélte, de az iránta érzett tiszteletből úgy döntöttem el kell temetnem. Ezért odaléptem hozzá, meglepve tapasztaltam, hogy túlélte, ha azt az állapotot annak lehetett nevezni.
- Sikerült James… - mosolyodott el, ahogy odaléptem hozzá – legyőztem őket. – tette hozzá. S habár biztos voltam benne, hogy tudja, hogy ilyen sérüléseket még ő sem képes túlélni mégsem látszott szomorúnak.
- Igen, megcsináltad mester. – mondtam elcsukló hanggal, habár próbáltam erősnek látszani mesterem kedvéért, de ilyen esetekre nem voltam felkészülve.
- Nekem már nincs tovább, de örülök, hogy létem nem hiába ér véget… - mondta csendesen, a még mindig nyugodt hangján – a fegyverek, vidd őket magaddal, legyen ez az örökségem. A használatukhoz már konyítasz egy keveset. – mondta a hangjában erős iróniát éreztetve, s újabb mosoly húzódott arcára.
- Rendben. – egyeztem bele, de a vicce nem tudott jobb kedvre deríteni – Tehetek érted még valamit mester? – kérdeztem remélve, hogy valamivel még törleszthetek egy keveset a hosszú évekért cserébe.
- Van még olyan egy órád szeretett mesteredre? – kérdezte, s most már egyértelművé vált számomra, hogy a vidításom a fő célja.
- Miért pont egy óra? – néztem rá kérdőn, nem értve, hogy miért ezt az időintervallumot mondta.
- A nap. – mondta majd a horizonton feltűnő vöröses fénysugarak felé biccentett. – Egy óra és eljönnek értem. – A hangjában egyfajta megnyugvást véltem felfedezni, s beleegyeztem, hogy itt maradok vele. Az egy óra beszélgetéssel telt, s a végén valóban feltűntek a nap sugarai, szinte percre pontosan. Nem hiába a sok évnyi tapasztalata… Néhány perc alatt porrá égett egész teste, s csak fegyverei és a harc alatt elhasználódott ruhája maradt hátra. Az utolsó perceiben sem okozott csalódást, a félelem legkisebb jele sem látszott rajta, s utolsó mondatai sem utaltak arra, hogy életében bármit is megbánt volna.
„- Végre újra láthatom Sirindát… Örülök, hogy az oldaladon harcolhattam James Charles. –„
Büszkén tekintettem mesteremre, az utolsó pillanatban is. S nem csalódtam benne, mosollyal az arcán köszöntötte a halált. De a lényegen ez nem változtat, ismét egyedül maradtam. Mesterem fegyvereit magamhoz vettem, s hamvait eltemettem. S most, hogy már nem látta, néhány könnyet ejtettem érte, hisz ő volt az utolsó, akihez kötelék fűzött... Majd tovább indultam, immár ismét egyedül.
Szakértelmek:
Egy igazi túlélő, képes a leglehetetlenebb környezetben is élelmet és vizet találni. Csapdaálltában és rejtőzködésben is kifejezetten jó. Kiváló puszta kezes harcos és a közelharci fegyverek használatában is eléggé képzett. Lőfegyverek közül a kézifegyverekkel kifejezetten jól bánik, de nagyobb fegyverek esetében nincs tapasztalata, így azokkal nehezebben boldogulna. Alapvető elsősegélynyújtásra is képes, de ez a fertőtlenítésnél és a kötözési technikáknál ismereténél véget is ér.
Képesség:
James alapvetően egy farkas képességeivel rendelkezik. Izomzata, tüdeje és szíve erősebb egy emberénél. Futási sebessége elérheti a 70 km/h-t, melyet akár egy órán át is képes tartani. Képes vízszintesen irányban nyolc, függőlegesen négy méteres ugrásokra. Erejét tekintve egy tonna felemelésére, és kinyomására képes. Szaglása, hallása és látása is kiváló. Látása mozgást érzékelő funkciója különösen fejlett. Regenerációs képességei is felülmúlják az emberét. Kisebb vágások, horzsolások, égési sérülések percek alatt begyógyulnak, csontrepedésekhez és törésekhez órák szükségesek. Persze a sérülések mennyisége és súlyossága befolyásolja a sebességet.
Felszerelés:
- Kétoldalas pisztolytáska
- 2 db Desert Eagle .50AE /+lőszer/ [1][2]
- Másfél méter hosszú nemes edzett acél pallos /+hátra erősíthető kardhüvely/
- Taktikai öv két oldaltáskával.
- 20 db 20 cm hosszú edzett acél dobókés.
- 2 darab Cold Steel FGX Karambit /+övre erősíthető tok/ [1]
- Light my fire Tűzgyújtő Scout [1]
- Alap elsősegély készlet
Név: James Charles
Egyéb név(i): -
Faj: mutáns, zseni (túlélés)
Nem: férfi
Jellem: A fiatal kori tragédia miatt kissé magába fordult, s bár nem töltött sok időt egyedül ez megbélyegezte. Ezután mestere halála is megviselte, hisz ezután ismét a magány rabjává vált. Főleg, hogy ereje miatt még inkább szüksége van a szociális kapcsolatokra, arra, hogy egy „falka” tagjának érezze magát.
Személyazonosság: ismeretlen
Születési helye és idő: 2012. 07. 11. – USA, Idaho - Garfield
Kor: 32
Család:
- Jefferson Charles, elhunyt /apa/
- Emily Carter, elhunyt /anya/
- Samuel Vermont, elhunyt /nevelő/
Foglalkozás: -
Testmagassága: 197 cm
Testsúlya: 80 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: barna
Bőre színe: fehér
Különleges ismertetőjel: -
Repülési sebesség: -
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges
Előtörténet:
Életem hajnalán még átlagos, szerető családom volt, s az egyetlen gondom talán az, ami minden fiatalnak, ez pedig az iskola. Bár nem szerettem, de problémáim nem voltak vele, kifejezetten gyors felfogású fiatal voltam, így a tanítóimnak és szüleimnek sem okoztam gondot. Nem is nagyon tehettem volna semmi rosszat, hisz nagyjából napi huszonnégy órás felügyelet alatt álltam anyám révén, aki, szerinte egy hatalmas véletlen, szerintem pedig egy mélyben gyökerező összeesküvés-elmélet miatt az iskolámban dolgozott, ráadásul az ő osztályában tanultam. Apámat már említeni sem kell, ő az iskola igazgatója volt… Nem tudom, ez az egész felállás kinek a zavarodott elméjéből született ötlet volt, de azt jó időre bekellett volna zárni egy biztonságos és hűvös cellába. Bár az is igaz, hogy ez nagyban megkönnyítette tanulmányaim folyását, ugyan otthoni segítségre sosem számíthattam, mert mindketten azt az eszmét követték, hogy segíts magadon, mert más nem fog. De a felügyelet, és az, hogy mindig ott voltak… Egyszerűen nem engedték meg, hogy ne figyeljek oda az iskolában, hisz más diákokkal ellentétben, én még az esetleges rossz jegyekről sem füllenthettem, hisz pontosan tudták, mikor mit és mire kaptam. Őszintén szólva segítségre amúgy is kevés szükségem volt, hisz mindent könnyen megjegeztem, s ezt mindig természetesnek is vettem. Ez volt minden, amit hosszú ideig ismertem, semmi mást. Egy átlagos vidéki ifjú voltam, gondtalan élettel, és a nagyvilág ügyes-bajos dolgairól mit sem sejtve, csupán léteztem a világban. Ez még egy ideig így is ment, aztán körülbelül tíz éves lehettem, amikor valami megváltozott. De nem az életemben, hanem bennem, a szervezetemben. Valami oknál kifolyólag folyamatosan kezdtem elhagyni a kortársaimat mind erőben, mind gyorsaságban. Amint ez már feltűnővé vált szüleim beavattak a nagy titokba, amit már születésem óta rejtegettek előlem és mindenki más elől is, a békés, gondtalan élet reményében. S reménykedtek, hogy sosem kell megtudnom. De sajnos örökségük bennem is feltámadt, a szüleim mindketten mutánsok voltak, igaz rég használták utoljára erejüket, ezért kissé berozsdásodtak, de még így sem voltak gyengének nevezhetőek. Így képezni kezdtek, hogy kordában tudjam tartani egyre fejlődő képességeim. Ugyan a kiképzés korán félbeszakadt, néhány elég váratlan és tragikus esemény következtében. Amikor először megjelentek a démonok még távol voltak tőlünk és a hírük ugyan felénk is elterjedt, de csak lassan, hiszen minden nagyvárostól eléggé messze voltunk, ahogy kevés ember élt, s így a pusztító roham is később érkezett el hozzánk. A támadásuk elsöprő volt, az embereknek esélyük se volt ezek a borzasztó erejű lények ellen. Sőt senkinek sem volt esélye. Gond nélkül söpörték el a föld színéről a kisebb településeket, szépen egymás után. Mielőtt elértek hozzánk a szüleim előre küldtek, hogy minél nagyobb eséllyel élhessem túl a felénk közeledő veszedelmet. Bár hiába kértem őket, hogy ne küldjenek el egyedül, ők konokul ragaszkodtak a döntésükhöz. Máig nem tudom, hogy mi okból tették ezt, talán az volt az ok, hogy az ő mutációik nem gyorsították a mozgást és nem akartak hátráltatni, vagy talán az, hogy megpróbálják minél tovább feltartani a lehető legtöbb lényt. Tudtam, hogy bármennyit is merengek a múlton azt megváltoztatni már nem fogom tudni. A helyzet nem változott, egyedül maradtam. Egyedül egy olyan világban, ahol szinte minden porrá és hamuvá vált. Egyedül a földi pokolban… Napok teltek el egymás után, majd a napokat hetek váltották. Idővel beletörődtem a magányba, és az ösztöneim által éltem. Nem volt otthonom, nem volt családom, nem voltak barátaim, de még ismerőseim sem. Szinte okom se volt élni, az egyetlen dolog, ami nem engedett végső nyugalomra térni, az a belső késztetés, a túlélési ösztön volt. A legrosszabb helyzetekből is valahogy sikerült kikeverednem, a túlélést már-már mesteri fokra fejlesztettem. Hónapok teltek el azóta, hogy mindent elvesztettem, de még mindig életben voltam. Olyakor elgondolkoztam, hogy miért és hogy voltam képes túlélni mindezt, de választ sosem találtam rá. Az idő elszáguldott mellettem, s mire feleszméltem eltelt egy év. Szinte járkáló hullaként léteztem, cél nélkül… élet nélkül… Az utamat keresztezte egy aprócska kis vándor település, alig egy tucat ember alkotta. De mégis, ez volt az első nyoma annak, hogy vannak még túlélők. Befogadtak maguk közé, s emiatt újra úgy éreztem, hogy élek. De sajnos ez sem tartott sokáig, az érkezésem követő második hét végén rajtunk ütött néhány démon. Nem voltak sokan, nem értettük mit keresnek erre, de felfedeztek minket. Nem menekülhettünk, esélyünk sem volt, már felkészültem a halálra. De feleslegesen, mert minden jel nélkül egy pillanat alatt eltűntem a táborból és onnan méterekkel a sűrű fűk közt találtam magam, majd ismét egy villanás, majd egy újabb. Fogalmam sem volt mi történik. Majd megszólított egy hang.
- Rég láttam élő embert. Ezért csak téged tudtalak kihozni, a többieknek végük. – mondta komor hanggal, melyben több fájdalmat éreztem, mind amennyit valaha el tudnék viselni. Nem tudtam ki ez a férfi és miért mentett meg. De kérdés nélkül követtem, mintha régről ismerném. Órákon át tartó menetelés vette kezdetét, nem lassított, és nem kérdezte, hogy bírom-e az iramot. Valószínűleg úgy gondolta, hogy ha ennyit sem bírok ki, akkor nem éri meg a fáradtságot, hogy magával vigyen. De kitartottam, ugyan a végén a kimerültségtől már alig álltam a lábamon, de kibírtam.
- Pihenj, szükség lesz minden erődre. – másztak be fülembe a szavai, melyek oly megnyugvást és biztonságérzetet hoztak, amitől azonnal elaludtam. Olyan nyugodtan, mint most rég nem aludtam már. Hosszú órákon át tartó pihenésem nem zavarta meg semmi, nem riadtam fel minden kis zajra, ahogy az elmúlt évben tettem, valamiért tudtam, hogy most biztonságban vagyok. Frissen sült hús szagára ébredtem, kérdőn néztem a férfira, de nem szólt, csak biccentett az étel felé, ezzel arra utalva, hogy egyek. Furcsálltam, hogy ő nem eszik belőle, de végül is, ez az ő dolga. Örültem, hisz hosszú ideje nem vehettem magamhoz meleg ételt. Miután befejeztem a vacsorát felém fordult.
- Üdvözöllek, a nevem Sam. – kezdte csendesen - Benned kit tisztelhetek fiatalúr, és ha szabad kérdeznek hány éves vagy? – tette hozzá a kérdést.
- A nevem James Charles, azt hiszem tizenhárom éves vagyok, de régóta nem követem a naptárban. – válaszolok csendesen, s habár viccnek tűnik, közel sem szántam annak. Ahogy elnéztem, ezt pontosan meg is értette. S folytatta a mi kis beszélgetésünk.
- Azt hiszem James, mostantól társak leszünk, te és én. Persze, ha ez neked is megfelel, de azért lenne még pár dolog, amit előtte meg kellene beszélnünk… - mondta Sam, majd még órákon át beszélgettünk egymással. Sok mindent megtudtam, és rengeteg dologtól az állam is majdnem leesett. Sam elmesélte az életét, fontosnak tartotta, hogy mint társa mindent tudjak róla. De ezt tőlem is elvárta, így fel kellett elevenítenem a fájdalmas emlékeket. Mesélt arról, hogy mi is ő, és elmondta, hogy pontosan mik is a képessége határai jelen állás szerint. Ugyan sejtette, hogy nem vagyok egy átlagos kissrác, hisz idáig kihúzni még neki is nehéz volt néha. Bár nekem több szempontból könnyebb az élelmiszerkeresés. Hisz még én gyökereken, és terméseken is elélek, neki ez csak a vér fogyasztásával lehetséges. Rákérdeztem, hogy ezért mentett-e meg, de ő csak egy egyszerű nemmel válaszolt, és hozzátette, hogy ugyan több kell belőle, de állatok vérén is képes élni, így nem vállalna ennyi gondot csak azért, hogy élelemszükségletét kielégítse. Az idő telt, s már körülbelül mindent megtudtunk egymásról, ami fontos volt. Elfogadtuk egymást, mint társat, s habár ez körülbelül annyit jelentett, hogy beleegyezett, hogy megvéd engem, akkor is boldog voltam, hogy valakinek szüksége van rám. A túlélés érdekében elkezdett oktatni, mind pusztakezes harcra, mind fegyveresbe. Habár utóbbi esetben csak azt tudta megtanítani, ami jelenleg is adott volt, tehát a saját fegyvereivel való harcművészeteket adta át. Teltek az évek és egyre jobban haladtunk, egyre tapasztaltabb lettem és egyre vakmerőbb is. Ahogy nőtt a tudásom, úgy nőtt bennem a vágy, hogy éles helyzetben is megtudhassam, hogy mire vagyok képes. Habár többször is mondta, hogy a harcművészetek célja nem mások megtámadása, hanem a saját és bajtársaink testi épségének megvédése valahogy ez az egy tanítása nem maradt meg bennem kellően. Olyannyira kalandvágyó voltam, hogy nem riadtam vissza a legveszélyesebb szituációktól sem, s habár folyamatosan figyelt rám, hogy ne csináljak semmi bajt néha eléggé meredek helyzeteket teremtettem. Már előre megjósolta, hogy én fogom okozni a vesztét. Bár eleinte ezt viccesnek találtam, ahogy az elmém érettsége utolérte a testi fejlettségem és a harci tudásom megértettem mesterem álláspontját. S visszafogottabbá váltam. De túl későn, az egyik eszetlen akcióm következtében hatalmas gondot szabadítottam a fejünkre, aminek mesterem itta meg a levét. Néhány démon felfedezte hollétünket és ránk találtak. Megismétlődött az, ami a szüleim esetében is megesett, Sam megpróbált biztonságba helyezni, hogy megvédhessen. Előre láttam, hogy mi fog történni, ha elmegyek. De nem ellenkeztem mesterem parancsával. Reménykedtem benne, hogy túl fogja élni. Hittem benne, hogy ő erősebb mint a szüleim voltak. Hinnem kellett benne, hogy így van. Már jó ideje nem láttam, több órája vissza kellett volna érnie. Hiába volt veszélyes úgy döntöttem felkutatom, hiszen ő volt az utolsó, akihez valamilyen kapcsolat fűzött. A lehető leg elővigyázatosabban jártam el, amikor visszatértem arra a helyre, ahol szétváltunk. Egy világ dőlt össze bennem, a helyszín akár egy poszt apokaliptikus csatatér, néhány démon teteme mellett hevert mesterem sérülésekkel tarkított teste. Nem számítottam arra, hogy túlélte, de az iránta érzett tiszteletből úgy döntöttem el kell temetnem. Ezért odaléptem hozzá, meglepve tapasztaltam, hogy túlélte, ha azt az állapotot annak lehetett nevezni.
- Sikerült James… - mosolyodott el, ahogy odaléptem hozzá – legyőztem őket. – tette hozzá. S habár biztos voltam benne, hogy tudja, hogy ilyen sérüléseket még ő sem képes túlélni mégsem látszott szomorúnak.
- Igen, megcsináltad mester. – mondtam elcsukló hanggal, habár próbáltam erősnek látszani mesterem kedvéért, de ilyen esetekre nem voltam felkészülve.
- Nekem már nincs tovább, de örülök, hogy létem nem hiába ér véget… - mondta csendesen, a még mindig nyugodt hangján – a fegyverek, vidd őket magaddal, legyen ez az örökségem. A használatukhoz már konyítasz egy keveset. – mondta a hangjában erős iróniát éreztetve, s újabb mosoly húzódott arcára.
- Rendben. – egyeztem bele, de a vicce nem tudott jobb kedvre deríteni – Tehetek érted még valamit mester? – kérdeztem remélve, hogy valamivel még törleszthetek egy keveset a hosszú évekért cserébe.
- Van még olyan egy órád szeretett mesteredre? – kérdezte, s most már egyértelművé vált számomra, hogy a vidításom a fő célja.
- Miért pont egy óra? – néztem rá kérdőn, nem értve, hogy miért ezt az időintervallumot mondta.
- A nap. – mondta majd a horizonton feltűnő vöröses fénysugarak felé biccentett. – Egy óra és eljönnek értem. – A hangjában egyfajta megnyugvást véltem felfedezni, s beleegyeztem, hogy itt maradok vele. Az egy óra beszélgetéssel telt, s a végén valóban feltűntek a nap sugarai, szinte percre pontosan. Nem hiába a sok évnyi tapasztalata… Néhány perc alatt porrá égett egész teste, s csak fegyverei és a harc alatt elhasználódott ruhája maradt hátra. Az utolsó perceiben sem okozott csalódást, a félelem legkisebb jele sem látszott rajta, s utolsó mondatai sem utaltak arra, hogy életében bármit is megbánt volna.
„- Végre újra láthatom Sirindát… Örülök, hogy az oldaladon harcolhattam James Charles. –„
Büszkén tekintettem mesteremre, az utolsó pillanatban is. S nem csalódtam benne, mosollyal az arcán köszöntötte a halált. De a lényegen ez nem változtat, ismét egyedül maradtam. Mesterem fegyvereit magamhoz vettem, s hamvait eltemettem. S most, hogy már nem látta, néhány könnyet ejtettem érte, hisz ő volt az utolsó, akihez kötelék fűzött... Majd tovább indultam, immár ismét egyedül.
Szakértelmek:
Egy igazi túlélő, képes a leglehetetlenebb környezetben is élelmet és vizet találni. Csapdaálltában és rejtőzködésben is kifejezetten jó. Kiváló puszta kezes harcos és a közelharci fegyverek használatában is eléggé képzett. Lőfegyverek közül a kézifegyverekkel kifejezetten jól bánik, de nagyobb fegyverek esetében nincs tapasztalata, így azokkal nehezebben boldogulna. Alapvető elsősegélynyújtásra is képes, de ez a fertőtlenítésnél és a kötözési technikáknál ismereténél véget is ér.
Képesség:
James alapvetően egy farkas képességeivel rendelkezik. Izomzata, tüdeje és szíve erősebb egy emberénél. Futási sebessége elérheti a 70 km/h-t, melyet akár egy órán át is képes tartani. Képes vízszintesen irányban nyolc, függőlegesen négy méteres ugrásokra. Erejét tekintve egy tonna felemelésére, és kinyomására képes. Szaglása, hallása és látása is kiváló. Látása mozgást érzékelő funkciója különösen fejlett. Regenerációs képességei is felülmúlják az emberét. Kisebb vágások, horzsolások, égési sérülések percek alatt begyógyulnak, csontrepedésekhez és törésekhez órák szükségesek. Persze a sérülések mennyisége és súlyossága befolyásolja a sebességet.
Felszerelés:
- Kétoldalas pisztolytáska
- 2 db Desert Eagle .50AE /+lőszer/ [1][2]
- Másfél méter hosszú nemes edzett acél pallos /+hátra erősíthető kardhüvely/
- Taktikai öv két oldaltáskával.
- 20 db 20 cm hosszú edzett acél dobókés.
- 2 darab Cold Steel FGX Karambit /+övre erősíthető tok/ [1]
- Light my fire Tűzgyújtő Scout [1]
- Alap elsősegély készlet
Sam- 3. szint - 8 kredit
- Hozzászólások száma : 230
Hozzászólások régi : 49
Korábbi szint/kredit : 1. szint - 4 kredit
Aktuális szint/kredit : 4. szint - 10 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Nov. 08.
Age : 30
Karakteradatok
Főkarakter: Samuel Vermont /Sam/
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: 2044 – A pusztulás
Asgardról induló csapat
- Gunny
- Kalli
- Axe (Archybald Peterson)
- Kevin Fuller
Föld:
- Tao
- Sam (James Charles)
Magán szál
- Tyranis
Még lehet jelentkezni de a kaland itt elkezdődik!
- Gunny
- Kalli
- Axe (Archybald Peterson)
- Kevin Fuller
Föld:
- Tao
- Sam (James Charles)
Magán szál
- Tyranis
Még lehet jelentkezni de a kaland itt elkezdődik!
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Re: 2044 – A pusztulás
Aki akar jönni annak még egy köre van a mostanin kívül... utána lezárom a jelentkezés lehetőségét!
Szóval utolsó lehetőség!
Szóval utolsó lehetőség!
_________________
Reneszánsz: Amara Hinytia & Leroos
Similar topics
» 2044 – A pusztulás
» Amelia Davidson (2044)
» Stephanie Davidson (2044)
» Doria McKenzie-Boltagon (2044)
» Jerome Masamba / Ravasz (2044)
» Amelia Davidson (2044)
» Stephanie Davidson (2044)
» Doria McKenzie-Boltagon (2044)
» Jerome Masamba / Ravasz (2044)
X-Men Reneszánsz :: Információk :: Kalandok :: Alternatív és „Mi lett volna, ha…” kalandok :: Befejezett kalandok
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|