Csendes szoba

Kree Invázió – Sötét Jövő Prológus

”Az ember az egyedüli lény a Földön, aki képes lényegi szinten megérteni, mi folyik körülötte. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki törekszik is erre.”
- Boldogkői Zsolt



Sokol hagyta a gépeket és a gyerek válasza után inkább odalépett Erwin mellé, mert őt magát is ledöbbentette a dolog, hogy ennyire fejlett létformával van dolga, hogy máris érti őket.
- Bámulatos! – adott hangot is mindennek.
A gyerek továbbra is figyelte, hogy mit csinál a két férfi.
- Miért vagytok ennyire különbözőek? – kérdezte Erwint.
Úgy tűnt, hogy Sokol zöld bőre kevésbé volt bizalomgerjesztő, mint a kaukázusi.
- A véred ébresztett fel – mondta. – Belekerült az én génszerkezetembe, így már tudom, hogy milyen élettér kell az embereknek, hogy mit kell visszaállítani.
Ezzel megemelte a kezét a padló mozogni kezdett, majd fű és virágok tucatjai hajtottak ki az átszakadt részekből.
- Ezt te csinálod? – kérdezte a férfi.
- Igen, azt hiszem – felelte a gyermek.
A helység ajtaja ekkor nyílt ki és Zield érkezett meg.

A férfi nem szólalt meg már azok után, amit mondott, csak haladt valamerre. Az egyik oldalsó folyosóra mentek, majd azon végig és bekanyarodás után a folyosó végéig. Ez előtt állt meg.
- A feladata odabent várja – mondta. – Egy volt kollégájával kell majd együtt dolgoznia, akivel együtt voltak miniszterek az AIM Birodalomban.
Kivárta, amíg Zield erre mond-e valamit, majd folytatta.
- A jelentés szerint dr. Vayne és dr. Sokol, aki korábban a Pegazusnak dolgozott egy idegen gépezeten dolgozott, ami dr. Vayne vérével érintkezve kinyílt és egy idegen gyermek szállt ki belőle. A gyermekről kell minél többet megtudni, a céljairól, fiziológia, potenciális szövetséges lehet-e, vagy sem. Sok sikert doktor.
Ezzel kinyitotta az ajtót Zield-nek, aki megláthatta a sárga agancsos gyermeket, Erwint, a zöldbőrű Sokolt és azt, hogy a talajon megannyi virág és fű volt mindenfelé a gyermek körül.

Kree Invázió – Sötét Jövő Prológus

”A megpróbáltatások idején mutatkozik meg, ki törődik veled igazán.”
- Jennifer Ashley



A kisfiú figyelt továbbra is, ahogyan Zield belépett Sokol arca is felvidult.
- Ezek szerint sikerült magát is beszervezni! – lelkendezett. – Nagyszerű, én voltam, aki kérte, hogy szervezzék be közénk… bizonyára elmondták, hogy a maga szerének változatát használják az Alsóvárosban… emiatt volt szükség önre… dr. Sokol, korábban a Pegazus munkatársa. Örülök, hogy személyesen is találkozhatunk.
Közben a fiú Erwinre figyelt és bólintott a szavai után.
- Értem, azt hiszem – mondta. – Ezek szerint a szülőktől származtok… ha így van, akkor lehet, hogy biológiai értelemben az apám vagy, mert a véred szükséges volt ahhoz, hogy a fejlődésem beinduljon és intelligens létformává fejlődjek?
A kérdésre Sokol nem igen tudta, hogy mit feleljen, így inkább Erwinre hagyta a kérdést, és Zield-nek felelt.
- Találtunk egy furcsa eszközt, azt ott, ami a gyermek mögött van, furcsa energia-kisugárzással. Sikerült kinyitni és a gyermek pottyant ki belőle, aki roppant magas szintű agyi tevékenységgel bír és eddig meghatározhatatlan biológiai funkciókkal. A növények pedig valószínűleg az ő eredménye, azért jött, hogy újra lakhatóvá tegye a Földet.
- Mikor kezdhetek neki a feladatomnak? – tette fel a kérdést a kisfiú.

Kree Invázió – Sötét Jövő Prológus

”Az emberiség olyan, mint egyetlen egysejtű élőlény, melyet valamiféle veszedelmes ragasztóanyag tart össze.”
- Frank Herbert: A Dűne istencsászára



A gyerek figyelte a felnőttek beszélgetését, míg végül Zield is felé fordult, először a gyermek nevét kérdezte.
- Kertész vagyok – mutatkozott be ugyanúgy, mint korábban.
Figyelmesen hallgatta végig a kérdéseket, majd rögtön felelni kezdett.
- Semmit, az Építők sok fajt készítettek genetikai tervezéssel, az enyémet is – mondta ártatlan gyermeki hangon. – Tudom, hogy mi a dolgom és mit kell tennem. Csak sétálnom kell a bolygón, a képességemmel nagy területen tudok újra növényeket teremteni, mint itt a szobában véletlenül.
Mutatott körbe a füvekre és virágokra, amik itt voltak.
- De úgy érezem, hogy ez nem az a világ, ahova érkeznem kellett volna, hasonló, de mégis más. Mi ennek az oka?
Ezalatt pár lépéssel hátrébb Sokol és Erwin beszélgettek. A kérdésre a férfi zavartan vakarta meg a fejét.
- Úgy tudom, hogy Ko-Rel volt a szakértő ebben, hiszen ő a Nova – mondta. – De őt sem tudni, hogy hol lehet azóta a nap óta… Az ezredes nem hiszem, hogy tudna ilyesmit… de… Miller tábornok.. Eyjolf Miller ő évtizedeket töltött az űrben és neki köszönhetünk sok információt, övé a hatezer éves Vízió. Őt kellene megtalálni. Valahol az Alsó városban van, de hónapok óta rádiócsendet tart. Mit gondol összetud szedni egy csapatot, vagy rávenni a doktort, hogy magával tartson titokban, hogy megkeressék?

Kree Invázió – Sötét Jövő Prológus

”Tudósok nélkül nincs jövő.”
- Michio Kaku



Zield és a kisfiú tovább beszélgettek, a fiú pedig válaszolt is a felé menő kérdésekre.
- Nem tudom, lehet – felelte a fiú Zield szavaira. – Sok mindenre emlékszem és vannak, amik csak most jutnak az eszembe… azt hiszem, hogy idővel kiderül. Most fáradt vagyok, lefeküdhetek valahol aludni és ennem is kéne a növekedés és fejlődés sokat kivesz belőlem.
Ezalatt Sokol és Erwin is tovább folytatták a beszélgetésüket.
- Toborzunk embereket, akik segítenek felkutatni – mondta. – A barátját nem velem kell megbeszélni, megvannak a megfelelő emberek erre, de bizonyára ők tudnak majd segíteni. Később bemutatom őket önnek doktor.
Ezek után a fiúra nézett.
- Gyere, elmegyünk a konyhára, szerzünk neked valamit enni, utána keresünk egy szobát, ahol pihenhetsz.
A fiú felpattant és odarohant Sokolhoz, akivel együtt elhagyták a labort.

Végre a prológusnak.

//Akkor szerintem itt ez jó zárásnak, nagyjából úgyis ennyit terveztem, napokon belül kiírom a második részt. Köszönöm a játékot, remélem a folytatásban is számíthatok rátok.//