Kree-Lar

//Mivel csak Svarog írt, 2-n jelezték, hogy nem lesznek, így nem sok értelme van írni. Csütrtökön lesz új kör.//

// Nem terveztem metázni, csak azt az idt figyelembe véve, míg kilépett onnan normál sebességgel, valószínűnek tűnt hogy visszaér yorsan, ha furcsaságot lát. //

Sokáig csak bolyongtam a palotában hiába szólongattam Nebot, ő nem felelt. Nem találtam sehol. Egy ideig kerestem ugyan, de aztán úgy döntöttem, hogy elindulok visszafelé. Csend honolt mindenhol, túlságosan is nagy csend, ami nem tetszett annak ellenére, hogy ügyeltem gyakran a hátam mögé nézni és mint egy paranoiás minden neszre a hang irányába fordítottam a fejem.
Csak a csend volt a társaságom, mg meg nem halottam a kommunikátorból kiszűrődő hangokat.
A halottak nem rám tartoztak, de volt bennük olyan információ ami sértette a fülemet meglepetésemben.
- Nova lett? Kiből lett Nova Doktor? És ha már kérdések. Valaki látta Lady Nephthyst? Már keresem egy ideje, de nem találom őt. meg kell védenünk őt a fertőzéstől.
Szólok be a kommunikátoromba én is.
// Remélem a kommunikátor össze van kötve a doktorral, ha nincs akkor vegyétek úgy, hogy csak keresgél.//

Szomorúan hallgattam Carl válaszát a komm csatorna másik oldaláról. Magától értetődött, hogy ez megint csak plusz problémákat generált, amikből így is volt épp elég mára. Nem sokkal ezután Miller is akcióba lendült és zöld utat adott a fegyver raktárba, amikor én elindultam keresni egy fertőzött Kree-t. Persze a robbanás hangjára vissza fordultam, hiszen amúgy sem voltam még messze a raktártól. Oda siettem, a tábornok szavaira csak bólintottam egyet és gyorsan felmértem a raktárban a terepet. Gyorsan kerestem egy-két használható kést, hogy a kis "boncolásomat" el tudjam végezni. Majd valami használható pisztolyt, néhány tartalék tárral és még kerestem valamit, amit a testből kinyert minták tárolásához használhatok. Zárásként még megpróbáltam valami csipesz, vagy azt helyettesítő eszközt is találni.
Amint megvoltam a szükséges holmik össze szedésével, Kam társaságában elindultunk fertőzött Kree-t keresni. Ennek érdekében vissza kellett menünk a főtérre. Némi idő eltelte után, mikor oda értünk, többet is találtunk belőlük, mint amennyire szükségünk volt. Így óvatosnak kellett lenünk, nehogy mi is megfertőződjünk. Szerencsénkre voltak közülük olyanok, akik a nagy tömegtől leszakadva bolyongtak a környéken. Így hát kiszemeltem a hozzánk leg közelebb eső leszakadt megfertőződött Kree-t. Majd Kam-hez fordultam és felvázoltam neki, hogy hogyan is csináljuk.
- Nos barátom, jelen esetben a hozzánk legközelebb eső Kiborg Kree-t választottam ki. De gyorsnak kell lenünk, nehogy a többi észre vegyen. Így a legjobb lesz. ha egyszerre támadjuk meg. Aztán gyorsan egy jól védhető fedezék mögé kell vinnünk, ahol kicsit el tudok játszani a halott testével. Ha készen áll, akkor kezdjük. - Ezzel a lendülettel, ha Kam is velem tartott, akkor kiszemelve az ideális áldozatunkat, majd kicsit várva az ideális pillanatra, mikor már a környezetében nem volt senki, elkezdtem őt megcélozva lelőni a legsebezhetőbb pontokat célozva. Közben ha Kam is támogatott a lövések közben, akkor nyilván könnyű dolgunk volt. Ha sikerült véglegesen semlegesíteni, amiről igyekeztem a lehető legjobban meggyőződni. S amint a holttestet átvizsgáltam, hogy biztosan meghalt, megkértem Kam-et, hogy segítsen elcipelni a korábban említett helyre, amit a környék szolgáltathat nekünk.
Ha mindez sikerült és elértük a kívánt célunkat, akkor vigyázva, hogy egy fertőzött se okozzon nekünk galibát, neki kezdtem a boncolásnak.

Amint minden szükségesnek vélt holmit sikerült magunkhoz vennünk, el is indultunk keresni egy megfertőződött hullát, akin elvégezhetem majd a szükséges vizsgálatokat. Így remélhetőleg többet is megtudok ezen, még ismeretlen fajról. S ha mindez még nem lett volna elég a számomra, mind ezt össze vetve még idő szűkében is voltunk. Egyrészt nem hagyhattuk elmenekülni ezeket a gépiesedett Kree-ket és a bogarakat, másrészt meg mag is kellett állítanunk a fertőzés tovább terjedését is.
Indulásunk után az utunk visszafelé vezetett a tér felé. Nem is telt el sok idő és meg is érkeztünk. Szerencsémre, egyből találtunk is egy hullát, aki nem más volt mint Kal-Ger hullája. A látottakból arra tudtam következtetni, hogy a menekülése során bele botlott pár fertőzöttbe és a megfertőzése után valaki lelőhette. Nem ez volt éppen a legszebb halálnem, ami egy élőlényt érhetett, de bizonyos szempontból megérdemelte, azt amit kapott. Miller kérdése kapcsán gyorsan át is néztem a kérdéses hulla állapotát. Az előzetes felméréseim alapján nem szenvedett akkora kárt, ami akadályozhatna a vizsgálatokban. Ennek tudatában adtam választ Miller kérdésére is.
- Köszönöm tábornok, ez a hulla is megfelelő lesz. Most pedig vigyük egy jobban védhető helyre a környéken. - amint ezen is túl-vagyunk, neki is láttam a boncolásnak. Elővettem az elsősegély csomagot és kivettem belőle egy pár orvosi kesztyűt. A felvétele után magamhoz vettem a lézer szikét és megejtettem az első bemetszést. Először a testének sérült részeit távolítottam el, amúgy is csak feltartottak volna a munkában. Majd kiszélesítve a mellkasától indult nyílt sebet, egészen a bélrendszeréig hozzáfértem a bordákhoz és a megmaradt szervekhez is. Ezután a fejét is szét nyitottam a lézer szike segítségével. S amint túl voltam a felnyitásos szakaszon jöhetett a szövet minta vétele. Ezután minden olyan műszeremmel, amivel valami használható adatot tudtam mérni a halott tetemből, azokat elvégeztem rajta és elkezdtem a szövetminták elemzését is. Ezzel együtt minden olyan vizsgálatot is igyekeztem elvégezni, amit jelenleg módomban állt a test külső állapot változásától a belső szervek megváltozásáig és az agyrendszer változásainak felméréséig. Remélve, hogy sikerül megtudnom valami használható adatot mindebből.

//Sikerült úgy írnom, hogy az ne befolyásolja a mai körváltás ütemezett tervét. Még egyszer bocs, hogy idáig húztam, de sajnos a körülmények nem mindig kegyesek hozzám mostanában.//

Yalvis csüggedten ült a sarokban, közben azon gondolkodott, hogy hol ronthatta el. Ilyenkor mindig azt szerette volna, hogy ha rendelkezett volna egy időgéppel, amivel aztán visszament az időben, és egyszerűen megakadályozza őt a hibájában.
A Vádló parancsokat osztogatva viharzott ki a teremből, a katonákkal együtt, ott hagyva a többiekkel őt.
A foxiai ekkor ránézett a földön heverő, fertözőtt kommunikátorra, aztán eszébe jutott valami. Hisz volt egy példánya a vírusból, csak el kellett szigetelni a szintorganikus lények kollektív intelligenciájától.
Szóval foglyul ejteni. A foxiai felpattant, és óvatosan a kommunikátor közelébe lépett.
- Jó, akinek van még valami kommunikációs eszköze, akkor az azonnal hívja a Doktort, és adja ide, mert beszédem van vele. - Jelenleg a különös idegen volt az egyetlen a színpadon, aki tudott volna segíteni.
- El kell valahogy érni, valaki adja át az üzenetet, hogy van egy fertőzött kommunikátor. Ha képesek lennénk elszigetelni a többi dögtől, akkor lesz egy példányunk a vírusból! Gyerünk!
Nézett körbe.


A testet öltött mesterséges intelligencia elégedett volt, ahogy a Falanx többi tagja is. Egy sikeres tesztet hajtottak végre a bolygón, és hamarosan egy sokkal nagyobb sereget fognak építeni a szülőbolygójukon.
A hajóban már csak kevés javítást kellett eszközölnie. Különleges része volt a Falanxnak. Hasonló a többi, teljesen szintetikus lényhez, akikhez hasonlóan megközelítette a tökéletességet.
Remélni tudta, hogy őt is magával viszik. Hogy nem hagyják itt, magányosan és hasznosnak tekintik.
Hisz a Falanx nélküli lét, az már maga volt a halál.[/color]

Résztvevők: Yalvis Trewero / Bíbor Kisértet, Zeck / Villám, Acil / Vádló, Lady Nephthys Boltagon, Eyjolf Ragnar Miller, Doctor, Carl Morrow / Jelly és Kam Flyrthibate / Töltés
Következő körváltás: 2015. augusztus 18. (kedd)

Yalvis felpattant, hogy van egy ötlete. A többiek nem igen mozdultak, de programozóként tudta, hogy sajnos nem így működik. Zoé letöltötte magát a kommunikátorról, amikor fizikai formát öltött. A kommunikátor pedig mostanra teljesen üres és nincsen rajta semmi sem. Ha lett volna rajta valami, már igencsak nagy eséllyel őt magát is megfertőzte volna, ahogyan mindenki mást a helységben. Ennek ellenére feltudja venni a kapcsolatot a Doctorral, ha akarja.

Odakint az egyik lépcsőházban Doctor tovább folytatta a vizsgálatokat, de semmi újat nem tudott meg.
- Mit sikerült megtudnia? – kérdezte Miller.

Odakint Zoénak egyetlen dolga volt most csak, beszállni a gépbe, mert az indulásra kész. Pontosan tudta, hogy mi történik, amint a rámpa becsukódott mögötte a másik négy, akik leginkább valamiféle tábornoknak voltak mondhatóak, lekapcsolták a programot. Nem az övét, a többieket vágták el saját maguktól és a Tervezőtől, immáron nem fertőztek tovább, egymással kommunikáltak, az alapprogramjuk megvolt, hogy minél nagyobb pusztítást végezzenek, de tovább nem volt rájuk szükség. A Phalanx megszerezte a Kree-k technológiáját faji jellegzetességeket, már ismerték őket. Az űrhajó pedig levegőbe emelkedett és készült elhagyni a légkört.

//Szóltam, hogy ne utolsó estére/reggelre hagyjátok az írást, azért írtam este, mert holnap napközben nem tudom, hogy mikor leszek otthon, mert diplomakötés ügyben rohangászok majd.//

Kam küzdött az új szerepével és bele is bonyolódott picit. Figyelte az eseményeket és ismerkedett a páncéllal, gondolkodott azon,hogy mikre volt így képes és hogy ezekkel a képességekkel miket tudott megtenni. A kiborgok ellen és egyáltalán. Egyenlőre fentről biztosította a környéket és látta, csak nézte, hogy mit csináltak a többiek. Aki visszautasította a Nova ajánlatát, azt már nem kellett levadászni, mert elkapta a fertőzést.
~Valami hasznunk legalább lett belőle, ő lesz a kísérleti patkány
Az üzeneteket folyamatosan figyelte, de egyenlőre nem szólt bele. A környéket is nézte, hogy mennyire fenyegette veszély a Doktort, akitől a fő megoldást várta, mert tudományos képzettségével igen sokra tartotta. Millert is, de ez az akció túlmutatott a katonai tudáson és az örökkévaló technológia használatán.
Az űrhajó körüli dolgokat figyelte és mikor emelkedni kezdett a hajó, a páncélon keresztül a központhoz próbált szólni és egyben a közös vonalat is megcélozta:
- Ez a négy tábornok vagy mi az isten el akar most repülni az űrhajóval. Nyilván nem akarjuk hagyni. Rá tudok kapcsolódni a rendszerére biztonságosan, hogy leszállásra kényszerítsem?
Ha inkább lőni kellett volna vagy más tanácsot kapott a páncéltól, amit jónak talált, akkor úgy tett. Ellenkező esetben rárepült az űrhajó emelkedési vonalára és megpróbált a rendszerre kapcsolódni, hogy visszahozza a földre és leállítsa azt.

Az elmúlt időszakban a boncolás során sokat megtudtam erről az új fajról. Már amennyire a körülmények lehetővé tették. Választ kaptam arra, mely szerint melyek azok a területek, amikre a vírus a leginkább összpontosít. S ez alapján sok mindenre választ kaptam. Ezen kezdeményezésemnek köszönhetően, ha még tovább tudom majd vizsgálni ezt a nanitos vírust, akkor talán azt is sikerül elérni, hogy azok akiket megfertőztek, újra a régi életüket élhessék.
A vizsgálataim során sok mintát is sikerült begyűjtenem, melyeket el is tettem, miután gondosan lezártam a minta gyűjtő tasakokat. Ekkor hallottam kintről egy ismerős zajt. Ami nem más volt, mint egy űrjármű hajtóművének hangja. Ekkor már teljesen összeállt a kép, hogy ez az egész fertőző roham mire is volt jó. Ráadásul ez azt is jelentette, hogy az a három különös kinézetű robot szerű lény rövidebb idő alatt javították meg a lezuhant hajót, mint vártam.
~ Remek, ez az egész csak egy teszt lehetett a részükről. Ebből is felmérhették, mivel jár és mi mindent eredményez, ha organikus élőlényeken tesztelik ezt az érdekes vírusos inteligenciát. Most pedig, hogy megtudták amit akartak, amibe, valószínűleg némi Kree technológiai ismeret is bele csöppent... S most távoznak, hogy ki elemezhessék a szerzett adatokat és tudást, majd ezzel még veszélyesebbek lehessenek később. Vagyis mind ez csak a kezdet lehetett a részükről... ~
Hirtelen megértettem mi minden húzódott meg mostanáig a háttérben eme egyedi faj kapcsán. Ezután hallva a kinti felszálló hajó hangját kimentem a házból és láttam, hogy az a hajó, amit korábban láttunk egy teleportációs megoldással elment és nem sokkal később megjelentek a hadvédelmi erők is. Ezután a kommunikátoromból hallottam, ahogy kijelentették, hogy minden fertőzöttet pusztítsanak el. Erre csak bánatosan felsóhajtottam, majd vissza mentem a hullához. Ekkor szólt Miller, hogy megy segíteni rendet rakni.
- Mennyen csak, én még maradok egy kis ideig, hátha találok valami más megoldást is ellenük. - mondtam neki. Aztán a nálam lévő műszereimmel nekiláttam a minták alapos vizsgálatainak. Ezzel elkezdve kidolgozni egy módszert a fertőzés visszafordítására.

- Akkor erről lecsúsztam - állapította meg a lótestű.
Töltés már nagyon messze volt az űrhajótól és ha meg is próbált volna közelebb kerülni, nem volt esélye. Egyszerre eltűnt a jármű. Teleport-ált, nagyon fejlett technológiával. Az örökkévalókon kifogni nem volt könnyű.
A kymmelian vette a parancsot és csaatlakozott a többiekhez. Még mindig lebegve próbált bekapcsolódni és lőtte azokat a fertőzötteket, akik szabad célpontot jelentettek. Ártatlanokat nem akart eltalálni, mert megbecsülte a posztot, amit kapott.
~A kreek islövik a saját népüket, mert nem ismert a gyógymód és meg kell előzni a terjedést. Ez mégsem jó így-gondolkodott magában.
A kymmelian megint a közös vonalat próbálta használni:
- Lőjük itt  a fertőzötteket, de a vacináról biztos nincs még hír? Doktor, rájött már valamire? Vagy a foxiai a számtech tudásával?

Kam rendületlenül lőtte a fertőzötteket. Ezek már nem voltak kreek, szinte egyáltalán nem emlékeztettek a régi önmagukra, értelmes lényre. Olyanok voltak, mint a félig működőképes robotok. Amióta elment az űrhajó, elvesztették a vezérlő dinamizmust és nagyon könnyű prédát jelentettek. Hullottak, fogytak és lassan megtisztult a város
~Ezzel jól haladunk. A bolygó többi részén is hasonló a helyzet, remélem
Kam most nem kérdezett rá erre, mert itt akart mindent megtenni, amit lehetett. Válaszok nem érkeztek, csak annyi, hogy össze kellett szedni néhány vizsgálandó tetemet. Amit biztonságban meg tudott közelíteni és mzgatni anélkül, hogy elkapta volna a fertőzést, azt igyekezett megtenni. Ha voltak ehhez szerzszámok, lapát, talicska vagy sokkal modernebb, akkor ezekkel hordta össze őket.
~A bundásék nem tudom, mit csinálnak, de biztosan benn is van feladat-gondolkodott magában,
Később még nagyon sok teendője volt, mert ez az új feladat, az új szerepkör maga után volt óriási felelősségeket és feladatokat, a régiekkel pedig le kellett számolnia. Szólnia kellett az itteni megbízóinak, hogy az újjáépítésben sajnos már nem tudott segíteni, mert sokkal becsesebb posztra jelölték ki. Ha valakit ajánlhatott maga helyett, akkor tudott szakembert mondani, akit kereshettek. Át kellett gondolnia, hogy hogy fog ezek után menni az életet

A további vizsgálódás próbálkozásával arra jutottam, hogy jelen körülmények közt már nem tehetek többet ezen a helyen. Így amit csak tudtam össze szedtem. A műszereimet, a szövet és nanit mintáimat és minden mást is, amire még szükségem lehet a későbbi vizsgálatokhoz. Aztán elővettem a kommunikátorom és nyitottam egy nyílt csatornát, amit a bolygón hallhatott akár Kree, akár Kam, vagy Miller is.
- Üdvözletem mindenkinek, itt a Doctor! Bárki, aki tudna segíteni, megkérném, hogy navigáljon el egy felszerelt modern tudományos laboratóriumhoz, hogy további vizsgálatokat tudjak végezni a fertőzött Kree-k megmentésének ügyéven. Valamint Szeretném megkérni a harcoló egységeket, hogy a fertőzött egyedek leölése helyet, inkább tereljék őket egy helyre és zárják el. Mivel van esély a megmentésükre! S a gyógymód kifejlesztéséhez élő fertőzött egyedekre is szükség lehet! S ha sikerrel járok, akkor minden fertőzött Kree újra élheti korábbi életét, mintha mi sem történt volna. - fejeztem be a mondanivalóm, majd elindultam ki az épületből, amint mindent magamhoz vettem. Majd várva az útbaigazítást az épület előtt vártam, hogy elnavigáljon valaki a célomhoz. S reménykedtem benne, hogy arra is törekednek a Kree-k, hogy a faj társaik leölése helyett inkább megmentsék a bajtársaik életét.

Miután a novák megérkeztek, Jelly azonnal jelentkezett náluk mint a hadtest új tagja. Nem akart megválni a páncéljától és a képességeitől, és ezt jelezte is nekik. A következő pár napban segített a hadtestnek a feladatokban.
A fertőzöttek és Anhillius esetleg megmaradt katonáinak felkutatásában, közben elkezdte kiismerni az új képességeit. Határozottan hasznosnak ítélt párat, valamint magát is egy harcban.
Úgy festett, hogy hamarosan szükség is lesz rájuk, mivel Tanath vádló egy csapatot szedett össze, hogy kövessék a Titánra a bioszintetikus lényeket. A Szaturnusz holdjára.
Carlnak azért is fontos volt, mert közel volt a Földhöz, így a szülőbolygója is veszélybe kerülhetett.
Önként jelentkezett a küldetésre induló csapatba.

Az egy megoldandó kérdés maradt, hogy mit csináltak benn a többiek, mikor semmi tenni való nem volt. Nem válaszoltak, nem jöttek ki. Kam rosszat sejtett, de végül megtalált mindenkit életben. Sok halottjuk volt, se senki olyan, aki közel állt volna hozzá. A kymmelian csak tette a dolgát, élvezte is, hogy most fontos szerepet kapott. Végre megbecsülték, nem csak egy lecsúszott, börtönviselt építészt láttak benne. Követte a többieket és csinálta a parancsokat. Egyénileg még nem akart dönteni, néhány perce volt Nova, előtte sosem foglalkozott ilyenekkel, ezért csak beállt a sorba.
Megtisztították a bolygót, megnyerték a csatát, de a háborút még nem. A mindig pacifista Doktor hitt abban, hogy meg tudta menteni a fertőzötteket. Erre sajnos nem volt esély és Kam nem akart több bajt, ezért a parancsot követte, nem a tudós kérését. Lelőtte az összes kiborgot, akit kellett. Vizsgálandó anyagot is szereztek és elindulhatott a reneszánsz a bolygón. Újjáépítés, újjászületés. sok ilyet megélt már az univerzum és mindig akadtak, akik lerombolták az újat. Kam építeni szeretett és ezzel a hadtesti csatlakozással egy más formában tudott építeni. Rendet.
Felvállalta, hogy Nova lesz, igyekezett részt venni annyi kiképzésen, amennyien lehetett, hogy a legjobb legyen. Építészként is tudta a dolgát és most sem akart tudatlan, rossz, de belecsöppent katona lenni. Fejlpdni akart és elfogadta életének ezt az új őútirányát. Ha tudta, akkor még üvdözölte a távozása előtt Jellyt is és Millert, a Doktort, eg köszönömmel összegezve mindent, amit tettek. A foxiait is megkereste és kezet fogott vele. Bunkó volt az elején, de most már jobb kedve lett és még rá is mosolygott a rókára, mielőtt elment a dolgára.

/Köszönöm a kalandot és a jutalmat is /

Az örökkévalók hajójának távozás és a fertőzöttek felszámolása után csatlakoztam a helyi tudós gárdához. A segítségükkel próbáltam rájönni a titokzatos lények többi titkaira és arra is kerestem a választ, hogy miképp adhatnám vissza a korábbi életüket a fertőzötteknek. De sajnos hiába kutattam tovább pár begyűjtött holtestnek hála, de nem jutottam előbbre.
Míg én a válaszokat kerestem a fertőzőtek megmentésére, Miller tábornok és még pár helyi az elszökött hajó nyomát próbálták követni. Szerencsénkre sikerült lokalizálni a helyet, ahová mentek. Amely nem más volt, mint a naprendszer egyik holdja a Titán. Ezután egy csapatot szerveztek, amely odamegy, és megállítja őket, mielőtt nagyobb fenyegetést jelentenének az univerzumnak. Én is csatlakoztam a csapathoz. Bár nekem nem csak a megállításuk volt a célom, hanem minél többet megtudni az Örökkévalók technológiájáról és erről az új fajról. Remélem az utunk több szempontból sikert arathat majd. Időközben a TARDIS-t is visszakaptam, mellyel sokkal szívesebben utazom, mint bármi mással....

Nagyon csodálkoztam, mikor láttam, hogy a Kree-Lar még mindig ott van, ahol eddig. Majd, dühöt éreztem és csalódotságot, magam miat, és az miat, aki el hitette mindenkivel, hogy a Kree-Lart fel faltaGalaktusz vagy ki a csoda. Minden esetre, meg fogom keresni az illetőt, és egy kicsit elbeszélgetek majd vele. Zu, leszállási engedéjt kért, amit meg is kapot, csak hogy mikor leszálltunk, meg kellet tudnunk, hogy a bolygó karantén alatt van, valamilyen vírus miat. Zu, hamar a hajónál termet, hogy el hagyja a bolygót, egyedűl én maradtam ott. Talán, én is vele menttem volna, akkor most nem itt lennék, de nem is élnék. A kree vadász gépek, azonnal a teher hajó után vetették magukat, majd hallom, hogy a távolban valami fel robban, és mivel látom a két vadászt vissza repűlni, így pontosan tudom, hogy Zu húzta a rövidebbet ezen a téren. Révén, hogy csak pár kézpénz volt nállam, így azért tudtam egy ideig mit enni, és nem éheztem. Az utobbi pár napban, fölöslegesnek éreztem magam, így nagyon boldog voltam, mikor hallottam, hogy önkénteseket keresnek egy küldetésre, így aztán jelentkeztem is. Végre, úgy éreztem, hogy tehetek is valamit, ami jó dolog. A gyülekező, reggel hatkór volt egy csendes kikötő dokban, ahova rajtam kivül mások is voltak, de ők nem voltak Kreek. De, nem is ez a lényeg, ha nem az, hogy megint hasznosnak érzem magam. A pakolászókon kivül más Kreet nem is nagyon láttam, így arra a következtetésre jutottam, hogy talán én leszek köztük az egyetlen. A vádlóra még várnunk kell, mert még akar valamit mondani, mielött még útra kelünk.

Fel szerelés: Egyenlőre, csak egy kommunikátór, amit Zutól kapot.

Carl, mióta megkapta a Nova rangot, a páncélt és a velejáró erőket, hamar kitanulta a használatukat. Például azt, hogy nem muszáj a sisaknak egész nap rajta lennie.
Az egyébként merev eszköz könnyen hajtogatható volt, így belerakhatta a dzsekijének a zsebébe, amit a páncél felett hordott.
Megtisztelve érezte magát, hogy eme nagy múlttal rendelkező testületnek a része lehet. Ennek szellemében segített újdonsült bajtársainak a bolygón a bioszintetikusok inváziója által okozott károkat.
Aztán jelentkezett Tanath vádló felhívására. Egy öngyilkos akcióra, a Szaturnusz Titán nevű holdjára. Legalábbis annak tűnőnek.
Azonban az indoka fontos volt. Nem akarta, hogy a biomechanikusok esetleg a Földre támadjanak. Az emberiség nem volt erre felkészülve, hiába éltek már át több inváziót is.
Mi lehet a Földön?
Aztán megvonta a vállát, és úgy döntött, hogy az akció után majd ellátogat a szülővilágára. A megbeszéltek szerint már reggeli hatkor ott kell lenniük.
A kikötőben már ott parkolt Miller hajója és a TARDIS, amit a kree-k lefoglaltak. Csak néhány rakodómunkást látott, meg egy kree fajba tartozó nőt, aki szintén Tanath vádlóra várhat.
Jelly odabiccentett a fiatal nőnek, és ő is csöndben várakozott.