Raktárépületek, titkos labor (Redrose Village)

Egy földalatti titkos labor. Álcaként az egész felett egy elhagyott raktár található.

Tao elmesélte mi a küldetés lényege. Engem is érdekelt kik és miért alkottak ilyenre. Abból a kevés információból amit sikerült a nappali tudatomnak kimenteni azt tudtam meg, hogy még embrió koromban valamilyen génkezelésen mentem át de minek azt nem sikerült kiderítenem. Abban reménykedtem sikerül valami hasznosat találnunk. Tao szemmel láthatóan nem értette, hogy rá gondoltam és a társainkra aki fontos a számunkra. A normál ember nem bírja elviselni azt a tudatot, hogy több millió emberi élete múlik a döntésein. Én ezért csak arra koncentrálok, hogy a számomra fontosakat megóvjam és ha őket sikerül megóvnom úgy mások is megmenekülhetnek. A nagy agyalás közben sikerült átöltöznöm. A fegyvereket otthagytam nem értettem hozzájuk. A stukik mellet hagytam a maradék csipszett azzal a szándékkal, hogy később majd megeszem. Mikor sikerült átöltöznöm gyorsan kimentünk az épület melletti sarokra. Amíg vártuk a taxit hirtelen eszembe jutott valami.
-Remélem hamar jön a takszis nehogy egy ismerősünk meglássa, hogy a sarkon állunk. Ugye érted mire gondolok.- azzal vigyorogva megböktem a könyökömmel. Lehet, hogy nem volt nyerő poén de kikívánkozott belőlem. Mikor megérkezett a Taxi Tao-val beültünk hátra majd megadtam a címet és elindultunk. A Taxis elégé szimpatikus volt de szegényt nem nagyon hagytam szóhoz jutni a folytonos locsogásom miatt.
Először arról beszéltem mélyen szép a taxija majd 10 perc múlva témát váltottam , hogy ilyen régimódi járgányt nem igazán gyakori látvány. Ezután amíg meg nem érkeztünk arról beszéltem ami éppen az eszembe jutott egészen a végállomásig függetlenül attól mennyit értett meg. Az éjszakák eléggé rövidek ezért sok beszélni valót kellet pótolnom.
A taxis megkérdezte hol tegyen ki minket. Én Tao felé fordultam. Ha ő nem mond semmit akkor a főbejárattól nem messze tesz ki minket. Én kifizetem a taxis. Nem két cent az ár bár tényleg meg kell hagyni nem a szomszédba vitt minket. Az a baj, hogy elfelejtettem pénzt kérni a fönöktől. Sebaj majd ha visszamegyünk akkor visszakérem a pénzemet. Ahogy körülnézek látom milyen silány módon védik ezt a helyet vagy az is lehet ez nem más mint látszat. A raktárak között sok a sötét folt ahol el lehet bújni de lehet, hogy ott vannak a való veszélyt jelentő érzékelők. Odafordulok Tao-hoz, hogy kikérjem a véleményét.
Szerinted tényleg ilyen gyér a védelem vagy ez csak a látszat?- ezzel aktiváltam az éjelátó szememet és azzal is körülnéztem.

Egy sötétben burkolózott kapualjban huztuk meg magunkat és Zyro elkezdtek figyelni az őrök mozgását. Én sem voltam rest és megprobáltam megtudni kikkel is van dolgunk. Az őrök fegyverekkel nem voltak nagyon ellátva de lehetséges, hogy nem volt rá szükségük. Mivel midegyik mutáns volt nem számított semmit, hogy van fegyverük vagy sem. Ez kezdett lázba hozni és szivesen megküzdöttem volna velük de tudtam első a küldetés mert különben Tao letépte volna a fejemet. A mutáns örökön kivül még kutyák is voltak. Mikor megláttam az álatokat mérgemben beleharaptam a nyelvemben. Azok a nagyeszűek számíthattak volna arra, hogy lesznek kutyák. Őket nemkönnyű kicselezni mert kiváló a szaglásuk és a hallásuk. Amint kigyönyörködtük magunkat Tao kiatta a parancsot az indulásra. Gyorsan átugrotunk a kerítés fellet mint a villám de halkak voltunk akár egy kísértet. Amint földet értünk behuzottunk egy árnyékba, hogy ne vegyenek észre minket. Azonban valaki mégis meghalhatott valamit de szerencsénkre nem tartotta eléggé fontosnak ahoz, hogy utána járjon. Megbököm a könyökömmel Tao oldalát és a mutató ujamat a szám elé téve halkan pisszegni kezdek. Így próbálom tudtára adni, hogy kicsit halkabban járjon mert miatta majdnem meghalottak minket. Engem nem halhattak meg hála a macska ügyeségemnek. Miután a főnökurat kioktattam nyitott tenyeremmel előre engedem mert ő tudja merre kell menni és mikor. A biztonság kedvért egy kezemet a kés markolatára helyezem. Egy repülő kés pilanatok alatt elnémíthatja az okvetetlenkedő őröket.

Csendben halattunk akár a kísértetek árnyékról árnyékra halattunk. Azonban egy dolgott elhibáztunk. Hiába voltunk halhatattlanok mert a szagunkat kiszímatolta egy kutya éppen mikor Tao neki akart állni kinyitni az ajtót. Farkasszemet néztem a vicsorgó fenevaddal de teljesen tanácstalan voltam. Ha ember lett volna nem okozott volna semmi problémát , hogy fültől fülig érő mosolyt varázsolja neki. Azonban nem egy ember volt hanem egy kutya és a kutyákban nincs semmi gonosz csak hüségesen követik gazdájuk parancsait. Másszavakkal semmi körülmények között nem voltam hajlandó legyilkolni a kutyát bár tudtam nincs szükség rá mert valószinüleg Taonál van pár altató lövedék. Azokra viszont nem volt szükség úgyanis valaki a magasból egy fütty szóval elcsendesítette a vérebet. Tao intett, hogy nem hősködjek majd beszélgetni kezdett vele. A biztonság kedvért a hátammögé tettem a kezem és megmarkoltam a késemet. Tisztában voltam vele ha megtámadom a maszkos alakot a kutya egyből ránk támad ráadásul a hangzavar idecsal mindenkit.
-Igen pajtás halgas a barátomra. Nem szeretnénk felverni a háziakat jólmondom.- közben rá-rá pislantok a kutyára.-Mellesleg nagyon szép társad van és hüséges ha jól sejtem. Ritkaság ez az erény a mai ídőkben bár az ilyen nemes lények még tudják kiknek tartoznak hűséggel.-

Sajnálatunkra kékbörű barátom okoskodása nem jött be és az a maszkos tényleg az őrséghez tartozott. Ráadásul volt egy frankó stukkere amivel vagy keresztül lőhet minket vagy nem. Gyorsan ki kellet találnom valamit mert egyedül nem boldogulhat. A pisztolyos fickó túlságosan is magabiztosnak tűnt ahoz, hogy ráhozzam a frászt ráadásul túlságosan is magasan helyezkedett el. Nem tölthettem az egész élyszakát agyalással ezért úgydöntöttem a tettek mezejére lépek. A hangom megpróbáltam magabiztosan és határozottan zengetni.
-Szóval nem értesítettek téged? Azért jöttünk, hogy felszámoljuk ezt a létesítményt mert a lázadok tudomást szereztek róla. Én Mr V vagyok különleges ügynők. Azzal a feladattal, hogy tüntessek el minden felelhető bizonyítékot. Ha esetleg személyazonosságom nem megyöző őn számára kedvemtől fügöen vagy bizonyítom kilétemet vagy a salyát vérükben folytom magukat.- a végére megelytek egy vérfagyasztó mosolyt. A bizonyíték az aktámból való fényképes adatlap miből kiderűl én vagyok az eredménnyel kecsektető v13-as alany.
Nagyon reméltem, hogy ez az apró blőf beválik de ha nem szükség van valami B tervre. Kérdően Tao-ra néztem majd a fegyvereire és a tetőn áló fickóra sandítottam és az ujammal eggyest mutattam. Útána észrevétlenül hármast mutattam és magamra böktem. Azt probáltam ezzel jelezni, hogy probáljon kitalálni valami és, hogy az a fickó az övé a többi az én gondom.

Tao mellettem lenyomott egy szolid sztriptízt ami alladt megszabadult az arcát eltakaró ruhadaraboktól. Bizonyára arra számított, hogy híresség lévén megenyhül a kedves antipatikus úriember szíve. Azonban ez két élű fegyver volt, ugyanis nagy volt az esély, hogy Magneto irányítása aladt van. Pár pillanatig nézeget Tao hupikék arcát majd leengedte a fegyverét és közölte velünk feltételeit. Miután elmondta egy szökkenéssel leugrott a tetőről a kutya meg lassan utána ballagott. A maszkos fickó már nem láthatta, hogy egy új képességem jelent meg rajtam nem más mint a test szín változtatás. Ugyanis a sebzolásától annyira ideges lettem, hogy valószínűleg tégla vörös lett az arcom.
-Még, hogy nem jelentek rá veszélyt?! Úgy látszik nem tudja ki vagyok én.- majd mérgesen elkezdek pufogni és Tao felé fordulok.
-Halottad amit ez a szemét mondott? Még hogy nem vagy veszélyes rájuk!De csak találkozzak vele úgy elintézem, hogy összecsinálod magad a gyönyörűségtől. Az első alkalommal mikor magamhoz tértem egy kisebb létesítménnyi katonát öltem meg puszta kézzel. Utána meg kirontottam mint Rozsomák a bunkerből. Na most kinyitod végre ezt a rohadt ajtót vagy nekem kell berúgnom?!- nem akartam megbántani kék bőrű barátomat de a méreg még mindig fortyogott bennem.
-Remélem benn találunk valamit vagy valakit akin levezethetem a mérgemet.- a nagy mérgelődés közben teljesen megfeledkeztem a nemrég még felénk rohanó biztonsági örökről.

Tao elkezted valamit matatni és kis idő után csodák csodályára kinyilt az ajtó. Ezután Tao közölte velem az enyém a pálya. Majd hozzá tette szerinte is lenyomtuk volna fickót. Tao öszintesége némikép megnyugtatott és mosolyt csalt az arcomra. Mindkét kezemmel megfogtam a láncot halkan vettem egy mély levegőt majd eggyetlen mozdulattal letéptem a láncokat. A raktár nem különbözött más hétköznapi raktáraktól. Csak azt nem tudtam honnan tudhatom milyen egy hétköznapi raktár ha soha életemben nem voltam egyben sem. Mivel a gondolkodás nem volt az erőségem ezért Tao után slatyogtam. Hamarosan el is értünk két dobozhoz mely egymással szemben lévő falaknál lettek elhelyezve. A kék színű emblémát rögtön felismertem mert csak a hülyék nem ismerik az A.I.M jelét. Odalépek az egyikhez és ha lehet felkapom.
-Tao ez az amit keresünk? Ha ígen akkor kapjuk fel őket és spuri. Vagy esetleg várjunk egy órát és verjük laposra a biztonsági öröket.-

Tao azt mondta próbáljak visszaemlékezni mit mondott a nagyfőnök. A probléma csupán az volt, hogy én nem beszéltem a fönökkel és csak annyit tudtam a megbízásról amit ő elmesélt nekem. Az a nappali tudatom volt nem pedig az éjszakai.
-Ahogy gondolod de én egy napok óta nem találkoztam a nagyfőnökkel. Na kapd el.- fogtam a dobozt és át dobtam Taonak majd elkezdtem leellenőrizni a konténereket. Egyből a nyitott konténert vettem célba de nem láttam benne semmit. A biztonság kedvéért bementem, hogy biztonságosan kijelenthessem nincs benne semmi. Amíg nézelődtem eszembe jutott valami majd odakiáltottam Taonak. .
-Te figyelj ide. Nekem már tele van a púpom az éjszakás nappalos nevemmel. Tudom én adtam magamnak de akkor nem volt semmim még nevem sem csak a ruhám. Te milyen ötletes nevet adnál a különféle tudataimnak? Amilyenek passzolnak a személyiségeinkhez és adottságinkhoz. Valami menő és fantáziadus kellene. Segítenél ebben?-
Mikor rájöttem a konténer tényleg üres odamentem Taohoz aki már a szuper zárral kezdett el enyelegni.
-Mond meg neki ha beenged elhívod vacsizni.- majd elvigyorodtam.

Amint Tao nekiállt a munkának hirtelen valami váratlan dolog történt. Vagyis számomra váratlan de lehet Tao számított rá mert ő jobban ismerte ezeket a modern dolgokat. A számítógépből egy éles fény lövellt ki és mielőtt még a támadás szó megfogalmazódhatott volna a fejemben hirtelen a fény alakot öltött. Egy háromdimenziós android jelent meg a szemeink előtt és ha jól láttam egy nő volt. Bár eddig fogalmam sem volt női androidokról. Azonban annak ellenére, hogy android volt elégé jól nézett ki. Miután kigyönyörködtem magam azon kaptam magam, hogy a hangja legalább olyan csodálatos mint a külseje. Tao-t felismerte mert állítólag bent volt az adatbázisban. Utána valami furcsa neven szólított majd az ismert kód nevemet említette utána pedig angyali hangon de minden érzelem nélkül közölte velem, hogy a félvér a program amin alkottak kudarccal fejeződött be. Ezt nem értettem ezért föltettem neki pár kérdést amúgy is fölajánlotta.
-Az én képességeimmel volt baj vagy az hogy megszöktem? És megtudnád mondani kinek a déenese volt az alap amivel beoltottak embrió koromban?- mivel kevés időnk volt ezért nem tettem fől több kérdést.