Re: New York (Új-Hala)

by **Thorhalla** Hétf. 16 Júl. 2012, 15:54

Résztvevők: David Ethan, James Richards, Andrew Ramirez, Daniel Hamilton, Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil, Zyro Tao és Rachel Wilcox

Jack arra nem mordult fel, hogy Rachel ült le oda mellé, ez láthatóan nem zavarta. Freydis igencsak szúrós szemmel nézett David irányába a nevetgélése után.
- Egy kis komolyságot, ha kérhetem – mondta. – Algernon jól mondja, kellett egy ismerős hang, hogy felkészülhessetek az egészre, azért küldött az itteni éned üzenetet nektek az idekerülés előtt. S igen Al, csak a mágusok vesztették el, mások nem.
Jack kitett egy eszközt a szoba közepére és Zyro kérdéseire ismét mély torokhangon kezdett morogni.
- Akkor kezdjük Új-Hala-val és azokkal, akik itt érintettek.
Lenyomott egy gombot a gépen, és egy alak holografikus képes jelent meg rajta. James azonnal felismerte magát rajta, hogy ő nézett ki így, mielőtt kibernetizálni kellett a balesete előtt. Csak éppen itt idősebbnek nézett ki, mint most tenné.
New York (Új-Hala) - Page 2 Richardsu

- Végrehajtó, aka James Richards – mondta Jack. – Apokalipszis jobb keze és legbelsőbb embere. Milliók halála szárad a lelkén. Mint látható elvesztette a kibernetikus beültetéseit és új képességekre tett szert. Kozmikus energiákat képes manipulálni, amivel megnöveli az erejét, ellenállását, regenerációját és az energiákat támadásokra és védekezésre is képes felhasználni. Legalább tizenhárom éve csatlakozott Apokalipszishez, az okokat nem tudjuk, hogy miért. Valószínűleg zsarolás miatt, vagy azért, hogy a feleségét megmenthesse, Lara Stormot, aki súlyosan megsérült egy balesetben. Azóta Lara sorsáról sem tudni semmit.
James-re nézett, majd újra lenyomott néhány gombot, amire két új alak tűnt fel, a társaság mégcsak hasonlókat sem látott korábban.
New York (Új-Hala) - Page 2 Manostyranis2

New York (Új-Hala) - Page 2 Manostyranis2

New York (Új-Hala) - Page 2 Manostyranis

- Zsarnok és Goblin – folytatta a fiú. – Apokalipszis két lovasa. Zsarnok a fekete, Tyrant az eredeti neve, Tyranis hímnemű klónja átalakítva Apokalipszis által. Minden örökkévaló képességgel rendelkezik továbbra is, illetve a sötét energiákat képes irányítani, pusztán akarattal létre tud hozni vákuumot, vagy éppen feketelyukakat, vagy anti-anyagot, amivel a rendes általunk látott, érzékelt anyagokat semlegesítheti, megszüntetheti. A másik, Goblin, régi nevén Manó, Ethan Jackson ő is Apokalipszis által átalakítva, felruházva örökkévaló képességekkel, és ő maga továbbra is, mint egykor Szellemlovasként a tüzeket irányítja. Ezenfelül a nap- és fényenergiát is, pontos ellentéte a nővére klónjának. Akár egy szupernovarobbanást is létrehozhatna és megsemmisíthetné a Földet. Ők ketten legalább négymilliárd emberrel végeztek az évek során, a kozmikus fajok képviselőinek számát nem tudjuk.
Ismét néhány másodperc szünet és egy újabb kép.
New York (Új-Hala) - Page 2 Zyro

- Új-Hala vezetője, a Nagy Evolucionista aka Apokalipszis, született nevén Zyro Tao. Róla egész sok rejtély van. Annyi biztos, hogy a jelenetekhez képest alig egy-két évvel később Zyro teljesen megőrült, olyanná akart válni, mint a húga Tyranis, egy érzéketlen valamivé. Pár évvel később elhagyta a Földet és a húga után ment. Nem tudni, hogy mi történt odakint az univerzumban, de Zyro már nem saját magaként tért vissza. Belsőbb emberei, akiknek mesélt néhány dolgot úgy tartják, hogy összecsapott a húgával egy celestial technológiával teli laborban, ahol a rengeteg kozmikus sugárzás miatt egy nagy robbanás történt. Zyro ekkor olvadt össze a Celestial technológiával, mint annak idején Apokalipszis is, és ez megváltoztatta. Úgy tudjuk, hogy Tyranis is ekkor tűnt el, azóta nincs semmilyen információ és adat róla. Nem sokkal ezek után ment Zyro Hala-ra, ahol magába olvasztotta a Legfelsőbb Intelligenciát is. Így tért vissza a Földre, ahol megölve Apokalipszist átvette a helyét és magát a Nagy Evolucionistának nevezte el. Ekkor alkotta meg Zsarnokot és Goblint is, és hozta létre a fajt, ami uralja a két Amerikát…

by **Godlaw / Tao** Hétf. 16 Júl. 2012, 21:02

Sorban hallgatom a további válaszokat, az egészet olyan nehéz elhinni vagy akár elképzelni is. Ethan, mint gonosztevő? Tudom, Szellemlovasként Mephisto szolgája, de ez... Ez nem ő, ilyet nem tenne sohasem, ennyire nem veszíthetjük el. És Tyranis klónozása... Hogyan lehettek rá képesek? Hány ember halt meg azért a DNS mintáért? Hány száz...
Aztán meglátom a képen a hatalmas, kék, gurgulázó testű, őrülten vigyorgó szörnyeteget. A Nagy Evolucionista. Apokalipszis. Én.
Szédülök. Idegesen elnevetem magam. A falhoz támaszkodom. Hányingerem van. Hallom a szavakat, amik arról szólnak, hogyan váltam a Föld legpusztítóbb lényévé. A sok milliárd gyilkosság, amiket Apokalipszis emberei elkövettek az ő kezén szárad. Az én kezemen. Nem kapok levegőt. A földre okádok, aztán a fal mellett hanyatt esek. Olyan akartam lenni, mint Tyranis. Olyan is lettem. És többé soha sem vagyok önmagam.
A plafont bámulom, és Tyranis jelenik meg fölöttem. Ez nem egy mese. Nem egy rémtörténet. Nem egy másik világ. Ez az én jövőm. Ezzé válik. Ezzé fogok válni. Én leszek Apokalipszis. A Nagy Evolucionista. A gyilkológép.
-Olyan leszek... Én leszek... Ő leszek...

by **Sarah** Hétf. 16 Júl. 2012, 23:05

Nos a reakciómra igazából csak Freydis mond valamit, a többieket nem nagyon érdekli, és hát meg is tudom őket érteni, tudják, hogy tényleg, szívemből gyűlölöm Danielt, néha ha tehetném, és nem vonnának felelősségre miatta, egyszerűen főbe lőném, és hogy miért? Egészen az elejétől fogva nem igazán rajongtam érte, aztán még aznap, hogy megismertem, fegyverrel hadonászott a csapat felé, és ez nálam elég volt ahhoz, hogy végleg kivívja a haragomat, vagy legalább is a gyűlöletemet, még ha néha nem is olyan szinten van ez a bizonyos gyűlölet, általában azért eléggé aktívan " ég " bennem és a viselkedése alapján benne is, és ez így van jól.
- Bocsi.. Khmrh. - Megköszörülöm a torkom, és ezzel együtt végleg eltüntetem a mosoly legapróbb jeleit is az arcomról, csak hogy ne zavarja az istennőt, lévén nem akarom én nagyon zavargatni a jövőbeli énjeinket, semmi ilyesmi nincs tervben, max Daniel esetében, hmm, kíváncsi vagyok, hogy vajon itt hogy reagál a dolgokra. Előkerül egy szerkezet, mely látványelemeket is ad a beszédhez, és hát már az első után leszűröm, hogy tényleg nem akárkik lehetünk, bár először nem ismerős az alak, aztán jobban megnézve, és a neve elhangzása után az arcát már sikerül felismerni, bár kicsit öregesebb mint most. Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, eddig nem úgy ismertem meg a srácot, mint aki csak úgy leállna embereket gyilkolni, bár ki tudja, hogy mi történt még az említetteken kívül, vagy hogy mi oka volt erre, lehet hogy mind a mai napig bánja?... Hát nem hiszem, akkor nem lenne annak a valakinek a jobb keze. A következő képen már kapásból két személy szerepel, de igazából ezek sem ismerősek, még a beceneveik alapján sem. Jön a hozzá tartozó magyarázat, erő ismertetés, és úgy alakul, hogy a másik alak, a tüzesnek tűnő, az a Goblin... Ő Manó, végül is gondolhattam volna, hogy Manóból valaki kitalálhatta a Goblint, de na... Bár nem értem, hogy ő miként végezhette így, feltételezem, hogy nem szabad akaratából teszi azt, amit éppen, bár ki tudja, de kétlem, nem úgy néz ki, mint akinek lenne ilyesmije. Újabb kép, furcsa csavaros vigyorgó alak, ő jelenleg Apokalipszis és... Zyro??? Mivan? Döbbenten hallgatom végig azt, amit mesélni tudnak róla, és két dolgot tudok így hirtelen hozzáfűzni, vagyis többet is két dolognál, de azok kérdések.
- Te jó ég... - Teljesen komoly hangon. - Hogy létezhet még egyáltalán a Földön más faj ezeken kívül? Ennyire fejlett lenne már az emberiség többi része? Hogy képesek ilyen technológiával és pusztító erővel felvenni a harcot? - Halaltszik a hangomban a döbbentség, majd pedig Zyrora terelem a tekintetem, akit könnyen láthatóan rosszul érintenek a dolgok. Közelebb lépdelek hozzá és leguggolok mellette, majd egy kis hezitálás után finoman megcsapdosom az arcát.
- Hé ember nyugi, nehogy összeroskadj itt nekem, most hogy ezt tudjuk, teszünk majd róla, hogy ne alakulhasson így, végül is a mi jövőnk, minden lépésünkkel változtatunk rajta. - Próbálom kicsit helyre rázni, bár nem hiszem hogy különösebben működni fog, de azért remélem.

Csak figyelek és figyelek, egy szerkezet segítségével kivetítenek egy képet, amit pedig látok azon a bizonyos képen az... Több mint meglepő. Elakad a lélegzetem a gyors realizáció után, főleg hogy magamat látom, bár ezen gyorsan túl tudnék lépni, de ami ezután elhangzik, azon nem. Szörnyülködve hallgatom végig az életem történetét, bár kissé ködös, de sok millió embert öltem meg, s nem éppen úgy néz ki, hogy a jó cél érdekében, bár nem értem, hogy miért, miért társulnék egy olyan személlyel, aki ilyesmire kényszerít? Még ha valaki előhozakodna egy olyan csábító ajánlattal, hogy visszaadja a régi önmagamat, akkor sem lennék képes ilyesmiket tenni cserébe. Döbbenten, kissé remegve támaszkodok neki az egyik falnak, majd pedig lassan le ereszkedem és leülök a földre, próbálom megemészteni, közben persze figyelem, vagy legalább is próbálom figyelni, hogy mi még a téma, kikről van még szó, de így nem igazán megy.

by **Bishop** Hétf. 16 Júl. 2012, 23:40

Először nem értettem, hogy miért kell ennyire felkészülni meg feldolgozni az információkat, de most már világos, elég kemény dolgokról van itt szó, nem lett mindenkiből egy-egy területet irányító jófiú, sőt egyesek igen csak nagy erejű pusztítógépekké váltak. Csak hallgatom a szöveget meg nézem a képeket és azon agyalok, mi a fenének kellett ahhoz történni, hogy egyesek ilyenné váljanak. Mi vihette őket erre az útra? Hiszen egyáltalán nem ilyennek ismertem meg őket, hogy én milyen vagyok az már más kérdés. Körbe tekintek az arcokon ki mit érezhet, aztán látom Zyro nem jól van, és James sem, úgy látszik valamit megéreztem, hogy én alapból egy falhoz dőltem... ez tényleg súlyos.
~ Huh hát a jövő tényleg nagyon sötét az eddig hallottak alapján, és én még azt gondoltam már nem lehet rosszabb, hát simán lehet, félelmetes, mi lett a világból.
Csak állok és nézek magam elé, talán szólni kellene valamit.
- David jól mondja, azért vagyunk itt, hogy megakadályozzuk, gondoljatok erre.

by **Quentine Constantine** Szer. 18 Júl. 2012, 20:09

-Szólok, hogy tévedsz, ezen a helyen nem egészen úgy működnek a dolgok, ahogy megszoktuk - válaszolok Alnek, valójában nem annyira csípősen, mint ahogy elsőre hallatszik, csak még mindig fáj a fejem egy kicsit, és ez a futkorászás sem nekem való. Azért mindenesetre érdekes, hogy képes vagyok telepatikus üzenetet küldeni az időn át.
És ha ez nem lenne elég, folytatódik a sokkoló információk sorolása. Egyik sem valami kellemes dolog, amin az ember csak úgy elgondolkodna, de amikor kiderül, hogy a jövőnk diktátora, a Föld összes lényét sanyargató Apokalipszis éppen Zyro, az azért már több, mint kellemetlen. Mondjuk ennek ellenére azért talán kicsit durva, ahogy kiborul, de abból kiindulva, hogy jó ideje egy szót sem beszéltem vele, fogalmam sincs, mi játszódhatott le benne azóta, hogy úgy döntött, hazamegy. Azt tudom, hogy volt az a balhéja Tyranis feltűnésekor, és biztos nem valami felemelő érzés, hogy a testvéred kiirtotta a bolygót, ahol felnőttél. És a látszat szerint ő meg kiirtja azt a bolygót, ahol én nőttem fel. Vagy ki fogja, ahogy vesszük.
Ramirez szavain egy pillanatra elgondolkodom, nem tudom, hogyan működnek pontosan ezek az realitások, meg időutazások, és simán lehet, hogy igazából elkerülhetetlen, amit itt látunk. Végülis ez nem egy másik világ. Ez a miénk, csak később.
-Azt hiszem, a sokkoló részén túl vagyunk a dolognak. Vagy van még valami, ami miatt érdemes inkább ülve maradni? Például, miért akartatok eredetileg Japánba vinni minket?

by **Ammon Einarson** Szomb. 21 Júl. 2012, 19:04

Helyeslően biccentek még Rachelnek majd a figyelmem vissza irányul a mesélőkre. Mesélik, hogy mi történt de egyszerűen nem akarom elhinni az egészet. Belém szorulva a levegő is nézek előre és a hólókepéket bámulom. Ez nem kis dolog amit fel kellene dolgozni és Zyro nagyon kifekszik ettől amit meg is értek. De a többiek próbálkoznak támogatni őt rögtön és igazuk is van.
Nem tudom mit mondhatnék amitől jobban érezné magát Zyro de az, hogy ezt megtudtuk jó is. Mert így tényleg tudunk már mit tenni ellene. Már tudunk lépni ellene bár nem tudom, hogy mit. De az biztos, hogy nem szabad hagyni, hogy magába forduljon. De valamiért ezen kívül hoztak ide minket biztos. Úgy érzem. Ezért is inkább hallgatok és gondolkozok. Biztos biztonságosabb lehet Japán mint ez most. Végül is ez most valamennyire az egész pusztulás központja.

Az információk többsége nagyon meglepett személy szerint. Nem tudtam elképzelni, hogy az a pár személy ilyen változáson essen át. Hihetetlen. Az, hogy Tyranis-t is legyőzte talán még jobban meghökkent mint az, hogy Zyro válik ebben a jövőben ezzé az Apokalipszissé. Nem sokat tudok erről a személyről de megtudtam róla pár információt de az a tény, hogy ezt végre fogja hajtani nyugtalanító számomra. Kiakadás, rögtönzött nyugtatás és további érdeklődés. A többiek reakciójából nem érzem úgy, hogy bármit képesek lennének megtenni azért, hogy ténylegesen elejét vehessék ennek a szörnyűségnek. Én biztos vagyok benne, hogy ha ilyen esélyem adódna otthon nem állhatna semmi sem az utamba. De ez egy másik világ és másképp gondolkoznak. De remélhetőleg logikusak fognak maradni.
- A mi időnkben ennek a meggátlása ezzel biztos sikeres lesz, hogy már tudjuk. Ám én is szeretnék többet hallani még, mert biztos, hogy van még valami.

by **Steven** Vas. 22 Júl. 2012, 00:29

- Kétlem! – Jelentetem ki Aian mondata után. Egész eddig Freydis megjelenése óta egy szót sem szóltam csak figyeltem az eseményeket és feldolgoztam az új információkat. Freydis és Jack is sokkoló dolgokat mondtak azonban néhány furcsaság is akad a történetükben. Amióta csak Freydis megjelent folyamatosan őt, majd aztán mikor beértünk a házba a többi ismeretlen viselkedését figyeltem. Jacken egyértelműen látható ahhoz hasonló vad vonások, mint amik Lornán is gyakran megmutatkoznak. Persze közben David is ismét próbált „beszólni” vagy hogy is mondta anno, ami kivételesen fel is idegesített kicsit, elvégre ennek a mitugrásznak gőze sincs hogy mennyire bonyolult és veszélyes varázslatot használhattak ahhoz, hogy idehozzanak minket, de ezt is szokás szerint magamban tartottam. Végül arra jutottam, hogy ha ez mind igaz, és nem csak valamiféle isten verte szimuláció, akkor valamit nem mondanak el. Annyiban viszont biztos vagyok, hogy ha annyival el lehetne kerülni ezeket az eseményeket, hogy tudunk róla, akkor nem lennénk most itt. Azonban egyelőre a kétségeimet megtartom magamnak, és inkább a jelenlegi helyzetünket próbálom meg tisztázni.
- Szóval pontosan mi is a terv arra nézve hogy hogyan juthatunk el innét Japánba?

by **Thorhalla** Vas. 22 Júl. 2012, 11:32

Résztvevők: David Ethan, James Richards, Andrew Ramirez, Daniel Hamilton, Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil, Zyro Tao és Rachel Wilcox

Kellett néhány perc, hogy mindenki összeszedje magát az előbb látottak után. Daniel kérdésére felelt először Lorna öccse.
- Ha elülnek kint a kedélyek ez a szép lány és az a szép pöröly megoldja – mondta Jack. – Nem hiszem Rachel a többi nem sokkoló, és azért Japán, mert ott lennénk a legnagyobb biztonságban, ahol nem kell támadástól tartani. De akkor, ha Japán és Ázsia került szóba, akkor legyen az a következő.
Megvárta, amíg végül mindenki újra ráfigyel, és csak akkor állt neki folytatni.
- Az évek során a Kéz egyre nagyobb befolyásra tett szert Japánban, egészen addig, amíg Karasu nyomására Algernon feleségül nem vette az idősödő és akkor haldokló császár egyetlen gyermekét, a lányát. Ő a mostani császárnő.
New York (Új-Hala) - Page 2 Algernonfelesg

New York (Új-Hala) - Page 2 Algernonfelesg

New York (Új-Hala) - Page 2 Algernonfelesg2

- Lényegében a hatalom ekkor történt, két évvel később Karasu meghalt és a császár is, Algernon-t koronázták meg a Japán császárság császárává és a Kéz vezetője is ő lett. Szép szerelmi mese, van egy fiúk, tíz éves idén. De ennek is van árnyoldala, pár évvel ezelőtt a Holnap Gyermekei megmérgezték a császárt, aki így elvesztette a regenerációját és megöregedett, még mágiával sem tudták rendbe hozni, az öregséget leszámítva teljesen egészséges csak… így Algernon éppen így néz ki manapság.
New York (Új-Hala) - Page 2 Algernon

Itt ismét megvárta amíg mindenki feldolgozza mindezt és utána folytatta.
- A legtöbb mágus iskola Kínában, Tibetben és az ehhez hasonló helyeken volt korábban is, így adta magát, hogy a mágusok itt telepedjenek le, főleg, hogy a Kéz misztikus nijái és a Japán császárság is védelmezi őket, mi igencsak sokat számít. Mint mondtam korábban is, mágiahasználók, akik mágikus erejüknek hála gyógyultak ki korábban a vírusból, idővel, akik mutánsok voltak elvesztették a mutáns képességüket és így jött létre a faj. Teljesen pacifisták, nem harcolnak senkivel, ezért is kell a védelem számukra, jellemzően csak védekezőmágiát használnak. Daniel a vezetőjük, megházasodott, egy öt éves kisfiú és egy négy kislány apukája.
Lenyomott néhány gombot újra és ezúttal Danielről jelent meg két kép és egy atlatniszi nőről egy harmadik.
New York (Új-Hala) - Page 2 Daniel2d

New York (Új-Hala) - Page 2 Danielfelesg

- Ő Daniel és a felesége pedig Loa, egy atlantiszi mágiahasználó, éppen ezen kapocs miatt ismerkedtek meg annak idején. Itt semmilyen negatív dolog nincs, boldog házasság gyerekekkel, és ehhez hasonlók.

by **Ammon Einarson** Vas. 22 Júl. 2012, 15:10

Az eleje még egész érdekes, hogy mi is történt, hogyan alakult a sorsom. Mikor viszont a bérgezés kerül a fénybe és, hogy elveszítettem a regenerációmat nagyon is meghökkenek. Nehéz elhinni, hogy ez tényleg megtörtént de mikor a hólóképen megjelenek ahogy meg vagyok öregedve. Szóhoz se jutok. Ez nagyon durva. Elég frusztráló "magamra" nézni így.
Dörzsölgetni kezdem a tarkómat. Megházasított Karasu aztán meg a császárral együtt meghaltak, koronázás, gyerek, mérgezés, mágusok. És tisztára úgy fest a képem itt mint egy igazi öreg császárnak. A többiek felé nézek és kiolvasható egy dolog a tekintetemből. Aki az öregedésemmel poénkodni mer azt megütöm biztosan.
Leengedem a kezemet és rátámasztom a katanáimra. Miután Daniel-ről és a feleségéről is meséltek és a képeket mutatták emeltem a másik kezemet meg miután befejezték és az államat vakargattam az ujjammal és egy halovány fintorgóra húztam a számat. Nem akarok ebbe a Japánba elmenni. Nem akarom magam így meglátni.

Danial kijelentésére felé kaptam a fejemet. Kétli? De mégis mit? Hogy nem tudunk meggátolni egy eseményt amelyt egy személy követne el? Több mód is van erre pedig. De ismerve őket mindhármat megtagadnák érzelmi kötelékük miatt. De most ezen nem kezdek vitát inkább a további információkra figyelek amint ismét belekezdenek. Most pedig Japánról beszélnek nekünk, ahova érkeznünk kellett volna eredetileg de nemsokára el is fogunk jutni oda. Algernon és David pozíciói ott igen tiszteletreméltóak. Mindketten családosak lettek és gyermekük is van. A terület pedig igen biztonságosnak nevezhető a hallottak alapján bár a mérgezés ténye nem biztató de nem sokat változtat ez az ottani helyzeten. Kezd a kíváncsiságom felébredni és a többiek életének alakulása után kezdek én is kíváncsi lenni, hogy velem mi történt de nem is. Ha fontos akkor úgy is el fogják mondani, ha pedig nem akkor csak engem befolyásolna ha elmondanák a kérésemre.

by **Godlaw / Tao** Hétf. 23 Júl. 2012, 20:48

David érintése ébreszt fel a látomásszerű képekkel teli álmomból. Zavart tekintettel nézek rá, nagyjából felfogom, hogyan kerültem a földre, és miért fekszem hányás mellett. Az arcom hideg, a homlokom verítékes, a kezem remeg. Pánikrohamom volt, sokkot kaptam, éltem már át ilyet, így hamar sikerül beazonosítanom a tüneteket. De a sokk nem volt akkora, hogy emlékezetkieséssel járjon, pontosan tudom, hogy mi okozta, és még mindig nem vagyok nyugodtabb, mint amikor meghallottam először. David szavait alig hallva, de azért bólogatva próbálok felállni, kicsit rá is támaszkodom, remélem nem bánja. A legközelebbi székig támolygok el, amibe bele is roskadok. A fülem még zúg, a vérnyomás ingadozása nem tesz jó az agynak, és ez sok érzékszervre kihat. És azért gondolkodom ilyen dolgokon, mert felgyorsul az agyműködés, legalább is részben, ha jól emlékszem arra, amit olvastam még a témáról. Kiborító.
A képek közben váltakoznak, nézem őket, hallom a megjegyzéseket, a leírásokat, de nem tudok velük mit kezdeni, ha bármit is fel akarnék fogni ebből a világból, azzal kéne kezdenem, hogy elfogadom a létezését, az pedig túl nehéz lenne azok után, amit láttam és hallottam. Ezért egyelőre csak csendben ülök, és várok. Valamire.

by **Quentine Constantine** Hétf. 23 Júl. 2012, 22:35

Zyro végre összeszedi magát, én meg csak próbálok nem túl feltűnően távolabb ülni tőle, mert kissé hányásszaga van. Segélykérő pillantást vetek Davidre, de aztán már bele is kezdünk a következő témakörbe, végre kiderül, miért megyünk Japánba.
Ahogy a képeket nézem, időnként Alre is pillantok, hogy összehasonlítsam az öreg, összeaszott férfit a fiatal sráccal, aki a katanáit markolássza idegesen.
-Azért annyira nem vészes, kicsit öregebb, mint a többi e világi énünk, de végülis... Lehetne rosszabb is. És nem beteges, haldokló vagy ilyesmi, csak öreg. Egyszer te is leszel öreg. Biztos tök bölcs, és sok jó tanáccsal ellát majd minket... Nem? - Kérdem oldalra pillantva Jacktől.
Daniel sztorija egy kis felüdülés a sok rémtörténet közt, bár egy kissé meglepődöm, amikor az atlantiszi feleségéről látunk képet.
-Végre egy love story ami happy enddel végződik! Nem mintha vége lenne már... Na jó, szóval ez volt Ázsia, ha jól értem. Amerikát szerintem passzoljuk - nézek Zyrora a szemem sarkából. - Jöhet az én részem? - Kérdem most már kicsit izgatottan. Kíváncsi vagyok, milyen lehet a jövőbeli énem, akinek a képességei jóval kiterjedtebbek, mint az enyémek. Hé, vajon nekem van közös gyerekem Kevinnel?

by **Sarah** Hétf. 23 Júl. 2012, 22:52

Zyro végül úgy-ahogy magához tér, és már aközben próbál felállni, miközben beszélek, ehhez viszont kénytelen rám támaszkodni, ami pedig természetesen nem zavar, mint mondtam bírom a búráját, és ez meg egy eléggé alap dolog, úgy értem segítesz az egyik társadnak, kötelesség meg valamilyen szinten jól is esik, persze vannak olyan alkalmak, amikor nem esik jól, ha egy olyan személyen kell segítened, akit amúgy gyűlölsz, például ha Danielen kéne segíteni, valószínűleg még mindig ugyan ott ücsörögnék, ahol ezelőtt pár percel voltam. Miután Zyro alrébb vánszorog, teljesen véletlenszerűen sikerül elkapnom Rachel tekintetét, de nem igazán tudom most mire vélni, azonban nem is tudok ezzel igazán sokat foglalkozni, ugyanis tovább folytatódik a mesélés, és kicsit meglep, bár számíthattam volna rá, végül is most kicsit sürgős nekünk a dolog,vagyis nekik, avagy nekünk, igen. Mindenesetre is ahogyan bele kezdenek, kényelembe helyezem magam, ezúttal már inkább Rachel mellé, ha nem zavarja. Tovább haladunk, japán, először Algernonról és a feleségéről esik szó, mit ne mondjak, szép teremtés, ellenben megdöbbent annak a ténye, hogy Al mérgezés miatt megöregedett, bár megmondom őszintén, a fehér szőrzet karaktert ad az arcának, így nem mondanám feltétlen negatívnak a változást, persze őt érzékenyen érintheti a dolog. Erre csak kicsit megvakargatom az államat, nincs mit különösebben hozzá fűznöm. Eztán következik Daniel, mágusok vezetője két gyerekkel és egy atlantiszi feleséggel és két gyerekkel, úgy tűnik eléggé jó a dolog, így hát ehhez sincs mit hozzáfűznöm, vagyis de, egyetlen egy dolog még is csak akad, és azt hiszem ezt most azonnal közzé is kell tennem, nem azért mert olyan hű de fontos, vagy ilyesmi, csak egyzerű észrevétel, amit nem néztem volna ki a narancsból.
- Hát, legalább nők terén van érzéked. - Kivételesen veheti dícséretnek, a hangomban sincs semmi ami negatívumnak fogható fel, csak egy átlagos " kijelentés " és ajánlom hogy örüljön neki mert tekintvén hogy mennyire gyűlölöm, ez, azon bizonyos meglehetősen ritka alkalmak egyike. Csendesen figyelek tovább, egyenlőre várok hogy következzen a... Következő, igen, és közben egy dolog kavarog a fejemben.
~ Nem kaptam választ... ~ Remélem kitérnek majd a kérdésemre a későbbiekben.

Csendesen ülve figyelek tovább, többé-kevésbé sikerült feldolgoznom, és bár még mindig nehéz elhinni, hogy én ez leszek, egyenlőre azzal " vigasztalom " magam, hogy ez még nem történt meg, én, még nem tettem meg, vagyis de, megtettem, de mégsem, és amíg nem tettem semmit, addig nem szabad összetörnöm miatta. Ezen gondolkodva könnyebb elviselni, nem egyszerű, de ez legalább segít. Folytatódik végül a nagy történet, többé-kevésbé jó dolgok hangzanak el, eleinte legalább is, Algernon konkrétan hatalomra jut, és lesz egy felesége, viszont megmérgezik és elveszíti a regenerációját, és megöregszik, bár legalább él, ha össze tudtak neki rakni egy olyan mérget, ami miatt elveszíti a mutációját, akkor bele keverhettek volna valami olyasmit is, ami megölhette volna, szerencsére nem így alakult. A következő téma pedig a mágusok, akiknek Daniel a vezetője, róluk igazából ugyan az hangzik el, ami ezelőtt jópár percel már közölve lett velünk, csak most jobban kitérnek a srácra és megtudjuk, hogy van egy családja. Nos, legalább boldogok, feltételezem hogyazok legalább is.

by **Steven** Szer. 25 Júl. 2012, 10:36

Csendben hallgatom a történetet, ami az egyik lehetséges jövőnkről szól. Közben azon gondolkodom hogy nem úgy tűnik mintha minden veszve lenne. Még nem vívtak meg minden csatát, amit csak lehet és bőven van még kiknek összefogni az ellenfelek ellen, elvégre még a mágusok sem kötelezték el magukat a harc mellett.
~ Mi lehet az az elkerülhetetlen veszély forrás, amit már semmi az ég világ nem tud megakadályozni, csak ha megváltoztatjuk az időt?~ A gondolat menetemet félbe szakítja az, mikor rólam beszélnek és megjelenik a jövendőbeli feleségem képe. Boldog házasságban élek állítólag vele két gyermek apja ként.
~ Miért áldoznám ezt fel ha nem lenne muszáj? Mi az amit nem árulnak el?~ David megjegyzésére felé fordulok egy pillanatra, de ahogy a kötekedéseit úgy a bókját (még ha ez az első bókja is) sem reagálom le különösebben. Kétlem hogy a nő testi szépsége lett volna az ami miatt beleszerettem volna, de ez majd kiderül ha egyszer találkozom vele.

by **Thorhalla** Szer. 25 Júl. 2012, 14:11

Résztvevők: David Ethan, James Richards, Andrew Ramirez, Daniel Hamilton, Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil, Zyro Tao és Rachel Wilcox

- Majd választ kapsz, hogy miként maradtak életben – felelte Davidnek Fryedis. – S neked Daniel, milliók, milliárdok halála nem elég ahhoz, hogy megmásítjuk a világot?
- Sehogy nem veszik fel, elbújtak – mondta Jack. – Meg egyelőre mindenki azzal volt elfoglalva, hogy saját magát összeszedje és megerősítse azt a helyet, ahol él. Lényegében tűzszünet van mindenhol, de akár ezekben a percekben is kirobbanhat a mindennek véget vető háború. És, hogy miért másítsuk meg a világot? Rajtam kívül komolyan nem tanult biológiát senki? – kérdezte morogva. – Mi történt az emberiség elődjével, az emberek kiirtották azzal, hogy fejlettebbek voltak. ugyanez van itt, rengeteg faj, de csak egy maradhat, egy lesz uralkodó faj, a többi elenyészik és kihal, akár erővel, akár az idő teszi ezt, de csak egy uralkodó faj maradhat fent, bár a jelenlegi technológiai fejlettséget nézve lehet, hogy senki sem marad életben. Ez a válasz, de úgy véltem, hogy mindezt nem kell kimondani pubi – nézett Daniel-re.
Felsóhajtott, ezúttal nem nyúlt a szerkezethez, hanem csak egyszerűen folytatta.
- Akkor vegyük sorba most, akik nincsenek itt. Freydis az Asgardi istenek követe a földön, még a görögök és az egyiptomiak tartanak ilyen küldöttet, de azok ketten csak félvérek. A képességei neki is fejlődtek, van egy Mjölnir utánzata és már mentálmágiát, telepátiát is tud használni. Vagyok én, egyrészt apám képességei, de nem túl erősen, már ami a regenerációt illeti – mutatta fel a kezeit, amik még mindig sebesek voltak ott, ahol a karmok megjelentek. – És igen, plüssöket élesztek, mint anyám. Ami jó hír számotokra, Aian és Bard kiszabadították a nővéremet, Bard megölte Blastaart, majd mind a ketten ottmaradtak a Negatív Zónában, manapság Új-Asgard néven ismert és ők uralkodnak felette, teljes béke van, szerencsére gyerek még nincs.
Erre a mondatra Freydis egy kissé fejbe verte a fiút, mire az állatiasan felmordult, majd megköszörülte a torkát.
- Yusuf és Victoria. Összeházasodtak, náluk egy gyerkőc van, az Egyesült Afrikai Nemzetek hercege. Yusuf végül újra ember lett, elvesztette a mutációját, amit a vírus okozott, annak hála, hogy Victoria szuperkatona és a szer megvédte a gyereket, így a gyerekük egyszerű ember lett és nem pedig szörnyszülött, pedig annak kellett volna lennie. Ők is hatalmas munkát végeztek Afrikában, mire mindent rendbetettek ott, főleg Apokalipszis halála után sikerült mindezt. Ki legyen a következő, aki hallani akar magáról? – tette fel végül a kérdést.

by **Ammon Einarson** Csüt. 26 Júl. 2012, 13:23

- Úgy nézek ki mint aki fél lábbal a sírban van már.
Válaszolok Rachel-nek felé fordulva addig majd lendületesen ülök le a földre és teszem magam törökülésbe. A fejem kitámasztom és úgy figyelek tovább. Végül is, lehetne rosszabb? Rossz vicc. Nem is szabadna megöregednem. És itt alig lehetek 46 erre úgy nézek mint egy 90-es kriptaszökevény. Tök bölcs, már most bölcsebb szoktam lenni nálatok. Viszont nem tetszik, hogy durván harminc éven belül elmegy a mester. Ha itt mer hagyni mielőtt még kihívhatnám, nem állok jót magamért. A további történtek is érdekelnek viszont ezért inkább a zsörtölődést abbahagyva hallgatom. Lorna-t sikerült kiszabadítaniuk, Bard még meg is ölte azt a bengát? Elismerés, én nem hiszem, hogy neki ugrottam volna egyáltalán. Aztán meg nem is jöttek haza. Meg értem. Egy egész világ a tied ott mert megölted az uralkodóját. Majd pont haza fogsz jönni egy ilyen lepusztult fészekbe.
A kérdés után, hogy mit szeretnénk hallani megrázom a fejemet.
- Szerintem már így is bőven elég volt amit meséltetek.
Tényleg nem akarok többet tudni. Hiszen az már túlságosan is befojásolhatna. Így is van ami már fog. De tudjuk, hogy mi fog történni ha nem teszünk ellene. Magneto vírusa és Zyro tette is olyan amit meg kell akadályozni valahogyan.
- Mégis lenne valami kérdésem. Nem személy ugyan de fontos lenne, hogy a vírussal kapcsolatban van valami információtok?

Kiderül, hogy az akciónkat siker fogja koronázni a Negatív zónában és az uralkodó hatalma is megdöntésre kerül. Jó hallani ezt és rossz is. Nem annyira jó dolog tudni ezt de elég ha csak nem hagyom, hogy befolyásoljon. Lehet, hogy a mostani jövőnk szerint ez így történt ám mivel éppen azért hoztak ide minket, hogy meg tudjuk változtatni az eseményeket így egyáltalán nem ígéret, hogy sikerülni fog a küldetés teljesen ugyan így. Hiszen az is megváltozhat. De többet nem szeretnék hallani. Bár elszomorít a tény, hogy harminc földi év után sem sikerült semmit se tenni, hogy kicsit közelebb kerüljek az otthonhoz.

by **Sarah** Szomb. 28 Júl. 2012, 16:49

Adok egy dícséretet Danielnek, és ez a szerencsétlen nyomorék annyit nem tud kinyögni rá, hogy " kösz ", ezzel pedig enyhén idegessé tesz, nyomorék seggfej. Mindenesetre is érkezik válasz a... Gondolataimra, amire először kissé felvonom csak a szemöldökeimet, majd megvakarom a tarkómat, és igazából most mondanom kéne rá valamit, de nem tudok, van itt egy másik telepata Rachelen kívül? Ezt most meg kéne kérdeznem de nem teszem, egyenlőre inkább csak várok és hallgatok, figyelem ahogyan arról beszélnek, hogy konkrétan senki sem harcol, csak bujkálnak és összeszedik magukat, végül is ez érthető, és persze kezdődik egy magyarázat Danielnek is, amin én a végén egy egészségeset mosolygok.
- Tudatlan paraszt. - Jegyzem meg a narancs felé a végén, és ez most elmaradt volna, ha legalább egy köszit kinyög pár perccel korábban. Ismételten belekezdenek a sztorizgatásba, és ezúttal azokra kerül szó, akik most nincsenek itt köztünk, vagyis a mi jelenünkből nincsenek itt, és tényleg van egy harmadik telepata Freydis, ez pedig meglepő, de ez van, az életben sok dolog meglepő. Kiderül még pár dolog, majd elcsattan egy kupán vágás, amire jóízűen elvigyorodok. Bírom a stílusát a srácnak, nagyon bírom, remélem a jövőben megvagyunk egymással, bár ő legalább az ilyen megnyilvánulásaiért egy fejest kap, és nem csúnya, szúrós tekinteteket, ez pedig olyanná teszi az egész helyzetet hirtelen, mintha egy furcsa komédia lenne, ez pedig megint csak tetszik. Amúgy jó tudni hogy Lorna okén van, életben van és vígan uralkodik gondolom arról az űrkőről amit régebben láttunk, ahol kint kellett maradni a csapat fedezése miatt. Ja és Yusufék is megvannak. Felmerül egy kérdés, amire igazából én csak vállat vonok, úgyis sor kerül mindenkire, vagy legalább is gondolom, én meg türelmes vagyok.

Megy a téma, és had menjen, többé kevésbé figyelek, de még mindig valamilyen szinten magammal vagyok elfoglalva, bár már messzemenően nem annyira, mint ezelőtt néhány perccel, így a figyelés is könnyebben megy. Egy kis kioktatás, majd pedig folytatják, nekem pedig minden névhez kell egy kis idő, hogy felidézzem ki is az, akiről éppen szó van, annyira még nem szoktam meg a többieket, és így ez sem túlzottan egyszerű, de sok probléma nincs vele, hetek ide vagy oda, akkor is egy teljesen új társaságról beszélünk és a névmemória annyira sosem volt az erősségem, mint ahogyan az emberek többségének sem, legalább is ha jól tudom, a többségnek nem egyszerű ez... Nem lényeg, érdekes dolgok hangzanak el, s most felmerül egy kérdés, ami rám igazából már nem vonatkozik, sajnos én már tudom, hogy mi a jövőm, és mindent megfogok tenni, hogy ne alakulhasson így, nem fogom hagyni, akárhogy is jutottam oda.

by **Quentine Constantine** Hétf. 30 Júl. 2012, 20:10

Kicsit kezd sok lenni az infó, mi meg csak ülünk itt, mint a moziban. A többiekről van most szó, akik nincsenek itt, főleg Lorna érdekel, és már meg sem lepődöm azon, hogy Barddal maradt, amikor Jack még meg is jegyzi, hogy szerencsére nincs gyerek, elmosolyodom a hálálkodáson. Abszolút egyetértek, már csak az kéne, hogy az az őrült és Lorna... Na jó, ez a jövő, igazából ebből kiindulva, simán lehet, hogy már rég van gyerekük egy másik jövőben, egy távolabbiban, vagy ilyesmi. De akkor is!
Visszacsatlakozom a sztorivonalba, a nem mutáns gyerekeknél, meg az egész Yusuf és Victoria házasságnál. Igazából, kicsit erőltetettnek tűnik a dolog, lefogadom, hogy csak azért jöttek össze, mert ott voltak egymásnak, de nincs komolyabb érzelmi alapja a kapcsolatnak. Mintha mindenkinek össze kéne jönni valakivel a csapatból... Na mindegy, hát így alakult.
-Lehet, hogy jobb lenne, ha inkább elindulnánk, mert ez így egyszerre túl sok infó a felét máris nem tudjuk megjegyezni. Közben belerázódunk majd, és ha van valami, ami épp aktuális, majd kapunk egy kis felvilágosítást. A lényeg viszont fontos lenne: mit kéne pontosan tennünk itt azért, hogy megváltozzanak a dolgok? Van már valami tervetek erre?

by **Steven** Hétf. 30 Júl. 2012, 20:43

Egy pillanatra meg lep mikor a fel nem tett kérdésekre is válaszolnak majd egy kicsit bosszantott is amiért szó nélkül olvasták a gondolataimat. A válaszom nem szóban tettem meg hanem csak gondoltam rá elvégre Fryedis úgy is figyeli a gondolataimat és ahogy látom közvetíti azokat Jack-nek és nem akartam feltartani őket a történet mesélésében elvégre kitudja hogy mennyi időnk van még rá hogy elmehessünk innét.
~ A tömegmészárláshoz nem szükséges külön fajban lenni. Hitler 2. világháború Zsidók. Kiakarta irtani őket pedig biológiailag egy fajba tartoztak. Magnetonak csak egy indok volt a faji különbség a tömegmészárláshoz. Egy őrült volt aki balszerencsés módon hatalomra került. Ez az oka a mészárlásnak. Nem az hogy mutáns volt. Ha szerettem volna már most válaszokat kapni a kérdéseimre akkor megkérdeztem volna őket. ~ Feleltem Jack-nek majd Fryedis-re szögeztem a tekintettem. ~ Szóban. Bizalmat adtam nektek és vártam hogy ti mondjátok el. Szóval ha lehet akkor ne olvassatok a gondolataimban és ne válaszoljatok olyan kérdésekre amiket még nem tettem fel mert okkal nem tettem még fel őket. ~ A bizalmamat ezzel elvesztették de túl sok mindent egyelőre nem tudok tenni ez ügyben most rájuk vagyunk utalva. A történetet hallgattam tovább David megjegyzését továbbra is figyelmen kívül hagytam. Más körülmények között talán leálltam volna elmagyarázni neki hogy az idő megváltoztatása miért is nem tűnik jó megoldásnak de most ironikus módon nem volt rá idő. Végül kérdezték hogy kiről szeretnénk még hallani.
- Kik élnek még az idősebbek közül?

by **Godlaw / Tao** Hétf. 30 Júl. 2012, 22:18

Ülve kicsit jobban érzem magam, a fülem már nem dobol, a szemem nem lüktet, és a fejfájás is alábbhagy. Persze a gondolat nem hagy nyugodni, belefészkelt az agyamba, és bárhogyan is próbálom elterelni a figyelmemet róla, mindig pofon vág a felismerés, hogy mi vált belőlem. Hogy mi válhat belőlem? A jövő változtatható? Képesek lehetünk annyira elkanyarodni a tetteinktől, hogy alapjaiban írjuk át a történelmet, ami ezeknek az embereknek már a múlt? Megállíthatom Tyranist úgy, hogy közben megállítom magamat is?
A többiek jövőjét hallgatva néha meglepődöm, néha csak konstatálom magamban, hogy ennek ideje volt, de a legtöbbet látszólag csak néma búskomorságban fogadom. Nehéz bármit is mondani azután, amit láttam. Olyan lényegtelennek tűnik az egész, hiszen ha megkezdődik a háború, mind meghalnak majd, vagy majdnem mind.
Jackre nézek, és azon gondolkodom, vajon mennyire gyűlölhet, és mennyire kívánhatja a halálomat. Biztosan rengeteg fájdalmat okoztam neki.
-Az anyám... Életben van?

by **Bishop** Hétf. 30 Júl. 2012, 23:05

Hallgatom a kérdéseket válaszokat és az információkat szépen eltárolom a kobakomban érdekes a terület megosztás, meg hogy ki kivel jött össze és hogy hány gyereke van. Meglepő ez a sok faj és a területi felosztás, de lehet csak számomra, meg Algernon különös megöregedése is szemet szúrt nekem, de hát ilyen az élet, mindig valami máshogy történik. Viszont magamról nem hallok, lehet nem figyeltem eléggé vagy valami más elvonta a figyelmem de mintha nem hallottam volna a nevem, és én erről még szeretnék kérdezni. Igaz egyesek már mennének meg az ittlétünk okáról kérdezősködnek, és néhány dolog is előkerül közben, de ha már itt az alakalom akkor kihasználom.
- Elnézést, lehet nem figyeltem de számomra nem derült ki, hogy velem mi történt? Meghaltam esetleg?
~ Mondjuk az utolsó mondat lehet nem kellett volna oda, de... mégis valahogy reális lenne a mostani helyzet alapján.

by **Thorhalla** Kedd 31 Júl. 2012, 10:18

Résztvevők: David Ethan, James Richards, Andrew Ramirez, Daniel Hamilton, Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil, Zyro Tao és Rachel Wilcox

Daniel gondoltai alatt Freydis fájdalmas arccal kapott a halántékához és húzta magához a lábait, mint akinek komoly fájdalmai vannak. Végül felkelt és kiment a szobából.
- Megtennétek, hogy próbáltok minél kevesebbet gondolkodni? – kérdezte Jack. – Csak alig pár hete jelentkezett nála a mentál- és asztrálmágia és nem képes irányítani, akaratlanul is egyszerre lát bele mindenkinek a fejébe és érzi az érzéseiteket is… és ő mindig is érzékeny volt a külső előtt, így igazából megköszönném haver ha után mennél és bocsánatot kérnél! – mordult fel Daniel irányába. – Tudod legalább egy kis bizalmat elvárnánk, azok után, hogy nekünk minden bizalmunk bennetek van révén ha sikerrel jártok mi halunk meg és szűnünk meg létezni…
Vett egy mély levegőt és aggódva a kiment lány után nézett.
- Ha itt csak az emberekről lenne szó, akkor nem lennénk itt Daniel, főleg, hogy ez az egész a TE ötleted volt, lesz. Mint mondtam a Kree Birodalom vezetőjét Zyro magába olvasztotta, a kree birodalom több, mint 10.000 bolygóból áll, ez darabokra esett, hozzávetőlegesen 900 milliárd lény halt Zyro tette miatt. Ennyi személynek nem kellene meghalnia az embereken felül…
Rachel alig tette fel a kérdést, hogy indulhatnának, amikor az egész épület megremegett, ahogyan valami ellépett mellette.
- Még maradunk drága – mondta nyugodtan Jack. – Nézzük… az Asgardiak élnek, Erik apja is Asgardi lett, így a jövőből visszajött Michael Morsus él, meg az apám, más nem. Ko-Relt nem tudni, amikor a Kree Birodalom összeomlott nekiállt összegyűjteni a novákat, Zam is hazatért, azóta nem tudni róluk semmit.
Jack Andrew-ra nézett és vigyorogva rázta meg a fejét.
- Ha már ennyire türelmetlenek vagytok, akkor négyen maradtak hátra, ezzel gyorsan végzünk és utána remélhetőleg már indulhatunk is. Algernon ugyan már pubi, ha akartad volna megkértél volna egy mágiahasználót, hogy fiatalítson vissza és megoldotta volna, felajánlották. Te akartál öreg maradni, mert így bölcsebbnek nézel ki a tudáshoz, amit birtokolsz – fűzte hozzá. – Azonfelül nem tudsz meghalni, ha ez megtörténne a Kéz visszahozna… Akkor legyen az első Andrew és a felesége.
Lenyomott újra egy gombot és két kép jelent meg holoképben.
New York (Új-Hala) - Page 2 Andrewl

New York (Új-Hala) - Page 2 Andrewfelesg

- Nem sokkal a jelenetekhez képest Andrew-t elrabolták, Tyranis volt az, és Galactushoz vitte, valamilyen alku keretében és ennek hála Andrew-ból Galactus hírnöke lett, ez jó dolog, mert így a Föld egy ideig védett volna ellene, hiszen azért kellett szolgálni, hogy a Föld megmaradjon. Ennek hála képes az űrben utazni fénysebességgel, túléli azt is, hogyha beleszáll egy csillagba és persze képes a hőt és a tüzeket irányítani, legalább olyan szinten, mint Goblin. Ezenfelül a kozmikus erőknek hála szinte nem öregszik, amíg hő és fény közelében van hihetetlen gyorsan regenerálódik és igen nagy az ellenállása. A leányzó Leila, a shi’ar galaxis egyik bolygóján találkoztak, amikor Andrew odament, hogy az legyen Galactus következő tápláléka. Egymásba szerettek, a bolygó megmenekült és Leila is hasonlóféle hatalmat kapott, mint Andrew, hogy együtt legyenek. Később mind a ketten otthagyták Galactust és csatlakoztak a Galaxis Védelmezői közé, időnként még hazajárnak a Földre, bár nem túl gyakran, mert sok a munka. És akkor elértünk Aian-hoz és a feleségéhez.
Újra lenyomott pár gombot és újra két kép jelent meg.
New York (Új-Hala) - Page 2 Aian

- Egy idő után Aian úgy döntött, hogy végre megvan a technológiája ahhoz, hogy haza tudjon menni, így ezt próbálta tenni. De mire hazaért nem az fogadta, amit szeretett volna látni, a bolygón szinte élet sem volt, kívülről jött fenyegetés pusztította el azt. Így az életét annak szentelte, hogy megkeresse a felelősöket. Időközben a páncélja teljesen egybeolvadt vele és a képes lett az űrben fénysebességgel utazni. A hölgy neve Aderra, a Zen Whoberi bolygó kevés túlélője közül az egyik. Ugyanaz a valami pusztította el őket, mint a Dwalend-et. Az évek során, amíg nyomoztak együtt közel kerültek egymáshoz, egymásba szerettek és házasság. Aian alapította meg a Galaxis Védelmezőit és ide csatlakozott Andrew és Leila is. Aderra egyébként az univerzum egyik legjobb bérgyilkosa, időnként ők is eljönnek ide, de ők sem tudnak túl gyakran. Nekik van egy lányuk is, akire Rachel-ék vigyáznak Vadföldön.

by **Godlaw / Tao** Szer. 01 Aug. 2012, 10:19

A kevesebb gondolkodásnak én is örülnék, nekem esne a legjobban, de ilyen hírek után nem lehet csak úgy kikapcsolni az agyat, egyszerűen lehetetlen nem arra gondolni, amit hallottam. És persze az sem könnyít a dolgon, hogy Jack újra és újra felemlegeti a dolgot, és még több borzalmas részlettel gazdagítja a történetet. Kilencszázmilliárd élőlény. Kilencszázmilliárd gondolkodó, érző lény halt meg azért, mert túl makacs voltam, túl mohó és ostoba, hogy időben észrevegyem, mi történik velem. Megöltem Tyranist, de sokkal rosszabbá váltam nála. Szörnyeteg lettem.
Az épület remegésére felnézek, talán az őrszem robotok repültek el felettünk, járőröznek. Biztosan érzékelték a teleportálást, amivel idekerültünk, és most próbálják megtalálni a behatolókat.
Az újabb hírekre már alig figyelek, csak magamba roskadva ülök a széken, és várom, hogy történjen valami. Úgy érzem, ha még tíz percig ebben a házban kell maradnom, teljesen megőrülök... De lehet, hogy nem csak a házból, hanem az egész világból kéne távoznom. Örökre.

by **Bishop** Szer. 01 Aug. 2012, 11:49

Freydis hirtelen rosszul lesz és kimegy, hamarosan kiderül miért, folyamatosan akaratán kívül is olvas a gondolatainkban, igen ez elég kellemetlen lehet főleg a mostani helyzetben mikor gondolom mindenki agya vagy a szörnyűségeken, vagy a jövőjén vagy az ilyen-olyan alternatívákon jár. Közben még kiderül, hogy Zyro nagyobb tétekben utazik, és körülbelül kilencmilliárd lény halála szárad a lelkén, kilencmilliárd, az nekem már túl van a tűréshatáron, egy biztos nem lennék most a helyében, aztán rájövök hogy az nem kilenc hanem kilencszáz és erre már Zyrora nézek, soha nem hittem volna, hogy egyszer ő ilyenné válhat. Aztán meghallom a nevem és a képekre nézek, hát sokkal jobb mint vártam. És a hallottak sem szörnyűek, egyáltalán nem, sőt teljesen jól alakult a sorsom.
~ Egy másik galaxisba kellett utaznom ahhoz, hogy találjak magamnak valakit, de találtam, pedig azt hittem soha nem fogok. Leila, már a név is tetszik, mondjuk érdekesen jöhetett össze a dolog a szokásos szerencsétlenkedéseimmel meg hozzá nem értésemmel, de... jah nem szabad ennyit gondolkodni, elnézést.
Elmosolyodom, nekem tetszik a jövőm, Galaxis védelmező, regeneráció, örök fiatalság, hő és tűzmanipuláció stb.

by **Quentine Constantine** Szer. 01 Aug. 2012, 16:16

Választ is kapok, de pont azután, hogy demonstrálták odakint, miért kell itt kuksolnunk. Az őrszemek ránk tapadtak, ha nem futunk ilyen tempóban, talán még most is valahol az utcán bolyonganánk, mikor a robotok fölénk érnek, és néhány perc alatt szétszednek minket. Még belegondolni is szép.
Azzal nem tudok hirtelen mit kezdeni, hogy a mentális mágia még új még neki, tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb ember képtelen kiüríteni a tudatát, egyszerűen nem tud semmire gondolni szándékosan. Volt már, hogy valaki megtudta, mire vagyok képes, de minél jobban próbál valaki nem gondolni egy bizonyos dologra, annál könnyebb kiolvasni a fejéből. Az ősi módszer, ha azt mondom, ne gondolj a citromra, biztosan arra fogsz gondolni.
Hallunk két újabb vidám sztorit, leszámítva persze azt a részt, hogy az életüket kellett adniuk arra, hogy Galactus távol maradjon a Földtől, és néhány bolygó áldozatul esett, de végül a Galaxis Védelmezőivel vannak, ami nem jelenthet rosszat. Nyilván rengeteg munkájuk van szerte a galaxisban hála a káosznak, amit Apokalipszis okozott. Ja, Apokalipszis, egyszerűbb, ha így gondol rá az ember.
-Ó, szóval bébiszitterkedem is? Remélem azért a gyerek tudja, hogy kié. Hány éves?
Valamiért rögtön az jut eszembe, hogy azért nevelem a gyereket, azért vállaltam el, mert nekem sosem lehet gyerekem. Lehet, hogy kicsit pesszimista vagyok?

by **Sarah** Csüt. 02 Aug. 2012, 04:51

Freydis... Nos nem is tudom, bevág egy kissé fájdalmas arcot, majd pedig egyszerűen kisétál a szobából, amit pár rövidke pillanatig nem igazán tudok mire vélni, úgy értem tényleg nem, beteg lenne talán? Valószínűnek tartanám, ha nem jönne egyből, egy amolyan ismételten villámfelvilágosítás, ami viszont elnézve a helyzetet, jöhetett volna sokkal hamarabb, akkor elébe mehettünk volna a problémának, de nem baj, nekem legalább is nem, persze most kissé sajnálom a lányt, bár nem szokásom a sajnálat de azoknál akiket kedvelek már egy kicsit más a helyzet, igen... Szóval kicsit sajnálom, arra pedig, amit Jack mond, csak bólogatok egy kicsit, de továbbá kétlem, hogy a srácban lesz annyi gerinc, hogy ilyesmit tegyen, mármint hogy elnézést kérjen, mert hát miért lenne, eddig sem volt, és azok alapján, amit eddig hallottam, azt hiszem ő az egyetlen, aki képtelen elhinni a dolgokat, senki másnak nincs semmi problémája, és végül is eddig senkivel sem volt baj, megint csak vele, komolyan mondom legszívesebben lelőném itt helyben, persze engem azért megcsesznének... Bár azt hiszem már sokszor elmondtam ezt így magamnak, és igazából nem értem, hogy mit is várok, hogy miféle hirtelen változás fog bekövetkezni, de igazából tudom, hogy semmi sem lesz, mert mégis mi lehetne, csak magamban beszélek, és ennyi, ez pedig nem cinkes dolog, remélem legalább is, hogy nem. Megremeg az épület, ennek hatására én pedig ösztönösen felnézek, ha nem sodornak el minket, akkor legalább egy, a mennyezetről le eső darabka ne üssön le, vagy üssön agyon, szóval ja, de végül nem történik semmi ilyesmi, ami jó, nekem legalább is. Tovább megy a téma végül, Andrewhoz érünk aki... Nos nem semmi lett, úgy értem tényleg, ahhoz képest, hogy elrabolták, egészen jól megcsinálta magának az életét, és van egy szó szerint tüzes felesége is, nos szóval neki bejött a dolog, ez jó hír, persze örülök is, csendes a srác de ha megszólal akkor általában okosat mond. Újabb kép, majd pedig a hozzá csatlakozó név, és hát... Nem tudom, megint fénysebesség, egyesek igencsak sokra vitték, Galaxis Védelmezői, egy meglehetősen csinos, csak kissé zöld bőrű - bár ez ténylegesen mellékes - feleség, hát azt hiszem eddig Aian vitt mindent, persze ha az erőket néznénk, akkor nem, bár lehet többre is képes a felsoroltaknál, de ha azt nézzük, hogy úgy egyrészt magánéletileg, másrészt pedig, hogy " közösségileg " milyen élete van, és miket ért el, nos talán ő viszi a pálmát, erre pedig a felesége tesz rá nagyon, naaaaagyon sokat a számomra. Most hallgatok, csak várok, ezen a kettőn meglehetősen gyorsan átestünk, és már nincs sok hátra, kíváncsi vagyok.

Meglep amit Freydis csinál, egyszerűen úgy néz ki, úgy viselkedik, mint akinek fájdalmai vannak, és nem is kis fájdalmai, egy kissé szenved, vagyis úgy néz ki, majd pedig egyszerűen kimegy a szobából, s amint kilép, érkezik is a magyarázat.
- Miért nem közlitek előre, hogy az ilyesmi elkerülhető legyen? - Nem kötekedésből kérdem, a hangsúly sem azt sugallja, hogy bármi ilyen szándék lenne benne, egyszerűen kíváncsi vagyok, hogy miért nem osztották ezt meg velünk, bár lehet, hogy csak a felesleges feszengést, ami ebből kifolyólag adódhatna, azt próbálták elkerülni, de amúgy kétlem, hogy köztünk lenne bárki is - rajtam kívül, mivel nem igazán vagyok hozzászokva ahhoz, hogy turkálnak a fejemben - akit ez úgy igazán zavarna. Ismételten pár gyors adat Zyro tetteiről, vagy legalább is annak az áldozatainak a számáról, és már tovább is haladunk, hála Andrewnak, aki felé egy hálás pillantást vetek, mert egyrészt nem szeretnék már többet hallani arról, hogy hányan haltak meg, másrészt pedig nekem sem egyszerű abba belegondolni, hogy hányan haltak meg miattam, és az, amit én tettem, milliárdokkal, százmilliárdokkal kevesebb mint amit ő " tett ", így számára valószínűsítem, és igazából látom is, hogy nehezebb a dolog, és még rosszabb lehet ezt hallgatni. Mindenesetre is tovább haladunk, mint említettem, Andrew és a felesége kerül a "színpadra" előttük pedig le a kalappal, összeszedték magukat, és ehhez többet azt hiszem nem is kell hozzáfűzni. Utánuk következik Aian és a felesége, meg a gyermekük akiket Rachelék nevelnek, nos érdekes ez is, úgyszintén nem hangzik rossznak, és ehhez sem kell többet mondani, megvannak, teszik a dolgukat, hősködnek, valószínűleg nagyobb kaliberben, mint ahogyan a többiek valaha is fognak.

by Ajánlott tartalom