Boulder (Colorado, Karantén zóna)

//Nyugodtan mehet egy szabadkör, szóval Timofei írj bátran.//

---Kelvin---
Az ágyon ülve próbálok életet masszírozni az elgémberedett végtagjaimba, mikor bejön Rebecca. Köszön, amit én viszonzok, majd egyszerűen köntörfalazás nélkül elmondja a lényeget.
- Van egy rossz és egy jó hírem. Nem fogom tudni túl finoman közölni. A rossz hír az, hogy a rendőrök akkor is vádat emelnek ellened amennyiben az édesapád nem tesz feljelentést. A jó hír az, hogy mindezt hajlandóak félretenni amennyiben három óra múlva felülsz az iskola repülőjére és eljössz velem San Fransisco-ba. - mondja. Tudtam. Pontosan erre számítottam. Szinte éreztem, hogy a dolog nem fog csak úgy megoldódni magától. Monduk, hosszútávon nézve az iskola mégse tűnik olyan rossz megoldásnak, szóval nincs más választásom. Rábólintok.
- Inkább elmegyek abba a suliba. - mondom, majd halkabbra veszem - De a történtek ugye kettőnk között marad? Nem szeretném, ha mindenki erről pletykálna mikor odaérek. - mondom, majd megvárom a válaszát.

~ Rebeca Larson ~

A meggyőzés, mármint a második, sokkal könnyebben ment, mint azt vártam, habár a két választási lehetőség nem sok kibúvót tett lehetővé. Börtön vagy iskola. Biztosan az utóbbi az ami elfogadhatóbb, habár nem tudom, hogy egy gyerekkel hogyan is bánnának egy börtönben. Erről nincs tapasztalatom.
- Mindössze az iskola vezetői fognak tudni arról ami történt. Ugyanakkor nem igazán van joga senkinek sem különösen pletykálni vagy kritizálni azt ami történt, hisz egyrészt nem tehetsz róla, másrészt semmi megoldhatatlan nem történt. - feleltem végül, mintegy azért is, hogy megnyugtassam, hogy nem lesz a rossz szájak céltáblája ha visszaértünk. Habár szerintem bőven lenne olyan, aki biztosítaná a rossz szájak csukva maradását amúgy is.
- Esetleg valami kérdésed még van? Bármi cuccodat, amit esetleg szeretnél hozni, azt majd édesapád elküldi, hisz a repülő egyenesen ide jön értünk és el is visz direktbe. Szóval bármi ilyesmit, majd telefonon kell intézd. - folytattam a beszélgetést, hisz most három óráig láblógatáson és beszélgetésen kívül mást nem igazán tudnánk tenni. Legfeljebb ő alszik egyet, én meg böngészem a netet vagy valami.

--Kelvin Sam Jones--
- Mindössze az iskola vezetői fognak tudni arról ami történt. Ugyanakkor nem igazán van joga senkinek sem különösen pletykálni vagy kritizálni azt ami történt, hisz egyrészt nem tehetsz róla, másrészt semmi megoldhatatlan nem történt. - válaszolja a kérdésemre, és én megnyugodom. Bár, nagy eséllyel ki fog tudódni az egész, de már kerültem rosszakarók kereszttüzébe, ezért nem fog váratlanul érni, ha mégis rámszálnak. Pedig jó lett volna, hogy ha ez az egész meg se történik, mert abba a suliba beérve biztosan a fejemhez fogják vágni és folyamatosan fel fogják hozni példának.
- Esetleg valami kérdésed még van? Bármi cuccodat, amit esetleg szeretnél hozni, azt majd édesapád elküldi, hisz a repülő egyenesen ide jön értünk és el is visz direktbe. Szóval bármi ilyesmit, majd telefonon kell intézd. - mondja. Nos, hogy ha a cuccaimat majd utólag küldik, akkor jobbára semmi.
- Nem. Semmi. - válaszolom, majd az éppen kiütötten fekvő mostohaapámra tekintek. - Ha te nem vagy ott, akkor ő már halott lenne. Köszönöm ezért.