Re: Damda Hotel

by **Morsus** Pént. 25 Jan. 2013, 14:35

Hood sem engedi a nőt, de picit elhúzódik, hogy adjon neki levegőt.
- Aha...
Felel a szavaira, de nem teszi meg. Továbbra is csak csókolgatja és fogja őt. Akárhányszor úgy tűnne, hogy a férfi kijózanodott és elereszti Ameliát csak levegőt és szinte azonnal vissza hajol egy új csókért. Mintha nem tudna betelni a nővel. A kezei görcsösen fogják őt. Látszik, hogy minden józan gondolata ellenére a teste nem képes azt tenni, amit kéne.

by **Serena Davidson** Pént. 25 Jan. 2013, 16:59

Legalább ő is egyetértett abban, hogy ezt be kéne fejezni, a kezem lejjebb csúszott a nyakáról a mellkasára, mikor kissé hátrébb húzódott. Ekkor toltam volna el magamtól kissé, hogy most kellene befejeznünk, mikor még meg tudjuk tenni, már szólásra nyitottam a számat, amikor ismét megcsókolt és az ellenállásom ismét csorbát szenvedett. Minden egyes csókja utána a régen érzett emlékek és érzések törtek fel bennem, amiket azt hittem már, hogy elfelejtettem a hosszú évek alatt, a vonzódást irányába, a kellemes és gyengéd érzéseket. Minden alkalommal, amikor elhúzódott kissé, mikor ő tért észhez nekem túlságosan sokára sikerült, amikor végre meg tudtam volna szólalni, amikor én józanodtam ki, hogy nem lenne szabad és be kellene fejezni ő vesztette el ismét a fejét és a csókjaink miatt nem tudtam mindezt megtenni. Talán erre is túl sokat vártam, hogy megtörténjen, hogy régen annyira zárkózott voltam és nem kezdeményező. Valahol lelkem mélyén reméltem, hogy valaki ránk nyit és félbeszakítja mindezt, de a lelkem másik fele átkozta volna, hogy megszakítja ezt a pillanatot. Ha egy picit kevésbé szorít erősen és képes vagyok mozdulni, akkor a falhoz tolom mielőtt még mind a ketten a földön kötünk ki és ismét hosszasan csókolom meg.

by **Morsus** Pént. 25 Jan. 2013, 17:22

Mikor Amelia megpróbálja elfordítani és falhoz nyomni a férfi a kettőjük lába összeakad és a nő esni kezd. Hood éppen, hogy képes javítani a zuhanást így landol a duó az ágyon. Hood a karjaira támaszkodva emelkedik a nő fölé. Nagy levegőket vesz és csak bámulja őt. A csendben csak a szuszogásokat lehet hallani. Hood az ajtóra néz és csalódottan vissza fordul. Az arca komoly lesz.
- Innen folytatjuk.
Ezzel felemelkedik a nőről és megigazítja a ruháját. Ha a nő is felült Hood megfogja az arcát és maga felé fordítva még egyszer megcsókolja. nagy levegőt vesz és a haját igazgatva kisétál miközben próbál nem vissza fordulni és a nőre nézni.

by **Jelly** Pént. 25 Jan. 2013, 17:28

Whadelac felordít, amikor a két lövedék eltalálja. A következő pillanatban térdre esik, a fájdalom elönti a testét. Felszítja a hormonjait, további küzdelemre sarkalva. Azonban a jó harcos nem csak kegyetlen, hanem okos is.
A földet kezdi el nézni, olybá is tűnhet mint aki feladta. A sebei ezt sejtetik. Amikor az őrök odalépnek hozzá kezükben a sokkolóbotokkal, Whadelac gondolatban felröhög. Amikor az egyik odalép hozzá, hogy megüsse sokkolóbottal, Whadelac elkapja a férfi lábát, majd hirtelen kirántja alóla.
Ha sikerül ezzel a földre teríteni, a sérült krogen felpattan, elveszi a sokkolórúdat és a másik katona pofájába sújt vele, ha ez összejött, és sikerült összezavarnia a férfit, akkor egyszerűen élőpajzsként maga felé rántva, remélve, hogy ezek a fickók nem lövik le a saját társukat...

by **Serena Davidson** Pént. 25 Jan. 2013, 17:39

A lépés nem sikerült a legjobban, mikor esni kezdtem próbáltam Charlie-ban megkapaszkodni és az esés végén szerencsére a hátam puhára érkezett. Levegő után kapkodva néztem fel rá a szemeibe. Kissé idegesen nyaltam meg az alsó ajkamat és valamilyen szinten megkönnyebbültem a komolyabb arckifejezésére, ez a néhány pillanat nekem is elég volt ahhoz, hogy uralni tudjam magam és ne hajoljak fel egy újabb csókért. A szavaira pedig már válaszoltam is, noha közel sem az lett a vége, mint szerettem volna.
- Innen – feleltem lihegve.
Amit mondani akartam az pedig az volt, hogy nem kellene, mert nem lesz jó vége, de mégsem ezt sikerült kimondani. Ahogyan felkelt én is felültem az ágyon, nem néztem fel, csak nekiláttam a blúzomat megigazítani, amikor a kezét az arcomon, ekkor néztem csak fel és már ismét megcsókolt. Most volt annyi lélekjelenlétem, hogy ne tartsam vissza, amikor távozni készül.
- Igyekezz elkészülni, pár perc és indulunk – szóltam még utána.
Még kissé lihegve remegő lábakkal keltem fel teljesen és fordultam a fürdőszoba felé, hogy legalább egy kicsit felfrissítsem magam és lenyugodjak teljesen az indulásig.

by **Danny Long** Pént. 25 Jan. 2013, 18:00

- Na ja. -válaszolom fásultan Max biztatására, és felülök az ágyon. Ekkor kezd el Hood kiabálni a másik szobában. Döbbenten hallgatom a vékony falon átszűrődő szavakat. Hogyan?! Azt senki sem mondta, hogy ő is állati mutáns. Ugyanaz történt vele, mint velem? Nem értem. Így belegondolva nem tudom, hogy mi a képessége, de nem úgy néz ki, mint egy fajtámbeli. Azt hittem, hogy semmi közös nincs bennünk, erre kiderül, hogy mindkettőnket ugyanaz gyötör. És én még jobban meg is úsztam, az oroszlánlány nem volt nekem senki, és ő sem sérült meg maradandóan, de így is borzalmas volt, amíg Gunny meg nem nyugtatott, hogy nem én vagyok az oka. Nem tudok semmit Hoodról, még annyit sem, mint Ameliáról vagy Gunnyról, de úgy tűnik, hogy ő is azt keresi itt, amit én. A hosszú magány tán végre társakat. Nem mondom, hogy egyáltalán nem neheztelek már rá, de sokkal kevésbé, mint eddig. Amelia válasza sem sokkal halkabb, így azt is hallom. Fanyarul elmosolyodom a szavai hallatán. Most már értem, miért hívta Gunny "anyának". Nem bízik bennem, de miért is tenné? Nem ismer, és amit eddig látott belőlem, az egy pofátlan utcagyerek. De én ez vagyok, legalábbis eddig ez voltam. Valószínűleg hiba volt engem is ide küldeni, egyértelmű, hogy nem vagyok elég érett és tapasztalt. Miből gondolta Logan, hogy ez jó lesz első küldetésnek? De igazából mindegy, most már itt vagyok, ebből kell kihoznunk a legjobbat. Előhalászom a botot a táskámból, és a tokját a vállamra veszem. Remélem nem hozatják vissza velem, mert túl feltűnő. Nagyon szeretem ezt a fegyvert, de a szállíthatósága nem az igazi. Miközben előkotorom a fegyvert a ruhák közül, így szólok Maxhez:
- Egyébként miért kell nekünk a SHIELD helyett dolgozni? Nem tudták volna a saját embereiket inkognitóban ideküldeni? Nyilván a titkos ügynökök sokkal jobban értenek a kémkedéshez, mint például én.
Közben a páros a másik szobában olyan hangerőre halkul, hogy már nem hallom a szavaikat. Ekkor jut eszembe, hogy mennyire veszélyes játék volt ez az üvöltözés részükről. Csak remélhetjük, hogy senki sem hallotta, mert ha igen, akkor lebuktunk. Hova lett a profizmus?

by **Szehmet** Pént. 25 Jan. 2013, 19:00

Ő volt, és nem ő volt. Borotváltan, kényelmetlen sminkben a folyosó magánya tökéletesen megfelelt. Nem volt rövid vállalkozás, de legalább a bunda nem mutatta még magát, így reménykedhetett benne, hogy egy darabig nem lesz gondja vele. Persze a sminket így is vastagabban hordta fel, mint indokolt lett volna. Odabenn, s most az ablak tükrében is alig-alig ismert magára. Nem is tetszett neki igazán az eredmény, de jó volt arra, amire kellett. Így hogy farkincáját újra rögzítette és a kendő is felkerült, úgy érezte, megfelelő lesz a küldetésre. E gondolatra persze saját tükörképénél sokkal érdekesebbé vált a város. Kissé előre hajolt, s megtámaszkodott a párkányon. Pillantása a kilátást vizslatta, próbálva meglátni a hely ritmusát, hogy felvehesse később. Valamilyen módon meg kellett szilárdítani ezt a furcsa karaktert, amit viselt.
Aztán meghallotta. Bentről a szobából. Ha akarta volna sem zárhatta volna ki Hood szavait. Fájtak. Felidéztek pillanatokat, amikre igyekezett nem emlékezni.
Itt volt. Készen állt hogy segítsen. Dolgozni akart. Talán törleszteni. Úgy tűnt nem ő volt az egyetlen, aki megváltást keresett a tevékeny életben. Mert máshogy nem lehetett. Tétlenül, csendben az ösztönök és emlékek néha túl nagyra nőttek. Szehmet értette a fájdalmat, ami ott dúlt a férfi lelkében.
Ő átlépett egy határt. Ő megölte azt, akit szeretett, még ha nem is akkor, s nem is külső erők miatt... Akkor legalább lett volna mire fogni. De az ajándék.... a fájdalmas hagyaték, melyet a bukott hagyott örökül, élő és eleven maradt. Ő végül talált némi megnyugvást. Valami módon sikerült megtalálni magában. De nem emberi mivolta is folyamatos kihívások elé állította... Talált valakit, aki elkezdte újra felébreszteni az ösztöneit... míg aztán szembesülnie nem kellett azok mindent uraló hatalmával. Korai éveiben is megriasztotta, mikor elkezdtek megnyilvánulni, de itt esély sem volt küzdeni ellenük, ráadásul valós érzésekből táplálkozva nőttek túl rajta. Nagyon könnyen felidézhette magában az érzést. Az éhséget. De nem akarta. Nem akarta többet kajának érezni az ismerősöket. És ezt épp úgy értette Hood kihallatszó szavaiban, mint a félelmet, hogy egyszer megteszi.... Mindeddig ha felületesen felidézte magában az átélt eseményeket, azt a furcsa áloméletet, melyben Magneto szolgálatában állt, ítélte szörnyűbbnek. Azt, melyben egyenesen élvezte a kíméletlenséget.. De most elbizonytalanodott. És szinte magától mozdulva indult a srácok szobájához, hogy bezörgessen. Nem volt terve.. egyszerűen csak hirtelen úgy érezte, nem maradhat egyedül.
Ha kinyílik az ajtó, ott áll új maskarájában, kissé fátyolos szemekkel.
-Hé.. bejöhetek?

by **A Misztikus Pókember** Szomb. 26 Jan. 2013, 22:19

Nem nyugtat meg Danny válasza, de nem vártam mást. Nem most fogjuk eloszlatni a kételyeit, nem is én fogom az Xekkel kapcsolatban. Tovább szívom a cigit miközben a szomszédban kitör a balhé, megfeszülnek az izmaim. Beletart pár pillanatba míg felfogom mi történik. De addig is csak gyorsan a szoba irányába fordulok, a cigit is csak a képességemmel fogom meg. Majd rájövök, hogy mi mehet a túloldalon, de a sejtésem nem hagyja, hogy a seggemen maradjak. Amíg Danny gondolkozik én a falhoz sétálok és rátapasztom a fülem, a kezemből formázott tölcsérrel. Nehogy lemaradjak ha valami testrablós dologról van szó, a gyanú viszont kevés ahhoz, hogy rájuk nyissak... ha éppen más van az étlapon.
A kérdés után még egyet szippantok, egy pillanatot még hallgatom, de mikor már egész biztos leszek benne, hogy nincs egyenlőre gáz visszafordulok felé, kiengedem a füstöt és a képességgel átpöccintem a csikket az ablakig, hogy onnan zuhanjon alá a szállodából.
- Hivatalosan semleges övezetben vagyunk, ha az ő zászlajuk alatt jön valaki az törvényt sért. pont ezért én sem ügynök vagyok most. Csak egy lelkes önkéntes a X-ektől. Noha nem vagyok olyan állandó tag, mint te. - Mintha csak hétköznapi töriórát tartanék osztom meg az információkat Dannyvel. Nem teljesen egyszerű a helyzet, de nem hiszem, hogy problémát jelentene neki, hogy megértse.
Kopogást hallok kintről, gyorsan elhessegetem a füstöt, felismerem a hangról Szehmetet. Mozdulok az ajtó felé, még mindig legyezgetve mikor kiszólok:
- Nyugodtan. - Az ajtóval szemben várom, hogy benyisson.

by **Szehmet** Kedd 29 Jan. 2013, 11:01

Szehmet hangjában némi megkönnyebbülés játszott, ahogy benyitott.
-Köszönöm. Nem hiszem hogy jelen körülmények között tanácsos lenne odakinn ácsorogni.- Végső soron ha bárki is arra járna, esetleg kellemetlen kérdéseket tenne fel. Szehmet orra ugyan kiszúrta a dohányt, de nem tette szóvá. Vagy nem érdekelte, vagy tiszteletben tartott valamiféle fura vendégszokást, de persze a jelenlegi kényelmetlen helyzete is indokolhatta. Most a járása is valamivel bizonytalanabb volt, mint egyébként, ahogy belépett, és becsukta az ajtót, de a legszembetűnőbb az arca volt. Nem is a változás, amiket eszközölni volt kénytelen, sokkal inkább a tekintetében tükröződő felemás bizonytalanság.
Ahogy a srácokra nézett persze mellé költözött valami halovány melegség is. Végső soron nem volt véletlen, hogy hozzájuk jött be.
- Itt minden rendben?- kérdezte, tulajdonképpen feleslegesen. Nem a srácokkal volt baj, hanem benne feszültek ellentmondások, és látva a régi utat megtestesítőket, valahogy vágyakozni kezdett az aranykor után. Tudta persze, hogy nem hozhatja vissza, és hogy már épp eleget rágta magát a változások miatt, de úgy érezte szüksége van arra, hogy emlékeztessék, és kézzel foghatóan tapinthassa meg a családias melegséget.

by **Morsus** Szer. 30 Jan. 2013, 14:03

Szálloda:
Hood kisétál a szobából és benyitva Maxékhez a csapatra néz.
- Induljunk, hosszú nap lesz. Lent várok a kapunál.
Ezzel becsukja az ajtót maga után és megindul lefelé.

Börtön:
A krogen elgáncsolja az őrt és elveszi a fegyverét. A következőt megüti majd maga elé rántja. Az őrök megtorpannak. Tíz méterre vannak és a fegyvert tartják.
- Engedje el! Engedje el!
Parancsolják üvöltve.

by **Serena Davidson** Szer. 30 Jan. 2013, 15:59

Gyorsan megmosakodtam, majd a kicsivel több időt a paróka felvevése okozta, hogy ne látszódjon az ősz hajam. Mikor kész voltam a pisztolyt még a kézi táskámba tettem és utána léptem ki a szobából. Az ajtót bezártam, ez nem Amerika volt és nem otthon, hogy csak úgy nyitva hagyhassam a szobákat. Reméltem, hogy Hood szólt a többieknek, így nem akartam kétszer megtenni, ki tudja, hogy még ezt is nehezményeznék. Azonfelül szinte csak Max én voltunk olyanok, hogy nem voltak jobbak az érzékszerveink, így a készülődést Danny, Gunnhild és Szehmet biztosan meghallották. Legalább is nagyon reméltem, hogy mást nem azt igen, hogy bezárom az ajtót. Ekkor indultam le a földszintre, majd ott a szokásoknak megfelelően leadtam a recepción a kulcsot, nem lett volna kellemes, ha útközben elhagyjuk valahol. Ha ez megvolt, akkor kisétáltam a hotelből a kinti részbe és ott vártam meg többieket. Ha mindenki megérkezett, akkor mondtam a további utasításokat.
- Akkor, akik mennek játszani, azok a kaszinó negyedbe mennek, indulhatnak is, de éjfélre tessék hazaérni – majd Danny-re és Max-re néztem. – Mi pedig indulunk egy kis városnézésre.
Erre még nagy lehetett a forgalom és biztosan voltak, akik értik az angolt, így jobbnak láttam ezt a kis színjátékot tovább fenntartani. Ha a belváros a közelben volt, akkor sétával indulok el arra, ha nem, akkor leintek egy taxit magunknak, hogy azzal menjünk.

by **Thorhalla** Szer. 30 Jan. 2013, 16:27

Mikor meghallottam, hogy odaát ajtók nyikordulnak és végre valahára indulás van felpattantam a helyemről. Minden nálam volt, ami kellett, kiválóan turistának néztem ki, még egy szerencsejátékos prospektust a biztonság kedvéért kerestem és azt is magamhoz vettem. Az ajtót bezártam a kulcsot pedig a zsebembe csúsztattam és úgy indultam lefelé. Ha nem állított meg senki, akkor lecaplattam a lépcsőn egyenesen ki az épületből, a kulcsot leadtam kifelé menet, nem olvastam el a szabályzatot, ki tudja, hogy mi az elvárás. Odakint ismét körbenéztem azon a helyen, amit láttam, még nem érkezett senki sem a veszekedés miatt, így talán megússzuk azt, hogy felhívtuk magunkra a figyelmet. Én még csak-csak eladtam magam embernek a vizsgálatok szerint is, de senki más innen. Ha leértem és a többiek is ott voltak, vagy megérkeznek később a feladat is kiadva.
- Nos, akkor indulás – mondtam. – Taxi, vagy busz?
Kérdeztem Hood-ot és Szehmetet. Attól függően, hogy melyiket választják indulok el leinteni egy taxit, vagy a buszmegállók felé, ha volt ilyen a közelben.
- Merre akartok kezdeni először? – érdeklődtem.
Kíváncsi voltam, hogy a két kis amatőröm mit is mond erre, hogy nekik mi az elképzelésük erről az egészről.

Aktív mágiák: -
Passzív mágiák: saját alakváltása, az íj karkötőnek átváltoztatva, a tegez hátizsáknak, ha a két pisztoly nem volt elrejthető, akkor az egyik övnek, a másik nyakláncnak. (Ha az átváltoztatott dolgok kikerülnek a személyes aurájából, azaz úgy fél méterre eltávolodnak tőle, akkor a mágia automatikusan megtörik és a tárgy visszaalakul azzá, ami valójában)

by **Jelly** Pént. 01 Feb. 2013, 16:36

Whadelac nem érti hogy mit mondd a két majom, de sejti, hogy azt kérik, hogy engedje el a társukat. Ostobák, komolyan arra apellálnak, hogy egy krogen csak úgy beveti az élőpajzs technikát.
Szemmel láthatólag nem akarnak rá lőni, mivel ezzel a társukat találják el. Na akkor itt az ideje, hogy megmutassa nekik a tervét. Megfogja az őr nyakát, majd elindul lassan vele a fickók felé.
Amikor már öt méteren belül van, hirtelen a bal oldali őrhöz löki a fajtársát, majd balra tér ki, ha ez sikerül, akkor a második őr elé ugrik, és teljes erejéből a hasfalába döfi a botot, és aktiválja a sokkolás funkciót.
Ha összejött, akkor a megmaradt őr feje felé út a sokkolóbot nyelével, és ha az a földre kerül akkor az arcába taposs...

by **Szehmet** Pént. 01 Feb. 2013, 20:38

Hood meglepően hamar érkezett, vagy talán csak Szehmet számára folyt másként az idő, ahogy megpróbálta elkapni a támogatás és otthonosság érzeteit. Persze nem tagadhatta maga előtt, hogy talán jobb volt így, hogy Hood megzavarta, mert az előttük álló feladatban vajmi kevés szép érzésnek volt létjogosultsága.
-Megyünk.- biccentett Hoodnak, majd a srácokra nézett. Nem adódott túl sok idejük, hogy beszélhessenek, mindenesetre úgy érezte így is volt mit köszönnie nekik.
-Vigyázzatok egymásra.-mondta meglepően vidáman, mielőtt kilépett volna az ajtón. Tett még egy rövid kitérőt a szobájába, hogy összeszedje a késeit, és persze ellenőrizze a ruháját, amit már a küldetésre szánt. Arra persze nem számított, hogy a szoba telve lesz érzések visszamaradt, halovány illatával. Vagyis a dühre számított. Sietősen távozott aztán, hogy odalenn csatlakozzon a társaihoz, bőven megelőzve Améliát.
-Kaszinózni? Taxival.. Ha már nyaralunk, rúgjunk ki a hámból!- vigyorgott Szehmet. Az volt az érzése, hogyha buszra ülnek, valamivel több nem várt pillantás kísérné őket, mintha a szokásos módon mennek szórakozni. A turista lét már csak ilyen.
-Keressünk valami egzotikumot.- válaszolt Cica aztán a másik kérdésre is. Biztos folt benne hogy ha nagyon akarnak, bele fognak futni valami félig- vagy talán illegális cuccba, ahol nyilván a helyi infók is nagyobb eséllyel forognak.

by **Danny Long** Pént. 01 Feb. 2013, 21:09

Amikor bekopognak, először arra számítok, hogy Amelia jön valami fejmosást kiosztani, ám a hang nem az övé. Örülök, hogy végül Szehmet jelent meg az ajtóban. Ő volt az egyetlen, aki nem oktatott ki. Elég csak ránézni, hogy lássuk, valami gondja neki is van, bár ez lehet, hogy csak mesterségesen kialakított, és fura hatást keltő külseje miatt van. Én még alig láttam bundában, úgyhogy nem igazán volt időm megszokni, így talán még nekem a legkevésbé furcsa, de még így sem az igazi. Tényleg nem volt jobb megoldás szegénynek? Gunny is képes volt valahogy átalakulni, nem lehetett volna neki is megoldani? Remélhetőleg a helyiek a smink miatt nem veszik majd észre a dolgot.
- Mi nagyjából megvagyunk. -válaszolom kissé fanyar mosollyal. Majd barátságosabban kérdezem:
- Valami baj van?
Talán ő is csalódott, mint mi, vagy csak az állapota viseli meg? Nem tudom, hogy mennyire tudunk segíteni, de a legkevesebb, hogy megpróbálok legalább nem rontani a hangulatán.
Még mielőtt válaszolhatna, Hood benyit, és jelzi, hogy itt az idő. Szehmet gyorsan távozik is, csak egy mondatot mondva. "Vigyázzatok egymásra!" Max is ezt mondta, és nyilvánvaló, hogy szükségünk is lesz rá. Vállamra veszem a fegyverem, és Maxre nézek.
- Menjünk mi is!
Majd ha nem ellenkezik, kilépek a szobából, és bezárom az ajtót magunk után. A kapunál csatlakozunk Ameliához. Csak egy bólintással válaszolok, amikor megszólal, de az arcomon már nem látszik harag.

by **A Misztikus Pókember** Kedd 05 Feb. 2013, 22:47

Szehmeten érződik, hogy neki se minden oké. De végülis annak ellenére, hogy minket k.rtak le ő szívott igazán. Egy kínzásnak betelhet, ha az ember annyi szőrt kell leszedjen magáról, legyen az akármilyen módszerrel. Bár nem tudom, hogy egy lupinenak ez, hogy működhet. Zavaróan távol érzem most magamtól az ő szemszögét, de nem sokáig maradunk a szituációban. Hood hamar beszól, hogy indulhatunk le. Gyorsan a kezembe röptetem a szemüvegemet, majd lépek is a többiek után.
- Te is! - Vágom rá Szehmet jókívánságára a választ, kicsit szürkén, talán vakkantva. Nem direkt, csak nemtörődömségből.
- Amelia már biztos vár ránk. Alig várta, hogy megnézhesse a várost... - Válaszolom Danny sürgetésére a gyors választ, majd sietek is ki a szobából, hogy utána folytathassam az utat a sráccal a földszintre.

by **Morsus** Hétf. 18 Feb. 2013, 20:04

/Bocs a túl nagy szünet miatt/

Hood-Gunny-Szehmet:
Hood körbe néz.
- Taxi. Támadt egy ötletem.
Mondja és leint egyet. Ajtót nyit és előre engedi a hölgyeket majd beszáll a sofőr mögé. Elővesz egy turista térképet és mutatja a szórakozó negyedet. A taxi morog valamicskét a saját nyelvén és elindul:
https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1821-lent#26284

Amelia-Danny-Axe:
A taxi megérkezik és szerencséjük egy egészen tört angolul beszélő férfi ül benne.
- Ámerikáik? Imádom ország! A Nagy Alma! Angyalok városa!
Mondja lelkesen.
- Merre menni? Megnézitek város? Gyönyörű város!

Börtön: (Mesélés a Lentben folytatódik)
Whadalec terve tökéletes. Az őrök üvöltöznek ismeretlen nyelvükön majd az egyiknek neki löki a társát. Aztán a másikat sokkolja. Újra a bal oldalihoz fordul és arcon tapossa. A kettő a földre kerül, de ekkor újabb lövések érik a krogent. Apró dárdák. A férfi megszédül. A folyosón mindkét oldalán négy-négy őr áll fegyverekkel. Fegyvert élesítenek, de nem lőnek. Whadalec látása homályos.

by **Serena Davidson** Kedd 19 Feb. 2013, 11:06

Hamarosan a fiúk is megérkeztek, Hoodék pedig elindultak, akkor most már nekünk is ez volt a dolgunk. A taxi, amit leintettem meg is állt, megvártam, amíg a fiúk beülnek hátra, én pedig az anyósülésre ültem. Önkéntelenül is elmosolyodtam a taxis szavain, ez teljesen olyan érzést keltett bennem, mint amikor időnként New Yorkban kénytelen voltam taxiba ülni és sikerült kifogni egy-egy arab sofőrt, ők voltak pont ilyenek.
- Igen Amerikából, az unokaöcséim a Nagy Almából, én pedig Los Angelesből – válaszoltam neki.
Ha valaki ismerte az akcentusokat, még úgy sem tudtam letagadni, hogy LA-ből származom, hogy huszonöt éve éltem New Yorkban.
- Igen a várost szeretnénk megnézni – mondtam. – Tudna mesélni róla, hogy mit érdemes megnézni és ön mit ajánl nekünk? – érdeklődtem. – Közben szerintem a fiúk is elmondják, hogy őket mi érdekli és arra is elmehetünk.
Pillantottam hátra rájuk, abban nem kételkedtem, hogy fel fogják venni a szerepet, csak abban bízhattam, hogy a szájhúzásukkal nem fognak lebuktatni minket. A másikat még nem akartam felhozni, túl konkrét lett volna itt az elején, így várom, hogy a sofőr mit hoz fel és mit mesél, illetve a fiúk mit szeretnének látni.

by **Thorhalla** Kedd 19 Feb. 2013, 11:18

Bólintottam, tehát taxi, nem akartam vitatkozni ezzel, tökéletes volt, már csak egy kérdés volt igazából, vajon itt bemennek szívesen a kaszinó negyedbe a taxisok, vagy ez olyan környék, mint New Yorkban Bronx? Esetleg a Kyln? Hamarosan kiderül. Amikor kinyitotta az ajtót Hood egy ragadozóvigyorral köszöntem meg neki mindezt. A sofőr melletti ülésre ültem be, pusztán elővigyázatosságból, hátha valamit kell vele tenni, mert olyan eszközökhöz folyamodna, ami nem lenne túl kellemes a nyomozás érdekében. Hood pont mögé ült be, remek, akkor legalább teljesen biztosítva van, ha történne valami. Egyelőre nyugodtan figyeltem a környéket és a sofőrünket is azok után, hogy elindultunk.

Aktív mágiák: -
Passzív mágiák: saját alakváltása, az íj karkötőnek átváltoztatva, a tegez hátizsáknak, ha a két pisztoly nem volt elrejthető, akkor az egyik övnek, a másik nyakláncnak. (Ha az átváltoztatott dolgok kikerülnek a személyes aurájából, azaz úgy fél méterre eltávolodnak tőle, akkor a mágia automatikusan megtörik és a tárgy visszaalakul azzá, ami valójában)

//Folytatás: Lent//

Damda Hotel - Page 3 00120

Továbbra is ájult.

//Folytatás: Lent//

by **A Misztikus Pókember** Vas. 24 Feb. 2013, 03:13

Még a bejáratban kicsit kirázom a tagjaimat, prüszkölök egyet és lélekben felhúzom magamra az álarcomat. Nem vagyok egy istenadta tehetség, de ripacskodás még megy. Elmosolyodom.
Mikor Amelia minket említ nemtörődöm intek a taxisnak előrefelé, de nem flegmán, csupán éppen kifele bambulok az kocsiból, a könyökön már félig meddig kitéve az ablakon.
- A helyi csodák érdekelnének... - Vigyorgok egy pillanatra vissza a taxisra mikor a mi igényeinkről van szó.
- ...Ha tudja mire gondolok. - Jegyzem még meg, mikor látszólag a figyelmem ismét elvonja valami a külvilágból így sürgősen meg akarom nézni magamnak. A jópofizás annyira nem az én terepem de megpróbálom odatenni magam azzal kapcsolatban is, hátha. De inkább figyelem a kinti életet, amiben nem tudom mennyire sikerül, majd furcsaságokat kiszúrni, tekintve, hogy egy teljesen idegen kultúráról beszélünk.

by **Danny Long** Hétf. 25 Feb. 2013, 00:46

A taxit, amibe beszállunk egy az angollal nagyon viccesen próbálkozó férfi vezeti. Ahogy beszállunk, Amelia elő is adja a fedősztorit, ami nekem teljesen megfelel. Itt az ideje, hogy a feladatra figyeljünk, ezt már úgyis el kell végezni. Hogy utána mi lesz, azon ráérek majd később gondolkodni. Nem tudom mi alapján fogjuk elkezdeni a dolgot, így nem is mondok semmi konkrét ötletet. Nem is nagyon tudnék, hiszen nem ismerem a helyet. Azt csak nem mondhatom, hogy a kikötőbe mennék kérdezősködni.
- Szerintem az lesz a legjobb, ha meghallgatjuk, hogy mit érdemes megnézni, és aztán választunk. Végülis nem mi ismerjük jól a környéket.
Ezután figyelem, hogy mit mond a taxis. Biztos tud érdekes dolgokat mondani, hiszen egész nap a városban furikázik, de az már kérdés, hogy olyan dolgot is tud-e, amire nekünk most tényleg szükségünk van. Ha nem is, legalább talán abból amit mond, megtudhatjuk, hogy hol érdemes keresgélni. Ez sem lenne rossz kezdésnek.

by **Jelly** Hétf. 25 Feb. 2013, 21:22

Whadelac halkan felnyög a fájdalomtól, majd a padlóra kerül. A látása homályos és a megmaradt őrök körbeállják, a fegyverüket ráfogják. A krogen nem tudja, hogy még mit vethetne be.
Ekkor eszébe jut, hogy szürke a keze.
Mint a kő.
És a saakariak bőre. Behunyja a szemét, úgy tesz mintha már feladta volna, és koncentrálni kezd. A célja az, hogy a földi őrökre omlassza a plafont. Arra gondol, hogy egy a plafonnal és a földel amin van. Ha ez sikerül, akkor egy olyan erős rengést kelt, hogy a plafon a katonákra essen, halálra zúzva őket.

by **Morsus** Hétf. 25 Feb. 2013, 21:40

A taxis büszkén vigyorog.
- lenni sok! Sok-sok szép: Marov miniszter szobra, első szabad miniszter, turisták fényképezik magukat előtte! Vannak múzeumaink! Szeretik múzeum? Szépek! Sok afrikai ereklye! Van egy indián is! Nem szép, de van! Van még Szabadság emlékmű! Nagy szép! Szobor mutatja szabadság harcot sok ősöm volt benne!
Hadarja a taxis lelkesen a rémes tört angoljával.

by **Serena Davidson** Kedd 26 Feb. 2013, 09:46

A fiúk egyenlőre nem kérdeznek rá semmire konkrétan, és a rémes angolja mellett az kész csoda volt, hogy megértett valamit abból, amit mondtunk neki. Igaz Max szavait nem, pedig még én is értettem, hogy hova akart kilyukadni velük. egy szobor, mintha az oroszoknál Lenint mutogatatták volna, azonban, amire felkaptam a fejemet a múzeum volt, ez tökéletesnek tűnt és igencsak jó kiinduló pontnak. Igaz kizártnak tartottam, hogy bármit is írtak volna benne a mutánsokról, de azért gyanútlanul fel lehetett tenni a kérdést a muzeológusnak azzal említve, hogy Amerikában manapság külön szekciót kapnak, itt miért hiányzik ez? Mivel biztosra vettem, hogy hiányzik, már így látatlanban is. Igaz ezzel volt még egy gond, lehetséges, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, bár a mai világban úgy véltem, hogy ez egy teljesen rendes és átlagos kérdés, tájékozódás.
- Legyen a múzeum, a sima, nem az indián – mondtam. – Ha a fiúknak is megfelel.
Szóval nem szerették őket, eléggé meglepő volt, hogy Amerikából ide vándoroltak, de ez most nem tartozott szorosan a nyomozás témájához.

by **A Misztikus Pókember** Vas. 03 Márc. 2013, 14:34

Elsorolja a szokásosat a taxis, nem annyira az én terepem, de különben is Amelia a vezető. Nem lenne semmi értelme mást mondanom. Megpróbálom inkább úgy venni mintha Angyal tanulmányi kiránduláson lennénk. Egy pillanatra eszembe jut Danny csalódása és amit fent mondott, arról még fogunk beszélni...
- Hmmm - Engedem ki a határozott véleményem és megrántom a vállamat. Egy nem túl erőteljes egyetértésnek adva hangot, de ugye én sem tudnék többet mondani. A karakterem valószínű valamilyen partra menne. De annak ugye nyomozásilag nincs sok értelme, maximum éjjel majd egy pár klub meglátogatása, egy két dealerrel eltársalogni. Persze csak ha megengedik apuék, hogy a neveletlen kölyök végezze a dolgát.
Amint Danny is válaszol visszanézek az utcára, olyan békésnek tűnik... mint mi.

by Ajánlott tartalom