Vadföld (Antarktisz)

A régi topic helye

Egy apró, de annál burjánzóbb sziget Antarktisz partjaitól nem messze, ami a Mutáns testvériség kezében van. Egy hely, ahol manapság is élnek a földtörténeti ókorból élőlények is.






A régi topic helye

X-Men Barokk

X-Men Barokk

#2 2011-04-06 17:56:05
Thorhalla
2045. augusztus 16. 4:30 (helyi idő szerint) hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

A tenger felett repülve a csapat megláthatta a napfelkeltét, ami a távolban éppen ekkor kelt fel. A repülő igen gyorsan haladt, hiszen alig kellett valamit utazni és szinte már a bolygó másik felén voltak, minden értelemben. A gép a hajnali ködöt kihasználva alacsonyan közelített a megadott pontra, ahol le tudott lassítani arra az időre, amíg a csapat tagjai kihajították a kötelüket és lecsúsztak a partra. Ezt meg is tette, és a hátsó rámpa kinyílt, hogy földet érhessenek. Freydis ment elsőre terepszínű ruhában, ő nem is használt kötelet, csak kirepült és így ért földet, majd azonnal a dzsungel felé vette az irányt, hogy ne legyen feltűnő.
Ahogyan mindenki földet ért a gép elfordult a szigettől és beleveszett a ködbe, a rádióadást onnan még mindenki halhatta.
- Angyalok, maradok a sziget környékén körözve, ha szükség van rám, értesítsetek, főnix vége! – ennyi volt az üzenet összesen.
A part egyébként szép homokos volt, most még a szürkület miatt hűvös idő volt, de párás, valószínűleg ez ilyen is fog maradni mindvégig, csak a trópusi forróság párosul majd ehhez. A tengerparti sáv úgy húsz méter hosszú volt, utána pedig semmi átmenet után következett a még sötét és eléggé áthatolhatatlannak tűnő dzsungel.

//Egy kérés, itt írja le mindenki, hogy miből mennyit vitt le a szigetre és mit//

Freydis: Fagymarok, a lándzsája, egy hátizsák, abban 10 méteres kötél, Vic pajzsa, 4 liter víz, élelem, illetve kötszer, kommunikátor a füle mögött felhelyezve, mint Einar-nak reneszánszon, neki mivel nem ért hozzá gondolatokat is képes közvetíteni


#3 2011-04-06 17:56:39
Serena Davidson
//Előzmény: Repülő//

Még Zyro volt, akinek tetszett az ötletem és jónak találta, hamarosan meg is kaptuk a listát, vagyis a képeket a helyről. Igaz nem lettünk sokkal közelebb, hiszen nem tudtuk a leglényegesebb helyet, mert pajzs védte. Már csak egy jó kérdés volt, hogy vajon ha a barlangok bevisznek oda, akkor azt is elzárja a pajzs, vagy pedig fel lehet jutni onnan a palotába? Ez minden bizonnyal csak ott fog kiderülni, de mivel az elfogatjuk magunkat részre egyik pubi sem válaszolt, így marad az ugrunk és utána majd eldől talán még útközben is, hogy mit teszünk. Amíg még repültünk összeszedtem az itt levő holmikból, ami kelhet a szigeten. Egy műanyag pisztollyal egy ideig szemeztem, de végül nem tettem el magamnak. Csak az ugráshoz kellő felszerelést vettem még fel, majd ahogyan hajnalban megérkeztünk dobtam ki a kötelemet és csúsztam le rajta, végül a homokban kicsatoltam a csatokat, és Freydis után indultam.
Még egész sötét volt, de már most kellemetlenül fülledt az idő. Beleszimatoltam a levegőbe, hogy hátha megérzek valamit a közelben, majd ha nem, akkor jelzek a többieknek, bár mindegy, Freydis már ment előre, így igazából óvatosan, de én is megtettem, hogy haladok az erdő irányába, miközben a pilóta éppen búcsúzkodik, mert megy biztonságba visszahúzódni. Akkor már csak egy remek kérdés maradt innen.
- Melyik terv, és ha barlangos, akkor nyugat vagy kelet? – kérdeztem halkan morogva a többieket.

Felszerelés: fekete nadrág, fekete felső, rádió, iPod(gps ebben), táskában kötél, mászó felszerelés, étel és víz, zseblámpa és egy iránytű


#4 2011-04-06 21:56:48
Tao
A leszállást megelőzően feltöltődött az információ az adathordozómra, majd összepakolom a holmim és indulok is. Leszállok, majd a dzsungelbe sietek, és annak szélén várom be a többieket. Ha mindenki odaért, Lorna kérdésére biccentve felelek.
-Először is jussunk át ezen a tíz kilóméteren, azt hiszem, inkább a keleti barlanggal kéne próbálkozni, ott két bejárat is van, ha az egyik nem vezet sikerre, megpróbálhatjuk hosszabb vesztegelés nélkül a másikat. Bízom benne, hogy Rachel képes lesz érzékelni az esetleges tudatokat a barlangok közelében, így könnebben rátalálhatunk a titkos alagútra.
Körülnézek az erdőben, a levegőből már tanulmányoztam a terepet, kicsit hasonlít a déli dzsungelre, de ott ritkásabbak a fák, emiatt sűrűbb az aljnövényzet, és nincsenek... Dinoszauruszok.
-Jól van, indulás előtt: senki ne kódorogjon el a csapattól, mindenki azon az ösvényen megy, amin az előtte lévő is ment! Senki ne maradjon le öt lépésnél távolabb! Nem csak attól kell tartanunk, hogy elveszítjük egymást, de a terep is nehéz, nem akarom, hogy valaki lesérüljön, és lassítsa a csapatot. Arról nem is beszélve, hogy nem ismerjük a hely élővilágát, veszélyes állatok lehetnek. Ezért próbáljunk meg csendben haladni, ne csapjunk zajt, ne kiabáljunk, ne fecsegjünk - sokat mondóan nézek Ethanre -, és ne nyúljunk semmihez, amihez nem szükséges! Nehéz terep lesz, úgyhogy elképzelhető, hogy egy alkalamas helyet találva tartunk pihenőt, de előfordulhat hogy egybe kell lehúznunk a távot, szóval mindenki készüljön fel, mert sietnünk kell. Én vezetem a sort, mögöttem Lorna fogja járhatóbbá tenni az utat - mutatok a karmok felé -, és hátul jöjjön Freydis! - Pillantok az asgardira még utoljára.
Azt hiszem, mindent elmondtam, nincs más hátra, mint előre.
-Indulás! - Ezzel beveszem magam a dzsungelbe, és késemmel vágom magam előtt az utat, hogy könnyítsem a haladást.


//Terepszínű ruha, kommunikátor, adathordozó, életjelkereső, kerámiakés, gumibot, élelem, ivóvíz, tűzszerszám, kötél, mászóvas.//


#5 2011-04-06 22:35:03
Quentine Constantine
Hát ez baromi jó, alig volt időm pihenni a gépen, a többiek nagyon lökték a sódert az ötletekről, én meg csak bólogattam, mint aki még ébren van. A leszálláskor utoljára mászok ki a gépből, és még integetek is poénból a repülőnek, ami bejelenti, hogy majd itt vár ránk.
Zyro löki itt a hegyibeszédet, mintha a Himaláját akarnánk megmászni, pedig csak 10 kilóméterről van sz, ami fogalmam sincs hány mérföld, de biztos nem lehet olyan sok. Oké, a dzsungel kicsit sűrű, na bumm, nem kell belehalni. A barlangos, tudatérzékelős résznél bólintok.
-Naná, mondjuk ha ezek ilyen körülmények közt élnek, nem kell telepata, még én is kiszagolom őket a mérföldről, nem hogy Lorna.
Ezzel nekem elég is volt a nagy megbeszélésből, kipattintom a gyógyszerem dobozát, és bekapok egy pirulát, de már előre látom, hogy akcióra kevés lesz, úgyhogy egyet a zsebembe készítek.
-Szóval rappelsz, meg kosarazol... Nem akarok én itt kötözködni, meg vannak előítéleteim, de itt a fele bagázs kiadja a szivárvány össze színét, szal mindenféle offenzív hozzáállás nélkül... Te mennyire vagy feka?
Na ennyit a csevegésről, meg a jó színben feltűnésről.


Terepszínű ruha, kommunikátor, távcső, zseblámpa, élelem, víz, kés, GPS, szárnyak - upsz.


#6 2011-04-07 13:56:04
Tyler
Némileg riadtan és csipásan eszmélek fel, ahogy végre megérkezünk. Valahol fél úton, kicsit elnyomott az álom, ahogy a többiek ötlet ládát játszottak. Kicsit rendbe kapom magam, közben félfüllel azt hallgatom mit is döntöttek. Nehogy már itt kódorogjak Magneto közelében, miközben azt sem tudom miről van szó. Meg miről is döntöttek a többiek. Egy-két ugrással lent termek én is, s a többiek után ballagok. Feltartom a kezeimet, Zyro pillantására, jelezve visszafogom magam amennyire csak tudom. De nem ígérek semmit sem.
Libasorba rendeződünk, én valahol Lorna meg rachel közt kapok helyet. És egyre jobban nem tetszik, hogy csendben kell menni. De azért minden telhetőt megpróbálok.

//hátitatyó, víz, élelem, főleg édesség:D, két kerámia kés, egy tőr, kommunikátor, távcső, kötél, terepszínű ruha//


#7 2011-04-07 14:03:48
Henry White
Elég ügyetlen mozdulatokkal mászok le a kötélen, de végül csak leérek a többiek mellé. A dzsungel párás, fojtogató levegője szinte azonnal megcsap. Igazítok egyet a hátizsákon, majd Freydis előtt felveszem a helyemet a sorban. Zyro szinte mindent elmondott, amit tudni kell. A gép pedig máris felemelkedik és eltűnik. Fura hogy angyaloknak szólított minket, de nem ez a legfontosabb jelenleg. Ha kell akkor Fagyharanggal, arrébb tolom, vágom az utat magam előtt, ahol nehéz lenne a haladás.
-Szerintem próbáljuk meg a barlangokat először, észrevétlenebbek lehetünk ha sikerül ott bejutnunk....-

//Fagyharang, hátizsák, benne víz, élelem, egy kerámia kés, kommunikátor(gps), kötél, terepszínű ruha//


#8 2011-04-07 17:29:23
Thorhalla
2045. augusztus 16. 04:45; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Hamar kiderül, hogy a kerámiakésnél a mágikuskard hatékonyabb lenne, mert mégis élesebb, mint amivel Zyro próbálkozott. Elég nehezen és lassan haladt ezért pár perccel később Freydis szólalt meg leghátulról. Ő volt talán az első, aki elunta azt, hogy túlságosan is lassú így az út. A fémes hangot lehetett hallani leghátulról, ahogyan a hercegnő a kardját vette elő.
- Mennék elől én, nálam van kard, hogy vágni tudjam az utat, amit ha át is adnék nem hiszem, hogy bárki elbírná – vetette fel Freydis.
Ha Zyro előre engedte a lányt, akkor úgy tíz perc múlva, ha nem, akkor jó negyedóra-húsz perccel később kimerülve lett kivágva az utolsó inda is immáron az erdő mélyében. Utolsó azért, mert ekkor a csapat egy nagyobb kijárt ösvényhez, amin könnyedén tudott haladni. Azonban itt bent már hallani lehetett, hogy a közelükben élet van, mozgást lehetett látni, árnyakat az erőben és a távolban farecsegéseket.


#9 2011-04-07 18:46:15
Serena Davidson
Zyro-ra néztem morogva, persze, majd én vagdosom a fákat, mi vagyok én? Jobb embert nem talált erre a melóra? A kezemre nézett, morogva hívtam elő a karmaimat, amik a megszokott „snikt” hanggal elő is jöttek, majd indultam el mögötte az erdőbe. Persze, ő folyton a vadonban járt, így minden bizonnyal könnyedén tudott haladni néhány bokor félretuszkolásával is, míg én nem voltam annyira vidéki, mint ő. Oké, hogy a legtöbb időmet az erdőben töltöttem apával és Kane Harris-sel, Kappal, meg időnként Balti bával, de a fenébe is, azaz erdő össze sem volt hasonlítható egy átokverte dzsungellel. Talán, ha a banya elátkozta volna, akkor sem nézett volna ki így. Így valószínűleg a legtöbb munka rám maradt és a második perc után pedig az egész munkát untam iszonyúan. Mikor Freydis megszólalt megtorpantam, végre valahára nem kell az utat vagdosnom, vagyis reméltem.
- Nem látom a baltámat sem pedig azt, hogy fa-, vagy indavágó lennék pubi – morogtam. – Engedd előre a hercegnőt, ha már maga kéri…
Ha ment előre akkor valamelyest valószínűleg nem kellett össze-vissza indákat szelnem, ha nem, akkor végig morogva folytattam az indákkal való hadakozást, és amikor kiértünk az ösvényre álltam meg, hogy kinyújtóztassam a végtagjainkat.
- Így holnapra sem érünk oda – morogtam halkan. – A dzsungelben minden ehető, mi is…
Az erdőben mozgást lehetett hallani, arra kaptam a fejem, ahonnan. Igyekezte meglátni, hogy mik is azok, illetve szag alapján beazonosítani, hogy mik lehetnek, ragadozók, esetleg növényevők. Nem ártott volna ezt tudni legalább. Majd Zyro parancsát követem és megyek arra, amerre mondja, vagy teszem, amit mond.


#10 2011-04-08 18:21:29
Tao
Freydis ötletére előre engedem őt különösebb beszélgetés nélkül, mert ahogy mondtam, legjobb, ha csendben próbálunk meg haladni, nem lenne jó, ha felhívnánk magunkra a figyelmet itt a dzsungelben.
Végre találunk egy ösvényt, nyilván régen mások is használták ezt az utat, hogy kijussanak a tengerpartra, ez persze arra is figyelmeztet, hogy most is járhatnak errefelé, ezért nem okos dolog sokáig itt időzni. Az erdőből mozgást látok a szemem sarkából, zajokat hallok. nem különösebben nagy morajt, csak hébe-hóba egy egy reccsenést. Az állatok területére léptünk, most még az eddiginél is óvatosabbnak kell lennünk. Csak kezem feltartásával jelzem a társaságnak, hogy lassítsanak, és az előttem lévő Freydis vállára is ráteszem a kezem, jelezve, hogy lassítson, és ne keltsen annyi zajt. Egyelőre haladhatunk, mégha nem is túl gyorsan, ha kiérünk az ő területükről, gyorsíthatunk, de ha meglátom, hogy valami egyenesen felénk közelít, vagy észrevehet bennünket, azonnal megtorpanok, és erre intem a többieket is. Veszélyes ez a dzsungel.


#11 2011-04-08 18:25:35
Quentine Constantine
Lehet, hogy megsértettem, vagy csak simán nagyon hallgat Zyrora, aki szerint kussolnunk kell az erdőben, mert meghallhat minket valami. Oké, az állatoknak jó a hallásuk, de tudtommal a többi érzékszervüket is használják, a legtöbb szerintem már a szagunk miatt észreveszi, ha közelítünk, legalábbis a Jurassic Park 8-ban ez volt.
Mivel viszonylag hátul megyek, nekem nincs nehéz dolgom, kitapossák előttem az utat, de Freydis ajánlkozik, hogy meggyorsítja a tempót. Így már tényleg én vagyok a legutolsó a sorban. Az ösvényre érve nekemnem sok különbség érződik, de talán picivel még könnyebben haladhatunk, amíg Zyro hadonászni nem kezd. Igen, az érzékszerveimet kicsit bódulttá teszi a gygóyszer, de a képességeim nem biológiai alapon működnek, tiszta mázli, hogy mint kiderült, nem mutáns vagyok, hanem félangyal. Szétnézek telepatikus képességemmel, hogy van-e errefelé nagyobb ragadozó állat, esetleg bármi, ami lát minket, és veszélyes lehet.


#12 2011-04-09 15:44:30
Tyler
A többiek szótlanul törik a dzsungelt, meg néha-néha káromkodnak. Én egész jól elvagyok, nem letöröm a cuccokat, bokrokat, ágakat, inkább egy-két ugrással kikerülöm őket, vagy fel-fel ugrok egy fára, kikerülve a nehezebb részeket. Freydis elől vagdossa a dudvákat. Mindenfelől lehet hallani az erdő hangjait. Némelyik nem túl szívderítő, de egyenlőre egyetlen dinó sem akar kinyírni minket, vagy megcsócsálni. Lehet hogy nem ízlenénk egynek se.... Úgy hogy csak követem a többieket, fáról, fára, vagy éppen sétálva. Ahogy éppen könnyebb a haladás. Kezd elegem lenni, ebből a szótlanságból...úgy inkább mozgással kötöm le a figyelmemet. Hol felderítem kicsit a többiek előtt a terepet, hol lemaradva, követem őket. De sose távolodok el annyira, hogy szem elől tévesszem őket.


#13 2011-04-10 10:21:38
Henry White
Freydis az élre áll, szerencsére így már haladunk is valamit. Nem tudom a többiek hogy vannak vele, de én már teljesen leizzadtam, s kapkodva veszem a levegőt. Valahogy ez a klíma nem az igazi. Mindegy. Talán csak hozzá kell szoknom. Csendben haladok, nem esik nehezemre, s túl sok erőmbe sem telik, hogy a kitaposott ösvényen haladjak. Manó össze-vissza ugrál, de legalább nem hangoskodik, és egy kicsit a terepet is felderíti. Ha valaki rászólna, csak intek neki, hogy hagyja. Egyenlőre nem fenyeget minket veszély. Hacsak nem az időjárás. Menet közben a mágikus érzékeimet használom, arra hogy kiszűrjem netán az ellenséges és fürkész varázslatokat. Ha van egyáltalán Magnetonak efféle embere. Nem árt az óvatosság.


#14 2011-04-12 12:10:28
Thorhalla
2045. augusztus 16. 04:50; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Ahogyan Lorna a levegőbe szagol a növények szagán kívül még a hüllő szagot lehet érezni, illetve növényevő és ragadozók szagát igen közelről. Freyr semmit sem érez a képességével, mágikusan teljesen passzív volt ez a hely.
A csapat pedig a csapáson gyorsít, mindenféle lábnyomokat lehet látni, van, ami hatalmas hüllőé, valószínűleg az itt élő dinoszauruszok egyikéé, főleg, hogy amerre visz, arra a fák sorban ki vannak dőlve és újabb ösvényt hagytak a dzsungelben. Igazából alig telt el néhány perc, amikor az erdőből néhány gally elroppanását lehet hallani, madarak rikoltozva szálltak fel a magasba és a kis csapatra pedig néma csend ereszkedett. Alig telt el ezek után néhány pillanat és árnyak mozdultak az erdőből, a csapat előtt és mögött egy-egy furcsa korábban csak a történelemkönyvek lapjain látott hatalmas termetű nagymacska jelent meg és morogva fenyegetően fújtak a csapatra.



//Asszem áttérek arra, hogy utoljára írok a körben a saját karimmal, úgy több értelme van…//


#15 2011-04-12 13:36:31
Tyler
Ááá, mindenki szótlanul ballag, és csak les maga elé. Ez a küldetés és mentőakció, egyre jobban nem tetszik. Nem vagyok egy lopakodós fajta, és különben is a csönd megőrjít. Na jó ha Lornával vagyok akkor, tudok csendben is lenni. De ez némaság már sok. Jó van itt minden, szörcsögés, meg sikolyok, madár meg dinó hangok. De ez más, mintha mi beszélgetnénk.
Mindegy, azért vagyok annyira érett, hogy felesleges kiabálással nem hozom magunkra Magneto embereit. Épp egy az ösvényre benyúló ágról lógok lefelé, mikor megpillantom, az előttünk lévő, kardfogút vagy micsodát. Ezzel csak elbánunk, már ha támad. Még mindig lógva, előhúzom az egyik késem. S ha a nagymacs támadna, nem habozok, hogy a testébe állítsam azt.


#16 2011-04-12 17:36:49
Tao
Nem volt hasztalan, hogy megtorpantunk, de nem volt elengedő, hogy elhárítsuk a veszélyt. Több, nagytestű vadmacska ugrik elő, mintha agyaraik lennének, nem hallottam még ilyen állatról. Némileg hasonlít a varacskos tigrishez, amit még szülőbolygómon láttam, de annak felfelé álltak a fogai, és öklelve támadott ellenségére. A késemet veszem a kezembe lassú mozdulattal, erősen megszorítom, és érzem, ahogy a fülledt dzsungeli levegőben végigcsorog az izzadtság a homlokomon. Kiszemelem az egyiket, és próbálom felkelteni a figyelmét irányomba, ez persze gondolom amúgy is megtörténne, de lényegében a többiekről akarom elterelni a veszélyt, hogy aztán hátbatámadhassák a lényt. Ha már kellően sikerült felpiszkálnom az egyiket provokatív testmozgásommal (kés suhogtatása, hirtelen testmozdulatok, mintha felé akarnék indulni), végül egy fa felé veszem az irányt. A tervem, hogy emberfeletti gyorsaságomat és erőmet kihasználva felszökkenjek egy nem túl magasan lévő ágra. Persze tudom, hogy a vadmacskák tudnak fára mászni, így épp csak lendülnék az ágon, és ahogy a macska próbál utánam mászni, az ágon megprödülve szeretném páros lábbal megrúgni. Ehhez persze az kell, hogy utánam iramodjon, amikor futni kezdek, remélem a provokálás megteszi a hatását, és a többiek is kitalálnak valamit.


#17 2011-04-12 17:48:23
Quentine Constantine
Ahogy megáll a csapat, már érzem, hogy valami közelít felénk, nem ember, macskaszerű, a tudata nem egészen állatias, emberi közelséghez szokott, és egyértelmű, hogy idomították. De a gazdája nincs a közelben, egyelőre nem érzékeltem. Nem teszek hirtelen mozdulatokat, szerencsére a gyógyszer miatt az adrenalin szintem alacsony maradt, nem pánikolok, csak szépen egy fához hátrálok, és szemmel tartom az előbukkanó jószágokat. Folyamatosan figyelem a legközlebbi ösztöneit, gondolatokról nehéz lenne beszélni, és ha érzem, hogy támadni akarna, rögtön elhessegetem ezt a butaságot, ha nagyon makacs, talán még a társára is ráuszítom.
-Ezeknek van gazdája. Lefogadom, hogy hamarosan felbukkan - jegyzem meg szinte már túl nyugodtan is, de az első egy-két órában a gyógyszer hatása a legerősebb, most talán még kapóra is jött, hogy nem kezdek jajveszékelve rohanni a dzsungelbe. Csak szemem sarkából látom, hogy Zyro már trükközik valamit, képtelen megmaradni a seggén fél percig.
-Szerintem nem fognak támadni, csak megvárják, míg ideér a gazdájuk, hogy megmutathassák, mit fogtak. Talán pont határőrzésre vannak idomítva.


#18 2011-04-13 10:08:21
Henry White
Ágak reccsenése hallatszik, majd közeledő hangok. Surranások, nehéz ki venni őket. De valami közeledik. Ahogy mindenki megtorpan, erősebben megmarkolom a fegyveremet. Pár perc várakozás után, általam sosem látott nagy macskák, zárják el az utunkat. Zyro máris, megpróbál harcba szállni velük. Nem úgy tűnik nekem, hogy megtámadnának. Azt lesből is megtehették volna. Olyan mintha csak az utat zárnák el, pont ahogy Rachel állítja.
-Most mi lesz? Megvárjuk míg az illető beállít, vagy megpróbálunk lelépni?-
Kérdezem feszülten a többieket, szemmel tartva az állatokat. Bajban leszünk, ha ezek Magneto emberei alá tartoznak.


#19 2011-04-16 09:28:01
Serena Davidson
Semmilyen különleges szag ezen a helyen, mármint reméltem, hogy az a megszokott, amit én éreztem itt. A ragadozóknak nem örültem, főleg, hogy ezekről fogalmunk sem volt, hogy mi fán teremnek, vagy mire lehetnek képesek. Az egyetlen pozitívum az volt, hogy legalább gyorsan lehetett haladni hála annak, hogy valami rendesen letaposta előttünk a helyet. Időnként ki-ki néztem oldalra, újabb csapások látszottak, szép méretes állatok vághatták őket, amikkel nem igazán akartam találkozni semmilyen körülmény között. Percek múlva a ragadozók szaga felerősödött és hamarosan két hatalmas macska jelent meg elzárva az utunkat. Utoljára anyánál láttam efféle jószágokat, és azok is plüssből voltak, már ameddig. Zyro egyből ugrik a fákra, nekem a karmaim jöttek elő és támadóállást vettem fel. Freyr kérdése pedig…
- Könnyen beszél, aki tud repülni – morogtam.
Tekintve, hogy sem ő, sem Rachel nem bírna el minket és szelídített cicák, nocsak. A hozzám közel állóbbat figyeltem még mindig. Közben beleszaglásztam a levegőbe, hátha sikerül kiszagolni a tulajdonosukat, amikor felbukkan. Vagy ahonnan, ha pedig a macskák támadnak, akkor feltett szándékom visszatámadni rájuk.


#20 2011-04-16 09:42:24
Thorhalla
2045. augusztus 16. 04:55; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Sem Lorna, sem pedig Rachel nem érez semmilyen különös dolgot, mintha a kardfogú tigrisek gazdája itt sem lenne a közelben, legalább is telepatikusan nem érezhető, sem pedig szagok alapján. A macskák pedig nem tettek semmit arra, amikor Zyro elindult a fára, még mindig lent szobroztak és csak annyit tettek, hogy lelapultak a földre morogva, hála annak, hogy Manó és Lorna elővették a fegyvereiket. Ebből most már, ha Rachel nem is szólt volna semmit is kitűnt volna, hogy idomítva vannak. Végül a közelből egy fütty szót lehetett hallani és a két macska erre békésen keltek fel a fekvő helyzetből és vetették be magukat a dzsungelbe.
Pillanatokkal később, ahol eltűntek egy szőke hajú férfi lépett ki, Rachel még mindig nem érzi telepatikusan, nem azért, mert védelme lenne, hanem csak annyira olyan, mint az erdő és az itteni állatok, hogy fel sem tűnik a tudatalattija, ahogyan Lorna sem tudja a szagát megkülönböztetni az erdőétől. Az alak nem tűnt fenyegetőnek, az oldalán is csak egyetlen tőr lógott.



Érdeklődve nézett végig a kis csapaton.
- Nem tűntök Magneto embereinek – kezdte. – Akkor mégis kik vagytok és miért léptek be a dzsungelbe felkészületlenül? Mérföldekről kiszúrni, hogy itt jártok.


//Bocsi a túl kései reagért, csak reménykedtem, hogy Calligan ír, ha már minden nap fenn van msn-en és nem jelezte, hogy nem ír.//


#21 2011-04-16 11:16:20
Tao
A fára felugrom, de lendülni már nincs sok értelme, így az ágon maradok, a macskák pedig a földön. Rachel szavai ekkor jutnak el hozzám, szóval idomítottak, ezért nem támadnak, talán csak az a dolguk, hogy feltartsanak, amíg ideérnek a gazdáik. Mielőtt kieszelhetnénk valami tervet, már fel is tűnik a férfi, elég nagydarab, egy kése is van, és egy csomó macskája, ami elég veszélyesnek mondható. Láthatóan jól ismeri a dzsungelt. Egy pillnatig gondolkodom, aztán döntök.
-Valóban nem vagyunk Magneto emberei. Kintről jöttünk, és a városhoz akartunk eljutni, egy barátunkat keressünk. De ha már itt tartunk... Te sem tűnsz Magneto emberének. Csak nem a dzsungelben bújkálsz előlük?
Bátor feltételezés, de a köszöntéséből az jött le, hogy ha Magneto emberei lennénk, akkor készültünk volna a macskák ellen, ha pedig Magneto embereinek készülni kell ellenük, akkor minden bizonnyal ő sem Magneto barátja.


#22 2011-04-16 11:45:19
Quentine Constantine
A fickó megrémiszt, nem érzékeltem előre a közeledését, és most, hogy látom, még mindig nem tudok a fejében olvasni, olyan, mintha egy szellem lenne, az erdő szelleme, egy egyszerű fa a sok közül. Ez megnehezíti a dolgunkat.
Zyro megint mindenki előtt cselekszik, és rögtön szóba elegyedik a fickóval, kitálal, hogy nem itteniek vagyunk, és tulajdonképpen betörni jöttünk. Lehet, hogy inkább Zyro fejében kéne olvasnom, hogy rájöjjek, mi ez a káosz, ami ott uralkodik, naívabb, mint egy apáca.
A többiekre nézek segélykérően, hátha valakinek van valami terve, az új srác csak áll, meg sem mukkan, és nem is mozdul már egy ideje, a többiek legalább a fejüket törik, de ha nem lesz jó ötletünk, akkor a mi fejünket fogják.
-Ahogy nekem tűnt, ez nem annyira bújkálás, mint inkább életmód, amit meg akar védeni. Egész életedben a dzsungelben voltál, nem igaz?


#23 2011-04-19 10:53:50
Tyler
Még mindig a fáról lógok fejjel lefelé, kezemben a tőrrel. A macseszok nem igazán akarnak nekünk támadni.Csak morognak, majd egy füttyszóra el is tűnnek és megjelenik egy fickó. Nyilván a gazdájuk. Zyro meg egyből ki is tálal neki mindent. És még nekem mondták hogy fogja be a bagly lesőmet. Szép. egy szaltóval leugrok a földre, guggolva maradok, miközben a fickót lesem.
Nem tűnik fenyegetőnek, bár az elég gázos hogy nem éreztük meg hogy közeledik.
-Felteszem, nem te vagy Tarzan...-
Kérdezem tőle, de többet meg sem mukkanok. Majd a többiek kivágják magukat, nekem úgy is tilos megszólalnom. Azért még feszülten figyelek, ha netán mégis harc lenne a dologból.


#24 2011-04-19 11:47:42
Henry White
Megvártuk míg az illető beállít. A tigrisek, vagy bármik is azok nem támadnak, sőt a férfi hívására még el is tűnnek. Vagyis inkább itt vannak körülöttünk, valahol a dzsungelben.Legalábbis úgy sejtem. Nem hiszem, hogy védtelenül állna itt előttünk. Persze nem lehet az sem biztos, hogy egyedül védtelen lenne. Zyro rögtön elkotyog mindent. Csak a szememet forgatom a naivságán. De ez már mind egy. Rachel szóba elegyedik vele, egyenlőre nem viselkedik ellenségesen. De később ki tudja....
-Először mond el te ki vagy, aztán majd mi is....-
Próbálok barátságosabb hangnemet megütni, remélem a többiek nem fognak eszetlenül rá támadni. ki tudja még szövetséges is lehet belőle....persze ugyan úgy ellenség is.


#25 2011-04-20 10:08:20
Serena Davidson
A fütyülésre felkaptam a fejem és abba az irányba néztem, amerről az jött és a macskák is arra távoztak. Pillanatokkal utánuk pedig egy férfi lépett ki az erdőből. Rachel arcán láttam, hogy nem érzékelte, hogy közeledik, ahogyan én sem voltam képes kiszagolni. Bár az, hogy itt él az erdőben, mármint ha itt élt, akkor ez nem volt meglepő. Az viszont igen, hogy beszélt angolul. Zyro pedig már beszél is vele, hihetetlen, hogy valaki ennyire naiv és buta, erre őt teszik meg a vezetőnknek. A másik hasonló pedig Freyr, aki pedig egyből, mint az agresszív kismalac, vagy miként van a földi viccekben az a jószág támad rá a fickóra, aki úgy közlekedik, hogy nem vesszük észre, és még Rachel sem közölt róla semmit.
- Freyr… pubi! – morogtam. – Ha azt akarod, hogy megetessen a macskáival folytasd az ellenségeskedést kérlek!
Reméltem, hogy Zyro szavai elégnek bizonyulnak, így nem szóltam egyelőre, csak továbbra is ugrásra készen várom, hogy a szőke szépfiú mit is fog mondani.

#26 2011-04-20 10:34:26
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:00; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

A két macska felmordul Freyr szavai után, a fiú bármennyire is nem akarta ellenségesnek a ridegséget az állatok le tudták venni, de szerencsére férfi egy intéssel hallgattatta el őket. Egyelőre nem úgy tűnt, mint aki bármennyire is ellenséges lenne, először Manó felé nézett.
- Nem tudom, hogy ki az a Tarzan – mondta. – Ka-Zar vagyok, Vadföld ura, ti pedig az én földjeimet járjátok.
A férfi elnézett abba az irányba, amerről a táraság jött.
- Igen a dzsungelben élek kiskorom óta – bólintott. – A városban nem nagyon jártam korábban, nem tisztelik az erdőt. Miféle barátotok van mégis ott? És ha odatartotok ne ezen az úton haladjatok tovább, mintegy negyed mérfölddel lejjebb le kellett volna kanyarodnotok, mert ez az ösvény a dzsungel belsejébe vezet.
Ha valaki ránéz az iránytűjére, vagy a GPS-re, akkor láthatja, hogy tényleg lekanyarodtak arról az útról, amerre menni kellett és az ösvényt elnézve az továbbra is elfelé halad pont az ellentétes irányba, mint amerre haladnia kellene a kis csapatnak.


#27 2011-04-20 11:36:34
Tao
Úgy tűnik, helyesen gondolkodtam, ez a férfi valóban nem szereti a városiakat, akik nem tisztelik az ő felségterületét. Mi több, rögtön útba is igazít minket. Csak most veszem észre, hogy a sűrű dzsungel és a nehéz haladás miatt hajlamos voltam irányt változtatni.
-Szerencse, hogy találkoztunk veled, Ka-Zar! - Igyekszem most már sokkal barátságosabb lenni, elvégre úgy tűnik, inkább szövetségest találhatunk személyében, mint ellenséget.
-Valaki, akit Magneto elrabolt, és minden bizonnyal nagy veszélyben van az élete. Ha nem kedveled a városiakat, akkor egy oldalon állunk. Hálásak lennénk, ha a segítségedet kérhetnénk a barátunk kiszabadításához.
A többiekre pillantok, aztán Lorna arcáról eszembe jut az állandó emlékeztetése, hogy én vagyok a vezető.
-Az ellenségem ellensége a barátom - ezzel kezet nyújtok Ka-Zarnak, ha elfogadja, megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban barátságos, sőt, segítőkész is. Jelen pillanatban persze az is egy megoldás lenne, ha nem tartana velünk, már így is a segítségünkre volt, de igyekszem minél többet kihozni a helyzetből. Rachel valamiért nem üzent még telepatikusan semmit a férfiről, talán nem tud valamiért a fejében olvasni, vagy nem is próbál.


#28 2011-04-20 11:44:23
Quentine Constantine
Zyro nagyon bátran tárgyal, és úgy tűnik, jól is teszi. A fickó tényleg a dzsungelbugi királya, és itt él már pár évtized óta. Ami azt illeti, ettől még nem nagyon bíznék meg benne, de lehet hogy csak az zavar, hogy nem tudok olvasni a gondolatai és emlékei közt, így azt sem érzékelem, mikor hazudik.
Az viszont egy jó pont, hogy nem bírja a városiakat. Kicsit lazábbra veszem a szitut, elvégre Zyro le akar vele pacsizni, ezért az néz ki jobban, ha mi is barátságosnak látszunk, mindenféle támadószándék, vagy agresszió nélkül. Freyr picit követelődző kérése után mellé lépek, és a vállára teszem nyugtatólag a kezem.
-Ne parázz, nem túl jó az alkupozíciónk. És még ha lenne is esélyünk ellene, akkor sem biztos, hogy fejjel kell menni a falnak.
Azt hiszem, ez már legalább az ötödik alkalom, hogy megérintek és megszólítok egy asgardit, alapjában véve elég zárkózott közösségben élhetnek, mert még így sem kommunikálnak velünk sokat. Freydis például ideje egy részét nem is tölti a Földön.
~A fickó feje tök homály, nem tudok kiolvasni belőle semmit, úgyhogy vedd elő a hazugságvizsgálódat, ha biztosra akarunk menni a szándékaival kapcsolatban.~ Üzenek közben Lornának, és várom a fejleményeket.


#29 2011-04-20 15:18:22
Tyler
Vállat vonok fancsali ábrázattal, nem vette a poént, bár a többiek se nagyon. nincsenek vicces kedvükben. Freyr eléri hogy rámozduljanak a macskák, de nem harapják le a kezét. Még.
Felegyenesedek, de azért a tőrt nem rakom el. Persze azért nem is lengetem a fickó előtt. Meg a macskák előtt. Nem tűnnek nagyon veszélyesnek, de fő a biztonság.
-Segítesz? Akkor mutatnál egy titkos bejáratot?-
Kérdezem barátságosan a fickót, közben pedig az egyik Nagymacskát próbálom megsimogatni. Egyszer mindent ki kell próbálni.


#30 2011-04-20 15:28:33
Henry White
Összerezzenek Rachel érintésére. Kicsit meglepett és eléggé lefoglalt Ka-Zar figyelése. Bólintok.
-Igazad van, Rachel. Elnézést az előbbiért, kicsit feszültebb vagyok a szokásosnál.-
Én is kezet nyújtok a férfinak. Persze ha engedi. Bosszúsan nézem a GPS-t, valóban letértünk a helyes irányról. Sóhajtok egyet. Ez az egész nem megy túl jól nekünk. Be sem jutottunk a városba, s máris eltévedtünk.
-A társunkat jöttünk ki szabadítani. Örömmel vennénk ha esetleg tudnál nekünk segíteni.-
Már mindegy mit is mondok neki, Zyro már úgy is kitálalt neki. S végünk van, hogy ha kiderül Magneto embere. De ha nem akkor minden plusz ember jól jöhet.


#31 2011-04-20 17:07:22
Serena Davidson
A nyakamban fityegő iránytűre néztem és elfintorodtam. A fickó nyert, tényleg kezdtünk letérni az útról, amerre haladni akartunk. Hogyan is nem vettük ezt észre? Minden bizonnyal azt figyeltük, hogy az úton milyen kényelmes haladni és nem kell a liánokat vagdosni sorban magunk előtt. Ahogyan a fickó még megjegyezte, hogy helyi, pontosabban itt él az erdőben és nem Magszi embere Zyro egyből sokkal kedvesebb. Rachel szavaira alig észrevehetően bólintok, hogy figyelek a férfira. Bár igazán nehéz lehet valakinél kiszagolni, hogy hazudik, hogyha olyan az alapszaga is, mint magának az erdőnek. Bár lehetséges, hogyha hazudni próbál, akkor talán… így próbálom ezt kiszúrni.
A karmaimat egyelőre nem húztam vissza és nem is mentem kezet fogni a férfival, ki tudja, hogy mikor támad a társaimra, vagy a macskák miatt mikor kell Manó miatt lecsapni.
- Üdv! – biccentettem a fickónak, miközben még mindig őt figyeltem. – Miért találtad furcsának, hogy itt vagyunk az erdőben?


#32 2011-04-20 17:46:51
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:05; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Mivel még mindig nem mutatkozott be senki, pedig a férfi megtette az Asgardi lány lépett kissé előrébb.
- Köszönjük a figyelmeztetést nagyuram – biccentett a lány felé. – Bocsásd meg, hogy neveikkel még nem tiszteltek meg téged. Freydis Einardottir vagyok, Asgard hercegnője. A társaim Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao, Ethan Jackson, Freyr Johnson, és Raymond Calligan – mutatott végig a társain. – Az engedélyedet kérjük, hogy járhassunk birodalmadban. S mint társaim is kifejtették örömmel fogadnánk, ha segítenél nekünk, társnőnket s vezetőnket ragadta el tőlünk Erik Lensherr, őt szeretnénk kimenekíteni mielőtt Magneto végezne vele.
A macska először kissé bizonytalanul szaglászta meg Manó kezét, mikor a fiú odadugta neki, de végül hagyta magát megsimogatni és a fejét is odadörgölte a kezéhez. Mintha egy nagyra nőtt házimacska lett volna.
Ka-Zar mindenki kézfogását elfogadta és rendesen fogott kezet velük, mégsem tűnt annyira civilizálatlan személynek. Közben a kezével mutatta, hogy merre is induljon a csapat a két macska pedig legelöl haladt.
- Üdvözöllek titeket újra – mondta. – A városig el tudlak vezetni titeket, de utána magatoknak kell boldogulni. Ahogyan ők nem jöhetnek az erdőbe én magam sem vagyok szívesen látott vendég odabent. Ismerek titkos bejáratot, de őrzik és el szoktam kerülni. Nem kívánom, hogy a zebukat – mutatott a macskákra. – Vagy bármelyik másik itteni embert, vadállatot bántsák. Sokan pedig előszeretettel gyűjtenek trófeákat.
A csapat néhány perc séta után elérkezik egy kisebb leágazáshoz, ami mellett könnyedén haladtak el korábban és most sem vették volna észre, ha a két kardfogú tigris nem pont előtte telepedtek volna le. Lora nem érez hazugságot a férfi felől egyelőre.
- Magneto miért rabolta el a társatokat? – kérdezte Ka-Zar.


#33 2011-04-20 19:49:54
Tao
Ka-Zar kezet ráz velünk, és Freydis be is mutat minket. Ez ki is ment a fejemből! Érdekes, Freydis úgy beszél vele, mint valami nagyhatalmú királlyal, akinek alattvalói vagyunk. Tény, hogy azt mondta, a dzsungel ura, de kétlem, hogy ez valóban valami nemesi cím lenne, inkább amolyan állandó jelző, hiszen itt rója a dzsungelt, mióta él. Mindegy, közvetlennek tűnik, így én is hozzá hasonlóan viselkedem.
A nyomában járva jutunk el egy ösvényhez, amely elkerülte a figyelmünket korábban, és közben kiderül, hogy őrökkel is szembe kell néznünk, Ka-Zar viszont nem tarthat velünk.
-Családi ügy. Magneto gyerekei nem véletlenül nincsenek vele, ők nem akarnak emberek életére törni. És Magneto gyermekének is van már gyereke, ő a mi barátunk, akit elrabolt a nagyapja, hogy bosszút álljon áruló gyerekein, és demonstrálja hatalmát. Legalábbis valami ilyesmit feltételezünk.
A GPS-en belövöm, hogy nagyjából hol járunk most, és milyen úton jöttünk vissza, igyekszem megjegyezni a viszonyítási pontokat, hogy visszafelé gyorsan haladhassunk az ösvényeken.
-Ha megtaláltuk, és sikerül kiszabadítanunk, még el is kell jutnunk a dzsungelen túlra, a partokig. Attól tartok, hogy akár le is bukhatunk, és utánunk eredhetnek. Megtennéd értünk, hogy egy kicsit... Lelassítod az üldözőinket majd?


#34 2011-04-21 14:51:48
Tyler
Ezek tök aranyosak, egyáltalán nem is morognak rám. Kéne szerezni egyet otthonra is. Gondolom ha Ka-Zar megparancsolja nekik, rögtön letépnék a kezem, de egyenlőre ez a veszély nem fenyeget. Közben visszafelé indulunk, a helyes irányba. Elméletileg legalábbis. Még jó hogy nem vettük észre, az ösvény annyira beleolvad a környezetbe. Ki tudja, jó darabig kódoroghattunk volna a dzsungelben.
-Igazán hálásak lennénk ha a továbbiakban is segítenél. De persze nem szeretnénk zűrbe keverni, már az idegenvezetés is elég nagy segítség.-
Hát aszem Zyro kicsit elvetette a sulykot, mikor elterelésre kérte fel a dzsungel fickót. Ha azt nézzük, nem sok köze van hozzánk, és már így is rengeteget segített nekünk. Nem hiszem, hogy újat akarna húzni Magnetoval, vagy az embereivel.


#35 2011-04-22 10:05:21
Henry White
Kezet rázok a férfival. Freydis mutat be minket neki, ami elég rossz dolog. Lehettünk volna annyira udvariasak, de másrészről annyira meg nem ismerjük. Jobb ha nem bízunk benne, és azt hiszem rám marad a dolog hogy figyeljek rá. A többiek elég természetesnek veszik, hogy segít nekünk, talán még Rachel az aki nem bízik benne. Igaz Rachel kiben bízik....
-Magneto gyakran kijár a dzsungelbe, vagy békén hagy titeket? Számíthatunk őrjáratokra?-
Kérdezem, miközben visszafelé haladunk az ösvényen az elágazásig.


#36 2011-04-24 15:25:08
Quentine Constantine
Néhány felesleges kör lefutása után már gyalogolhatunk is a dzsungelben, Ka-Zar elég jól ismeri a helyet, szóval már nem kell félnünk az eltévedéstől, vagy a szörnyektől, amik itt élhetnek. A lényeg, hogy megvan az út, de ott őrök lehetnek. Amikor már a közelben vagyunk, megpróbálom megint kiterjeszteni a tudatomat, hogy érzékeljem, miféle őrökről lehet szó, hányan vannak, merre, és mennyire veszélyesek.
Az út lényegi részét amúgy azzal töltöm, hogy Ka-Zar mögül nézem a fenekét, vagy oldalról a felső testét, és igyekszem visszatartani a nyálam kicsöppenését. Az élet a dzsungelben elég szépen megedzette, sok testépítő is megirigyelné ezt az alkatot. Azon gondolkodom, vajon a gyógyszerek mellékhatása, vagy tényleg ennyire beindít ez a fickó... Akárhogy is, jobb lesz, ha koncentrálok, mert ebből így nem sok jó sül ki, ha végig csak Ka-Zar izmos, duzzadó, formás, töké... Na!


#37 2011-04-25 11:50:54
Serena Davidson
Nem hazudik, vagy pedig átkozottul jól tudja ezt csinálni. Most kimondjam hangosan, hogy Freydis annyira naiv, mint Zyro? Nem, elég az, hogyha Rachel halja, mert éppen figyeli a gondolataimat. Bár Freydisnél ez a naivság az apja révén örökség, legalább ilyenkor örökölt volna valamit az anyja paranoiájából. Csak biccentettem a fickónak, de kezet nem nyújtottam neki továbbra sem. Végül elindultunk, hogy megmutassa a bejáratot a barlangba. Erre legalább jó volt, hogy megtegye. Még mindig átkozottul zavart, hogy nem tudom, hogy hazudik-e, vagy sem és nem buktat-e le minket. Nem akarja, hogy az állatoknak baja legyen. Valahogyan meg tudtam érteni, főleg egy ilyen környezetben, hogy inkább ők, mint mi. A többiek megannyi kérdést tettek fel, amíg én inkább a környezetet figyeltem végig és nem tudtam nem észrevenni Rachel arckifejezését és egyebeket, ahogyan a Ka-Zar hátsóját bámulja.
- Kevéssé feltűnően – súgtam neki oda. – Inkább azt figyeld, hogy van-e körülöttünk valaki.
Bár lehetséges, hogy a srácoknak úgysem fog ez feltűnni, ahogyan az sem, ha már véletlen nem lennénk egyedül.


#38 2011-04-25 11:51:15
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:15; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Ahogyan lekanyarodott a csapat, itt már igencsak nehéz volt haladni az ágak miatt, folyamatosan felakadt rájuk mindenki, a ruhákat szaggatta. A két macska, illetve Ka-Zar könnyedén tudott átsiklani közöttük, mintha azok ott sem lettek volna, de a többieknek igencsak nagy gondot okozott az, hogy könnyedén gyorsan tudjanak haladni. Mire végighaladt a csapat ezen a részen eléggé megizzadt mindenki, a fülledtség, plusz az, hogy a férfi nem hagyta, hogy az ágakat levágja a csapat, hogy így könnyítsék meg a saját haladásukat. A férfi közben elgondolkodva bólintott Zyro szavaira.
- Ezt szokta csinálni azokkal is, akiknek véletlenül ember gyereke születik a városon belül – mondta. – Ezért nem is megyek közéjük, ember vagyok és nem mutáns. Elterelés? Nem tudom a vadakat idehívni anélkül, hogy ne tűnne fel az ottaniaknak, hogy valami gond van, vagy az én kezem van a dologban.
Ezek után fordult Freyr felé.
- Nem járnak a dzsungelbe, csak a városnak külön elkerített részbe, de ide ki nem. Gépekkel és ilyen modern dolgokkal figyelik a helyet, és zajokkal, fényekkel, lövésekkel tartják távol a vadakat. Időnként a dzsungelben lakó törzsek mennek kereskedni a városba, de közülük csak néhány kutató, tudós jön ki hozzánk, így őrjáratok sem valószínűek – ekkor hirtelen megtorpant, majd a kezével mutatott előre. – Ott!
Ha követi a csapat az irányt, akkor maguk előtt úgy háromszáz méterre a most már könnyebben járható aljnövényzetben megláthatták a sziklafal aljában levő barlangbejáratot.


#39 2011-04-27 20:13:53
Tao
Az ösvényen nehézkes a haladás, és nem csak a terep, a klíma is ellenünk van, szerencsére a karcolások és a hőség hamar elmúlik, amikor a testem hozzászokik mindehhez.
-Értem, azért köszönöm a segítséget - válszolok Ka-Zarnak, mikor közli, hogy túl feltűnő lenne, ha segítene.
Amikor elérjük az ösvény végét, és meglátjuk a sziklafalat, megállok.
-Köszönünk mindent, Ka-Zar! Innen egyedül folytatjuk utunkat - köszönök el tőle halkan. - Minden jót!
Ezzel halkan megindulok az ösvény utolsó egy-kétszáz méterén, és igyekszem roppant óvatosan mozogni, hogy észrevegyem időben az őröket, és ők ne szúrjanak ki minket.


#40 2011-04-27 20:20:18
Quentine Constantine
Áh, szóval ez a titka. Azért ilyen izmos, mert nem segíti őt semmilyen különleges képesség. A saját kezeivel kell boldogulnia a dzsungelben.
Továbbra sem érzek egy fickót se, még messze vagyunk, de fenntartom a figyelmem, mert bármikor előbukkanhat egy mutáns a semmiből.
~A nők köztudottan meg tudják osztani a figyelmüket, és képesek egyszerre stírölni a kigyúrt pasi izmos seggét, figyelni a közelben lévő lesben álló mutánsokat, és közben trécselni a többi haverjukkal.~ Üzenem Lornának, és tovább baktatok. Végre eljutunk az út végéhez, ahol fájdalmas búcsút kell vennünk Ka-Zartól. Nekem úgyis kimaradt a kézfogás, úgyhogy nem fogom vissza magam, és gyorsan megölelem a fickót, aztán mosolygok csak rá.
-Csövi!
És ezzel el is indulok a többiek után.


#41 2011-04-28 14:18:31
Tyler
-Pfff, ez az izé dzsungel dudva direkt belemászott a számba....és nincs túl jó íze....-
Köpködve ugrok le egy alacsonyabb ágról. Naivan azt hittem hogy ott jobban tudok majd haladni, mint Ka-Zar, de ezek a gaz növények nem igazán akarták ezt. Az egyik még meg is akart fullasztani, azzal hogy a számba gyűrte magát.
Na jó ez így nem teljesen igaz, véletlenül ráharaptam az egyik ágra, ezt persze azért csak nem mondhatom el. Inkább hibáztatom a dzsungel növényzetét. Rachelnek majd kiesik a szeme, annyira bámulja a pasast. Elég röhejesen néz ki, de ha neki ez kell....
-Kösz mindent dzsungel fiú....-
Intek barátságosan neki, majd mint egy véletlenül, Rachelt még jobban hozzá lököm ahogy megölelni próbálja. Persze nem úgy hogy baja legyen vagy ilyesmi. Kell valami vidámság, úgyis kezdem már unni ezt a sok növényt és a gondterhes csöndet.


#42 2011-04-28 15:06:49
Henry White
Figyelmesen hallgatom Ka-Zart, ahogy a város körüli biztonsági rendszerről/zónáról beszél. Miközben próbálom át verekedni magam a dzsungel növényzetén. Azt hiszem ez nem a kedvenc terepem. Óvatosnak kell lennünk azokkal a kamerákkal, meg egyáltalán túlerőben vannak. Magnetoéké a hazai terep előnye. Mindegy ez akkor sem érdekelne, akkor is Victoriáért jönnék, ha fikarcnyi esélyünk sem lenne. Persze a többiek is.
-Köszönjük a segítséget, és az információkat. Igazán nagy segítségünkre voltál....-
Megpróbálok vele kezet fogni, de Rachel és Manó szerencsétlenkedése nem igazán engedi.
-....erre most nincs időnk. Menjünk.-
Kézfogás híján bólintok egyet majd Zyro után indulok.


#43 2011-04-28 18:11:54
Serena Davidson
Átkozott indák és ágak, közülünk egyedül a macskák és a vezetőnk volt az, aki rendesen tudott közlekedni ezek között, ráadásul már igencsak meleg is volt. így egy idő után nem is törtem magam, hogy félrelökjem az ágakat, hagytam, hogy megvágjanak, úgyis meggyógyul és így kevéssé pazarlom az erőmet is. végül csak kiértünk a susnyás és hamarosan végre meglett a szikla is. Rachel-re néztem a gondolatai után, ez tény és való, csak éppen azt nem tudtam, hogy a gyógyszerei mennyire… vagy milyen mellékhatásai vannak azoknak. Főleg, hogy soha egyetlen egyet sem tudtam bevenni, mert nem voltak hatásai, mire hatni kezdtek volna a szerveztem lebontotta. De végül eljött a búcsú ideje, most már jómagam is kezet nyújtottam a férfi felé, mikor elköszöntem.
Elvigyorodtam Rachel reakcióján, ahogyan Ka-Zar nyakába ugrott és még Manó is rásegített, a barátom tarkójára csaptam egyet, mintegy együttérzésként Rachel-lel.
- Megyek előre – mondtam halkan. – Szaglászok.
Ezzel már igyekeztem is lopakodni a barlang bejáratához, hogy szaglás alapján megállapítsam, hogy van-e ott valaki.


#44 2011-04-28 18:39:41
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:20; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

A férfi mindenkinek a kézfogását viszonozta, majd még megölelte a meglepettségen való túljutás után Rachel-t, majd a két vadmacskával együtt eltűnt a dzsungelben olyan észrevehetetlenül, mint ahogyan érkezett. A csapat elindult a barlang bejárata felé, de egyelőre semmit sem lehetett látni, hallani, kiszagolni, vagy telepatikusan megérezni, a barlang bejárata üres volt. talán némi állati ürülék volt a földön, de semmi egyéb egyelőre. A barlangról látszott, különösen Zyro számára, hogy természetes volt, szóval nem ember alkotta, teljesen egyenes, néhány kanyarral benne a járat és enyhén emelkedő. Pár perc séta után először Lorna hallhatja és szagolhatja ki az emberi jelenlétet, majd Rachel is érezni kezd három tudatot és pillanatokkal később nagyon halk beszédet hallhat mindenki abból az irányból, amerre tartanak. Látni nem látni még senkit, csak annyit, hogy úgy ötven méterrel előrébb egy éles bal kanyar következett és valószínűleg amögöttről jött a beszélgetés.


2045. augusztus 16. 05:20; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez és Victoria Miller

Andrew-t iszonyúan reggel ugrasztják ki az ágyából azzal, hogy feladata van. Ha megnézte az órát még hajnali fél 6 sem volt. A palota alaksorába kísérik le, oda ahol még eddig soha sem járt. Most láthatta, hogy a börtöncellák vannak ott. Az egész helységnek a legvégére mentek, ahol egy energiacellába zárt szőke lány feküdt a földön eszméletlenül. A kísérője, aki lehozta, nem volt más, mint, Max Evans, Magneto jobb keze és Andrew-hoz hasonlóan ő is speedster.
- Itt maradsz, vigyázol rá, amíg Magneto érte nem jön, mert dolga van a lánnyal – mondta.
Ezzel már magára is hagyta a fiút. A lány néhány perccel később kezdett ébredezni.


#45 2011-04-28 21:49:55
Bishop
~ Mennyi az idő... 6 óra de jó! Jobban jártam volna ha nem alszok, így csak nehezebb ébredezni.
Rögtön kapok feladatot, ennek örülök, nem érzem magam haszontalannak. Persze felszerelésem már magamhoz vettem és hamarosan megérkeztem kísérőmmel egy cellához.
~ Teljesen mint a gulágban.
A parancsot megértem, bólintok, majd várok... lassan ébredezni kezd a nő. Kivárom míg magához tér, de készen állok, hátha valahogy cselez és kikapcsolja a mezőt, akkor én akcióba lendülök és megpróbálok mögé kerülni.
De ha minden jól megy csak várok és szemmel tartom.


#46 2011-05-02 14:02:13
Tao
Úgy tűnik, megérkeztünk, a barlang amelyen keresztül bejuthatunk a palotába, itt kezdődik. Előveszem az életjel érzékelőmet, és azzal haladok lassan, míg mindenki más is a maga módján halad. Mikor beszélgetést hallok, elrakom a készüléket, és előveszem a késemet, majd a falhoz lapulok.
-Bármi is történjen, nem engedhetjük, hogy segítséget hívjanak! - Suttogom rettentően halkan a többieknek, és a falhoz lapulva osonok a srokig, hogyha ott kibukkannak, rögtön elkaphassak egyet meglepetésből, és jobb létre szenderíthessem a késemmel. Attól tartok, nem lesz ilyen egyszerű, ezért reménykedem benne, hogy Rachel vagy a mágusaink kitalálnak valamit, ami meggátolja a járőröző csapatot a hangoskodástól és a segélykéréstől. Közben az is eszembe jut, hogy talán az egyiket eszméleténél kéne hagyni, hogy kivallathassuk, de Rachel valószínűleg ezt is megoldaná a képességével. Pedig Lorna biztos jobban élvezné, ha elpáholhatja az egyik fickót, hogy kihúzzon belőle mindent.


#47 2011-05-02 14:07:42
Quentine Constantine
Rövid búcsú, de nem rossz, a barlang viszont hosszú, és rossz, sötét, fura, áporodott szaga van, és túl egyenes ahhoz képest, hogy természetesnek tűnik. Zseblámpával világítok csak közvetlenül magam elé, hogy ne essek orra valami kiálló kőben vagy ilyesmiben, de azért nem pásztázom a falat, mert a végén még kiszúrják az őrök. Hamarosan meg is érzem három közeledő alak tudatát, ők lesznek az őrök, elég közel vannak, valószínűleg a sarkon túl, és a lépteik zajából következtetve közelednek errefelé. Először is lecsekkolom, hogy milyen fegyver van náluk, aztán azt, hogy tudnak-e bármit Victoriaról. Ha erre nincs elég idő, mert már elérik a kanyart, akkor rögtön ráveszem az egyiket - nem azt, amelyiket Zyro kiiktatni készül -, hogy üsse, szúrja vagy lője le a másik társát, utóbbit csak akkor, ha halk a fegyvere. Ez szerintem elég lesz, utána az egyedül maradt fickót már lazán lefogjuk, kiütjük, megbénítom, lefagyasztjuk... Annyian vagyunk, és olyan sok szép képességünk van, annyi itt a lehetőség!


#48 2011-05-04 10:16:36
Serena Davidson
A barlang bejárata büdös volt, a kezemet az orrom elé kellett tennem, hogy a gyomrom ne forduljon fel. Mázlisták a többiek, hogy nincs ilyen gondjuk, mint nekem. Odabent még mindig lehetetett érezni a kinti szagokat, illetve a mieinkét is, és a hallásomat is kissé nehézkes volt használni úgy, hogy a többiek nem tudtak halkan osonni és lopakodni, hanem a barlangban a lépteik vízhangot keltettek. De végül mégiscsak sikerült előröl emberszagot érezni, és meghallani beszélgetést. Azonnal megdermedtem és úgy tűnt, hogy néhány lépés után a többiek is meghalhatták, mert Zyro megint parancsokat kezdett osztogatni. Bólintottam, és amikor megláttam, hogy Rachel koncentrálni kezd kivont karmokkal indultam előre egészen a sarokig lopakodva, igyekezve, hogy a lehető legkisebb zajt okozzam csak. Ha bentről azt hallom, hogy bármelyik elindul bármelyik irányba sietve, vagy bármilyen nem várható hangot, akkor nem várok tovább, hanem egyből rárontok a közelebb levőre, lehetőleg igyekszem majd az egyiket leütni, a másikat lefegyverezni vagy lefogni, amíg a többiek odaérnek.


#49 2011-05-04 10:44:30
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:25; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Rachel azonnal nézte, hogy melyiknél milyen fegyver van, de egyiknél sem volt semmilyen sem. Mind a két fiatal srác – olyan húszas éveik közepén – fegyvertelen volt, azonban mutánsok voltak, de ez valószínűleg nem volt meglepetés. Sikerül a lánynak azt is kiszűrnie, hogy melyik lehet az erősebbik és melyik a gyengébbik. Így már nem volt nehéz egymásellen fordítani őket. A gyengébbik támadott meglepetésből, a másiknak igazából esélye sem volt arra, hogy védekezzen. Meglepett kiáltást lehetett hallani az ütés után, majd egy puffanást, ahogyan eszméletlenül dőlt el az egyik, ekkor láthatta mindenki, hogy Lorna indul befelé, majd pillanatokkal később egy újabb puffanás, Rachel érezte, hogy a srác még mindig ébren van. Ha valaki befordult a sarkon és megnézte, az egyik alak a földön feküdt eszméletlenül a másik, akit Rachel irányít úgyszintén a földön, a mellkasán Lorna ült és a karmait a nyakának szegezte.
- Kegyelem! – nyöszörgött a fiú, amint meg tudott szólalni.


2045. augusztus 16. 05:25; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez és Victoria Miller

Amint végre magához tért a fogoly egyből pattant fel guggolásba, ahol néhány pillanatra megszédült, azonnal nézett körbe a helységben, Ramirez láthatta, pontosan úgy tette, mint ahogyan egy katona. Victoria, ahogyan meglátta a fiút elfintorodott, majd a kezével a levegőbe csapott, amikor az energiapajzsot találta el az fodrozódni kezdett és megmutatta az egészet, hogy mekkora is a cella, amiben a lány van. Mikor látta, hogy nem nagyon van szökési lehetősége leült törökülésben a földre és a fejét fogva nézett a srácra.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy a nagyapámék téged küldtek az őrzésemre? – kérdezte. – Hol vagyunk és mennyi az idő?


#50 2011-05-04 15:33:31
Bishop
A nő felébredt, elég gyorsan kelt fel a helyéről, ezért én gyorsan ránéztem, de tudtam, hogy nem igazán lehet olyan gyors mint én. Egy pillanat alatt feltérképezte a helyzetét, körbe tekintet, majd ellenőrizte a cellát.
~ Hmmm... látszik kapott valamiféle kiképzést. És én sem véletlenül csak dísznek állok itt. Pontosítok, dísznek állok itt, ha valami baj lenne a cellával.
Kicsit kihúzom magam mert elgémberedtem, majd egy lépést előre teszek és megállok pontosan előtte és az órámra tekintek.
- Őszintén én nem akartam semmit mondani... de ha már tegeződünk. Vadföldön vagyunk, 2045 . augusztus 16. 5 óra 25 perc a pontos idő. Hát én lennék az őr, de kérhetek magam helyett jobbat ha nem felelek meg.
Alaposan megnézem, és próbálom kideríteni, hogy meg próbál-e szökni, vagy, hogy van-e nála valami olyasmi amivel próbálkozhatna. Egyik kezem végig az egyik kard markolatán tartom, hogyha bármilyen meglepetés érne, akkor tudjak rá lépni.

#51 2011-05-05 09:17:43
Pacifista
~ Hát ez nem a Ritz hotel. ~ fut át Azeem agyán, amint megérzi maga alatt a hideg padlót. Lassan és óvatosan nyitja ki a szemeit, nehogy elvakítsa a fény. Egyelőre nem tudja megállapítani a pontos időt. Azt viszont igen, hogy akárkik és akárhova hozták, nem vetkőztették le teljesen. Ruhájának anyaga úgy van kifejlesztve, hogy száradjon a testhőtől. Ugyanakkor nem tengervízben való úszás után tesztelték. A terepszínű egyenruha most nehéz és merev. Emellett nedves is és állott tengeri só szagát terjeszti. Ezek sikeresen megállapítja mindennemű mozgás nélkül is. Így még nem fedi fel azt, hogy ébren vagy egyáltalán életben van.

Hangokat hall, de egyelőre nem figyel oda rájuk. Inkább megmozgatja kicsit a végtagjait. Ellenőrzi, hogy levették-e róla karkötőjét vagy az óráját. Mind a kettő fontos számára, már a szökést tervezgeti. Egészen biztos, hogy fogságban van, különben ágyban feküdne és nem padlón. Legalábbis így lenne logikus. Valaki a pontos dátumot mondja, ez azért eljut a tudatáig. A hely nem. Pedig biztos benne, hogy az is elhangzott. Lassan hozzászokik a szeme a fényviszonyokhoz, úgyhogy felül. Lassan és óvatosan. Ügyelve arra, hogy ha be van drótozva vagy fal esetleg bútor van a közelében, feje felett, azt ne találja el. Majd lassan körbefordul és körülnéz. Két személyt lát. Egy ismeretlen fiatalt és egy szőke nőt. ~ Ezt a filmet már láttam...Jedi visszatér. Én lennék Moonwalker...nem is. Skywalker volt a neve. ~ Lassan jut el csak hozzá a felismerés, hogy valahol már látta ezt a nőt. Csak még nem tudja, hogy hol.

A felülés után lassan guggoló helyzetbe hozza magát. Egyelőre nem zavartatja magát senkitől és semmitől. Kivéve ha komoly fizikai behatás éri vagy éppen készül érni. Ha szólnak is hozzá, egyelőre csak hallgat s jól megfontolja a kérdést. Vagy tán nem is érti. Bár beszél arabul, spanyolul, franciául és angolul is. Mondjuk az imént angol szavakat hallott. De csak kinézik belőle, hogy arab...

...ha nem éri fizikai támadás, akkor kinyújtóztatja végtagjait és kicsit bemozgatja a ruháját, hogy ne legyen annyira merev a sótól. Csak ez után néz körbe. Közben végig azon gondolkozik, hogy vajon honnan olyan ismerős neki a nő.

//Jah igen, ilyen volt a karkötője, hátha rajta felejtették: //


#52 2011-05-05 12:14:31
Tao
//"Rachel is érezni kezd három tudatot" és "Mind a két fiatal srác" - mondd, hogy eredetileg is kettő volt, és nem tűnt el az egyik hirtelen! //

Mielőtt kibukkannának a sarkon, dulakodást hallok, egy egész rövid fajtát, aztán Lorna rohan előre, én meg csak állok tétlenül a késemmel. Újabb puffanás után a késemet leeresztem, és értetlenül sétálok ki a fal mögül, hogy megnézzem, ahogy Lorna fekszik a srácon. Eléggé le van taglózva, de ezen a szigeten mindenki mutáns, ezért mindenki veszélyes lehet. Ki tudja, talán a következő pillanatban elteleportál, és riasztja az őrséget, vagy folyadékká válik, esetleg szuperereje van, és ledobja magáról Lornát.
-Hol vannak fogvatartva a rabok? Hol van Victoria? - Kérdem határozottan a sráctól, mikor mellélépek, kicsit meglep, hogy ilyen fiatal, biztos vonzotta az önállóság, és hogy itt felnőtt férfiként kezelik, aki felelősségteljesen képes használni a képességét. Vagy valami ilyesmi.
Remélem Lorna látványa már önmagában elég jó eszköz a vallatásra, a karmai a legtöbb embert beszédre késztetik, esetenként ájulásra és vérzésre, de erre most nincs szükségünk. Viszont Rachel remélem már hozzálátott, hogy kiolvassa a fejéből a válaszokat. Mégha nem is mondja el a srác, akkor is a válaszra gondol, és ez talán már megkönnyíti Rachel dolgát. Bár tudnám, hogy működik a telepátia...


#53 2011-05-05 12:20:14
Quentine Constantine
A két srác nem jelent nagy kihívást, mutánsok, de telepatikus támadásokra nem képezték ki őket. Egy puff, Lorna kapcsol, két puff, nyilván megijedt az elsőtől, és azt hitte, valaki menekülni fog. A srác nem fog mocorogni, ahogy elnézem, arról pedig gondoskodom, hogy ne is használja a mutánsképességét. Amúgy mi az? Ezt is kiderítem, ha már erre - mármint a fejében - járok. Ki tudja, talán még hasznunk is válhat. Lorna kényelmesen elhelyezkedik a srác mellkasán, és még nekem jár folyton az eszem a pasizáson, ez itt leteper egy srácot, én meg cask bámultam Tarzan feneként.
Na lényeg a lényeg, Zyro hozzákezd az oldschool vallatáshoz, mintha ráérnénk ilyesmire.
-Figyeld, hogy nem jönnek-e többen! - Tanácsolom mondjuk Freydisnek, ő úgyis tökre ráér most, én meg még elleszek ezzel a gyerekkel egy ideig. Szóval először is kiderítem a képességét, és "meggyőzöm" róla, hogy most ne akarja használni, aztán megnézzük, mit tud a rabokról, egész pontosan Victoriáról. Attól félek, hogy ez a tejfeles szájú kissrác még azt sem tudja, hol a vécé, és menten maga alá csinál, nem hogy a különlegesen őrzött fogdák hollétéről adjon nekünk információkat. Próba-szerencse, szeretem az optimizmust, azt hiszem, ez a gyógyszerem egyik legjobb hatása.


#54 2011-05-08 14:06:58
Serena Davidson
Egy puffanás, majd vetődtem már rá a bent levő srácra ugrottam és már ő is a földön volt. oké felelőtlenség volt így bevetődni és lecsapni azok után, hogy fogalmam sem volt a képességeikről, de most kellett volna az, hogy meneküljenek? Nem, nem kellett volna. A srácra vigyorogtam és még mindig nem engedtem le a karmaimat a nyakáról. A többiek pedig végre lassan kidughatnák a képüket a folyosóról. És ez meg is történt végre! Most komolyan ilyesmit kell kérdeznünk tőle? Figyeltem szaglással, hogy a srác mikor kezd el hazudni, nem mintha lenne bátorságom ebben a helyzetben ezt megtenni. Igaz már most is bűzlött a félelemtől, de nem figyeltem erre különösebben. Felvontam a szemöldököm Zyro kérdéseire. Miért ezzel kezdünk? Ő rábízna egy ilyen valakire egy olyan foglyot, mint a társnőnk?
- Hova vezet a barlang pubi? – kérdeztem.
Ha nem akar válaszolni, akkor teljesen a nyakának nyomom a karmaimat, hogy hatásosabb legyen a vallatás. Ha nagyon muszáj ijesztgetés címén még meg is vágom picit a nyakát, eszem ágában sincs megölni, csak ijesztgetni.


#55 2011-05-08 14:59:24
Thorhalla
//Valóban csak kettő volt, elírtam.//

2045. augusztus 16. 05:30; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Rachel a srác emlékeiben kutatott, hogy mik a képességei, amiket igencsak hamar meg is talál, a srác összesen arra képes, hogy a legnagyobb sötétben is képes úgy látni, mintha egy napsütötte réten. A másiké pedig annyi volt, hogy emberfeletti erővel képes ütni. Fiatalok és alig voltak még csak képzettek. Freydis bólintott és felvette a helyet, ahonnan tudott figyelni, hogy jönnek-e mások is. A fiú annyira meg volt ijedve, hogy a hazudás fel sem merült benne.
- Rabokat? A palotában, úgy tudom, hogy a föld alatt – mondta. – Ez pedig oda vezet mármint a palota udvarára… ki… ki az a Victoria? E… egyáltalán kik vagytok?
Láthatóan igencsak össze volt zavarodva amiatt, hogy miért is ütötte le a társát, hogyan került ide a csapat. Rachel pedig érezheti mentálisan, hogy a srác teljesen abban a hitben van, hogy álmodik és elaludhatott az őrségben.


2045. augusztus 16. 05:30; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Mind Ramirez-nek, mind pedig Vic-nek feltűnhet, hogy a másik fogoly is kezdett magához térni. Yusuf egy rendes normális cellában van, fémrácsok vannak körülötte, illetve a háta mögött a fal. A fiatal férfi nem volt megkötözve a karkötője és az órája is a kezén volt, magával szemben egy másik cellában pedig Yusuf felszerelése, láthatóan minden megvolt ott. Őt nem őrizték, a láthatóan nem, kamarát sem lehetett látni, egyedül úgy tűnt, hogy a szőke lányt őrzik, ráadásul nem is egy normális cellában, hanem energiacella volt az.
Ramirez semmilyen szökési kísérletet nem látott, a lány belecsapott a pajzsba, ami őrizte, de annak csak a vonalai rajzolódtak így ki. Amennyire a két férfi pedig tudta ezek nem igazán átüthetőek, és csak kívülről lehet őket kikapcsolni.
Vic sóhajtva ült le a földre a sarkaira és még mindig figyelte Ramirez-t. Egyelőre nem nagyon tudott semmit sem tenni, ki kellett várnia, hogy leengedjék a pajzsot, utána lenne esélye megszökni csak.
- Teljesen mindegy – csóválta meg a fejét. – Csak bíztam benne, hogy Magneto lesz itt, amikor felébredek. De úgy tűnik, hogy teljesen kitagadott a családból.
Ismét körbenézett, ekkor vette észre a fiatal arab férfit, aki magához tért. Ismerős volt számára valahonnan, de jelenleg nem tudta, hogy honnan is. nála is katonás viselkedést látott, a terep felmérése, mozdulatok. Visszanézett az előtte álló férfira.
- Hogy kerülsz ide? – kérdezte. – Miért vagy mellette egyáltalán?
Próbálta lefoglalni Ramirez-t és időt nyerni esetlegesen a másik férfinak.


#56 2011-05-08 15:58:30
Bishop
Megfigyeltem a nőt és a cellát is... bár nem biztos ez látszott rajtam.
~ Nem igazán tud szabadulni és ezt ő is nagyon jól tudja...
Majd oldalról hallom, hogy az egyik fogoly ébredezni kezd, rögtön felé fordulok, őt is vizsgálni kezdem, és a celláját is, gyanús nekem, hogy ő nem pajzsban van. Közben a nőre is figyelek, de nem nézek felé, a fickót pásztázom.
~ Magneto családjának tagja... pff. Utálom a családi patáriákat. Én meg is szabadultam a sajátomtól.
Csak egy pillanatra fordulok vissza, amikor megkérdezi, hogy hogy is kerültem ide. Utána észbe kapok, nem tetszik, hogy kérdezget. Ezért nem is nézek rá amikor válaszolok, kényes ez a téma nekem, inkább a másik foglyot figyelem.
- Nos... amikor még picit fiatalabb voltam... támadt egy kis gond a szüleimmel. Így hát egyik éjjel, fogtam apám pisztolyát és elraktam őket láb alól. Aztán persze rájött a rendőrség, börtönbe kerültem... ott az őrökkel akadt gondom. Végül Magneto kihozott. Így hát most én játszom a rosszfiút, ahogy elnézem.


#57 2011-05-09 10:04:35
Pacifista
~ Mekkora szerencse... ~ gondolja, majd elmosolyodik és az órájára pillant. Az időeltolódásból, feltételezve azt, hogy az imént jó információt kapott a pontos időre vonatkozóan; ki tudja számolni a hosszúsági fokot, így legalább a földrészt és az országot is meg tudja állapítani. Az előbbit biztosan, az utóbbit csak részlegesen, de egyelőre ez is megteszi. Mivel a cellájában nem lát kamerát, ezért lassan kinyújtóztatja a lábait, ezáltal sikeresen feláll. Néhány lábnyújtó gyakorlat; csak kényelmesen; és karkörzés után úgy érzi, hogy helyreálltak az ízületei. Kicsit izomlázas, de ahogy visszaemlékszik elég sokat úszott. ~Nem baj, majd az adrenalin elmúlasztja...~ elmosolyodik, majd a rácsaihoz sétál.

Lassan és óvatosan ér a rácsokhoz, hogy megnézze van-e bennük áram vagy körülveszi-e őket energiamező. Ha nem akkor óvatosan rámarkol két függőleges oszlopra és óvatosan feszíteni kezdi őket. közben az arcát a rácsok közötti résbe nyomja. Ha van valami turpisság a rácsok körül, akkor nem ér hozzájuk. A rácsoktól centikre nézelődik kifelé. Kamerákat, további őröket keres...

- Disculpe señor, podría decirme por qué estoy preso? - teszi fel a kérdést az őrnek nem kinéző, de mindenképpen szabadnak tűnő fiatalnak. ~Szerintem azt sem tudja, hogy tőle kérdezek, pláne nem azt, hogy mit ~ mosolyodik el szélesen Azeem. Miközben kifelé nézeget, már a szőkeség celláját vizslatja. Már amennyit nem takar ki belőle a kölyök. Valójában a kettejük közti távolságot szeretné felmérni, illetve keresi a "nagy piros" gombot, aminek benyomásával deaktiválhatja az energiamezőt, ami fogva tartja a nőt.


#58 2011-05-09 18:27:17
Tao
Végülis kapunk némi választ, amit használhatunk, az derül ki, hogy nagyjából jó irányba haladunk, de azt nem tudja, hogy Victoria is ott van-e. Talán Magneto külön helyet tart fenn a különösen fontos raboknak. Vagy talán már meg is ölte... Ez nem lenne túl motiváló a csapatnak, úgyhogy nem hozom szóba.
Rachelre pillantok, hogy visszajelzést adjon, hogy igaz-e, amit mond, és ha tényleg így van akkor nincs több információ, amire szükségünk lehet a fiútól hirtelenjében. Különben sem tűnik épp valami testőrparancsnoknak.
-Jól van, haladjunk! Lorna... - Szerintem Lorna magától is rájön, hogy most ki kéne ütnie a fiút, hogy ne riaszthasson másokat, és ne okozzon problémát.
Ha megvoltunk ezzel, akkor indulunk is tovább, márha Freydis szerint is biztonságos ez, és nem közelítenek újabb járőröző mutánsok. Továbbra is igyekszem halkan haladni, és figyelmesen, hogy nehogy meglepjen egy csapda, valami váratlan változás, vagy hasonló. Az életjel érzékelőt aktiválom, sose lehet tudni...


#59 2011-05-09 18:38:44
Quentine Constantine
A srác nem jelent nagy veszélyt, a haverja már inkább lett volna parás, még jó hogy ő ki lett ütve. Lényeg a lényeg, a fiú nem tudja, hol van Victoria, de amit mond, az igaz, és nem vesszük a továbbiakban hasznát. Még megmosolyogom a tényt, hogy a srác azt hiszi, épp elaludt az őrségben.
~Ne aggódj, ez csak álom. Mikor felébredsz majd kapsz egy alapos fejmosást Magnetotól, a mulasztásért. Addig is, aludj jól!~
Vajon hogyan reagál az ember, ha azt hiszi, hogy álmodik, és erről az álmában megerősítést is kap? Mindenképpen érdekes gondolat, egyszer majd kipróbálom valakin, persze talán megváltozik a helyzet, ha alapból én hitetem el vele azt is, hogy egyáltalán álmodik.
Körülnézek, majd a sorba beállva folytatom az utat a többiekkel, ha Lorna kiütötte a srácot. Vicces, hogy milyen könnyen folyamodunk az erőszakhoz annak ellenére, hogy mi vagyunk a jó fiúk/lányok. Mégis, mennyire elítéljük, ha bárki más csinálja. Dehát mi a jó ügy érdekében tesszük, nem igaz? És mi sosem élnénk vissza a hatalmunkkal, nem igaz? Nem? Na, helyeseljen már valaki! Hehe...


#60 2011-05-10 12:38:04
Serena Davidson
Nem hazudott a srác, inkább halálra rémült kölyök, mintsem őr. Mikor Zyro mondta, hogy haladjunk és a nevemet, felderült az arcom. Úgysem szerettem az ilyen kikérdezős játékot, unalmas, vagy nagyon sokára szerzünk tőle infót, vagy nem tud semmit sem. Ez a gyorsan, de nem tud semmit sem volt.
- Nem személyes pubi! – vigyorogtam a srácra.
Ezzel megpróbáltam egy ütésből leütni, ha nem sikerült, akkor a nyomorultja kapott még egyet. Ha már eszméletlen volt, akkor keltem csak fel a mellkasáról és leporolva magamat indultam tovább Zyroék után. Visszaveszem a helyem elől és szaglászva haladok, figyelve, hogy mikor is jelenik meg valaki, vagy remélhetőleg tényleg igazat mondott a srác és akkor valószínűleg, lehetséges, hogy ismét egy adag őrbe fogunk belefutni, akik a kijáratot őrzik. Legalább is én valószínűleg így csinálnám, de jó kérdés, hogy apa „öreg barátja” mennyire is paranoiás. Mindegy, egyelőre óvatosan haladok tovább figyelve minden kis apró részletre.


#61 2011-05-10 12:59:13
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:35; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

Freydis csak a fejét rázta és intett a kezével, hogy lehet előre haladni, nem volt ott semmilyen veszély. Lorna elsőre leütötte a srácot, és még Rachel is bele tudott piszkálni a fejébe. Az életdetektor is aktiválva lett, elsőre csak azokat jelezte ki, akik itt voltak Zyro környékén, illetve a két leütött fiatal srácot, akiket hátrahagytak. Továbbhaladva a folyosón, vagyis a járatban az egyre csak emelkedett és egy idő után a detektor jelezni kezdett új jeleket. Lorna és Rachel nem érzékelt senkit sem a közelben, de azok pontosan úgy jelentkeztek, mintha ott lennének, ahol a csapat is. Mindenkinek leeshet, hogy valószínűleg a palotában, vagy a téren levőket jelezte ki, akik felettük vannak a földréteg felett.
Körübelül öt perc séta után a csapat egy létrához és csapóajtóhoz ért, ami valószínűleg már a szabadba vezet. Az életjeldetektor szerint nem volt senki a közelben és Rachel telepatikus érzékei is ezt mondták, nem érzékelt a közelben senkit sem.


2045. augusztus 16. 05:35; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Yusuf legnagyobb sajnálatára Ramirez rá figyelt és nem a lányra, aki lekötni próbálta. A koordináták szerint sikerül megállapítani, hogy Vadföldön van, azt pedig tudja, hogy a Mutáns Testvériség nevű terrorista csapat lakja ezt a helyet, akik ki akarják íratni az embereket. Mindenki látja, ahogyan Yusuf megérinti a rácsot, nem volt benne áram és a zár sem volt túlságosan bonyolult ahhoz, hogy ne lehessen annak kinyitnia, aki kicsit is ért hozzá. A feszegetés hangosnak bizonyul, ezt Ramirez is hallja és a rácsok nagyon picit meg-meg mozdulnak ettől. Nem voltak túl jó állapotban.
A két cella között 7 méter távolság volt és az azt kezelő panel is megvolt a cella melletti falon, azt azonban Ramirez félig-meddig takarta.
- Én nem vagyok a családtagod, hogy velem is úgy bánj, és úgy neveltek, hogy hozzá vagyok szokva, hogy rám néznek és figyelnek, ha beszélgetek valakivel, így igazán örülnék, ha rám néznél, amíg velem beszélsz! – mondta a lány igencsak katonás paranccsal.


#62 2011-05-11 18:25:00
Tao
Az életjelek kijelzésénél megtorpanok, majd a GPS-szel belövöm nagyjából, hogy hol lehetünk. Megjegyzem, hogy ezen a helyen őrök vannak, vagy talán más emberek, a lényeg, hogy veszélyes hely. Tovább haladva elérünk végre a csapóajtóhoz, amiről a fiú is beszélt, ez minden bizonnyal a palota kertjébe nyílik.
-Eddig sétagalopp volt, de most jön a neheze. Nem ismerjük a fenti terepet, így hiába nem jelez a detektor embert a közelben, könnyen lehet, hogy kamerákkal kiszúrnak minket, vagy őrtornyokból észrevesznek. Mindenki legyen nagyon figyelmes. Keresnünk kell valami bejáratot a palotába, lehetőleg a főbejáraton kívül.
Ezzel el is indulok, kinyitom a csapóajtót, és az életjeldetektort az övemre akasztva kimászok, fent pedig rögtön felmérem a terepet, és fedezéket keresek, ahol bevárhatom a többieket.


#63 2011-05-11 18:36:44
Bishop
Néztem a fickót... látszott, hogy szökni akar. Ez nem tetszett, de még nem volt okom támadni, igazából nem voltam biztos benne, hogy árthatok neki, amíg ki nem szabadul. Lépéselőnyben éreztem magam, úgy hogy kockáztattam.
~ Valószínű ez a nő azért van energia mezőben, mert erős képessége van. Szóval nyilván őt akarja kiszabadítani ha már segítenek egymásnak. Attól, hogy őrködöm még nem kell bunkónak lennem, bár nem látom értelmét az ilyes fajta gesztusoknak.
Oldalra fordulok a nő felé, de férfi felőli kezem a katana markolatán van, és szemem sarkából figyelem.
- Nos elnézést. De ahogy elnézem a helyzetét, talán az én család politikám jobb. Egyébként szívességet tesz nekem, mert nem bánthatnám az urat, ha nem próbálna szökni.
Igazából csak várom, hogy a férfi lépjen valamit, kinyissa a cellát, felém hajítson valamit, vagy a kapcsoló tábla felé. Ha valami ilyesmi történne akkor képességem azonnal bevetem, megpróbálok kitérni a fenyegetés elől, vagy a katanával eltéríteni. Igyekszem fürgén mozogni, és megállítani az esetleges kapcsoló felé repülő tárgyakat. Ha a fogoly kiszabadulna, akkor oldalról megközelítem, egyik kardom rá szegezem, a másikat készenlétben tartom.


#64 2011-05-11 18:38:29
Quentine Constantine
Az alagút végén nem fényt látunk, hanem csapóajtót, a semminél jobb. Igyekszem minél távolabb érzékelni a tudatokat, egyelőre nem akarok belemászni egybe sem, csak megnézni, van-e valaki a közelben, aki kiszúrhat minket, ha elkezdünk itt kibukkanni a földből, mint a vakondok. Vakondokok. Valahogy.
Magam elé engedem illedelmes kislány módjára a többséget, valahol a csapat végén jövök, és ha senki sem követ, be is csukom magam után a csapóajtót, nehogy lebuktassuk magunkat egy ilyen amatőr hibával. Ezután odamegyek, ahol a többiek már várnak, gondolom találtak egy olyan helyet, ahova nincs rálátása senkinek az udvaron. Körülkémlelek, hogy hol a palota, hol a bejárata, látok-e másik bejáratot, van-e a közelben bárki, illetve van-e nyom ami erre utal, és persze a Zyro által említett kamerákat kersem a tekintetemmel. Egyszóval sasszem üzemmódba kapcsolok.
~Tiszta James Bond fíling, nem?~ Kérdem Lornától elfolytottan suttogva a telepatikus üzenetben.


#65 2011-05-11 23:52:08
Pacifista
~ Ha a másik fonási technikát használom, akkor most nem kettő, hanem nyolc méter paracordom lenne...feltételes mód, a tervek halála. ~ elmélkedett mosolyogva, miközben az őrizőjük kezére csúszik a pillantása egy röpke másodpercre. Egyelőre azt tudja, hogy kard markolata lehet. Talán Katanáé. Bár szerény véleménye, hogy túl elegáns fegyver egy ilyen suttyóhoz. Azt azonban el kell ismernie, hogy a televízió szerinte ez a "legmenőbb" vágófegyver.
- No se puede hablar espanol? O, tal vez yo pueda ayudar a por ti ... pero ahora no! Por favor, abra la puerta para mí. Ahora! - Azeem még egy kicsit meg is rázta a rácsait. Yusuf reméli, hogy a hatás kedvéért még porzik is egy kicsit az öreg szerkezet. Aztán mosolyogva hátrébb lép egyet, kettőt. A célja az, hogy így visszahúzódva eltűnjön őrzőjük szeme elől. ~ Egy katana mennyi, kb fél méter. Olyan hatvan centi. A kölyök karja is a körül van. Tehát van százhúsz centi hosszú fegyvere, olyan százhatvan magasan. Kettő méter nyolcvan centi körül van felfelé. Törzsével együtt olyan száznyolcvan teljes szélességével...milyen széles is a cella? ~ Yusuf azt próbálja meg megsaccolni, hogy milyen magas és milyen széles a cellája faltól-falig.


#66 2011-05-12 10:30:33
Serena Davidson
Mentünk előre, hiába szaglásztam a mi szagunkon kívül ellenségest nem éreztem, azaz tényleg nem volt más az alagútban, csak mi. Zyro szerkezete is ezt mondta, bár abban nem nagyon bíztam, a gépek átverhetőek voltak. Lásd, akik felettünk vannak, azokat is úgy jelezte, mintha itt lettek volna velünk egy helyen. Márpedig ez ugyebár teljesen lehetetlen volt. Hamarosan pedig megérkeztünk egy csapóajtóhoz, akkor hamarosan végre kijutunk a föld alóla szabadba. Bólintottam a szavaira, majd Rachel-én vigyorogni kezdtem és arra fordulta.
~ Jah, teljesen! ~ értettem egyet. ~
Csak remélhetőleg nekünk zökkenő mentesebb lesz az egész, mint a filmekben szokott. Még egyszer megropogtattam az izmaimat, majd ahogyan Zyro kinyitotta a csapóajtót és indult én magam is megtettem, odafent pedig egyből néztem körbe, hogy merre is lehetne elbújni és merre mi taláható.


#67 2011-05-12 10:48:34
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:40; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Rachel Wilcox, Lorna Howlett, Zyro Tao és Raymond Calligan

A csapat felért a felszínre és a legnagyobb sajnálatukra és pechükre egy teljesen sík részre értek, egy parkba. Egyetlen dologgal kellett ebben a pillanatban számolniuk, az pedig az volt, hogy a park öntözőrendszere bekapcsolt és pillanatok alatt mindenki bőrig ázott. Lorna szerencsétlenségére a friss fű és a víz minden szagot elnyom, az életdetektor pedig három közeledő jelet jelez, ennyit érez Rachel is, ebből az egyik egy állati tudat, valószínűleg kutya. Ha valaki térképet néz, vagy igazából a detektor is elég, délnyugati irányból közeledtek viszonylag gyors tempóban, de a köd és párás idő miatt, illetve a félhomály miatt is még egyik csoport sem látta meg egymást.

Térkép:



2045. augusztus 16. 05:40; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Yusuf megrázta a rácsokat és valóban, ahogyan számított rá azok mozogni kezdtek és még porzottak is némileg, ezt Ramirez is látta, majd, ahogyan a fogoly visszahúzódott a takarásba, így már sem a lány, sem pedig Ramirez nem látta őt, igaz Yusuf sem a másik kettőt. A cella pedig 210 cm magas volt, két méter széles és három méter hosszú, mint a század elején egy átlagos félszoba.
Yusuf vissza tudott annyira húzódni a cellában, hogy csak akkor lehessen őt meglátni, ha teljesen a bejárattal szemben áll meg valaki, így pont oda kell majd menni az ajtajához, ezt Ramirez is tudta. És mindkét fiatal férfi azt is látta/tudta, hogy ahol most Yusuf volt, ott is rácsok voltak, így akár rövid időn belül a fogoly akár ki is szabadulhat, ha próbálkozik és nem állítja meg valaki.


#68 2011-05-12 20:33:46
Tao
Mivel egy tisztás vagy egy park közepén találjuk magunkat, egyértelmű, hogy rosszak az esélyeink. Ráadásul az egyik irányból úgy jelzi a műszer, hogy közelednek páran, úgyhogy olajra kéne lépni, mielőtt lebukunk - vagy valahogy így mondták abban az akciófilmben.
A fehér és a narancssárga tetős ház felé indulok el, hogy egy kapualjban, vagy esetleg az épületben találjunk fedezéket, ha máshogy nem sikerül. Olyan halkan és olyan gyorsan mozgok, ahogy csak tudok. A fű szélére érve megfordul a fejemben, hogy levegyem-e a cipőimet, de nem sáros a talaj szerencsére annyira, hogy nyomokat hagyna a kövezeten. A legnagyobb gond az, hogy heten vagyunk, ha csak ketten vagy hárman lennénk itt, könnyebb lenne elbújni, de így lesz benne kihívás. Mindenesetre először is fel kell térképezni a terepet, hátha találunk konténert, csatornafedelet, vagy egyéb helyet, ahol elbújhatunk.


#69 2011-05-12 20:39:59
Quentine Constantine
Basszus! Majdnem felsikkantok, amikor a jéghideg víz elkezd rám fröcskölni. Rohadt locsolórendszer! Mi a francnak locsolnak egy olyan szigeten, ahol trópusi dzsungel él? Nincs elég eső, vagy mi a franc? A picsába... Közelednek. Mutánsok és egy kutya, az utóbbitól félek jobban, mert bármikor lenyomoz minket. Talán a vizes fű megzavarja őt. Na jó, a mutánsok is simán követhetnek minket, végülis Lorna is megtenné. Szóval a lényeg, hogy a kutyát kiiktatjuk. Ahogy Zyroék után teperek, megpróbálok a kutya fejébe bejutni - talán nem lesz olyan nehéz, csak egy hülye állat. Ha megvan, akkor egyszerűen blokkolom a szaglószervét, minden amit érezne, mégse érez, nem jut el az agyáig a szagunk, és nyomunkat vesztve fog majd kóborolni, talán épp rossz irányba is vezeti a gazdáit. Csak tudnám, miért nem intézzük el őket is, két mutáns meg egy kutya nem fog ki hét olyan zseni hőspalántán, mint amilyenek mi vagyunk.


#70 2011-05-15 19:16:25
Bishop
A rab elkezdi rázni a rácsokat, azok igen rossz állapotban vannak, mindjárt szét esnek, trükkösnek tűnik a fickó, arcom egy kis ideig elkomorodik. Majd a fickó hátrébb vonul.
~ Nane. Hogy lehet egy börtön ilyen ramaty... ennél engem 100x jobban őriztek. És miért kell próbálkozni? Hogy bántsam azért?
Előkapok egy kis kulcscsomót, majd szépen a cella elé sétálok, vigyázva, hátha megdob valamivel, akkor képességem segítségével próbálok kitérni.
- Miért nem lehet érteni a szép szóból. Nah most állítsa le magát.
Ha minden rendben megy akkor a kulcsokkal kinyitom a zárat, de vigyázok, nehogy valahogy kikerüljön a kulcscsomó a kezemből, vagy hogy csapda legyen az ajtónál. Ezután az egyik kardom előveszem és előre szegezem, képességem ekkor már rég aktív.
- Térdeljen le kérem, rakja a kezét a tarkójába, mert meg kell ölnöm különben.
Figyelek minden kis trükkre, mozdulatra, hogy kitérhessek. Ha nem fogad szót, vagy próbálkozik, akkor megfogom a másik kardot, és egy gyors mozdulattal felé hajítom.


#71 2011-05-16 02:33:53
Pacifista
Yusuf egészen a hátsó falig húzódott vissza. Ott bal lábfejét a fal és padló által alkotott sarokba szorítja, a jobb lábát pedig kicsivel előrébb pihenteti. Testsúlyát a bal lábára helyezi. Amikor a kölyök a rácsokhoz ér, Yusuf a úgy mozog lassan és aggódó arccal, hogy rácsok kerüljenek közé és az őre közé. Persze mindez addig működik, amíg Ramirez be nem lép.
- No entiendo lo que quiere de mí. - mondja magas hangon. A félelem szokott ilyen önkéntelen reakciót kiváltani az emberekből. Azeem reméli, hogy ezzel Ramirez is tisztában van. A merev ruha most jól jön Yusufnak. Így kevésbé kivehető, hogy az izmai megfeszülnek. Szeme a kölyök kezei között jár. Hol a kihúzott kardra, hol a kulcscsomóra; aminél Ramirez nagyon ügyel arra, hogy ne kerüljön ki a kezéből.
- No entiendo lo que quiere de mí. - ismétli meg az előző mondatot, ártatlan arccal. Számításai szerint a vele szemben álló hátrányban van a kardokkal a cellán belül.


#72 2011-05-16 09:53:38
Serena Davidson
Kimászva végre szabad levegő és lehet rendesen lélegezni. Tehetetlenül tártam szét a karjaimat, ahogyan egy jó adag vizet kaptunk magunkra hála a locsolórendszernek. Igazán hiányzott ez a kis hidegzuhany, azonban a fű és a víz szaga mindent elnyomott, nem tudtam mit tenni, kénytelen voltam a látásomra és a hallásomra hagyatkozni, de a sistergés a víz miatt úgyszintén nem volt a legjobb. Zyro gépe pityegni kezdett, azaz társaságunk lesz, igazán remek. Követtem őt és Rachel-t ki a hely szélére, ahol igyekeztem egyből bevágódni az egyik bokor mögé. Ez így nem lesz vicces, igencsak hamar le fogunk bukni. Túl sokan voltunk és a terep pedig túl sík, így egyelőre csak lapultam és vártam, hogy az ellenfeleink a közelbe érjenek, hogyha támadni kell, akkor ezt meg lehessen tenni.


#73 2011-05-16 09:59:56
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:45; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

A csapat kiérkezett a hely szélére, azonban Rachel tévedett, fogalma sem volt, hogy a kutya szaglását hol kell kikapcsolni az állat fejében. Még nem nagyon próbálkozott soha sem állatokat irányítani, így ezt sem találta meg, mert annyira más volt az állat elméje, mint egy emberé. A kutya pedig láthatóan szagot fogott, mert a csapat egyenese arrafelé tartott, amerre a csapat volt.
- Elvonjuk a figyelmüket – suttogott Freydis. – Ezt adjátok oda Victoria-nak.
Ezzel Amerika Kapitány pajzsát Zyro kezébe nyomja, majd a többiekkel elindult pontosan az ellentétes irányba, mint amerre a csapat tart, azaz amerről érkezik a kutya meg a két mutáns. Így most a hátramaradt triónak szabad útja volt tovább.


2045. augusztus 16. 05:45; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

Igen hamar eltűnnek a csapat szeme elől és az életdeketor és a hangok szerint is összetűzésbe kerültek a közeledő csapattal.


2045. augusztus 16. 05:45; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Ramirez ki tudta nyitni az ajtót és láthatóan a vele szembenálló férfi félt tőle, azonban, ahogyan a testvériség tagja belép a cellába és parancsokat osztogat Yusuf nem térdel le, csak áll ugyanúgy, ahogyan felvette az alapállását. Láthatóan a nyelvet sem érti, amin Ramirez beszélt hozzá. A két fiatal férfi így áll egymással szemben jelen pillanatban.

//A ti meccsetek, hajrá!//


#74 2011-05-16 17:43:09
Tao
Freydis ötletére bólintok, túl sokan vagyunk, így jobb, ha szétválunk. Nincs miért aggódni, Freydisék elég jók, tudnak magurka vigyázni, és talán ők még hamarabb megtalálják az utat a fogdákhoz.
-Erre! - Szólok suttogva a lányoknak, és elindulok a narancssárga tetős ház után a zöldtetős felé, ez több épület, ha jól látom, és a szerkeztéből adódóan több beugró, kapualj, sarok is van, ahol meghúzhatjuk magunkat, ha újabb őrjárat közeledne. Az sem utolsó, hogy a ház a főépülettől nincs messze, így kifigyelhetjük, van-e másik bejárat a főkapun kívül, ami túlságosan is kockázatos bejutási útvonal lenne.
Görnyedt háttal az ablakok alatt vonulok el, és egy-egy jó fedezéket nyújtó növény vagy tereptárgy mögött mindig megállok, hogy bevárjuk egymást a többiekkel, és megfigyelhessem a főépületet. Igyekszem azt is megszámolni, hány őrt látok az épület körül, illetve van-e valahol térfigyelő kamera.
-Figyeljetek az őrökre, és keressetek kamerákat! Próbáljatok kiszúrni hátsó ajtót, személyzeti bejárót, vagy akárcsak egy szellőzőt, vagy nyitva hagyott ablakot!
Eszembe jut, hogy a fogda talán a palota alatt van, ahol a barlangok is voltak, így csatornafedelek iránt is nyitvatartom a szemem, hátha onnan megközelíthetjük a tömlőcöt.


#75 2011-05-16 17:51:38
Quentine Constantine
A kutya elméje kifog rajtam, úgy tűnik, jobban különbözik tőlünk, mint hittem, nem árt majd tanulmányozni az ilyen, és hasonló dögöket a közeljövőben - márha lesz közeljövő.
Mókás, hogy számomra egy kutya nagyobb mentális - bizonyos értelemben intellektuális - szinten áll, mint a legtöbb ember. Nevetnék is rajta, ha a Zyro kütyüjén nem pittyegnének egyre közelebb a pontok. Freydis a nap hőse
-Sok sikert! - Sutyorgom utánuk még, aztán rohanok Lorna után, nem lenne jó lemaradni, és eltévedni ezen a helyen, mert az első őrjárat miszlikbe aprítana, ha nem figyelek eléggé. Zyro itt végig rambózik a fél városon, és ráadásul már megint a látásunkra kéne hagyatkozni, amivel különösebb baj nincs, de sötétben térfigyelő kamerákat kiszúrni ilyen távolságból - át ebbe már a lábujjam is belesajdul. Inkább azt a részt vállalom be, hogy őröket keresek, egész pontosan a tudatukat, továbbra sem akarok belenézni a fejükbe, csak érzékelni, hogy egyáltalán van-e a közelben egy is. Egyrészt azért jó, hogy tudjuk, hányan őrzik a főépületet, másrészt ha van ilyen őr, kiolvashatjuk a fejéből, hol van titkos bejárat (márha van), harmadrészt arról is tudomást szerzünk, ha valaki felénk tart.
~Részemről mennék már inkább aludni, lassan felkel a nap, és nem aludtam több pár óránál.~ Kicsit rinyálok Lornának telepatikusan, hogy ne érezze magát egyedül, és ne menjen az idegeire ez a hallgatag kúszás-mászás.

#76 2011-05-19 19:30:59
Bishop
Állok és dumálok a fickónak, kezd olyan érzésem lenni, tényleg nem érti amit mondok. Kicsit hátrébb lépek, feljebb emelem a kardom, majd egyik kezemmel kézjeleket mutatok. Igen alap jelek, elvileg kellene ismerni, azt jelenti, forduljon meg, a fal felé és kezeket tarkóra. Ha ez megvolt, vagy ha mégse értette a bilincsért nyúlok, remélhetőleg ekkor már érti mi a helyzet és ujjammal mutatom, hogy forduljon meg.
~ Remek, imádom amikor nem értik mit mondok, vagy hülyének néznek. De ő kereste a bajt, nem én.
Ezután ha megfordult közelebb megyek, kardom leeresztem, berúgom a térdét hátulról és megbilincselem, már ha tudom és nem ellenkezik. Ha ellenkezne, akkor kardom egészen magasra emelem, képességem használva megpróbálom gyorsan megközelíteni és a torkának nyomni a pengét, másik kardom előrántom, azt pedig a hasának. Ha ez megvolt, eldobom oldalra a torkánál lévő kardot, majd fejére mérek ugyan azzal a kezemmel egy ütést.
~ Két út van barátom, választhatsz.
Ha közben támadna, vagy más meglepetéssel szolgálna, akkor megpróbálok, védekezni, kitérni, de már nem szórakozok, megpróbálok bevinni egy szúrást a hasába.


#77 2011-05-19 23:04:19
Pacifista
- Veo. Vale, vale. Que estoy haciendo. - mondja kissé megnyugodva. Lassan megfordul és felteszi a kezeit. A fordulásból hátrébb lép egy felet, majd mellé zár másik lábával. Kezeit a falra teszi. Szemeivel a bal csuklóján maradt órájára pillant. Ha a fényviszonyok rosszak is, legalább árnyékokat lát. Amikor fenyegetőző őre már a cella felénél jár, körülbelül nagy levegőt vesz. Megvárja, amíg Ramirez tesz még néhány lépést, majd "kitör".

Yusuf jobb lába majd kilencven fokban lő ki. Így vesz lendületet és bal felé löki magát. Kínosan ügyel arra, hogy nagyon hamar váltson irányt és a kard ne őt találja el. Reményei szerint Ramirez amúgy sem tud sokat hadakozni, a széles vágásokra használatos nemes fegyverrel. ~ A szűk helyen felülről nem támadhatsz. Az alsó és lentről indított harántok sem biztos, hogy hatásosak komám az oldal falak miatt, ahogy oldalról sincs sok helyed vágni...döfni maximum...igaz, az sem barátságos. ~ fut át az agyán, miközben irányt vált és megpördül a sarokban. A sarokból a cella hosszanti oldala mentén lendül előre, hogy tigrisbukfencben fejezze be a mozdulatsor elejét. HA és AMENNYIBEN még mindig életben van illetve sértetlen, akkor talpra pattan és megpördül, így szembe kerülhet a valószínűleg azóta megforduló Ramirezzel.
Amíg néhány másodperce a falnál még fordított alapállást vett fel, addig most "rendes", jobbkezeseknek való lábtartást vesz fel. Hátrálni kezd. Egyelőre nem támad, de felkészült a védekezésre. Ha döfésre kerülne sor akkor folyamatos gyors lépésekkel hátrálna és közben kezével oldalra próbálná ütni a felé suhanó pengét...bár nem olyan gyors mint amilyen ellenfele, a hosszú évek harcművészeti oktatása megtette a hatását. Reményei szerint a széles vágásokra épülő harcművész szűk helyre szorítása és az a zavaró tény, hogy Yusuf nem támad elég ahhoz hogy kijusson a nyitott rácsokon.


#78 2011-05-20 12:37:42
Serena Davidson
Freydis-re pillantottam, majd biccentettem nekik, amikor elindultak az egyik irányba, pontosabban arra, amerre azok voltak, akik követtek minket. Mi pedig haladtunk tovább. Zyro szavai alapján igyekeztem a falakon levő kamerákat kiszúrni, akárcsak szaglásommal a közelben levő őröket, már ha érezhető volt mindez. Figyeltem még arra is, hogy mindvégig lapulva haladjak, nehogy valaki megláthasson minket, ami igen nehézkes lehet, hiszen pontosan egy épület felé haladtunk és mibe, hogy tele van ablakokkal, ahonnan akár könnyedén ránk is lehet látni. Rachel szavaira elvigyorodtam néhány pillanatra.
~ Ha itt végeztünk aludhatsz ~ gondoltam. ~ Vagy leütteted magad és akkor is aludhatsz! ~
Félhomály, muszáj volt erőltetnem a szemeimet, hogy lássak is valamit, de igyekeztem és mentem Zyro után továbbra is, ő vezet.


#79 2011-05-20 13:25:59
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:50; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

A trió haladt szépen arrafelé, amit mondott és haladt. Még mindig ködös idő volt idebent, így nagyon sokáig a térfigyelő kamerákat nem lehetett meglátni, mire pedig sikerült már késő volt. Ugyanis a szemközti falon az épületnél az ablakok között több kamerát lehetett meglátni, amikor közel értek. Egyelőre a trió nem tudta azonban, hogy észrevették-e őket, de akár lehetséges is volt. Az életjeldetektor semmit sem mutatott, de Lorna kiszagolhatott valakit, aki közeledett, és Rachel is érzett valakit, aki közeledett. Azonban a fejébe nem tudott beleolvasni, mintha falba ütközött volna. Nem telepata volt, csak felkészült a mentális támadások ellen. Amikorra a hármasnak sikerült felocsúdnia a hátuk mögül hallottak meg lépteket.
- Ti kit kerestek itt? – hallatszott egy vékonyka hang.
Ha a trió tagjai hátrafordultak egy vékony fekete hajú kamaszlány állt a hátuk mögött.


2045. augusztus 16. 05:50; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

A páros egyszerre mozdult, Ramirez vágott a karddal és Yusuf akkor tért ki előle, valószínűleg, ha nem teljesen egyszerre történt volna meg mindez, akkor eltalálták volna az arab férfit. A tigrisbukfenc is remek volt, sikerült eljutni ezzel Ramirez mellett, aki pontosan Yusuf felett csapott el ezáltal. A képességének hála Ramirez pontosan akkor tud megfordulni, mire Yusuf is felpattan. Így most az arab férfi áll a bejárati ajtóhoz közelebb és éppen háttal neki, míg az ő korábbi helyén a cella belsejében pedig Ramirez. A szerepek úgy tűnt, hogy felcserélődtek.


#80 2011-05-20 20:08:56
Bishop
Gyorsan mozgok, de nem elég gyorsan, csak annyit érek el, hogy majdnem. Ezután még megpróbálom leszerelni a fickót, de nem járok sikerrel. Hamarosan a helyzet megfordul, ő lesz az ajtónál és én hátul. Tudom, hogy nem szabad kiengednem.
~ Na jól van. Azt hiszem ennyi volt, nem kell visszafognom magam.
Magam elé rántom kardjaim X alakban, de ezúttal nem tervezek rögtön támadni, sőt kivárok ellenségemre, nyilván nem fordít hátat, ha mégis akkor rögtön utána eredek, teljes erőmből és megpróbálok egy vágást/döfést bevinni a hátába, ha nagy lenne az előnye, a katanát úgy fogom, hogy el tudjam dobni és el is hajítom a háta felé, de rögtön megyek is utána, ha kitérne, és megpróbálom meg állítani, még mielőtt a panelhoz ér.
De inkább kivárok, megvárom míg ő támad, majd ha lehet kitérek és kontrázok. Főleg azt próbálom meg, hogy az egyik kardot felé dobom, ahogy tudom és a másikkal viszek be támadást. Vagy ha ez nem lehetséges akkor megpróbálom a lábammal megrúgni, ezután a kardot valamelyik testréséhez szorítani, erősen. Hogyha túl gyors lenne, akkor egy X alakú vágást hajtok végre, remélve sikerrel jár.


#81 2011-05-21 01:02:20
Pacifista
Azeemnak esze ágában sincs hátat fordítani az ellenfelének. Hátrálni viszont annál több kedve volt. Meg is tette, miközben szíve szinte a torkában dobogott. Testét friss és adrenalindús vér árasztotta el. Így a szokásosnál is jobb volt a reakcióideje és felgyorsultak a mozdulatai is. Az ugrások után már nem lehet messzebb a rácsoktól, mint egy, másfél méter, ami most kilométereknek tűnt. Lassan araszol hátra, óvatosan. Bár figyeli ellenfelét, lefelé is sandít, hogy nehogy elessen. Ramirez megállt vele szemben. Yusuf szerint túl sok a teátrálisság ellenfele mozdulataiban, ugyanakkor nem fog abba a hibába esni, hogy alábecsüli a vele szemben álló kölyköt.
- Je suis désolé. Lose. - vált franciára a korábbi spanyolból, majd kilép hátrafelé a cellájából. Ha Ramirez közben nekitámad, vagy csak felé mozdul, akkor felgyorsítja tervét. A kijutás után egyből berántja a nyitott cellaajtót. Reméli, hogy az lelassítja ellenfelét. Az csak hab lenne számára a tortán, ha sikerülne olyan erővel taszajtania a vasrácsot, hogy az egész ingatag szerkezet befelé dőljön. Így talán még több időt nyerne.
Tettének feltételezett diadalát avagy valószínűsíthető bukását azonban nem láthatja. A gyors kézmozdulat után ugyanis már fordul is Victória cellája felé és bakancsának talpának, tapadó bordázatának hála, gyorsan el is tud rugaszkodni. Reményei szerint hamarabb éri el a kapcsolót és szabadítja ki a hölgyet, mint ahogy őrizője vagy annak egyik pengéje utoléri. ~ Gyerünk-gyerünk! Nem véletlenül van szigorú őrizet alatt...biztos tud segíteni ez ellen az őrült ellen. ~ A szíve még hevesebben vert. Szemének és agyának figyelme egyre csak szűkült. Arra a kapcsolóra koncentrált, amivel elvileg kikapcsolhatná a számára ismerős nőt fogva tartó erőteret. Azzal egyelőre nem is törődött, hogy őrült őrizője üldözi-e vagy tényleg nyert-e néhány másodpercet. Agya viszont zakatolt és számolt.
Amikor bakancsának a talpa a padlóhoz verődött, egészen biztosan hangosan csattant. Ez a hang azonban távoli zajként érte csak el, mint ahogy más hasonló is. Most arra koncentrált, hogy mikor kell elrugaszkodnia ahhoz, hogy a föld felett, mintegy repülve, így sokkal gyorsabban érje el a deaktiváló gombot...csak ez az egy cél lebegett a szemei előtt.


#82 2011-05-23 15:56:54
Quentine Constantine
Hát én nem akarom mondani, hogy megmondtad, de baromira megmondtam. Nem szúrtuk ki a kamerát, azt szúrt ki minket, legalábbis baromira valószínű. Rögtön le is hajolok, hogyha esetleg még nem buktuk volna az akciót, akkor legyen némi esélyünk, de közben már érzem is, hogy valaki jön.
~Nem tudok olvasni a fejében, védi az elméjét.~ Üzenem Zyronak és Lornának, mikor meghallom magunk mögül a hangot. Megfordulok, és az ujjamat a szám elé teszem.
-Pssszt! Te talán még sosem szöktél ki, hogy bekukkanthass Magneto házába? - Ezzel gyorsan le is húzom a lányt a kezénél fogva a földre, hogy ő is elbújjon a kamerák elől. A csaj elég fiatalnak tűnik, és nem esett le neki, hogy mit akarunk itt csinálni, úgyhogy jó lenne, ha ez így is maradna. Talán elég gyerek még hozzá, hogy bevegye a dolgot.
~Találjunk ki valamit, de kiütni nem kéne. Tuti, hogy mutáns.~ Üzenem a többieknek.


#83 2011-05-23 16:05:27
Tao
Sajnos a köd nehezíti a dolgunkat, de remélhetőleg időben fedezékbe tudunk húzódni, mielőtt a kamerák felvesznek bennünket. Az életjeldetektor szerint tiszta a levegő, Rachel mégis üzenetet küld valakiről, akinek hamar meg is hallom a hangját. Megpördülve reflexből a késem felé nyúlok, de mikor meglátom, hogy csak egy kislány, megakad a kezem. Rachelre nézek ijedten, aki rögtön beszélni kezd valami szökésről. Ahá! Mesét mond neki, átveri, hogy itteniek vagyunk. Végülis Rachel és Lorna sem felnőttek még, jóval fiatalabbak nálam. Próbálom felvenni Rachel fonalát, de az ijedt arckifejezést megtartom, elvégre tilosban járunk.
-Állítólag titokzatos dolgokat tart az alagsorban. Olyan szörnyeket, amiktől még a dzsungelben élők is félnek. Láncra veri, és éhezteti őket, hogy még vadabbak legyenek! - Ennél a résznél egy pillanatra megállok, és kis mosoly bujkál a szájam sarkában. - Te nem akarod látni őket?!
Rachel elég nagy szemekkel néz rám, talán eltúloztam egy kissé a mesét? Majd meglátjuk.


#84 2011-05-23 16:44:35
Serena Davidson
Most már én is megláttam a kamerákat a falon, az átokba is, hogy ekkora volt a köd ezen a helyen. Mintha szándékosan generálták volna azzal, hogy locsolnak. Vagy pedig mintha Madárijesztőt engedték volna be és ő érezte volna roppant mód szórakoztatónak, hogy mindent telepöfékel köddel, nehogy bármit is tudjunk csinálni. Azonnal lapultam ennek ellenére, hogy nehogy meglássanak minket, bár szerintem már régen lebuktunk. Meglapulva hallottam meg Rachel hangját a fejemben, majd beleszagoltam a levegőbe, és valóban valaki közeledett. Mire hátranéztem volna egy vékonyka hangot már meg is hallottam mögöttünk. Egy kislány, igazán remek. Nem lehet olvasni a fejében, igazán remek, az pedig főleg, hogy még mesét is mondanak neki.
- Hagyd a nagyokat játszani pubi – morogtam. – Menj szépen haza!
Furcsán néztem Zyro-ra, ezt egy öt éves sem venné be, nemhogy egy ekkora gyerek. Kitalálni valamit? De a leütés határozottan tetszett.
~ Küld el valamerre, hogy hátha meglátja a szivárványt, ami szép, nem tudom! Nem értek a gyerekekhez! ~ morogtam gondolatban. – De itt sem kéne maradni, mert lehet, hogy jön valaki… ~


#85 2011-05-23 18:12:48
Thorhalla
2045. augusztus 16. 05:55; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

A kislány mikor Rachel megpróbálta lerántani a földre duzzogva húzta ki a lány kezéből a sajátját és úgy nézett csípőre tett kézzel a csapatra, mintha egyszerűen nem akarná elhinni, hogy ennyire ostobának nézik. Körübelül 12-13 éves lehetett és még mindig nem képes arra Rachel, hogy olvasson a gondolataiban, a kislány várakozóan nézett körbe, mintha várt volna valakit, végül megszólalt.
- Nincsenek is ott olyanok – mondta szilárd meggyőződéssel. – Magnusz bácsi már megmutatta! Nem, nem szöktem ki, mert szabad bejárásom van oda, és a bácsi mondta, hogy jönni fogtok, azért, hogy bántsatok minket. Nem fogtok tudni hazudni nekem, nem vagyok olyan buta, mint hiszitek!
Ezzel a kislány sikoltani kezdett iszonyúan éles hangon, ami ténylegesen igen erős fizikai fájdalmat okozott mind a három fiatalnak. Az ablakok a ház oldalán mind egyszerre robbantak be a hang hatására és ekkor a fiatalok is térde rogytak vérző füllel és orral. Ez még túl erős és túl rövid volt ahhoz, hogy Zyro alkalmazkodni tudjon és a kislány folytatta a sikoltást.


2045. augusztus 16. 05:55; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

A két férfi egymással szemben állt, Ramirez láthatta ellenfele mozgásán, hogy remekül kiszámít mindent, remekül mozog, tényleg egy elit katona lehet és Yusuf nem támadott, esze ágában sem volt megtenni. Csupán másfél lépésre volt szüksége az arab férfinak ahhoz, hogy kijusson a cella ajtaján, de még mindig nem támadt. Az ajtót azonnal csapta, ha Ramirez mozdult is ekkor az ajtó valóban pontosan az orra előtt csapódik be, igaz ezt egyetlen lökéssel ki is lehet majd nyitni, semmilyen beragadást nem okozott, se semmit, amit Yusuf remélt az akcióból. A férfi pedig fordult és most már tényleg a hátát mutatta Ramirez-nek, azonban a férfi most a rácsok miatt nem volt képes arra, hogy a „menekülő” után hajítsa a kardot, ahhoz ki kellett nyitnia az ajtót és úgy hajítani.
Mivel Ramirez igen gyors a képességének hála, minderre képes, de mire ezt megteszi Yusuf is lefutja az igazából alig pár méteres távot. Közel fél méter hiányzik a gomb lenyomásáig, mire Ramirez kiérhet az ajtón, Yusuf a levegőben eddigre és csak pillanatok hiányoznak, a börtönben levő fiatal nő pedig már ugrott fel készen arra, hogy kiszabadulhasson.
Csupán pillanatok arra, hogy esetlegesen Ramirez meg tudja akadályozni a rabszöktetést.


#86 2011-05-23 19:00:42
Tao
A kislány nem hitte el a mesénket, sőt, a kislány Magnetohoz igencsak közel áll, nem csak bácsikájának szólítja, de ráadásul szabad bejárása van az épületbe. Az is kiderül, hogy a kamerák felvettek bennünket... Vagy Magneto egyszerűen számolt azzal, hogy Victoria után akarunk jönni. Akárhogy is, ennek nem lesz jó vége. Mikor azt mondja, nem fogjuk tudni becsapni, mégiscsak a késemért nyúlok, ám mire kezembe veszem, a sikoltásától szétmegy a fejem. Az erős hang miatt rezonál a fejem, és az egész testem, az ablakok betörnek, most már biztosan lebuktunk, esélyünk sincs csendes behatolásra, de ettől függetlenül jó lenne elhallgattatni ezt a lányt, mielőtt nagyobb bajt okoz. Az erős hang elsőre nagyon nagy dózisban jött, de ez nem jelenti, hogy kifog rajtam. Csak kell néhány másodperc, hogy megszokjam. Megpróbálok a fájdalom ellenére felállni, koncentrálok, hogy megszűnjön az éles zúgás, és a lányhoz lépve megpróbálom befogni a száját, a kést pedig a torkához tenni, hogy értse a célzást.
-Fogd... Be! - Remélem ért a szóból, ha ficánkol, vagy továbbra is sikoltani próbál, kénytelen vagyok halántékon vágni a kés markolatával, hogy elájuljon. Már ha egyáltalán eljutok addig.


#87 2011-05-23 19:08:14
Quentine Constantine
Hát hazudtunk már jobban is, de ráadásul a csaj már várt minket, egész pontosan Magneto már várt minket. Remek, igazából szívesen eljátszanám a nagy jelenetet, hogy elfog minket, és beszélgetünk, jól megsértegetjük egymást, elmondja ördögi tervét, aztán az utolsó pillanatban felbukkannak Freydisék, és együtt lenyomjuk a rosszfiúkat, kiszabadítjuk Vicet, és boldogan élünk, miközben a dzsungelharcossal smárolok a háttérben. De azért nem kéne ennyire átadni magunkat a szuicid hajlamoknak, inkább lecsapom a ÁÁÁ!
Mi a szent szar ez?
-Megmondtam, hogy... Mutáns... - Nyögöm ki, miközben a földön térdelek, és próbálok koncentrálni. A kutyával nem ment az érzékszervek elvakítása, de emberen már csináltam. Igaz, magamon még nem... De itt van Lorna, aki hasonlóan ügyesen tud eljárni helyettem is, legalábbis tini kislányok elhallgattatásában. Úgyhogy megpróbálok behatolni az ő tudatába, hogy blokkoljam a tudatának azt a részt, amelyik a hallásért felelős. A füle vérzik majd tovább, de a fájdalmat nem érzi, és a zajt sem hallja, ha minden jól megy. Ha. Azért ez nem lesz könnyű, a saját gondolataimat is alig hallom.
Ha nem sikerül, akkor a kirobbanó ablakok egyik szilánkját fogom meg, és vágom hozzá a kiscsajhoz úgy fejtájékra.


#88 2011-05-24 17:34:05
Serena Davidson
Éreztem én, hogy ennek nem lesz jó vége. A kislány nem hagyta, hogy Rachel lerántsa a földre és nem vette be a mesét. Szóval járt már a házban, vagyis a palotában és ezt igen készségesen el is mondja, valószínűleg nem is hazudik, hiszen Magnus bácsinak hívja apa igen „kedves” régi barátját. De, hogy várt is ránk és tudta, hogy jövünk? Akkor a szétválasztás is csapda lehetett, készültek ellenünk! Arra azonban nem volt időm, hogy ezt már hangosan is kimondjam, mert a kislány sikítani kezdett. Ez bármelyik más esetben még csak gondot sem okozott volna, ha nem éppen úgy teszi, hogy az első pillanatban a térdemre rogyok a fájdalomtól. Ennyit az élesebb hallásról, felüvöltöttem fájdalmamban és ahogyan a füleimre tapasztatottam a kezem vért éreztem, ahogyan a vér szagát, a sajátomét.
Ha nem sikerül Rachel terve, akkor a fájdalmamban üvöltve fekszem tovább a földön, ha igen, akkor felkelek és megpróbálok egyetlen gyors mozdulattal ott teremni a lánynál és egyetlen ütésből leütni, amit igyekszem az állára mérni, ha a halántékhoz nem férnék oda Zyro miatt.


#89 2011-05-24 18:42:01
Bishop
Minden összedől, és visszájára fordul, a fickó elindul kifele, nem vagyok elég gyors, és rám csapja az ajtót. Eszembe villan a hiba, hogy nem zártam be magam mögött a cellát, de most nincs időm ezen bajlódni. Ahogy tudom kitépem az ajtót és rohanok ellenfelem után. Úgy tűnik már késő és elhibáztam a dolgot, a fickót a panel felé ugrik. Egy pillanatra minden lehetőség átvillan az agyamon, minden kétesélyes... átjárja testem egy különös érzés, amikor a bukás hasít az emberbe, a felismerés. De nyugodtan kezelem a helyzetet, már döntöttem.
~ NEM!
Ezután a kezemben lévő katanát, egy erőteljes mozdulattal a férfi combja felé hajítom, ahogy csak tudom, teljes erővel és pontosan is, hogy eltérítse az ugrását, másik kardom máris készítem, hogyha kiszabadulna a fogoly akkor védhessem magam.
Ha netán sikerül az akcióm akkor rögtön oda igyekszem a férfihoz és megpróbálom harcképtelenné tenni rúgással, vagy azzal, hogy a katanát az egyik testrészéhez szorítom.
Ha sikerül a terve akkor megpróbálok gyorsan az irányítóhoz menni és egy mozdulattal visszakapcsolni a mezőt, a férfival mit sem törődve, még mielőtt a fogoly kiszabadulhatna. És ha ez sikerült csak ez után teszem ártalmatlanná, már ha tudom.
Minden más esetben próbálok a megfelelő képen védekezni.


#90 2011-05-24 20:18:34
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:00; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Rachel sem volt túl jó állapotban a sikolyok miatt, így nem sikerült teljes sikert elérnie Lorna esetében, aki még mindig a földön fekve üvöltött. Rá sokkal nagyobb hatással volt ez az egész, mint Zyro-ra és Rachel-re. Ahogyan Zyro mozdult a lány irányába, az egyből fordult felé és ismét sikoltott, ez most meglepő hatással nem volt sem Lorna-ra, sem Rachel-re, azonban Zyro aki bele esett a lány hangterjedésének irányába, mintha valami láthatatlan ököl ütötte volna meg csapta neki a falnak hihetetlen erővel úgy, hogy a fiú a fal másik oldalán kötött ki bent egy folyosón az épület földszintjén. Jó pár zúzódást összeszedett, de szerencsére több sérülése nem lett. A kislány pedig fordult a két lány felé tátva a száját, hogy ismét támadhasson.


2045. augusztus 16. 06:00; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Ramirez a képességét használta és így szinte egy pillantás alatt volt kint a cellából, ugyanezzel a lendülettel emelte a kardot és hajította el Yusuf lába irányába. Az arab férfi fájdalmat érzett, ahogyan a katana felhasította a vádliját, majd a penge mellette állt bele a padlóba. Ebben a pillanatban ért neki Yusuf keze a panelnek, hogy lekapcsolja azt, majd a férfi a lendülettől a falnak csapódott, minek a végén a földön kötött ki teljes egészében. Ramirez pedig mozgott tovább, felgyorsulva, láthatta, hogy a lány teljesen hasonló gyorsasággal ugrik ki a börtönből, ahogyan saját maga mozog, gyors volt roppantul. Emiatt ért oda túl későn a panelhez Ramirez, de arra volt lehetősége, hogy a vérző Yusuf-nak szegezze a fegyverét, a lány ebben a pillanatban fordult vele szembe két méterre a két férfitól és vett fel sima egyszerű katonai pusztakezes harcállását.


#91 2011-05-24 21:32:21
Tao
A tervem nem válik be, úgy tűnik, a lány eddig erejének csak töredékét használta. Elképesztő, alig múlhatott tíz, de a mutáns képessége teljesen kifejlődött, és gyakorlottan használja már. Általában tinédzser korban szokott csak megjelenni a képesség, és még akkor is gyengén. Úgy tűnik, Magneto nem fecsérli az idejét, mutáns harcosokat képez ki kisgyerekekből. A sikoltás egyre erőseb, eddig csak a zaj zavart, most már a hanghullámok érzem, ahogy hátralöknek, méghozzá hatalmas erővel. A ház falának csapódva egyenesen át is viszem azt, de mégsem halok meg, még csak az eszméletemet sem veszítem el. Minden bizonnyal a sikoltás a falat is meggyengítette, máskülönben már halott lennék.
A földön fekve próbálom kiheverni a fájdalmakat, és bár szinte az egész testem sajog, és több helyen be is vertem magamat, legalább ezzel is ellenállóbbá váltam. Megpróbálok feltápászkodni a földről, nem sietem el a dolgot, mert a végén még elájulnék. Mély levegő, lerázom magamról a törmeléket, és felállok. A kezembe veszem a késemet, és nekifutásból vetődöm rá a lányra, hogy leteperjem. Nem akarom megölni, csak megsebesíteni, hogy megzavarjam a képessége használatában.


#92 2011-05-24 21:40:59
Quentine Constantine
Nem tudok rendesen koncentrálni ilyen zajban, és Lorna még mindig a földön van. Én valamivel jobban bírom, de azért nem egy leányálom. Zyro akciózni próbál, de nem jön neki össze, és ágyugolyóként szeli át a falat. Remek, legalább van egy kis időm összeszedni magam. A már korábban tervezett módon megragadok egy üvegszilánkot, és a csaj feje, nyaka felé dobom. Igaz, nem vagyok egy késdobáló művész, de azért ilyen távolságból nem fogok hibázni, alig karnyújtásnyira van a kiscsaj. Igen, hát nem a leghumánusabb módszer üvegszilnákot álítani valaki torkába, de ő meg... Lekiabált minket! Nem tudom, hogy a sikoltás okozza, vagy a gyógyszer hatása kezd múlni, de a fejem sajog, és utálom, amikor ez van. Ha sokáig nem fogja be a kiscsaj, az tuti, hogy lepuffantom, vagy legalábbis lepuffantanám, ha nálam lenne a kicseszett pisztolyom. Nem, nem szabad behozni, mert Magneto ellenünk fordítja... Persze az nem számít, hogy neki úgyis van itt, és ha nem hozunk, akkor is tud ellenünk használni ilyen cuccokat. Baromság az egész, Magneto nyilván egy rakat fémtárgyat tart maga körül, főleg fegyvereket, hogy legyen mit manipulálnia, ha épp úgy hozza a szükség. Na tessék, most már biztos kezd múlni a gyógyszer hatása - ugyanis tisztán kezdek gondolkodni.


#93 2011-05-25 19:38:32
Bishop
Úgy tűnik ezúttal minden összejátszik ellenem, a fickó lába ugyan felsérül, de ki tudja nyitni a cellát, és most már kint is van a nő. Teljes így a kudarc, egy darabig elgondolkodom, hogy most azonnal leszúrjam ezt a fickót, mert ő szúrt el mindent, de végül nem teszem.
~ Mi a francnak vagyok ilyen szerencsétlen? Soha semmi nem jön össze... és ahogy ezeket elnézem mind a kettő elit katona.
Amilyen gyorsan csak lehet harcképtelenné teszem a fickót, egy nagyobb rúgással, vagy másképp, közben a kardot végig hozzá szorítom, ha ficánkol akkor a testébe szúrom, azonnal, már ha tudom. Közben a nőre is figyelek, hogyha támadna, akkor kivédhessem, kitérhessek előre, persze már egyik ellenfelem se becsülöm alá. Felkészülök a meglepetésekre, de most már nem vagyok olyan jó kedvemben, amint lehet, szúrok vagy vágok, kontrázok egy támadásra.
De igazából arra számítok, hogy azért nem támad rögtön a nő, mivel elég fenyegetően szegezem a kardot a fickónak.
- Feláldozza, hogy utána legyőzhessen?
Ha nem történik semmi, akkor megpróbálom kiütni a fickót, még egy rúgással.


#94 2011-05-25 22:48:10
Pacifista
Yusuf fel sem fogja, hogy sikerrel jár az akciója. A fájdalom kicsit elvonja az eredeti terveiről a figyelmét. De csak rövid időre. ~ Még élek, hiszen fáj... ~ Ahogy oldalra pillant Azeem meglepődik. Az addig villámgyorsan mozgó ellenfele megtorpan. Ramirez előre szegezi a kardját, de még nem szúrja le. Ramirez pillanatnyi zavarát arra használja, hogy összeszedje magát. A fiú rúgása éppen ezért nem éri teljesen készületlenül. Amikor a láb eléri megpróbálja elkapni és kirántani, hogy támadója így veszítse el az egyensúlyát. Mindeközben elkiáltja magát.
- Alea iacta est


#95 2011-05-26 10:02:04
Serena Davidson
A fájdalom kezdett alábbhagyni és mintha még csöndesebb is lett volna. Levegő után kapkodva feküdtem a földön, a karmaimmal a földbe vájtam és azt szántottam végig, próbálkozva így is legyőzni a fájdalmat. Aztán a zajt, mintha tényleg elvágták volna, helyette valami tompa és távolit hallottam, majd mintha Zyro-t láttam volna repülni. Megráztam a fejemet, tényleg Zyro volt az, ahogyan az épületbe üvöltötte a kislány. Rendben pubi, ez kezd már a viccesen túl lenni. Próbáltam felkelni a földről, ami kissé ingatag volt, akkor itt volt az ideje annak, hogy legalább félre lehessen ugrani, ha ismét sikoltani támadna kedve. Márpedig azt támadt, ha Rachel próbája azzal, hogy megdobja nem lenne sikeres, akkor úgy ugrom, hogy őt is félre ránthassam a támadás útjából. Ha sikerült a meglepetése, akkor a kislányra vetem magam és még mindig egyetlen ütéssel a halántékára próbálom leütni.


#96 2011-05-26 10:22:40
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:05; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Rachel nagy pechére az üvegek kicsi darabokra törtek össze, mint ahogyan az autók üvege is szokott az összetörés után. Így csak egy marék üveget lehetett nekidobni a kislánynak, akinek a következő sikoltása így nem következett be a meglepetés miatt, és mire Zyro kiért, addigra Lorna le is tudta csapni őt, és a gyerek eszméletlenül terült el a földön. A hármasnak azonban nem maradt ideje, mire feleszmélhettek volna, vagy kifújhatták volna magukat az előző rövidke harc miatt a semmiből egy hatfős csapat jelent meg és vette félkörbe a hármast.



- Most már megadhatjátok magatokat – mondta a kékbőrű mutáns. – Nincs hova futni.

2045. augusztus 16. 06:05; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Victoria még mindig nem mozdult az alapállásból, amibe beállt pillanatokkal korábban. Idegesen nézett hol Yusuf-ra, hol pedig Ramirez-re. Látszott, hogy nem akarta feláldozni Yusuf életét csak azért, hogy győzzön. Már-már engedte le a kezét, amikor Ramirez belerúgott az ellenfelébe, akinek a kérdés és a néhány pillanatbeli szünet miatt volt ideje összeszedni magát és valamelyest odébb tudott mozdulni, hogy Ramirez ne tudja teljesen megrúgni. Yusuf megragadta a lábát a másik férfinak, akinek nem nagyon volt helye a fal miatt a korrigálásra és Yusuf mellett a földre esett a kard pedig ki a kezéből. Victoria pedig mozdult és a kardot elrúgta távol a párostól.
– Befejezték? – kérdezte. – Épp most hágom át a SHIELD szabályzatát, de lehetőséget ajánlok magának, segít nekünk és teszek azért, hogy segítsenek magán, vagy pedig megy be az egyik cellába és később is egyedül marad.
A kezét nyújtja Yusuf-nak, hogy felsegítse.
- Köszönöm a segítségét – mondta. – Remélem érti, amit mondok.


#97 2011-05-26 13:14:51
Tao
Úgy tűnik, Lorna és Rachel sikeresen leszerelték a kislányt, mire kiérek a késsel, már a földön fekszik a lány. Nem mondanám, hogy jól csináltuk, ezt a sikoltást mindenki meghallotta a főépületben és a környékén, talán még a sziget másik oldalán is. Amikor előbukkan a hat mutáns, és körülvesznek minket, nem marad sok kérdés. Egyetlen kislánnyal is alig tudtunk elbánni, ők pedig valószínűleg még képzettebbek, még erősebbek. Ez így nem fog menni. Elrakom a késemet, és leporolom a ruhámról a maradék törmeléket.
Elég keserű szájízzel, de kénytelenek vagyunk belátni, hogy meg kell magunkat adni. Leengedem a kezemet, és biccentek a kék mutánsnak, ezzel jelezve, hogy nem akarok több bajt. Remélem Rachel és Lorna sem csinálnak semmi butaságot, és ők is követik a példámat. Egyetlen reményünk maradt, talán Freydisék több sikerrel jártak, mint mi. Igaz, úgy indult, hogy ők terelik el a figyelmet rólunk, de azt hiszem, a kislány sikoltozásával magunkra vontuk az összes mutáns figyelmét a szigeten. Nem pont a terv szerint.


#98 2011-05-26 13:23:54
Quentine Constantine
A csajszit megakasztom a sikoltozásban az üvegszilánkokkal, talán jobb is, hogy olyan akadt a kezembe, ami komolyabb sérülést okoz neki, elvégre mégiscsak egy kislány - na jó, egy kislány sok üvegszilánkkal a szájában. Lorna lekever neki egyet, több se kell, már a földet kóstolgatja.
-Ez szép... - Hát azért nekünk se lehet mindig mázlink, feltűnik a hat muchacho, vagy végülis muchachos, ha már ennyien vannak. - Volt! - Fejezem be a mondatot, és közelebb húzódok a többiekhez.
-Szerinted idejöttünk volna, ha el akarnánk futni, gyökérpálca? - Szólítom meg kedvesen a kékes behemótot, és közben azt méregetem, mennyire lehetnek kemény legények. Az tuti, hogy mind mutáns, és az is, hogy ha a kiscsaj képes volt védekezni a telepatikus képességek elől, akkor ők is képesek lesznek.
-Mellesleg simán befuthatnánk az épületbe ezen a lóbaszó nagy lyukon keresztül, vagy akár el is repülhetnénk, seggtitán! - Fűzöm még hozzá, hogy addig is húzzam az időt, de igazából a felsoroltak közül egyik sem tűnik jó ötletnek, azt hiszem, a bal szélső fickó le tud szedni a levegőből, az épületben pedig csak újabb mutánsokkal futnánk össze. Úgy tűnik, tényleg nincs más megoldás, minthogy megadjuk magunkat. Ez persze nem jelenti, hogy nem taposhatunk bele a kis kivégzőosztagunk lelkivilágába.
-Látom, nem vagy egy IQ bajnok, legközelebb bízd a hatásvadász belépő szövegeket a haverjaidra. Bár ahogy elnézem, ők is inkább a fekvenyomópadot koptatták az iskolai helyett.


#99 2011-05-27 07:37:46
Bishop
A nő kivár, ez eddig tetszik is, úgy döntök kicsit alakítok a helyzeten és kiütöm a fickót, itt kezdődnek a gondok. Ugyanis ahogy belerúgok, nos ő rögtön elkapja a lábam, látszik ért a dolgához, így hát elzakózok, elejtem a kardom, talán ez az egyik legnagyobb problémám, no meg a fejem is beverem.
~ A francba... ezek ketten elintéztek, mit tehetnék még? Hol van egy fegyverszerűség, gyorsan mert ezek kinyírnak itt. Talán ha...
Meglepődött arcot vágok a nő szavaira, nem értem, hogy miért ajánl fel ilyen dolgot, mint a kegyelmet, elvégre ő a gonosz és én a jó, csak próbálják bemesélni. És hirtelen ismét rájövök valamire, mégpedig arra, hogy engem rendesen átvágtak.
~ Gyanúsnak kellett volna lenni, mivel gyilkosokat nem szokás kihozni és felhasználni, mármint a jóknál. Szóval akkor mégis a rossz oldalon voltam.
Megpróbálok feltápászkodni, magamhoz venni fegyvereimet, közbe mondom.
- Szóval akkor mégis ti vagytok a jó fiúk. Meg se érdemlem, hogy áthágd miattam a szabályokat, de ha már ennyi kárt okoztam, segítek.


#100 2011-05-27 13:38:36
Pacifista
- Az ön szájából mennyivel szebben cseng ez a nyelv. - mondja Yusuf mosolyogva, de nem fogadja el a segítő kezet. Inkább néhány mozdulattal ülő pozícióba váltja eddigi félig fekvő, félig térdelő beállását. Óvatosan felhúzza a nadrágját és megszemléli a sérülését.
- Én nem bíznék benne. Igaz, magamban sem. Ettől föggetlenül kéne valami kötszer, mert ez így cseppet sem kellemes, ahogy szét van nyílva a seb. Ha egyiküknél sincs, akkor megoldom, de az csak egy fokkal lesz jobb a mostani állapotnál.

#101 2011-05-27 14:59:39
Serena Davidson
Leütöttem, el sem akartam hinni, hogy sikerült és most már nem fog kiabálni. Vajon meddig hallatszott el a hangja? Futott még át a gondolt az agyamban, majd megráztam a fejemet, hátha jobb lesz ettől az egész.
- Aú! – morogtam miközben letöröltem a vért a fülemről és az orromról.
Az, hogy a fülem nekem hamar rendbe fog jönni egy dolog, de vajon Zyro és Rachel jól hallanak-e? Az átkozott esetek, amikor a jó fül csak hátrány, mert megsüketülsz, pedig mégiscsak egy jó rock koncerten sem voltál. Újabb szagokat éreztem meg, ezek szerint a kislány csaknem idecsalta egész Vadföldét a kiabálásával? Azt láttam, hogy valamit beszélnek, de hogy mit, abból egy szót sem értettem. Rachel valamit suttogott, de még ebből sem értettem.
- Mit mondanak a pubik? – kérdeztem.
Hogy milyen hangosan fogalmam sincs, én halkan hallottam, de hogy ők hogyan arról fogalmam sem volt. úgy tűnt, hogy Zyro megadja magát, így magam is felemeltem a kezeimet, hogy megadom magam. Legalább, ha minden rosszul alakul apa üdvözletét még át tudom adni.
- Most akkor irány Magneto? – érdeklődtem továbbra sem tudom, hogy milyen hangosan.


#102 2011-05-27 16:44:44
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:10; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

A nagydarabnak láthatóan nem tetszett Rachel kérdése és mindannyian furcsán néztek a kiabáló Lorna-ra, aki igencsak nagy hangon beszélt, noha már saját maga is lassan kezdte rendesen hallani a dolgokat, hála a regenerációjának. A társaság egyszerre indult el a hármas felé még kevéssé hagyva menekülési lehetőséget arra, hogyha a hármas szökni akarna. A kék vette fel a földről az eszméletlen kislányt, a nő pedig odalépett Rachel-hez és lekevert egy pofont, hogy a lány ajkai felrepedtek és térdre rogyott.
- Valaki meg nem tud csöndben maradni, amikor az élete múlhat rajta – mondta.
Ekkor vették el mindenkinek a táskáját és motoztak át mindenkit, hogy elvegyenek minden fegyvert tőlük, a táskák tartalmát kiszórták a földre, a fegyverek, felszerelés minden kikerült oda, akárcsak Victoria pajzsa is, amit még Freydis adott oda Zyro-nak. Miután azt meglátták válaszoltak Lorna kérdésére is.
- Igen, oda – mondta a nő.
Rachel-t felrángatták a földről, majd a főépülethez kísérték a hármast, egyenesen be Magneto trónterméig, ahova pillanatokkal később maga Magneto is besétál és ezúttal még sisak is volt rajta Rachel szerencsétlenségére.
- Mi járatban Vadföldén gyermekeim? – kérdezte.



2045. augusztus 16. 06:10; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

A lány Yusuf-ra mosolygott a szavai után, a sérülés szerencsére nem volt túlságosan súlyos, egy centi mély és három-négy centi hosszú. Fájdalmasnak fájdalmas, ez ellen nem lehetett jelenleg mit tenni. És eléggé vérzett is, de, amint ellátják a sebet az is el fog állni. Vic közben odament Yusuf felszereléséhez és azokat szedte össze, majd hozta oda a két férfihoz.
– Köszönöm – felelte mosolyogva még mindig. – Hacsak ezek között nincs kötszer, akkor kell valahol szereznünk. És nem nagyon tudunk mit tenni, mintsem megbízni benne, muszáj lesz ő az egyetlen, aki ismeri a helyet. Nevezhet naivnak, de én ki akarok jutni innen és segítség nélkül nem fog menni. Az egyetlen bűnöm, hogy ember vagyok és nem mutáns – nézett Ramirez-re. – És ezt a nagyapám nem tudta megbocsátani. Victoria Miller vagyok, Bosszú Angyal és Magneto unokája. Kijárat kellene, sajnos eszméletlen voltam, amikor idehoztak.
Ha volt kötszer Yusuf holmijában, akkor gyorsan el lehetett látni a lábát, ha nem, akkor Victoria a pólójából tépett le egy darabot és azt adta oda, hogy el lehessen Yusuf-ot látni. A trió odakintről pedig egyre több lépés zaját hallja, igen sokan siettek valahova, de egyelőre mindenki elkerülte még a börtönszintet.


#103 2011-05-27 18:19:43
Tao
Hiába reménykedtem, Rachel mégiscsak butaságot csinál, nem kéne most még heccelni is őket. Kap is érte, de nem komoly, csak nem szeretik ők se az ilyesmit, pláne mikor ők vannak nyert helyzetben. Lorna üvöltözésére először furcsán nézek, majd leesik, hogy ő talán azért hall rosszabbul,mert jobban hatással volt rá a sikoltás. Végülis jobbak az érzékei, igaz, nem emlékszem, hogy a hallása is jobb lenne, de akár lehet is. A holmim közt megtalálják a pajzsot is, ez már elég ok, hogy legalább ne megöljenek minket, hanem elvigyenek Magnetohoz. A trónterembe érve szembesülünk aztán a királlyal, vagy nem tudom milyen rangban van itt Magneto, de az biztos, hogy ő a legfelsőbb hatalom, és demokráciáról szó sincs.
A kérdésére alaposan elgondolkodom, végignézek a két társamon, végül az ajkaim összeszorításával, és a fejem ingatásával jelzem nekik, hogy nem fogok beszélni - és hogy talán nekik sem kéne. Victoriával lehetnek tervei, talán csak megölni akarta, velünk viszont semmi dolga nincs, bármit is mondunk, vagy megöl, vagy felhasznál a terveire, úgyhogy jobb, ha semmit sem mondunk. Talán.


#104 2011-05-27 18:34:13
Quentine Constantine
Lorna kiabálására odakapom a fejemet, mire visszanézek, már kapom a pofont, amire majdnem reflexből visszaütök, végül rájövök, hogy ennek nincs most itt az ideje. A számhoz nyúlok, felrepedt az ajkam, a vértől vasízű a szám. Felállok, miután elvették az öszes holminkat, alapos munkát végeztek, semmit nem hagytak ki a rohadékok.
Pörög az agyam, hogy most mit fogunk tenni, illetve, hogy velünk mit fognak tenni, de a különböző forgatókönyvek csak egyre sötétebb jövőt vázolnak, úgyhogy jobb, ha leállok, mielőtt kiborulok. Valami bazinagy terembe hoznak minket, és Magneto kissé késve érkezik, talán még aludt őnagyságossága. A kérdése után, eszembe jut, hogy nem kéne most is beszólogatni, mert még mindig utálnak itt minket, és ráadásul még nyúgös lehet a nagy vezér. Zyro hasonlóan gondolkodik, nem tudom, hogy arra utalt-e, hogy ne mondjunk semmit, vagy hogy Lorna ne üvöltözzön, én meg ne baszogassam őket.
~Tuti, hogy van egy telepatájuk a szigeten, akit előkerítenek csak azért, hogy kivallassanak minket. Na nem mintha olyan baromi nehéz lenne kitalálni, hogy mit keresünk itt.~ Üzenem telepatikusan Zyronak és Lornának, és figyelem is a felém irányuló gondolataikat, hátha válaszolni próbálnak. Magnetora addig is csak fanyarul mosolygok, és megnyalom a sebet a számon.


#105 2011-05-27 22:03:01
Pacifista
- Köszönöm. - mondja Yusuf, mikor átveszi a csomagjait. Letesz maga mellé mindent. Áttúrja a holmiját, majd nagyot sóhajt. Nincs nála kötszer és már a saját pólóját kezdené metélni, amikor Victoria a sajátjából nyújtott felé egy darabot. Mosolyogva veszi át azt is. Felvágja a nadrágja szárát és megnézi a sebet. A póló darabjával befedi a sebet. Aztán az ejtőernyő kötélből levág egy méretes darabot. Úgy köti körbe és csomózza be a zsinórt, hogy az fixen tartsa a kötést minden lépésnél. Szinkronban mozoghat a zsinór és az izom.

Yusuf lassan feláll és a lábát próbálgatja. Nem tetszik neki a dolog, de nem szól egyelőre semmit sem. Visszapakolja a táskáját, bicskáját az övére rögzíti, íját kinyitja, ahogy a hátizsákjának a vesszőtartóját is. Így eléri majd a lövedékeit. Multitoolját a jobb zsebébe csúsztatja, majd a hátitáskáját a hátára kanyarítja.
- Yusuf Azeem Omni. Én készen vagyok.


#106 2011-05-28 10:59:46
Serena Davidson
Ha ezek fegyvert kerestek, akkor igazán pechük volt, ugyanis nálam egy darab sem volt, de legalább már a hangjukat hallottam, ahogyan a sajátomat is. Még egyszer megráztam a fejemet, már csengeni is kezdett a fülem, de legalább már javult. Nagyon reméltem, hogy a kislány még egyszer nem fog a fülembe visítani, mert akkor most már komolyan kibelezem és nem érdekel, hogy Pietro és Rogers mit kértek tőlünk, hogy lehetőség szerint ne öljünk meg senkit, mert mi a „jófiúk” vagyunk. A földön csattanó pajzsra néztem, ha nem lett volna eddig sem a napnál világosabb, hogy miért jöttünk, akkor sem tudtuk volna most már letagadni, hogy Vic-ért jöttünk. Rachel legalább fel kel a pofon után és úgy tűnt, hogy nincs semmilyen komolyabb baja. Mi pedig caplattunk át az egész helyen, egészen a főépületig. Végül is eljutottunk idáig, alapból is ide terveztünk jönni, csak nem egészen így. Szép tágas, mintha csak odahaza a Csatabolygón az Asgardiak palotáját láttam volna, csak az nem volt ennyire modern.
Egyelőre egyedül vagyunk, míg a házigazda is megérkezett. Ő pedig a szokásos kedves öregember módjára kérdezni kezdett. Így nem is tűnt olyan félelmetesnek. Rachel szavaira, jah, ebben biztos voltam.
~ Persze, mert a nő ott volt a toronyban is ~ morogtam. ~
- Magam részéről apám üzenetét hoztam magának – mondtam. – Hogy is mondta? „Most már igazán felfordulhatnál pubi!”


#107 2011-05-28 18:55:52
Bishop
Össze szedem magam, magamhoz veszem a kardjaim, majd végighallgatom a nő mondandóját. Ezután tisztázom, hogy a fickó mégis tud angolul...
~ Ebből sem adódik majd gond.
Hallani lehet a lépéseket, és, hogy valami történik kint, egy kis ideig kivárok és elgondolkozok a lehetőségeken, már amiket ismerek, hogy juthatnánk ki innen.
- Ha jött magáért felmentő csapat, azt hiszem lebuktak. Előre megyek, ha szólok kövessenek, nyugodtan. Nem várom el, hogy bízzanak bennem, de kénytelenek lesznek.
Ezután elindulok előre, és egy lehetőleg ismert úton haladok, ha minden tiszta szólok társaimnak kövessenek.


#108 2011-05-29 12:13:25
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:15; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Magneto, talán, hogy lássátok, hogy nem kell tőle tartani leveszi a sisakját, igaz ez Rachel képességének nem használt, az idős férfi elméje így is védve volt egy másik személy által. Mostanra már nagyon öreg volt, ez a mozgásán látszott, ahogyan elsétált a hármas mellett és leült a trónjára. Még mindig érdeklődve figyelte a hármast és Lorna szavaira is csak kedvesen mosolyodott el és csak legyintett.
- Látom Logan még mindig nem tette túl magát a régi sérelmeken – mondta. – Üljetek le gyermekeim – folytatta meglepően kedvesen.
Mutatott a teremben levő asztalnál levő székek felé. Csak néhány másodpercet várt.
- Csupán beszélgetni szeretnék veletek, nem bántottunk senkit sem és tőletek szeretném hallani, önként. Hányan érkeztetek még és mik a terveitek?


2045. augusztus 16. 06:15; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Ramirez előre sietett, őt követte Yusuf és Victoria. A lány, ha Yusuf-nak szüksége volt, akkor még támogatta is. miközben haladtak hallani lehetett, hogy odakint a léptek is elhaltak, és semmi sem szűrődött le oda, ahol a hármas haladt. Ramirez elől nem látott semmit sem és könnyedén fel lehetett érni a földszintre a hatalmas folyosókra. Itt azonban már vigyázni kellett, ezt tudta Ramirez és a két ember is tökéletesen látta, hogy a folyosón, ahova értek kamerák is fel vannak szerelve. A folyosó maga jó száz méter hosszú volt, nyolc méter magas és legalább tizenöt méter széles, tíz méterenként hatalmas oszlopok, mögöttük némi hely még volt, amin közlekedni is lehetett, ha az ember a falhoz lapult. A kamerák többsége a belső részt vette, de minden második oszlop mellé beláttak a kamerák, ha úgy fordultak. Senki sem volt ezen a részen jelenleg, csak a folyosó végén a nyílt ajtó látszott. Illetve a folyosó jobb oldalán a hatalmas üvegablakokon át a kinti kertek.


#109 2011-05-31 12:04:48
Tao
Magneto egészen nyugodt, ez persze nem jelenti, hogy barátságos is lesz. Egyelőre csak úgy tesz szerintem, hogy elmondjunk neki mindent, aztán egyszerűen minket is tömlöcbe vet, vagy kivégeztet azonnal. Szóval részemről továbbra sem mondok neki semmit, és bár valószínűleg Rachelnek igaza van, én akkor sem akarom megkönnyíteni az öreg dolgát. Amikor hellyel kínál, elfogadom, de még mindig szó nélkül ülök le, és amikor a kérdéseit teszi fel, csak bámulok rá sokatmondóan.
Az biztos, hogy innen nem fogunk tudni elmenekülni csak úgy, de akkor sincs rendben ez így. Egyáltalán életben van még Victoria? Nem hinném, hogy máris megölte volna őt Magneto, talán még talonban tartogatja, hogy amikor a legjobban kell, elővehesse, és a kínzásával meg a halálával fenyegessen minket és a hősöket. Persze az is lehet, hogy valamiért ennyire gonosznak gondolom, mikor valójában tényleg barátságos... De akkor miért rabolta volna el Victoriát?


#110 2011-05-31 12:11:06
Quentine Constantine
Nagypapi leveszi a sisakot, de nem tudok továbbra sem a fejében olvasni, a telepata folyamatosan védi, ez csak egy álgesztus volt. Logan üzenetén aztán majdnem felröhögök, végül sikerül egy elfolytott kuncogássá szelidítenem az ingert.
Leülök az egyik székre, és fürkészve nézem Magnetot.
-Miért tesz fel olyan kérdéseket, amikre tudja a választ? Szeretné látni, hogy engedelmes foglyok vagyunk, és elmondunk mindent? A telepatája már kiszedett mindent Lorna fejéből, amit szeretett volna, nem igaz? Tudja, hányan vagyunk, miért jöttünk, kik jöttek pontosan... De maga mégis a mi szánkból akarja hallani. Mert ettől érzi, hogy uralkodik rajtunk, igaz? Ezért hív minket folyton a gyermekeinek, hogy éreztesse felettünk atyai hatalmát. Maga beteg ember, Lenhserr, nem mintha ezzel egyedül lenne, de nagyon beteg.
Én is nemsokára betegápolásra fogok szorulni asszem, de mit tehet az ember ilyen helyzetben? Mégse kezdhetünk el csak úgy neveket sorolni neki, nem igaz?


#111 2011-06-02 15:32:10
Serena Davidson
Igazából számoltam vele, hogy kapok egy hatalmas maflást, amiatt amit mondtam, de úgy tűnt, hogy Magneto nem tette ezt meg, sem pedig valamelyik embere. Zyro makacsul hallgat, míg Rachelnek be sem áll a szája, jobban mint nekem nem szokott. Így ennek igazán nem lesz jó vége. Figyeltem Magneto embereit, hogyha bármelyik odamenne Rachel-hez, akkor őt akartam megvédeni. A telepatás kijelentésére elhúztam a számat.
- Kösz pubi! – morogtam.
Miért pont az én fejemből? Mert ő telepata és azt hiszi, hogy nem tudják az övéből, miközben Rogers-et is kiütötte az a nő?
- És akkor most jön az a rész, hogy megyünk mi is a cellába? – kérdeztem.
Válaszolni eszem ágában sem volt, hogy megtegyem, minek is? Hogy is szól a törvény, vagy mondás? Terroristákkal nem tárgyalunk, ez az! Jó, hogy elég sok filmet nézek és időnként az „öregemberre”, azaz Rogers-re is figyelek, meg Vic apjára. Hasznos dolgok ezek.


#112 2011-06-02 15:44:37
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:20; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Magneto felvonta a szemöldökét arra, amit a fejéhez vágtak, de még mindig nem idegesítette fel magát a hangzottakon.
- Félreismertek – mondta. – Nem tudom, hogy a fiam és a lányom mit mondott nektek, de egyikőtöket sem akarlak bántani. Mutánsok vagytok ti is, akárcsak itt mindenki. Nem tudom a válaszokat egyelőre, ezért voltam kíváncsi, hogy ti mit mondok. Beteg lennék? Miért is? Csak mert egy olyan világot akarok, ahol a mutánsoknak sehol sem kell félniük az emberektől? Lehet, hogy egyenlőség van mindenhol, de attól még félnek tőlünk nagyon sok helyen. Nem akarok uralkodni felettetek és reméltem, hogy a koromnál fogva megkapom a tiszteletet.
Még mindig kedves volt és egy pillanatra sem emelte fel a hangját.
- Hogy a cellába Miss Howlett? – kérdezte. – Nem, közel sem. Sőt, az unokám is szabadon távozhat innen veletek Vadföldről, amint egy lesz közülünk, amint ő is mutáns lesz.



2045. augusztus 16. 06:20; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Még mindig ugyanaz, a folyosón állva figyelik a kamerákat.



2045. augusztus 16. 06:20; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

A négyes jó ideje elvált a másik csoporttól, hogy egy csapat őrt és kutyát semlegesítsen, amit már egy ideje sikerült is megtenniük. Utána nem sokkal éles hangos kiáltásokat lehetett hallani abból az irányból, amerre Zyro-ék mentek. Azóta azonban teljesen néma csend uralkodott a palota negyedben. Ti sikeresen kijutottatok a széléig, ahol most a hatalmas sövényben rejtőztök, ami igen jó rejtekhelynek bizonyult. Több őrjárat is elhaladt előttetek, egyik sem vett észre titeket. A másik csapattal azonban, ha próbált bárki is kapcsolatba lépni, jó negyed órája nem lehetett. A rádiók ki voltak kapcsolva. Jelen pillanatban fogalmatok sem volt, hogy merre lehetnek, vagy mi lehet velük, ahogyan arról sem, hogy a Victoria-t melyik épületben tarthatják fogva.




#113 2011-06-02 20:06:01
Tao
Nehéz visszafognom magam, amikor Magneto valótlanságokat állít, de végül megállom a késztetést, és csak ülök tovább csendben, ahogy eredetileg eldöntöttem. Nem fog kizökkenteni a békémből. Minden, amit mond, egyszerű hazugság lehet, a többiek jól kitanítottak minket, tudjuk, hogy kik azok, akikben semmilyen körülmények közt nem lehet megbízni, és Magneto az elsők közt van ezen a listán.
A hazugságai persze akár hihetőnek is tűnhetnének, de épp az leplezi le, hogy ennyire nyugodt. Ha valóban úgy gondolná, hogy a gyerekei hazudtak róla, és valóban az lenne az igazság, amit ő mond, akkor fel kéne háborodnia ezen, és legalább egy kicsit dühösnek lennie, amiért igazságtalanság éri őt. Ehelyett túljátssza a szerepét, és csak egyszerűen ücsörög ott nyugodtan. Én átlátok rajta! Láttam már ezt a filmekben, engem nem ver át!


#114 2011-06-02 20:12:17
Quentine Constantine
Végighallgatom a fickót, de már közben gyűjtöm az ellenérveket, hogy visszavághassak az öregnek.
-Össze-vissza beszélsz, vénember! Egyszer azt mondod, olyan világot akarsz, ahol a mutánsoknak nem kell félniük, aztán azt, hogy sok helyen még mindig félnek tőlünk. Épp azért kell félnie sok mutánsnak, mert a magadfajták ijesztgeti az embereket. Sőt, nem csak rájuk ijeszt, de bántja is őket. Például elrabolja őket, elhurcolja őket egy szigetre és börtönbe zárja, hogy aztán akarata ellenére génmanipulációnak vesse alá. Ez éppen az, amit "nem akarsz" csinálni, uralkodás, mikor kényszeríted őt rá. Ezért vagy beteg, mert nem csak embereket kényszerítesz, kínzol és bántasz, hanem ráadásul közben semmiféle megbánást nem érzel, mert azt hiszed, ezzel jót cselekszel a világnak. Bolond vagy, és a bolondoknak nem jár tisztelet, akkor sem, ha öregek, legfeljebb szánalom.
Na, mé egy-két ilyen monológ, és csak kihozom a sodrából, ami igazából nem tudom, hogy jó-e nekünk, de addig sem unatkozom, és végre kitölthetem valakin a mérgem. Csak az zavar egy kicsit, hogy ilyen kurvára nyugodt.


#115 2011-06-03 15:42:34
Tyler
Elintéztük az őröket, vagyis őrt, pár perc alatt é még csak fel sem verte a sziget többi lakóját. Kicsit bánom, hogy elszakadtunk a többiektől. Főleg miután zajokat lehetett hallani felőlük. Ráadásul a rádió is tök süket, most meg egy halom dudva alatt lapítunk. Közben gőzünk sincs merre is kellene mennünk. Plusz, hogy fokozzam az izgalmakat itt mindenki Magneto embere. Bármikor ránk ugorhatnak. Mondjuk a többiek nem nagyon zavartatják magukat ez ügyben. Óvatosan kikémlelek a sövény mögül, körbe nézek hogy egyáltalán merre is kellene elindulnunk. Ha esetleg találok valami összefüggő járdát vagy ilyesmit, akkor körbekémlelhetnék beleolvadva. Meg is teszem, ha a többiek rábólintanak. Amúgy pedig próbálom kitalálni, merre is lehet Vic. Persze nem sok sikerrel.


#116 2011-06-04 16:40:25
Bishop
Kiértünk a folyosóra, feltérképeztem magamban a terepet, kellett még egy kis idő, hogy mindent helyre tegyek. Ezért kivártam és igyekeztem rájönni a kamerák "titkára" hamarosan rá is jöttem.
~ Csak minden második kamera lát be minden második oszlop mögé, de csak akkor ha úgy áll, szóval ki lehet ezt is cselezni. Remek!
- Tartsák a két méter távolságot, de ne többet és próbáljanak a falnál haladni, lehetőleg rejtve, hajolva. Minden második kamera lát csak be minden második oszlophoz, de nem mindig néz arra, szóval ha intek akkor futás.
Ezután megindulok előre, figyelek előre, hátra, az ablak felé is, ha valaki jönne rögtön intek, hogy bukjanak le, rejtőzzenek el. Minden oszlopnál ahol kamera lehet, ott megállok, kihajolok és megnézem, hogy a kamera felém fordul-e, ha igen akkor kivárok, majd utána futok a következő oszlophoz. De ha nem nézz erre a kamera akkor rögtön megszaporázom lépteim. Igyekszem mindig takarásban maradni, ahol csak lehet.


#117 2011-06-04 18:49:58
Henry White
Manó mér alig bír magával. Freydisre pillantok majd én is körülnézek gyorsan, egyenlőre semmit nem látok. Biztonságban vagyunk, egy időre. A többiek már nem annyira, mintha harc zajait lehetett volna hallani felőlük, de a rádión nem tudom elérni őket.
Megpróbálom meghatározni a helyzetünket a gps-el, és behatárolni merre is vagyunk. Valószínűleg a főépületben tartják fogva Victoriát. Arra felé kellene mennünk, csak tudnám merre van. Lehívom, ha tudom a hely térképét amit még a repülőn kapott mindenki. Ha sikerül nagyjából meghatározni mennyire is vagyunk a főépülettől, intve a többieknek elindulok. Természetesen a lehető leghalkabban, és a legjobban rejtőzve.


#118 2011-06-08 16:55:43
Serena Davidson
A csapatunk vezetője még mindig hallgat, miközben neki kellene beszélnie és nem pedig azoknak, akik katasztrófát okoznak, nem igaz? Legalább is mintha a filmekben így szokott volna történni. Az öreg igen érdekes dolgokat mondott, szóval nem akarja megölni Vic-et, csak mutánssá tenni? Lényegében ez nem gyilkosság, ha valakit akarata ellenére változtatunk meg? Egyáltalán igazat mondott az öreg?! Nem tudtam, lehet, hogy már annyira profin megy neki, hogy nem is fogom tudni meghatározni. De Rachel miatt aggódtam, ha így folytatja, akkor előbb vagy utóbb tényleg megölik, ha nem marad csöndben. Magneto-ra néztem, miért volt ennyire nyugodt vajon? A többieket is elkapta és ezért lett volna? Végül Zyro-ra sandítottam és közelebb hajoltam hozzá.
- Mi lenne pubi, ha csinálnál Rachel-el valamit mielőtt megöleti magát? – kérdeztem morogva suttogva.
Végül visszanéztem a házigazdánkra és miközben beszél pórbálom a szaglásommal kitalálni, hogy hazudik-e vagy sem.


#119 2011-06-09 12:20:19
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:25; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Lorna, amennyire meg tudja állapítani Magneto nem hazudik, semmiben sem abból, amit mondott, Rachel ezt ki is olvashatja a fejéből, ha akarja. De a lány szavaira azonban még mindig nyugodt és barátságosan mosolyog, úgy tűnt, hogy egyáltalán nem zavarja, hogy mit is mond a lány. Csak mintha a buta gyerek próbálná a szüleit meggyőzni a saját igazáról, amin azok remekül szórakoznak.
- Az unokám – gondolkodott el Magnusz. – Ő családi ügy. Semmi köze a mutáns és ember ellentétekhez. Neked pedig mindennél jobban meg kéne értened engem Rachel, főleg, hogy téged is üldöznek és holtan akarnak látni. Én kínzom és bántom őket? Hát te mit csinálsz, amikor másoknál kutakodsz idebent? – érintette meg a halántékát. – Talán nem ugyanazt teszed, mint, amivel engem vádolsz?
- Mondja ezt úgy, amit a fejedhez vág Magnus, hogy ő az, aki gyógyszeres kezelésre szorul, hogy ne legyen őrjöngő fenevad, hogy ne lője le azokat, akik csak csúnyán nézek rá – szólalt meg egy női hang hátulról, arra nézve Emily-t láthatta meg a hármas. – Te vagy a beteg „ember” Wilcox, nem pedig az, aki jobbá akarja tenni a világot.


2045. augusztus 16. 06:25; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller

Hála Ramirez remek útmutatásának Yusuf és Victoria is sikeresen át tudtak jutni a folyosó szakaszon a kinti részhez. A nagy folyosón már csak egy-egy kamera volt, ott nem volt olyan fontos, mintsem a börtönhöz vezető szakaszon. Három irányba lehetett tovább haladni innen, a jobb oldali folyosó vezetett Magneto tróntermébe, a bal oldali a szállásokhoz, és ha a hármas előre fele szeretett volna haladni, akkor két 90 fokos jobbra kanyar után pedig elérhetnek a főbejárathoz. Ott vannak megint kamerák, illetve a két főoszlop előtt, a kijárat felé két férfi is álldogált unatkozva. Valószínűleg mind a ketten mutánsok, bár ez nem látszott rajtuk.


2045. augusztus 16. 06:25; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

A térkép lehívásra kerül és rajta megjelenik a térkép – lásd előző reag – és mutatja, hogy hol is vagytok és remekül mutatja, hogy merre kell mennetek a 26-os számmal ellátott épülethez. Sajnos azonban nem lehetett úgy haladni ott, hogy fedezékben muszáj volt kimenni a bokrok takarásából és az út szinte egészét kint a szabadban megtenni. Szerencsére azonban igen kevesen mászkálnak odakint lehetséges, hogy a korai időpontra való tekintettel, így eljuttok minden nehézség nélkül a 13as számmal jelzett épület közepéig, amikor is sikerül a falakon kamerákat kiszúrni, igaz még nem vettek titeket észre egyelőre.


#120 2011-06-10 18:46:34
Henry White
Freydis felé fordulva mutatom neki a térképet, majd intek neki. Rángassa vissza Manót a bozótból, mivel már csak a lába látszik ki. Nem lenne jó, ha idő ellőtt lebuknánk miatta.
-Ez itt a főépület, jobb lesz ha itt próbálkozunk először. Viszont nyílt terepen kell megtennünk az utat. Próbáljunk természetesen viselkedni, amennyire csak megy.-
Kérdően Freydisre pillantok majd, majd ha nincs ellenvetésük, akkor kilépek a bokrok mögül. Próbálok természetesnek tűnni. Nem pedig mindenre és mindenkire ránézni. Ahogy egy idegen szokta egy ismeretlen helyen. Határozott léptekkel indulok el. Kevesen vannak, ez pedig előnyünkre válik. Épp csak félútig jutunk, mikor kiszúrom a kamerákat. Meg torpanok és próbálok egy olyan helyet találni, ahol takarásban vagyunk előlük és oda terelni a többieket.
-Remek, most mit csináljunk? Freydis ki tudod sütni őket egy kis villámmal, vagy csak elég lenne ha átmenetileg bénítanád meg őket....-


#121 2011-06-11 11:54:08
Tao
Rachel továbbra is a határokat próbálja kitapogatni, úgy tűnik, tágabbak, mint gondolta elsőre. Magneto továbbra is csak békésen válaszolgat, ez pedig azt jelenti, nála van minden ütő kártya, vagy... Vagy blöfföl, ahogy mondani szokták. Mindenesetre Lornának igaza lehet, azért nem kéne túlságosan messze menni, és feleslegesen sértegetni mindenkit, mert igaz, hogy Magneto türelmes, de nem biztos, hogy megállítja valamelyik emberét, aki kevésbé békés természetű. Már van is egy köztük, aki felszólal Magneto védelmében, és ha Rachel továbbra is folytatja ezt a támadó stratégiát, talán eldurvulhat a helyzet.
-Szóval Victoriából mutánst akarsz csinálni. És mint a nagyapja, ezt családi ügynek is nevezed. De nem gondolod, hogy a családja többi tagjának is lehet beleszólása dologba? Esetleg neki is? Hiszen nem gyerek már, meghallgatnád őt is.
Próbálom elterelni a beszélgetést, és kicsit békésebb hangnemben beszélni Magnetoval, ha már ő is ilyen nyugodt. Rachelnek pedig intek kezemmel, jelzem, hogy nyugodjon le, vegyen vissza egy kicsit.


#122 2011-06-11 12:10:10
Quentine Constantine
Magneto a családi ügy lapot húzza elő, gyenge védekező mechanizmus. Ha egy idegen embert kényszerítesz valamire, vagy egy családtagot, tök mindegy, mindkettő törvénytelen, csak az utóbbit esetleg családon belüli erőszaknak nevezik, és több évre zárnak miatta börtönbe. Mielőtt válaszolhatnék, már jön is Magneto egyik "fogdmegje", hogy kiosszon engem. Újabb védekező mechanizmus: nem én vagyok a hülye, mert te vagy az! Ennél még az óvodások szardobálása is magasröptűbb, nem igazán mozgatja meg a fantáziámat, hogy nagyon vitába szálljak a nővel, tulajdonképpen csak egy jól idomított csaholó kutya, ha a gazdáját bántják, gyorsan megugatja a támadót. Ki tudja, talán még harap is, de Zyro közben magához veszi a szót, ezzel megszakítva hallgatási fogadalmát, na bumm, és jelez nekem, hogy fogjam be. Hé! Én nyugis vagyok, nem én akarok emberekből mutánst csinálni az akartuk ellenére. No comment.
-Ugyanmár, néni, csak azokat szoktam lelőni, akik megérdemlik - mosolygok rá a nőre, kacsintok, és egy csókot is küldök neki, hogy biztosan vegye a lapot.


#123 2011-06-11 15:01:11
Bishop
Szépen tovább haladunk a folyosókon, így érkezünk el egy elágazáshoz, szerencsére tudom, hogy mi, merre van. Egy kis ideig kivárok, addig átgondolom a dolgokat. Ezután úgy gondolom, jobb lesz ha a többieket is bevonom a dologba. Megpróbálok keresni egy rejtett zugot, ahol nem vesznek észre minket és ott mondom el a helyzetet.
- Rendben. Innen három felé mehetünk, a szállásokhoz, Magneto trónterméhez és végül a főbejárathoz, ezt igen csak őrzik, kamerák és őrök, nehéz lesz ott átjutni. Nos? Melyik lenne a legjobb választás?
Közben néha tekingetek erre-arra, nehogy észrevegyenek, ha van jobb búvó hely, akkor azt is keresek, hátha kelleni fog még.


#124 2011-06-11 21:35:07
Tyler
Nem látok semmi különöset, pedig már alig-alig vagyok a fedezékben. Hirtelen egy rántást érzek. Seggre ülök, Freydis mellett, aki visszarángatott a bozótosból.
-Na, nem is voltam annyira feltűnő....-
Nincs semmi harag feléjük. Ha azt akarják akkor nem bujkálok tovább a bozótosban. Freyr valami térképet mutogat. Igazából észrevétlenül be tudnék jutni az épületbe, ha szeretnék. De inkább maradok a többiekkel. Jobb ha nem válunk még jobban szét. Hűségesen követem őket, majd a lökdösésre is arra megyek amerre mondják. Persze gőzöm sincs miért is.
-Ja kamerák....el tudom forgatni őket, észrevétlenül míg átsurrantok azon a részen....-
Ajánlom fel, majd ha rábólintanak, meg is teszem. A képességemmel felosonok és a kezemet kinyújtva elforgatom, vagy eltakarom addig, míg a többiek átjutnak a kérdéses részen. Ha van jobb ötletük akkor azt tesszük. Nekem végül is mindegy, csak haladjunk már. Ezt a lopakodást, meg toporgást nem nekem találták ki.


#125 2011-06-12 00:41:35
Pacifista
Yusuf alig bicegett és a második lépés után már fel sem szisszent. Pedig nem csak hogy zavarta a sebe, de egyenesen fájdalmat okozott neki. Ugyanakkor bármennyire is rosszul viselte a gyors és feszes tempójú haladást, tudta, hogy erre szükség van. A válaszútkor eléjük kerülő döntési lehetőségek, egyáltalán nem tetszenek neki.
- Lehet, hogy még új vagyok ebben a menekülősdiben, de mi lenne ha keresnék egy ablakot és azon át a szabadba jutva az elsődleges célunk a legközelebbi kerítés vagy kapu lenne?

#126 2011-06-12 08:17:10
Serena Davidson
Kissé oldalra hajtottam a fejemet, nagyon nem tetszett ez az egész nekem. Nem tudtam semmit sem kiszagolni a pubi felől, ami pedig egyet kellett, hogy jelentsen, vagy ő maga is elhiszi, amit mond és így ver át minket azzal, amit mond. Vagy pedig a szomorú tény, hogy tényleg az igazat mondja és akkor igencsak át kellene értékelni, hogy tényleg a jó oldalon állunk-e vagy pedig nem. Mert odahaza pontosan az ellentétét mondták az öreg szivarról, mint, amit ő mutat nekünk. Lehetséges lenen, hogy csak amiatt, mert utálták és amilyen régen volt?
- Az igazat mondja – súgtam halkan a többieknek. – Eddig nem hazudott semmiben…
De legalább Zyro is közbeszólt, végre teszi, amit egy vezetőnek tennie kell. De Rachel szavaira megérkezett a telepata nő is, aki máris… telepaták. Végül bájos mosollyal fordultam vissza Magnus felé.
- Akkor most már távozhatunk pubi? – kérdeztem. – Azt hiszem lassan úgyis a kérdezz-felelek végére érünk!
Mert már igen nehéz volt, hogy visszafogjam magam és ne erővel kezdjek elindulni kifelé, vagyis Vic-ért. Mentem volna erről a helyről elfele, kirázott a hideg az öregtől ugyanis.


#127 2011-06-12 08:49:57
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:30; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Rachel mutatványára nem kapott szóbeli választ csak egy igen éles és erős fájdalmat, ami belehasított a fejébe. Ahogyan az arcán ez meglátszott most Emily volt az, aki elmosolyodott az egészen. Magnus közben Zyro felé fordult és barátságosan mosolygott a fél kree fiúra.
- Már kezdtem azt hinni, hogy nem tudsz beszélni – mondta. – Én próbáltam velük kapcsolatba lépni, de ők hallani sem akarnak rólam. Próbáltam már csak Victoria miatt is, de semmi. Még az elküldött leveleket, ajándékokat is bontatlanul küldték vissza. De ennek hamarosan vége. Pár perc és nem lesz jelentősége.
Lorna kérdésére bólintott.
- Hozzák fel az unokámat – mondta. – Utána, mint említettem távozhattok, immáron egy szép új világba.


2045. augusztus 16. 06:30; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

Odakint a kameráknál Freydis már állt volna neki annak, hogy kisüsse a kamerákat, amikor Manó vállalkozott arra, hogy elfordítja őket, amiket a képességének hála könnyedén meg is tudott tenni, ezt még kétszer kellett a csapatnak eljátszania, őrökkel szerencsére nem találkoztak, őket könnyedén ki lehetett kerülni annak hála, hogy jól belátható volt az egész hely. És végül megérkeztek a főépület oldalsó szárnyához, ahol az ablakban három személyt vettek észre a földszinten. Két ismeretlen fiatal férfit és közöttük pedig Victoria-t. A négyesnek egyáltalán nem tűnt úgy, mintha fogoly lenne, sokkal inkább, szökni akarnak.

- Egyetértek Yusuf-al – mondta Victoria. – Egy ablakon át a szállások felől ki a szabadba sokkal jobb, mint a főbejárat.
Így a hármas a szállások felé vette az irányt. Egyelőre nem jutottak messzire, mert a folyosó végén hatalmas üvegfal látszott, azon kinézve pedig négy fő közeledett. Hármat mindenki könnyedén felismerhetett, az ifjú Bosszú Angyalok tagjai voltak, és velük egy félig néger fiú. Úgy tűnt, hogy ők is észrevették a hármast, akinek pedig nem igazán volt nyugtuk, sem pihenésnyi idejük, ugyanis nem sokkal előttük az egyik ajtó kinyílt és valaki készült kilpni rajta.


#128 2011-06-12 14:31:42
Tao
Magneto válaszára a fejemet ingatom, és azon gondolkodom, vajon tudja-e, hogy butaságot mond, egyszerűen hazudik, vagy tényleg nem érti a dolgot.Index
-Tudod, az, hogy nem válaszoltak a levelekre, és nem álltak veled szóba, már az is egy módja a válasznak, azt fejezték ki, hogy hallani sem akarnak az egész tervedről, nem egyeznek bele, és annyira haragszanak rád, hogy nem akarnak veled találkozni talán soha többet, de legalábbis addig, amíg így gondolkodsz emberek és mutánsok kapcsolatáról, és a világ dolgairól. Ezt nyilván te is tudod. Ennek ellenére raboltad el az unokádat. Mégis úgy próbálod beállítani a helyzetet, mintha te lennél az áldozat. De minket nem kell győzködnöd, mi nem fogunk neked hinni, annak viszont örülünk ha tényleg elengedsz minket. Hagyjuk a hazudozást, és ugorjunk akkor ehhez a részhez inkább! - Nyugodt hangon beszélek vele, ahogy ő is beszélt, hiszen nem veszekszünk, még vitáról sincs szó, csak egyszerűen beszélgetünk. Most pedig, ha minden igaz, mindjárt előjön Victoria, és elmehetünk, de nem ártana, ha a többiek is előkerülnének.


#129 2011-06-12 15:31:54
Tyler
Na nem ülök én itt, ki tudja mi történik a többiekkel míg mi itt totojázunk, meg ötletelgetünk. A falhoz simulok és beleolvadok, majd a kamerához sietek. Óvatosan megfogom a kamerát, és elfordítom, majd bólintok a többieknek, hogy mehetnek. Legalább nem álldogálnak tovább hanem jönnek. Ezt még kétszer eljátsszuk a maradék kamerákkal, s simán átjutottunk. Az őröket simán kikerüljük, már-már kezdek örülni is, hogy ennyire könnyen megy minden. Aztán hirtelen összefutunk Vic-el, meg két másik alakkal.
Ennyit a felmentő seregről, megszökött nélkülünk is. Legalábbis nagyon úgy tűnik, integetek neki, majd egy gyors mozdulattal, az ablak melletti falba olvadok, ahogy mellettünk nyílik kifelé az ajtó. Pedig eddig olyan simán ment minden. Azt hiszem a rejtőzködés mellett maradok, s meg látom mi is lesz ebből.


#130 2011-06-12 16:53:44
Quentine Constantine
A telepata nő nem veszi jó néven a kekeckedést - tényleg harap. A fejemhez kapok, és leolvad az arccomról a mosoly. Erősebb és tapasztaltabb, mint én, ez kétségtelen, nem tudok visszavágni, csak próbálom megvédeni az elmémet. Zyro közben beszélget Magentoval, de ahogy elnézem, próbálja rövidre zárni a beszélgetést, mert a végén még ő is kijönne a béketűréséből Magneto sok hazugsága, álszent dumája, és demagóg baromságai miatt. A lényeg, hogy azt mondja, Victoria mindjárt előkerül, és ha hihetünk Magnetonak, nem lesz semmi baja. De tényleg mutánst csinált belőle? Egyáltalán képes erre? Lehetséges ez? Még sosem hallottam arról, hogy valaki emberből mutánst csinál, persze van szándékos mutálás, meg szuper szérumok, de mégis hogyan lehetséges, hogy valaki valódi mutánssá váljon? Gyanús, nem hinném, hogy biztonságos a dolog, inkább mintha kísérleti nyúlnak használná az unokáját. Ha sikerül, mutáns lesz, ha nem, úgy sem kár érte, hisz ember volt. Nem túl jó kilátások... Egyelőre inkább csak türelmesen várok, a többiek sem szeretnék, ha nagyon jártatnám a szám, azt hiszem.


#131 2011-06-12 21:33:25
Henry White
Manó dönti el végül a kérdést, s szerencsére nem lesz rossz vége a dolognak. Míg ő ügyesen elforgatja a kamerákat, átsurranunk alattuk. Őröket, azt a párat sikerül kikerülünk. Így észrevétlenül, eljutunk a főépület sarkáig. Hirtelen Vic-t pillantom meg, két ismeretlennel egyetemben. Nos úgy tűnik, ő sem ült a babérjain eddig, máris sikeresen megszökött. Ráadásul társakat is szerzett magának. Már épp intenék a többieknek, mikor a mellettünk lévő ajtó hirtelen nyílni kezd, léptek hallatszanak. Valaki épp kijönni készül az épületből. Manó máris elrejtőzött, megragadva a többieket, megpróbálok gyorsan az épület sarka mögé bújni, mielőtt az illető még meglátna itt minket. Talán lesz elég időnk arra, hogy fedezékbe jussunk.


#132 2011-06-15 12:59:55
Bishop
A többieknek érdemes volt elmondani a helyzetet, ugyanis ők úgy gondolták a szállásoknál egyszerűbb kijutni. Ezért oda mentünk, hamarosan megláttunk négy személyt.
~ Bosszú angyalok! Mit is mondott Victoria... ő is az, tehát ezek érte jöttek megmenteni. Kiváló! Na de hogy jutunk ki észrevétlen.
És ekkor nyílik az egyik ajtó, valaki ki akar lépni, képességemmel, megpróbálok azonnal az ajtó előtt teremni, hogy meglephessem azt aki éppen ki akar jönni. Először csak útját állom, lehetőleg úgy, hogy ne lássa kik vannak mögöttem, és várok mit akar, persze azért kardom is készen áll.


#133 2011-06-17 09:55:54
Serena Davidson
Valami itt bűzlött, átkozottul, a pubi mégis milyen szebb világról beszél és milyen izéről, hogy hamarosan, percek múlva mindennek jelentősége sem lesz? Idegesen mocorogtam a helyemen, a többiek pedig még mindig Victoria-nál maradtak le, valami nem tetszett itt. mintha ez nem is róla szólna, túlságosan is könnyen engedi el az unokáját, mintha nem is érdekelné. Ha érdekelné, akkor nem engedné csak úgy, el, ahogyan most teszi ebben a percben.
- Ez nem is Vic-ről szól nem igaz pubi? – kérdeztem morogva. – Mire megy ki a játék? Mi az, hogy minket elenged és őt is? Milyen szép új világ? És miért nincs jelentősége annak, amiről beszélünk?
Ennyi kérdést talán még életemben nem tettem fel valamiről, most pedig egyszerre hadarok le neki ennyit. Idegesen néztem az ajtó irányába, amikor elindulnak Vic-ért, hogy felhozzák. Korábban úgy tudtam, hogy már voltak tervei arra, hogy mutánssá változtasson valakit, de az balsiker volt. mit akarhatott most?


#134 2011-06-17 11:09:03
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:35; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

- Megtörtént nagyuram – nézett fel a telepata nő. – Az egész világon mindenhol sikeresen.
Magneto elégedetten mosolyogva bólintott ezekre a szavakra. Zyro szavaira még mindig viszonylag kedvesen, de immáron lesajnálóan mosolyogva csóválja a fejét. Azonban Lorna szavaira immáron sokkal gonoszabb mosoly jelent meg az ajkain.
- Győztem – jelentette ki elégedetten. – Igaz úgy akartam, hogy minden Bosszú Angyal itt legyen, de csak a fiatalok jöttek el. Igen, az unokám nem volt fontos, csak arra kellett, hogy itt legyetek, hogy lássátok a végső győzelmet, amikor a világ egy teljesen új korszakba lép! Egy olyanba, amikor csak mutánsok élnek rajta. Néhány óra csupán és nem marad a Földön egyetlen ember sem!
Max Evans volt, aki a gyors sebességével rohant be a helységbe, ő volt az ugyanis, aki elment Victoria-ért.
- Miller eltűnt! – mondta.
Ebben a pillanatban szólaltak meg a riadók az épületben.


2045. augusztus 16. 06:35; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

A kintiek még kint voltak az üvegablakon kívül, így ők könnyedén le tudták húzni a fejüket, vagy néhány lépést odébb tudtak állni, vagy éppen a falba olvadtak, így őket most már bentről nem is lehetett látni és teljesen biztonságban voltak odakint, ami persze sajnos a bentiekről nem volt elmondható.
Az ajtó teljesen kinyílt és egy fiatalabb pár lépett ki rajta volna ki rajta, egyenesen arra fordulva, ahol Andrew, Yusuf és Vic álltak. Igaz Andrew próbált úgy állni, hogy ne vegyék észre a két menekülőt, de az út sajnos pontosan feléjük fog tartani, ha egyszer kijönnek. Így most a fiú ott állt a kissé értetlen párral szemben. Miközben Vic próbálta kissé hátrébb húzni Yusuf-ot, hogy ne vegyék észre őket.
- Hát te? – kérdezte a lány Andrew-t. – Szeretnénk reggelizni menni, ha kiengednél minket.
És ebben a pillanatban szólalt meg a riadó az egész épületben, és most már mind a ketten próbálták erővel eltávolítani Andrew-t az ajtóból. A kintiek is hallják a riadót és láthatják azt is, ami történik.


2045. augusztus 16. 06:35; szerda hajnal – Vadföldi idő szerint
Szerte a világon:

Magneto pillanatokkal korábban Vadföldi palotájában mondta ki hangosan a ifjú Bosszú Angyalainak három tagjának, hogy hamarosan nem számít, hogy ki akar mutáns lenni és ki nem. A végső bosszúra ennyit kellett várni, hogy Megneto álma végre beteljesedjen, hogy a teljes világon csak mutánsok éljenek, olyan mutánsok, akik neki és csak neki engedelmeskednek. Végre az emberiség egy új evolúciós fokra léphet, amit eddig mindenki mindig meg akart akadályozni, de most nem lesz rá esélyük. Túlságosan is sokat készült erre Magneto és a legjobb figyelemelterelés is megtörtént. Noha nem sikerült az eredeti Angyalokat is idecsalni, de az eredmény is több lett, mint a várt siker. Ki sem kellett adnia a parancsot, hiszen a világon szerte elhelyezett gépek mind egyszerre léptek működésbe és indítottak be egy olyan folyamatot, aminek talán beláthatatlan következményei lesznek.
Egyszer már megbukott a tervvel, most nem bízta a véletlenre, éveken át tesztelték a vírust, amit most a világ ivóvízkészletébe, élelmiszereibe és magába a levegőbe bocsátanak ki. Egy vírus, aminek a következményeit és mellékhatásait nem tudja senki, egy vírus, aminek nincs ellenszere. A terv végrehajtásától kezdve pedig minden ember sorsa megvolt pecsételve, hiszen néhány nap múlva már mindenki meg lesz fertőzve vele és Magneto fogja uralni a teljes világot…

Egyiptom:
Hatalmas robbanás rázta meg a Gizai fennsíkot szinte teljesen egy időben azzal, hogy Magneto vírusa hatni kezdett. Az első mellékhatás máris megtörtént, egy beláthatatlan következmény. A romok és por közül pedig egy hatalmas alak lépett ki, Apokalipszis a mutánsok istene feltámadt holtából.



#135 2011-06-17 11:31:32
Tao
Lorna kérdéseire én is elgondolkodom, eddig nem tűnt fel ez a különös megfogalmazás, csak így kiemelve hangzik furcsán. Magneto válaszából viszont sokkal rosszabb dolgok derülnek ki, mint amik nálam számításba jöttek. Ami azt illeti, nem igazán értem, hogy mit csinált, legalábbis nem pontosan. Nem lesz több ember... Megöli őket? Mindenkit átváltoztat? Alapvetően nem értem, miért jó ez neki, hiszen mind dühösek lesznek rá, akik nem akartak mutánsok lenni, és ellene fordulnak, nem igaz? Azt állítja, mindenki engedelmeskedni fog neki... Ez is együtt jár az átváltoztatással? Egyúttal agymosást is végez rajtuk? De hogyan tudná ezt egyszerre több milliárd emberen véghez vinni? Valószínűtlennek tűnik ez az egész. Összezavarodva nézek Lornára majd Rachelre, hátha ők tudnak valamit, de a következő pillanatban jön is a hír, amire Magneto sem számított, hiába tervezett el mindent. Victoria kiszabadult, úgy tűnik, megfordultak a szerepek, és mégis mi vontuk el Magneto figyelmét, amíg a többiek segítette Victoriának. Akárhogy is, most nekünk is el kéne innen tűnnünk, talán most támad majd némi fejetlenség a nem várt fejlemények miatt.
-Úgy látom, nem minden alakul a terveid szerint... - Jegyzem meg Magnetonak, és figyelem az itt lévő mutánsokat, vajon nyílik-e lehetőség szökésre.


#136 2011-06-17 12:08:02
Quentine Constantine
Szóval erre megy ki a játék, mindenkiből mutáns lesz, és mindezt úgy leplezte, hogy elrabolta az unokáját, így eszünkbe sem jut, és lehetőségünk sincs megállítani a tervében, mert azzal vagyunk elfoglalva, hogy Victoriát kiszabadítsuk. Ha viszont mindenkit képes átváltoztatni, akkor nincs jelentősége, hogy hol van Victoria.
-Szóval azért vagyunk itt, mert egyszerűen éhezik a hatalomra és az elismerésre... Én mondtam, hogy beteg - jegyzem meg flegmán, de közben fejben már egész máshol járok: Victoriát kutatom.
Először a palota környékére igyekszem kiterjeszteni a tudatomat, hogy megtálaljam őt, aztán egyre távolabb amíg csak tudom. Nem akarok vele kapcsolatba lépni, ahhoz közelebb kéne lennie, elég most, ha megtudom, merre megy, hogy ha kijutunk innen, akkor tudjam, merre keressük majd. Remélem a kutakodás közben rátalálok Freydisékre is, ha jól sejtem, ők segítettek Victoriának a szökésben, amíg mi itt bájcseverésztünk.
~Meg kéne lépni, amíg nem késő, és együtt visszamenni a dzsungelbe.~ Üzenem végül a többieknek, hátha ők közben tudnak valami jó alkalmat teremteni a szökésünkhöz.


#137 2011-06-17 14:15:47
Bishop
Oda pattanok az ajtó elé, ketten is ki akartak jönni, így nehezebb a dolgom. Próbálom visszatartani őket, amíg a többiek csinálnak valamit. Már válaszolnék is a kérdésre, amikor meghallom a riadót.
~ Szóval rájöttek! Jajj de nem lesz ez így jó!
Megpróbálom még erőből visszatartani őket, vagy ha lehet rájuk próbálom csapni az ajtót, azután bezárni, vagy becsukni. Közben azért hátra szólok.
- Gondolom egyértelmű, hogy futás!
Aztán meglátom, hogy a többiek mit tesznek, remélem valami okosat és okosan, mert nem hiszem, hogy sokáig tarthatom vissza ezt a kettőt, főleg ha erősítés is jön. Már pedig hamar jönni fog mert a szállásoknál vagyunk.


#138 2011-06-17 16:58:12
Tyler
Végül is az elrejtőzéshez, nem kellett volna beolvadni a falba, de így legalább könnyebben tudok majd akcióba lépni ha szükséges. a többiek az ablaknál kuporognak, míg benn az egyik kölyök a kilépők előtt toporog. Nyilván felakarná tartani őket, míg Vic, meg a másik elrejtőzik. Hát nem sok sikerrel, az egyszer biztos. Erre meg még a rádió, ja nem riadó is megszólal. Szabályosan lökdösődnek az ajtóban.
Na jó ez már kezd röhejes lenni. Nem tudom Freydis és Freyr mit terveznek, de nekem ebből elegem van. A padlóban simán megpróbálok a hátuk mögé kerülni, majd előbukkanva, acéllal bevont kézzel leütni a párocskát.


#139 2011-06-17 17:14:16
Henry White
Az ablak alá guggolok, mintha egy rossz gyerek lennék, aki lebukott mikor rosszat tett. Próbálok valahogy úgy helyezkedni, hogy azért valamennyit lássak a benn történtekből. A Vic-el lévő egyik fiú segíteni próbál rajtuk, azzal hogy feltartja a két kilépőt. De nem igazán mozdulnak el, s végül a riasztó is megszólalt. Több mint valószínű, hogy felfedezték Victoria szökését. Manót pillantom meg a két lökdösődő alak mögött. Felpattanok és Fagyharanggal bezúzom az üveget, figyelemelterelésként, hogy Manó sikerrel leüthesse a párost. Esetleg egy-két víz sugárral próbálom leteríteni őket, ha Manó elhibázná.
-Gyerünk, kifelé onnan! Nincs több időnk....-Kiálltok rá a hármasra, akik még mindig a folyosón álldogálnak.


#140 2011-06-18 09:29:03
Serena Davidson
Oké pubik, azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket nem kellett volna soha, de soha sem feltennem! Nyeltem egyet, amikor Magneto válaszolni kezdett, már csak azt nem tudom, hogy miként akarta mindazt elérni, amit mondott. Egy dolog, hogy mutánssá próbál változtatni mindenkit, de akkor a mutánsok megölik érte. Mármint, az emberek, rasszisták, akik még mindig utálnak minket. Parancsolni nekik? Én is kissé zavartan néztem a többiekre, és találkozott a tekintetem az úgyszintén zavart Zyro-val. Ám ekkor még a riasztók is megszólaltak és Rachel hangját hallottam a fejemben. Teljesen egyetértettem vele, jó lett volna erről a helyről meglépni egyszer és mindenkorra. Csak sajnos a srác, aki hozta a híreket speedster, legalább is eddig nagyon úgy tűnt, akkor még itt voltak a jómadarak, akik behoztak minket, illetve a telepata nő és a főpubi Magento személyében. Rajta páncél és vért, amit nem lenne könnyű karmokkal átvinni. Azonban a telepatát lenne célszerű leütni, mert ő könnyedén elintézhet minket egymaga, így a nőt figyelem, és ha a úgy tűnik, hogy a figyelme lankad, akkor vetem rá magam, remélve, hogy a többiek is mozdulnak utána.


#141 2011-06-18 21:27:29
Pacifista
- Idegen épületben nem futok...nem éri meg. - mondja Yusuf és már vesz is elő az egyik titánból készült vesszejét. Finoman megérinti a hegyét. ~ Vídia, azaz ipari gyémánt...akkor csináljunk felfordulást... ~ elmosolyodik miközben keze siklik a levegőben és már az idegen is nyugszik a vessző. Játszi könnyedséggel húzza hátra a húrt, majd a velük szemben lévő üvegfalra céloz. ~ Sokan nem tudják, de az üveg valójában átmenet a folyékony és a szilárd halmazállapot között. Folyton mozgásban van. Folyik, fentről lefelé. Középen pedig...rendre sebezhetőbb, mint máshol. ~ A régen tanult elmélet a másodperc egy tört része alatt fut végig az agyán.
- Tessenek vigyázni. Ez nagyot fog szólni... - mondja, majd elengedi az ipari gyémánt-ként emlegetett fejjel ellátott nyílvesszejét az üvegfal vélhető leggyengébb pontjára. Amint elhagyta a toll vonala az íj húrját, már nyúlt is a következő vesszőért, aminek a hegye már "csak" acélból van. Ezzel mások a tervei, mert nagyon reméli, hogy az üvegfal összeomlik.

Ha van ideje kilőni a második vesszőt, akkor azt az érkezők ajtaja felé ereszti el, azért vigyázva arra, hogy ne találja el Ramirezt. Terve szerint a vesszővel ki tudja ékelni az ajtót...


#142 2011-06-20 16:33:06
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:35; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

A benti csoport tagjai közül úgy tűnt, hogy mindenki valóban úgy gondolta, hogy ideje lenne annak, hogy eltűnjenek innen. Rachel keresni kezdte Victoria és Freydis tudatát a közelben, és meg is találta a két lány egymás közelében volt, ugyanazon a szinten, ahol most ő, csak éppen a palota teljesen ellentétes oldalán. Ha a többieket is nézte, akkor ott voltak ők is és még néhány idegen tudat is, akiket nem tudtál beazonosítani. Magneto túlságosan nem zavartatta magát amiatt, hogy az unokája szökni készül, láthatóan nem is különösebben érdekelte.
- Nem számít – mondta. – Így nem steril környezetben lesz mutáns, hanem azzal, hogy kimegy innen. kísérjétek ki őket a szigetünkről.
Vette még oda a bent tartózkodó csapatnak, akik behoztak titeket, majd királyi módon a sisakját felvéve elindult kifelé a trónteremből Emily-vel együtt, így Lorna-nak nincs esélye őt megtámadni. Azok, akik behoztak titeket pedig a holmitokat még leszórták vissza elétek a földre, hogy hozzátok, amit akartok, majd közrefogva a hármast indulnak veletek a palota főbejáratához.


2045. augusztus 16. 06:35; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

A csapat egymástól függetlenül kezdett cselekedni, de igen jól összehangolva. Yusuf és Freyr azonnal az üvegablakot vették célba. Freyr lefagyasztotta azt, míg Yusuf egy nyílvesszővel lőtte keresztül a megfagyott üveget, ami végigrepedt teljesen, végül Freydis segített rá némi villámmal és az egész betört. Most már szabad volt teljesen az út kifelé a szabadba. Ramirez bevágta az ajtót a bent levőkre, Vic indult kifelé a törött ablakhoz, és volt idő még egy nyilat ellőni, amivel sikerült is az ajtót beékelni. Ami viszont a következő pillanatban kicsapódott és darabokban „robbant” bele Andrew arcába, aki emiatt a falhoz csapódott volna, ha Vic nem kapja el. Az ajtóban pedig egy leginkább félig dinoszauruszhoz hasonlító fiú állt, az előbb még embernek látta Andrew.



Ő lépett ki a folyosóra, elállva a menekülési utat. Ekkor jelent meg a talajból Manó, hogy lecsapja az egyedül ott maradt lányt, de az abban a pillanatban, ahogyan Manó megjelent anélkül, hogy hátranézett volna rúgott a fiú felé, akit sikeresen ágyékon rúgott, a fémbőre sem védte meg. Ekkor a lány is hátrafordult és a ruhája, illetve a bőre változott fémmé a mozdulat közben, majd lendítette a lábát, hogy fejbe rúgja Manót.


#143 2011-06-20 23:45:51
Pacifista
- الفضلات المقدسة! - szalad ki a száján amikor meglátja új ellenfelüket. - أنا آسف يا إلهي. - próbált javítani valamit a helyzetén istene előtt, de már nyúlt is egy újabb vesszőért, amit az idegre helyezett. Gyakorlott mozdulatokkal húzta hátra az ideget. A kiakadás pillanatától kezdve már nem kellett akkora erőt kifejtenie. Gyorsan célzott és már útjára is engedte a vesszőt az előtörő förmedvény felé.


#144 2011-06-21 10:30:49
Tyler
Húha, be indult itt az élet ahogy látom. Freyr az ablakokat töri széjjel-legalább ő is csinál valamit-a többiek meg végre rájöttek, hogy nem csak a folyosón kéne ácsorogni, hanem ideje lenne lelépni. Még azt mondják az én felfogásom komolytalan. Erről ennyit. Éppen kiemelkedek, hogy lecsapjam a lányt, mikor az nemes egyszerűséggel ágyékon rúg, de úgy, hogy még a fémbőrömön keresztül is megérzem. Felkiáltok részben a meglepetéstől, részben mert tökön rúgtak ugyebár. Ami nem kellemes egy érzés.
A lány újra rúgna, próbálok figyelmen kívül hagyni az értékes, és sajgó testrészemet és oldalra kifordulva elkerülni a fejbe rúgást. Majd folytatva a mozdulatot, gyomron rúgni a lányt, a titán fémbőrömmel. Ha nem sikerül akkor elkerülöm a rúgást és hátrébb ugrok, távolságot tartva a lánytól.


#145 2011-06-21 11:06:53
Henry White
Az ablakot sikerül betörnünk, egy gyors menekülési út vonalat csinálva. Ezzel semmi baj sem lenne, míg bentről ki nem törnek, s ránk nem támadnak. Manó a lánnyal keveredik közelharcba, míg egy dinoszaurusz kinézető mutáns, a Victoriával együtt menekülő fiúra ront. Nem maradhatunk túl sokáig itt, különben még többen jönnek majd. Akármennyire is képzettek vagyunk, a túl erő ellen semmi esélyünk. Varázsolni kezdek, szellem ködöt idézek, s megpróbálom a lány és a fiút beburkolni vele, vagy legalább úgy megérinteni őket a köddel, hogy a többiek ne kerüljenek bele. Talán elég lesz ahhoz, hogy rövid időre összezavarodjanak, és le tudjunk lépni. Mielőtt az egész város a nyakunkba szakadna.


#146 2011-06-22 18:03:30
Tao
Már épp készülök valami támadást indítani, de Magneto egyáltalán nem úgy tűnik, hogy szeretné ezt kiprovokálni, sőt, egyszerűen elenged minket. Egy pár pillanatig csapdát sejtve figyelem őt, de úgy tűnik, tényleg ennyi az egész. Ezúttal ő nyert, minden pontosan úgy történt, ahogy ő akarta, idejöttünk, ahogy várta, Victoria és az összes ember pedig... Nos, nem is tudom, talán mutánsok lettek, talán rosszabb.
Akárhogyis, mára ennek az akciónak vége, és ez a legjobb, ami történhet, mert nem tudnánk komoly veszteségek nélkül megúszni, ha harcolnunk kéne - kétlem, hogy akárhogy meg tudnánk úszni.
-Jól van... Elmegyünk! - Szólok a többieknek is, ha esetleg Rachelben még mindig lenne egy kis odaszólhatnék, és a holmijaimat összeszedve már indulok is kifelé.
-Hol vannak a többiek? Őket is idehozzátok? - Kérdem az egyik mutánst, aki kikísér minket. Be kell vallanom, nem pont így képzeltem az akciót.


#147 2011-06-22 18:18:08
Quentine Constantine
Megvan Vic és Freydis is, meg a többiek, Lorna meg már látom, hogy neki akarna támadni a telepatának - hamvába holt ötlet, a telepata is tudja jól -, de háta az égnek, nincs rá szükség. Oké, lássuk be, totál nincs esélyünk ezek ellen, akkor se lenne, ha bekötnénk Magneto szemét, és levágnánk a speedster egyik lábát. Visszatérve, legalább a többiek is a közelben vannak. Amúgy nem teljesen értem, hogy Magneto miért akarta, hogy itt legyünk, nem nagyon volt itt mit látni, semminek nem lettünk tanui, még csak az sem derült ki, hogy működik-e a cucc, amit használt, csak pofázott itt hosszasan. Szóval ilyen alapon simán lehet, hogy valójában semmi sem történt. Meg aztán ott a szuperkatona szérum, lehet hogy az immunissá teszi Vic szervezetét.
Akárhogy is, felszedem a cuccaimat, és üzenek Victoriának.
~Zyroval és Lornával itt vagyunk az épület túlsó felénél, Magneto épp most engedett el minket, gyertek ti is ide.~ Az üzenet után még egy ideig figyelem Vic elméjét, hátha akar válaszolni.


#148 2011-06-25 09:24:15
Serena Davidson
Úgy tűnt, hogy a pubi elenged minket és ebben nem hazudott. Sőt, a felszerelésünket is visszaadja. Nem volt sok minden, ami ne veszhetett volna kárba, így igazából csak Vic pajzsát veszem fel a földről, ha Zyro nem tette meg. A többiek, ők egy igen jó kérdés volt, főleg, mert ki tudja, hogy merre lehetnek. Rachel-re néztem kérdőn, de egyelőre nem kaptam tőle semmilyen üzenetet, hogy merre lehetnek. Zyro parancsára bólintottam, majd a kísérőink igencsak „kellemes” társaságában indulok el kifelé és még egyszer vicsorgok Magneto hátába. Kár, hogy nem tudtam átadni azt, amit akartam volna. Igazából egy remek kérdésem van, vajon mit fog az őrség tenni, ha meglát egy menekülő embert? Igazából kettőt, mert Freyr sem mutáns, és ha már itt tartunk egy asgardi is volt velük.
- Hát örvendtem a találkozásnak pubi! – néztem még búcsúzóul Magneto-ra. – Legközelebb átadom, amit apa üzent…
Akkor az adamantium erősítés egyelőre elfelejtve, majd ha ez az alak végre felfordult, csak utána.


#149 2011-06-25 10:26:23
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:40; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

Yusuf lőtt a mutáns fiú pedig nem is erőlködött azért, hogy kitérjen a támadás elől, mindössze egy olyan felét mutatta a nyílvessző irányába, amelyiken már történt változás. A nyíl pedig beleállt a fiú vállába, de nem olyan mélyen, mint kellett volna. Azon a helyen már jócskán ellenállóbb volt, mint egy sima ember.
A mutáns a közelében álló Vic-re és Andrew-ra támadt, a lány pedig oldalra ugrott és rántotta magával a fiút, így egyelőre nem tudta őket elérni.
Odabent a harc tovább folyt és Ethan el tudta kerülni a rúgást, és sikeresen bevinni a sajátját a lány gyomrába. Azonban ez sajnos nem a várt hatást hozta, hanem egészen mást. A két fémfelület koppanása még megvolt, de nem a lány tántorodott hátra, vagy jajdult fel, hanem Manó lábába hasított a fájdalom a mutatványa után, keményebb volt a lány, mint az acél. És ekkor megragadta a fiút és hajította ki az ablakon egy lendítéssel.
Freyr eltereléssel próbálkozott azonban a varázslata nem jött létre, nem történt semmi, és ebben a pillanatban Freyr, Yusuf és Vic térdre rogytak, mind hármójuk egész testébe éles fájdalom hasított.


2045. augusztus 16. 06:40; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Magneto még egyszer hátrafordult Zyro kérdésére és csak megvonta a vállát.
- Nem – mondta. – Ők, ha tudnak jussanak ki élve. Akik nem mutánsok, azok oldják meg önerőből.
Ezzel el is tűnt a szemetek alól. Rachel pedig pillanatokkal később, hogy feltette a kérdést már választ is kapott, bár kissé ügyetlenül, hiszen Vic nem tartozott azok közé, akik olyan nagyon kommunikáltak volna telepatákkal.
– Hallasz? – kérdezte a lány. – Negatív, támadás alatt állunk… ez mi? Valami törté…
Itt Rachel töménytelen fájdalmat érezhetett a lány irányából. A hármast pedig ekkora kísérték ki a főbejárathoz, a kísérők pedig ott maradtak a helyükön és a kapuban levő két őr vette át a kísérést és lökdösve kezdték a hármast a elvezetni az épülettől.


#150 2011-06-25 12:48:13
Tyler
-Ez fájt ám....mi a fenéből vagy te?!-
Kérdezem felháborodva a rúgás után, miután a fájdalom bele robban a lábamba. Meg kell hagynom, kissé meglepődtem ezen. Nem sok olyan dologgal találkoztam, ami keményebb lenne a fémbőrömnél. Ezen túl sokat nem is gondolkodhatok, máris repülök kifelé az ablakon. Van annyi lélekjelenlétem és kiképzés a hátam mögött, hogy megpróbáljak az ablak felső peremébe megkapaszkodni, ha kell a beolvadási képességemmel is rásegítek. A lendületet kihasználva, kapaszkodva visszalendítem magam és a lányra ugarnék páros lábbal a mellkasára, az adamantium bőrömmel fedve. Persze ez csak akkor megy ha megtudok kapaszkodni. Közben hallom és látom hogy a többiek összegörnyedve rosszul lesznek. Mi a jó fene folyik itt.

#151 2011-06-25 14:16:49
Henry White
Manó lefoglalja a lányt, míg Vic és a másik kettő a fiúval harcolnak. Próbálom minél előbb létrehozni a varázslatot, de nem megy.
-Miért....-
Nyögöm ki, mikor hirtelen fájdalom hasít az egész testembe. A hirtelen jött hullám ledönt a lábamról, térdre rogyok. A varázslat szálai kicsúsznak az irányításom alól. Hallom Victoriát és a többieket is. Ők is rosszul lettek. Megpróbálok körülnézni, hátha egy újabb mutáns jelent meg, de a fájdalomtól nem tudok szinte megmozdulni sem. Kétségbeesésembe az új képességemhez próbálok folyamodni, megpróbálom meggyógyítani magam. Habár iszonyatosan nehéz koncentrálnom, valószínűleg nem fog sikerülni. Mi történik velünk....


#152 2011-06-26 21:16:23
Bishop
Egy pillanat alatt minden megváltozik, az ablakot kitörik, amíg én az ajtót bevágom, ezután az ajtó kirobban, és majdnem hátra esek, szerencsére elkapnak, a többiek is mind aktivizálják magukat, kitör a káosz. Hamarosan egy csata közepén állok, kinézek magamnak valakit, méghozzá a dino srácot, ő tűnik "szimpatikusnak". Közben vannak akik földre rogynak, segítenék nekik ha tudnék, de jelenleg azzal teszem a legtöbbet, ha megvédem őket, az ellenségtől.
~ Na jól van... táncoljunk!
Megpróbálok kitérni az esetleges csapások elől, majd ezután kardjaim segítségével ha lehet a dino srácot legyőzni, főleg a végtagjait célzom, megpróbálom tehetetlenné tenni. Persze figyelek, hogy mások, se menjenek a többiek közelébe. Ahogy tudok harcolok és reménykedem benne, van aki kivigye a többieket.


#153 2011-06-27 17:18:49
Tao
Magneto nem túl bőbeszédű immáron, és nem is segítőkész, a társaink még mindig itt vannak valahol, és meg kell őket találnunk. Remélem visszaindulnak mielőbb a dzsungelbe, ahonnan jöttünk, ott már a vadember és az erdő megvédene minket. De ahhoz még el is kell jutni odáig, ami nem biztos, hogy könnyű lesz.
-Freydis! - Szólok az adóvevőbe. - Hallasz engem? Vissza kell indulnunk a dzsungelbe, akárhol is vagytok, induljatok a dzsungelhez minél előbb. Vétel.
Az üzenet után még várom, hogy válaszoljanak, de nincs lehetőségünk arra, hogy ellenkezzünk, közben haladnunk kell, mert az őrök már kifelé tessékelnek minket, és semmiképp sem provokálhatunk harcot. Még egy kislány is leterítette a csapatot, nincs értelme harcolni. A többiekre nézek kérdően, és reménykedem, hogy Freydis meghallotta az üzenetet, a többiekkel egy helyen van, és úgy tesz, ahogy mondtam. Meg egy válasz sem jönne rosszul.


#154 2011-06-27 17:29:12
Quentine Constantine
Nem túl bíztató, amit Victoriától hallok, úgy tűnik, rajtuk ütött valaki, de vajon kicsoda? Magneto nem akarja, hogy megtámadják vagy megöljék az unokáját, és amikor azt mondta, hogy jussanak ki a többiek, nem hinném, hogy úgy értette, hogy közben az egész várost rájuk uszítja.
Zyro üzenete felesleges, de ezt ő még tudja, oké, hagyjuk ezt az információs háborút.
-Nem fognak tudni egyhamar odamenni, valaki megtámadta őket - közben a hátamat bökdöső mutánsokra vicsorgok, és morgok, mint valami féke vesztett öleb, bár ez inkább passzol Lornához, akit ha mégegyszer megböknek, széttépi az őröket. Ja, bírom a barátnőmet.
-Na mi a terv, főnök? Elsétálunk és reménykedünk, hogy Vic és a többiek is meglépnek, vagy...
Nem folytatom, és igazából nem is Zyrotól várom a választ, aki olyan mamlasz, mint egy hat napos vizihulla, inkább Lornára tekintek, aki talán nem annyira megfontolt, de legalább döntést hoz, amikor kell. Például azt a döntést, hogy leszereljük a mögöttünk álló nehézfiúkat, és elindulunk Victoriáért. Elég egy apró bólintás, egy jel, és már kapom is elő a szárnyaimat, hogy a magasba röppenjek, és onnan szedjem le a pisztolyommal ezt a két fatökűt.


#155 2011-06-28 11:23:01
Serena Davidson
Hát ez tényleg elenged minket, mindeddig annak ellenére, hogy nem éreztem hazugságot irányából tényleg kételkedtem benne, de megtette. Hihetetlen! Már odakint voltunk, amikor a nagydarab tahó kísérőink eltűntek és csak ketten vették át a helyüket. Máris sokkal jobb helyzetben voltunk, mint korábban, ők pedig egyenest lökdöstek tovább a dzsungel felé.
- Arról azért nem volt szó pubik, hogy dinó kaját csináltok belőlünk – morogtam.
Zyro közben próbált Freydissel rádión kapcsolatba lépni. Igen furcsán néztem az irányába, hát ő is a legjobb személlyel próbálta a kapcsolatot felvenni, aki használni sem tudja a rádióját. Már ha volt neki egyáltalán! Rachel szavai pedig rá, hogy bajban vannak. Miért is lenne minden egyszerű és könnyedén megoldható? Azonban a mondat második fele már jobban tetszett, amikor Zyro-tól kér véleményt. Elvigyorodtam, a félbehagyott mondat végén, majd ugrottak elő a karmaim, bólintottam alig észrevehetően, majd fordultam is hátra és karommal vágtam a mögöttem levő mellkasa felé.


#156 2011-06-30 10:03:16
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:45; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson és Raymond Calligan

Manónak sikerült megkapaszkodnia a képességével a falban és visszafelé lendületet szereznie az adamantium bőre pedig keményebb immáron, mint a lány bőre, így egy hatalmas rúgással sikerült is őt a földre küldeni. Most veheti észre a fiú, hogy a lány képessége pontosan ugyanolyan, mint az övé, mert rajta a titánium bőr volt éppen, ahogyan a földre került pedig látható volt, hogy éppen ő maga is az adamantium bőrt ölti fel. Egy képességmásoló mutáns, közben a lány kezd felkelni a földről immáron az új bőrében.
Odakint a folyosón, és az épület előtt a három ember kezd egy kicsit jobban lenni, a fájdalom még megvan, de már nem olyan erős és intenzív, mint korábban volt. Most már megtudnak állni a lábukon és képesek egyszerűbb feladatokra. Freyr még mindig képtelen a mágiához nyúlni és egy igen kétségbeejtő dolgot érez, egész életében megszokta, hogy a mágia ott van körülötte, most csak ürességet érez.
Freydis közben beugrott az épületbe és felkapta mind Yusuf-ot, mind Victoria-t és Bishop mögött, mellett eljutva kiért a két emberrel az épületből.
Közben Andrew harcolt az ellenfelével, ahogyan a kardjával az ellenfele végtagjaira vágott rá, amiket ugyan sikerült megvágnia, de levágni nem a keményebb bőr és csontok miatt. A fiú fájdalmasan üvöltött fel és rogyott térdre a lábat ért sebek miatt.

2045. augusztus 16. 06:45; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Zyro nem kap vissza választ Freydistől, révén rájöhet, hogy a lány nem képes kezelni az adóvevőket. Míg ő ezzel próbálkozott a két lány a támadást szervezte, Lorna bólintása után Rachel a levegőbe emelkedett és ekkor a másik lány is támadott már. A két kísérőnek arra nem volt ideje, hogy felfogja, hogy mi történt. Egy vágás és egy lövés volt, amik elhangzottak a két fogva tartótok, kísérőtök pedig vérezve és eszméletlenül terültek el a földön. A lövést valószínűleg távolabb is meghallották, de egyelőre sehol sem volt senki, így szabad volt az út a többiek felé.


#157 2011-06-30 13:19:14
Tao
A válasz nem érkezik, de gondolhattam volna, hogy így lesz, Rachel viszont már tájékoztat minket, hogy mi történik, és mire megfordulok, már két fickó fekszik a földön, valószínűleg mindketten meghaltak, de legalábbis halálos sérülésük van. Rachel már a magasban van, és mivel tudja is, hogy merre vannak a többiek, őt követem. Közben a életjel-detektoromra nézek, hogy hányan tartanak felénk a lövés után, és fél szememet folyamatosan rajta tartom, ha esetleg változna a helyzet. Előveszem a késemet, és igyekszem úgy haladni, hogyha ablak vagy más őrök közelében haladunk el, akkor találjak valami fedezéket. Nem harcolni akarunk, csak kijuttatni Victoriát és a barátainkat, ez nagyon fontos, és tartanunk kell magunkat a tervhez, ahelyett, hogy öldöklésbe és háborúskodásba kezdenénk, amit inkább előbb, mint utóbb veszítenénk el.
-Úton vagyunk felétek, tartsatok ki! - Üzenem ezúttal mindenkinek az adóvevőn keresztül, ás rohanok tovább a Lornával Rachel után.


#158 2011-06-30 13:25:49
Quentine Constantine
-Ezt nevezem csapatmunkának. Na húzzunk innen!
Ez a harc gyorsabb volt, mint hittem, még a Leszámolás Kis Tokióban előzetese is tovább tartott. A fegyveremmel a kezemben emelkedem magasabbra, a ház fölé, és indulok arrafelé, amerről Victoriáék tudatás éreztem. Sietek, de azért nem annyira, hogy Lornál ne tudják tartani a lépést velem. Egyrészt azért, mert jobb lenne, ha egyszerre toppannánk be, többet érne úgy a meglepetés ereje, másrészt mert ránk is leselkedik veszély, amíg odaérünk, és hárman jobban meg tudjuk védeni magunkat, mint én egyedül, vagy ők ketten. Nem is tudom, mikor lettem ilyen taktikus, régen simán szartam volna az egészre, és repültem volna, ahogy bírok. Jó, régen nem repültem volna, mert nem volt szárnyam, de most nem ez a lényeg.
Fentről pásztázom közben a környéket, hogy hol lehet még őr, honnan érkeznek felénk, ki vett minket észre, illetve arra is kíváncsi vagyok, hogy látszik-e már innen a harc, ahol Freydisék vannak. Egyszóval össze-vissza tekintgetek, mint valami paranoiás, és talán nem is olyan rossz a hasonlat, elvégre eléggé be lehetünk szarva ennyi ellenséges mutáns közt.


#159 2011-06-30 14:06:44
Tyler
Remek legalább van valami siker élményem is, sikerül nem kizúgnom az ablakon. Ráadásul alaposan meg is rúgom a csajt, aki repül pár métert hátra. Elkerekedett szemekkel bámul, ahogy éppen átvált adamantiumra.
-Nem elég hogy belénk kötsz, még lopsz is? Nem mondta anyád, hogy nem szép dolog mások képességeit lenyúlni.-
Szólok neki menet közben majd egy ugrással megpróbálok a gyomrába ugrani. Még mielőtt teljesen elkezdené használni a képességemet. Ha ez nem sikerül, akkor máshoz fordulok. Ahogy látom nem képes olyan gyorsan váltani a bőröket mint én. Átváltok acélra és újra megütöm, míg fekszik. Persze nem annyira, hogy a kezem törjön, és ha átveszi az acélt, amilyen gyorsan csak tudok visszaváltok adamantiumra és teljes erőmből fejbe kólintom.


#160 2011-06-30 16:30:59
Bishop
~ Na jól van barátom, lássuk mit tudsz!
Majd megindítom a támadásomat, lábár célzom, sikerül néhány nagyobb vágást ejtenem rajta, de nem tudom levágni, talán nem is gond. Egy hirtelen mozdulattal megpróbálok védekező pozícióba állni, majd az egyik karját pécézem ki magamnak. Ügyelek, hogy ne tudjon megvágni, vagy ha támad, akkor legyen hova kitérnem, esetleg a kardomat magam elé rántva tudjak védekezni. Ha megvan a megfelelő pillanat, amikor a karja védtelen, egy lendített csapást próbálok rámérni, ha ez nem jön össze, akkor a másik kardommal is próbálkozok.
Ha közben van egy kis időm, körbe nézek, jön-e még ellenség, és, hogy hol vannak a társaim.


#161 2011-06-30 16:34:40
Henry White
Az őrjítő fájdalom, zúgás és egyéb hirtelen csökkenni kezd. A látásom még mindig zavaros kissé, s a fájdalom enyhébb mértékben még mindig jelen van. Megpróbálok a falhoz támaszkodva felállni. Elég nehezen megy, erősen szédülök és a látásom is nehezen kezd tisztulni. A falat támasztva próbálom valahogy rendbe hozni magam, mikor hirtelen belém nyilall egy szívet tépő érzés. mintha az énem egy részét tépték volna ki. Nem érzem a mágiámat, magam körül s magamban. Kétségbeesetten próbálom valahogy elérni a mágiát, de csak az ürességet érzem.
-Lehetetlen...mi történt velem...-
Kiabálok kétségbeesetten, miközben próbálom betölteni a hirtelen keletkezett űrt a mágiával. De semmi nem történik semmi!


#162 2011-06-30 19:04:17
Serena Davidson
Az akció sikeres, mindkettőnk részéről és a két alak vérezve és eszméletlenül rogyott le. Elégedetten vigyorodtam el és poroltam le a tenyereimet, miközben a karmaim is visszahúzódtak a helyükre. Ennyit ezekről, most azt akarták, hogy megszökjünk és levadászhassanak, vagy pedig ez a két pubi tényleg ennyire pancser lett volna. Zyro indult, akárcsak Rachel, de ő a levegőben. Nem biztos, hogy olyan jó ötlet ott a magasban, mi van, ha nem csak ő az egyelten, aki repülni képes. Reméltem, hogy figyeli a gondolataimat, beleszimatoltam a levegőbe, hogy megérezzem a többiek szagát, hogy merre vannak. Nem mintha nem bíznék abban, hogy Rachel nem tudja, hogy merre kell menni, de nem árt, ha tudom, hogy ki közeledhet felénk, vagy feléjük, ha a közelben vagyunk.
- Vigyázz a légvédelemmel pubi – néztem fel Rachel-re.
Futni kezdtem én is, majd rövidtávon igyekszem lehagyni Zyro-t, hogy elé kerüljek és attól kezdve jobban tudjam használni a szaglásomat is, amikor a többieket és az ellenséget keresem ezáltal.


#163 2011-07-01 21:38:39
Pacifista
Yusuf kissé meglepődik azon, hogy csak úgy felkapják és már suhannak is vele tovább. Freydis hozzá képest óriásnak látszott. A pillanatnyi zavarán hamar túlteszi magát.
- Köszönöm hölgyem, kedves öntől a figyelmesség. De ha megtenné, hogy letesz tudnék tovább harcolni...azt hiszem.


#164 2011-07-02 09:54:38
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:50; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Raymond Calligan, Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Rachel szerencséjére senki sem támadja meg, amíg odafent van és a trió igen hamar meg is találja a többieket. Freydis ebben a pillanatban ér ki, Vic-et és egy ismeretlen arab fiatal férfit cipelve, majd teszi le őket a földre. Mind a ketten kissé kótyagosnak látszanak, azonban Freyr-rel nagyon nem volt rendben valami. A fájdalom most már teljesen elmúlt mind a három embernél, azonban, ha Freyr a kezére nézett az zöld volt és pikkelyes az ujjai között pedig úszóhártya szerűség húzódott, a haja eltűnt és helyette bőrből lett taréj szerűség díszelgett a fején.
Benézve az épületbe ott látszott Andrew, és az, hogy előtte egy félig raptornak – dinoszaurusz – tűnő fiú térdelt, Andrew-nak volt ideje nyugodtan körbetekintenie, hiszen az ellenfele képtelen volt arra, hogy támadást indítson ilyen állapotban, hiszen erősen vérzett. A fiú pedig látta, hogy odakint további személyek érkeztek, de ők a többiekkel voltak, nem pedig a Testvériséggel.
Egyedül már csak Manó harcolt a másik szobában továbbra is a mutáns lánnyal, akinek viszont esze ágában sem volt a bőrét megváltoztatni, ahogyan Manó tette. Az előbb már a titániumbőrt használta, most pedig már félig fent volt rajta az adamantium is. Ahogyan Manó ugrott a lány elgurult, így a talaj szakadt be a megérkező fiú alatt. ahogyan ezek után megütni próbálta, a lány elkapta Manó kezét és szorítani kezdte azt olyan szinten, hogy már hallani, ahogyan ropognak a csontok a bőr alatt.
Amit pedig mindenki hall, hogy a hangok közelednek sietősen az épületen belülről, érkezik az erősítés a Testvériség számára.

Freyr:



#165 2011-07-02 12:03:20
Bishop
Úgy tűnik, hogy jó ellenfelet választottam, ugyanis sikerült leszerelnem, legalábbis úgy tűnik, még egy jó hír, hogy a többiek már menekülőre fogták, és egyenlőre mindenki biztonságban van.
~ Jól van, remélem nem tudsz regenerálódni, akkor ennyiben is maradunk. Jöhet a jól bevált nyúlcipő manőver.
Ezután gyorsan oda futok a többiekhez, közben figyelem a fiút, hátha tartogat még meglepetéseket, ügyelek arra, hogy ne érhessen váratlanul. Ha elérem a többieket rögtön szólok is nekik.
- Ideje lenne eltűnni, már jön az erősítésük.
Közben figyelem a környezetem, hogy tudjam, mikor szorul a hurok.


#166 2011-07-02 14:43:40
Tyler
Remek, hát ez nem nagyon jött be nekem. Jobb ha nem ötletelek itt, mert pórul járok. Azt hittem, hogy a csaj úgy váltja a bőrt, mint én. Nah kiderült korántsem van ez így. A padló bereped alattam, a kleptomániás kis csak meg elkapja a csuklómat. S úgy megszorítja, hogy csillagokat látok. Szinte hallom, hogy ropognak a csontjaim, ja nem is tényleg ropognak, a rohadt életbe. Ez fáj!
A szabad kezemmel, könyökkel a feje felé csapok, persze immár adamantium bőrrel. Ha ez nem jön be, akkor az engem szorító kar könyökhajlatába ütök teljes erőmmel, s ha kiszabadulok akkor teljes erőmből lefejelem a lányt. Ha így sem működik akkor, a farkam végével a szeme felé csapok, hátha ettől megijed annyira, hogy elengedjen. Közben közeledő hangokat hallok, remek itt az erősítés én meg azon szenvedek, hogy ne törjön el a csuklóm. Miközben ki tudja mi van a többiekkel.


#167 2011-07-02 14:51:30
Henry White
Miközben hiábavalóan próbálom meg a mágiát érezni magam körül, magamban, a fájdalom teljesen elmúlik a testemben. Ennek más esetben örülnék, de most nem igazán. Leküzdve ezt az őrjítő érzést, megpróbálok segíteni a többieknek. De ahogy a kezeimre pillantok, zöld pikkelyes végtagot pillantok meg, a bőröm zöldé változott. Ujjaim közt úszóhártyák feszülnek. Ahogy kétségbeesetten a fejemhez kapok, egy furcsa taréjt tapintok.
-Lehetetlen....mi történik velem....mi történ velem!-
Kiáltom kétségbeesetten Freydis és most érkező többiek felé. Hallom ahogy még többen jönnek, de képtelen vagyok csinálni bármit is. Csak a kezeimet bámulom tehetetlenül, mint aki nem bírja elhinni azt ami történt vele. Egyszerűen képtelen vagyok még akár megmozdulni is.


#168 2011-07-03 20:20:34
Tao
Kész káosz van, mikor ideérünk, Freydis már kihozta Victoriát, de nincs túl jól ránézésre, és egy ismeretlen alakot is magával hozott, talán új barátokra tettek szert a tömlöcben. Ami viszont ennél sokkal meglepőbb, az a zöld, taréjos, pikkelyes alak, aki hangja és arca alapján egyértelműen Freyr, mégsem merném biztosan mondani, hogy róla van szó.
-Freyr? Te... Te vagy az? Az átokba, ez Magneto műve! - Szinte már dühöngök, de ez még nem minden, mert megpillantok egy másik idegent, aki most jön ki az épületből, és azt mondja, meneküljünk. Gondolom, ez is egy új barát lesz, és talán abban is igaza van, hogy erősítés jön. De addig nem indulhatunk el, amíg nincs meg mindenki, már pedig Ethan még nem került elő.
-Ethan...? - Még be sem fejezem a mondatot, Rachel már mutatja nekem az irányt, az ablakhoz sietek, és meglátom bent Ethant harcolni valakivel. - Hozzuk ki, és menjünk! - Szólok a többieknek, majd jó példát mutatva betöröm az ablakot, és bemászom rajta.
-Ethan! - Kiáltok fel, mikor benn vagyok végre.
A késemmel a kezemben próbálok segíteni Ethannek, az ellensége másik oldaláról igyekszem megtámadni ők, és késemmel ledöfni valahol, természetesen figyelve arra, nehogy kitérjen, és Ethant találjam el. Jobb lesz, ha minél hamarabb végzünk itt, hogy elindulhassunk, mert az erősítéssel már nem kéne szembeszállni.


#169 2011-07-03 20:25:57
Quentine Constantine
Hamar átérünk a túloldalra, ahol már javában áll a bál.
-Jól áll a zöld! - Jegyzem meg Freyrnek, miközben gyors fejszámolást végzek, és mivel egy kicsi néger hiányzik a teljes létszámhoz, gyorsan végigpásztázom a környéket - ezúttal nem a levegőből, mer már leszálltam a többiekhez. Helyette az elméjét keresem, és hamar meg is találom elég közel. Mikor Zyro kérdezi, már azonnal mutatom, merre induljon.
-Állítsd talpra őket valahogy, nem cipelhetünk mindenkit a dzsungelig, és azon is keresztül - közlöm Freyrrel, na meg persze szól még azoknak is, akik itt vannak, és mozgásképesek. Én addig is előveszem a jól bevállt pisztolyomat, és az ablakhoz oldalazok, amit Zyro betört. Lornára nézek, hogy benne van-e a buliban, aztán kibiztosítom a pisztolyt, és belesek. Igyekszem a lehető legbiztosabb kézzel célozni, és ha tiszta a célpont - mármint nem áll fenn az esélye, hogy valamelyik kékséget találom el -, akkor már tüzelek is rá. A srác sajnos igazat mondott, valóban több tudat közeledését érzékelem, szóval nem kéne húzni az időt.
~Freyr nem járt valami jór a mutációjával, csak reménykedhetünk benne, hogy Vic szebb sorsra jut.~ Jegyzem meg közben Lornának, azt hiszem azért, hogy így vezessem le a feszültséget.


#170 2011-07-03 22:57:24
Pacifista
Yusuf számára még mindig zavarosak az események. A mutánsokon meg sem lepődik. Miután földet ér a talpa már húz is elő egy újabb vesszőt, amit az idegre helyez.
- Tényleg benzinre kéne lépnünk, amíg még megtehetjük.
Amíg nem indulnak, abba az irányba emeli az íját, amelyikből jöttek. Ha valaki feltűnik és a kis megmentő csoport nem tör ki örömujjongásban, akkor elereszti a vesszőt úgy, hogy megsebesítse a támadót.


#171 2011-07-04 09:58:38
Serena Davidson
Rohantunk a többiek felé, ha még csak nem is lettek volna különleges képességeink is megtaláltuk volna a többieket, hála Freyr üvöltözésének. Elsőre nem értettem, hogy minek kiabál ilyesmit, de ahogyan odaértünk a közelbe már láttam, hiszen zöld lett és taréjos. Zöld? Zöld. Szuper zöld? Szuper zöld! Vagy miként volt az egyik klasszikus filmben. Két olyan személy, akiket eddig még egyáltalán nem láttam sehol sem, de a többiek reakciójából nem volt velük semmi gond és velünk lehettek. Legalább is nem támadta őket senki sem, sőt ők kiabáltak nekünk.
- Vic! – és ezzel már dobtam is az Amerika Kapitány pajzsát a tulajdonosának.
Rachel-re néztem és megráztam a fejemet, kivételesen nem volt kedvem a teljes testvériséggel agyonöletni magamat. Míg Zyro is berohant abba a helységbe, ahol Manó harcolt. Egyszer fájna menekülni és nem öldökölni. Ennek ellenére a karmaim kipattantak a helyükről, hátha mégis harcolni kell.
- Hagyd már azt a lányt pubi! – kiáltottam morgó hangon Manó-ra. – Fuss! Te is Zyro!
Freyr-t feltámogatom a földről, majd lököm oda Freydishez, hogy segítse ő és induljunk végre!


#172 2011-07-04 10:18:01
Thorhalla
2045. augusztus 16. 06:55; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Raymond Calligan, Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Andrew-nak teljesen igaza volt abban, hogy ideje lett volna menekülni, mert a közeledés zaja pillanatról, pillanatra erősödött. Odakint közben a három ember is teljesen jól lett a korábbi fájdalom is elmúlt, és már futni is képesek voltak, ők ketten Freyr-el ellentétben semmilyen elváltozást nem tapasztalnak magukon. Vic elkapta a pajzsát és egyetlen gyakorlott mozdulattal ragadta meg a benne levő bőrszíjakat. Freydis elkapta Freyr-t, majd a fiúval el is indult abba az irányba, amerről jöttek, Yusuf és Lorna pedig követték őket, és ekkorra ér ki Andrew is, akinek az ellenfele továbbra sem támadott, nem is csinált a vérző sebeinek lefogásán kívül semmi mást.
Bent Manónak sikerült megütnie a lány könyökhajlatát, hogy az engedje el végre, és a lefejelés is sikeres volt, ám az ellenfele ebben a pillanatban készült volna ütni. Zyro is berohan a betört ablakon át és megszúrja a lányt, akinek a fém bőrén csak eltörik a kés, majd megüti Zyro-t, aki így elsodorja Manót is és mind a ketten a néhai ablakon át távoznak a szabadba úgy, hogy azt ők törték ki. Rachel hiába is próbált lőni, az adamantium bőrről könnyedén lepattantak a lövedékek.
Így most már mindenki kint van, a csapat egy része el is indult arra, amerről bejöttek ebbe a városba. Az ablakban már senki sem látszott igazán, amikor a folyosó végére egy csapat mutáns érkezett meg.


#173 2011-07-04 13:58:18
Bishop
Lassan mindenki kezd kijutni, de kiderül, hogy még valaki bent van, egy fickó utána megy, de közben az erősítést is kezd megérkezni, nem állunk túl jól.
~ Oké oké... a mentőakció már lényegében sikeres volt, most már tényleg nyúlcipő. Áhh ott vannak, már el is indultak!
Ezután gyorsan a többiek nyomába eredek, ahogy csak tudok, közben figyelek, nem követnek-e a minket. Közben, ha kell valakinek segíteni, akkor segítenek neki, ki tudja a többiek min vergődték át magukat. Hogyha meglátom, hogy a többiek (társaink) utánunk jönnek, akkor oda megyek hozzájuk, és nekik is próbálok segíteni. Jó lenne ha mindenki ki tudna innen jutni.


#174 2011-07-04 21:17:41
Henry White
Egyszerűen képtelen vagyok megmozdulni, még mindig az úszóhártyás kezeimet nézem, mikor megérkeznek a többiek. A zaj, mondanivalójuk tompa morajként jut el hozzám. Már csak az zökkent ki ahogy, Freydis felkap és futva, közelítjük meg a dzsungelt. Egy darabig, döbbenten hagyom, majd a lábaimra pillantok. Egyáltalán képes vagyok-e, futni. Remélem igen, megrázom a fejem, próbálom kitisztítani a fejem. Megrándulok, ahogy újra érzem a mágia hiányát.
<-Tudok, futni. Tegyél le...->
Szólok Freydisnek, majd ha lerak akkor próbálom tartani a tempót többiekkel együtt.


#175 2011-07-04 21:27:14
Tyler
-Rosszabb vagy, mint egy pióca. Ráadásul lopsz is....-
Mondom a tapadós csajszinak, majd ráütök a kezére, és lefejelem. Végre elenged, de ütni készül. nincs időm reagálni, mert tesó robban be a képbe, az ablakon keresztül. Egy késsel! Ez most komoly. Tőlem ezt várná az ember, de Zyrotól azért gáz.
-Na szálljál le rólam, és menjünk innen végre. Mellesleg nagyon jó ötlet volt egy szál késsel neki menni az ellenfélnek.-
Mondom miközben kikászálódók alóla, közben felsegítem őt is. Megveregetem a vállát.
-Azért köszi a segítséget-
Vigyorodok el, majd fájdalmasan elfintorodok. A kezem még mindig sajog. Ha kell Zyrot támogatva futva indulok a többiek után. Eleget kínlódtam már ezzel a csajjal. Ráadásul itt van már az enyém is. Most már ideje lelépnem.
-Ki a fene az a békaember ott elől!?-

#176 2011-07-06 14:06:57
Tao
Úgy tűnik, hogy ez a nő elég kemény anyagból van, a késem úgy törik el rajta, mintha porcelánból lett volna, és az ütése erejétől Ethannel együtt repülök el. Igyekszem hamar lekászálódni róla, hogy futásnak eredhessünk.
-Ami azt illeti, nem tudtam, hogy ő is acélból van, de most már mindegy, legalább kint vagyunk.
Rögtön futni kezdek abba az irányba, amerről jöttünk korábban, azaz a többiek után, szóval a dzsungelbe, ez a lényeg. Még futás közben még egyszer körülnézek, hogy mindenki megvan-e.
-Az a békaember ott Freyr, azt hiszem, Mageto mutánssá változtatta, ahogy mindenki mást is... Az egész bolygón! Nem tudom milyen gyorsan fog hatni a dolog, de gondolom Victoria közelében volt, amikor megtörtént a dolog, és ő volt a célpontja Magnetonak, szóval ezért lehet gyorsabb a reakció. És igen, Victoria is mutáns lett, bár rajta még nem látszik - előzöm meg a kérdést, miközben tovább futok, és remélem, nem követnek minket, vagy legalábbis nem olyan gyorsan, hogy mostanában utolérjenek. Remélem összefutunk a dzsungel királyával, miköben kifelé megyünk, biztos meg tudná könnyíteni az utunkat.


#177 2011-07-06 14:17:40
Quentine Constantine
A lövöldözés nem tűnik túl hatásosna, ha jól látom, a csaj lemásolta Manó képességét, ami annyit tesz, hogy... Na igen, pontosan ennyit, Zyro és Manó a földön. Felröppenek, és szárnyaim segítségével követem a társaságot. Nem repülök túl magasan, akkor túl jó célpontot nyújtanék az üldözőknek, de mindenesetre így gyorsabban tudok haladni, nem zavarnak a tereptárgyak, és nem is fáradnak a lábaim. A társaságot figyelve konstatálom magamban, hogy majdnem biztos, hogy az új emberek is állandó tagokká válnak majd, ezeknek mániájuk, hogy bárkit felvegyenek, aki betéved az ajtón.
Aktiválom a kommunikátort, és a GPS-t.
-Főnix, itt az Angyalok, elindultunk kifelé, a célszemély velünk van, és van két potyautasunk is. Bekapcsoltam a GPS-t, a jelek alapján megtalálod, hogy nagyjából hol fogunk megérkezni. Egyelőre követnek, talán sürgős tempóban kell majd távoznunk, úgyhogy nem ártana, ha már előre ott lennél, és nem kéne várnunk rád. Angyalok vége.
Bámulatos, hogy még erre is gondoltam a nagy menekülés közben.


#178 2011-07-06 17:05:48
Serena Davidson
De legalább mind a ketten megérkeztek és indulhattunk. Kissé gyanakvóan néztem a két újdonsült társunk irányába, akikről egyelőre senki sem mondott semmit sem. Lehetséges, hogy a mentőakció sikeresebb volt, mint hittük. Még két mutáns, mindegy, nem kezdek el gondolkodni rajta. Majd ráér, ha kijutottunk innen. Közben Rachel még mindig a levegőben volt és próbálta a Főnixet elérni. Remélem a pubi, aki a gépet vezette nem volt ember, mert ki tudja, hogy a fertőzés milyen hatással van az emberekre. Láthatóan Freyr kellően kikészült tőle. Vic-en annyira nem látszott, hogy így lett volna, de ki tudja, hogy ki miként reagál rá.
- Ha az egész bolygón pubi, akkor nem hiszem, hogy csak itt engedtek mérget a levegőbe! – morogtam. – Hanem mindenhol! Bízzunk benne, hogy Főnix nem készült ki attól, hogy mutáns lesz, mert akkor nincs fuvarunk sem! Amúgy kik vagytok? – néztem a két újonc felé.
Leghátul igyekszem haladni a továbbiakban is, hogyha valakik jönnének utánunk, akkor feltarthassam őket. Futás közben azért még bele-beleszagolok a levegőbe, hogy ki tudjam szagolni, hogy vajon előttünk van-e valaki, arra amerre menni akarunk, vagy minden szabad, és követnek-e minket. Pontosabban, hányan!


#179 2011-07-07 11:25:10
Thorhalla
2045. augusztus 16. 07:00; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Raymond Calligan, Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

Főnix válasza nem is késett túl sokat azok után, hogy Rachel üzenetet küldött neki, a férfi hangjában pánik hallatszott. Legalább a gép nem zuhant le, amikor elkapta ő maga is a vírust.
- Itt a Főnix – mondta. – Valami történik idefent… valami velem… átkapcsoltam robotpilótára… az felveszi magukat.
Freyr is tökéletesen tudta tartani a tempót a többiekkel és őket pedig senki sem követte, láthatóan hagyták, hogy a csapat minden nehézség nélkül megszökhessen. Mintha már nem is lett volna fontos, hogy itt maradjanak. Egy hosszabb távú futás után a csapat elérte azt a csapóajtót, amin feljöttek. Azon lemászva ismét a barlangban találtátok magatokat, azon végighaladva elmentetek a leütött két mutáns mellett, míg végül az egész rendszer végén kibukkantatok a dzsungelben, ott, ahol egyáltalán bejöttetek a városba. Csak most már az egész helyen sokkalta melegebb volt és jóval párásabb is volt az egész. Itt volt még úgy húsz méter füves rész, ahonnan kivágták a fákat a dzsungel előtt, a fáknál pedig egy alak állt és figyelt titeket.




#180 2011-07-07 12:02:46
Tao
Úgy látszik, sikerült lerázni mindenkit, nem is akarnak nagyon követni, végülis Magneto is megmondta, ha ki tudunk jutni, akkor csak tessék. Csapóajtó, barlang, és végül a dzsungel, pontosan úgy, ahogy idejöttünk. A járt út némi könnyedséget jelent, és biztonságérzetet, ám mikor megpillantom a hiúzembert az útban, enyhe kifejezés az, hogy megtorpanok. Ahogy végignézek rajta, egyértelművé válik a dolog, és az is, hogy Magneto milyen kegyetlen dolgot művelt az emberiséggel.
-Ka-Zar! Ezek szerint Magneto vírusa téged sem kímélt. Sajnálom, barátom... - Együttérzően teszem vállára a kezem. - Magneto mindenkit megfertőzött a vírussal, ami mutánssá alakítja az embereket, csak idő kérdése, míg nem marad egyetlen ember sem a Földön - magyarázom neki, és talán a többieknek is, ha esetleg valaki nem tudta volna eddig mindezt. - Nekünk el kell hagynunk a szigetet, egy gép már vár ránk. Ha gondolod... Velünk jöhetsz. Talán találunk gyógymódot a vírusra.


#181 2011-07-07 12:15:48
Quentine Constantine
A csapóajtónál kénytelen vagyok leszállni, de már sokkal kényelmesebb tempóban haladunk, mint korában, hiszen nem üldöznek. A leütött srácokra vetek egy pillantást, jó nagyot kaptak, de ha magukhoz tértek, nem lesz semmi bajuk, szerintem még Magneto sem fogja őket nagyon letolni. A dzsungelhez közelítve azon gondolkodom, vajon összefutunk-e Ka-Zarral, mert ha igen, tuti, hogy megpróbálom rávenni, hogy hazajöjjön velünk. Végre egy igazi pasi a sok macskajancsi közt, igazi kincs az ilyen, nem szabad elszalasztani a lehetőséget.
Amikor egy hatalmas macskafejű lény toppan elénk, mondanom sem kell, rögtön a pisztolyomért nyúlok, de ekkor meghallom Zyro megállapítását, és ahogy jobban megvizsgálom, főleg mentálisan, rájövök, hogy ez valóban Ka-Zar lehet, épp csak... Vadmacska feje lett.
-Ezt nem hiszem el! - Mondom tagoltan, szünetet hagyva a szavak közt, miközben kiropogtatom az ujjaimat. - Ezért még megfizetsz, Erik! - Szűröm át a szavakat fogaim közt. Zyro utolsó szavaira aztán felnézek. Ellenszer? Hm, végülis ez egy vírus, ha egy vírussal képesek mutálni a géneket, talán létre lehet hozni egy ellenvírust, ami semlegesíti a vírus hatását. Talán...


#182 2011-07-07 14:33:55
Bishop
A menekülés jól haladt, nem követett minket senki, amit nem is értettem, hogy miért nem. De nem is érdekelt, a lényeg, hogy meg tudjunk lógni, úgy tűnt számomra, azon az úton megyünk ki, amin a többiek bejöttek. Közben persze az is kiderült, hogy a többiek nem tudják kik vagyunk.
~ Végül is jogos, nyugodtan hihetnek minket kémnek, vagy valami ilyesminek. Illene bemutatkozni is... nekem nincs sok mindenre büszkének lennem. De ez nem is számít, majdcsak lesz valahogy.
- A nevem Andrew Ramirez, eddig nem sok érdemem van, mert az ellenség oldalán voltam.
Közlöm amikor megálltunk, és van erre idő. Majd hamarosan a dzsungelbe érünk, és ott vár egy különös alak, aki egy macska-embernek tűnik, úgy látszik nem ellenséges és a többiek ismerik. De én inkább óvatos vagyok, nehogy meglepetés érjen.
~ Miféle vírus? Miféle átváltozás? Rosszat sejtek... lehet köze van ahhoz, hogy csak úgy elengedtek, sőt szerintem ez így volt betervezve!


#183 2011-07-07 17:02:35
Pacifista
A menekülés Yusuf szerint túlságosan könnyen ment. Folyton kattogtak is a fogaskerekek az agyában. A hosszú futás csak felfrissítette. Végig az íjában volt egy vessző és a "gyors kioldót" folyton a húron tartotta, hogy húzhassa ha kell. Amikor meglátja a talán rájuk várakozó hiúzembert, gyakorlatilag lefékez. A megállással és a stabilizált lábaival, gyakorlatilag a földből merít erőt és már lendül is jobb keze félkör ívben, a balja pedig előre egyenesen. Így feszíti ki az íját és tart célra. Egészen addig, amíg valaki fel nem világosítja, hogy egy baráttal van dolguk. Ekkor kifújja magát, de cseppet sem előkelő módon, elhanyagolja a bemutatkozást.
- A világért sem lépnék bele senkinek a lelkivilágába sem, ami rózsaszínre váltott a menekülésünk örömével párhuzamban. De ha itt egy vírusról beszélünk, ami a nem mutánsokat, mutánsokká változtatja és mi megkaptuk, mert itt kiengedték... - egy pillanatra elgondolkodik. - Mondjuk én ember vagyok, de nem érzek semmi változást. Szóval lehet, hogy csak én néztem sok kábel tévét, meg dolgoztam túl sokat terrorista és terrorista elhárításos elméleteken...de ha feltesszük, hogy a fő gonosznak csak korlátozott vírusa volt és csak ezen a szigeten engedte el. Akkor gyakorlatilag mi, a szökésünkkel fogjuk elterjeszteni a vírust. Nem?


#184 2011-07-07 18:08:02
Serena Davidson
Ez így túlságosan is könnyű volt, nagyon, nagyon! Idegesen próbáltam bárkit is kiszagolni a közelünkben, de egyszerűen nem sikerült. Az átokverte pubi! Hagytam a többieket lemenni és utolsóként ugrottam le a barlangba. Ott már ismerős volt a terep, meg is lett a két alak, akiket elintéztünk, közben az egyik új srácra néztem, ki bemutatkozott a menekülés közben.
- Lorna Howlett – mutatkoztam be az új srácnak.
Szóval elpártolt a jó öreg Magneto-tól, most mondjam azt, hogy ez meglepett? Nem, nem tudnám. Rachel még a menekülést is szervezte, ez nekem eszembe sem jutott volna, azonban főnix szavai nem voltak túl biztatóak. Szóval lehetséges, hogy ő is elkapta volna? De hiszen még csak itt kellett volna, hogy máris kint legyen a szigetről, bár a gépünk a közelben van. De az akkor is túl gyors. Nem értek ehhez… Kiérve pedig még egy ismerősbe futottunk bele. Ka-zar. Máshogy nézhetett ki, de az illata ugyanolyan volt, semmi kétségem sem volt afelől, hogy ez ő. A másik újonc pedig azonnal kifejtette a véleményét könnyű meneküléssel kapcsolatban, amivel jelentős mértékben igazat kellett adnom.
- Ha vigasztal pubi én sem éreztem semmit, amikor mutáns lettem – néztem a férfira. – Csak a fejfájásom múlt el hamar meg a sebem a fejem betörése után… Asgardra még mehetünk, csak reménykedjünk, hogy a banyát elkerüljük, úgy elkerülhetjük, hogy másnak is kivisszük – morogtam, majd a fejemet csóváltam meg. – Most mi visszük ki, vagy ők, szerintem megoldják nélkülünk is… és azt hiszem, hogy már kint van Főnixel is baj van… a gépünk pilótája.


#185 2011-07-11 10:20:53
Thorhalla
2045. augusztus 16. 07:20; szerda hajnal – Vadföld
Jelenlevők: Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni és Victoria Miller, Freydis Einardottir, Ethan Jackson, Freyr Johnson, Raymond Calligan, Rachel Wilcox, Lorna Howlett és Zyro Tao

A férfi valóban, ahogyan a csapat számított rá, nem lépett fel ellenségesen a társaság tagjaival és lassan bólintott Zyro szavaira.
- Rendben van – mondta. – Veletek megyek, de akkor a két Zabu is velünk jön.
Itt oldalra nézett és valóban mindenki megpillanthatta a két hatalmas kardfogú tigrist, akiket korábban is láttatok már. A férfi intett a csapatnak, hogy kövessétek és elindult a dzsungel felé.
– Innen még nem tudunk az Angyalokkal kapcsolatba lépni – mondta. Vic. – Ha eljutunk a Rachel által említett gépünkig, akkor megtudhatjuk, hogy mi történik a világon, hogy ott is volt-e valami. Ha nem, akkor még mindig mehetünk Asgardra, hogy ne terjesszük szét, ahogyan Yusuf mondta.
Ha a csapat elindult és követte, akkor újabb hosszú és kínszenvedéses dzsungelharc következett.

20 perccel később…
Legalább ennyi idő kellett megint, hogy átverekedje magát mindenki a majdnem egy kilométeres távon. A meleg, pára és a szinte áthatolhatatlan növényzet mind-mind nehezítette az utatokat. Igaz annyi segítség volt, hogy legalább rutinos vezetőtök volt, és az út egyik szakaszán már pucoltátok az utat. Ennek ellenére a terepmunkától, még a legedzettebbek is elfáradtak, mire kiértetek a tengerpartra. Ott pedig megláttátok a gépeteket, amivel ide érkeztetek. Most már csak pillanatok kérdése volt a menekülés.


#186 2011-07-11 11:22:16
Tao
Ka-Zar ezúttal csendesebb, és talán a segítségünket is hajlandóbb elfogadni, ez a helyzet nem csak új neki, de kétségtelenül kellemetlen is. Még ha olyanná vált is, mint kedvenc állatai, nem akart ennyire hasonlóvá válni, ezért elfogadja a meghívásomat.
-Ez csak természetes! - Válaszolom Ka-Zarnak, amikor a két zabut akarja hozni.
A dzsungelben nehézkes a haladás, közben van idő beszélgetni is.
-Zyro Tao vagyok - mutatkozom be a két új embernek, illetve ezután már minden bizonnyal mutánsnak. - Szerintem Magneto nem csak a szigeten engedte szabadjára a vírust, úgy túl lassan hatna. Miért ne lehetne annyi belőle, hogy minden kontinensre visz belőle? Amúgy pedig a levegő útján terjed, szóval nélkülünk is kijut.
A hosszú út végére elérjük a gépet, és kissé leizzadva, megviselten indulok oda.
-Ne feledjétek, Főnix is mutáns lett, ne ijedjetek meg tőle. Nem tudhatjuk, hogyan reagál ilyen változásra, talán agresszív lett, úgyhogy legyünk óvatosak.
Ezzel kinyitom a gépet, hogy felszállhassunk.


#187 2011-07-11 13:11:36
Quentine Constantine
Az arcom kissé felderül, mikor meghallom, hogy Ka-ar velünk tart, és ha tényleg van ellenszer, az tuti, hogy ő kapni fog belőle, ezért én kezeskedem. Közben ha már mindenki elkezdett bemutatkozni, akkor gondolom nekem is illik, úgyhogy Zyro fejtegetése után én is megszólalok.
-A nevem Rachel Wilcox - újságolom el nekik, és közben bekapok egyet a varázsbogyókból, mielőtt elkezdek velük seggfej lenni, aztán meg inkább hallgatok, és várom, hogy odaérjünk a repülőhöz.
Mikor kiérünk a dzsungelből, meglátom a repülőt, és felicsllan a szemem, végre vége ennek a végtelen menetelésnek, tiszta vágás vagyok meg horzsolás. Na jó, csak szálljunk fel a gépre. A biztonság kedvéért, és főleg Zyro paranoiája miatt lecsekkolom a hajón lévő emberket, gondolom csak a pilóta lesz ott, de azért megnézem, jól van-e, nincs-e valami gebasz a tudatában.


#188 2011-07-11 15:51:13
Tyler
Tátott szájjal bámulom Freyr-t, aztán meg Ka-Zart. Lett egy béka, meg egy oroszlán vagy hiúz vagy milyen emberünk. Na jó ez nekem már túl sok a jóból. Magnetot ismerve, vagy amit olvastam róla, tuti nem csak a szigeten csinálta ezt az egészet. Úristen, micsoda felfordulás lehet a világ többi részén. Bele gondolni is borzasztó. Mindenki mutáns lett. Balesetek, kontrollálhatatlan képességek. Ezt meg csináltad te szemét.
Remek-csak tűnjünk innen el....-
Morgom miközben a csuklómat dörzsölgetem, jobban fáj mint gondoltam. Odalépek a két Zabu-hoz és megvakargatom a fejüket.
-Ha már összegyűltünk, mint egy család, akkor le is léphetünk innen végre. Megindulunk, és újabb dzsungel túra után, végre repülőhöz érünk. Remélem a pilóta jól van, és nem valami szörnyű mutációt kapott.


#189 2011-07-11 17:03:22
Henry White
Freydis lerak és szerencsére tudom tartani a tempót. Bár csak automatikusan rakom, az egyik lábam a másik után. Még mindig alig tudom elhinni amit, a többiek állítottak. Ami velem történt. Hallom ahogy a többiek beszélnek, és Főnix pilótája is az átváltozásáról beszélt. Mutáns lett ő is. De talán ő jobban járt, mint én.
Ka-Zar is átváltozott, teljesen úgy néz ki, mint a macskái. Szótlanul haladok a többiek után, még mindig megrémülve az engem ért változástól, s főképp attól, hogy nincs többé mágia bennem...


#190 2011-07-12 11:03:31
Serena Davidson
Ugye most nem azt akarták mondani, hogy újra végig kellett caplatnunk az egész átkozott dzsungelen? Morogva vettem tudomást arról, de láthatóan pontosan erre gondolt Rachel pasi jelöltje, akire mostanra macska lett. A karimaimmal vagdostam le az utamba kerülő indákat és végig félhangosan morogtam amiatt, hogy nem lehetett valahogyan könnyebben kijutni innen. Hogy nem tudtak valami teleportáló mutánst összeszedni, hogy könnyebben a tengerparton legyünk. A bemutatkozások után úgy tűnt, hogy senki sem beszélgetett igazán, így magam is szótlanul battyogtam. A ruháimat már úgyis szétszedte a dzsungel elég szépen, de legalább a vágások és horzsolások nem fognak zavarni, úgyis elmúlnak mire odaérünk.
És jó húsz perc után végre kint a parton. Valaki bánná, ha megmártóznék a tengerben? Amíg a többiek beszélgettek és veszekedtek, hogy mi lehet a pilótával a táskámat ledobtam a földre, majd háttal dőltem bele a tenger vízbe. Máris sokkal jobb és kevéssé forró az idő. Felkeltem és kisétáltam ruhástól a vízből.
- Jah mert rajtam is annyi külső elváltozás látszik attól, hogy mutáns vagyok – morogtam.
Beleszaglásztam a levegőbe a rámpa nyitása után, hogy mennyire lehet agresszív a pilótánk, ha nincs gond elsőként lépek fel a repülőre.

//Folytatás: Repülő//


#191 2011-07-12 23:09:05
Thorhalla
Miután mindenki felszállt a repülőre a rámpa becsukódott mögöttetek.

//Mivel most ehhez a kardihoz ezt a színt használod, én színt váltottam, csak, hogy ne folyjanak egybe a reagok.//

Nem számoltam a mindent elborító köddel, ami némiképp cselekvésképtelenné tett, de közben hallottam a dulakodást, és mire a köd eltűnt, kitisztult látásommal azt kellett konstatáljam, hogy a csapat időközben szépen elintézte magát. Azonban mielőtt még elindulhattam volna, Max is megérkezett a maga villámgyorsaságával, majd visszahozott a Vadföldre, az Embertelenek Királynőjével együtt. Nagyapa, anya és Emily már itt voltak, ebből azt szűrtem le következtetésképpen, hogy a Parlament béli csatát megnyertük és a küldetésemet tehát sikerrel hajtottam végre. azonban mielőtt odamehettem volna a többiekhez, egy meglehetősen rémes fazon tűnt fel a Trónteremben. Úgy látszott a szavaiból számomra, hogy ő is megvan elégedve a feladat végrehajtásával, és már el is vitte a Királynőt. Jóllehet, kíváncsi lennék rá, mire is kellhet ennek a figuráknak, de nem kérdezősködöm, annyira nem érdekel. Viszont ez a "Tegyétek, amiben megegyeztünk!" felszólalása már nem tetszik annyira. Ki ez a fazon, és miért szövetkezik nagyapa ilyen alakkal? Mindegy, mert a következő kérdésére úgy válaszolok, mintha magától értetődne, ezért automatikusan, gondolkodás nélkül vágom rá a válaszomat, még ha nincs is túl nagy bizodalmam a pasas felé.

- Természetesen.

Nem is bonyolítom tovább a feleletem, tömör, egyszerű, de igaz választ adok a kérdésére. Bár egy gondolat még mindig ott motoszkál a fejemben: jó volna tudni, mi következik most.

//A te karidhoz úgyis jobban passzol, nekem meg mindegy milyenben írok. Na jó, azért rózsaszínben nem fogok //

A fene! Alaposan megnézem magamnak a nőt, aki szemben áll velem. Rideg a kinézete, ám mégis valamiért megnyugtatóbbnak találom a csuklyája nélkül. Na azért nem mondom, hogy most már közelebb mernék hozzá menni, nem hiányzik, hogy itt kibelezzen engem. Ugyanakkor viszont meglep, hogy úgy beszél mintha belelátna a fejembe. Utáltam mindig is, ha valaki túl jól ismert, ezt még nagyapában sem szerettem soha. Valahogy rögtön tudta mire gondolok, ha csak rám nézett. Lehet, hogy ez a nő is képes hasonlóra? Leolvasná az érzelmeket az arcokról? Vagy csak egyszerűen telepata? Na jó, megpróbálom felvenni a legjobb póker arcomat és közömbösséget mutatni. Továbbra is kiráz tőle a hideg és cseppet sem bízom benne jobban, mint eddig, de nem akarom, hogy mindezt még lássa is rajtam. Minden esetre azért kíváncsiságomat nem nyomom el magamban, az ugyanis valóban érdekel, hogy hogyan is lesz tovább ezután. Így hát követem a meginduló hölgyeményt, bármerre tart is. Végig mögötte maradok. Nem akarom, hogy még több dolgot olvasson le az ábrázatomról, ekkor viszont az jut eszembe, talán utálja ha mögötte settenkednek és megpróbálhat megtámadni egy óvatlan lépésnél. Ezért néhány lépést oldalazok, hogy lássam a profilját, és figyelhessem, de továbbra sem sorolok be mellé, ezzel is mutatva, hogy inkább tartsuk a kellő távolságot egymás között. Ahogy haladok a nővel, az jut eszembe, hogy legalább annyi előnyöm van baj esetére, hogy én jobban ismerem a Vadföldet nála, révén, hogy itt nőttem fel. Bár nem tudom, ő mennyire jártas itt. Most is csak úgy elindult, céltudatosan, célirányosan, mint aki otthonosan mozogna itt, tudván, hogy mi merre van. Talán tudja is? Útközben arra gondolok, talán megpróbálok egyfajta beszélgetésbe elegyedni vele, hátha valamit megtudok róla legalább, ha már így itt vagyunk. Lehet nem fog semmi érdeklődést mutatni, ahogy eddig sem tette, és talán válaszolni sem fog, de egy próbát azért még megér.

- Amúgy hogy hívnak, és honnan ismered nagyapát?

Teszem fel első kérdéseim felé, ezúttal besétálva mellé, hátha ezzel egy kis kölcsönös bizalmat nyerhetek közöttünk. Vagy levágja a fejemet, majd kiderül mit szól ehhez a cselekvéssoromhoz.