Lent

Egy igazi brutális diszkó a legaljának. Punkok, alternatívok, gothok klubja. Torz zenékkel. Durva stílussal. Koponyák és egyéb szimboluk a falakon. Az önkiszolgálók emberi alakúak és a pénzt befizetve a nyakukból folyik ki az ital. A drog kereskedelem szinte nyílt. Ott helyben nyugodtan adják egymásnak a zacskókat az emberek. Ez is indián kézben van. A szolgálók és dolgozók mind ős-amerikaik.

Cseppet sem tétovázott, beugrott a taxiba, mikor Hoodnak sikerült leinteni egyet. Napszemüvege mögül még vetett egy pillantást a srácokba, gondolatban is minden jót kívánva nekik, majd hagyta, hogy elragadja a kaland, és persze Hood terve. Ez volt a legegyszerűbb, üresen sodródni egy kicsit, amíg végül a tettek nem döntenek arról, ki is lesz a küldetésen. Szehmet útközben a környéket figyelte, az épületeket, az embereket. Nem volt olyan kézzelfogható tapasztalat, mintha köztük járva ismerte volna meg őket, de megfelelőnek tűnt. Megfigyelői pozíciójából Hood hirtelen mozdulata rántotta vissza, amivel nyakon harapta a taxist.
Szehmet feljebb tolta a napszemüvegét elkerekedő szemein.
Nem számított arra, hogy ilyen hirtelen és közvetlen módon kell megtapasztalnia azt a kíméletlenséget, amit az alvilági kaland igényel. Persze a fickó nem halt bele a dologba, szóval.. lényegében rendben is volt a dolog. Persze Szehmet ezzel a gondolattal csak önmagát csapta be, és tisztában is volt vele. Mint ahogy azt is tudta, hogy ez a küldetés, amit önként vállal, nem pacifistát igényel. Mikor úgy döntött erre a küldetésre vállalkozik, vállalta vele a sötétséget is.. így aztán hasznosnak találta, ha megfigyeli a profik viselkedésmintáit, és tanul, megerősítve magát. Az unalom, és az a furcsa, hatalomból adódó örömszerűség persze nem olyan példák voltak, amit követni akart, így tekintete újra az utcákra vándorolt. Még nem tudta, miként fogja felépíteni a küldetéshez kellő önmagát.
-Remek. Ígéretesnek hangzik- csak ennyivel kommentálta Hood szavait az új célterületről. Ezzel megvolt a speciális hely, amire gondolt, mikor infóhalászatra vállalkoztak. És a fickó is egész könnyen megúszta, habár ő maga soha nem gondolt volna rá, hogy ilyen módszerrel dolgozzon.
Ahogy megérkeztek, ő sem tétovázott, kiszállt a kocsiból. Jó érzés volt hagyni a fickót elhúzni. Ahogy Szehmet felmérte az épületet, úgy érezte jó választás volt. Habár nem ez volt az ő közege, kóbor napjaiban volt néhány élménye ilyen helyeken is. Hood tette igen hatékonynak látszott, Szehmet viszont remélte, hogy a feltűnő tett nem kever egyúttal nagy port is. Ha a taxis a jó fülekbe panaszkodik, könnyen lehet hogy a figyelem középpontjában találják majd magukat. Ami akár még jól is jöhet.. Majd elválik.
Bejutni nem volt nehéz a helyre, hála a mindenre jó arcképes világjegyeknek. Hood kérdésére biccentett.
-Miért is ne?- Az ital az ilyen helyen kötelező elem, és már nem is igazán árthatott neki. Így ezt a fajta furcsa feltűnést el is kerülhette. Ahogy a pult felé vándoroltak, a vendégsereget nézte a napszemüveg lencséi mögül. Kerete a mutánsokra utaló jeleket, de épp úgy a különféle információkat: csoportosulásokat, összetartozást kifejező tetkókat, ékszereket.. és persze próbált rájönni, kik a hely legkeményebb arcai, és kik azok, akik hajlandóak beengedni a buliba az idegeneket, de kifelé már kevésbé.
-Helló, egy whiskyt jéggel.- egy mosoly. Egy univerzális ital. Végül is nem vihette végig faarccal, rosszkedvvel a kalandot, és az ilyen helyeken talán ez az ital volt a legjobb választás. A csábítást viszont egyelőre másra hagyta.

A pultos azonnal önti a whiskyket és Hood is beül a lányok mellé.
- Egy sört.
- Amerikaiak?
Kérdezi a pultos. Ez a magas hosszú hajú indián férfi jókötésűnek tűnt és barna szemeiben meglepően nagy intelligencia csillogott. Hood csak biccentet és az üveg sörét vette el miközben az asztal dobta a pénzt. A lányokhoz fordult.
- Mr. Shieldre!
Emelte üvegét koccintásra. Ha koccintottak vele beleiszik a sörbe majd a pultosra néz.
- Bulizni szeretnénk.
- Jó helyre jöttetek.
- Egy ismerősöm járt itt tavaly és azt mondta itt belehet menni a Pokolba.
- Nem tudom miről beszélsz haver.
Mondja fejét rázva az indián
< - Mert csak úgy beengedünk oda bárkit. >
Morogja az orra alá elfordulva a pultos a genoshai nyelvén.
< - Mi vagyunk bárkik, Pubi. >
Mikor Hood beszól neki ezen a nyelven a férfi megtorpan. Érdeklődve visszafordul.
- Hadd mutassam meg ennek a két csodás hölgynek hogyan kell bulizni Tamahowban.
- Meglátom mit tehetek.
Ezzel elmegy és Hood a lányokhoz fordul.
- A sofőr fejében olvastam, hogy az Indián maffia egy bizonyos Pokol nevű utcai harcos klubot tart a bár alatt. ha gyorsan népszerű akarsz enni ott tudsz. A maffia nem lövi szét egymást, hanem lent elintézik a dolgokat. nincs belharc két ember lemegy és véresre veri egymást a két vitás fél pedig bezsebeli a fogadási lóvét. Kezdésnek jó, nem?
Kérdezi Hood mosolyogva közben látni, hogy a pultos az egyik főnökkel dumál a sarokban és a trióra mutat.

Börtön:
Talán a föld túl messze van, de a szólítást meghallja és megremeg. Mint egy óriás, amit ébresztenek. A remegéstől kezd kimenni az áram és a falak mozogni. Sajnos a remegés gyengül és Whadalec kezd gyengülni. Megmérgezték. A nyilakban valami altató volt. Most egyre jobban szédeleg és kezd homályosan látni. Akaratlanul is a falnak esik. Pillanatok kérdése és elájul.

-'Merika- biccent Szehmet jókedvűen, igyekezve felvenni a helyhez és szerephez illő lazább stílust, ahogy a pultos rákérdez a származásukra, majd poharát a kezébe véve Hoodhoz fordul, és látszólag nem is törődik mással, csak a koccintással, a haverokkal, meg a whiskeyvel. Végül is ő most egy különlegességekre vágyó turista volt.
-A szórakozásra- teszi hozzá a saját köszöntését, mielőtt beleinna. Számára nem okozhatott problémát, hogy legurítsa, és ezúttal nem is finomkodott. A szerep megkövetelte tőle a nyakas nagyarcú konokságot, még ha egyébként nem is rajongott az ilyesmiért. A pohár a pulton koppant, és Cica szemöldöke felszaladt a Pokol említésére. Úgy tűnt Hood valóban alaposan beszerezte az infóit, és érdekes kis intermezzo volt kibontakozóban a pultos és közte. Bár nem értette a nyelvet, látható volt a kezdeti vonakodás, amit az érdeklődés gyűrt le a fickóban. Cica elmosolyodott, kicsit óvatosan, hogy csak az amerikai fogpaszta reklámot mutassa be, ne a teljes repertoárt, majd ahogy távozott, Hoodhoz fordult, és érdeklődve hallgatta a beszámolót. EZezk szerint a taxis dolog sokkal több hasznot hajtott, mint eredetileg gondolta.
-Ez.. csúcs! Végre valami izgalom.-Úgy tűnt a kellő egzotikum épp itt van a lábuk alatt, és hála a résztvevőknek, jobbat nem is kívánhattak volna, az infószerzésre. A Maffia gyülekezőhelye, és az alvilági fogadások fellegvára. Eddig úgy tűnt, rendben fognak menni a dolgok, a pultos máris a kellő emberekkel csacsogott. Így vagy úgy, de hamarosan kezdetét veszi majd a tényleges munka, ami enyhe bizonytalansággal töltötte el. Nem félt lemenni a nehézfiúk közé, de enyhén tartott attól, hogy jól fogja-e majd forgatni a szavakat.

Whadelac a falnak esett, a látása még jobban elhomályosult. Méreg, mérgezett nyilak voltak, pár pillanat és végleg elájul, ott marad magatehetetlenül, kiszolgáltatva az emberek kénye-kedvének.
A remegés elhalványult.
Hisz már nem koncentrált. Ekkor eszébe jutott valami, ha képes lenne regenerálni magát, akkor talán... Becsukta a szemét és megpróbálta megszólítani a bolygót, erőt kérni tőle, hogy meggyógyítsa magát és semlegesítse a vérében keringő mérget...
Remélte, hogy ez sikerül, még mielőtt elájulna...
Csak a falnak támaszkodott és koncentrált...
És ha ez sikerül, végezz a katonákkal, tudja is, hogy már kivel kezdi...

A pultos biccentett és utána az egyik itt dolgozóra mutatott. A hatalmas indián szépen levezette a triót egy ajtón át végig egy lépcsőn. Annak a végén egy kisebb szobába érnek. Be lehet onnan látni az üvegen át. Bent egy elzárt ketrecben két hatalmas fekete férfi veri egymást véresre. Mindkettő pusztakézzel egy-egy nadrágban csak. Testük tiszta vér és seb, de egyik sem áll meg. Az őrnek kopognak és az bentről nyitja az ajtót. Az ajtó kinyílásával hallják meg a hangokat. A tömeg üvöltözik és a csontok törésétől visszhangzik a terem. Pavilonokban ülnek a város gazdagabb "Üzletemberei". Még egy pár fokos lépcső után a trió lejött a nagy terembe. A verekedésnek lassan vége, ahogy a földön fekvőről leszedik az őrök a bajnokot, aki még mindig veri.

Börtön:
Az idegen lény újdonsült erejéhez nyúl. A föld pedig válaszol. Érzi vénáiban a megtisztulást. Teste zöldes lángba borul. Légzése könnyebb lesz. Mikor a látása ismét vissza változna más késő. Az őrök a sokkolókkal kezdik ütni. Nem állnak meg. Minden csapást egy másik követ. Az elektromos lehetetlenné teszi a védekezést és az ütésektől lassan eszméletét veszi.

Olybá tűnt, nem tartott soká, hogy a helyiek úgy döntsenek, hogy 'Merica megkeresheti a maga szórakozását. Ez pesrsze Szehmet számára sem a szórakozásról szólt. Végre itt voltak, ahol talán szerezhetnek némi infót a városnyi nyomtalanul eltűnt mutánsról.. ehhez épp csak a pokolra kellett alászállni. Szehmet elmosolyodott erre a gondolatra. Próba volt ez magának is, de azért mégis remélte, hogy hasonlatában erős túlzással élt.
Cica érdeklődést és turistás izgatott vidámságot mutatva követte az iránymutatást lefelé. Győzte volt, legalábbis mint turista, aki megcsípte a jackpotot azzal hogy beléphetett a nehézfiúk klubbjába, biztosan. Érdeklődve nézett körül a kis szobában, mikor leértek, hogy aztán az üveghez lépve a brutális fickókat is szemügyre vegye. Ez nem az ő világa volt, egyszerűen túl kegyetlen és állatias, de nem olyanok voltak a körülmények, hogy ezt közölhette volna akár csak az arcával is. A kedvtellő pillantások mindenesetre ezúttal nem mentek, így maradt a hűvös szakmaiság arcánál. Ezúttal is hasznára volt az idő, amit a Piramis irányításával töltött.
Mégsincs sok idő a bámészkodásra. A lent borzalmai a nyíló ajtóval erőteljes hangzavarként ostromolják a füleit. Az előbbit talán még valószínűtlennek és távolinak is érezhette, de a hangokkal, és a számtalan test kigőzölgésével.. a vér illatával hirtelen minden kézzelfoghatóvá válik. Ahogyan az izgalom is, szinte maga mellett..
Szehmet társnőjére nézett, és egy vad vigyort eresztett meg felé.
-Biztosan Drágám. A hozzád hasonló madárkáknak, akik végigverték 'merika nehézfiúit a "barlangokban", biztos tudnak valami csemegét kínálni a srácok. Fogadásból, vagy csak a szórakozásért.. majd elválik.- nem mintha tudott volna ilyen jellegű múltról, egyszerűen csak arra épített, hogy az indián nyelven jól cseverésző kísérőfickók mellesleg jól boldogulnak az angollal is.

Lefutott az aktuális meccs és Hood nem vesztegette az idejét, egyszerűen odalépett a helyi nagyarchoz. Hogy pontosan miről csevegtek Szehmet természetesen nem értette, ám a gesztusokból és hanghordozásból épp olyan jól megsejthette, mint a küldetésük által igényelt rugalmas kapcsolatteremtés szükségéből. Míg Hood a fickókkal volt elfoglalva, Szehmet maradt amerikai csaj, aki érdeklődve hordozta körül a tekintetét, nem mellesleg azt vizsgálva hogy a belépőjük, nomeg Hood szavai mennyi érdeklődést kelthetett. Még ebben az izgalommal teli teremben is jobb volt jóidőben kiszagolni a lehetséges veszélyt, illetve megtalálni azokat, akik hasznosak lehetnek nekik.
Aztán Hood hirtelen mozdulata vonja magára a figyelmét, amivel mesterien kifekteti az eddigi győztest, és a száját elhúzva konstatálja, hogy a kellő figyelmet máris megkapták, vagyis egy kicsit többet is ahogy néhányan a fegyverekért nyúlnak. Szehmet elmosolyodik, mintha minden rendben lenne. Az erőteljes magabiztos fellépés itt, a veszély peremén táncolva döntő fontosságú lehet, és Hood nyilván így is tervezte ezt, a megkapott figyelmet szinte hipnotikusan ragadja meg, hogy tovább szítsa a tüzet, áruba bocsátva Gunny képességeit. Hosszú pillanatig a feszültség mit sem enyhül, de súlya máris eloszlik ahogy egy ember válaszol a kihívásra.
-Sok sikert Drágám.-biccent Szehmet Gunny felé, és látható érdeklődés ül ki az arcára. Még nem látta azelőtt küzdeni, igazán küzdeni, és ez remek alkalom volt arra, hogy lássa őt. Ey pillanatig kedvtellve figyelte ahogy Gunny a hősük merészen indul az arénába. Volt valami lenyűgöző benne, és valószínűleg a helyiek is így érezték. Amúgyis kuriózum lehetett, ha egy nő harcolt.. Persze az már külön kérdés hogy ha győztesen kerül ki a csatából, elengedik-e őket... Lehet hogy itt tiszteletet lehet kivívni ezzel, de nem biztos hogy az amerikaiaknak is kijár.. Hood megjegyzésére mindenesetre elmosolyodik.
-Szörnyű? Most engedtél be egy farkast a bárányok közé.

Az arénába belép a lány a tömeg őrjöng. A padló vértől bűzlik régről rábarnult foltok vannak azon és a rácson is. Megsúgják a bemondónak az ellenfelét. Az meglepve néz. Mondatokat kezd magyarázni a saját nyelvén. A tömeg ámul és sokkolva néz.
- Ó-ó. - mondja Hood nyugtalanul - Megkaptuk a bajnokot.
Az ajtón lassan besétál a hatalmas indián. Belépve a fénybe érkezik, a bemondó már angolul mutatja be.
- A ring veretlen bajnoka! 198 KO. John Redbow, a TOMBOLÓ!


Börtön:
Mindketten egy-egy fémszékhez kötözve ébrednek még az ujjaik is a karfához vannak szíjazva. A terem rajtuk kívül üres. Csak egy tükörrel elzárt másik teremben áll három ember, akik valamicskét ismerik a kultúrát felismerhetik, hogy a kérdező katonai egyenruhát hord.
- A társa elhunyt. - szólal meg a férfi a mikrofonba, úgy fest megtalálták a fordító gépet. - De maga még életben maradhat, ha mindent elmond.

Wha'delac kinyította a szemét, igaz a közelmúltba rászokott a kree sörre, de azért még ilyen macskajajba még nem volt része. Hamarosan beindult a kihallgatás. A shi'art megölték, na azt szerette volna látni.
Hogy ezek a gyenge lények megölnek egy shi'art, főleg Lar'syee-t. A krogen hosszan felröhög, majd az üvegfalra pillant. Tükröződik, de ez csak álca. Három ember áll mögötte, az egyik valami katonaféle lehet a ruházata alapján.
Felmorran.
- Mindent elmondok, de nem amit tudni akartok, hanem tudnotok kell... Megnézném, ahogy ti megölnétek egy shi'art. Egyszer harcoltam egyel, de még egy olyan képzett harcost, mint engem is megizzasztott. Nektek is az volt a legnagyobb szerencsétek, hogy rossz passzban voltam. Eddig nem volt semmi bajom a fajotokkal, ha eddig hallottam rólatok, csak vállat vontam és azon gondolkodtam, hogy a koponyátok hogy mutatna a trófeáim között.
Felkacag.
- De ha innen kiszabadulok, akkor végetek!
Koncentrálni kezd, gondolatba kapcsolatba lép az alatta lévő talajjal és próbál egy óriási földrengést kelteni.
- Nem tudjátok, hogy kivel húzhatok újat...

Üdvözlés nincs a férfi szinte csak hergeli magát. Morog, mint egy kutya a láncain. Vicsorítva várja a kongot majd, mint egy buldózer neki ront a lánynak az első ütése hatalmas erejű,d e könnyedén elkerülhető. Ha megtámadja az indiánt az meg se rezzen tőle. Nem tud gyorsan védekezni, de nagyon szívós és erős. A kettő pontosan egymás ellentéte. A meccs elégé egyoldalú egészen ameddig az egyik ütés meg nem suhintja a lányt, aki akaratlanul a rácsnak esik tőle. A keze felfogta az ütést és nem fájt, de az erő egyszerűen fellökte. A férfi nem áll meg csak felé fordul és megrohamozza.

Lar'syee
- Jobban jár, ha beszél. ha nem teszi akkor rosszabbul jár, mint a társa.Szól a gépies hang közben a nő végre teljesen ébernek érzi magát csak picit száraza torka. Valószínűleg infúzióval adtak neki innivalót azóta így a torka kiszáradt közben. Hirtelen a föld megremeg. A padlóból pár darab kihullik majd a rengés leáll.

Wha'delac
- Elég legyen!
Parancsolják a kacagásra.
- Feleljen a kérdéseinkre különben!
A föld elkezd remegni. A plafonból pár darab kiesik. Az üveg repedezni kezd. Ekkor a lény testén elektromosság megy végig ameddig el nem veszti az erejét. Mikor kifárad a föld megnyugszik elveszti az erejét az őserő felett.

- Jó. Krogen vagyok, utolsó a fajtámból - mondja Whadelac, miután az áram végigment a testén. Szerencsére az újonnan jött erejét még tudta használni, ez amúgy is egy teszt volt. Meg volt még mindig a képessége, amit most kezd kitapasztalni.
Nem tudják ezek leblokkolni.
- Harcos faj vagyunk, népszerűek vagyunk testőrként és zsoldosként is. Vérünkben van a vadászat, a többi faj egyedeire mint potenciális prédára és trófeára tekintünk. Levágtuk a fejüket, tartósítottuk és onnantól nagy becsben tartottuk. Általában erre a Csillagsárkány bőréből kivont vegyszert használtuk, de amatőrebb vadászok gyakran használtak olcsóbb anyagokat, például a kree-k sörét, de az hat év után kikezdi a trófeát, rá öt hónappal pedig feloldja. Elég ocsmány látvány és a trófea értéke is a nullához konvergál. Most én szeretnék kérdezni: Hogy ölték meg a kreet? Távolról, vagy közelről? Vagy a hátába kerültek és úgy löttek valamelyik atomkori golyós fegyverükkel. Mert ti azt használtok mi?
Próbálta őket felcukkolni.
- Gyáva nyulak vagytok, szemtől szembeni küzdelemben megölne titeket. Mondjuk én is. Ajánlok egy üzletet, valaki jöjjön be közületek. A legerősebb, és küzdjön meg velem. Ha legyőzz, akkor a tiétek vagyok, de ha én ölöm meg őt, akkor elmegyek és a társamat is magammal viszem. Na, majomfajzatok. Mutassátok meg, hogy mit tudtok. Vagy gyávák vagytok?
Felröhög megint.
- Na senkit nem küldtök be, hogy megharcoljon a becsületetekért? Habár akik csak többen tudnak leteperni egy krogent. Na az inkább gyáva férgekre vall, mint harcosokra.

-Eh... azt hiszem nem is várhattunk volna mást.-Szehmet tettetett jókedve egy pillanatra összeomlott, és halovány aggodalommal színezett érdeklődéssé változott. Ezzel nem gondolt, egyszerűen nem gondolt bele, hogy ha ideállítanak külföldi nagymenőként, biztosan megpróbálják majd megtörni őket. Fel sem tételezte eddig a vereség lehetőségét, de most úgy tűnt, a lámpaglóriás alak láttán kicsit újra kell gondolnia a dolgokat.
-De azért.. még mindig nekik van félnivalójuk. -egy mosoly. Nem tetszett neki a nyugtalankodó Hood, és ez valami régit szólított elő belőle, ami szerette volna megnyugtatni őt. Tekintete azonban a társnőjükön nyugodott. Rajta állt most minden, és bár erősnek és elszántnak tűnt, sőt valódi nagyragadozónak az elmúlás és fájdalomszagú rácsok között, Szehmet remélte, hogy a helyi szupersztár tényleg nem okoz majd gondot neki.
Aztán szépen elkezdődött a dolog. Úgy tűnt mintha a fickó egy vadállatot akarna kiereszteni magából. Persze a valódi vadakhoz nem érhetett fel, mindenesetre igyekezett levedleni az emberség gátoló részeit. Aztán megkezdődik a haláltánc, és Szehmet bár igyekszik a közönséget is szemmel tartani, gyakran kapja magát azon, hogy a két brutális alakot bámulja odabenn, akik furcsa, szürreális kis világba zárva közel és mégis távol csatáznak. Közel ahhoz hogy minden látható, hallható és szagolható legyen, minden egyes ütés szinte rajtuk csattant, ugyanakkor mégsem ők érezték a súlyát. Viszonylagos, instabil biztonságban.
-Lenyűgöző.- még emberi módon is szép volt a mozgás, amivel társnőjük csatázott. De a levegőben lógott még valami meglepetés amit biztosan tartogatott a fickó, ez pedig kissé izgalmassá és meglehetősen bizonytalanná tette a meccset.

Az indián bőrbe bújt Gunny felpattan a rácsra így is érzi a rázkódás hatalmas erejét ahogyan az ellenfele neki csapódik. A nyakába landol majd két oldalról megüti. A férfi felüvölt és eldől. Mikor a lány legurul róla az még próbál fel felkelni, de már nem bír. A bőre pár ponton vörösödni kezd és pikkelyesedni, de ezt csak Gunny érzékeli.
Hood kint nézi a meccset és hallja Szehmet szavait.
- Szó szerint szivi.
Mondja ámulva.
Az ellenfél már nem tud fel mászni a földről. A kong megszólal.

Lar'syee
Az üveg mögött hat értelmes lényt érzékelt a szándékaik alapján három vagy négy lehetett veszélyes.
- Hányan élnek a fajtájából?
Kérdezi a hang a válasz után újabb kérdést tesz fel:
- Mi a maga foglalkozása?

Wha'delac
Válasz nem érkezik csak hosszú percekig tartó csend. Szinte nyugtalanító. Majd az áram ismét átjárja a krogen testét. Most sokáig. kitartóan. Mikor a lény kifárad összeesik az ajtón orvosok lépnek be. Úgy fest azt hiszik elkábították.
- Szinte sajnálom felboncolni, hisz az utolsó a fajtájából. Majd félre rakunk a petesejtjeiből, gondolom ez nőstény.

Nem küldtek be senkit. Csönd volt, majd hirtelen Whadelac testét áram járta át. Hosszasan, fájdalmasan, pokolian. Whadelac sokáig bírja, elfárad majd összeesik. Azonban nem ájult el. Nem sokáig marad egyedül.
Orvosok jönnek be és veszik szemügyre a krogent. Azt hiszik, hogy elájult. Whadelac úgy dönt, hogy még nem fedi fel magát, hogy nagyon is eszméleténél van. Mozdulatlanul tűri, hogy az ő felboncolásáról beszélnek, és hogy nőstény.
Kiváncsi lett volna, hogy ezek az elmaradott majmok miből jöttek rá. Majd megkérdezi valamelyiket, mielőtt megölné. Mindenesetre vicces.
Whadelac terve abba rejlik, hogy az orvosok kiviszik a teremből és egy boncterembe viszik. Ha a krogennek szerencséje lesz, akkor lesznek a műtőbe primitív orvosi eszközök, akkor a krogen használhatja azokat, persze a támadása előtt aktiválja az erejét.
Próbál meríteni a bolygó erejéből, ezzel magát is erősebbé téve. A gyógyításnál sikerült, talán a testi erejének növelését is végbeviheti. Most kezdi el az erő gyűjtést.

Szehmet összerezzen ahogy a harcosok a rácsnak csapódnak. Annak csengésével együtt hirtelen túl sok lesz az inger, és egy pillanatra elfelejti mit is játszik. Keze valami kapaszkodót keres, voltaképpen bármit, s amint megmarkolja, végre levegőt vesz, és elkezdi újra építeni a kalandéhes tudista látszatát.
-Istenkém, ez kemény volt.-húzza vigyorra a száját, bár még nem érzi teljesnek a megtartani vágyott játékot.
-Levegőt is alig kapok! Micsoda izgalom!- próbál spontán csajosnak tűnni. Talán elsápadt az előbb a smink alatt egy kicsit.. Az izgaloméhség, amennyiben úgy volt, s bárki észrevette volna, talán megmenti a helyzetet. Vagy nem. Ilyenkor a figyelem úgyis főleg az alfákat lesi.. a harcos nőt, és a férfias társadalomban a férfit.
A meccs vége persze gyorsan lepörög, s akkorra már ismét nagyjából a szerepében a közönségre pillantgat. Próbál olvasni a jeleikből, hogy lássa, a meccs elég izgalmas-e számukra, vagy sértésnek veszik a gyors lejátszását. Próbálja felmérni, mit is várhatnak, bár úgy sejti, nem csak a népharag okozhat gondot társuk győzelmével, hanem
ha ők még hajlandóak is elfogadni az idegen győztest, a helyi bukik, és pénzes versenyeztetők szíves örömest hívják majd félre őket, hogy gyorsban megpróbálják elintézni az idegen hármast akik a jól felállt rendet veszélyeztetik. Ez az utóbbi persze lehet hogy az egyszerűbb megoldás lenne számukra. Nem csak a kijutás, de az infó szerzés lehetőségében is.