Utcák

Sogan megjegyzésének Sol nem tudott ellenállni, elvégre olyan igaz volt és őszinte. - De az aszteroida mezők annyira királyak! Azok nélkül unalmas lenne pilótának lenni... - kiabálja vissza neki magabiztosan és határozottan. Nem is a mi zeltron kapitányunk lett volna, ha nem így vélekedne egy veszélyes dologról. Végül egy-két gombnyomás és máris a hiperűrben találta magát a legénység, ezután nem sokkal pedig a Nar Shaddaara szándékoztak leszállni. A dokkolást követően elvégzett egy gyors ellenőrzést, a hajót és a felszereléseit illetően, majd elindult a jármű kijárata felé. - Végállomás, leszállás! - tör ki belőle harsányan, majd kinyitja az ajtót és miután mindenki a maga tempójában megjelent és leszállt, bezárta a drágaságot. Közben keze a komlink és a holoprojector között cikázott, ugyanis egy újabb hirdetést szeretett volna feltölteni a holonetre. Az álomcsapata még egyáltalán nem készült el, szüksége volt még tagokra, ezen a bolygón pedig szinte biztos, hogy találni is fog még valakit, aki képességeivel kibővíti a banda lehetőségeit. A holonetes hirdetésen megadta a csapat nevét, a saját nevét, magáról egy képet és még egy-két szükséges információt - például, hogy jelenleg a bolygón tartózkodnak - majd elégedetten fel is töltötte ezeket a legközelebbi terminálnál. - Nos, a legjobb talán az lesz, ha együtt maradunk. - fordul végül vissza a csapat felé. - Menjünk végig a legtöbb droidkereskedésen, esetleg egy-két kantinba betekintve, aztán ha látunk egy jó lehetőséget, akkor lecsapunk rá. A módszerek nem érdekelnek, de még ma estig szerezzük meg azt a három droidfajtát, hogy aztán velük együtt mehessünk a következő bulis küldetésünkre! Természetesen a mai nap folyamán szórakozni is ér.. - kacsint Zoira, akit szinte már ismert annyira, hogy a kantin lesz számára a legjobb lehetőség, de Sogan sem vetette meg az ilyesfajta helyeket. Legalábbis... kevésbé utálta őket, ahogyan ő mondaná. Ezzel együtt meg is indult a kikötőből kifelé, a csapatot megpróbálva egy helyen tartani. Reménykedett abban, hogy nem kószál el senki, mert ezen a helyen sokkal biztonságosabb, ha közösen mászkálnak mindenhova. Itt mindig az nyer, aki erősebb és aki gyorsabb és hát... ők együtt voltak a legerősebbek és a leggyorsabbak. Ebből kifolyólag akármibe is fognak a mai nap folyamán beleütközni, ők fognak győztesként kimászni belőle. Ez a dolog pedig minél többen lesznek a csapatban, annál egyszerűbb lesz. Ha szerencséjük van, ma nem csak három droiddal, de még egy új csapattaggal is bővülni fog Sol's Crew legénysége. Legalábbis Sol minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy így legyen.

---

Sogan még javában pakolja a cuccait, mikor a hajó hiperűrbe lép. Sogan alaposan karbantartja a fegyvereit és mindet magával is hozza, mert tudja, hogy szüksége lehet rá, egy ilyen veszélyes helyen, mint Nar Shaddaa. Leginkább azért aggasztja a dolog, mert aki el tud vegyülni, azzal általában nem kezdenek ki a többiek, viszont úgy vélekedik, hogy az elvegyülés nem fog menni a többieknek, főleg nem Solnak, aki feltűnési viszketegségben szenved Sogan szerint. Nem sokára Sol éles hangja szakítja a hajtóművek berregését. Így hát Sogan el is indul, hogy elhagyhassa ezt a repülő fémdobozt. Félúton még visszaszól Solnak Sogan.
- Csak magadra ne csukd az ajtót.
Elmosolyodik a poénon, majd tovább halad. Majd ismét először csak bólogat Sol szavaira, majd jobban kifejti saját gondolatait is. Hiszen miért is tartaná magában, ha már egyszer elmondhatja.
- Egyet értek, csak próbáljatok meg kicsit elvegyülni, mert egy egész kantint nem tudok leverni, még ha 8 kezem lenne akkor se. Viszont jobb lenne minél hamarabb hozzájutni azokhoz a droidokhoz.
Követi a többieket, s ha egy-egy unszimpatikus kinézetű egyén mellett haladnak el, Sogan izmait feszegetve és hasonló dolgokkal, próbál ráijeszteni az illetőkre.

---

Zoikar és Sogan az elvegyülésről beszélnek. Egyik támogatja, míg a másik teljesen feleslegesnek tartja. Sol ezzel valamilyen szinten egyet tud érteni, amit a következő sorokban ki is fejt. - Én nem az elvegyülésre születtem.. én arra születtem, hogy kitűnjek a tömegből és elkápráztassam a ragyogásommal az unalmas alvilági népséget! - ugrik fel magasan, hogy ezzel még több hívatlan szempárt vonjon magára. - ...és éppen ezért... Sogan... védd meg a hátsónkat. - veregeti hátba a nagy monstrumot egy kacsintással megspékelve. Zoinak teljesen igaza volt abban, hogy ők egy olyan csapat akiknek esélye sincs beolvadni az átlagos csempészek közé. Olyan erős egyéniségek, hogy már a puszta létezésükért is szívesen beléjük kötne bárki. Viszont talán So erőfeszítései elegendőek lesznek ahhoz, hogy azért mégis elkerüljék őket, vagy legalábbis a többség ne kössön beléjük. Amennyiben sikerül is ez nekik, Sol első úticélja az első droidkereskedés, amibe a tömegen keresztül áttörve magát hamar be is robban. Kíváncsiságtól csillogó szemekkel elemzi a környezetét, minden egyes darabon elidőzve egy-két másodpercig. - Unalmas... régi... rozsdás... ijesztő... - sorolgatja a véleményeit az előtte elterülő vasakról, amit az eladó nem igazán szívlel, ám amikor éppen ki akarná őket tessékelni az épületből, a zeltron fiú boldogan ugrik fel ismét, mutatóujjával egy különleges darab felé mutogatva. - Tökéletes! Gyönyörű! Elképesztő! Azt kérem! Megvesszük! - szemét - és most már ujjait is - egy rózsaszín R2C1 asztrodroidon legeltette. Szerelem volt első látásra, esély sem volt arra, hogy bárki is lebeszélhesse róla. Alapvetően szakvéleményt kérne Zoikartól, de a közte és a droid közti vonzalom oly erősnek bizonyult, hogy már ezt sem tartotta fontosnak. Az R2-es szériáról amúgy is nagyon sok jót hallott, így talán nem csak a külleme, de még a teljesítménye is megfelelő lesz a csapat számára. - Mennyibe kerül? - ront rá azonnal az eladóra, miközben kezében elkezdi számolgatni a krediteket. - 1500. Nincs alku. - a jedit nem érdekelte az alku, csak az, hogy minél előbb a kezében tarthassa a csodaszép szerzeményét. A pénzt az eladó kezébe nyomva fordult sarkon és kapta fel a kis droidot. - Na, részemről végeztünk. Ti még vesztek valamit? - kérdezi hatalmas mosollyal az arcán, hiszen a nagy lelkesedés közben teljesen el is feledkezett a szükséges HK és orvosi droidokról, bár talán a csapat lesz annyira találékony, hogy vagy itt a boltban, vagy egy kocsmában összeszedjék őket. Kérdés, hogy inkább pénzt költenének rá, vagy inkább elnyernék őket egy játék során. Ezeket már rájuk bízta, azért mégse ő csinálja az összes munkát. Hát... elvégre ő a kapitány! Vagymi...

---

Az elvegyüléssel kapcsolatos gondolatokra csak hümmög először, majd ismét szóvá is teszi saját gondolatait.
- Bár az izompacsirta kifejezés nagyon hízelgő és még akár igazad is lehet Zoi, azért kicsit fogjátok vissza magatokat.
Sol felé fordiul, akihez kissé indulatosabban szól, mint az előbb Zoihoz. Mindeközben szúrósan mered is a kapitányra, hátha sikerül egy kis nyomást gyakorolni rá. Végtére is bízik benne, hogy egyikük sem akar innen darabokban távozni.
- Csak nehogy kiégj a nagy ragyogás közepette Sol! Igyekszem megvédeni attól, hogy ne lyukasszanak ki, de ha mások előtt riszálod a valagad, akkor nem ígérhetek semmi!
Egy dacos hümmögés után, be is fejezi, s csendben halad tovább a csapattal. A csapat hamar be is tér az első droid kereskedésbe, ahol Sol hamar el is kezdi kiselejtezni a jobbnál jobb droidokat. Sogan a legtöbbször csak értetlenkedve mormog az orra alatt, mert igencsak jó droidról mond le, igencsak hamar. Sogan szeme sarkából figyeli az eladót, aki percről percre egyre türelmetlenebbnek tűnik. Végül a végső választásnál teljesen elképed a négykarú férfi.
- Micsoda!? Ez a rusnyaság?! Még csak garancia sincs hozzá, bár nem csodálkozom, hogy nem akarják visszavenni.
Sogan látja, amint az eladó elégedetten dörzsöli a tenyerét, miként megkapja az 1500 kreditet. Nagyon dühíti is ez az egész a négykarút, de mivel Sol vétójoggal rendelkezik, így hiába is rikácsolna.
- Pont ilyen idiótákra várt, akik megveszik ezt a szemetet.
Dörmögi még Sogan, mert rendkívül feldühítette ez az egész rózsaszín R2-es droid vásárlás. Reménykedik benne, hogy legalább a belső áramkörei rendben lesznek és nem dobtak ki fölösleges kreditet a szemétledobón.
- Hát hogyne! Arról volt szó, hogy veszünk egy HK droidot is!
Förmed rá a boldog zeltronra, ami még az egész rózsaszín R2-nek a hatása. Viszont a boltban hiába is figyelte, sehol sem látott HK-es droidot, csak alkatrészeket. Viszont eszébe  jut, hogy az egyik profi szerencsejátékos, éppen egy ilyen droiddal védelmezi magát. Talán azt meg tudnák szerezni, ha másként nem is, akkor Sogan megpróbálkozik elnyerni tőle Szabakkban. Régen gyakran játszott, mikor még fejvadászként tengette életét, de Zoival is gyakran játszanak, s gyakran már egész mesteri fokozatra is feltolják a játszma határait, ezért is bátorkodik megpróbálkozni Sogan ezzel az ötlettel.
- Menjünk a kantinába, ismerek ott egy fazont, talán tőle kaphatunk egyet. Ő egy... jóbarátom.

---

A csapat úgy döntött, hogy nincs szükség a többi felsorakoztatott droidra, Sol pedig ezt egyáltalán nem ellenezte. Ők inkább egy másik módszert választottak a pénzkiadás helyett, amit valamilyen szinten meg is tud érteni, így hát megindult az első kocsma felé, amit meglátott a kereskedés elhagyása után. Az ajtóhoz közeledve már felcsendült a megszokott dallam, melyet az ilyesfajta helyeken hallhat az erre járó. A zeltron fiú intett a többieknek, hogy foglalják el magukat, valószínűleg úgyis együtt fogják kihívni Sogan ismerősét, szóval nincsen most szükségük a jedi segítségére és útmutatására. Éppen ezért is vette célba a kis droiddal a bárpultot, majd helyet foglalt az egyik széken. - Két wookie nyálat ide! - rendeli is meg a fogyasztását a következő öt percre, hiszen zeltronként sokkal jobban bírja az alkoholt, mint az átlag. Közben az új szerzeményét csodálja, a komlinkjét nézegeti és szemezget pár jó fogásnak tűnő csempész és fejvadász férfival. Persze próbálja nem túlzásba vinni, hiszen ezért gyakran szokott kapni és most még a közelében sincs a személyi testőre, hogy ki tudja magyarázni a helyzetet az ökleivel. A mellette lévő szék teljesen üres és még csak a közelében sem áll senki, szóval ha valaki úgyis szemet vet rá, hát... itt a lehetőség. Nem tudja még, hogy a ma esti ágypartnerével vagy a leendő csapattársával fogja majd összehozni a Sors, de ő mind a két lehetőséget teljes mértékben díjazná. Bár gyakran úgy viselkedik, mint egy hiperaktív kisfiú, ennek ellenére mégis egy felnőtt - úgymond kifejlett - zeltronról van szó, akinek azért megvannak a maga igényei. A csapattársai sajnos nem díjazzák az ilyesfajta közeledéseit, habár Sogannak a négy kezével gyakran szokott ábrándozni. Ezt persze a legszigorúbb titokban, hiszen a codru-ji ha megtudná, Sol nem sokáig élne. Zoikar pedig... hát a fiatal lányokra valamiért sohasem bukott. Talán majd ha egy szép kerekded nővé cseperedik, akkor újragondolja a lehetőségeit, de addig szóba sem jöhet nála. Mondjuk nem is ajánlott kapitányként a legénységgel kufircolni, hiszen egy nem kívánatos összeveszés nagyban gyengítheti a csapatmorált. Sol viszont ezt akarná a legkevésbé, hiszen így is nehéz néha elfogadható szinte emelni. Ha nincs szó pénzről, alkoholról vagy kocsmáról akkor már nem is érdekes nekik semmi. Ezzel csak az a legnagyobb bökkenő... hogy a jedi is pont ugyanezeket az elveket vallja, szóval lehet mondani, hogy az alma nem esett messze a fájától... vagy valami ilyesmi.

---

Hallhatóan Sogan és Zoi egyetértenek a szokatlan külsejű droid indokolatlan megvásárlásán. Bár Zoi látszólag nem akadt ki annyira a dolgot, Sogannak mégis szóvá teszi a dolgot.
- Persze, hogy a színe miatt! Az esküvő után már jönnek is porontyok.
Sogan hahotázásba kezd Zoi poénján, annak ellenére, hogy még mindig nagyon dühös az eset miatt. Persze egyáltalán nem sajnálná, ha valami miatt tönkremenne véglegesen, talán csak a pénzt hiányolná, amit a droidért adtak. Végül, ahogy Sogan felajánlotta a dolgot, meg is érkeznek a legközelebbi kantinába, hogy elnyerjék a HK droidot jelenlegi gazdájától. Sogan nagyon jól tudja, hogy a HK miféle csodákra képes, de valószínűleg Zoi is tisztában van vele, hogy mennyire veszélyes az a droid. A hely teljesen szokványos és Sogan egészen jó érzések fogják el, hiszen régen sokszor megfordult efféle helyeken és nagyon élvezte a dolgot, de a mostani feladatai miatt nem sokszor tudnak eljutni ilyen kellemes helyekre. Sol szerencsére most külön válik tőlük, így nem fog lábatlankodni a játszma során és nem idegesíti fel Sogant továbbá nem zökkenti ki a játékmenetből. Sogan elég magas, így jól belátja az egész helyet, párszor körbenéz, majd megpillantja a keresett személyt, aki mögött ott áll a HK droid.
- Gyere Zoi! Már látom a célpontot. Figyelmeztetlek, hogy elég nagy játékos, szóval úgy hiszem mi ketten jól fogunk szórakozni.
Szája szélére egy kis mosoly ül ki. Gyorsan haladnak a tömeg közt, mert akit szükséges, azt Sogan kérdés nélkül arrébb lök. Az asztalnál meg is pillanthatják a játékosokat és Zoi számára is egyértelmű lehet ki az a játékos, akitől el kell nyerniük a droidját. Természetesen nem a protokoll droidot, hanem a HK-t.  Az asztalnál éppen a párosnak háttal ül a bothan játékos, akik híresen furfangosak, így talán egyáltalán nem meglepő, hogy egy profi játékosról van szó. Figyeli a játékot, majd amint vége a körnek, néhányan dühöngve távoznak a játékból, hiszen Nykuhr, mert így hívták a bothant, minden pénzüket elnyerte.
- Beszállunk!
Közben le is ül egy üres helyre a négykarú és int Zoinak, hogy ő is tegye ugyanezt. Ha mindenki felkészült és berakták a téteket, akkor kezdődik is a játék.
Sogan szeretne minél nagyobb téteket betenni, hogy a végére hárman vagy csak ketten maradjanak, hogy nagyobb tétet kérhessenek a bothantól. Tudja, hogy ez egy kockázatos játék lesz,de szükségük van arra a robotra és bízik benne, hogy egyikük sikerrel fog járni és legyőzik ellenfelüket.

Kép:

---

Nem kellett sokáig várnia, hiszen éppen a második kört húzta le és a társasága már meg is érkezett. Érezte az Erőben – vagy csak az ösztönei súgták – hogy érdeklődni fog valaki a tagfelvétellel kapcsolatban, azonban azt nem sejtette, hogy az érdeklődő egy szép chiss hajadon lesz. Bár küllemét nagyban visszafogja az öltözködésével, Sol kitűnő szeme a férfias ruhák alatt is megtalálja benne a gyönyörű nőt. Ezt persze egy hatalmas mosolyon kívül nem jelzi az idegennek, nem lenne bölcs lépés így első alkalommal. Helyette inkább a kezét nyújtja a chiss felé és szemét kissé összehúzza, mosolyát visszafogja. – Eltalálta, Cyara. – ízlelgeti a nevet, amelyet most ismert meg, majd rendel egy harmadik kört is, melynek egyik részét az új társaságának szánja. – Egyből bele a közepébe? Előtte legalább igyon velem valamit, én állom. – hívja meg egy kacsintással megspékelve elvégre, ha érdekli a Sol’s Crew, minden bizonnyal nincs sok kredit a zsebében. Az ital megérkezése után koccintásra invitálja a nőt, majd egyből lehúzza a folyadékot. Kellemes nyögés követi a nyelést, melyet az anyag maró hatásának szánt. Ezután ismét Cyara felé fordul, majd belekezd az ismerkedésbe. – Ahhoz, hogy tudjak valamit ajánlani, tudnom kell, hogy pontosan kinek is ajánlom. Semmi személyes dolog nem érdekel – egyelőre – azonban kérem, ossza meg velem a képzettségeit, képességeit. Fontos tudnom, hogy hasznos lenne-e a csapatom számára. Amennyiben igen, azután rátérhetünk a dolgok üzleti részére. – bár ez a stílus nem várható a zeltrontól, be kell látni, hogy néha neki is van ilyen oldala. Nem akarja elijeszteni a hiperaktivitásával az új leendő tagot, majd ha igent mondott és már minden biztos, csak akkor mutatja majd ki a foga fehérjét. Szereti amúgy is egyből beledobni az embereit a mélyvízbe. Ilyenkor tudhatja meg róluk a legtöbb információt, hiszen a szokatlan helyzetekben mindenki csak úgy tud viselkedni, ahogyan tőle telik. Nincs semmiféle színjáték, semmiféle átverés. Csak a színtiszta igazság. Ez persze majd csak később következik, egyelőre igyekszik minél több hasznos információt megtudni a chiss nő adottságairól. Annyi biztos, hogy jelenleg egy szanitécnek örülne a legjobban. Ha rendelkezik ilyesfajta jártassággal, az biztos, hogy zöld utat kaphat a csapat hajójára. Legalábbis Sol részéről biztosan, a többiek hozzáállását pedig majd moderálja. Ahogyan mindig.

---

Sogan nem nagyon érti Zoi miről is beszél, hiszen ez már egy olyan szint, amivel Sogan szociális képességei nem érnek fel. Így nagyon érdemlegeset nem is válaszol erre a dologra.
- He? Na mindegy.
Szépen le is ülnök az asztalhoz, eddig minden rendben is halad, bár Sogan látja, hogy Zoi egyáltalán nem olyan izgatott ő maga, de azért reméli, hogy számíthat rá a játék során, hiszen egyiküknek muszáj lesz legyőznie a furfangos vagy csak éppen csaló bothant. Sogan nagyon jól tudja, hogy nem lesz egyszerű feladat, s mivel nem is az ésszerű megoldás híve, nem túlzottan örül, hogy taktikus módon kell legyőznie ellenfelét, bár régen gyakran kellett célpontjai ellen taktikát kitalálni, de mostanában, hacsak Sol nem bízza rá egy küldetés megtervezését, akkor egyáltalán nem is tervez semmit sem előre. Legalábbis túlságosan előre, hiszen akkor nem lehet megdönteni a tervet, ha eleve nincs is. Sogan bele is merül nagyon a játékba, s folyamatosan mennek a körök, cserélődnek a nyereségek,de úgy tűnik, hogy eddig hármójukon kívül mások nem sokszor nyertek. A játékosok száma egyre csökken, s talán már a bothan is sejti, hogy mire készül a négykarú és Zoi. Sejtheti, hogy egy nagyobb lélegzetvételű játszmára hajtanak és a tétek előbb vagy utóbb igencsak nagyok lesznek. Sogan a játék során folyamatosan figyeli a bothant, legfőképp azért, hogy idegesítse és kizökkentse a játékba, de azért is, hogy lássa, hogy csal-e vagy sem. Mindeközben néha Zoira is pillant, így lehet, hogy pont akkor húzza elő a rejtett lapját a bothan, nem lehet biztosan tudni. Egyelőre nem áll veszteségesen egyik fél se, főleg, hogy Sogan és Zoi egy kasszával játszanak, szóval így véve, még igencsak nyereségesek is.
- Nykuhr! Áruld el, hogy nyerted-e azt a HK droidot! - kéri fel Sogan a bothant, hogy kicsit képbe legyenek a dolgokkal, meg nem szeretne egy selejtes egységet szerezni. Na meg, hogy ne legyen olyan unalmas és csendes a játék.
- Mondhatni igen. A pénzből vettem, amit a hozzátok hasonló naiv játékosoktól nyertem el. Azt hitték esélyesek, de a végén kiderült, hogy mégsem voltak olyan jók, mint hitték. Nagy kár, hogy veletek is ugyanez lesz a helyzet.- igyekszik felborzolni a kedélyeket a bothan, valószínűleg nem elriasztás céljából, hanem rájött, hogy ezzel veheti rá legjobban Sogant, hogy játékba maradjon és ha ez a célja, akkor sikerrel is járt.
- Az a nagy különbség, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint a többiek. MI nyerni fogunk! Te pedig a többi naiv játékos sorsára jutsz! - vág vissza az igencsak felpaprikázott Sogan, azért próbálta fékezni a nyelvét, mert ennél sokkal cifrábbakat is mondhatna, de nem akarja elriasztani a Bothant.
- Furcsa, hogy mind ugyanezt mondták. Egyébként, mint keres errefelé egy ilyen szép, fiatal lány? Mit szólnál hozzá, ha közelebbről is megismerkednénk miután lealáztam négykarú barátunk. - intézi szavait a Bothan Zoihoz, próbálkozik befűzni a lányt, s látszólag nem is zavarja a kor különbség, de az is megeshet, hogy szintén csak Sogant akarja idegesíteni.
- Nem hiszem, hogy az efféle mézesszájú, enyveskezű kártyaforgató, szőrös kémfajzatra bukna az a fiatal lány. Nem igaz? - szól végül Zoihoz, hogy erősítse meg Sogan állítását, persze, ha nem teszi, akkor Sogan ismét elég morcos lesz.
- Vigyázz a szádra codru-ji! Elfelejted, hogy bármikor lepuffanthatlak vagy akár a HK is és gondolom nem örülnél, ha kifosztanák a hulládat, viszont az ittlévők már annál inkább, ráadásul, az itteniek inkább mellém állnának, mint melléd, szóval most úgy teszek, mintha meg sem hallottam volna az előbbit. - inti figyelemre a bothan Sogant, amivel mondhatni sikerrel is jár, mert Sogan is nagyon jól tudja, hogy mennyire veszélyes ez a hely és nem szeretne tűzharcba keveredne, mert valószínűleg nem jönni ki élve.

---