Somerville utcái

Kree Invázió 13 – Ellenségem ellensége – A suttogás





Somerville utcái, Somerville, New Jersey

---

Az egyetlen igazi sérülése a párosnak a bokán volt, ami kellemetlen, de Niteris alig pár óra alatt teljesen rendbe fogja tudni majd hozni, vagy rövidebb idő alatt, ha lesz idejük pihenni. Az oldalukon, hiába harapott Totó oda egy hatalmasat semmilyen sérülés nem volt. mintha az a harapás is anyagtalan lett volna, és csak a kristályok lettek volna fizikailag létezők a számára.

Mindenesetre a páros tovább indult, mármint újra előre, ezúttal azonban igazából kerülni sem kellett volna, ugyanis Totó feléjük sem nézett. Most, hogy nem volt náluk a kristály nem voltak többé érdekesek. Így akár tényleg elmehettek volna pár centire is mellette, Totó nem figyelt volna rájuk. Mindenesetre óvatosan haladtak át az egész helyen, amit így már mindenféle gond nélkül megtudtak tenni.

Amint átértek láthatták, hogy még egy vizesárok is megjelent a kastély körül, amiből hegyes végű farönkök álltak ki. Az átvezető híd fel volt engedve és az azt irányító szerkezetnél egy újabb Óz szereplő, ezúttal a Madárijesztő állt. Amikor meglátta a doktort és vele együtt Niterist, akkor integetve fogadta őket.

- Először válaszolnod kell a kérdéseimre idegen, idegenek. Szerintetek Totó miért nem engedett át titeket? Miért akarta a kristályokat? Ha helyesen válaszoltok átmehettek, ha nem, akkor vissza kell térnetek a saját világotokba.

Kree Invázió 13 – Ellenségem ellensége – A suttogás





Somerville utcái, Somerville, New Jersey

---

Nitris kérdésére a Madárijesztő oldalra biccentette a fejét, majd a palota felé nézett. Néhány másodperccel később nézett csak vissza a doktor és szimbionta párosára és megrázta a fejét.

- Nincs, de figyelmeztetnem kell téged, hogy élőlényeknek veszélyes túl sokáig az Álomsíkon maradni. Minél tovább maradsz annál nehezebb lesz visszatérni a valóságba, lehet, hogy megszűnsz ott létezni.

Kapta a figyelmeztetést a páros, akik gyors tanácskozás után meg is adták a választ. ami helyesnek bizonyult. A következő pillanatban a vizesárok eltűnt és csak a fű maradt ott. A Madárijesztő teátrális mozdulattal intett a kastély irányába, ahova már mehetett a páros. Ha mentek, akkor a bejáratnál a Bádogember csatlakozott hozzájuk, hogy mutassa az utat, hogy hova kell menniük.

A kastély kívül jóval kisebb volt, mint belül, mert itt bent legalább negyed órát séráltak mire megérkeztek egy kétszárnyú ajtóig. Belül minden olyan volt, mint egy tündérmesében egyébként. A Bádogember kinyitotta az ajtót és a kezével mutatta, hogy a hasonlóan tündérmesés „uralkodói” terembe mehet a páros, ahol valahol a sok játék között ott kellett lennie Amy-nek is.

Kree Invázió 13 – Ellenségem ellensége – A suttogás





Somerville utcái, Somerville, New Jersey

---

Szerencsére a haladás közben Nitris és a doktor nem érezték a lábfájást, mintha teljesen elmúlt volna. Ha ellenőrzik, akkor valóban azt láthatták, hogy a sérülés, amit Totó okozott elmúlt. Mintha sem sérültek volna, márpedig Niteris-nek még nincs ilyen gyors regenerálódó képessége. Bármi is történt most, a lényeg az volt, hogy ők jártak jobban.

És mivel ez egy kellemes és szép álom volt, így amikor Niteris elkezdett a plüss szimbiontája után bánkódni hirtelen három másik – különböző színekben – jelentek meg a kezeiben. A méret olyan volt, mint az eredeti, csak éppen a színek voltak mások. Ez is megerősíthette azt, hogy ez egy jó álom. A szavak után Amy az egyik nagyobb játékvárból mászott elő. Szerencsére teljesen sértetlen volt.

Nem megyek, nektek viszont nem célszerű az álomsíkon maradni. Itt biztonságban vagyok, az apámnak nincs hatalma ezen terület felett – mondta, a hangja most sokkal felnőttesebb volt, mint korábban, érettebb. – Köszönöm, hogy segítettetek, nélkületek nem sikerült volna ezt a biztonságos helyet megtalálnom.

- Itt sokkal erősebb vagyok, mint az ébren levők világában, itt megtudom védeni és ebben a világban nincs neki helye. De nektek nem szabad sokáig itt maradni, visszatudlak titeket küldeni oda, ahol lennetek kell. És ne aggódjatok, nem felejtelek el titeket, bármikor megtudlak keresni az álmokon keresztül.

Kree Invázió 13 – Ellenségem ellensége – A suttogás





Somerville utcái, Somerville, New Jersey

---

Amy határozottan bólintott az aggodalomra, amit a Doktor és Niteris fejtettek ki azzal kapcsolatban, hogy Rémálomnak túlságosan is nagy a hatalma és messzire elér a keze. A lány korábban nagyon is határozatlan volt a saját képességeit, vagy származását illetően, most azonban azonnal reagált. Valami egészen megváltozott a korábbiakhoz képest, ez teljesen bizonyos volt.

- Rémálom alapvetően nem tartozik az Álomsíkra, csak a saját kis környezetére. De mivel az álmoknak nem volt korábban vigyázója, így szabadon terjeszkedhetett itt. De a Pantheonok engem jelöltek ki erre a feladatra, hogy én vigyázzak erre a helyre, így az apám vissza fog szorulni és nem léphet be erre a területre újra. Hamarosan újra helyreáll a béke és a rend az Álomsíkon. Mindez pedig nektek köszönhető. Biztonságban vagyok itt és leszek is, lehet, hogy többé nem tudok elmenni innen, de az apám nem árthat nekem, sem azok, akiket ellenem küldene. Itt bármire képes vagyok, ő nem. Lehet, hogy idősebb, mint én, de az álmokból képes vagyok tanulni és mások tudását, emlékeit is felhasználni. De ha szeretnétek, akkor tényleg jelentkezem időnként az álmaitokban, hogy erről megbizonyosodhassatok.

Ígérte meg a lány ezt még a végén. Ezek után egy kicsit elfordult a párostól, majd egy kört rajzolt a levegőbe, aminek köszönhetően pár lépésnyire a Doktor és Niteris párosától egy térkapu nyílt. A lány még arra is figyelt, hogy ne oda küldje őket, ahol eredetileg voltak, a kapu túloldalán ugyanis a Németországi Hydra bázis volt látható, vagyis a doktor saját laboratóriuma látszott.

- Menjetek, biztonságos helyre küldelek titeket. És köszönök még egyszer mindent!

A kezével pedig elegánsan a kapu felé mutatott.

Kree Invázió 13 – Ellenségem ellensége – A suttogás





Somerville utcái, Somerville, New Jersey

---

A lány bólintott a doktor szavaira, hogy tud tanulni belőlük. A kérdésen azonban el kellett gondolkodnia. Nem is azért, mert nem tudott rá válaszolni, sokkal inkább azért, mert nem tudta, hogy miként fogalmazza meg mindez. Most kellett néhány másodperc, hogy ezt összefoglalja.

- Érzem mindenki elméjét és álmait, aki éppen alszik. Gondolatokat csak akkor, ha az én irányomba érkeznek kifejezetten. Nem, nem értek meg mindent elsőre, de itt máshogyan telik az idő és képes vagyok mindent újra úgymond megnézni. De minél többet látok és tapasztalok, annál könnyebben megy mindez.

Igyekezett a lehető legjobb választ adni a férfinak és Niteris-nek. Akik ezek után vissza is tudtak menni. amint átléptek a kapu eltűnt mögöttük, mintha soha sem létezett volna. A katonák pillanatokkal később érkeztek meg, de el lehetett őket küldeni, ha akarták. És akkor minden gond nélkül letudták írni azt is, amit akartak.

Noha Rémálomról talán nem sikerült több mindent megtudniuk, azonban fontos haladást értek el, mert sikerült egy nagyon fontos szövetségest találniuk. Ha kipróbálták a közeljövőben, akkor tapasztalhatták, hogy Amy tényleg mindig válaszolt a kérdéseikre, még akkor is, ha csak rágondoltak, ébren. A többi istenséggel ellentétben ő legalább kapcsolatot tartott fenn halandókkal. Bár a lánynak álmokon keresztül könnyebb volt kommunikálni, mint csak telepatikusan.

Vége.