Attilan (Atlanti-óceán)
X-Men Reneszánsz :: Alternatív síkok :: Inaktív síkok :: A Végtelen Háború világa :: Egyéb területek
1 / 3 oldal • Megosztás
1 / 3 oldal • 1, 2, 3 
Attilan (Atlanti-óceán)
by Thorhalla Szer. 23 Feb. 2011, 16:00
A topic régi helye
Attilan, gigászi méretekkel rendelkező város az Atlanti-óceán mélyén, amit energiapajzs véd. A város több ezer évvel ezelőtt épült Tibet-ben, az Embertelenek fővárosa és lakhelye. Évszázadokkal ezelőtt hagyta ott a Tibet-i fennsíkot és az Embertelenek az Atlanti óceán mélyére vitték a városukat. Azóta élnek harmonikus kapcsolatban az Atlantisziakkal és Lemúriaiakkal is. 1921-ben a város és a népe egy hosszú alvásba kezdett ám most 2045-ben egy kree expedíció felébresztette a várost, ami továbbra is az óceán mélyén maradt.
Attilan a levegőben:
A királyi palota és környéke:
A trónterem:
Attilan, alsóváros (régi városrész és a terringen kristályok)
Éjszakai kilátás a királynő hálójából:
A topic régi helye
Attilan, gigászi méretekkel rendelkező város az Atlanti-óceán mélyén, amit energiapajzs véd. A város több ezer évvel ezelőtt épült Tibet-ben, az Embertelenek fővárosa és lakhelye. Évszázadokkal ezelőtt hagyta ott a Tibet-i fennsíkot és az Embertelenek az Atlanti óceán mélyére vitték a városukat. Azóta élnek harmonikus kapcsolatban az Atlantisziakkal és Lemúriaiakkal is. 1921-ben a város és a népe egy hosszú alvásba kezdett ám most 2045-ben egy kree expedíció felébresztette a várost, ami továbbra is az óceán mélyén maradt.
Attilan a levegőben:
A királyi palota és környéke:
A trónterem:
Attilan, alsóváros (régi városrész és a terringen kristályok)
Éjszakai kilátás a királynő hálójából:
A topic régi helye
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Thorhalla Vas. 27 Feb. 2011, 14:24
#2 2010-11-15 08:25:52
Thorhalla
2045. július 9. vasárnap délután 16:30 – Attilan, Atlanti-óceán mélye
Órákkal korábban
Atlantisz ifjú és új királya Namor McKenzie – Wilhelm Harley Davidson – járt Attilan-on, hogy köszöntse a korábban felébredt királynőt és újra megnyissák a diplomáciai kapcsolatokat a két nép között. Nehéz szívvel érkezett, hiszen a nőnek nem sok jó hírt tudott hozni, már ami a személyes vonatkozást érintette. Sok órás tárgyalások után a régi kapcsolatokat felújították és ismét ugyanaz a szövetség élt a két nép között, mint korábban. A tárgyalás végig a fiatal atlantiszi nem említette az apját Lyron-t sem, a királynő sem és csak ekkor mert rákérdezni erre, mikor Namor már távozóban volt.
- Az apám igazat mesélt szépségedről, hogy nálad szebb teremtés a tengerekben még nem létezett úrnőm – mondta Namor.
- Mindig is túlzott, ahogyan te is királyom – felelte a nő. – Vele mi van, miért nem ő jött el? – kérdezte aggódva Melissa, bár szíve mélyén már érezte a választ, de remélte, hogy a férfi csak lemondott a trónról, amit soha sem akart.
- Meghalt – felelte röviden Namor.
- Kérlek tudasd a királynéval, hogy osztozom szíve fájdalmán Lyron elvesztése miatt – mondta a királynő szomorúan, még képes volt tartani magát, de a szeme már könnyes volt.
- Atlantisznak nem volt királynője, az apám soha sem vett asszonyt maga mellé – komorodott el a férfi. – Én sem születtem volna meg, ha nincsenek az ellenségei és nem lopják el a DNS-ét, hogy engem létrehozzanak. A halála pillanatáig rád várt úrnőm, arra, hogy visszatérj... hozzá.
Melissa összetörten pillantott fel Atlantisz királyára.
- Mikor és hogyan? – kérdezte fájdalmasan.
- Mintegy másfél éve, egy ütközetben szerzett sérülésbe halt bele.
Attilan királynője megsemmisülten nézett le a földre és az arcán végigperegtek a könnyek. Namor még kézcsókkal búcsúzott el a nőtől és távozott a birodalmába.
Most
A trónterem mélyéről hangos és kétségbeesett zokogást lehetett hallani. Attilan és az embertelenek királynője gyászolta elvesztett szerelmét. A férfit, akivel, ha annak idején nem vállnak el útjai, mikor Attilan álomba került, akkor közösen tölthették volna el életüket. De így? Végigaludta a férfi életét és soha sem mondhatja már el neki az érzéseit, amit soha sem mondott ki hangosan. A trónteremben senki más sem volt és Amara pedig így érkezik meg oda, hiszen az anyja nem sokkal korábban kereste meg, hogy Attilan királynője személyesen akar beszélni a lánnyal.
#3 2010-11-15 08:57:54
Ko-Rel
A trónszékemben kuporogtam és a zokogás rázott, még mindig a fülemben vízhangzottak Namor szavai, hogy Lyron a halála percéig várt rám. Én pedig... én pedig egyszerűen végigaludtam az életét. Miért? Miért nem volt igazság ebben? Minden vele kapcsolatos emlék oly közeli és olyan fájdalmas volt. Alig három hete még együtt sétáltunk odakint az egyik kertben úgy, hogy senki sem zavart minket, most a kert is virágtalan volt és kopár, még csak most ültették újra s a férfi sem volt többé. Görcsösen kapaszkodtam meg a szék támlájába, miközben a lábaimat magam alá húztam és átöleltem őket. Ha lett volna választásom, ha a Genetikai Tanács engedte volna, hogy vele maradjak, akkor nem ez lenne. akkor nem a fiában kellett volna ráismernek, hanem ő lenne itt velem. Igazságtalan volt, hogy ne mondhattam el soha sem neki, mit kellett volna. Túlságosan is féltem, hogy mi lesz, ha nemet mond, és soha többé nem keresi a táraságom. Fájt a hiánya, mintha a lelkem egy részét tépték volna ki. Miért pont a fia az, kitől meg kellett tudnom, hogy Lyron is hasonlóan érzett, mint én? Trónörökösök voltuk, ez mindent megnehezített, uralkodó lett, én a halála után lettem az. Volt egy mondat, mit az emberek között lehetett hallani. „Nem azért királyné valaki, hogy boldog legyen.” Mennyire egyet tudtam mindezzel érteni, de az pedig nem volt királynői, hogy úgy zokogok a tróntermemben, mint egy gyermek. De képtelen voltam visszatartani a könnyeimet. Szorosan öleltem át magam s újra megrázkódtam a zokogástól, végignéztem a kihalt és üres termen. A fények soha sem fognak többé úgy ragyogni idebent, mint annak idején, amikor ő is itt volt. Kinéztem az ablakon egyenesen az energiapajzs irányába, hogy a tengert lássam. Az első találkozásunk...
- Annyira sajnálom Lyron, annyira sajnálom... – suttogtam sírva.
A lábaimat megtámasztottam a trónuson s a fejemet a térdeimre hajtottam és nem számított, hogy mi történik hagytam, hogy a könnyeim végigfolyjanak az arcomon.
#4 2010-11-15 20:55:00
Amara
Ébredés után a napjaim nem voltak másabbak mint eddig, bár voltak dolgok, amikben lehet sokkal jobb lett volna, ha történik némi változás, de ez nem valósult meg. Újra kényszer pihenőn vagyok, de annyi baj legyen, így legalább Leroossal tudok foglalkozni. Azonban eme váratlan szünet se tart sokáig, mert Édesanyám jelenik meg, s egy rövidített hegyi beszéd után közli, hogy a Királynőnk magához hívat, hogy beszéljen velem négyszemközt. Nagyot nyeltem, mert nem tudtam mire is gondoljak. Lehet a fülébe jutott, hogy megint felforgattam a fél várost egy kis tolvaj miatt? Vagy valami másért? Édesanyámból nem tudtam kiszedni semmit, sőt a kérdezősködésemre, csak nyomatékosabban közölte, hogy azonnal látni kíván Lady Melissa. Megindultam hát az oldalamon Leroossal, hogy a Királynőhöz érjek a lehető leggyorsabban. A trónterem ajtajában Leroosra néztem, majd egy mély levegő után beléptem, de rögtön megtorpantam, ahogy a zokogást meghallottam.
- Elnézést Lady Melissa, hivatott, s itt vagyok – hajtok fejet – de ha nem alkalmas önnek most, akkor távozom is. - a pletykákat alapul véve sejtem, miért sír a királynőnk, de erről nem szólok semmit, s nem is kérdezek rá. Ha beszélni akar velem, akkor megindulok a trónszék felé, miután Leroosra pillantok, hogy ő maradjon az ajtó mellett. Illő távolságban állok meg a Királynőm előtt, s hallgatom szavait lehajtott fejjel. Vajon miről szeretne velem beszélni? Nincs itt más rajtunk kívül, s ez jelenthet jót is, meg rosszat is.
#5 2010-11-15 21:37:27
Ko-Rel
Összerezzentem, amikor a trónterem ajtaja kinyílt. Felnéztem, hogy Gorgon jött-e be, vagy netán Lockjaw, de nem is a bátyám és nem is a hatalmas kutya lépett be. Senki sem állt az ajtóban sem, hogy ne engedjenek be senkit sem? Letettem a lábamat a földre s felkeltem a helyemről, most már láttam, hogy ki érkezett meg. Felnyúltam az arcomhoz s letöröltem a könnyeimet. Egy hosszú testhez simuló fekete ruha volt rajtam, semmi dísz rajta, a hosszú ujja eltakarta az ujjaimat is és a földön is húztam picit magam után, akárcsak a hosszú hajamat. Igyekeztem nyugalmat erőltetni az arcomra, hiszen nem tehettem meg, hogy előtte is kimutassam, hogy mit érzek. Egy királynőnek erősnek kell maradni, de miért? Unspoken miért rám bízta ezt a terhet? Ha nem őrült volna meg, még mindig itt lett volna velünk. Ha annak idején...
Amara-ra pillantottam és megráztam a fejemet, amikor mondta, hogy elmegy, ha nem alkalmas az idő. Ezen holnap előtt túl kellett esni, túl sok minden gyűlt össze rövid időn belül, hogy felébredtünk. Bár talán tényleg este kellett volna megkérnem az anyját, hogy jöjjön ide, addigra talán összeszedtem volna magam.
- Maradj csak – mondtam halkban és kissé rekedten.
Odasétáltam a helységben levő asztalhoz és leültem, intettem a lánynak, hogy jöjjön.
- Ülj le nyugodtan – mondtam, még nekem is fájt a hangomban csendülő bánat. – Még annak idején mesélte édesanyád, hogy érdekel mi van a szárazföldön. Ez továbbra is igaz?
#6 2010-11-15 21:53:29
Amara
Lady Melissa próbálta, de nem tudta elrejteni a bánatát, vagy csak egyszerűen elrejteni még előlem se. Azért mindent elkövetett, hogy erősnek látszódjon, s ezt tiszteltem benne nagyon, ahogy mást is. Úgy kívánta, hogy maradjak, így beljebb léptem. Egy asztalhoz ment Lady Melissa, ahova engem is oda hívott, hogy leüljek, majd feltett egy kérdést egy rövid bevezető után, amire a szemeim elkerekedtek, s ha nem a királynőm ült volna velem szemben, akkor ülő helyemből ugrottam volna a nyakába, hogy átölelve köszönjem meg, hogy talán lehetőséget kapok, hogy lássam a szárazföldet. De nyugalmat erőltettem magamra, majd bólintottam.
- Igen Lady Melissa, igaz. Mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen az élet a szárazföldön. - válaszoltam csendesen, miközben felpillantottam a királynőmre. Kíváncsiság csillant a szemeimben, hogy mit szeretne Lady Melissa. Talán feladatot szeretne adni, vagy csak egyszerűen minden feladat nélkül elmehetek nézelődni? Bár valahogy úgy éreztem, hogy ha az utóbbiról lenne szó, azt édesanyámmal megüzente volna egyszerűen, szóval minden bizonnyal, ha kimehetek a szárazföldre, akkor nem csak nézelődni.
#7 2010-11-15 22:19:53
Ko-Rel
Töltöttem egy pohár vizet magamnak, amíg a lány oda nem ért. Belekortyoltam, majd letettem az asztalra. A márványpadon a párnákra támaszkodtam s félig ledőltem rajta. Láttam a lány arcán a meglepettséget és az örömét szinte leplezni sem tudta, amikor a kérdésemet feltettem neki. Legalább a mai nap során valakinek öröme is van a bánat mellett. Kíváncsi volt a szárazföldre, túl sokat voltam ott, a szívem s a lelkem pedig mindig is a víz alá vonzott, oda ki a tengerek és óceánokba. Bár ezt letagadni sem tudtam volna, elég volt rám nézni, hogy nyilvánvaló legyen. Noha a népem is itt él az óceán mélyén, de mégis inkább voltunk felszíni nép, mintsem ide valók. Ők legalább is, én más kérdés voltam. És Amara is oda vágyott... az ő szívének vágya legalább teljesül.
- Megkeresett a szárazföldiek... az emberek egyik vezetője – elkomorodtam s szívembe fájdalom hasított, Lyron hívta így az embereket. – Jonathan Miller ezredes a S.H.I.E.L.D. vezetője. Amolyan katonai és hírszerzői csoport. Meghívtak minket magukhoz és felajánlották, hogy valaki ott maradjon közöttük, hogy be tudjon a népünk is illeszkedni ebbe az új világba.
Néhány pillanatra elhallgattam, elfordultam egy pillanatra s a szemeimet tágra nyitottam, hogy ne folyjanak ki újra a könnyeim. Amint sikerült ezt megtennem néztem csak vissza a lányra.
- Azt mondta, hogy a szárnyaik alatt van egy csoport fiatal, velünk egykorúak, kik nemrég érkeztek ebbe a világba egy másikból és ők is a beilleszkedéssel foglalkoznak. Úgy gondolta, hogy tőlünk is csatlakozhatna valaki közéjük. Lord Gorgon, a Genetikai Tanács és én úgy döntöttünk, hogyha vállalod te lennél ez a személy. Így hosszbab időre az emberek között kellene élned, ha szeretnéd.
#8 2010-11-15 22:36:07
Amara
Hallgattam királynőm szavait, s figyeltem a tetteit. Felnőttként próbáltam viselkedni, s örömömet visszafogni, de ez nem ment tökéletesen, sőt lehet egyáltalán nem. Megtudtam, hogy a népünket megkereste egy szervezet vezetője, aki felajánlotta, hogy segít beilleszkedni eme világba, s ráadásul volt egy csoport korunkbéli is, akik szintén beilleszkedni próbáltak. A pofim a zavartságtól elég vörös lett, miután kiderül, hogy népünk legmagasabb rangú személyei választottak ki engem, hogy én csatlakozzak eme csoporthoz, s éljek velük hosszabb időt. A vágyam most teljesülhetett, s a szárazföldre mehetek megismerni az ottani dolgokat, de ez azzal is járt, hogy kikerülök nagyszüleim és édesanyám védőszárnyai alól is hosszabb időre. Vágytam erre, ezért is éltem a külön kis lakásomban, de jól tudtam, hogy ennek árnyoldala is lesz... csomó cucc, s hosszas hegyi beszédek, mielőtt elmennék. Azonban ez most nem állít meg.
- Vállalom Királynőm. Megtisztelő, hogy engem választottak eme feladatra. - egy halk nyüsszenést hallok az ajtó felől, mire hátra pillantok, az ajtó felé, majd vissza a királynőmre. - Mikor indulnék Lady Melissa, lesz esetleg valami más feladatom is a beilleszkedésen kívül, és... - egy kicsit elhalgatok, s tekintetem az asztal lapjára siklik vörös pofival - … Leroost magammal vihetem? - kérdem végül csendesen.
#9 2010-11-15 22:57:57
Ko-Rel
Látszott a lányon, hogy majd kiugrik a bőréből a hír hallatán. Igaz ritkán van olyan, hogy ennyien döntünk valamiről és valakiről, de ez fontos volt. A Genetikai Tanács szerint mindenképp, hiszen mire újra sikerül mindent működésbe hozni itt a városban az hónapokba is beletelhet. Igaz a Kék Körzet teljes segítséget ígért, de valahonnan kell majd nyersanyagokat és alapanyagokat beszereznünk, hogy a szükségleteinket fedezzük mindaddig, amíg a gazdaság nem áll helyre. És így az emberekre is szükségünk van. Odakintről nyüszítést lehetett hallani, arra kaptam a fejem, ez nem az a mély morgás volt, amit vártam volna, nem Lockjaw érkezett meg. Mikor indulunk? Addig még nekem is össze kellett volna szednem magam olyannyira, hogy legalább mások előtt mutatkozzam.
- Reggel – feleltem. – Hiszen már délután van, reggel kilencre megyünk Cape May-be. Leroos?
Kérdeztem kissé zavartan, ekkor kapcsoltam csak össze, odakint a nyüszítés, egy kutya. Mintha említettek is volna valami hasonlót. Amennyire tudtam odakint is voltak furcsa állatok és a mutánsok elterjedtek, amíg aludtunk, így nem is biztos, hogy olyan furcsa lesz.
- Ebben szerintem az emberek döntenek majd, hogy engedik-e – mondtam. – Reggel kilenc óra előtt legyél a palotában a felszereléseddel. Most pedig mehetsz, ennyiről szerettem volna veled beszélni.
Engedtem el ezzel máris Amara-t.
#10 2010-11-15 23:20:35
Amara
Szóval reggel indulunk. Mikor a királynőm rákérdez Leroosra, akkor megszólalok csendesen.
- A kutyám Lady Melissa. - nem néztem fel rá, csak hallgattam amit mondott. Megtudtam, hogy mikor indulunk, ahogy azt is, hogy hova is megyünk. Továbbá azt, hogy mikor és hol legyek az induláshoz a felszerelésemmel. Hát az érdekes lesz, mert kommunikátorom, igazolványaim, ellenmérgek, s ruházatom az össz felszerelésem. Munkához se volt szükségem többre eddig. Persze ha Leroost vihetem, akkor a hámja és egy hosszabb kötél sétáltatáshoz. Bár képes arra, hogy mellettem maradva sétáljon, de egy idegen helyre megyünk, ha sikerül, s ott lehet nem elég pusztán a szavam, hogy mellettem maradjon.
- Értettem Királynőm. Kilencóra előtt megérkezem a felszerelésemmel együtt. - tekintetem a királynőmre emelem, majd felállok. - Köszönöm a lehetőséget Lady Melissa! - fejet hajtok a királynőm felé, majd egy pár pillanat várakozás után – engedelmével, akkor távozok, hogy felkészüljek az útra. Vigyázzon magára Lady Melissa! Mihamarabbi viszontlátásra! - ezzel elindulok kifelé, hogy meglátogassam nagyszüleimet, s édesanyámat. Szükségem volt ellenmérgekre, mégpedig jó adagra. Az ajtóban Leroosra néztem, leguggoltam hozzá, megsimogattam a fejét, majd megindultam vele, hogy a dolgommal végezzek, hiszen még otthon össze kellett pakolnom a cuccaimat, s úgy, hogy ne túl sok csomagot cipeljek.
#11 2010-11-16 09:09:24
Ko-Rel
Bólintottam a lánynak, mikor elköszönt, de a gondolataim már igen messze jártak ettől a helytől valahol a múltban, ami már elveszett örökre számomra. Ha lehetett volna valami módja, hogy visszamenjek oda, bármit megadtam volna, hogy annak idején ne aludjon el a város, hanem maradjunk úgy, ahogyan előtte. Még hallottam Amara szavait, de már nem reagáltam rá semmit sem, csak akkor engedtem el újra magam, mikor hallottam csukódni az ajtót, akkor leengedtem a párnákra a fejemet s nem tartottam vissza a könnyeimet sem...
2045. július 10. hétfő reggel 8:45 – Attilan, Atlanti-óceán mélye
Másnap reggel már igen korán készen volt minden az indulásra, a királynőn egy hasonló egyszerű fekete ruha volt mint tegnap, körülötte a megszokott elit testőrség nyolc tagja, akik általában mindig ott vannak, ha diplomáciai feladat miatt hagyja el Attilan-t, vagy idegenek érkeznek a városba. A királyi család kutyája, Lockjaw barátságosan méregette Leroos-t, amikor Amara és a kutya megérkeztek. Igazából nem sokat maradtak ezek után, csak még Lord Gorgon elmondta, elmorogta a napi tervet, hogy odamennek, a királynő tárgyal, majd jönnek is haza valószínűleg, míg Amara a megegyezéstől függően ott marad. Amint mindezzel készen voltak egy éles fehér villanást lehetett látni Lockjaw jóvoltából és a segítségével meg is érkezett a csapat az emberek központjába, ahova meghívták őket.
#12 2010-11-16 16:11:52
Amara
Reggel. Nem mondanám, hogy sokat tudtam aludni az izgalomtól, meg attól, hogy mindent beletapossak a táskámba. Pakoltam melegebb ruházatot is, ahogy lengébbet is, meg igazolványok egy kis övtáskába, meg még Leroosra a hám és a kötél „póráz” gyanánt. Ezután még egy jó adag ellenmérget is be kellett préselnem. Nem volt más választásom, mert nagyszüleim ott voltak, hogy segítsenek pakolni, de hogy őszinte legyek azért, hogy az általuk gondolt ellenanyag mennyiséget nehogy „véletlenül” otthon hagyjam. Miután mindennel végeztem csak bedőltem az ágyamban és aludtam egy keveset, mert igen hamar felébredtem és a plafont bámultam pihenés helyett. Nagyon nagy élmény, de tényleg. Végül felkeltem, felöltöztem, felkaptam a táskám, s Leroossal az oldalamon megindultam a Palotába. Hamar odaértem, s mosolyt csalt az arcomra Lockjaw és Leroos ismerkedése, de eme mosolyt Lord Gorgon morgó hangja le is törölte a képemről. Kihúzva magam hallgattam amit mondott, s így megtudtam a napi programot, majd fehér fény, s már ott se voltunk.
Thorhalla
2045. július 9. vasárnap délután 16:30 – Attilan, Atlanti-óceán mélye
Órákkal korábban
Atlantisz ifjú és új királya Namor McKenzie – Wilhelm Harley Davidson – járt Attilan-on, hogy köszöntse a korábban felébredt királynőt és újra megnyissák a diplomáciai kapcsolatokat a két nép között. Nehéz szívvel érkezett, hiszen a nőnek nem sok jó hírt tudott hozni, már ami a személyes vonatkozást érintette. Sok órás tárgyalások után a régi kapcsolatokat felújították és ismét ugyanaz a szövetség élt a két nép között, mint korábban. A tárgyalás végig a fiatal atlantiszi nem említette az apját Lyron-t sem, a királynő sem és csak ekkor mert rákérdezni erre, mikor Namor már távozóban volt.
- Az apám igazat mesélt szépségedről, hogy nálad szebb teremtés a tengerekben még nem létezett úrnőm – mondta Namor.
- Mindig is túlzott, ahogyan te is királyom – felelte a nő. – Vele mi van, miért nem ő jött el? – kérdezte aggódva Melissa, bár szíve mélyén már érezte a választ, de remélte, hogy a férfi csak lemondott a trónról, amit soha sem akart.
- Meghalt – felelte röviden Namor.
- Kérlek tudasd a királynéval, hogy osztozom szíve fájdalmán Lyron elvesztése miatt – mondta a királynő szomorúan, még képes volt tartani magát, de a szeme már könnyes volt.
- Atlantisznak nem volt királynője, az apám soha sem vett asszonyt maga mellé – komorodott el a férfi. – Én sem születtem volna meg, ha nincsenek az ellenségei és nem lopják el a DNS-ét, hogy engem létrehozzanak. A halála pillanatáig rád várt úrnőm, arra, hogy visszatérj... hozzá.
Melissa összetörten pillantott fel Atlantisz királyára.
- Mikor és hogyan? – kérdezte fájdalmasan.
- Mintegy másfél éve, egy ütközetben szerzett sérülésbe halt bele.
Attilan királynője megsemmisülten nézett le a földre és az arcán végigperegtek a könnyek. Namor még kézcsókkal búcsúzott el a nőtől és távozott a birodalmába.
Most
A trónterem mélyéről hangos és kétségbeesett zokogást lehetett hallani. Attilan és az embertelenek királynője gyászolta elvesztett szerelmét. A férfit, akivel, ha annak idején nem vállnak el útjai, mikor Attilan álomba került, akkor közösen tölthették volna el életüket. De így? Végigaludta a férfi életét és soha sem mondhatja már el neki az érzéseit, amit soha sem mondott ki hangosan. A trónteremben senki más sem volt és Amara pedig így érkezik meg oda, hiszen az anyja nem sokkal korábban kereste meg, hogy Attilan királynője személyesen akar beszélni a lánnyal.
#3 2010-11-15 08:57:54
Ko-Rel
A trónszékemben kuporogtam és a zokogás rázott, még mindig a fülemben vízhangzottak Namor szavai, hogy Lyron a halála percéig várt rám. Én pedig... én pedig egyszerűen végigaludtam az életét. Miért? Miért nem volt igazság ebben? Minden vele kapcsolatos emlék oly közeli és olyan fájdalmas volt. Alig három hete még együtt sétáltunk odakint az egyik kertben úgy, hogy senki sem zavart minket, most a kert is virágtalan volt és kopár, még csak most ültették újra s a férfi sem volt többé. Görcsösen kapaszkodtam meg a szék támlájába, miközben a lábaimat magam alá húztam és átöleltem őket. Ha lett volna választásom, ha a Genetikai Tanács engedte volna, hogy vele maradjak, akkor nem ez lenne. akkor nem a fiában kellett volna ráismernek, hanem ő lenne itt velem. Igazságtalan volt, hogy ne mondhattam el soha sem neki, mit kellett volna. Túlságosan is féltem, hogy mi lesz, ha nemet mond, és soha többé nem keresi a táraságom. Fájt a hiánya, mintha a lelkem egy részét tépték volna ki. Miért pont a fia az, kitől meg kellett tudnom, hogy Lyron is hasonlóan érzett, mint én? Trónörökösök voltuk, ez mindent megnehezített, uralkodó lett, én a halála után lettem az. Volt egy mondat, mit az emberek között lehetett hallani. „Nem azért királyné valaki, hogy boldog legyen.” Mennyire egyet tudtam mindezzel érteni, de az pedig nem volt királynői, hogy úgy zokogok a tróntermemben, mint egy gyermek. De képtelen voltam visszatartani a könnyeimet. Szorosan öleltem át magam s újra megrázkódtam a zokogástól, végignéztem a kihalt és üres termen. A fények soha sem fognak többé úgy ragyogni idebent, mint annak idején, amikor ő is itt volt. Kinéztem az ablakon egyenesen az energiapajzs irányába, hogy a tengert lássam. Az első találkozásunk...
- Annyira sajnálom Lyron, annyira sajnálom... – suttogtam sírva.
A lábaimat megtámasztottam a trónuson s a fejemet a térdeimre hajtottam és nem számított, hogy mi történik hagytam, hogy a könnyeim végigfolyjanak az arcomon.
#4 2010-11-15 20:55:00
Amara
Ébredés után a napjaim nem voltak másabbak mint eddig, bár voltak dolgok, amikben lehet sokkal jobb lett volna, ha történik némi változás, de ez nem valósult meg. Újra kényszer pihenőn vagyok, de annyi baj legyen, így legalább Leroossal tudok foglalkozni. Azonban eme váratlan szünet se tart sokáig, mert Édesanyám jelenik meg, s egy rövidített hegyi beszéd után közli, hogy a Királynőnk magához hívat, hogy beszéljen velem négyszemközt. Nagyot nyeltem, mert nem tudtam mire is gondoljak. Lehet a fülébe jutott, hogy megint felforgattam a fél várost egy kis tolvaj miatt? Vagy valami másért? Édesanyámból nem tudtam kiszedni semmit, sőt a kérdezősködésemre, csak nyomatékosabban közölte, hogy azonnal látni kíván Lady Melissa. Megindultam hát az oldalamon Leroossal, hogy a Királynőhöz érjek a lehető leggyorsabban. A trónterem ajtajában Leroosra néztem, majd egy mély levegő után beléptem, de rögtön megtorpantam, ahogy a zokogást meghallottam.
- Elnézést Lady Melissa, hivatott, s itt vagyok – hajtok fejet – de ha nem alkalmas önnek most, akkor távozom is. - a pletykákat alapul véve sejtem, miért sír a királynőnk, de erről nem szólok semmit, s nem is kérdezek rá. Ha beszélni akar velem, akkor megindulok a trónszék felé, miután Leroosra pillantok, hogy ő maradjon az ajtó mellett. Illő távolságban állok meg a Királynőm előtt, s hallgatom szavait lehajtott fejjel. Vajon miről szeretne velem beszélni? Nincs itt más rajtunk kívül, s ez jelenthet jót is, meg rosszat is.
#5 2010-11-15 21:37:27
Ko-Rel
Összerezzentem, amikor a trónterem ajtaja kinyílt. Felnéztem, hogy Gorgon jött-e be, vagy netán Lockjaw, de nem is a bátyám és nem is a hatalmas kutya lépett be. Senki sem állt az ajtóban sem, hogy ne engedjenek be senkit sem? Letettem a lábamat a földre s felkeltem a helyemről, most már láttam, hogy ki érkezett meg. Felnyúltam az arcomhoz s letöröltem a könnyeimet. Egy hosszú testhez simuló fekete ruha volt rajtam, semmi dísz rajta, a hosszú ujja eltakarta az ujjaimat is és a földön is húztam picit magam után, akárcsak a hosszú hajamat. Igyekeztem nyugalmat erőltetni az arcomra, hiszen nem tehettem meg, hogy előtte is kimutassam, hogy mit érzek. Egy királynőnek erősnek kell maradni, de miért? Unspoken miért rám bízta ezt a terhet? Ha nem őrült volna meg, még mindig itt lett volna velünk. Ha annak idején...
Amara-ra pillantottam és megráztam a fejemet, amikor mondta, hogy elmegy, ha nem alkalmas az idő. Ezen holnap előtt túl kellett esni, túl sok minden gyűlt össze rövid időn belül, hogy felébredtünk. Bár talán tényleg este kellett volna megkérnem az anyját, hogy jöjjön ide, addigra talán összeszedtem volna magam.
- Maradj csak – mondtam halkban és kissé rekedten.
Odasétáltam a helységben levő asztalhoz és leültem, intettem a lánynak, hogy jöjjön.
- Ülj le nyugodtan – mondtam, még nekem is fájt a hangomban csendülő bánat. – Még annak idején mesélte édesanyád, hogy érdekel mi van a szárazföldön. Ez továbbra is igaz?
#6 2010-11-15 21:53:29
Amara
Lady Melissa próbálta, de nem tudta elrejteni a bánatát, vagy csak egyszerűen elrejteni még előlem se. Azért mindent elkövetett, hogy erősnek látszódjon, s ezt tiszteltem benne nagyon, ahogy mást is. Úgy kívánta, hogy maradjak, így beljebb léptem. Egy asztalhoz ment Lady Melissa, ahova engem is oda hívott, hogy leüljek, majd feltett egy kérdést egy rövid bevezető után, amire a szemeim elkerekedtek, s ha nem a királynőm ült volna velem szemben, akkor ülő helyemből ugrottam volna a nyakába, hogy átölelve köszönjem meg, hogy talán lehetőséget kapok, hogy lássam a szárazföldet. De nyugalmat erőltettem magamra, majd bólintottam.
- Igen Lady Melissa, igaz. Mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen az élet a szárazföldön. - válaszoltam csendesen, miközben felpillantottam a királynőmre. Kíváncsiság csillant a szemeimben, hogy mit szeretne Lady Melissa. Talán feladatot szeretne adni, vagy csak egyszerűen minden feladat nélkül elmehetek nézelődni? Bár valahogy úgy éreztem, hogy ha az utóbbiról lenne szó, azt édesanyámmal megüzente volna egyszerűen, szóval minden bizonnyal, ha kimehetek a szárazföldre, akkor nem csak nézelődni.
#7 2010-11-15 22:19:53
Ko-Rel
Töltöttem egy pohár vizet magamnak, amíg a lány oda nem ért. Belekortyoltam, majd letettem az asztalra. A márványpadon a párnákra támaszkodtam s félig ledőltem rajta. Láttam a lány arcán a meglepettséget és az örömét szinte leplezni sem tudta, amikor a kérdésemet feltettem neki. Legalább a mai nap során valakinek öröme is van a bánat mellett. Kíváncsi volt a szárazföldre, túl sokat voltam ott, a szívem s a lelkem pedig mindig is a víz alá vonzott, oda ki a tengerek és óceánokba. Bár ezt letagadni sem tudtam volna, elég volt rám nézni, hogy nyilvánvaló legyen. Noha a népem is itt él az óceán mélyén, de mégis inkább voltunk felszíni nép, mintsem ide valók. Ők legalább is, én más kérdés voltam. És Amara is oda vágyott... az ő szívének vágya legalább teljesül.
- Megkeresett a szárazföldiek... az emberek egyik vezetője – elkomorodtam s szívembe fájdalom hasított, Lyron hívta így az embereket. – Jonathan Miller ezredes a S.H.I.E.L.D. vezetője. Amolyan katonai és hírszerzői csoport. Meghívtak minket magukhoz és felajánlották, hogy valaki ott maradjon közöttük, hogy be tudjon a népünk is illeszkedni ebbe az új világba.
Néhány pillanatra elhallgattam, elfordultam egy pillanatra s a szemeimet tágra nyitottam, hogy ne folyjanak ki újra a könnyeim. Amint sikerült ezt megtennem néztem csak vissza a lányra.
- Azt mondta, hogy a szárnyaik alatt van egy csoport fiatal, velünk egykorúak, kik nemrég érkeztek ebbe a világba egy másikból és ők is a beilleszkedéssel foglalkoznak. Úgy gondolta, hogy tőlünk is csatlakozhatna valaki közéjük. Lord Gorgon, a Genetikai Tanács és én úgy döntöttünk, hogyha vállalod te lennél ez a személy. Így hosszbab időre az emberek között kellene élned, ha szeretnéd.
#8 2010-11-15 22:36:07
Amara
Hallgattam királynőm szavait, s figyeltem a tetteit. Felnőttként próbáltam viselkedni, s örömömet visszafogni, de ez nem ment tökéletesen, sőt lehet egyáltalán nem. Megtudtam, hogy a népünket megkereste egy szervezet vezetője, aki felajánlotta, hogy segít beilleszkedni eme világba, s ráadásul volt egy csoport korunkbéli is, akik szintén beilleszkedni próbáltak. A pofim a zavartságtól elég vörös lett, miután kiderül, hogy népünk legmagasabb rangú személyei választottak ki engem, hogy én csatlakozzak eme csoporthoz, s éljek velük hosszabb időt. A vágyam most teljesülhetett, s a szárazföldre mehetek megismerni az ottani dolgokat, de ez azzal is járt, hogy kikerülök nagyszüleim és édesanyám védőszárnyai alól is hosszabb időre. Vágytam erre, ezért is éltem a külön kis lakásomban, de jól tudtam, hogy ennek árnyoldala is lesz... csomó cucc, s hosszas hegyi beszédek, mielőtt elmennék. Azonban ez most nem állít meg.
- Vállalom Királynőm. Megtisztelő, hogy engem választottak eme feladatra. - egy halk nyüsszenést hallok az ajtó felől, mire hátra pillantok, az ajtó felé, majd vissza a királynőmre. - Mikor indulnék Lady Melissa, lesz esetleg valami más feladatom is a beilleszkedésen kívül, és... - egy kicsit elhalgatok, s tekintetem az asztal lapjára siklik vörös pofival - … Leroost magammal vihetem? - kérdem végül csendesen.
#9 2010-11-15 22:57:57
Ko-Rel
Látszott a lányon, hogy majd kiugrik a bőréből a hír hallatán. Igaz ritkán van olyan, hogy ennyien döntünk valamiről és valakiről, de ez fontos volt. A Genetikai Tanács szerint mindenképp, hiszen mire újra sikerül mindent működésbe hozni itt a városban az hónapokba is beletelhet. Igaz a Kék Körzet teljes segítséget ígért, de valahonnan kell majd nyersanyagokat és alapanyagokat beszereznünk, hogy a szükségleteinket fedezzük mindaddig, amíg a gazdaság nem áll helyre. És így az emberekre is szükségünk van. Odakintről nyüszítést lehetett hallani, arra kaptam a fejem, ez nem az a mély morgás volt, amit vártam volna, nem Lockjaw érkezett meg. Mikor indulunk? Addig még nekem is össze kellett volna szednem magam olyannyira, hogy legalább mások előtt mutatkozzam.
- Reggel – feleltem. – Hiszen már délután van, reggel kilencre megyünk Cape May-be. Leroos?
Kérdeztem kissé zavartan, ekkor kapcsoltam csak össze, odakint a nyüszítés, egy kutya. Mintha említettek is volna valami hasonlót. Amennyire tudtam odakint is voltak furcsa állatok és a mutánsok elterjedtek, amíg aludtunk, így nem is biztos, hogy olyan furcsa lesz.
- Ebben szerintem az emberek döntenek majd, hogy engedik-e – mondtam. – Reggel kilenc óra előtt legyél a palotában a felszereléseddel. Most pedig mehetsz, ennyiről szerettem volna veled beszélni.
Engedtem el ezzel máris Amara-t.
#10 2010-11-15 23:20:35
Amara
Szóval reggel indulunk. Mikor a királynőm rákérdez Leroosra, akkor megszólalok csendesen.
- A kutyám Lady Melissa. - nem néztem fel rá, csak hallgattam amit mondott. Megtudtam, hogy mikor indulunk, ahogy azt is, hogy hova is megyünk. Továbbá azt, hogy mikor és hol legyek az induláshoz a felszerelésemmel. Hát az érdekes lesz, mert kommunikátorom, igazolványaim, ellenmérgek, s ruházatom az össz felszerelésem. Munkához se volt szükségem többre eddig. Persze ha Leroost vihetem, akkor a hámja és egy hosszabb kötél sétáltatáshoz. Bár képes arra, hogy mellettem maradva sétáljon, de egy idegen helyre megyünk, ha sikerül, s ott lehet nem elég pusztán a szavam, hogy mellettem maradjon.
- Értettem Királynőm. Kilencóra előtt megérkezem a felszerelésemmel együtt. - tekintetem a királynőmre emelem, majd felállok. - Köszönöm a lehetőséget Lady Melissa! - fejet hajtok a királynőm felé, majd egy pár pillanat várakozás után – engedelmével, akkor távozok, hogy felkészüljek az útra. Vigyázzon magára Lady Melissa! Mihamarabbi viszontlátásra! - ezzel elindulok kifelé, hogy meglátogassam nagyszüleimet, s édesanyámat. Szükségem volt ellenmérgekre, mégpedig jó adagra. Az ajtóban Leroosra néztem, leguggoltam hozzá, megsimogattam a fejét, majd megindultam vele, hogy a dolgommal végezzek, hiszen még otthon össze kellett pakolnom a cuccaimat, s úgy, hogy ne túl sok csomagot cipeljek.
#11 2010-11-16 09:09:24
Ko-Rel
Bólintottam a lánynak, mikor elköszönt, de a gondolataim már igen messze jártak ettől a helytől valahol a múltban, ami már elveszett örökre számomra. Ha lehetett volna valami módja, hogy visszamenjek oda, bármit megadtam volna, hogy annak idején ne aludjon el a város, hanem maradjunk úgy, ahogyan előtte. Még hallottam Amara szavait, de már nem reagáltam rá semmit sem, csak akkor engedtem el újra magam, mikor hallottam csukódni az ajtót, akkor leengedtem a párnákra a fejemet s nem tartottam vissza a könnyeimet sem...
2045. július 10. hétfő reggel 8:45 – Attilan, Atlanti-óceán mélye
Másnap reggel már igen korán készen volt minden az indulásra, a királynőn egy hasonló egyszerű fekete ruha volt mint tegnap, körülötte a megszokott elit testőrség nyolc tagja, akik általában mindig ott vannak, ha diplomáciai feladat miatt hagyja el Attilan-t, vagy idegenek érkeznek a városba. A királyi család kutyája, Lockjaw barátságosan méregette Leroos-t, amikor Amara és a kutya megérkeztek. Igazából nem sokat maradtak ezek után, csak még Lord Gorgon elmondta, elmorogta a napi tervet, hogy odamennek, a királynő tárgyal, majd jönnek is haza valószínűleg, míg Amara a megegyezéstől függően ott marad. Amint mindezzel készen voltak egy éles fehér villanást lehetett látni Lockjaw jóvoltából és a segítségével meg is érkezett a csapat az emberek központjába, ahova meghívták őket.
#12 2010-11-16 16:11:52
Amara
Reggel. Nem mondanám, hogy sokat tudtam aludni az izgalomtól, meg attól, hogy mindent beletapossak a táskámba. Pakoltam melegebb ruházatot is, ahogy lengébbet is, meg igazolványok egy kis övtáskába, meg még Leroosra a hám és a kötél „póráz” gyanánt. Ezután még egy jó adag ellenmérget is be kellett préselnem. Nem volt más választásom, mert nagyszüleim ott voltak, hogy segítsenek pakolni, de hogy őszinte legyek azért, hogy az általuk gondolt ellenanyag mennyiséget nehogy „véletlenül” otthon hagyjam. Miután mindennel végeztem csak bedőltem az ágyamban és aludtam egy keveset, mert igen hamar felébredtem és a plafont bámultam pihenés helyett. Nagyon nagy élmény, de tényleg. Végül felkeltem, felöltöztem, felkaptam a táskám, s Leroossal az oldalamon megindultam a Palotába. Hamar odaértem, s mosolyt csalt az arcomra Lockjaw és Leroos ismerkedése, de eme mosolyt Lord Gorgon morgó hangja le is törölte a képemről. Kihúzva magam hallgattam amit mondott, s így megtudtam a napi programot, majd fehér fény, s már ott se voltunk.
_________________
Reneszánsz/AoA/Outsiders: Thorhalla Lokidottir/Thordottir; Dr. Stephanie Miller; Jonathan Miller; Olaf Svenson
Mesélő, Einar Thorson/Skurgeson, Eyjolf Ragnar Miller, Gunnhild Morsus/Smed, Svanhild Ragnardottir, Lionheart
Harcimadár, Kaylyn von Hessen; VH: Freydis Einardottir, Victoria Miller; Ultimate: Stephanie Lyesmith, Jonathan Miller
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Thorhalla- Fórumanyu
- Hozzászólások száma : 14971
Hozzászólások régi : 7452
Korábbi szint/kredit : 18.szint - 60 kredit
Aktuális szint/kredit : 33.szint - 135 kredit
Reputation : 59
Join date : 2011. Feb. 19.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok: Reneszánsz, Ultimate/Újvilág, Age of Apocalypse, Végtelen Háború, Outsiders -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Szomb. 10 Szept. 2011, 10:25
2046. szeptember 2. – vasárnap; Attilan
Résztvevő: David Ethan
David utolsó emléke az volt, hogy zuhan a nyílt óceán felett. Az utolsó küldetése Európában volt, ahova a SHIELD maradéka, az ellenállás küldte ki több társával együtt, hogy segítsenek egy franciaországi településnek, amit katasztrófák sújtottak és Magneto embereinek még nem főtt a foga ahhoz, hogy segélycsomagokat küldjenek és ki menjenek segíteni nekik. A feladatot sikerrel véghez tudta vinni a csapat és már készülődtek a távozáshoz, amikor Magneto rezsimjének tagjai az ellenállókra támadtak. A csapat repülővel menekült, hogy az egykori USA partjait a lehető leghamarabb elérhesse, és ott felszívódhasson, de az ellenség is küldött gépeket, jobbakat, mint ami az ellenállásnak megmaradt. Úgy az óceán közepén érték utol a csapatot és kilőtték a gépet. David szerencséje az volt, hogy az egyik hatalmas lyukon még a robbanás előtt kizuhant. Az óceán felé zuhanva látta, hogy a gép a levegőben felrobban és még egy utolsó villanás, hogy az óceán felszínét elérte és a fájdalom, ahogyan ennek hála a csontjai egy része eltörik, majd következett a jótékony sötétség.
David egy igen modern helységben ébredt fel, orvosi szobában volt, holoképernyőn láthatta a megszokott orvosi adatot, szívritmus és hasonlók, bár mind-mind idegen nyelven voltak, amiket nem ismert. Ha kinézett az ablakon a távolban az óceánt láthatta, ami láthatóan körbevette a helyet egy pajzson kívül. Odakint pedig egy igen modern város volt látható, amihez foghatót még korábban soha sem látott.
Résztvevő: David Ethan
David utolsó emléke az volt, hogy zuhan a nyílt óceán felett. Az utolsó küldetése Európában volt, ahova a SHIELD maradéka, az ellenállás küldte ki több társával együtt, hogy segítsenek egy franciaországi településnek, amit katasztrófák sújtottak és Magneto embereinek még nem főtt a foga ahhoz, hogy segélycsomagokat küldjenek és ki menjenek segíteni nekik. A feladatot sikerrel véghez tudta vinni a csapat és már készülődtek a távozáshoz, amikor Magneto rezsimjének tagjai az ellenállókra támadtak. A csapat repülővel menekült, hogy az egykori USA partjait a lehető leghamarabb elérhesse, és ott felszívódhasson, de az ellenség is küldött gépeket, jobbakat, mint ami az ellenállásnak megmaradt. Úgy az óceán közepén érték utol a csapatot és kilőtték a gépet. David szerencséje az volt, hogy az egyik hatalmas lyukon még a robbanás előtt kizuhant. Az óceán felé zuhanva látta, hogy a gép a levegőben felrobban és még egy utolsó villanás, hogy az óceán felszínét elérte és a fájdalom, ahogyan ennek hála a csontjai egy része eltörik, majd következett a jótékony sötétség.
David egy igen modern helységben ébredt fel, orvosi szobában volt, holoképernyőn láthatta a megszokott orvosi adatot, szívritmus és hasonlók, bár mind-mind idegen nyelven voltak, amiket nem ismert. Ha kinézett az ablakon a távolban az óceánt láthatta, ami láthatóan körbevette a helyet egy pajzson kívül. Odakint pedig egy igen modern város volt látható, amihez foghatót még korábban soha sem látott.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Szomb. 10 Szept. 2011, 11:38
Micsoda egy bizar nap, elküldenek Európába egy átkozott falu megmentéséért, de miért is nekünk kell ezt csinálni? Na mindegy, a munka az munka, akkor is ha időpazarlásnak tűnik, legalább is számomra. Sóhajtok egyet, majd végig nézek a többieken, a társaság megvan, de kedv a komunikációra, nos az nincs. Megérkezünk, landolunk, kimenekítjük a lakosságot, szokásos rutin, majd indulunk is visszafele.
~ Zökkenőmentes akció, hurrá... ~ Vagy mégsem? Nem, mégsem... Valakinek, na vajon kinek? Volt annyi esze hogy megtámadjon bennünket, mi pedi nem nagyon tudunk mit tenni ellenük. Megpróbálok nyugodtan megülni, nem sok reményt látok de ki tudja, a pánik végül is nem segít, de mint észrevettem a sors ezt sem engedi nekem, ugyanis nem messze tőlem egy nagy bumm, majd egy fris lyuk a gép falán, én a nagy eszemmel pedig túlságosan laza vagyok ahoz, hogy az előírásokat kövessem. Hála ennek az elég gyakori hibámnak a vákum elég könnyedén kiszippantott a gépből, még pont időben, ugyanis nem sokkal később még pár bumm, és a gépnek annyi, rajta mindenki mással, gondolom én. Már csak a csendes zuhanás maradt hátra, majd egy elég kemény becsapódás és a vele járó nyekkenés, majd csend és sötétség.
Végül egy szobában térek magamhoz.
~ Csupán álom lett volna? ~ Kérdem magamtól ahogy körbenézek. Úgy néz ki egy amolyan kórházban lehetek. Kinézek az ablakon, és egyből elszáll minden kételyem arról hogy valóság volt-e vagy sem, ugyanis egy hatalmas... Búra mögött ott a nagy kékség, kint pedig elég szokatlanul fejlett város látványa fogad. Kicsit mocorgok, nem tudom hogy hol vagyok, és azt se igazándiból hogy hogyan kerültem ide és ez zavar, szóval megpróbálok felülni, még ha iszonyatosan nehéz is, s ha ezzel megvagyok akkor valamilyen úton módon lábra állni.
~ Zökkenőmentes akció, hurrá... ~ Vagy mégsem? Nem, mégsem... Valakinek, na vajon kinek? Volt annyi esze hogy megtámadjon bennünket, mi pedi nem nagyon tudunk mit tenni ellenük. Megpróbálok nyugodtan megülni, nem sok reményt látok de ki tudja, a pánik végül is nem segít, de mint észrevettem a sors ezt sem engedi nekem, ugyanis nem messze tőlem egy nagy bumm, majd egy fris lyuk a gép falán, én a nagy eszemmel pedig túlságosan laza vagyok ahoz, hogy az előírásokat kövessem. Hála ennek az elég gyakori hibámnak a vákum elég könnyedén kiszippantott a gépből, még pont időben, ugyanis nem sokkal később még pár bumm, és a gépnek annyi, rajta mindenki mással, gondolom én. Már csak a csendes zuhanás maradt hátra, majd egy elég kemény becsapódás és a vele járó nyekkenés, majd csend és sötétség.
Végül egy szobában térek magamhoz.
~ Csupán álom lett volna? ~ Kérdem magamtól ahogy körbenézek. Úgy néz ki egy amolyan kórházban lehetek. Kinézek az ablakon, és egyből elszáll minden kételyem arról hogy valóság volt-e vagy sem, ugyanis egy hatalmas... Búra mögött ott a nagy kékség, kint pedig elég szokatlanul fejlett város látványa fogad. Kicsit mocorgok, nem tudom hogy hol vagyok, és azt se igazándiból hogy hogyan kerültem ide és ez zavar, szóval megpróbálok felülni, még ha iszonyatosan nehéz is, s ha ezzel megvagyok akkor valamilyen úton módon lábra állni.
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Vas. 11 Szept. 2011, 11:51
David-nek sikerült nehézségek és fájdalom árán felülnie a helyén, a bordái az jobb oldalon fájtak még mindig igazán, és az egész jobb oldala, valószínűleg azzal csapódott bele az óceánba és ott sérült meg igazán. Ahogyan megpróbált felkelni a helység ajtaja kinyílt és egy hatalmas testű kutya jött be rajta, az állat feje volt körübelül másfél méter magasan. A jószág odaballagott a fiúhoz és szimatolni kezdett.
Még szinte meg sem érkeztünk, de Lockjaw már előrerohant. Valószínűleg azért, mert még nem látta az idegent s mindenképp meg akart bizonyosodni afelől, hogy minden rendben van vele s nem fenyeget semmilyen veszély sem. Mikor már bent volt én csak akkor léptem be a helységbe, hol az ember férfit meg is pillantottam, miközben próbált felkelni a helyéről. Mindig túlságosan sietnek, miközben közel sem voltak jól.
- Kérem ne próbáljon felkelni még – mondtam. – Biztonságos helyen van, Attilan-on, Atlantisz királya találta meg önt a vízben és hozta ide, hogy meggyógyíthassuk. A jobb oldalán szinte minden csontja eltörött, de a regenerációs szereknek hála már összeforrtak, volt néhány belső vérzése is, azt is elláttuk.
Néhány pillanatig még a férfit szemléltem.
- Mi történt önnel egyébként? – kérdeztem. – Lady Melissa Boltagon vagyok, Attilan s az Embertelenek királynője.
Még szinte meg sem érkeztünk, de Lockjaw már előrerohant. Valószínűleg azért, mert még nem látta az idegent s mindenképp meg akart bizonyosodni afelől, hogy minden rendben van vele s nem fenyeget semmilyen veszély sem. Mikor már bent volt én csak akkor léptem be a helységbe, hol az ember férfit meg is pillantottam, miközben próbált felkelni a helyéről. Mindig túlságosan sietnek, miközben közel sem voltak jól.
- Kérem ne próbáljon felkelni még – mondtam. – Biztonságos helyen van, Attilan-on, Atlantisz királya találta meg önt a vízben és hozta ide, hogy meggyógyíthassuk. A jobb oldalán szinte minden csontja eltörött, de a regenerációs szereknek hála már összeforrtak, volt néhány belső vérzése is, azt is elláttuk.
Néhány pillanatig még a férfit szemléltem.
- Mi történt önnel egyébként? – kérdeztem. – Lady Melissa Boltagon vagyok, Attilan s az Embertelenek királynője.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Vas. 11 Szept. 2011, 12:31
Nagy nehezen felülök, örülök a fejemnek, de tényleg, büszke vagyok magamra, a bénázásomnak hála életben vagyok, felszerencsétlenkedtem magam ülő helyzetbe és hé! Csak a jobb oldalam fáj. Nyílik az ajtó, oda kapom a tekintetem de ami belép rajta...
- Hőőő méretes egy dög vagy hallod-é?... Na.... Na!... - Reagálom ahogy szaglászni kezd, jó alap esetben nem zavarna de azért ha ez a dög megrágcsálja a karomat nem hiszem hogy újra használni fogom. Mire feleszmélek a kutya okozta " sokkból " valami halféle is bejött a szobába.
~ Ez most mi ez? ~ Első értelmes gondolat. ~ Magázik.. Ennyire öreg lennék? Vajon milyen halászlevet lehetne belőle főzni? Vajon ki merné megkóstolni? Ki más ha nem én? ~ Fölösleges kérdések sorozata, de végül csak sikerül rá összpontosítanom. Attilan, aham, Atlantisz... Ooké, szóval Kurv@ nagy mázlim volt, értem, no és persze királyi sarj, nos ebben az esetben kénytelen leszek felölteni a tisztelettudó normális ember álcáját.
- Tiszteletem felség. - Próbálok úgy bólintani vagy valami, ha már hajolni úgysem tudok, már csak azért sem mert ülök, elég zavaró tényező. - Jómagam David Ethan vagyok, köszönöm az ellátást. - Nézek végig ismét a szobán.
~ Najó elég a nyalizásból. ~ Nem volt az, de nem lényeg, megvakargatom a homlokom majd folytatom. - A SHIELD... Vagy ami megmaradt belőle, a lényeg hogy kiküldtek egy csapattal egy katasztrófához, át az óceán felett hogy mentsük ami menthető... Tehát az embereket. Visszafele úton Magnetó gépei megtámadtak minket. Én konkrétan azért vagyok életben mert kizuhantam a repülőből. - Kis torz vigyor. - Fortuna ma nagyon vigyáz rám. -
- Hőőő méretes egy dög vagy hallod-é?... Na.... Na!... - Reagálom ahogy szaglászni kezd, jó alap esetben nem zavarna de azért ha ez a dög megrágcsálja a karomat nem hiszem hogy újra használni fogom. Mire feleszmélek a kutya okozta " sokkból " valami halféle is bejött a szobába.
~ Ez most mi ez? ~ Első értelmes gondolat. ~ Magázik.. Ennyire öreg lennék? Vajon milyen halászlevet lehetne belőle főzni? Vajon ki merné megkóstolni? Ki más ha nem én? ~ Fölösleges kérdések sorozata, de végül csak sikerül rá összpontosítanom. Attilan, aham, Atlantisz... Ooké, szóval Kurv@ nagy mázlim volt, értem, no és persze királyi sarj, nos ebben az esetben kénytelen leszek felölteni a tisztelettudó normális ember álcáját.
- Tiszteletem felség. - Próbálok úgy bólintani vagy valami, ha már hajolni úgysem tudok, már csak azért sem mert ülök, elég zavaró tényező. - Jómagam David Ethan vagyok, köszönöm az ellátást. - Nézek végig ismét a szobán.
~ Najó elég a nyalizásból. ~ Nem volt az, de nem lényeg, megvakargatom a homlokom majd folytatom. - A SHIELD... Vagy ami megmaradt belőle, a lényeg hogy kiküldtek egy csapattal egy katasztrófához, át az óceán felett hogy mentsük ami menthető... Tehát az embereket. Visszafele úton Magnetó gépei megtámadtak minket. Én konkrétan azért vagyok életben mert kizuhantam a repülőből. - Kis torz vigyor. - Fortuna ma nagyon vigyáz rám. -
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Hétf. 12 Szept. 2011, 12:48
A testőrömre néztem, miközben a vendéget szaglászta.
- Gyere ide Lockjaw! – mondtam.
Mikor odaért megsimogattam a fejét s megvakartam a füle tövét. Utána a fiatal férfira figyeltem, szóval a SHIELD egyik ügynöke volt korábban, vajon eredetileg is mutáns volt, vagy csak később lett azzá? A vizsgálatok szerint ugyanis volt benne aktív X gén, de ezzel nem tudtam megállapítani, hogy mikor is lett aktív. Igen, Namor is említette a lezuhant roncsokat, amiket megtaláltak s akkor találták David-et is.
- Mi magunk is szövetségben állunk a SHIELD maradékával – mondtam. – A társait sajnos nem találtuk meg, csak önt, így gondolom egyikőjük sem maradt életben, sajnálom. Még lenne egy kérdésem önhöz, aktív X-gént észleltünk önben, a mai világban tudom mindez nem meglepő. Az érdekelne, hogy Magneto hatalomra jutása előtt is mutáns volt, vagy csak utána lett az?
A továbbiak szempontjából fontos volt a válasz, hiszen ettől függött nagyban, hogy elárulhatom-e neki, hogy merre él jelenleg az ellenállás többi tagja s oda küldhetjük-e őt, ha már jól van, vagy kell-e valamilyen alternatív megoldást találni az ügyében.
- Gyere ide Lockjaw! – mondtam.
Mikor odaért megsimogattam a fejét s megvakartam a füle tövét. Utána a fiatal férfira figyeltem, szóval a SHIELD egyik ügynöke volt korábban, vajon eredetileg is mutáns volt, vagy csak később lett azzá? A vizsgálatok szerint ugyanis volt benne aktív X gén, de ezzel nem tudtam megállapítani, hogy mikor is lett aktív. Igen, Namor is említette a lezuhant roncsokat, amiket megtaláltak s akkor találták David-et is.
- Mi magunk is szövetségben állunk a SHIELD maradékával – mondtam. – A társait sajnos nem találtuk meg, csak önt, így gondolom egyikőjük sem maradt életben, sajnálom. Még lenne egy kérdésem önhöz, aktív X-gént észleltünk önben, a mai világban tudom mindez nem meglepő. Az érdekelne, hogy Magneto hatalomra jutása előtt is mutáns volt, vagy csak utána lett az?
A továbbiak szempontjából fontos volt a válasz, hiszen ettől függött nagyban, hogy elárulhatom-e neki, hogy merre él jelenleg az ellenállás többi tagja s oda küldhetjük-e őt, ha már jól van, vagy kell-e valamilyen alternatív megoldást találni az ügyében.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Hétf. 12 Szept. 2011, 14:09
~ Lockjaw? Bizar egy kutya név... Mért nem lehet inkább Bodri? Na mindegy. ~ Tűnődök kicsit el, majd végighallgatom a nőt, s kis hezitálás után megrázom a fejem.
- Már gyermekkoromban jelentkezett, hála istennek nem tartozok a " frissek " közé. - Mutogat amolyan nyuszifüleket a kezeivel amikor a frisseket mondja, jelezvén hogy ha papírra lenne vetve akkor macskakaparás között lenne. Mondjuk a jobb keze felemelése iszonyatosan fájt, de saját hülyesége, és neki 100% megéri. Kinézek az ablakon, és eszembe jut egy eléggé logikus kérdés.
- Feltételezem, mivel a vízben találtak rám, és a város is a víz alatt van, hogy maguk közül a legtöbben képesek a vízben élegezni. De hogy hoztak el engem ide? Hiszen elég mélyen vagyunk... Legalább is feltételezem, és amikor megtaláltak már valószínűleg régóta víz alatt voltam. - Intelligens halember, szóval valószínűleg rájött hogy a fulladásra gondolok, na meg persze a víznyomásra.
- Már gyermekkoromban jelentkezett, hála istennek nem tartozok a " frissek " közé. - Mutogat amolyan nyuszifüleket a kezeivel amikor a frisseket mondja, jelezvén hogy ha papírra lenne vetve akkor macskakaparás között lenne. Mondjuk a jobb keze felemelése iszonyatosan fájt, de saját hülyesége, és neki 100% megéri. Kinézek az ablakon, és eszembe jut egy eléggé logikus kérdés.
- Feltételezem, mivel a vízben találtak rám, és a város is a víz alatt van, hogy maguk közül a legtöbben képesek a vízben élegezni. De hogy hoztak el engem ide? Hiszen elég mélyen vagyunk... Legalább is feltételezem, és amikor megtaláltak már valószínűleg régóta víz alatt voltam. - Intelligens halember, szóval valószínűleg rájött hogy a fulladásra gondolok, na meg persze a víznyomásra.
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Hétf. 12 Szept. 2011, 15:11
Kissé megnyugodtam, mikor kiderült, hogy születésétől kezdve mutáns s nem Magneto-nak köszönhetően. Mikor megkönnyebbültem Lockjaw is megérezhette, hiszen csak lefeküdt mellettem, mintha tudná, hogy most már semmilyen gond sem lehet itt bent. Pedig ő általában meg szokta érezni, ha veszély fenyeget.
- Szóval eredetileg is mutáns volt – bólintottam. – Akkor, amint jobban lesz értesítjük a Főmágus Tornyot New Yorkban, ott él az X-ment és Miller ezredes is manapság, illetve a lázadók egy része is, hogy átszállíthassuk majd önt oda, hogy a sajátjaival lehessen.
Halványan mosolyodtam el s kinéztem az ablakon, nos igen, valószínűleg tényleg úgy gondolhatta, hogy sokan képesek… sokan kétéltűek, pedig nem voltunk sokan. Igencsak különleges volt, hogy a Boltagon családban ketten is ilyenek voltunk, Triton s én, de mellettünk csak az egyik testőrömről tudtam mindezt senki másról.
- Úgy tudom, hogy csak pár percet volt a víz alatt – mondtam. – Energiabuborékban hozták le, így a nyomás s az oxigénhiány sem okozott gondot. Amúgy téved, százezer főből talán ha száz olyan Embertelen él a városban, kik kétéltűek. Az Atlantisziak azok, kik ténylegesen a vízben élnek. Mi csak Magneto miatt nem emelkedtünk ki a tengerből, mert nem szándékozom behódolni neki s a rezsimjének.
- Szóval eredetileg is mutáns volt – bólintottam. – Akkor, amint jobban lesz értesítjük a Főmágus Tornyot New Yorkban, ott él az X-ment és Miller ezredes is manapság, illetve a lázadók egy része is, hogy átszállíthassuk majd önt oda, hogy a sajátjaival lehessen.
Halványan mosolyodtam el s kinéztem az ablakon, nos igen, valószínűleg tényleg úgy gondolhatta, hogy sokan képesek… sokan kétéltűek, pedig nem voltunk sokan. Igencsak különleges volt, hogy a Boltagon családban ketten is ilyenek voltunk, Triton s én, de mellettünk csak az egyik testőrömről tudtam mindezt senki másról.
- Úgy tudom, hogy csak pár percet volt a víz alatt – mondtam. – Energiabuborékban hozták le, így a nyomás s az oxigénhiány sem okozott gondot. Amúgy téved, százezer főből talán ha száz olyan Embertelen él a városban, kik kétéltűek. Az Atlantisziak azok, kik ténylegesen a vízben élnek. Mi csak Magneto miatt nem emelkedtünk ki a tengerből, mert nem szándékozom behódolni neki s a rezsimjének.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Hétf. 12 Szept. 2011, 15:46
- Rendben van. - Bólintottam arra hogy majd vissza küldenek.
~ Jobban örülnék itt egy lakásnak, legalább békés, látszólag legalább is, és a kinti csatározás nem nagyon érinti a környéket. ~ Tűnődök egy pillanatig. ~ Vajon nagy pofátlanság lenne előjönni azzal a kérelemmel hogy had lakjak itt? Igen valószínűleg, így is örülhetek hogy elláttak attól függetlenül hogy amúgy fogalmuk sem volt róla hogy veszélyes vagyok-e vagy sem. ~ Figyelmesen hallgatom tovább a nőt, majd értelmes fejjel bólintok egyet.
- Hogy mik nincsenek. - Szólalok meg kicsit csodálkozva az energiabuborékon.
~ Kevés hal, oké, s akkor ezek szerint valószínűleg amolyan szuper tengeralattjárókkal mozognak ki a városból nagy néha, gondolom én legalább is, így logikus. ~ Kis szünet a gondolatok között, valami értelmeset is mondanom kéne, nade ott a probléma hogy nem jut semmi az eszembe, vagy mégis? De mégis, úgy érzem muszáj vagyok megkérdezni hogy azért mégse lakhatok-é itten.
- Mondja felség.... - Kezdek bele, de aztán valahogy mégis elszáll a bátorságom a kérdéstől, de mért? Nem tudom, talán azért mert uralkodó, rossz pontot gyűjteni meg nem nagyon akarok, viszont már belekezdtem szóval mondanom kéne valami értelmeset. -.... minek köszönhetem a megtiszteltetést hogy ön személyesen nézett be hozzám, annak ellenére hogy itt idegennek számítok? - Mert feltételezem azért lenne jobb dolga is, és az általa mondott dolgokból ítélve azért elég sokan vannak.
~ Jobban örülnék itt egy lakásnak, legalább békés, látszólag legalább is, és a kinti csatározás nem nagyon érinti a környéket. ~ Tűnődök egy pillanatig. ~ Vajon nagy pofátlanság lenne előjönni azzal a kérelemmel hogy had lakjak itt? Igen valószínűleg, így is örülhetek hogy elláttak attól függetlenül hogy amúgy fogalmuk sem volt róla hogy veszélyes vagyok-e vagy sem. ~ Figyelmesen hallgatom tovább a nőt, majd értelmes fejjel bólintok egyet.
- Hogy mik nincsenek. - Szólalok meg kicsit csodálkozva az energiabuborékon.
~ Kevés hal, oké, s akkor ezek szerint valószínűleg amolyan szuper tengeralattjárókkal mozognak ki a városból nagy néha, gondolom én legalább is, így logikus. ~ Kis szünet a gondolatok között, valami értelmeset is mondanom kéne, nade ott a probléma hogy nem jut semmi az eszembe, vagy mégis? De mégis, úgy érzem muszáj vagyok megkérdezni hogy azért mégse lakhatok-é itten.
- Mondja felség.... - Kezdek bele, de aztán valahogy mégis elszáll a bátorságom a kérdéstől, de mért? Nem tudom, talán azért mert uralkodó, rossz pontot gyűjteni meg nem nagyon akarok, viszont már belekezdtem szóval mondanom kéne valami értelmeset. -.... minek köszönhetem a megtiszteltetést hogy ön személyesen nézett be hozzám, annak ellenére hogy itt idegennek számítok? - Mert feltételezem azért lenne jobb dolga is, és az általa mondott dolgokból ítélve azért elég sokan vannak.
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Hétf. 12 Szept. 2011, 17:04
Elmosolyodtam a válaszán, vagyis inkább a meglepettségen. Tudtam, hogy a Bosszú Angyalok, a fiatalok is meg-meg szoktak egy-egy fejlettebb dolgon lepődni, ami itt megtalálható, hiszen hiába aludtunk egy egész évszázadot s gyorsult fel az emberek fejlődése még mindig sok évszázaddal jártunk előttük fejlettség szintjén.
- Amíg itt marad a városban megnézheti azt, amint úgy érzi, hogy képes már sétálni – mondtam. – Akkor szerintem az energiaburok lesz a legkevesebb, mit láthat.
A kérdésre majdnem felnevettem, de még uralkodtam az érzéseimen. Közelebb léptem a falhoz s az egyik gépen, ami az ágy mellett volna lenyomtam egy gombot, hatalmas holoképrenyő jelent meg rajta az orvosi adatok s a scannerek eredményei. Mikor valamelyiket megnéztem egyetlen kézmozdulattal hajítottam el a képről s húztam egy újat oda.
- Ahogyan látom a belső sérülései teljesen rendbejöttek s már törött csontja sincsen – magyaráztam. – Így akár már most próbálhat sétálni, az izmai feszesek lehetnek s görcsölhetnek, ez természetes velejárója a folyamatnak. S hogy miért én? – kérdeztem vissza. – Orvos vagyok a végzettségemet tekintve s biológus. A képességem a gyógyítás. Sokat köszönhettünk a SHIELD-nek, így úgy éreztem természetes, ha én is segítek az embereknek olyan módon, ahogyan tudok. Azaz időnként az Ifjú Bosszú Angyalok is itt időznek nálunk s segítek Zacharias Morsus-nak Magneto vírusának ellenszerén dolgozni, vagy gyógyítok, ha erre van szükség.
Néhány pillanatra a férfira néztem.
- Próbáljon meg lábra állni s ne ijedjen meg, ha esetleg kissé fájni fog.
- Amíg itt marad a városban megnézheti azt, amint úgy érzi, hogy képes már sétálni – mondtam. – Akkor szerintem az energiaburok lesz a legkevesebb, mit láthat.
A kérdésre majdnem felnevettem, de még uralkodtam az érzéseimen. Közelebb léptem a falhoz s az egyik gépen, ami az ágy mellett volna lenyomtam egy gombot, hatalmas holoképrenyő jelent meg rajta az orvosi adatok s a scannerek eredményei. Mikor valamelyiket megnéztem egyetlen kézmozdulattal hajítottam el a képről s húztam egy újat oda.
- Ahogyan látom a belső sérülései teljesen rendbejöttek s már törött csontja sincsen – magyaráztam. – Így akár már most próbálhat sétálni, az izmai feszesek lehetnek s görcsölhetnek, ez természetes velejárója a folyamatnak. S hogy miért én? – kérdeztem vissza. – Orvos vagyok a végzettségemet tekintve s biológus. A képességem a gyógyítás. Sokat köszönhettünk a SHIELD-nek, így úgy éreztem természetes, ha én is segítek az embereknek olyan módon, ahogyan tudok. Azaz időnként az Ifjú Bosszú Angyalok is itt időznek nálunk s segítek Zacharias Morsus-nak Magneto vírusának ellenszerén dolgozni, vagy gyógyítok, ha erre van szükség.
Néhány pillanatra a férfira néztem.
- Próbáljon meg lábra állni s ne ijedjen meg, ha esetleg kissé fájni fog.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Hétf. 12 Szept. 2011, 18:22
Még egy meglepetés, de ez most kellemes, úgy látszik körbe nézhetek, ha képes leszek rá, és hát hogy ne lennék? Arra az érintőképernyős valamire amit mozgat már nem is mondok semmit, fejlettek, elhiszem, jó oké kéne egy olyan otthonra de na, majd egyszer nekünk is lesz csak nem biztos hogy én majd elélek addig. A magyarázatára hogy ő orvos, és a SHIELD miatt segít, csak egy bólintással reagálok, bár megfordul a fejemben hogy megjegyezzem neki hogy ilyesmivel még nem találkoztam... Dolgozó uralkodó, de inkább leteszek róla.
~ Legyél spártai!!! ~ Fut át a gondolat a fejemen ahogy megpróbálok felállni, de meg kell valljam őszintén hogy rohadtul fáj, viszont pókerarcal nézek a nőre.
- Ennyi kis fájdalom meg se kottyan.... GÁH!... Najó talán egy kicsit mégis. - De kemény vagyok mint a kő, és körülbelül úgy is dőlök előre, talán egy kicsit túlságosan erőltetem a dolgokat, de nem baj ez már a könnyebb része. Nagy nehezen vissza szerzem az egyensúlyomat, és kiegyenesítem a tartásomat is, mondjuk kapaszkodhattam volna az ágy szélébe, de most már mindegy.
~ Remélem megéri ennyit szenvedni azért hogy szét nézzek ezen helyen. ~Vakargatom az állam közbe, majd kérdőn nézek.
- S körülbelül mennyi idő lesz amíg rendesen bírok menni? -
~ Legyél spártai!!! ~ Fut át a gondolat a fejemen ahogy megpróbálok felállni, de meg kell valljam őszintén hogy rohadtul fáj, viszont pókerarcal nézek a nőre.
- Ennyi kis fájdalom meg se kottyan.... GÁH!... Najó talán egy kicsit mégis. - De kemény vagyok mint a kő, és körülbelül úgy is dőlök előre, talán egy kicsit túlságosan erőltetem a dolgokat, de nem baj ez már a könnyebb része. Nagy nehezen vissza szerzem az egyensúlyomat, és kiegyenesítem a tartásomat is, mondjuk kapaszkodhattam volna az ágy szélébe, de most már mindegy.
~ Remélem megéri ennyit szenvedni azért hogy szét nézzek ezen helyen. ~Vakargatom az állam közbe, majd kérdőn nézek.
- S körülbelül mennyi idő lesz amíg rendesen bírok menni? -
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Kedd 13 Szept. 2011, 11:00
Mikor fejjajdult a fájdalomtól s előre dőlt Lockjaw is ott termett hirtelen mellette, hogy segítsen talpon maradni s benne is meg lehessen támaszkodni. A kérdésre pontosan nem tudtam a választ, hiszen eléggé más volt a felépítésük, mint a mienk. Fejletlenebb, bár az immunrendszerük pedig nekik erősebb s a mienk a gyengébb. Így csak találgatni tudtam volna ebben az esetben.
- Nem igazán tudom az eltérő fiziológia miatt – mondtam. – De tekintve, hogy legalább három hete nem használta a testét, mert ennyi ideig kellett altatásban tartanunk önt, úgy mondanám, hogy néhány nap múlva már elmúlik a fájdalom is teljesen. Ahogyan az izmok újra használatba kerülnek a fájdalom is lassan múlik majd el, s szeretném is kérni, tudom, hogy fájdalmas, de mozgassa őket. De ha gondolja tudok adni fájdalomcsillapítót, hogy jobb legyen és ne zavarja a gyakorlásban. Csak akkor ügyelnie kell, nehogy túlhajtsa magát.
Pár pillanatra elgondolkodtam.
- Ha szeretné, akkor egy kezdő sétát a városban már most is megtehetünk – ajánlottam fel.
- Nem igazán tudom az eltérő fiziológia miatt – mondtam. – De tekintve, hogy legalább három hete nem használta a testét, mert ennyi ideig kellett altatásban tartanunk önt, úgy mondanám, hogy néhány nap múlva már elmúlik a fájdalom is teljesen. Ahogyan az izmok újra használatba kerülnek a fájdalom is lassan múlik majd el, s szeretném is kérni, tudom, hogy fájdalmas, de mozgassa őket. De ha gondolja tudok adni fájdalomcsillapítót, hogy jobb legyen és ne zavarja a gyakorlásban. Csak akkor ügyelnie kell, nehogy túlhajtsa magát.
Pár pillanatra elgondolkodtam.
- Ha szeretné, akkor egy kezdő sétát a városban már most is megtehetünk – ajánlottam fel.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Kedd 13 Szept. 2011, 13:54
- Három hete???? - Nézek döbbenten. - Azt hittem hogy maximum egy napja vagyok itt. - Kellemetlen meglepetés, átaludtam három hetet az életemből.
~ Oly sok mindenről lemaradhattam, még több bevetés, még több mentő akció.... Várjunk csak... Ó de szerencsés vagyok. ~ Mosolyodok el magamban. - Legalább volt egy akaratlan pihenőm. - Az ajánlatán elgondolkodok, mind a kettőn.
- Nem kell fájdalom csillapító, köszönöm, de így biztosabbnak érzem a dolgokat. - Majd teszek egy elég szerencsétlen lépést a kutyán támaszkodva.
- A séta pedig... Nos inkább mint itt gubbasztani a szobában, úgyis csak piszkálna a kíváncsiság hogy mi van odakint. - Majd ezzel egy újabb lépés, de mostmár nem kell annyira a kutya segítsége. Ó tényleg a kutya.
- Itt minden kutya ilyen termetes? - Nézek kérdőn a nőre.
~ Oly sok mindenről lemaradhattam, még több bevetés, még több mentő akció.... Várjunk csak... Ó de szerencsés vagyok. ~ Mosolyodok el magamban. - Legalább volt egy akaratlan pihenőm. - Az ajánlatán elgondolkodok, mind a kettőn.
- Nem kell fájdalom csillapító, köszönöm, de így biztosabbnak érzem a dolgokat. - Majd teszek egy elég szerencsétlen lépést a kutyán támaszkodva.
- A séta pedig... Nos inkább mint itt gubbasztani a szobában, úgyis csak piszkálna a kíváncsiság hogy mi van odakint. - Majd ezzel egy újabb lépés, de mostmár nem kell annyira a kutya segítsége. Ó tényleg a kutya.
- Itt minden kutya ilyen termetes? - Nézek kérdőn a nőre.
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Kedd 13 Szept. 2011, 16:16
Bólintottam, hogy valóban már három hete itt volt. Igazából ezen még csodálkozni való sem volt, inkább az, hogy ilyen hamar rendbe jött s, hogy nem halt bele a sérülésbe, tekintve, hogy milyen jellegűek voltak azok, s mennyire súlyosak.
- Szerintem inkább örüljön, hogy ilyen gyorsan talpra állt – mondtam. – A szárazföldi orvosok fele ennyit sem tudtak volna tenni s még mindig kómában lenne valószínűleg.
Ismét bólintottam, hogy akkor menjünk sétálni, majd meglepetten néztem rá, mikor kutyának hívta a testőrömet.
- Ő nem kutya – mondtam gyorsan. – Lockjaw embertelen s a testőrségem egyik tagja. Lemegyünk, akkor a palota elé.
Lockjaw-ra pillantottam, majd ahogyan én is közel léptem hozzá a homlokán levő villáskulcs kezdett világítani, ahogyan minden más esetben is, majd a fény mind a hármunkat körbevett s a következő pillanatban már a palota előtt jelentünk meg.
- Majd szóljon ha kezdett elfáradni – mondtam a férfinak. – S ha vannak kérdései tegye fel őket nyugodtan, válaszolok rájuk.
Lásd ez a kép:
https://2img.net/r/ihimizer/img545/5807/attilan9.jpg
- Szerintem inkább örüljön, hogy ilyen gyorsan talpra állt – mondtam. – A szárazföldi orvosok fele ennyit sem tudtak volna tenni s még mindig kómában lenne valószínűleg.
Ismét bólintottam, hogy akkor menjünk sétálni, majd meglepetten néztem rá, mikor kutyának hívta a testőrömet.
- Ő nem kutya – mondtam gyorsan. – Lockjaw embertelen s a testőrségem egyik tagja. Lemegyünk, akkor a palota elé.
Lockjaw-ra pillantottam, majd ahogyan én is közel léptem hozzá a homlokán levő villáskulcs kezdett világítani, ahogyan minden más esetben is, majd a fény mind a hármunkat körbevett s a következő pillanatban már a palota előtt jelentünk meg.
- Majd szóljon ha kezdett elfáradni – mondtam a férfinak. – S ha vannak kérdései tegye fel őket nyugodtan, válaszolok rájuk.
Lásd ez a kép:
https://2img.net/r/ihimizer/img545/5807/attilan9.jpg
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Kedd 13 Szept. 2011, 16:53
- Ha maga mondja. - Jegyzi meg a százazföldi orvosokra tett kijelentésre. Hangjában hallattszik hogy elhiszi amit a nő mond, végül is logikus. A másik dolgon azonban felvonja az egyik szemöldökét, hogy ez a valami ez nem kutya hanem ember... Embertelen... Szóval az. Feltételezem hogy érti amit beszélünk, szóval most valami értelmeset kéne mondanom neki is, de mire megtenném nagy fény, és teleport. Valami palotaféleség előtt vagyunk, meglepetten nézek körbe, nem számítottam arra hogy teleportálás lessz, azt hittem hogy liftel vagy ilyesmivel indulunk majd útnak. Miután kibámészkodtam magam a kutyára... Lockjawra tekintek.
- Nos ez esetben hivatalosan is elnézésed kérem. - Mondom elmosolyodva, majd a nőhöz fordulok.
- Rendben van, ez esetben, hol vagyunk? - Kérdem majd bámészkodok tovább, majd ha megvan a válasz felmerül egy másik kérdés.
- Szóval ha Lockjaw - Mert sikerült megjegyezni a nevét. - is embertelen, hogy lehet hogy ő úgy néz ki.... Ahogy? Nem humanoid alkatnak kéne lennie? - Vakargatom a tarkóm és hé! Milyen jó kis szakszavakat használok.
- Nos ez esetben hivatalosan is elnézésed kérem. - Mondom elmosolyodva, majd a nőhöz fordulok.
- Rendben van, ez esetben, hol vagyunk? - Kérdem majd bámészkodok tovább, majd ha megvan a válasz felmerül egy másik kérdés.
- Szóval ha Lockjaw - Mert sikerült megjegyezni a nevét. - is embertelen, hogy lehet hogy ő úgy néz ki.... Ahogy? Nem humanoid alkatnak kéne lennie? - Vakargatom a tarkóm és hé! Milyen jó kis szakszavakat használok.
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Szer. 14 Szept. 2011, 12:06
Lockjaw felnézett a férfira, majd csak hangosabb morgással válaszolt a bocsánatkérésre.
- Mmrrff!
Hol is vagyunk? Igaz ő nem látta kívülről még a várost, hogy tudja, nekem pedig teljesen természetes volt. Ahogyan körbepillantottam még néhány testőrömet láttam a tömegben, kik engem figyeltek. Lemondóan sóhajtottam fel, tényleg soha sem lehetek egyedül? Talán csak akkor, amikor Namorral megyek ki a szárazföldre, vagy hozzá Atlantiszra.
- A központi téren vagyunk – mondtam. – Mögöttünk a királyi palota látható, ott volt ön is az egyik gyengélkedőben. A velünk szemben látható alacsonyabb épület a Parlament, ott székel a Genetikai Tanács. Felettünk az Atlanti-óceán végtelensége…
A hatalmas víztömeg miatt kissé sötét volt idelent, de mesés látványt nyújtott, ahogyan az épületek maguk világítottak szinte s ez adta a fényt a városnak.
- Nem csak humanoid embertelenek vannak – mondtam. – Igaz mindannyian úgy születünk, olyan külsővel, mint az emberek, hiszen nagyon régen közös ősünk volt, de mikor elérjük a nagykorúságot 15 éves korunkban alávethetjük magunkat egy kezelésnek, amikor a képességeinket kapjuk. Ez gyakran jár fizikai elváltozással is, én is ennek köszönhetem, hogy így nézek ki, Lockjaw is s a népem többi tagja is.
- Mmrrff!
Hol is vagyunk? Igaz ő nem látta kívülről még a várost, hogy tudja, nekem pedig teljesen természetes volt. Ahogyan körbepillantottam még néhány testőrömet láttam a tömegben, kik engem figyeltek. Lemondóan sóhajtottam fel, tényleg soha sem lehetek egyedül? Talán csak akkor, amikor Namorral megyek ki a szárazföldre, vagy hozzá Atlantiszra.
- A központi téren vagyunk – mondtam. – Mögöttünk a királyi palota látható, ott volt ön is az egyik gyengélkedőben. A velünk szemben látható alacsonyabb épület a Parlament, ott székel a Genetikai Tanács. Felettünk az Atlanti-óceán végtelensége…
A hatalmas víztömeg miatt kissé sötét volt idelent, de mesés látványt nyújtott, ahogyan az épületek maguk világítottak szinte s ez adta a fényt a városnak.
- Nem csak humanoid embertelenek vannak – mondtam. – Igaz mindannyian úgy születünk, olyan külsővel, mint az emberek, hiszen nagyon régen közös ősünk volt, de mikor elérjük a nagykorúságot 15 éves korunkban alávethetjük magunkat egy kezelésnek, amikor a képességeinket kapjuk. Ez gyakran jár fizikai elváltozással is, én is ennek köszönhetem, hogy így nézek ki, Lockjaw is s a népem többi tagja is.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Szer. 14 Szept. 2011, 14:51
A sóhajtásra figyelmes leszek, de egynlőre nem reagálok rá semmt. Érdeklődve nézem az épületeket amikről magyaráz, és meg kell valljam lenyűgöz a látvány, bár ilyen lenne a felszín is... Nos talán majd egyszer.
- Értem. - Jegyzem meg a kezeléses dologra, majd kis habozás után megkérdem csak meg amit talán kicsit előbb kellett volna.
- Valami baj van felség? - Nézek kérdőn, a sóhajtás miatt, bár lehet csak fáradt, bár az nem ilyen szokott lenni, de ki tudja? Hiszen máshogy fejlődtek mint mi, attól hogy kezdetben testileg hasonlítanak, ki tudja hogy náluk milyenek az ilyen elenyésző fontosságú dolgok. A választ megvárom, ha válaszol, majd kicsit nehézkesen de megteszek pár lépést.
- És ez a kezelés ha ilyen szintű változásokkal járhat, nem veszélyes? -
- Értem. - Jegyzem meg a kezeléses dologra, majd kis habozás után megkérdem csak meg amit talán kicsit előbb kellett volna.
- Valami baj van felség? - Nézek kérdőn, a sóhajtás miatt, bár lehet csak fáradt, bár az nem ilyen szokott lenni, de ki tudja? Hiszen máshogy fejlődtek mint mi, attól hogy kezdetben testileg hasonlítanak, ki tudja hogy náluk milyenek az ilyen elenyésző fontosságú dolgok. A választ megvárom, ha válaszol, majd kicsit nehézkesen de megteszek pár lépést.
- És ez a kezelés ha ilyen szintű változásokkal járhat, nem veszélyes? -
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Szer. 14 Szept. 2011, 20:03
A fiatal férfi felé kaptam a fejemet, mikor feltűnt neki a sóhajtásom s rá is kérdezett.
- A testőrségem most sem tud magamra hagyni – feleltem kissé fáradtan. – Mintha itt a városban barmi bajom eshetne, főleg, hogy Lockjaw is itt van. A bátyám, Lord Gorgon túlzásba viszi az aggódást.
S végül visszatértünk az embertelenekhez, tudtam, hogy odafent a szárazföldiek nagyon keveset tudnak rólunk, vagy még csak a létezésünkről sincs tudomásuk, hiszen nem volt túl nagy hírverés akörül, hogy mi is itt vagyunk s mik vagyunk. Jobb, ha rejtőzünk, míg az emberiség még gyermek s nem készült fel rá. Hiszen mindig csak a háborún jár a fejük s ezt Magnus is bebizonyította.
- Nem, az első teljesen ártalmatlan – mondtam. – A másodikba lehet belehalni s aki túléli is függő lesz, olyanról pedig nem tudni, hogy valaki túlélte volna-e a harmadikat is, abba mindenki belehal. A kezelés során leszünk tényleg saját magunk, kik szívünk s lelkünk mélyén vagyunk. Időnként fájdalmas, igen. De azért, hogy magunk legyünk nem nagy ár. S mi megszoktuk, évezredek óta élünk ezzel, minket külön arra tenyésztettek ki, hogy túléljük a terrigen-ködöt. Még régen majdnem harmincezer évvel korábban, azóta élünk a Földön, jóval az emberi civilizáció előtt már léteztünk s technológiailag is igencsak fejlettek voltunk.
Kissé aggódva pillantottam rá.
- Csak lassan ráérünk s nem sietünk – mondtam.
- A testőrségem most sem tud magamra hagyni – feleltem kissé fáradtan. – Mintha itt a városban barmi bajom eshetne, főleg, hogy Lockjaw is itt van. A bátyám, Lord Gorgon túlzásba viszi az aggódást.
S végül visszatértünk az embertelenekhez, tudtam, hogy odafent a szárazföldiek nagyon keveset tudnak rólunk, vagy még csak a létezésünkről sincs tudomásuk, hiszen nem volt túl nagy hírverés akörül, hogy mi is itt vagyunk s mik vagyunk. Jobb, ha rejtőzünk, míg az emberiség még gyermek s nem készült fel rá. Hiszen mindig csak a háborún jár a fejük s ezt Magnus is bebizonyította.
- Nem, az első teljesen ártalmatlan – mondtam. – A másodikba lehet belehalni s aki túléli is függő lesz, olyanról pedig nem tudni, hogy valaki túlélte volna-e a harmadikat is, abba mindenki belehal. A kezelés során leszünk tényleg saját magunk, kik szívünk s lelkünk mélyén vagyunk. Időnként fájdalmas, igen. De azért, hogy magunk legyünk nem nagy ár. S mi megszoktuk, évezredek óta élünk ezzel, minket külön arra tenyésztettek ki, hogy túléljük a terrigen-ködöt. Még régen majdnem harmincezer évvel korábban, azóta élünk a Földön, jóval az emberi civilizáció előtt már léteztünk s technológiailag is igencsak fejlettek voltunk.
Kissé aggódva pillantottam rá.
- Csak lassan ráérünk s nem sietünk – mondtam.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Szer. 14 Szept. 2011, 21:31
- Rendben van. - Válaszoltam arra hogy nem kell sietni, végül is igaza van, ha már három hetet ígyis aludtam és az óceán mélyén vagyunk. Végül is mi történhetne?
- Ha önt ennyire zavarja hogy figyelik, miért nem szól a testőröknek hogy haggyák békén? Végül is az ön szava szent, nem? - Körbe nézek, nem nagyon látom azokat a bizonyos testőröket, mondjuk ez valószínűleg azért van mert nem tudom hogy kiket kéne keresni, de mondjuk ha látnám őket se csinálnék semmit, csak a kíváncsiság miatt nézelődök.
- terrigen köd? - Nézek kérdőn, elég ostobának érzem most magam, nem is ostobának, tudatlannak inkább.
- Ha egy kezelés után megvan a telljes hatás, akkor miért kell még egy, ha az már veszélyes? -
- Ha önt ennyire zavarja hogy figyelik, miért nem szól a testőröknek hogy haggyák békén? Végül is az ön szava szent, nem? - Körbe nézek, nem nagyon látom azokat a bizonyos testőröket, mondjuk ez valószínűleg azért van mert nem tudom hogy kiket kéne keresni, de mondjuk ha látnám őket se csinálnék semmit, csak a kíváncsiság miatt nézelődök.
- terrigen köd? - Nézek kérdőn, elég ostobának érzem most magam, nem is ostobának, tudatlannak inkább.
- Ha egy kezelés után megvan a telljes hatás, akkor miért kell még egy, ha az már veszélyes? -
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Csüt. 15 Szept. 2011, 10:59
Lágyan mosolyodtam el a felvetés után, megnéztem volna, hogyan is próbálom rendre utasítani Lord Gorgont, hogy felejtse el a testőrséget. Egy humoros műsornak is tökéletesen beillene, hiszen ebben nekem nem volt szavam. Az is kész csoda volt, hogy engedte, hogy Namor-ral kettesben s Lockjaw-val kijárjak a Főmágus toronyba.
- Nincs beleszólásom ebbe – mondtam. – A saját biztonságomról nem én rendelkezem, hanem Lord Gorgon, az ő szava a döntő, s semmivel sem tudom meggyőzni, hogy ne így legyen. Igazából hozzá vagyok szokva, születésem óta testőrök vesznek körbe. Csak néha fárasztó, hogy nem igen van magánélete.
A terrigen-köd kérdésre bólintottam, a mutánsok s emberek hozzá vannak szokva, hogy vele születik a mutációjuk, vagy csak érzelmi alapon tör elő, így valóban furcsa lehet, hogy nálunk közel sem így van.
- A terrigen kristály szublimálásával érjük el a köd vagy pára állapotot s azt lélegezzük be. A kristályokat meg tudom mutatni, erre – mutattam az egyik irányba. – Későbbi kezelés erősítheti a képességet s a külső jegyek erősödnek általa még jobban. Nálam esélyes lenne, hogy egy második kezelés után nem tudnék többé levegőt venni a felszínen s teljesen a tengerhez lennék kötve.
- Nincs beleszólásom ebbe – mondtam. – A saját biztonságomról nem én rendelkezem, hanem Lord Gorgon, az ő szava a döntő, s semmivel sem tudom meggyőzni, hogy ne így legyen. Igazából hozzá vagyok szokva, születésem óta testőrök vesznek körbe. Csak néha fárasztó, hogy nem igen van magánélete.
A terrigen-köd kérdésre bólintottam, a mutánsok s emberek hozzá vannak szokva, hogy vele születik a mutációjuk, vagy csak érzelmi alapon tör elő, így valóban furcsa lehet, hogy nálunk közel sem így van.
- A terrigen kristály szublimálásával érjük el a köd vagy pára állapotot s azt lélegezzük be. A kristályokat meg tudom mutatni, erre – mutattam az egyik irányba. – Későbbi kezelés erősítheti a képességet s a külső jegyek erősödnek általa még jobban. Nálam esélyes lenne, hogy egy második kezelés után nem tudnék többé levegőt venni a felszínen s teljesen a tengerhez lennék kötve.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Csüt. 15 Szept. 2011, 14:09
- Ó... Kellemetlen. - Majd ölbe teszem a kezeim.
~ Hát igen, a hatalom hátulütője a magánélet elvesztése. ~ Mikor a kristályokra esik a szó, és felajánlja hogy megmutatja, nos nem ajánlja mert már el is indult én meg hát itt a város közepén egyedül nem fogok maradni. Szóval követem, bár nehezen mennek a lépések, tartom a tempót, mint egy rendes katona, ennyit el kell viselni. Szinte azt se látni hogy fájna a dolog, néha egy egy kényszeres hunyorgás, de több jele nincsen, főleg hogy nagyon sok embertelen van itt, én meg más fajból származóan nem akarok gyengének tűnni.
- És önt csak ez tartja vissza a második kezeléstől? Hogy akkor az óceánban kell majd tartózkodnia? - Kérdem.
~ Hát igen, a hatalom hátulütője a magánélet elvesztése. ~ Mikor a kristályokra esik a szó, és felajánlja hogy megmutatja, nos nem ajánlja mert már el is indult én meg hát itt a város közepén egyedül nem fogok maradni. Szóval követem, bár nehezen mennek a lépések, tartom a tempót, mint egy rendes katona, ennyit el kell viselni. Szinte azt se látni hogy fájna a dolog, néha egy egy kényszeres hunyorgás, de több jele nincsen, főleg hogy nagyon sok embertelen van itt, én meg más fajból származóan nem akarok gyengének tűnni.
- És önt csak ez tartja vissza a második kezeléstől? Hogy akkor az óceánban kell majd tartózkodnia? - Kérdem.
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Csüt. 15 Szept. 2011, 16:36
A férfi szerencséjére a lábaim miatt én sem nagyon tudtam sietős léptekkel haladni, így azzal, hogy ő lassan haladt tökéletesen kiegészítettük egymást. Az uszonyszerű lábfejek nem könnyítették meg a dolgomat a szárazföldön, csak a tengerben. Az egyik közeli épülethez sétáltam el, ami igazából nem is volt épületnek mondható, hiszen csak egy jelzőértékű volt s a lejárat az alsó részekre.
- Óvatosan, lépcsők lesznek – mondtam.
Idebent sötét volt, de a lépcső alján már látszott a sárga fényben izzó kristályok sokasága s a gépek, amik belőlük nyerték ki a ködöt. A kérdésre megcsóváltam a fejemet.
- Nem – feleltem. – Szeretem a tengert s az óceánt, a szárazföldön való légzést is meg tudnám oldani. De mint mondtam függő lehetnék tőle s bele is halhatnék a kezelésbe. S nem mi döntünk a másodikról. A kormányunk, a tizenkét fős Genetikai Tanács az, ki eldönti a kérvényekre, hogy ki kaphatja meg a kezelést s ki nem. Végignézik a családfákat, orvosi vizsgálatok s minden ilyesmit. Nem vagyunk sokan, nem kockáztatnak s királyi, illetve a nemesi családokban a beltenyészet sem ritka, így a mi szervezetünk még a többi embertelenénél is gyengébb.
Mikor leértünk akkor mutattam körbe, hol több nagyobb gép is volt, mikbe egy-egy személy mehetett be.
- Ezek a kamrák, ezeket árasztják el a köddel – magyaráztam. – Nagyon kevés azon embertelenek száma, kik nagykorúságukkal nem élnek ezzel, hiszen a társadalom kasztrendszerű s a képességünk szerint sorolnak be minket kasztokba.
Lásd itt: https://2img.net/r/ihimizer/img401/3958/attilan6.jpg
//Majd a kalandra is írhatnál a Pokol Konyhájába//
- Óvatosan, lépcsők lesznek – mondtam.
Idebent sötét volt, de a lépcső alján már látszott a sárga fényben izzó kristályok sokasága s a gépek, amik belőlük nyerték ki a ködöt. A kérdésre megcsóváltam a fejemet.
- Nem – feleltem. – Szeretem a tengert s az óceánt, a szárazföldön való légzést is meg tudnám oldani. De mint mondtam függő lehetnék tőle s bele is halhatnék a kezelésbe. S nem mi döntünk a másodikról. A kormányunk, a tizenkét fős Genetikai Tanács az, ki eldönti a kérvényekre, hogy ki kaphatja meg a kezelést s ki nem. Végignézik a családfákat, orvosi vizsgálatok s minden ilyesmit. Nem vagyunk sokan, nem kockáztatnak s királyi, illetve a nemesi családokban a beltenyészet sem ritka, így a mi szervezetünk még a többi embertelenénél is gyengébb.
Mikor leértünk akkor mutattam körbe, hol több nagyobb gép is volt, mikbe egy-egy személy mehetett be.
- Ezek a kamrák, ezeket árasztják el a köddel – magyaráztam. – Nagyon kevés azon embertelenek száma, kik nagykorúságukkal nem élnek ezzel, hiszen a társadalom kasztrendszerű s a képességünk szerint sorolnak be minket kasztokba.
Lásd itt: https://2img.net/r/ihimizer/img401/3958/attilan6.jpg
//Majd a kalandra is írhatnál a Pokol Konyhájába//
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Sarah Csüt. 15 Szept. 2011, 18:29
Szerencsére nem volt nehéz tartani a tempót, sőt, úgy tűnik a lábai miatt ő sem lessz sprinter. Elérünk valami lépcsőházféleséget, ahol elég sötét van, gondolom az Attilaniak hozzá vannak szokva és jobban is látnak, de én nem, szóval kicsit hülyén megyek le a lépcsőn, nem vagyok túl biztos benne hogy merre lépek. De végül csak leérünk probléma nélkül és a látvány, nos majdnem eltátom a számat. Ilyesmit még nem láttam.
- Szabad? - Kérdem miközben rá mutatok az egyik gépre, s ha igen akkor közelebb lépek és megérintem, majd benézek.
- Kezelés alatt másra számítottam. - Mondom kicsit transzban, majd megfordulok és a kristályos szerkezeteket mérem végig.
- Lenyűgöző ez a hely. - Véletlen kicsúszott mondat, de nem baj.
- Beltenyészet? - Kérdem megkésve és meglepetten pislogva. - Nem akarok sértő lenni, de... Ez úgy hangzik mintha állatokról lenne szó. - Megvakarom az állam. - Mindenesetre is, miféle kasztok? -
- Szabad? - Kérdem miközben rá mutatok az egyik gépre, s ha igen akkor közelebb lépek és megérintem, majd benézek.
- Kezelés alatt másra számítottam. - Mondom kicsit transzban, majd megfordulok és a kristályos szerkezeteket mérem végig.
- Lenyűgöző ez a hely. - Véletlen kicsúszott mondat, de nem baj.
- Beltenyészet? - Kérdem megkésve és meglepetten pislogva. - Nem akarok sértő lenni, de... Ez úgy hangzik mintha állatokról lenne szó. - Megvakarom az állam. - Mindenesetre is, miféle kasztok? -
_________________
Reneszánsz: Sarah Storm + Jane és Fox, Mr. Smiley
VH: David Ethan, James Richards
Outsiders: Sarah Storm, Katherine Blackwood
x-diák: Gulyás Csilla
Sarah- 12. szint - 30 kredit
- Hozzászólások száma : 1524
Hozzászólások régi : 149
Korábbi szint/kredit : 2. szint - 6 kredit
Aktuális szint/kredit : 12. szint - 30 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Aug. 07.
Karakteradatok
Főkarakter: Sarah Storm
Főkari/multi: Főkarakter
Síkok:
Re: Attilan (Atlanti-óceán)
by Ko-Rel Csüt. 15 Szept. 2011, 21:48
Én magam is körbenéztem ezen a helyen, nem sűrűn szoktam lejönni ide, utoljára tényleg csak tizenöt évesen voltam lent, azaz jó tíz évvel ezelőtt. Noha eltelt azóta, több mint egy évszázad, számomra még mindig csak tíz év telt el. Száz esztendő, minek elmúlását örök életemben bánni fogok, leginkább miatta. Még mindig szörnyen hiányzott a legszörnyűbb az volt, hogy Namor-ban is időnként őt láttam viszont. A fiatal férfi szavaira kissé összerezzentem.
- Csak óvatosan – mondtam a kérdésre. – Egyszerre kell a megfelelő mennyiséget belélegezni, így nem lehet másként megoldani, mintsem egy gépben, mit orvosok figyelnek, hogyha valami gond adódna, akkor azonnal tudjanak segíteni.
Beltenyészet, lehet, hogy tényleg nem a legszebb szó, el kellett gondolkodnom, hogy mi is lehet a megfelelő, mivel helyettesíthetném.
- Nem tudok jobb szót rá angolul – mondtam kissé szabadkozva. – Az anyanyelvemen van rá jobb kifejezés, de arra nincs angol megfelelő s ezt találtam a leginkább ide illőnek. Vérfertőzés talán, ami jól illene ide. A népességünk alig százezer fő s ezt a létszámot tartja majdnem harmincezer éve. A tizenkét nemesi s a királyi család szinte csak egymással érintkezik s egymás köreiből választ párt magának.
S kaptam is a további kérdést.
- Három kaszt van az Embertelenek között, harcos, művész s a tudós – magyaráztam. – Minden kasztnak megvan a helye s mindegyik egyformán fontos. A képességek döntik el, hogy melyikbe kerülünk s életünk hátralevő részét abban is töltjük nem kerülünk át másikba.
- Csak óvatosan – mondtam a kérdésre. – Egyszerre kell a megfelelő mennyiséget belélegezni, így nem lehet másként megoldani, mintsem egy gépben, mit orvosok figyelnek, hogyha valami gond adódna, akkor azonnal tudjanak segíteni.
Beltenyészet, lehet, hogy tényleg nem a legszebb szó, el kellett gondolkodnom, hogy mi is lehet a megfelelő, mivel helyettesíthetném.
- Nem tudok jobb szót rá angolul – mondtam kissé szabadkozva. – Az anyanyelvemen van rá jobb kifejezés, de arra nincs angol megfelelő s ezt találtam a leginkább ide illőnek. Vérfertőzés talán, ami jól illene ide. A népességünk alig százezer fő s ezt a létszámot tartja majdnem harmincezer éve. A tizenkét nemesi s a királyi család szinte csak egymással érintkezik s egymás köreiből választ párt magának.
S kaptam is a további kérdést.
- Három kaszt van az Embertelenek között, harcos, művész s a tudós – magyaráztam. – Minden kasztnak megvan a helye s mindegyik egyformán fontos. A képességek döntik el, hogy melyikbe kerülünk s életünk hátralevő részét abban is töltjük nem kerülünk át másikba.
_________________
Reneszánsz/Outsiders: Ko-Rel, Zam-Rel, Nephthys Boltagon, Doria McKenzie-Boltagon, Melissa Boltagon/Medúza
Shi'ar kalandjutalom: Kallark (Gladiátor); 2210ből: Kallistrate Pherenike McKenzie-Boltagon; X-diák: Lilandra Neramani
Végtelen Háború: Zam-Rel, Namor McKenzie, Melissa Boltagon; Ultimate: Dr. Melissa McKenzie; AoA: Doria McKenzie-Boltagon
Egyéb karaktereim - Nefadar, Nefi, Fórumanyu
Ko-Rel- 11. szint - 25 kredit
- Hozzászólások száma : 1284
Hozzászólások régi : 804
Korábbi szint/kredit : 9. szint - 20 kredit
Aktuális szint/kredit : 13. szint - 35 kredit
Reputation : 0
Join date : 2011. Feb. 26.
Karakteradatok
Főkarakter: Thorhalla
Főkari/multi: Multi
Síkok: -
1 / 3 oldal • 1, 2, 3
Similar topics» Atlantisz (Atlanti-óceán)
» Északi Atlanti-Óceán
» Új-Atlantisz (Atlanti-óceán)
» II/1. Attilan
» Attilan
» Északi Atlanti-Óceán
» Új-Atlantisz (Atlanti-óceán)
» II/1. Attilan
» Attilan
X-Men Reneszánsz :: Alternatív síkok :: Inaktív síkok :: A Végtelen Háború világa :: Egyéb területek
1 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.