Erdők

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

Rhirt egyedül tért vissza az irányító központba, a két droid közben szólt, hogy az altiszt rosszul lett, így a gyengélkedőre szállítják, hogy aztán ott ellássák és jobban megvizsgálhassák (jobban lesz, ha Svarog visszatér).

Ezek után a hadnagy az irányítóban utána nézett, hogy hány személyt tud nélkülözni. A számok siralmasak voltak, de annyira nem is meglepő. A bázis még csak épült, a katonai személyzet jelentős részét még nem helyezték ki.

Éppen ezért most, hogy egy őrmester és az altiszt is kiesett és a két sith sem volt itt, senkit se lehetett nélkülözni. Saját magának kell tennie valamit, ha akar, vagy pedig kérvényezni egy másik bázisról, de az órákba, vagy napokba is beletelhet mire megérkezik az extra segítség.

Ami a kutaszt illette, ez a terep nem kifejezetten volt neki való, mert elég nagydarab volt, az erdőben nem igen tudott közlekedni, maximum a fák felett és a nyíltabb területen tudott lejjebb ereszkedni. Ami talán jól, hogyha saját maga megy, akkor viszont tudta valakire hagyni a bázist, mert voltak páran az irányítóban, főleg kommunikációs tisztek, akik tudtak helyette felügyelni, ha kellett.

---

Grei egy kicsit füstölgött azon, hogy Such sokkal izgalmasabb dolgokat talált, mint ő maga, majd úgy dönt, hogy a liftben megnézi a gombokat, hátha talál valamit ott. Valószínűleg nem túl meglepő módon a földszint volt a legtöbbször használva.

Azért sem lehetett furcsa, hiszen a legjobb tudomásuk szerint azon a szinten volt az egyetlen kijárat, így mindenkinek arra kellett távoznia. Ezek szerint pedig nem maradt más hátra, mintsem a 29. emelet, ami eggyel az övé alatt volt.

A lift ment néhány pillanatot és megállt és az ajtó kinyílt. Itt is meleg volt, ami a magasságot nézve és azt, hogy eggyel feljebb a ventillátorok nem működtek, nem volt csoda. A legfelső emelethez hasonlóan itt is főleg gépek voltak, olyan hűtőberendezések, amik a teljes bázisra rá voltak kötve, de ezek sem működtek.

Bent a gépteremben, ahol ezek a gépek voltak talált még néhány másik terminált is, amik nem hűtőberendezések voltak, hanem szervergépek. Jelenleg kikapcsolt állapotban voltak, de volt minimális energia a bázison, így elképzelhető volt, hogy ezek is bekapcsolhatóak.

---

Such nekilátott a datapadon lekérni az alaprajzot szintre lebontva, mindezt megtudja tenni, bár helyenként sérült volt a fájl. A saját szintjén egy nagyobb alagút vezetet befelé, ami több kisebbre ágazott. Ezek elég kicsik voltak, hogy maximum két ember férjen el egymás mellett. Így nem igazán volt ezen a csarnokon kívül érdemes hely.

Láthatta ezek után, hogy hét olyan helység/szint van az épületen belül, ami kellően nagy volt ahhoz, amit ő maga elképzelt. Az egész komplexum összesen 61 emeletes volt – a 61. a földszint – azaz 30 felfelé és 30 lefelé. Minden 10. szinten volt nagyobb hely.

Azaz a földszinten, a 10.-n, 20-n, 30-n felfelé. Ezen kívül a -10-, -20 és -30 lefelé. A másik tanítvány a 30-n volt, ahol a klíma volt a sok testtel, azaz ott nem volt semmi. Saját maga pedig a -30-n volt és átnézte ezt a helyet.

Maradt a +/- 20, +/-10 és a földszint, amit még lehetett. Amit még látott, hogy a +/- 10. szint és a földszint mélyebbre volt ásva, mint a többi és beljebb, mélyen a hegy belsejében ezt a három szintet még összekötötte egy lift és egy hatalmas silo szerű épület is volt ott – pont itt volt sérült a tervrajz – bár nem fegyver silónak tűnt, hanem inkább valamilyen hegymélyi bunkernak.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

Rhirt-nek nem kellett messzire mennie a kommunikációs tisztekhez, hiszen ők is ott voltak bent a központi épületben, az irányító helységben, ahol ő maga is. Amint tájékoztatta őket, ők hűvös profizmussal vették ezt tudomásul.

Ketten voltak, csak némán tisztelegtek Rhirt irányába és annyit mondtak, hogy „Értettem uram!”. Ezek után vissza is tértek a munkához, amivel eddig is foglalkoztak. A hadnagy eltudott menni oda, ahol a bikereket tartják és el tudott venni egyet.

Mivel ő volt a parancsok, annyi volt a dolga, hogy beírta a rendszerbe, hogy kivette és ennyi, már vihette is. Másoknak azért ennél több kellett, például engedély, de neki nem. A parancsa értelmében figyelik majd, hogy visszajön-e a cilinder és a kutasz is a bázis felett lebeg majd.

Saját maga eltudta hagyni a bázist és arra az ellenőrző pontra ment, ahonnan legutoljára jönnie kellett volna. Egy kisebb egyszerű épült volt a két sziklafal között, illetve egy sugársorompó, ami csak a megfelelő kódra kapcsol ki.

Ekörül mindenhol sziklásabb hely volt agyagos talajjal, ahol nagyon nem is lehetett járművel közlekedni, gyalog meg életveszély. Mivel most is esett az eső, így a két katona egészen addig bent ült az ellenőrző állomáson, amíg meg nem látták, hogy a hadnagy érkezett.

Ekkor mind a ketten előjöttek esőkabát volt rajtuk és megálltak szalutálva nem messze Rhirt-től.
- Minek köszönhetjük a látogatását uram?! – kérdezték egyszerre.

---

Grei gyorsan megnézte a gépeket, amik ott vannak fent. Hamar megállapíthatta, hogy a gépek/terminálok láthatóan jó állapotban vannak, csak porosak, ami nem túl meglepő. A legnagyobb gond az energia hiánya volt, hogy abból volt kevés.

De mivel szerencsére értett mindehhez, így ezt is egészen könnyedén ki tudta küszöbölni, azaz a többi gépet kellett lekapcsolnia. A többség igazából monitorozó gép volt, kamerákat üzemeltetett még mindig, illetve a fúrógépeket ellenőrizte.

Volt, ami a liftet kezelte, ez bizonyára bekapcsolva marad, ahogyan még a levegő keringetéséért is volt, ami felelt. Szóval, amint ki lettek a nem szükséges gépek kapcsolva, akkor neki látott annak, hogy a terminálokat lehelje életre.

Valóban kellett egy-két erősebb rúgás is a terminálba, amit próbált bekapcsolni, de végül is sikerült. Igaz csak csökkentett módban indult el, de legalább elindult. Miután a dolgok betöltöttek láthatta Grei, hogy főleg adatok azok, amik bejöttek. A legtöbb logisztikai, de voltak munkások listája, vagy épp tervrajzok, alaprajzok is.

---

Such eltudta küldeni az üzenetet és úgy döntött, hogy a lehető leggyorsabb úton megy fel arra a részre, amit talált. Ezáltal vissza kellett mennie a lifthez, amit könnyedén megtudott tenni, utána pedig fel a -10-re.

Amint a lift elindult hirtelen rossz érzés kerítette a hatalmába, hogy nem, nem kellene odamennie. Ennek ellenére már úton volt és a lift hamarosan meg is állt a megfelelő szinten. Az ajtó pedig kinyílt.

Itt is hasonló romos, poros, elhagyatott állapotú részt talált. A felépítés, mint korábban látta hasonló volt. Öltözők, pihenők, ellenőrzőpont és iroda az egész elején. Amint ezen átért egyenesen tudott ahhoz az ajtóhoz menni, amelyik tovább vezette a belső silóhoz.

Amint átért az ajtón egy zsiliphez ért, ezt csak akkor tudta kinyitni, hogyha maga mögött bezárta az ajtót. Ekkor nyomáskiegyenlítés zajlott és valamiért fertőtlenítés. Bár nem volt teljes, csak némi fertőtlenítő jött le a plafonból, szárító levegő egyáltalán nem.

Ezen folyamat után kinyílt a zsilip ajtaja és egy nagyon hosszú folyosó szakasz következett. Itt az ablakok üvegből voltak, látszottak azok a helyek, ahol bányásznak, azok a járatok egy része és gépek. A folyosó maga nagyjából 3 méter magas és ugyanilyen széles lehetett.

Itt nem volt port, ez olyan volt, mintha pár perce is használták volna. A folyosó végén az ajtó előtt pedig egy becsületőr állt és várakozott, deaktivált fénylándzsával, miközben a lándzsára támaszkodott.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

A két férfi arcára döbbenet ült ki, amikor Rhirt az őrmesterről faggatta őket. mondaniuk sem kellett igazából semmit, látszott rajtuk, hogy fogalmuk sincs, hogy miről beszél a felettesük. Azért kellett jó néhány másodperc, hogy az egyik, vagy a másik képes legyen megszólalni.

- Nem láttuk őt uram – mondta. – Az őrmestert hajnalban láttuk mielőtt leváltottuk volna a másik két közlegényt itt. Épp a sajátjaival volt. De erre nem jött, nem is hiszem, hogy lett volna dolga. Csak a helyiek egyik városa van nem mesze ide tovább az úton uram…

Néhány pillanatra elgondolkodtak, majd ezúttal a másik szólalt meg.
- De ami azt illeti, az ön által említett időpontban uram a sugársorompó kinyílt, ami csak megfelelő kódcilinderre teszi. De nem láttunk semmit, megnézem, hogy kié lehet.

Ezzel megfordult és visszament a boxba, ahol eddig voltak és ellenőrizte az adatokat. Még tanácstalanabbul jött ki, alig fél perc múlva.
- Én ezt nem értem uram… az adatok szerint az őrmester kódcilindere nyitotta ki a sugársorompót, de annak nincs nyoma, hogy tovább haladt volna bárki is…

Rhirt tudja, hogy a közelben levő város egy nagyobb, ahol, ha valaki akar, akkor könnyedén tud járművet szerezni ahhoz, hogy eljusson a fővárosba, vagy a bolygó bármely pontjára, ha akar.

---

Grei ugyanazt tette, amit nem is olyan régen, alig tíz perccel ezelőtt Such is. Azaz lekérte a tervrajzot. Az alaprajzot szintre lebontva kapja meg, bár helyenként sérült volt a fájl. Amit látott egyből, hogy a legalsó szinten egy nagyobb alagút vezetet befelé az első csarnok után, ami több kisebbre ágazott. Ezek elég kicsik voltak, hogy maximum két ember férjen el egymás mellett. Így nem igazán volt ezen a csarnokon kívül érdemes hely ott lent, nem csoda, hogy Such is otthagyta.

Láthatta ezek után, hogy hét olyan helység/szint van az épületen belül, ami kellően nagy volt ahhoz, hogy ott a Rettegés Mesterei meghúzhatták magukat. Az egész komplexum összesen 61 emeletes volt – a 61. a földszint – azaz 30 felfelé és 30 lefelé. Minden 10. szinten volt nagyobb hely. Azaz a földszinten, a 10.-n, 20-n, 30-n felfelé. Ezen kívül a -10-, -20 és -30 lefelé.

Ebből saját maga megnézte a +30-at, Such meg a -30-at, így ez a két hely máris kihúzható volt, hogy ott legyen az, amit kerestek.

Maradt a +/- 20, +/-10 és a földszint, amit még lehetett. Amit még látott, hogy a +/- 10. szint és a földszint mélyebbre volt ásva, mint a többi és beljebb, mélyen a hegy belsejében ezt a három szintet még összekötötte egy lift és egy hatalmas silo szerű épület is volt ott – pont itt volt sérült a tervrajz – bár nem fegyver silónak tűnt, hanem inkább valamilyen hegymélyi bunkernak.

Így már világos lehetett Grei számára, hogy Such milyen bunkert emlegetett, hogy mit is ment megnézni. Más érdekesség ezeken felül nem volt

---

A becsületőr valóban nem tűnt egyelőre ellenségesnek, így Such elindult felé. Az alak ekkor emelte fel a földről a fegyverét és aktiválta mindazt. Ha ez nem készteti a tanoncot megállásra, akkor még támadóállást is felvett.
- Megállj! – mondta.

A hangja mintha nem a sajátja lett volna, mintha több másik, legalább féltucat hang keveredett volna a hangjában. Készült volna újra mondani valamit, amikor Such mondta, hogy ki is volt az, akinek a nevében jöttél.

A becsületőr minderre megtorpant, a fegyverét deaktiválta és újra kiegyenesedett. Úgy tűnt, hogy a fiatal férfi nagyon is jól tette, hogy ezt mondta. A becsületőr feje kissé oldalra biccent, mint amikor valaki érdekeset hall.

Tény és való, hogy Such ilyesmit mondott, erre pedig tényleg rá is kérdezett.
- Azt mondtad, hogy a császárnő? – kérdezte ismét azon a sok hangon. – Lehetetlen! A császárnő eltűnt nagyon-nagyon régen!

Annyit tudott Such, hogy a Rettegés Mestereiről is nagyon régen, évszázadokkal ezelőtt, vagy még régebben hallottak utoljára, azóta mintha a föl nyelte volna el őket és semmi hír nem volt róluk. Egészen eddig a pillanatig, amikor bizonyíték is lett rájuk…

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

A tiszt beinvitálta Rhirt-et a kis épületbe, hogy megmutassa, hogy mi volt. Közben pedig próbált szabadkozni.
- Az eső miatt sok a meghibásodás, már jeleztük, hogy kérünk valakit, hogy megnézze a karbantartóktól, azóta is várjuk. Két napja volt, akkor észleltük először, hogy kinyílt, bár akkor nem volt kód sem…

Ezt a karbantartók szóban külön nem jelezték a hadnagynak, így nem tudott róla. A felvételeket megtudta nézni. Az érintett időpontban, amit mondott a katona a hadnagy is láthatta, hogy a sugársorompó, ami igazából leginkább a megszokott sugárpajzs volt lekapcsolt, majd úgy fél perccel később vissza.

A felvételeken senki sem látszott, hogy ki, vagy be ment volna. A következő felvétel pedig már a közelmúltban volt, ugyanez játszódott le, de ezúttal a gép bevette azt, hogy az őrmester kódcilindere áthaladt a lekapcsolt sorompón. A katona most gyorsan lefuttatott egy rendszerellenőrzést, de semmi sem hibázott.

E szerint a kamerák, a sugársorompó és minden tökéletesen rendben volt, semmi sem mutatott ki semmilyen hibát.
- Ilyesmivel még soha sem találkoztunk – mondta az egyik. – Önnek van ötlete uram, hogy mi lehet ez?

---

Grei magában dühöngve – hogy továbbra is le van maradva Such-hoz képest – indul el vissza a lifthez és száll be. Ő úgy dönt, hogy nem megy le a -10. emeletre és nem csatlakozik a társához, hanem egy másik emeletet fog választani. Azaz a 10.et, ahova a lift el is indult.

Amint a lift elindult, ahogyan nem sokkal korábban a társát, ő magát is hirtelen rossz érzés kerítette a hatalmába, hogy nem, nem kellene odamennie. Ennek ellenére már úton volt és a lift hamarosan meg is állt a megfelelő szinten. Az ajtó pedig kinyílt.

Itt is hasonló romos, poros, elhagyatott állapotú részt talált. A felépítés, mint korábban látta hasonló volt. Öltözők, pihenők, ellenőrzőpont és iroda az egész elején. Amint ezen átért egyenesen tudott ahhoz az ajtóhoz menni, amelyik tovább vezette a belső silóhoz.

Amint átért az ajtón egy zsiliphez ért, ezt csak akkor tudta kinyitni, hogyha maga mögött bezárta az ajtót. Ekkor nyomáskiegyenlítés zajlott és valamiért fertőtlenítés. Bár nem volt teljes, csak némi fertőtlenítő jött le a plafonból, szárító levegő egyáltalán nem.

Ezen folyamat után kinyílt a zsilip ajtaja és egy nagyon hosszú folyosó szakasz következett. Itt az ablakok üvegből voltak, látszottak azok a helyek, ahol bányásznak, azok a járatok egy része és gépek. A folyosó maga nagyjából 3 méter magas és ugyanilyen széles lehetett.

Itt az ő esetében sem volt por, ez olyan volt, mintha pár perce is használták volna. A folyosó végén az ajtó előtt pedig egy kékbőrű nő állt és várakozott, deaktivált fénylándzsával, miközben a lándzsára támaszkodott.

---

Valóban furcsa lehet nyílt lapokkal játszani, de Such éppen olyan körökben mozgott, amiknek az alapja messze nem ezekben az időkben mozgott. Mind a mestere, mind pedig akikkel feltehetőleg most beszélgetett olyanok voltak, akik szint egy idősek a Birodalommal. Pedig annak a meglapulása igencsak régen volt.

A szavait néhány pillanatig csönd követte, majd halk kuncogás hallatszott a becsületőr irányából. Most is hasonlóan több hangsáv volt benne a nevetésben.
- Az Urdrarrok uralma örök! – felelték egyszerre. – Lady Zelia tanítványát szívesen látjuk. A földszinttel megegyező szinten találsz minket.

Ezzel a becsületőr félreállt az ajtóból és mutatott az ajtó irányába, hogy Such szabadon bemehet. Ha megtette, akkor a korábbi tervrajz szerint tudott haladni. Itt is volt lift, vagy lépcsőház. Bármelyiket választja, fel tud jutni tíz emeletet, amivel eljut a megfelelő szintre.

Idebent a bunkerban olyan erős és ősi volt már a sötét oldal hatalma, amit Such korábban csak a Korriban sírboltjai közelében érzhetett, vagy a sötét nagyurak közelében, illetve császárné közelében. Itt bent több személy, rohamosztagosok, sith osztagosok is voltak, de még erőhasználókat is látott. Mintha csak egy kész kommuna lett volna.

Amint felért a megfelelő szintre ott a nagy központi társalkodó csarnokhoz kellett mennie, amint belépett a teremben már láthatta a hat főből álló Rettegés Mestereit.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

Arra, hogy Rhirt megfenyegette őket, arra már összeszedték magukat és láthatóan azért szorult némi értelem, vagy ha más is nem, az életüket féltették, mert eléggé élesen vágtak vissza, amiből a hadnagynak származhatott kellemetlensége.
- Akkor mi meg jelentjük, hogy maga nem küldött embereket, a jelentésünk ott van dátumozva, elküldve, amikor gond volt. Ellenőrizheti mindezt uram! Az már nem a mi felelősségünk, hogy a maga beosztottjai nem jutatták el oda, ahova kellett!

Ha tényleg elküldték, akkor ezt a kommunikációs tiszteken kell leverni, mert az ő hibájuk. Bár azt Rhirt tudta, hogy a kevés ember miatt a kommunikációs tiszteknek fontossági sorrendet kell felállítaniuk arra, hogy mit milyen fontos megnézni, javítani. A folyamatos esők miatt a kábelek fektetése, energiaellátás, kapcsolat a fővárossal fontosabb lehetett, mint ez.

Azt a hadnagy nagyon jól tudta, hogy lehetséges, hogy minden droidnak higgyen egy élő személyt implantok beültetésének hála. Azonban láthatatlanságot sem csak Erőhasználók tudtak. Sötét oldaliak szinte nem is, csak a világos oldaliak használják – ha tudta mindezt ennyire részletesen. Viszont technolgóia volt rá. Az eső olyan sűrűn esett, hogy fél méter után már alig lehetett látni.

Álcagenerátor pedig ilyen körülmények között már jól használható volt, a nyomokat az eső meg pillanatok alatt eltudja mosni, vagy lehet úgy lépkedni, hogy ne hagyjon valaki nyomot.
- Mi itt nem észleltünk semmilyen meghibásodást uram, más gonddal sem találkoztunk. Maximum annyi, de ez nem a mi dolgunk, hanem a logisztikáé… szóltak, hogy kellene érkeznie egy szállítmánynak, élelmiszer, gyógyszerek. Egy órája itt kellene lenniük. Beszóltunk a logisztikásoknak, azt mondták utána járnak, de még nem jeleztek vissza.

---

Grei már így is elég türelmetlen, éppen ezt tükrözik a szavai is, amik közel sem elég kifinomultak, vagy nem tartalmaznak elég információt. A nő egyelőre nem tűnt ellenségesnek, így Grei elindult felé. A nő ekkor emelte fel a földről a fegyverét és aktiválta mindazt. Ha ez nem készteti a tanoncot megállásra, akkor még támadóállást is felvett.
- Megállj! – mondta.

A hangja mintha nem a sajátja lett volna, mintha több másik, legalább féltucat hang keveredett volna a hangjában. Most már a fénylándzsát is aktiválta, aminek vörös pengéje volt. Grei szavaira ekkor felelt.
- Nem tartozik rád, hogy mi van idebent! – mondta. – Távozz, amíg még megteheted!

Amennyiben Grei úgy dönt, hogy nem további szavakkal próbálkozik, hanem inkább támadással, akkor a másik hagyja, hogy a teljes ereje érezhető legyen az Erőben, olyan erős sötét oldali hullámokat keltve, amilyeneket Grei még életében nem érzett.

Az apja ereje elenyésző volt ehhez, akkor érezhetett csak ilyet, hogyha valamelyik Sötét Tanács tag közelében megfordult valaha. Ezen a nyilvánvaló fenyegetésen kívül egyelőre nem tesz semmit, csak ha ez se tántorítja el a tanítványt, akkor először védekezik majd, aztán visszatámad.

---

Eközben Such a gyorsabb utat választotta, azaz a liftet és így hamarosan meg is érkezett a Rettegés Mestereihez. A csarnokban, ahova érkezett egy hatalmas tárgyaló asztal volt betéve, ami körül legalább negyvenen elfértek volna.

A hatos a bejárattól való átellenes oldalon ültek, három-három széken, az asztalfő üresen volt hagyva. Mindannyiukon arany-vörös páncél/ruha volt látható, arany maszkkal. Ha akarták volna sem tudták volna letagadni azt, hogy mennyire ősiek.

Ezek a vonások, amik a maszkon voltak archaikusak voltak, több ezer éve nem használtak az urdrarrok effélét. A ruha szabása megszokott, mind a mai napig lehetett effélét látni. A ruháknál amennyire látszott két nő és négy férfi alkották a csapatot, a fajuk a maszk és teljesen zárt ruha miatt megállapíthatatlan.

Még mielőtt Such feltehette volna a kérdését ugyanúgy egyszerre beszélve tettek fel egy kérdést neki.
- A fiú, aki odafent van, veled van, a társad? – kérdezték.

Bármit is válaszol minderre reakció nem érkezik a hatostól. A felhozott kérdésre annál inkább. Teljesen egyszerre mozdulva kapták a fejüket Such felé. Erős sötét oldali zavart érzett az irányukból.
- Három volt, nem egy – felelték egyszerre. – De ez a tudás tiltott, ez eretnekség! A császár okkal rendelkezett így!

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

Rhirt is nekilátott fenyegetőzni, tény és való, hogy neki volt magasabb rangja, de azért a kellemetlenkedők is okozhattak kellemetlenséget. Szerencsére a kedélyek akkor kezdtek megnyugodni, amikor a két katona elvonta a figyelmét azzal, hogy a logisztikásokat hozták fel, hogy ott is gondok vannak.

A két katonának fogalma sem volt róla, hogy mi a helyzet, mivel mint mondták, velük nem osztották meg ezt, így Rhirt-nek muszáj személyesen felvennie a kapcsolatot a logisztikásokkal, akik a bázison vannak.

A helyzet tovább bonyolódott, ugyanis a válasz nem volt túl kellemes. A főváros azt üzente, hogy elküldte a szállítmányt és nagyjából másfél órája megszakadt velük a kapcsolat, nem is érzékelik őket a radarok és komvonalas összeköttetés sincs velük.

Nagyjából negyed óra-húsz percre lehetettek helyileg a jelenlegi bázistól, amikor a kapcsolat megszűnt. A fővárosiak örülnének, ha innen menne ki valaki, hogy körül nézzen, révén innen alig negyed óra a táv, míg nekik órákba telne.

Úgy néz ki, hogy még több munka szakad Rhirt nyakába…

---

Grei egyre türelmetlenebb és idegesebb volt, a nő felnevetett.
- Arról a Birodalomról beszélsz, amit mi hoztunk létre a császárral – felelte a nő.

De az, hogy a császárnőt említette meghozta a hatását.
- Szóval a másikkal vagy – mondta. – A földszinttel megegyező szinten találsz minket.

Tette még hozzá a nő. Ezzel félre is állt az ajtóból és mutatott az ajtó irányába, hogy Grei szabadon bemehet. Ha megtette, akkor a korábbi tervrajz szerint tudott haladni. Itt is volt lift, vagy lépcsőház. Bármelyiket választja, le tud jutni tíz emeletet, amivel eljut a megfelelő szintre.

Idebent a bunkerban olyan erős és ősi volt már a sötét oldal hatalma, amivel Grei maximum Korribanon a Sötét Tanács termeihez közel, a sírboltoknál, vagy Dromund Kaas-on a császári palota közelében találkozhatott. Itt bent több személy, rohamosztagosok, sith osztagosok is voltak, de még erőhasználókat is látott. Mintha csak egy kész kommuna lett volna.

Amint felért a megfelelő szintre ott a nagy központi társalkodó csarnokhoz kellett mennie, amint belépett a teremben már láthatta a hat főből álló Rettegés Mestereit és Such-ot is.

A hatos a bejárattól való átellenes oldalon ültek, három-három széken, az asztalfő üresen volt hagyva. Mindannyiukon arany-vörös páncél/ruha volt látható, arany maszkkal. Ha akarták volna sem tudták volna letagadni azt, hogy mennyire ősiek.

Ezek a vonások, amik a maszkon voltak archaikusak voltak, több ezer éve nem használtak az urdrarrok effélét. A ruha szabása megszokott, mind a mai napig lehetett effélét látni. A ruháknál amennyire látszott két nő és négy férfi alkották a csapatot, a fajuk a maszk és teljesen zárt ruha miatt megállapíthatatlan.

---

Eléggé sejthető, hogy tiltott, titkos információ, abban a szférában, ahol Such is volt, azért elég sok ősi tudást halmoztak fel és efféle dolgoknak mind a mai napig, ha máshogy nem, szájhagyomány útján kellett volna, illett volna terjedni.

De Such is úgy tudott csak minderről, hogy a császárné maga kérdezte és mondta ki, semmi mást. Igen, egyébként ennél több volt a parancs, egészen pontosan az, hogy mi történt velük és mivel elég idő telt el a születésük óta, hol van a sírjuk.

Such-nak a mestere, a császárné azt mondta, hogy még ezekre sem kapott választ a férjétől, így remélte, hogy a Rettegés Mesterei választ adnak.
- A Birodalmiak nem tudnak semmit, nem maradt feljegyzés a gyerekekről – mondták. – Nem találtad furcsának gyermek, hogy ilyen volumerű személyekről nincs feljegyzés, miközben a szférád az összes valaha élt és legalább lovag szintű urdrarr-t/sith-et feljegyezett temetkezési hellyel együtt?

Ha Such utána nézett, akkor az ősi tudás, illetve a rejtélyek szférája tényleg igyekezett ezeket úgy-ahogyan számon tartani. Már csak az ősi ereklyék és holocronok miatt is. De a császár utódairól semmi se volt, sehol…

Grei ekkor ért oda a terembe és lépett be, ha jött.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika:

Hidegháború – Rettegés





Jabiim, dzsungelek

---

Rhirt megkapta a megerősítést a párostól, hogy mindent jelentenek és nem távoznak, amíg nem kapnak engedélyt. Közben a hadnagy még a bázist is felhívta, hogy mindenki megvan-e. itt kértek pár percet, hogy össze tudják ezt számolni.

Nagyjából négy-öt perc telt el, amikor visszaszóltak a bázisról, hogy nincs hiány, mindenkivel le lehet számolni. A két halottal, a pilótával, aki a két sith-el ment el, és rajtuk kívül a hadnagy volt, aki nincs a helyén, plusz az altiszt, aki a gyengélkedőn. Mindenki más a helyén, rabszolgák és a személyzet is.

Ezek alapján nem igen tudott Rhirt mást tenni, mintsem menni a koordináták után. Ha ezt megteszi, akkor pár percen belül az utat követve a távolban füstöt lát felszállni az erdős részből. Errefelé nem volt falu, vagy efféle és hiába esett még tűz is volt.

Ha odamegy megnézni mindezt, akkor egy lezuhant szállítósiklót talált az erdőben, az és annak a rakománya égett. Már nem nagyon, így voltak olyan részei, amit meg lehetett közelíteni.

//Remélem nem gond, hogy úgy vettem, hogy mész.//

---

Ugyanaz.

A kommunikációhoz itt található a topicotok.

statisztika: