San Francisco

Fegyvert ugyan nem kapok, de ez várható is, nincsenek meg a megfelelő készleteik, pedig én egy fegyvernek használható normál használati tárgynak is örültem volna, de már mindegy, nem kérem még egyszer. A lejátszódó kis közjátékra nem reagálok, nem igazán érdekel az ellenkező nem, de az én értékrendem, legalábbis amit eddig láttam és átvettem bármikor első prioritásba lehet helyezni az ilyesmit, ha adódik alkalom, Bishop nem így gondolja, ami logikus. Kissé csalódott arckifejezéssel nézek körbe a szobába és keresek én magam valamit, akármit amiből lehet halálos vagy súlyost sérülést okozó fegyvert készíteni. Ha találok akkor ezt meg is teszem, a lényeg, hogy legyen nálam valami. Az ajtóra tekintek, amikor belép rajta az említett tudós, kétszer is végigmérem, majd egy időre elfordulok és figyelem a többiek reakcióját.
~ Igazi őrült tudósnak tűnik, azok szeretnek a saját kifordult elképzeléseikhez ragaszkodni, így nem is lehetett másra számítani. De érdekes amit mond, kíváncsi vagyok, hogyan zuhanhatna össze a realitás, ha Mephisto túl sokszor nyúl bele a tér-idő szövetébe. Már ha szövetszerű a viselkedése.
Türelmesen megvárom, amíg Miller és Nathaniel rendezi az ügyet kevésbé hétköznapi, inkább tudományos, professzionális úton. Ha látom, hogy nem igazán sikerült meggyőzni a férfit, akkor óvatosan jelzem, hogy szólnék.
- Elnézést... - kezdek bele nyugodtan - Én csak megemlíteném, hogy az erő ami ide hozott minket, az abban esetben ha... - erősen megköszörülöm a torkom - nem teljesítjük a feladatot, akkor további személyeket fog küldeni, ezt így nem közölte, de nyilvánvaló. A múltból, a jövőből és a jelenből is alternatív világokból, ami szerintem, logikusan sokkal jobban károsítja a realitást, mint mi ketten. Ketten, ketten... - mutatom a kezemen a számot, majd Johnny-ra mutatok és javítok háromra - Hárman. Igazából úgy is mondhatnám, hogy átkozottul nagy szerencséje, van, hogy nem percenként írjuk át a világát teljesen. Csak, - még utoljára az órámra nézek - félóránként.
Egyáltalán nem vagyok támadó vagy fellengzős, csak unott hangon, hidegen és rezzenéstelen arccal közlöm a tényeket, olyan stílusban, hogy egyértelmű legyen neki is, ezt nem blöffből mondom.

Nathaniel fogékonyabbnak tűnik Miller tudományos felvetésére és az én konkrét véleményemre, mint a többi jelenlévő reakciójára. Fegyvert nem találok, az étkészletet pedig ott hagyom, nincs rá szükségem. Odafigyelek a magyarázatra és próbálom megérteni, nem tudom, hogy ez véletlen összefüggés-e, de bevillan Dr. Edward Richtofen, egy videojátékbeli őrült náci tudós magyarázata, ami szóról, szóra gyakorlatilag ugyan ez. Kissé meglepetten pillantok a férfire amikor belém nyilall a felismerés, de inkább ismét az elméletre koncentrálok.
~ Ehhez nincs meg a kellő háttértudásom, még ha értem is, alapvető fogalmak és tények nincsenek tisztázva. Több időt kellett volna Stark-al való társalgással tölteni a felépülés és a kísérletek alatt. De ez most nem segít, ahogy az elmélet sem húzza keresztül a számításokat. A cél ugyanaz.
Bólintok, hogy értem és végig jelzem, hogy világos minden, ami elhangzik.
- De ez még mindig nem változtat azon, hogy ha az elmélete helyes és elfogadom, akkor ugyanúgy előbb omlik össze a valóság, ha még több behatás éri. Tehát a cél nem változik.
Ellenőrzöm, hogy nálam van-e még a korábban szerzett fegyver, illetve, hogy milyen kommunikációs eszközt találok.

A kialakuló jelent elgondolkoztat azon, hogy van-e itt akármilyen keresnivalóm. Essex ugyanazokat a köröket futja le újra és újra, csak az elméletére és annak helyességére koncentrál, nem veszi azt észre, hogy az nem változtat a konkrét tényeken. Miller úgy kezeli a helyzetet ahhoz az elvárható, de Frost és Bishop ezúttal nem szól közbe, ami nem segít semmi, Johnny szokás szerint csak megfigyel, aminek haszna is lenne, ha lépne valamit, de nem teszi, én nem tudok ehhez érdemben hozzátenni, Dominó meg intézi a saját ügyeit. Végül úgy döntök, hogy azért figyelek tovább és próbálom összerakni a kis darabokat, ahogy eddig is.
~ Ez így nem fog működni, Nathaniel túl megszállott és okos ahhoz, hogy konkrét ok vagy indok nélkül segítsen nekünk. Nem lesz elég két előre megtervezett mondat. Minimum valamilyen részletinformációra szüksége lesz, hogy meg tudjon győződni arról, hogy ezzel nem árt még jobban a multiverzumnak. Lássuk.
Frost ismét időfagyasztáshoz nyúl. Átgondolom a helyzetet, amikor Miller jelzi, hogy előtte is lehet szólni, de sajnos ezúttal se jutok tovább a saját nézőpontomnál, különös.
- Ez a tény még mindig nem változtat azon, hogy az elmélete valóban helyes-e, illetve ha helyes akkor azon nem módosít, amit én mondtam. Minden esetben érdekében áll segíteni, csak ő nem látja be. Ha szükséges tudnia, akkor véleményem szerint a mostani alkalom a megfelelő.
Nem én vagyok a vezető, nem fogok dönteni, csak levezetem a gondolatmenetem. Muszáj valamit lépni, egy esetleges hátbatámadás túl nagy kockázat.

Végülis közös döntés alapján Frost ismerteti a részleteket Essexnek. Amikor meglátom az arcán a változást hirtelen az arcomat a tenyerembe temetem. Néhány másodperc múlva megpróbálom összeszedni magam.
~ Én sem vagyok jó színész, egyáltalán, de ennél sokkal többre vagyok képes, még úgy is, hogy gyógyszerekre szorulok. Nem értem, hogy Dominó vagy Bishop miért nem teszi szóvá. Ez fel fog tűnni Mephistonak is. Mindegy, legalább most már a tudós is a mi oldalunkon van, ami előnyt jelenthet, már csak a megoldásokat és a tervet kell kidolgozni.
Kicsit hátrébb állok és úgy figyelem tovább az eseményeket. Eddig se tudtam sokat hozzátenni a párbeszédekhez, a saját véleményemen és gondolatmenetemen kívül, így egy időre nem lesz rám szükség. Megpróbálom összeszedni a gondolatimat és koncentrálni, hogy tisztán tudjak gondolkodni és ne legyenek urrá rajtam a démonjaim. Mephisto hangjára enyhén önkénytelenül megrándul az arcom. Johnny próbál menteni, de most nem sikerül neki.
~ Én is. Nincs se fegyverünk, fegyverünk, fegyverünk, se egy használható tervünk, vagy információnk. Ami vicces és kihívás, ha van rá időnk. Egyébként mit kellene tennünk egy telepata ellen?
Gondolataim ismét inkább unottak, mint éllel kiejtendők. Jobb lesz sietni, Mephisto gyorsan szeret játszani.

Az egy óra alatt elég sok mindenen tudok gondolkodni. Nem is igazán zavar a bűz, inkább ismerős, a szüleim hulláinak volt ilyen szaga miután jó ideig az ágyukban rohadtak, ott ahol megöltem őket, mert nem hagytak eleget videojátékozni. Régi szép idők. Most már az a játék, hogy megölök másokat. Ez sokkal jobban tetszik. Magamban elvigyorodom ezen, de nem akarom, hogy mások is lássák, miként nosztalgiázom. A többi időben figyelem a környezetem, a csatornát és a többieket, gondolatban pedig egy használható terven dolgozom. Domino már türelmetlenkedik és micsoda véletlen, pont akkor érkezünk meg. Figyelem Bishopot, ahogy megnyom egy téglát és kinyílik egy titkos járat. Kellemesen retro és hangulatos megoldás. Ha lehet nem kapkodom el a belépést és hátul maradok. Azonnal végignézek a teremben és szemügyre veszem az összes fegyvert.
~ Érdekes, mennyi ismeretlen típus, bár van egy-kettő ami hasonlít általam is ismert fegyverekhez, de ezek biztosan jóval fejlettebbek...
Éppen kérném, hogy had vizsgálhassam meg az egyik gépkarabélyt, amikor valami történik. Csalódottan nézek végig a földön heverő személyeken, aztán a sötét sarokban bujkáló idegenre. A pisztoly nem félemlít meg, lőttek már meg és amúgy is csak az egyikünket tudja lelőni. Hagyom, hogy Miller beszéljen.
~ Egy perc? Azalatt egész jól el tudom magyarázni, még hihetően is. Na persze Miller is felhasznál némi időt... de akkor is lesz elég. Hajrá! Ez jó lesz.
Miután Jonathan befejezte a beszédet, furcsán nézek az illetőre, mintha értenie kellene mindent.
- Az egészért közvetlenül felelős férfi neve Miles Bennett Dyson, a Cyberdyne Systems embere. Feltalált egy újfajta mikroprocesszort, ami három éven belül a céget a csúcsra vitte, rengeteg katonai megbízást kaptak a légierőtől. Három éven belül az összes lopakodót az új chipekkel szerelték fel, emberek nélkül. Később a teljes védelmet egy mesterséges intelligenciára bízták. A SkyNet miután online lett hatalmas sebességgel kezdett tanulni. Hajnali két óra tizennégy perckor, augusztus negyedikén, 1997-ben a SkyNet öntudatra ébredt. A pánikban az emberek megpróbálták kihúzni a konnektorból. Nem sikerült. A SkyNet az összes ballisztikus interkontinentális rakétát az orosz célpontokra lőtte ki, mert tudta hogy az orosz ellencsapás megsemmisíti az emberi ellenségeit az USA-ban. Ezért küldtek ide.

Egy perc, és simán belefért. Nem hiszem, hogy ilyen hülye kérdésre lehetne értelmesebb választ adni. Mégis mit várt tőlem? Elvigyorodom amikor leengedi a pisztolyt és közli, hogy ez csak egy teszt volt, mert Emma Frost már tájékoztatta. Figyelem ahogy Megtorló elmondja mennyire megbánt mindent és hogy nem így tervezte a dolgokat, arra is utalást tesz amit már sejtettem. Hehe, egyre világosabb az a szál. Miller szakszerűen próbál vele megegyezni, ami a jelen helyzetben a legjobb megoldás.
~ Miller szerintem kiakadt, legalább tudja milyen az ha fogy a gyógyszer hatóanyaga a testemből. Megtorló/Kábel legalább értette a viccet. Nézzük a jó oldalát, ha ezután eláruljuk hogy Mephisto küldött ide minket Walter lelkéért, azt se fogja elhinni soha. És még azt is lehet gyanítani, hogy Mephisto csalt és közvetetten megölette a csapat egy részét. Mit is várnék, ő a Sátán, menő tervei vannak.
Nyugodtan állok és hallgatom amit Miller és Kábel mond, nem akarom zavarni őket, az előbb már elmondtam a kis beszédemet, az egyelőre elég volt. Amikor a többiek ébredezni kezdenek végignézek rajtuk, figyelek hogy nem üthették-e meg magukat nagyon, nem véreznek-e, nem esett-e semmi ki a zsebeikből vagy hasonló. Miután Jonathan befejezte az utolsó mondatást határozottan bólintok, hogy megerősítsem, igen azért jöttünk, hogy helyrehozzuk a dolgokat. Hehe.
- Meg kell védenünk John Connort.
Ezután sarkon fordulok és odamegyek Frost elé, a kezemet nyújtom neki, hogy felsegítsem őt a földről, ha már fel tud állni.
- Gyere velem, ha élni akarsz.

Kábel a mi oldalunkon áll, legalábbis most úgy tűnik és nem is kíváncsi az időutazásos háttérre vagy más elvi kérdésre, egyszerűen likvidálni akar valakit vagy valakiket, mert ez az ő célját is szolgálja. Amíg a többiek összeszedik magukat, segítek felállni Frostnak, aki talán érti is és értékeli az utalásom.
~ Végre valaki, akinek van ízlése, van tudása. Na ez már tetszik.
Kábel és Miller összefoglalja mit kell tenni, na persze a lényegben besegít más is. Egyszerűnek hangzik, de kockázatos, idecsalogatni a Főnixet, de a királynőjén keresztül, üzenetet küldeni és megpróbálni elintézni amit el kell. Mindezt úgy, hogy ne kapjanak el közbe, ne pusztítson el az ellenség azonnal, amint lehetősége van rá és ne is zárjanak be örökre. Hmm. Érdekes. Legalább van segítség és terv. Kábel csalit akar, Miller elfogadja. Viccesen alakul ez az egész!
- Ha nem vállalom?! Vállalom!
Úgyis olyan rég csinált valami teljesen veszélyeset és full őrültséget, ideje lenne bepótolnom. Az információ szerzés fontos, bár nekem most csak egy kérdésem lenne.
- Engem az érdekelne, hogy milyen technológiájuk van, amivel olvashatnak az elménkben? Igazságszérum, telepátia, valamilyen elektromágneses hullám?