Re: Repülő város (Vadföld és Szabad népek)

by **Quentine Constantine** Pént. 07 Dec. 2012, 13:53

Ahogy meglátom a beszorult fémdarabot, rögtön tudom, hogy ez az, amit keresek. Persze fogalmam sincs, hogy mi ez, és az jut elsőre az eszembe, hogy ami kell, akár a dobozban is lehetne, de én mégis érzem - tudom, hogy a doboz kell.
Óvatosan kiveszem a helyéről, aztán megsimogatom még a köveket és a földet, mintha érezné a fiú, hogy mi történik. Aztán felállok, és a fejéhez indulok, mikor azonban elindulok, meglepetésként ér a szeretetroham. A nyáltenger, amiben úszok, a legkevésbé sem kellemes, de ezt nem akarom a gyerek tudtára adni, így csak letörlöm az arcomról a nagy részét, és az öklendezésemet visszatartva próbálok egy mosolyfélét kipréselni magamból.
A dobozzal a többiek felé fordulok, és odadobom Al felé, nekem most jobb dolgom is van, például megszabadulni a nyál nagy részétől.
-Ha sokat beszélsz, a végén még kapsz egy anyai ölelést... - Jegyzem meg fenyegetően Jasonnek, de kénytelen vagyok belátni, hogy azért van némi igazság abban, hogy elég nevetségesen festek most.
Rámosolygok a gyerekre még egyszer, aztán Jason elé lépek.
-Azt hiszem, mi most elmegyünk. Örülök, hogy láttalak, remélem, hogy tényleg ilyen helyes fiam lesz. És fogadd meg a tanácsomat: gombold be azt az inget! - Jegyzem meg mosolyogva, és közben arra gondolok, hogy megvan, amit kerestünk, úgyhogy az öreg Daniel most már visszavihet minket. Azt hiszem, így működik ez a dolog, biztosan érzi, hogy mi a helyzet, és visszateleportál minket.

by **Ammon Einarson** Kedd 25 Dec. 2012, 09:26

Odasétálok és nézem ahogy Rachel kiszed valamit a kövek alól ami az amit kerestünk. A lény nagyon örül és telibe nyalja Rachelt aki úszik a nyálban de inkáb a felém dobott dobozzal foglalkozom és kapom el. Jason szavain én is elmosolyodom de nem mondok semmit. A látvány magáért beszél, nem lehet azt mondani, hogy ez nem volt vicces. Jó, nekünk, Rachelnek valószínű, hogy nem annyira poén de ez már részlet kérdés. Viszont az jön most, hogy vissza megyünk. De hogyan is lesz ez most az még kérdéses.
- Vissza viszel minket a városba vagy Daniel innen teleportál minket?
Végül is így a legegyszerűbb. Megkérdezni, hogy mi és hogyan minthogy filózok magamba. Mert így még választ is kaphatok rá. Remélem, hogy választ is, de lehet, hogy egyszerűen Daniel vissza is visz minket, hogy nálunk van ez a valami. Az azért gyors lenne és kényelmesebb is. Kíváncsi vagyok, hogy vajon a többiek végeztek-e már vagy sem. Ki tudja, hogy nekik mi volt, náluk mi volt.

by **Thorhalla** Kedd 25 Dec. 2012, 11:31

Helyszín: Magneto palotájának romjai, Vadföld, Déli sark
Résztvevők: Hjuchia Algernon és Rachel Wilcox

Az anyai ölelésre a fiú elfintorodott.
- Nem vagyok már gyerek, hogy ölelgess – mondta. – És határozottan rontana a sármomon.
A második részét már széles mosollyal tette úgy, hogy közel állt a nevetéshez. Algernon kérdésére megvonta a vállát.
- Úgy tudom, hogy Danielnek kell, határoz…
Nem tudta befejezni a mondatot, mert fény ölelte őket körbe és a villanás után már a többiek mellett álltak újra Tianban.

by Ajánlott tartalom