Elhagyott palackozó üzem

Egy kisebb üzem, aminek a tulajdonosa csődbe ment, így jelenleg üresen áll.

//Előzmény: itt//

Ahogy Kira és Aaron közelebb megy észrevehetik a már látott bandatagokat, mindegyiknél van fegyver, nem csak pisztolyok de gépfegyverek is, felkészültnek tűnnek, nem tesznek ellenséges lépéseket de érezhetően figyelik a párost. Az egyik kocsi mellett áll több furcsa alak is, a már látott félig kígyó szerű bűnűző, aki még a műhelyben tört rátok, mellette szokásos felszerelésében Halállány vár nekitámaszkodva egy autó oldalának, valamint egy sárga álruhás alak is ott van nem messze tőlük, összefont karokkal nézelődik. Két fegyveres hátrébb húzódik és becsukják az üzem eddig nyitott kapuját, majd az egyik Aaron kocsija mellé áll. A feszültséget érezni lehet a levegőben, de ennek ellenére nem történik semmi. Néhány pillanattal később egy öltönyös, lila bőrű férfi tűnik fel, ahogy megszólal Kirába belé hasít a felismerés. Ez Alvarez.
- Meglepő bátorságra vall, hogy eljöttetek ide, teljesen felkészületlenül és egyedül. Azok után, hogy mit tettetek velem! - hangját felemeli és kezét ökölbe szorítja a mondat végénél - Miután Halállány elmondta mit akartok már elterveztem, hogyan fogok megszabadulni tőletek, de közben rájöttem, hogy bizarr módon de mégis a mostani helyzetemet ennek az incidensnek köszönhetem. Rendezzük hát le ezt az ügyet. Egy ajánlatot teszek, hogy csatlakozzatok a vállalkozásomhoz, mint tagok. Elég felkészültnek tűntök még hasznosak lehettek, és akkor megfeledkezhetünk a múltról. Más esetben viszont kénytelen leszek példát statuálni mások előtt, hogy soha többé senki ne merjen még csak megközelíteni. sem.
Alvarez hangja a végére teljesen hideggé válik, nem tűr ellenvetést.

Féloldalasan elmosolydom
Ahogy gondoltam, akar tőlünk valamit, és ha akar valamit akkor az alku tárgya, plusz nem hiszem, hogy jó móka lenne balhézni így hirtelen szóval hamar döntök és gyengéden megfogom Kira csuklóját, nyugtatólag a jobbommal . Másik kezem a csipömre teszem és a jobb lábamra helyezem a testsúlyom.
- Azt értem, hogy ha csatlakozunk akkor nem törlöd fel velünk a padlót, így hirtelen felindulásból. DE ez egy üzlet, mit kapok én azért mert neked dolgozom.
Számítok Kirától egy rosszalló pillantást csak remélni tudom, hogy megfogadja a korábbi tanácsomat és nem cselekszik elhamarkodottan. Ha kikerültünk innen akkor már megéljük a holnapot, és akkor tudunk tenni az dolog ellen ugy, hogy közben nem szegeznek fegyvert a fejünkhöz.
A fontos, hogy lazán játszam a dolgot mert ha tul könnyen belemegyek akkor azzal a lendülettel nemet is mondhatok.

- Sajnos igen. Épp ez az oka annak, hogy belekeveredtem ebbe az egészbe. Segíteni akartam Chrisnek azzal, hogy felteszem, a ház teraszára, hogy a gerillák ne találják meg, csak idegességemben elfelejtettem ezt az apróságot.
Válaszolom Aaronnak bár kicsit hosszabb választ adtam neki, mint várta szerintem.
- Az attól függ mit akar. Ölni nem fogok a kedvéért.
Mondom a srácnak, miközben a palackozó üzem felé haladunk. Amint bemegyünk a teljes brigádot benn találjuk méghozzá nemcsak pisztolyokkal vannak felszerelve, hanem némelyek még gépfegyverekkel. Kissé megfeszült izmokkal haladtam mert feszélyezett a helyzetünk, de ennek így is úgyis véget kell vetnünk valahogy.
A teljes brigádon kívül még ott volt egy furcsa sárga álruhás alak is és egy lila bőrű alak.
Az üzem ajtaja bezárul mögöttünk és a feszültség tapinthatóvá válik. Feszélyezettség azért is van bennem, mert tudom, hogyha akárcsak idegességből is felvillanok akkor máris tüzet nyithatnak rám, ami nem hiányzik.
Ahogy egyre mélyebbre sétálunk az üzemben alaposabban is szemügyre tudom venni a lila bőrű alakot, aki nagyon ismerősnek tűnik.
~ Ismerős a képe... hisz ez Alvarez. Szóval van még két ütőkártyád. Amivel nem tudok számolni. Nem tudom te mire vagy képes és azt sem, hogy mit tud a sárga pizsis alak. De ez most mellékes, ekkora túlerőnél egy bezárt helyen mit számít már, ha úgyis Nightmare módban játszunk.
Alvarez beszélni kezd és mikor az ökölbe szorítja a kezét már felkészülök arra, hogyha kiadja a tűzparancsot az embereinek, akkor pajzsot vonok magam és Aaron köré és kirepülünk, ha van akkora ablak, hogy ki tudom rúgni.
De mivel nem teszi ezt ezért nem teszek így még csak fel sem villanok. Az ajánlata igencsak homályos volt, de egy dolgot le tudtam szűrni belőle: A válasz igen, ellenkező esetben pedig kamikaze vagy.
Aaron már fel is teszi az egyik központi kérdést, bár engem más kérdés jobban foglalkoztat.
- És ha elfogadnánk az ajánlatot, akkor mi lenne a dolgunk pontosan?
Mondom hallgatva Aaron tanácsára, de egy biztos nem fogok törvényt szegni a kedvéért, mint gyilkosság vagy rablás.

Na halottuk az embert, már csak azt kéne elérni, hogy Kira ne ugorjon a torkának. Mi az nekem.
Egy picit megszorítom Kira csuklóját, nem nagyon csak hogy figyeljen rám. Nemlegesen bolintok a fejemmel ha rámnzé, de csak alig észrevehetően.
- Nem hangzik rosszúl mennyi időnk van megadni a választ? Azt ugye beláthatja, egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni. De tegyük fel, hogy igent mond, azt ugye tudja, hogy a hölgy lakását sztéverték az emberei, mint partnernek ezt illene megtéríteni, vagy rendbehozatni.
Ha kérek akkor tudja, hogy léynegében benne vagyok és ami fontos, hogy komolyan is vegyen.

Amikor Alvarez sorolni kezdi mi is lenne a a feladatunk egészen nyugodt maradok, amíg a pénzmosás ötletét fel nem veti.
~ Mit képzel ez magáról, pont az egyik fő elvemet kellene eldobnom a kedvééért.
Aaron megérezte, hogy nekem nem tetszik az ötlet és megszorította a kezem. Ami kissé megnyugtat, majd egy nagy lélegzetvétel után én is megszólalok.
- A másik probléma pedig az, hogy miután hazamennék a rendőrök és a sajtó megrohamoznának engem és a házam, hogy mégis mi történt és, hogy miért is mertem haza menni. Gyanítom így nem lenne túl célszerű pénzmosót üzemeltetni ott. Ellenben más dolgokhoz is értek, ha esetleg valamelyik jármű vagy gép elromlana, akkor azt könnyű szerrel meg tudnám szerelni.
Mondom viszonylag nyugodt hangon, bár a bennem forrongó indulatok nem nagyin csillapodtak.

Azt értem cimbora, hogy nagyon elégedett vagy magaddal, de miből gondolod, hogy ezt tul fogod élni, mélázok magamban. Azt tudom, hogy én szó nélkül rávágnám, hogy áll az alku aztán holanp ráérnék kitalálni, hogy teszem el láb alól ezt a férget, mikor nem szegeződik pisztoly a fejemhez. De ez innentől nem rajtam áll, rövid ismeretségünk alatt sikerült rájöjjek a hölgyemény elég fejlett és kivételeket nem engedő erkölcseire. Kissé beharapva a szám szélét, kérlelő pillantást vetek Kirára.
Óóó nagylány csak most ne öless meg minket! fohászkodom magamban az égiekhez.

Miközben hallgatom Alvarezt érzem, hogy egyre jobban megy fel bennem a pumpa.
~ Mit képzel magáról?
teszem fel magamban a kérdést, miközben lelki szemeim előtt már meg is jelenik egy kép, amelyen Alvarezt a telekinetikus képességemmel fellógatom a lábánál fogva egy szakadék felett.
De a gondolatkép el is illan hamar, Alvarez pedig válaszra vár, Aaron pedig kérlelő pillantásokat vet felém.
~ Nem könnyű feladni az elveimet, de mit lehet tenni. Vagy feladom egy időre vagy meghalok itt és most, vagyis én nem biztos de Aaron tuti.
Veszek egy nagy levegőt majd Alvarezre nézek.
- Mikor és hol lesz az első ilyen tárgyalás?
Teszem fel a kérdést, ami egyben egy igen válasz is, de ha rákérdezne mégis, akkor bólintással erősítem meg az igent.
~ Öregem, ha most látnának a barátaim nem ismernének rám.

Mikor a páros a fenyegető helyzet hatására belemegy az üzletbe Alvarezből egy elégedett kacaj, nevetés szakad ki. Felétek fordul, majd láthatólag sokkal nagyobb fölényben érezve magát folytatja.
- Akkor a formaságokon máris átestünk. Ideje a részletekre térni. A banda amivel már találkoztak korábban a Szárnyalók névre hallgatott, ma már Siklóknak hívják őket. A tisztogatás után a hozzám hű tagokból lettek a vezetők, mint a névadó Sikló. - itt a félig kígyó szerű személyre mutat Alvarez - Halálárny segítségével jó pár új kapcsolatra is szertettem. Hamarosan New Jersey egész alvilágának irányítása az én kezemben fog összefutni. Én leszek a teljes város alvilágának ura! Ebben fognak maguk segíteni nekem. Az első tárgyalás pontosan öt nap múlva lesz, majd levélben megkapja a részleteket. Mr. Morgan első versenye pedig három nap múlva lesz. Gondolom megértik a bizalmatlanságom, ezért az első három munka elvégezéséig Halálárny és Sokkoló - biccent fejével a sárga álruhás alak felé - fogja önöket figyelni, hogy nehogy meggondolatlanságot tegyenek. Azután már felesleges lenne a rendőrséghez fordulni, hiszen ha maguk is belefolytak nem tudják már tisztára mosni magukat és saját érdekük lesz, hogy minden a terveim szerint menjen.
Végül az egészet egy hatalmas tenyérbe mászó mosollyal zárja a bűnbáró, miközben Kira és Aaron szemébe néz. Eközben Sokkoló és Sikló hátrébb lép, szabad utat engedve a párosnak.

Ugy fest a kártyák leosztva, de a mai napot túléltük, és végülis ez egy jó eredmény, már csak azt kell túléljem, hogy Kira nehogy leharapja a fejem amiért végülis részben én is belekényszerítettem, dehát az még a később problémája. Ha egyedül lennék a buliban még okés is lenne, hiszen csak versenyeznem kell az meg ugye nem változatosság az eddigi életvitelemhez, egyedül az nem tetszik, hogy KELL. Soha életemben nem jól tűrtem ha muszáj volt valamit csináljak. Ezen felül nem venném a szívemre, ha a lánynak szembe kellene mennie a saját elveivel.
Negédesen mosolygok én is ujdonsült munkaadónk felé. Majd óvatosan hátrálva szólalok meg.
-Nos Mr. Alvarez , uraim, hölgyem ha nincs semmi más akkor én hazamennék mert kifejezetten por szag van ebben az üzemben, és akkor várom a hívását a versenyről. - Megfordulok és lépek párat, aztán visszafordulok - Ó és gondolom Johnny rendezi az egészet, szóval ha elküldenék az indulók névsorát azt megköszönném, közelebb vinne a győzelemhez.
Ha Kira mond valamit azt megvárom, amúgy vissza sem fordulva elhagyom a placcot, akocsival repülőrajtot veszek.

Mikor Alvarez felnevet a kezem ökölbe szorult. Nagyon idegesített a szitu, a tehetetlenség és legfőképpen az, hogy szembe kellett mennem a saját elveimmel, vagyis arra kényszerülök, hogy majd a jövőben ezt tegyem.
~ Fogak nélkül már nem lenne kedved röhögni.
Próbáltam visszafogni magam, de mikor elmesélte miként is juttattam én őt a maffia élére csak még idegesebb lettem, és ez az érzés nem javult mikor közli, hogy még ki se tombolhatom magam ha hazaérek, mert Alvarez figyeltetni fog. Végül pedig hogy feltegye az i-re a pontot rávilágít arra a tényre hogy a csatlakozásunkkal elvágtuk az egyetlen utat magunkat a becsületes élettől, mert ha feldobnánk Alvarezt akkor azzal a lendülettel mi is mehetnénk börtönbe.
~ Jobb lessz elhúzni, mielőtt olyasmit teszek amit még később megbánok. komolyan ez a csávó szándékosan táncol az idegeimen.
Szerencsémre Aaron már lépni akar és ha elengednek minket akkor én is indulok kifele.
- Akkor mi mennénk.
Ha pedig kiléptünk látom, hogy Aaron repülőrajtot vesz a kocsijával és elhajt.
~ Na szép. Tudja mikor kell ott hagyni egy csajt. Bár nem hibáztathatom eléggé ideges vagyok most.
Gyorsan körbepillantok és ha senkit sem látok akkor felrepülök és amilyen észrevétlenül és gyorsan csak lehet elrepülök pár utcával arrébb, hogy ha követni akarna sokkoló vagy halálárny akkor megnehezítsem a dolgukat. Onnan pedig tovább futok amilyen gyorsan csak tudok hazafelé, ha pedig útközben találok egy buszmegállót akkor beállok és Burlington felé megyek.
Ha pedig vannak a közelben akkor csak futok és aztán megyek busszal.
De még nem megyek haza hanem csak egy jó hosszú séta után, hogy Alvareznek legyen ideje elrendezni az alibimet és az álltámadókat.

Folytatás itt: [url=https://xmenreneszansz.hungarianforum.net/t1791p50-polihisztor-muhely-es-hajnal-muveszterem#28326] Polihisztor műhely[/url]

// Kira nem volt szándékomban otthagyni, bocsi ha nem voltam egyértelmü... én azt terveztem, hgoy a kocsiban majd jol megbezséljük a részleteket, hogy még az első meló elött, hogy tesszük el láb elol Alvarezt, de akkor most mégse? Én nem akarok neki dolgozni ahogy Kira sem, így gondoltam vhogy kikészítjük a csávót//

//Bocs de tényleg félreérthetően fogalmaztál. Ha gondolod, még a műhelynél megtalálsz, hogy megbeszéljék a dolgokat.//

//Előzmény: Fort Lee városának utcái//

Két izomfiú már vár az érkező teherautóra, és amikor befordul a behajtóra, már nyitják is ki neki a rozsdás kaput. A gyár udvarán már áll egy fekete Audi, amiből a teherautó hangját meghallva kiszáll Alvarez, a jelenleg emberi formát viselő Sikló és egy vézna, negyven körüli, barna hajú, szemüveges férfi, akinek a kezében egy orvosi táskának tűnő csomag van. Amikor megállnak, Sokkoló biccent Aaronnak, hogy szálljon ki, majd ha megteszi, ő is követi. Láthatóan még mindig fáj a keze, amikor a lelépéskor megkapaszkodik, bár már jóval kevésbé. A két fém kesztyűszerűséget és a maszkot nem veszi fel, csak magával viszi viszi. A sofőr bent marad a kormány mögött. Amint kiszállnak, szinte azonnal felbukkan Halálárny is a semmiből. Alvarez rendkívül feldúltnak tűnik, eleinte nem is vesz tudomást Aaronról.
- A raktérben van? - kérdezi Halálárnytól, majd amikor a nő bólint, gyors léptekkel megindul hátra a szemüveges figura kíséretében. Kinyitja a raktér ajtaját, majd eltűnnek odabent. Mindenki hallhatja, hogy a következő párbeszéd zajlik le.
- Doki, ébressze fel!
- Nem tudom, hogy mennyi esély van rá. Még él, de nagyon súlyos sérüléseket szenvedett. Ráadásul vagy mutáns, vagy valami más szuperhumán, a fiziológiája ismeretlen számomra.
- Nem számít! Információk kellenek. Legalább néhány másodpercre fel kell ébrednie, hogy megmondhassa, ki küldte!
- Mindent megteszek, amit tudok, uram, de nem garantálhatok semmit.
Nagyjából egy perc csend következik. Ezalatt, ha Aaron körülnéz, észreveszi, hogy Sikló folyamatosan figyeli. Sokkoló a teherautónak támaszkodik, Halálárny pedig türelmetlenül járkál. Végül újra Alvarez határozott, szigorú hangja hallatszik:
- Felelj a kérdéseimre és az igazat mondd! Ki küldött?
Halk, mély hangú dörmögést hallanak, az értelmét nem tudják kivenni. Alvarez hangja kissé megremeg a dühtől a következő kérdés előtt.
- Mit akar?
Újabb dörmögés, majd csönd.
- Próbálja megmenteni! - mondja Alvarez, majd leugrik a kocsirl, és becsapja a hátsó ajtókat. Amikor visszaérkezik a többiekhez, odakiált a sofőrnek, aki erre elrakja az újságot, és beindítja a motort. A teherautó kitolat a kapun, majd elindul arra, amerről jöttek. A Bíborember csak ennyit mond az embereinek:
- A svéd.
Azok nem tűnnek meglepettnek, de nyilvánvalóan nem örülnek annak, amit hallanak.
- A francba. Tényleg lenne elég ereje ahhoz, hogy szembeszálljon velünk?
Ezután Alvarez Aaronhoz fordul.
- Hogy történt a támadás, Mr. Morgan?

Csendben félreállok, had végezzék a dolgukat, és körbenézek mi változott a legutóbbi itt jártam óta. Nos semmi, nagszerü, és ugyanugy itt van a díszes társaság, csak Kira hiányzik a felhozatalból. Még jó is talán, hogy nincs itt, valószínüleg akármit is teszünk csunyán fognak alakulni a dolgok és a lány nem az a fajta aki szívesen mocskolja be a kezét, hacsak nem olajrol van szó.
Mikor észreveszem, hogy Sikló figyel engem, csak kihívóan megemelem a fejem felé és csöndben, hogy ne zavarjam a Rinón munkálkodókat odaszólok neki
- Na mivan nagyfiú randit akarsz kérni? Ne fárazd magad  nem vagy az esetem, próbálkozz nála - Bökök a teherautóban fekvő otromba lény felé - most úgyis eszméletlen , nem fog ellenkezni!
Lassan végeznek Rinóval és Alvarez mélóztat észrevenni engem is. 
- Magának is szép estét főnök! - megengedek magamnak egy félmosolyt - A támadás? Nyugodtan versenyeztem éppen kezdett jól állni a szénám, mikor egy hatalmas szürke massza vonat módjára ki nem lökött engem meg a másik srácot az útról. Amúgy meg nem hiszem, hogy a másik srác meguszta volna, nekem is elég nagy szerencsém volt, ha ném ér oda sokkoló akkor durvábban alakultak voltak az események.

Tartok egy kis hatásszünetet, hogy megtudják emészteni az elmondottakat, közben figyelem Alvarez és a többiek reakcióit.
- Amúgy ki ez a bizonyos Svéd? Csak nem egy uj játékos a pályán? Inog a trón fönök? - Az utolsó mondatot kis gunnyal teszem hozzá, ha tart ettől a figurától akkor jobb lesz észben tartani a nevét. Ismerjük a régi mondást: Ellenségem, ellensége a barátom.

~ Ennek a csuzsómászónak még a halálát is élvezni fogom. 
Csak negédesen vigyorgok rá és állom a tekintetét.
Majd mikor Alvarez hozzám kezd el beszélni ráfigyielek és türelmesen végighallgatom.
Meg kéne találni ezt a bizonyos Svédet, ha más nem, hogy alkut köthessek vele. Nézd már ki beszél eszközökben való válogatásról, hogy szakadna rá az épület a torzszülött bandájával egyetemben.
Na persze gondoltam hogy hazsnát vennéd a képességeimnek te genyláda, de abból nem eszel. Egyszer állnál elém a haverjaid nélkül és felkoncollak!
- Eddig is számíthatott rám, de megmondom őszintén elégedett vagyok a jelenlegi rizikófaktorral, szóval szeretném, ha határozottan nullák kerülnének a fizetés végére!

Végig a szemébe nézek és vigyorgok mint egy idióta, nem baj ha lebecsülsz cimbora annál nagyobbat fog csattani, mikor letépik az arcod!
Még végighallgatom az arcoskodó ajánlatát aztán nagyvonaluan elfogadom és beülök a kocsiba amivel jöttünk és intek a sofförnek, hogy vigyen ahol letettem a kocsim.
A harctól így is magasan volt a vérnyomásom, most a belső dühtől még feljebb ment muszáj lesz kicsit levezessem. Emlékeznem kell, hogy megfontoltan cselekedjek, ne hamarkodjam el a dolgokat mert veszélyes játszmába keveredtem ahol ha hibázok ezek nem gondolkodnak , hogy azelött koncoljanak fel mielött hidegre tehetném az egész hóbelebancot, lilástól, kigyostól mindenestől!

Aaron szavaira Alvarez halványan elmosolyodik.
- Ne aggódjon, lesz alkalma bizonyítani, hogy ennyit ér a munkája! Most viszont egy rövid időre ismét búcsút veszünk egymástól. Legyen elérhető!
Elővesz a zsebéből egy telefont (a legújabb gyártmányok egyike), megérinti párszor az érintőképernyőt, mire néhány másodperccel később, a gyárépület mögül elő is gördül egy fekete, középkategóriás Ford. (A teherautó elment már.) A sofőr -egy 30 körüli, szőke, hímlőhelyes arcú, borostás férfi- bólint, amikor Aaron beül és megadja a célállomást, majd elindul. Az út további bonyodalmak nélkül telik, még a sofőr sem szólal meg, ha nem kérdezi, és ha hozzá szól, akkor is csak tőmondatokban válaszol. Amikor megérkeznek, csak biccent elköszönésként, majd rögtön elhajt, és magára hagyja Aaront.

//Ezt a kalandot itt lezárom, köszönöm a játékot. A folytatás akár ma vagy holnap kezdődik, ha gondolod.//

//Előzmény: Hell on Wheel//

Kimenet Halálárny csak ennyit válaszol:
- Kicsit erőltesd meg a fantáziád és rájössz!

Aaronnak sikerül bőven megelőznie Siklót, ahogy tervezte. A gyártelep kapuját nyitva találja, így behajthat, és ott megvárhatja a férfit. Ha a megszokott helyen áll meg, kicsit beljebb a telepen, akkor ott találhat még egy autót, egy fekete Hondát, de embereket sehol nem lát. Nagyjából öt perccel lemaradva érkezik Sikló. Amikor kiszáll a kocsijából, kaján vigyorral így szól.
- De nagyon siettél, haver! Remélem később is ilyen készségesen rohansz majd, ha valami utasítást kapsz!
Megvárja Aaron reakcióját, majd a fejével a gyárépület felé bök.
- Gyere! - mondja, majd megindul a jelzett irányba. Az épület tekintélyes méretű, és betört ablakaival és hámló vakolatával kissé horrorfilmbe illő. A rozsdás vaskapu nincs bezárva, így Sikló simán be tudja nyomni, bár elég lassan fordul a szárny, és a zsanér is keservesen nyikorog. A kapun túl rögtön a gyártósorok tárulnak Aaron szeme elé. Láthatóan már jó ideje használaton kívül vannak, vastagon áll a por a gépeken, és némelyik darabokban van. Sikló végigvezeti Aaront a termen, és belép a túlsó végén egy ajtón. Ez egy lefelé vezető lépcsősorra nyílik, amin lemenve két forduló után egy nagyjából akkora szobába érnek, mint egy iskolai osztályterem. Ez már a föld alatt van, mindössze egyetlen csupasz villanykörte világítja meg. A szoba közepén egy asztal található, ami mellett két fekete férfi kártyázik. Az egyikük nagyjából 190 cm magas, kopasz izomtömeg, a másik kb 10 centivel alacsonyabb raszta. Húszas éveik közepén járhatnak mindketten. Aaron felismerheti őket, Sikló első támadásakor találkozott velük, ők lőttek rájuk, amikor kiléptek a házból. Amikor a páros belép, mindketten feléjük fordulnak, és a raszta így szól:
- Á, látom hoztál egy kis erősítést, főnök. Na mi lesz, hol akarjuk megtalálni azokat a seggarcúakat?
Sikló leül egy székre az asztal mellett (Aaronnak is van hely), és ezután válaszol:
- Kicsit bonyolódott a helyzet.
Ezután Aaronhoz fordul:
- Ülj le, még várunk valakit!

Mikor megjön csak annyit mondok vigyorogva. Mit képzelt ez magáról, meg vagyok győzödve, hogy ha akarom nincs gyorsabb nálam a városban négy keréken!
-Lemaradtál, legközelebb a jobb oldalit nyomjad mazsola.
Ahogy követem az épület belseje felé az jut eszembe, hogy milyen könnyen elintézhetném így hátulról, de akkor miben különböznék tőlük? MEgrázom a fejem, nem ennek nem ez a módja.
Mikor belépek és meglátom a srácokat ugy ítélem meg jó döntést hoztam, hogy megvártam a végét.
- Látom itt vannak a kifutófiúk is. Ki lesz az ötödik vendég a pókerpartiban?
És jelzek, hogy osszon ide is. Nem árt elütni az időt amíg megjön mr. ötödik.

Amikor Aaron lapot kér, a raszta elvigyorodik, és oszt neki is ötöt (pikk király, káró bubi, káró dáma, káró 7, kőr 9). Sikló is leül az asztalhoz, és ő is kap lapokat. Mielőtt megnézné, így szól a két fickóhoz:
- A Svéd megölette Dont, változik a terv.
- A k-rva'nnyát! - kiált fel a magasabb.
- Nyugi, Brenie! -inti le a másik. - Öt dollár az alaptét. -mondja Aaronnak, majd az asztal közepére rak egy bankót.
- Mit kezdünk az üggyel? Volt valami Donnál, ami kellhet nekik? - kérdezi ezután Siklótól.
Az megnézi a lapjait, és szintén berakja az öt dollárt, mielőtt felelne.
- Egy adag nála volt. A másik kettőt nem találták meg, szóval nem vagyunk még komoly gondban, de nem örülök, hogy tudják, hogy mit keresnek. Át kell vennünk a kezdeményezést. Véreb csatlakozik a kis csapatunkhoz, és segít nekünk felkutatni a Koboldot, aki pedig el fog vezetni minket a Svédhez.
A raszta nagyot fúj ennek hallatára.
- Reméltem, hogy nem kell többet azzal a idióta Vérebbel dolgoznom.
Közben Bernie is beteszi az öt dollárt, és ha Aaron is így tesz, megkezdik az első kört.
- Te kezdesz. - veti oda Aaronnak a raszta. - Egyébként még be sem mutatkoztam. Bill vagyok, a haverom pedig Bernie.

//A lapokat kihúztam a többieknek is. Sima ötlapos póker három licitkörrel.//

Megnézem a lapokat, majd berakom az öt dolcsit.
- Egy adag mi volt nála? És ki a fene az a véreb és kobold? Ha már benne vagyok a balhéban jó lenne tudni ilyen részelteket.

Ezekre a kérdésekkel jó lenne első körben tisztában lenni. Közben bedobom a káró7 est jelezve hogy egy lapot kérek.
- Aaron vagyok. Miért mi a baj ezzel a Vérebbel? Miért nem akarsz vele dolgozni?
Félő, hogy itt komolya balhé lesz és nem fogok tudni kimászni belőle, legalábbis mielött elkezdődik nem. Akkor pedig már nyakig benne leszek aminek mocskosul nem örülök. De visszakozni meg nem viszakozhatok, mert az meg gyanús lenne és végleg elveszteném az esélyt, hogy leszámoljak ezzel a varangyal és bandájával. Nehéz helyzet.
Közben megnézem a kapott lapott.