Dover Street 53.

by **Danny Long** Pént. 04 Jan. 2013, 23:08

Egyszerű bérház. Legalábbis annak tűnik.

by **Danny Long** Pént. 04 Jan. 2013, 23:10

//Előzmény: Cirkusz//

Miután kiszálltak, a férfi vezeti néhány lépést, majd egy pillanatra megállnak. Caroline megérzi egy másik alak szagát. Hasonló a tigriséhez, de valahogy durvább, és kellemetlenebb. Hallja, hogy egy kulcs fordul egy zárban, aztán egy ajtó nyílik. Újra elindulnak, majd körülbelül tíz lépés után ismét megállnak. A másik férfi most jól hallhatóan egy kódot üt be, majd egymáson elcsúszó kő felületek hangja hallatszik. Előre lépnek néhányat, majd a bejárat visszazáródik mögöttük.
- Most már leveheted a zsákot. -szól Michael.
Ha Oly megteszi, azzal szembesül, hogy egy gyéren megvilágított lépcsősor tetején állnak. A másik alak sokkal kevésbé felséges, mint a tigris. Ő is macskaszerű tulajdonságokkal bír, de sokkal inkább egy ápolatlan vadmacskára hasonlít. Alacsonyabb, gyengébb testalkatú, és láthatóan fiatalabb a másiknál, bőrdzsekit és fehér pólót, illetve farmert és bakancsot visel. Biccent egyet a lány felé, majd elindul le a a lépcsőn.
- Mogorva barátunk Kevin Waters. -mutatja be a fiút Michael. - Nem igazán beszédes típus, de rendes gyerek. Menjünk mi is.
Egy bátorító mosollyal előre engedi a lányt. A lépcső két forduló után véget ér, és egy hosszú, széles terembe érkezik. A megvilágítása ennek sem tökéletes, de sokkal jobb mint a lépcsőházé. Mindkét oldalt, és szemben is egy-egy ajtó nyílik, amik közül a baloldalin Kevin rögtön el is hagyja a helyiséget. A terem közepén egy hosszú asztal helyezkedik el, összesen tíz székkel.
- Ez a központi termünk. -mondja a tigris. - Most magadra kell hagyjalak. Hamarosan enni is kapsz, aztán azt javaslom, hogy aludj egy kicsit. Jobb oldalt találod a hálószobákat, a 7-es lehet a tiéd. Nem feltétlenül kell majd itt laknod, de ha akarod, meg van rá a lehetőség. Ezt az éjszakát viszont mindenképp itt kéne töltened, hogy holnap reggel elkezdhessük felmérni a képességeidet. A cirkusz nem mindent tudott megmutatni.
Közben a vadmacska-szerű srác a bal oldali ajtón át visszatér, és egy tányért hoz. Leteszi, majd morogva távozik ugyanarra. Caroline-t megcsapja a marhahús illata. Rögtön érzi, hogy kevésbé van megsütve, mint az megszokott, de nem zavaró mértékben.

by **Cardas** Szomb. 05 Jan. 2013, 00:18

Körülnézek. Központi terem? Biztos valamilyen megbeszéléseket szoktak itt tartani, vagy hasonlókat, bár el sem tudom képzelni, hogy miről folyhatnak a beszélgetések.
A fiú, Kevin, egyáltalán nem szimpatikus, és nem igazán értem, miért morog, én vagyok-e az oka, vagy talán valami más, esetleg mindig ilyen? De mikor elmegy, nem foglalkoztat tovább igazán a srác baja, főleg, mikor megcsapja az orromat annak az illata, amit hozott. Nincs teljesen elkészítve, kicsit furcsállom. Ők így szokták elfogyasztani a húst? Bizonyára valamilyen szokás, hagyománnyá vált így enni.
- Rendben - felelem a tigrisnek, biztosítva róla, hogy nem zavar, hogy itt kell töltenem majd az éjszakát. Legalább lesz pár órám, hogy elrendezzem a fejemben a dolgokat, mert most éppen zavaros minden odabent, reggelre majd csak elrendeződnek a gondolataim.
Igazából nem tudom, hogy még mondanom kéne-e valamit, szóval csendben maradok, és ha mond még vagy kérdez valamit, meghallgatom és válaszolok, ha pedig elmenne, akkor jó éjszakát kívánok, és figyelmemet a kajára fordítom, aminek a szaga már úgy érzem, hogy betöltötte az egész helyet. Kíváncsi vagyok, milyen íze lehet…

by **Danny Long** Vas. 06 Jan. 2013, 00:12

- Pihend ki magad, holnap minden energiádra szükséged lesz. -mondja még Michael, majd ő is távozik a bal oldali ajtón át. Oly így rögtön koncentrálhat is az ételre. Jókora adag húst kapott, aminek az íze pont olyan, mint amilyenre a szagából számítani. Jól a fűszerezése, és az alapanyag minősége is kiváló, csak egy kicsit nyers. Ez azonban a lány éhsége miatt is kevésbé tűnik zavarónak, mint ahogy alapjában lenne. Azt a furcsaságot fedezi még fel, hogy nem adtak még csak kenyeret sem, csak a húst önmagában. Ha végez az étellel bőven jóllakik és célba is veheti a hálószobát. Ha így tesz, a jobb oldali ajtón át egy folyosóra jut, ami mentén két oldalt számozott ajtók sorakoznak, összesen kilenc. A hetes számút nyitva találja. Ha belép, egy egyszerű, de kényelmes szoba tárul elé egy ággyal, illetve éjjeli- és ruhásszekrénnyel felszerelve. A szobából mosdó is nyílik, ami szintén nem túl nagy, de van benne minden ami kell, még zuhanyzó is.

by **Cardas** Hétf. 07 Jan. 2013, 22:28

A hús íze ellen semmi negatívumot nem tudok felhozni annak ellenére, hogy nincs egészen átsülve. A fűszer egy kicsit ellensúlyozza ezt, de arra a következtetésre jutok, hogy fűszer nélkül is ugyanolyan ízletes lenne. Először keresek valami más ételt is az asztalon, kenyeret vagy akármit, de nincs, sőt, még egy pohár innivaló sem. Mivel nincs senki, akitől kérhetnék, megelégszem magával a hússal, ami így egyedül is elég laktató.
Miután elfogyasztottam az ízletes falatokat, gondolkodtam, hova vigyem a tányért, mert a lakásomon én szoktam elmosogatni. Itt is azt akartam már, de biztos majd jön valaki, és elviszi, így inkább otthagytam, és elindultam megtalálni a szállásomat. Nem volt nehéz rábukkanni. Először körbejártam az egész helyet, benéztem mindenhova, és beleszippantottam a levegőbe is, hátha érződik annak a szaga, aki korábban itt lakott vagy járt.
Fürödni már nem volt kedvem, mert azt még a cirkuszban letudtam, így hát a szállásom felmérése után kipróbáltam az ágyat, de tudtam, hogy egyhamar nem fogok elaludni, ha egyáltalán el fogok tudni. Akaratlanul is jártak a gondolataim, és azt próbálták megfejteni, mi vár majd rám a holnapi napon. Közben folyton hegyeztem a fülem, elmegy-e valaki az ajtó előtt, és ha igen, ki lehet az, hogy nézhet ki.

by **Danny Long** Kedd 08 Jan. 2013, 21:17

Oly jó darabig forgolódik az ágyban a gondolataival küzdve, és fülelve, de semmi hangot nem hall kívülről, így azért szépen lassan elalszik. Álmában egy oroszlán áll előtte, akit akárhogy próbál elérni, mindig egyre távolabb van tőle. Nem biztos benne, hogy miért akarja megérinteni az állatot, de szörnyen frusztráló érzés, hogy nem sikerül. A zavaros álomból az veri fel, hogy valaki dörömböl az ajtaján.
- Ébredj! -kiáltja be egy ingerült hang, ami a hangszín alapján valószínűleg egy fiatal fiúhoz, jó eséllyel Kevinhez tartozik. A srác nem igazán törődik azzal, hogy ellenőrizze, hogy a lány felébredt-e, hanem gyorsan eltűnik. Mivel a szoba falán nincs ablak, így Caroline nem igazán tudja meghatározni, hogy mennyi lehet az idő, hacsak nincs nála óra vagy telefon. Ha van, láthatja, hogy reggel kilenc van. Nem érzi magát túl kipihentnek.

by **Cardas** Kedd 08 Jan. 2013, 21:47

El kell érjem... már majdnem megvan, de mégsem... ott van egyáltalán az az oroszlán? Vagy csak képzelem... de túl valóságos ahhoz, hogy ne létezzen... meg kell érintenem...
Hangos zaj ébreszt, és én egy nagy lendülettel fölülök az ágyamba, valósággal kirepülve az álmomból. Először nem tudom hol vagyok, de aztán lassan eszembe jutnak a tegnap este eseményei, főleg a fiú hangjáról, aki az ajtón dörömböl... azért lehetett volna finomabban is ébreszteni!
Nagy levegőt veszek és kifújom, vele együtt az álmomból megmaradó feszültséggel együtt. Mit jelenthet? Állítólag van az álmoknak jelentésük, de most túl fáradt vagyok ahhoz, hogy ezen töprengjek. Mennyi lehet az idő? Órát azt elfelejtettek kitenni valahova. Biztos nem aludhattam sokat, mert sokkal frissebb sem vagyok.
Ásítok egyet és készülődni kezdek. Felöltözök, megtisztálkodom. Izgatott vagyok, hogy mi vár majd rám nemsokára, ezért nem tudok annyira odafigyelni a dolgokra, bár lehet, hogy ebben a fáradtság is közrejátszik.
Mikor elkészülök, kilépek a folyosóra, és körülnézek, van-e valaki ott. Végül is még nem hívtak, csak ébresztettek, meg amúgy sem mernék elbarangolni, szóval az ajtóban maradok egyelőre.

by **Danny Long** Szer. 09 Jan. 2013, 23:59

Miután megmosdott és felöltözött, Oly kilép a folyosóra. Körülnézve láthatja, hogy az teljesen üres, csak úgy mint akkor, amikor lefeküdt, ám a nagyterembe vezető ajtó nyitva van. Az asztal mellett Michael ül. Amikor a lány megérkezik, mosolyogva köszönti:
- Jó reggelt, Caroline! Gyere, már várnak rád!
Ezzel fel is áll, és elindul a terem lépcsővel szembeni végén levő ajtó felé. Kinyitja, majd biztató mosollyal hátranéz Olyra. Az ajtón túl egy rövid folyosó van, aminek mindkét oldalán egy-egy ajtó található, a végén pedig egy nyitott, dísztelen kétszárnyú kapu. Ez egy hatalmas, jól megvilágított terembe vezet, ami körülbelül akkora mint a cirkusz porondja. Egyik oldalán háromsoros nézőtér húzódik, de mindössze négyen ülnek ott. Az egyikük Kevin, a másik hármat pedig még sosem látta a lány. Ketten meglehetősen hasonlítanak egymásra, mindkettő nyúlánk testalkatú férfi, leginkább gepárdra emlékeztető vonásokkal. A harmadik egy nő, aki a többiektől kissé távolabb ül, és Michael-höz hasonló tigrisember. Michael megveregeti Oly vállát, majd ő is elindul a nézőtér felé, mindössze ennyit mondva:
- Bízz magadban!
Ekkor a lány észrevesz egy másik alakot a teremben, aki a nyílt téren átvágva közelít felé. Izmos, félmeztelen, Michael-nél valamivel alacsonyabb férfi. Nem meglepő módon ő is nagymacskaszerű vonássokkal bír, és egész testét fénylő fekete szőrzet borítja. Nem olyan felséges a kisugárzása, mint Michael-é, sokkal inkább veszélyes "ember" benyomását kelti, de pont emiatt rendkívül tiszteletparancsoló.
- Te vagy hát az újonc! - mondja üdvözlés helyett, és fölényesen végigméri Oly-t.
- Támadj! - utasítja ezután.

by **Cardas** Csüt. 10 Jan. 2013, 01:00

A teremben ott várakozott rám Michael, és mondhatni, hogy rögtön a közepébe vág a dolognak. Én is jó reggelt kívánok, és követem. Alig észrevehetően remegek az izgalomtól, a férfi nélkül egy lépést se mernék tenni. Így megyünk végig a folyosón.
Vajon mi következik ezután? Valami feladatot adnak nekem? Biztos. Valami olyat, amivel az ügyességemet tesztelik, talán hasznát vehetem a cirkuszban tanultaknak. Vagy kérdéseket fognak feltenni nekem?
Egy terembe jutunk. Szépen ki van világítva, és még nézőtér is van. Ülnek is rajta, összesen négyen, mindegyikük macskaszerű. Az egyikük Kevin, az a mogorva fiú. Ő is itt lesz. Szeretné látni, hogyan kínlódok majd? Ilyesmit simán el tudnék képzelni róla. De nem fog kárörvendeni rajtam, ha tőlem függ.
Mikor elmegy mellőlem Michael, olyan egyedül, védtelenül érzem magam a nagy és nyílt terepen, tudva, hogy én vagyok a középpontban. De a cirkuszban is ez van, ha az én számom jön, jól lenne, ha megemberelném magam.
Megpillantom a fekete bundás férfialakot, aki felém közeledik. Biztos ő „mér fel”, akármit is jelentsen az. A nézőtérre tekintek, majd vissza. Nem szabad lebőgnöm. Michael bízik bennem, jobban, mint én magamba. Ideje meríteni az ő bizalmából egy keveset. Ökölbe szorítom a kezem, hogy ezzel valahogy megpróbáljak hatni a bátorságomra.
A férfi odaér hozzám. Valahogy olyan hatást kelt, mint egy kiképző. Vagy egy szigorú tanár. Tekintélyt parancsoló. Nem baj, nem fogok megrettenni. Elhatároztam, hogy eljövök ide, szóval nem fogok már meghátrálni, végigcsinálom, akármi is legyen.
Ahogy a férfi megszólal, akaratlanul is, pusztán a hangjának hallatára megfeszülnek az izmaim, és kicsit kihúzom magam, de azért nem tisztelgek.
Az ez utáni parancs váratlanul ér és nem tudom, mit reagáljak erre. Már nyitnám is a számat, hogy „elnézést, de én nem tudok…”, de előtte még a nézőtérre vetek egy villámgyors pillantást. Csak a szemem sarkából, mert nem merek a fekete bundás férfitól elfordulni, így csak egy töredéknyi időre látom Michaelt. Ő számít rám! Nem adhatom fel ilyen könnyen!
Gondolataim úgy cikáznak, mint még soha, kétségbeesetten próbálok valamit kapaszkodót találni. Támadni… próbálok felidézni valamit, ami a támadással kapcsolatos, és a segítségemre lehet. A metrós élményem… ahol elveszítettem a fejem… rossz rágondolni is, de… talán azt akarja, hogy úgy támadjak, mint akkor. Mint egy állat. A szívem gyorsabban kezd verni. Nem tudom, hogy pontosan mennyi idő is telik el mindez idő alatt, de nekem örökkévalóságnak tűnik. Fel kell idéznem, milyen volt akkor, milyen érzés. Ha az megvan, talán tudok elég erőt meríteni ahhoz, hogy végrehajtsam a feladatot.
Érzem, hogy egyre gyülemlik bennem a feszültség, ahogy próbálkozom, és hogy magától nem fog ez összejönni, adnom kell egy kezdeti löketet. Meg kell tennem, csak az első lépés nehéz. Gyerünk, ne legyél gyáva! Most is mindenki téged néz, és azt várják, hogy tegyél valamit, szóval gyerünk! Erőt veszek magamon, elrugaszkodok a földől, és bízom benne, hogy ezzel sikerül áttörnöm azt a láthatatlan akadályt, amivel eddig küszködtem…

by **Danny Long** Pént. 11 Jan. 2013, 00:35

Oly a fekete bundás felé ugrik, de az egy kecses mozdulattal kitér előle. Láthatóan a legkevésbé sem kellett megerőltetnie magát.
- Azt hittem, már sosem kezded el. - mondja lefitymáló hangon. - Bár ezt a próbálkozást elnézve lehet, hogy jobb lett volna. Na gyerünk, még egyszer!
Arcáról rendkívüli fölényesség sugárzik. Nem látszik rajta, hogy akár egyetlen izma is feszülne arra készülve, hogy a lány támadni fog, vagy esetleg ő akarna megindulni. Úgy áll ott, mintha csak egy kedélyes beszélgetés folyna.
- Remélem nem ez minden, amit tudsz. -hangzik az újabb gúnyos megjegyzés.

by **Cardas** Kedd 29 Jan. 2013, 01:17

Csak akkor tűnik fel, hogy nem járt sikerrel a támadásom, mikor a lendületem már alábbhagy, és kinyitom a szemem. Csalódottság vesz erőt rajtam, meg szégyellem is magam, hogy így fölsültem. Pedig annyit beleöltem ebbe a nyomorult kis ugrásba, és semmi sem lett belőle!
De ahogy a férfi megszólal azon a gúnyos hangon, elönt a méreg. Én itt próbálkozom, beleadok mindent. Fogalma sincs, hogy milyen ez az egész az én szemszögemből nézve! Nem érdekel, hogy milyen önelégült mosolyt villant rám, azért sem fogja elérni, hogy feladjam, mert biztos vagyok benne, hogy az a célja.
Ahogy megismétlem az előbbi ugrást, érzem, hogy már könnyebben megy a dolog. Lehet, hogy átléptem azt a láthatatlan belső korlátomat? Vagy csak a méreg hajt? Nem tudom pontosan megmondani, mindenesetre könnyebben megy az elrugaszkodás, mint elsőnek. Most viszont már számítok rá, hogy kitér, és az ugrásomba belekalkulálom azt az irányt is, amerre a múltkor mozdult.

by **Danny Long** Pént. 01 Feb. 2013, 17:47

A feketebundás ezúttal épp csak egy kicsit mozdul el, pont a másik irányba mint előbb, így Oly támadása pár centire mellette suhan el. Tökéletesen olvassa a lány mozdulatait, ez egyértelmű. Ahogy az elsuhanó lány után fordul, így szól kissé megvető hangon:
- Úgy küzdesz, mint egy ember.
Ezután, amint a lány újra felé fordul, elrugaszkodik, és felé veti magát. Megvárta, amíg ellenfele felé fordult, és csak akkor kezdett támadni, így annak van lehetősége, hogy megpróbáljon kitérni.

by **Cardas** Hétf. 04 Feb. 2013, 23:01

Megint elhibáztam! Vagyis nem is én hibáztam el, hanem egyszerűen ez a macskalény százszor profibb nálam. Mennyivel idősebb is. Semmi esélyem. Ez az egész olyan, mint valami cirkuszi parádé. A nézők azon nevetnek, hogy az egyik macska hogyan hecceli a másikat.
A megjegyzése jogos, elég kezdő vagyok hozzá mérten. De ez sértés is volt, esik le, mégpedig az ő körükben lehet, hogy az a másikat megvető, fajgyűlölős féle. Engem valahogy mégsem érint annyira mélyen, mivel végtére én is ember voltam egyszer.
A szándék azonban, hogy ilyen lealacsonyítóan kezel, felhúz, pedig előre elhatároztam, hogy nem engedem neki. Megint felé fordulok egy gyors mozdulattal, hogy újra próbálkozzam, de ekkor látom, hogy most ő lendül akcióba. Hát, hogy most mi játszódik le bennem, nehéz megmondani. Megijedek, megdöbbenek, közben a megadás szándéka is felmerül bennem, legvégül a védekezésé, így alig maradna időm az utóbbit végrehajtani, és végül nem is teszem, hanem folytatom azt, amit először szándékoztam csinálni: támadok. Elég elkeseredett lépés, de én is őfelé vetem magam azzal a lendülettel, ami megmaradt a kezdeti érzelem kavalkádomból.

by **Danny Long** Kedd 05 Feb. 2013, 01:29

Ellenfele kecses mozdulattal suhan Oly felé. Amikor rájön, hogy az végül a támadás mellett döntött, arcán elégedett mosoly jelenik meg, de ezt a lány csak egy pillanatig láthatja, mivel a következőben a két szőrös test összecsap. A feketebundás nem használja a karmait, vagy a fogait, csak a lendületét, és az erejét. Oly nem jöhet ki jól az ütközésből, ezt rögtön érzi, mivel a férfi sokkal nagyobb és erősebb nála. Nem is sikerül megsebeznie ellenfelét, csak egy kissé hátralöknie, ám az a vele ellentétben talpon marad. Egyértelműen érzi, hogy nem volt teljesen hasztalan a támadása, nem úgy pattan le ellenfeléről, mintha falba ütközött volna, de ez nem változtat azon, hogy a földre került. A férfi azonban az eddigiekhez képest elismerőbben szólal meg:
- Ez már tetszett. Ez az a vadság, amire szükségünk van! Nem ér azonban semmit, ha nem tudod irányítani.
A többé-kevésbé dícséretértékű szavakat azonban újra durva, vakkantásszerű utasítás követi:
- Talpra!
Mire a lány felkel, ellenfele arcán már nyoma sincs az elismerésnek, csak talán egy fokkal kevésbé lefitymáló a tekintete.

by **Cardas** Kedd 05 Feb. 2013, 21:06

Mielőtt még egymásnak ütköznénk, látom, hogy mosolyra húzódik a fekete bundás szája. Biztos tetszik neki, hogy nem védekezek, hanem támadok. Mondjuk, ezzel a lépéssel nem értem el valami sokat. Én földre kerülök, ő meg nem. De az a mosoly megérte. Aztán az elismerő megjegyzés, az is jól esik, és bár a végére azért kell tennie valami mást is, hogy nehogy elszálljak a sikeremtől.
A „Talpra!” felszólításnak nyomban eleget is teszek, most már nagyobb magabiztossággal, mint korábban tettem volna, és várom, hogy mit fog lépni, vagy, hogy milyen utasítást ad. Megfordul a fejemben, hogy talán megint egy ellene intézett támadást vár tőlem, de nem vagyok biztos benne, így inkább csak felé fordulok, készen állva a következő utasítására.

by **Danny Long** Szer. 06 Feb. 2013, 01:53

Egy pillanatig csak néz egymásra a két macskaszerű mutáns, majd a férfi arcán enyhe fintor fut át. Felemelt hangon szólal meg, hogy a nézőtéren ülők is jól hallják. Miközben beszél, Michael felemelkedik a helyéről, és elindul a küzdőtér felé.
- Amit most kellett, megtudtam. Azt kell mondjam, hogy amit tudsz, az a semminél egy kicsit kevesebb, de talán nem vagy teljesen reménytelen. Most ennyi elég is lesz.
Hátat fordít, majd a válla fölött, lefitymáló hangon, de talán nem teljesen komolyan szól vissza:
- Még túlerőltetnéd magad.
Ezzel minden további szó nélkül otthagyja a lányt, de a helyére szinte azonnal Michael érkezik:
- Ügyes voltál. -mondja. - Clive nem a jó szavairól híres, de felülteljesítetted az elvárásokat. Megmondtam, hogy ott van benned az oroszlán, és kiderült, hogy talán nem is olyan mélyen. De sokat kell még dolgoznunk vele. Menj, öltözz át és zuhanyozz le, aztán a nagyteremben, a reggelinél bemutatlak a többieknek.
Még egy biztató mosoly után visszaindul a társaság többi tagjához, akikhez azóta már a Clive-nak nevezett feketebundás férfi is csatlakozott.

by **Cardas** Szer. 06 Feb. 2013, 15:28

A zuhany alatt van időm végiggondolni a mai nap eseményeit, vagy a délelőtt eseményeit.
A feketebundás fickót Clive-nak hívják. Így, hogy tudom a nevét, valahogy kevésbé hat a személye misztikusnak vagy felsőbbrendűnek, mint ahogy első pillantásra tűnt. A végére, mondhatni, elég „barátságos” hangot ütött meg, az első megszólalásához képest.
A felmérőm, véleményem szerint elég jól sült el, sokkal jobban, mint amilyenre kezdetben számítottam, és ez bátorságot önt belém. Michael elégedett a teljesítményemmel, és végtére is, ez volt az egyik célom. Persze Clive alig adott bele valamit a küzdelembe igazi erejéből, különben biztos vagyok benne, hogy az elején kapásból ki tudott volna ütni.
A gyomrom megkordul. Az izgalom teszi, meg persze az éhség. Már alig várom a reggelit, leginkább hogy megismerhessem a többi illetőt is. Remélem, hogy nem olyanok lesznek hozzám, mint Clive vagy Kevin. A fiút még mindig nem értem. Megfordul a fejemben, hogy talán emberi származásom okozza az ellenszenvét, de talán amúgy is ilyen mogorva stílusa van…
Miután végeztem a tusolással, és megszárítkoztam, felöltözök, és készen is álok a reggelire.

by **Danny Long** Csüt. 07 Feb. 2013, 00:47

Amikor Oly megérkezik a nagyterembe, a többiek már az asztalnál ülnek, ami azóta meg is lett terítve. Az asztalfőn Michael ül, jobb oldalán a szintén tigrisszerű nő, bal oldalán pedig Clive. A tigrisnő mellett a két gepárdszerű alak ül, míg Clive mellett Kevin. A fiú mellett van megterítve Olynak. Ha a lány helyet foglal, Michael szólal meg:
- Mielőtt elkezdenénk, hadd mutassam be nektek Caroline-t, most már kicsit barátságosabb körülmények között is. Mint tudjátok, ő volt az, aki cirkuszi mutatványosként dolgozott, mielőtt úgy döntött, hogy megbarátkozik a fenevaddal, ami benne lakozik.
Ezután a lányra néz, és hozzá intézi a következő szavakat:
- Neked pedig hadd mutassam be a csapat többi tagját. A mellettem ülő hölgy a nővérem, Christina, az ikrek pedig Themba és Thulani. eleinte nem lesz egyszerű megkülönböztetni őket, de hamar megtanulod majd.
A két férfi között a lány valóban semmi különbséget nem lát, de míg az egyik biccentéssel köszönti őt, a másik csak kissé erőltetetten rámosolyog.
- Clive-val és Kevinnel pedig már találkoztál. -fejezi be a bemutatást. - Most pedig jó étvágyat!
Ahogy mindenki hozzákezd az evéshez, Oly észreveszi, hogy ezúttal is csak (ezúttal füstölt) hús van az asztalon, illetve egy kancsóban víz.
Nem sokkal az étkezés elkezdése után a nő szólal meg:
- Örülök, hogy végre nem csak férfi társaságom van itt. Remélem nem bizonyulsz majd unalmasnak.
A hangja lágy, de hangsúlya erősen számonkérő, mintha tesztelné a lányt.

by **Cardas** Pént. 08 Feb. 2013, 01:09

Nem igazán örülök neki, hogy Kevin mellett van szabad hely, ahova leülhetek. Tartok tőle, hogy kényelmetlenül fogom érezni magam mellette, főleg ha továbbra is olyan mogorva lesz, mint eddig volt. Miután helyet foglaltam, Michael bemutat a többieknek, bár kétlem, hogy ne tudnának rólam már egyet, s mást.
„A fenevaddal, ami benne lakozik?” Hát, nem tudom, hogy ez a kifejezés mennyire helytálló, de ráhagyom. Azután Michael bemutatja a többieket nekem. Itt van a nővére, egy ikerpár - de akár egymás klónjai is lehetnének, ahogy látom -, meg persze Clive és Kevin. Ahogy a neveiket mondja, mindegyiküknek én is odabiccentek, mert a köszönésemmel nem akarok Michael szavába vágni.
A kaja most is hús, bár ezúttal füstölt, és van víz is. Elég szerény reggeli, de azért jó étvággyal kezdek hozzá. Aztán megszólít Christina. Hirtelenjében nem is tudom, mi volna a helyénvaló válasz. Persze nem kérdezett, de a hangsúlya mégis úgy hat, minthogyha feleletet várna tőlem. Felébred bennem a gyanú, hogy lehet, maga ez az étkezés is azért van, hogy próbára tegyenek valamivel, bár ez kicsit nevetségesnek tűnik. De jobb félni, mint megijedni, szóval inkább ehhez mérten próbálok válaszolni:
- Ha rajtam múlik, akkor igyekszem az érdekes oldalamat elővenni - még egy mosolyt is varázsolok az arcomra biztosításképp, hogy úgy van, ahogy mondom. Remélem jól válaszoltam, és kicsit aggódva figyelem a nő arcát, próbálva leolvasni, hogy elégedett-e vagy sem a felelettel.

by **Danny Long** Kedd 12 Feb. 2013, 01:26

A nő arcán halvány mosoly tűnik fel, bár ettől nem lesz barátságosabb az arckifejezése.
- Rajtad múlik. - feleli.
Ezután néhány percig csöndben folyik sz étkezés, majd a Christina mellett ülő iker szólal meg, szavait Michael-höz intézve. Tenorját egy Oly számára ismeretlen akcentus teszi különösen érdekessé:
- Van valami fejlemény a zsákmány ügyében? - kérdezi.
- Túl sok testőre van. - válaszolja Michael. - Fegyveresek, óvatosnak kell lennünk. Ráadásul a legutóbbi kudarc óta számít a támadásra. Nem kockáztathatjuk meg, hogy lebukunk, még nem vagyunk elég erősek.
- Sfebhe! - kiált fel a gepárd. A szó a hangsúlyból ítélve valami szitokszó lehet, de Oly sosem hallotta még.
- Nyugalom, Themba, szemmel tartjuk, ha eljön a megfelelő lehetőség, lecsapunk rá. -nyugtatja Michael
- Bízhatunk azokban a férgekben, akikkel figyelteted?
- Szeretik a pénzt annyira, hogy ne áruljanak el. Ráadásul egymást is figyelik, tehát tudunk róla, ha egyet lefülelnek.
- Jobb lenne, ha Kevint vagy az új lányt állítanánk rá. - itt a tekintete egy pillanatra a két említettre villan. - Ők is sokkal jobbak lennének, mint ezek az emberek.
- Nekik most itt a helyük, sokat kell még tanulniuk. Viszont elvállalhatod te is, ha gondolod.
Erre már nem válaszol, csak az orra alatt motyog valamit, majd folytatja az evést. Ezután Michael Kevinhez és Olyhoz fordul.
- Reggeli után kaptok egy fél órát, aztán folytatjuk, illetve elkezdjük a képzéseteket. Reméljük serkentő hatással lesztek egymásra.

by **Cardas** Kedd 12 Feb. 2013, 03:18

Huhh, könnyebbülök meg. Azt hittem, kicsit nagyobb súlya lesz a nő válaszának.
Eztán újra az ételnek szenteli mindenki a figyelmét, legalábbis, míg az ikrek egyike meg nem szólal.
Számomra elég különös párbeszédnek leszek fültanúja, amit nem tudok mire vélni. De van pár szó, amik megütik a fülemet, például a „zsákmány”, „testőr”, „fegyveres”. Mondhatni, hogy az egész beszélgetés olyan összeesküvős dolognak tűnik, vagy valami merényletesnek. „Lecsapni rá”? Kire? Kissé zavaros a dolog. Nem tudom, hogy rám tartozik-e egyáltalán, amit most hallok. Vajon milyen ügyletekben mozognak ezek a macskalények?
Mikor én is szóba kerülök, kicsit megrendülök belül, nem tudom, hogy ezt kívül mennyire látják meg. Mégis mit akarnak egyáltalán velem kezdeni? Jó lenne tudni. Vagy talán épp, hogy jó lenne, ha nem is tudnék róla.
Szerencsére Michael kiment a kutya… vagyis macskaszorítóból, és szépen visszavág a szópárbajban.
Együtt fogunk edzeni? Én meg Kevin? Lepődök meg. Szóval ő sem tagja olyan hosszú ideje a csapatank? Mert hiszen még csak most kap képzést. Vajon hogy került ide a fiú? Egyre jobban érdekel, ahogy egyre több kérdés merül fel vele kapcsolatban.
Miután elköltöttük a reggelit, visszavonulok a szobámba - hacsak nem szólít meg valaki - és gondolataimba merülve fekszem az ágyon.

by **Danny Long** Kedd 19 Feb. 2013, 23:52

Az étkezés további része viszonylag csöndben és gyorsan telik el. Először Michael áll föl az asztaltól, majd nem sokkal később a többiek is egymás után elhagyják a termet. Oly is így tesz hát, és lepihen egy kicsit. Nagyjából negyed óra múltán a lány kopogást hall az ajtaján. Ez nem agresszív és türelmetlen dörömbölés, mint Kevin reggeli ébresztője, hanem nyugodt és tisztelettudó. A következő pillanatban már meg is szólal a kopogó az ajtó túloldaláról, aki nem más, mint Michael.
- Bejöhetek? - kérdezi. Hallható ugyan a hangján, hogy nem számít nemleges válaszra, mégsem hat követelőzőnek. Ezután, hacsak a lány nem kéri, hogy várjon, néhány pillanattal később benyit.
A kezében egy vékony ruhaköteg látható. Leteszi az ágyra és így szól Oly-hoz:
- Ebben jobban fogsz tudni mozogni. Remélem jó lesz a méret. Negyed óra múlva gyere oda, ahol reggel is kezdtünk! Most viszont még hagylak pihenni.
Ezzel néhány pillanat után megfordul, és elindul kifelé, de Oly-nak van ideje megállítani, ha esetleg valami kérdése van, bár a férfi nem ajánlja fel konkrétan a lehetőséget.

Ha jobban megnézi a ruházatot, láthatja, hogy egy viszonylag szűk, de kényelmes fehér pólóból, és egy hasonló tulajdonságokkal bíró fekete nadrágból áll. Mindkettő pont megfelelő a testfelépítéséhez.

by **Cardas** Szer. 20 Feb. 2013, 00:28

A kopogásból már azt meg tudom állapítani, hogy nem Kevin áll az ajtóm előtt. Mikor Michael megkérdi, bejöhet-e, kiszólok, hogy "Csak tessék!", azzal felülök az ágyon. A mondandójához nem tudok mit hozzászólni, így hát csak megköszönöm a ruhát, amit hozott, és biztosítom, hogy ott leszek a teremben időben.
Miután Michael távozik, fel is próbálom a ruhát, mivel tizenöt percre képtelen vagyok újra visszafeküdni, és valami elfoglaltság addig úgyis kell, főleg, hogy kiverjem a fejemből az asztalnál hallottakat, amikhez, úgy vélem, semmi közöm.
Szóval öltözködéssel ütöm el az időt. A ruha tökéletesen passzol hozzám, és nem annyira szűk, hogy kényelmetlenül érezzem magam benne, és a mozgásban sem akadályoz.
A maradék időt ücsörögve töltöm az ágy szélén, majd mikor úgy vélem, hogy ideje indulni, felállok, és végigmegyek azon az úton, ahol reggel vezetett végig Michael, hogy abba a hatalmas terembe érkezhessek. Először is körülnézek, hogy kik vannak ott, tekintetemmel Kevint keresem, mivel azt mondták, hogy együtt edzünk. Kíváncsi vagyok rá, hogy a fiú milyen képet vág emiatt majd rám.

by **Danny Long** Szomb. 23 Feb. 2013, 00:25

A terembe lépve és körülnézve Oly először Kevint pillantja meg, aki az övéhez hasonló öltözékben, karba tett kézzel áll. Gyakran pillant a bejárat irányába, így szinte rögtön észre is veszi a belépő lányt, de nem sok reakció látszik rajta. A fiún kívül Még Clive és Michael állnak a helyiségben, néhány méterre Kevintől halkan beszélgetnek. Ők sem sokkal később veszik észre Oly érkezését, mint a fiú. A tigris barátságosan int, hogy jöjjön közelebb. Amikor az oroszlánlány odaér Kevin mellé, így szól hozzájuk:
- Mint azt már többé-kevésbé mindketten tapasztaltátok, Clive vezeti nálunk a kiképzéseket. Van gyakorlata a dologban, úgyhogy jó kezekben lesztek. Időnként mi többiek is besegítünk majd, de ez még a jövő zenéje. Sajnos nem tudok most itt maradni, csak azért jöttem, hogy sok sikert kívánjak.
Ezután biccent egyet a fiatalok, majd Clive felé és távozik. A feketebundás férfi ezután kiadja az első instrukciót.
- Tegyük kicsit próbára az állóképességeteket! Fussatok szép nagy köröket!
Int, jelezvén, hogy indulhatnak. Kevin csalódottan mordul egyet, majd elindul a terem széle felé, és futni kezd körbe.

by **Cardas** Szomb. 23 Feb. 2013, 22:05

Fussunk? Ennél azért valamivel nehezebb, megpróbáltatóbb dologra számítottam volna, de mivel Michael azt mondta, hogy ez a Clive már rendelkezik gyakorlattal a kiképzések terén, nem sokat kételkedem utasításában, hogy miért is kell ezt csinálnunk.
Kevin már megint morgolódik, és azt hiszem, neki tök mindegy, mi miatt is, csak csinálhassa.
Követem a fiút, és igyekszem felzárkózni mögéje, de mellé nem akarok menni, mert a végén még azért is morgolódna. Leelőzni sem akarom, mert bizonyára azt sem fogadná jó szívvel, és nem is akarok felvágni sem előtte, sem a kiképzőnknek. Szóval úgy két méter távolságban követem Kevint, és kíváncsi vagyok rá, hány kört kell leírnunk, míg nem szól Clive, hogy elég lesz. Lehet, hogy addig kell futnunk, amíg ki nem fulladunk, szóval igyekszem ritmikusan lélegezni, hogy később ne kapkodjam a levegőt.

by Ajánlott tartalom

Dover Street 53.

Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.

Re: Dover Street 53.