Doria McKenzie-Boltagon

by **Ko-Rel** Pént. 05 Okt. 2012, 16:57

Név: Doria McKenzie-Boltagon, korábban: Hínáros Doria (ami utal a fattyúságára)
Egyéb név(i): Szirén, Kishal, Ebihal
Faj: embertelen-atlantiszi félvér (félig embertelen, negyedvér atlantiszi, negyedvér lemúriai)
Nem: nő
Jellem: jó, segítőkész, bár kissé távolságtartó az emberekkel
Személyazonosság: titkos
Születési helye és idő: 1921. október 25., Atlantisz
Kor: 102 év
Család: Az Embertelen és az Atlantiszi/Lemúriai királyi család tagja
- Lyron McKenzie – apa, él (1887-)
- Melissa Boltagon – anya, halott (1896-2021)
- Dorma T’karr – mostohaanya, halott (1888 – 2021)
- Gorgon McKenzie-Boltagon - fiú Holocaust-tól, él (2023-)
Foglalkozás: harcos, X-men, hercegnő
Testmagassága: 184 cm
Testsúlya: 69 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: fekete
Bőre színe: kék
Különleges ismertetőjel: a szárnyacskák a lábán, megjelenés
Repülési sebesség: 100 km/óra
Egészségi állapot/ betegségek: egészséges

Előtörténet:
Gyász… csupán ennyi maradt nekem az emberek között. Az anyám népét álmában érte a halál és bukott el Attilan, az apám adta ki őket, miután a népünket is lemészárolták és utolsó túlélőként őt, a királyt is elfogták és agymosták. Sem az embertelenek, sem az atlantisziak és lemúriaiak sincsenek már itt. Ketten maradtunk és szerintem már ő sem emlékszik arra, hogy ki is vagyok. Egyedül maradtam, utolsóként három feledésbe merült nép tagjaként, néhai úrnőjükként, gyásszal és reménnyel a szívemben és csupán az éltet, hogy hiszem, hogy apámat, a királyt egyszer sikerül kiszabadítani Apokalipszis karmai közül és újra olyan legyen, mint régen volt és nem olyan, mint most. Mint most, kitől a teljes világ retteg és csak Háborúként ismernek Lyron McKenzie helyett.

Anya és apa története egy igazi tragikus mese, két nép, az Embertelen és az Atlantiszi élt egymás mellett évszázadok óta szövetségben. A szüleim az 1900-as évek elején találkoztak, a két trónörököse a saját birodalmának. Igen hamar nagyon jó barátok lettek, a legjobbak, hiszen tökéletesen megértették egymást. A barátságuk az évek során szerelembe ment át és itt kezdődtek a gondok. Az Atlantiszi törvények szerint a királyi család tagjainak nem volt szabad más fajjal keveredni, ha megtették halálos ítélet járt érte. Így kénytelenek voltak titokban tartani mindezt, a legnagyobb gond ott következett be, hogy anyám terhes maradt velem. Egyedül az apai nagyanyámat avatták be ebbe, mert ő pártolta csak a kapcsolatukat, révén a hercegnőt is erővel adták a férjéhez, igaz szült neki egy fiút, de szerelem soha sem volt közöttük. Azt akarta, hogy a fia boldog legyen. Anyám titokban Atlantiszon szült meg engem, úgy, hogy odahaza sem tudtak arról, hogy áldott állapotban van. Egyszer tartott csak a karjaiban, utána kénytelen volt a mostohaanyámnak átadni, aki nagymama egyik társalkodónője volt. Szerencsére atlantiszi külsővel születtem, így könnyű volt beállítani, hogy fattyú vagyok. Távol kerültem a fővárostól, Attilan pedig még abban az évben álomba szenderült Unspoken elűzése után, így anyám királynő lett, de soha sem ismerhettem meg.
Az évek teltek, boldogan, rejtetten. A mostohaanyám szeretett a sajátjaként és az apától kapott birtokon éltünk. Így tényleg mindenki azt hitte, hogy az ő fattya vagyok. Apa gyakran meglátogatott, ahogyan az ideje engedte. Számomra mindig nagy dolog volt, hogy a herceg, majd később a király személyesen jön el hozzám. Egy ideig nem tudtam, hogy miért, amikor kellően idős lettem mondták csak Dorma-val, hogy ő az apám és ki is az édesanyám valójában. Mindig is éreztem, hogy valami nem lehet rendben, a hatalmas birtok, a magántanárok, akik az etikettre tanítottak, embertelen nyelvre, történelem és hasonlók, sokkal mélyebben és behatóbban, mint az iskolában. Mikor már tudtam az igazságot apa sokat mesélt anyáról. Tudtam, hogy időnként voltak szeretői, de az igazi szerelme mindig is Lady Melissa Boltagon királynő volt. Soha sem készült megnősülni, mindig remélte, hogy anya felébred és egyszer őt veheti majd feleségül. Testvéreim nem lettek, ahogyan cseperedtem harci oktatót is szerzett nekem, aki hosszú évek során megtanított mindenre, amit csak tudni lehet. Közel- és távolsági harc, pusztakezes és fegyveres. Egyszer-kétszer a nevelőanyámmal jártunk az udvarban is, ahol ki voltam téve mindenki csipkelődésének, a neveltetésemnek hála meglehetősen jól fogadtam és kezeltem, de nem esett jól. Tudtam, ha csak kiderül, hogy ki is valójában az anyám, apa és én is meghalunk. Hatalmas kockázatot vállalt, amikor idehozott. Az egyik legszebb ajándék tőle talán az volt, amikor egyszer elvitt az alvó attilan-hoz és távolról láthattam a várost is. Soha sem ismert el törvényes örökösének, nem tehette, akkor utána jártak volna származásomnak és kiderült volna, hogy ki is vagyok valójában. Egy másik születésnapomon kaptam meg talán életem legszebb ajándékát, egy holografikus albumot, amit még apa őrzött otthon anyáról. Addig soha sem láttam őt még, gyönyörű volt, nem is csodálkoztam, hogy elrabolta a szívét.
Noha igyekeztek a háborúktól távol tartani, én beléptem a seregbe és több csatában is harcoltam, a jó kiképzéseknek hála igencsak jól boldogultam, noha nem egyszer szereztem súlyos sérüléseket is. A felszín történéseivel nem is nagyon törődtem, mint senki más sem a népünkből, a történelmet is csak azok után ismertem meg, hogy közéjük kerültem. 2021-ig az életem jónak volt mondható, de akkor érkezett meg Apokalipszis Atlantiszra, esélyünk sem volt ellenük, a mostohaanyám az életét adta, hogy elmenekülhessek, a fővárosba akartam menni, hogy apa mellett lehessek, de a főváros elesett, mindenhol holttesteket találtam, élőt nem. Lemúriában ugyanez, a partra menekültem sérülten, mikor sikerült végül egy csapatnyi Apokalipszis párti személy elől elmenekülnöm. A tengerparton realizáltam, hogy mi történt, sikerült Amerikában néhány ellenállótól megtudni, hogy merre menekültek az emberek és Genosha-ba mentem, hogy segítek nekik, mást úgysem tehettem. A következő sokk ekkor ért. Mikor megtudtam, hogy mi lett Attilan-nal, a népemmel és az apámmal, a királlyal. Attilan-t és az Örök Birodalmakat kiirtották, apát meg Apokalipszis agymosta és a lovasává tette. A tengerparton rogytam sikoltva a földre, a tenger a fájdalmas üvöltéseimmel együtt morajlott, velem együtt gyászolta népét és királyát…

Így hát maradtam az emberekkel és mutánsokkal, hiszen itt volt a legtöbb esélyem arra, hogy egyszer bosszút állhassak Apokalipszisen és megmenthessem az apámat tőle.

Szakértelmek:
Magasan képzett közelharcos, mind pusztakézre, mind pedig az Atlantisziak és Lemúriaiak által használt fegyverekre igaz. Diplomáciai képeségekkel is megáldott, és magas jártas a királyi udvarok etikettjében, révén hercegnői neveltetést kapott annak ellenére, hogy amíg az Örök Birodalmak álltak nem tudták hivatalos örökösnek, sem utódnak elismerni.
Anyanyelvi beszélni az Embertelen, Atlantiszi/Lemúriai nyelvet, felsőfokon pedig az angolt.

Képességek:
Atlantiszi képességek: (apjától örökölt)
Emberfeletti erő 30es erőkategória, szárazföldön 15
Magas ellenálló képesség, már a mágikus ereklyék is csak karcolják a bőrét. Szárazföldön komolyabb savak, ágyúk és bombák nem tesznek kárt a karakterben. Ennek köszönhetően képes a víz alatt is életben maradni a mélytengeri nyomás mellett.
100km/óra sebességgel képes úszni, ebből adódóan a repülési sebessége 100km/óra

Egyéb nem Atlantiszi képességek:
Kétéltű, képes a szárazföldön is lélegezni és nem fullad meg, mint a fajtársai jelentős része.
Még egy képessége van, amit az apjától örökölt, úgymond mutáció, hogy az ereje magasabb, mint a fajtársainak (5 kredites mutációként felvett dolog). Ennek hála az ereje duplája az megszokott faji maximumnál, így vízben 60as erőkategóriát ér el, a szárazföldön 30-at.

Embertelen faji képességek
Emberfeletti reflexekkel (reakció idővel), gyorsasággal és kitartással rendelkezik. Ezek mind az emberi olimpikonok feletti képességek.

Külső:
Doria McKenzie-Boltagon Exiles_Vol_1_46_page_07_Namora_%28Earth-2189%29

Doria McKenzie-Boltagon Exiles_Vol_1_46_page_07_Namora_%28Earth-2189%29

,

Doria McKenzie-Boltagon 705305-warped_reality_1

Doria McKenzie-Boltagon 790413-hyperions010

,

Doria McKenzie-Boltagon 215970-20537-namora

Doria McKenzie-Boltagon 215973-196763-namora

,

Doria McKenzie-Boltagon 215977-189816-namora

Doria McKenzie-Boltagon 215960-56986-namora

,

Doria McKenzie-Boltagon 80191-177327-namora

http://static.comicvine.com/uploads/original/0/77/215983-122410-namora.jpg
http://static.comicvine.com/uploads/original/0/77/215969-72110-namora.jpg
http://static.comicvine.com/uploads/original/0/1133/211147-47287-namora.jpg
http://static.comicvine.com/uploads/original/0/77/80190-189292-namora.jpg
http://static.comicvine.com/uploads/original/0/77/80189-31545-namora.jpg

by **Ko-Rel** Szomb. 06 Okt. 2012, 14:11

Az első kaland során még együtt volt az X-mennel, de a céljai továbbra is ugyanazok voltak, hogy megmentse az apját és megölje emiatt Apokalipszist és Holocaustot. Az ereklyevadászat közben hála Smiley-nak az egész csapat átjutott a Reneszánsz világba, ott megküzdöttek az Élet magjáért, amit már magukénak tudhattak, de ekkor Troy magába szúrta azt és halálra ítélt két világot.
A lány, mivel tudta, hogy ezzel az esélyei sokkalta csökkentek arra, hogy az X-men tehessen valamit az apjáért, igazából esélyét sem látta, hogy megtennék, így erejét és rátermettségét bizonyítva a hazatávozás előtt Holocaustba hajította a szigonyát és képes volt megsebezni azt, akit Magneto-n kívül még soha senki, a realitásuk egyik legerősebb mutánsát. Felajánlotta neki szolgálatiat és a lovasává vált. Nem az emberek ellen, vagy az X-men ellen, csak az apja iránt érzett szeretete miatt, hogy vagy megmentse, vagy megölje őt. Mivel Doria bizonyult az egyik legerősebbnek Holocaust minden nap szellemalakban megerőszakolta őt és így megalázta, jutalmul engedte, hogy a lány láthassa az apját.
Hetek teltek el így, Apokalipszis elindult a végső összecsapásra, aminek végül a Főnix vetett véget. Doria ekkor tért vissza az X-menhez, akik magukkal vitték a megalázott és megtört hercegnőt. Itt derült ki, hogy a lány terhes Holocausttól és a gyermek a Főnix valódi gazdatestje. Apokalipszis még a vesztett helyzetben is megtámadta Utópiát, de csak azért, hogy Doria-t elrabolják. Nem ölte meg, sőt! Hagyta, hogy a lány megölje Holocaustot, mert ezt tette vele és nyíltan elismerte, hogy a lány a legerősebb és ezért kell neki. Egy próbán esett át, ő lett a Fekete Párduc, Wakanda istennőjének avatárja, és az ő feladata volt, hogy megmentse a világot a Főnixtől. Ekkor szabadult fel az apja is hála Thorhalla-nak.
Megtette, amit kellett, legyőzte Aprilt, a csatában mind Bastet, mind pedig a Főnix a halálát lelte a lány pedig újra önmaga lett és a Főnix az utolsó erejével világre segítette a gyermeket is. Doria itt a harc közben jött rá, hogy már teljesen megérti azt, hogy miért teszi Apokalipszis azt, amit, elfogadni nem tudja még, de teljesen megérti.

Ideiglenes alak Bastet haláláig:
Doria McKenzie-Boltagon Black_Panther_Vol_5_1_Textless

Doria McKenzie-Boltagon Black_Panther_Vol_5_1_Textless

by **Ko-Rel** Csüt. 13 Dec. 2012, 11:41

A legerősebb, ez maradt meg benne a legjobban, hogy mindenki ezt mondja, a főnix őt választotta, akárcsak Bastet. Az istennő halott volt, a főnix is, a gyermek megszületett, Holocaust halott, azonban Apokalipszis él. Akárcsak az apja és újra a régi. Élete talán legnagyobb álma teljesült ezzel, hogy újra visszakapta őt, hiszen ezért viselt el annyi megaláztatást és fájdalmat. Ennek hála, és egyébként is vele töltötte a legtöbb időt, legalább is, amíg a sebek múlni kezdtek. A sérülései rendbe jöttek, azonban a gyermekére nem igen tudott még ránézni, mert még az emlék is fájdalmas volt, így vele Halla foglalkozott. Amikor kiderült, hogy az apja és Thorhalla egymásba szerettek és összejöttek különösen rosszul esett neki és féltékeny volt a nőre. Ő mindig reménykedett, hogy az anyja visszatér valahogy és újra együtt lesz az apjával, de ez nem történt meg. Mások érintését még mindig nehezen viselte, bár Thor-Vellel sokat beszélgetett és a férfi is sokat segített neki, hogy jobban legyen, akárcsak az apja és Halla is. Mikor Utópia és az X-men maradéka végletekig stagnált ők tudták, hogy itt nem lesznek biztonságban, így mind a hatan (Lyron, Halla, Doria, Thor-Vell, Donald és Gorgon) elhagyták Utópiát és nem hagyták meg, hogy hova mennek. Először London romjaihoz mentek, mert ott senki sem kereste volna őket, majd a Déli-sarkra, ahol megtalálták a megmaradt atlantisziak ősi civilizációját. Lyront elfogadták uralkodónak, így mindannyian oda tudtak költözni és beilleszkedni. Azóta is itt éltek mindannyian, életében először volt azon a rangon, ami megillette volna egész életében, trónörökösként.
Itt, ahol végre otthonos körülmények között volt kezdett igencsak javulni, távol attól, amit korábban átélt, bár még mindig rémálmai vannak főleg Holocausttal és azzal, hogy álmaiban megint lovasnak látja az apját. Itt Ős Atlantiszon foglalkozott csak először a fiával is, bár még mindig a szörnyűség az, ami eszébe jut róla, de Apokalipszis szavit sem tudja kiverni a fejéből ezzel kapcsolatban. Továbbra is sokat volt együtt Thor-Vellel, akivel a barátságnak és picivel többnek hála egészen közel került.

by **Ko-Rel** Hétf. 06 Május 2013, 13:19

Fél éves bővítés a Felemelkedés és A jövendő múlt napjai közötti idő:
A szövetség után visszatértek Ős-Atlantiszra, ahol a következő fél évüket töltötték. Thori végül is elmondta Doria bíztatására Halla-nak, hogy mit talált, túlélő Asgardiakat. Néhány héttel a Kánaáni események után Thori összejött Doria-val, a lánynak eddigre sikerült megnyílnia és elfogadnia a fiú közeledését. Mivel az itt levő hatos távol volt mindentől és mindenkitől így alig jutott el hír hozzájuk. Rorschach nem jelentkezett újra és ők maguk nem nagyon tudtak arról, hogy mi is zajlott odakint a világban. Ennek köszönhetően és a legtöbbek szerencséjére nem értesültek arról, hogy Holocaust újra életben van a főnixnek hála, illetve arról sem, hogy Apokalipszis királynője lett Stephanie, sem pedig a gyermekekről, akiket a szíve alatt hord. Ugyanígy az sem jutott el hozzájuk Jon Miller feltámadása sem, és az sem, hogy az emberiség újra Utópiára szorult, szerencsére, mert ha ezek közül Halla valamelyiket is meghallotta volna senki sem tudta volna itt tartani és újra a csatába vetette volna magát. Ugyanez lett volna Holocaust ürügyén Doria-val, hogy a lány újra meg akarta volna ölni, de valószínűleg Thori is így tett volna.
Doria a fél év során még kevesebbet foglalkozott a fiával, mint előtte, teljesen Halla-ra és az apjára bízta a gyermek nevelését. Igaz mardosta ezért a bűntudat, de nem volt képes törődni a gyerekkel, mindig ott volt benne, hogy Holocaust mit tett vele, amíg ott volt. Noha Thori oldalán némileg képes volt ezt feldolgozni, de a rémálmok még mindig kísértették őt és nem hagyták nyugton. Ahogyan az sem, hogy még mindig megérti Apo tetteit, tudja, hogy és érti, hogy mit miért tesz és ez még mindig kétségbe ejti. Miután összejött Thori-val végre képes volt a Halla iránti féltékenységét is félretenni és megbékélni azzal, hogy az apja szeretője lett az asgardi nő. A legtöbb idejét Ős-Atlantiszon, vagy az akörüli tengerben tölti és gyakorol, edz, olyan erőssé akar válni, hogy Apokalipszist is képes legyen legyőzni, ami nehézkes, mert a képessége még mindig ugrál, nem állt be a főnix erő hatása miatt.

A képessége még mindig képlékeny, a saját eredeti ereje és annál sokkal erősebb között ugrál, mind a mai napig nem állapodott meg a főnix hatására, mint Halla-nak, pedig már egy év telt el az események óta.

by **Ko-Rel** Csüt. 06 Feb. 2014, 13:45

Doria az elmúlt egy hónapban leginkább újra saját magát kereste és egyre jobban küzdött a benne kavargó érzésekkel. Tudta, hogy lenne esélye arra, hogy megmásítsa a világot, hogyha átvenné Apokalipszis helyét, mint a tényleges örököse, pedig ettől még mindig retteget. Figyelte, ahogyan minden szétszakadt és szétszakadt törzsek tulajdonképpen egymás között marakodnak. Egyik vezetőt sem találta méltónak arra, hogy Apokalipszis helyét átvegyék, vagy megpróbálják. Saját maga tartotta gyengének mindegyiket és szánalmasnak, hogy azt hitték, hogy bármit megérhetnek abból, hogy mi volt egykor Apokalipszis terve és nézete. Ő igen, és ezért félt és retteget. Egyedül Thori karjaiban volt képes megnyugodni és biztonságra lelni, az apjának nem merte elmondani mindezt, hogy miként látta a dolgokat, mikét érzékelte és fogta fel, csak a párjának, remélve, hogy ő tud neki segíteni abban, hogy ne így legyen. Tudta, hogy át kellene venni Apokalipszis helyét, de nem akarta megtenni, ő nem akart érzéketlen gyilkoló gép lenni. Ő saját maga akart maradni, csak félt, ha enged az érzésnek, akkor nem marad saját maga többé. Megtudta, hogy Holocaust, vagyis mostanság éppen Nemesis ismét életben van a Főnix erő miatt, így már készült arra, hogy megölje őt ismét azért, amit vele tett korábban. A legtöbb idejét az idegenekkel töltötte, hogy segítsen nekik beilleszkedni az itteni életbe, illetve megismerkedett Andrew Ramirezzel is, akiről úgyszintén kiderült, hogy Bastet avatarja, igaz az istennővel kapcsolatban nem voltak jó hírei a férfinak. A fiával továbbra sem igen törődött, még mindig képtelen volt az a sebet helyretenni, amit Holocaust okozott neki.

by **Morsus** Szer. 19 Feb. 2014, 20:50

Ellenben a többi Főnix-el az őr ereje nem tört el és még mindig tökéletesen működik, sőt a képességeinek új részei is kiemelkedtek. Doria képes mozgatni a vizet maga körül formákba hajlítani ellentmondva akár a gravitációnak is. Ameddig ezt csinálja koncentrálnia kell rá szóval nem tud harcolni mellette kivéve, ha maga a víz a fegyvere. Még vannak határai ennek az erőnek. Minél több vizet vagy minél tovább kényszeríti más formába annál jobban kell koncentrálnia.

by Ajánlott tartalom

Doria McKenzie-Boltagon

Doria McKenzie-Boltagon

Re: Doria McKenzie-Boltagon

Re: Doria McKenzie-Boltagon

Re: Doria McKenzie-Boltagon

Re: Doria McKenzie-Boltagon

Re: Doria McKenzie-Boltagon

Re: Doria McKenzie-Boltagon