Silhana és Munji (MU 3. Rakghoul)

---

Most örültem annak, hogy Munji nem akart ölelkezni, csak egy kis vállon veregetést kaptam. Ha nem vigyázna, akkor szerintem még így is könnyedén eltudná törni a vállamat, vagy kulcscsontomat, ha akarná. Az kissé meglepett, hogy ennyire örült nekem, de ennek nem mutattam jelét, igazából én is örültem, hogy látom, így legalább eltudok beszélgetni vele, szerezhetek némi információt, és persze ő is tőlem. Kiváló cserekereskedelem. Elmosolyodtam és felnevettem a panaszán, ami az ételekről szólt. Tény és való, hogy nem sok minden volt ezen a helyen, maximum kórházi koszt.
- Szerintem, ha a sült, vagy főtt rakghoult ínyencségnek tartod, akkor bizonyára tudnak szerezni neked – vigyorodtam el egy pillanatra. – Köszönöm!
Mondtam a hely felkínálásra és leültem az asztalhoz. Természetesen feltűnt, hogy nem mondta el azt, hogy miért is jött, de az ő esetében nem olyan nehéz kitalálni. Információk és információk. Esetleg lehet, hogy még ügyfele is van itt. Hogy én? Nekem nem volt annyi titkolni valóm, mint neki, így nyugodt szívvel felelhettem.
- Én segíteni a túlélőknek, kivételesen semmi fejvadászat – mondtam.
Itt igazából nem is volt semmi olyan, ami miatt érdemes lett volna ide jönni. Ha pedig valakire vadászol, azt sem hiszem, hogy eljönne egy ilyen helyre. Munji pedig úgyis tudhatja, hogy én azon fejvadászok közé tartozok, akiknek erkölcseik vannak és nem vállalnak el egyébként sem mindent.
- Azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy munkahelyet váltok. Gondolkodom azon, hogy otthagyom Grattust és csatlakozom a Renliss házhoz – fejtettem ki. – Közelebb áll a mentalitásomhoz. Mit gondolsz?

felszerelés/egyebek:

---

Szerencsére nem sértettem meg a viccel Munji-t, így megkönnyebbültem, révén nála halálosabb huttot nem ismertem a csillagködben. A beszélgetés közben felhoztam, hogy hova is szeretnék csatlakozni, ami várhatóan nem nyert el nála túl nagy lelkesedést. Igaz mit vártam, hiszen hermafrodita volt, bármikor lehetett belőle férfi, még ha jelenleg ő is nő volt.
- Nem azért hoztam fel, hogy megsértselek vele – szabadkoztam. – De tudod, hogy nem orgyilkos vagyok. Vannak erkölcseim, amikből nem adok lejjebb. Nem ölök nőket, gyerekeket, sem olyat, aki nem lenne képes megvédeni magát velem szemben. Sem pedig olyat, aki nem érdemli meg. Gyilkosokat, csalókat, olyanokat ölök, vagy kapok el, akik rászolgáltak, vagy megérdemlik. Ez soha sem fog változni, de Grattusnál egyre kevésbé tudom ezt megtenni…
Tudhatta ezeket rólam, ahogyan azt is, hogy én amiatt pikkelek a férfiakra ilyen téren, amit velem művelt a szüleim gyilkosa. De a fejvadászat listám makulátlan, lehet, hogy szexista, de akkor sem ölök meg valakit azért, mert azt mondta valaki, hogy ő utálja és útban van neki. Ez nekem kevés, nagyon kevés ahhoz, hogy elvegyem valakinek az életét.
- Egyébként meg nem aggódom, bizonyára vannak olyanok, akik örömmel vadásznak nőkre és bárkire, így kiegyenlítődik a dolog – mosolyodtam el.
Reméltem, hogy ezzel kicsit megbékél így és megérti az indokaimat, meg lássuk be egy céh jobban megvédhet, míg Grattus, ha úgy tartja kedve, akkor akár utánam is küldhet fejvadászt, mint Danem után.
- Egyébként jól vagy? – érdeklődtem. – Úgy hallottam, hogy volt a közelmúltban egy kellemetlen afférod…
Nem fojtattam, volt egy olyan érzésem, hogy sejti, hogy az elrablására gondoltam, ha pedig nem szeretne róla beszélni, akkor ennyiben hagyjuk mindezt.

felszerelés/egyebek:

---

Volt egy olyan érzésem, hogy továbbra sem sikerült meggyőznöm Munji-t az igazamról. Ezt alátámasztotta a válasza, hogy mit is mondott a szavaimra. Nos igen, aki nem fejvadász, az nehezen értheti meg a gondjainkat.
- Grattus azt akarja, hogy fejvadászt öljek és fejvadászra vadásszak – mondtam talán kissé hidegebben, mint akartam.
De ez akkor is felhúzott, ha akartam, ha nem. Abban biztos voltam, hogy Munji is ismeri a fejvadász „kódexet”, aminek ez is az egyik pontja volt. Szóval ebből is láthatja, hogy egyszerű ágrólszakadt törvényen kívüliként, haramiaként, vagy bérgyilkosként akar használni és nem pedig hivatásos fejvadászként, ami vagyok. nem hiába tartom be a szabályzatot sem és nem szegem meg az szabályainkat. Ezek után kérdeztem rá az elrablására. Igazából őt szegényt talán még könnyebb is elkábítani, vagy meglőni a méretei miatt, mint mást. Mandaloriai ide, vagy oda, nem hibáztattam. Együttérzően mosolyodtam el, nekem a legkisebb testbeszéde is árulkodott, amire igyekeztem úgy tenni, mintha nem vettem volna észre. Az említett személy neve nem volt egyáltalán ismerős.
- Shayla? – kérdeztem vissza. - Nem ismerek ilyen nevű nőt, sajnálom. Dandemen és rajtad kívül a legjobb tudomásom szerint csak egy mandaloriait ismerek, egy bizonyos Ophri Surr nevű nőt.
Itt egy pillanatra beleharaptam az ajkamba, majd felpillantottam Munji-ra. Talán ő kérdésemre is választ adhat.
- Erről jut eszembe, hogy láttam egy nagyon helyes srácot az N’Zoth-on, aki mandaloriai volt. Elég fontos személynek látszott, esetleg ha megmutatom a képét talán megtudnád mondani, hogy kicsoda ő…
A végén egy kicsit zavarba jöttem tőlem szokatlanul, a lekkum vége be is vörösödött tőle egy kicsit.

//Sil nem bérgyilkos (sérti a fülem a hitetlen beszéd szóval az sértés ha annak véled), teljes mértékben betartja a fejvadász szabályzatot is. Ne keverjük össze azokkal, akik morál nélkül pénzért bármit és bárkit megölnek és az sem érdekli őket, hogy ki hal még meg közben járulékos veszteségként //

felszerelés/egyebek:

---

Bólintottam, tudtam, hogy sokan vannak, de mivel a férfi eléggé fontos személynek tűnt, így reméltem, hogy hátha ismeri. Nem hiszem, hogy olyan sok mandaloriai kerülne olyan pozícióba, mint akinek a kilétét én szeretném tudni.
- Eléggé fejesnek tűnt, úgy tűnt, hogy ő vezette a Birodalmi haderőt ott – mondtam.
Tudtam, hogy szövetségesek a Birodalommal, ez köztudott tény, főleg azok után, hogy mi volt annak idején köztük és a jedik között.
- Tudom, csak annyira nem volt időm mostanság főleg Nar Shaddaa után… – húztam el a számat.
Utána voltam még az N’Zoth-on is és tettetnem kellett, hogy dolgozok Dandem keresésében, miközben nem is tettem. Elővettem a holoprojectoromat és kikerestem az N’Zoth-on készült képeket. Végtére is Munji volt az információ bróker, neki jobb kapcsolatai voltak és sokakat, nagyon sokakat ismert. Amint megvolt a kép, akkor igyekeztem először egy közeli képet róla, aztán egy olyat, amin a páncél és a szimbólum is feltűnt. Ha mást nem, akkor a klánt mindenképpen megtudja nekem mondani Munji, legalább is nagyon reméltem, hogy így lesz.
- Szóval ő lenne az – mondtam.
Kíváncsian pillantottam a nőre, hogy tud-e válaszolni a kérdésemre, vagy majd próbáljam elérni Ophri-t, hátha ő tud valamit.

//Munji 1000x, hogy ismeri, lehet, hogy személyesen is. A srác Torian Cadera, a Cadera klán vezetője 25 körül van, nőtlen, iszonyúan hagyományőrző, hagyománytisztelő fiatalember //

felszerelés/egyebek:

---

Ezek a másodpercek olyanok voltak, mint N’Zoth-on az a találkozás. Eléggé kamasznak éreztem magam, aki belül ujjongva várta, hogy igenlő választ kapjon valamire. Talán azért voltam ilyen, mert soha sem volt igazán gyerekkorom, se kamaszkorom, azt elrabolták tőlem. Szerencsére belement, hogy segít, így meg is mutattam a képet neki. Egy hutt arcáról még nekem sem volt olyan könnyű olvasni, így szinte éreztem a lepkéket a gyomromban, hogy válaszoljon.
- Azt hiszem, hogy az elcsavarás kölcsönös volt – tettem hozzá.
Addig is könnyebb volt a várakozás, amíg beszéltem. És végre valahára elkezdett beszélni, hogy kicsoda is. Akkor jó volt a megérzésem, hogy tényleg ismeri, az is kiderült, hogy miért. Ügyes vagy Sil most is remekül beletenyerelsz, mint annál a nyomorult huttnál, jediknél és sithnél. Szóval a név megvolt, ahogyan a klán is és az is, hogy Ophri ismeri őt jobban, így lehet, hogy a srác komlink száma felől nála kell majd érdeklődnöm.
- Jajj, ne csigázz! – sürgettem a hamiskás mosoly után.
Facér, ez mindig jó pont, bár ha van valakije, akkor izgalmasabb az efféle vadászat is. Azon akaratlanul is elmosolyodtam, hogy ő is hagyománytisztelő, akár csak én, igaz másfajta hagyományokat tisztel. Csupa pozitív tulajdonság, vajon mi volt a negatívum, mert ez így túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen, vagy ennyire még soha sem volt szerencsém.
- Köszönöm az információkat Munji, ha legközelebb jobb helyen vagyunk, mint ez, akkor vendégem vagy egy vacsorára, vagy relaxáló masszázsra – mosolyodtam el ismét.
Akkor azt hiszem, hogy itt volt az ideje annak is, hogy témát váltsunk száznyolcvan fokosat.
- Szerinted itt szándékosan engedte el a rakghoul járványt, vagy véletlen volt? – kérdeztem végül.

felszerelés/egyebek:

---

Egyetértően bólintottam, hogy szavamon fog, tudtam, hogy mire vállalkoztam ennél. A hirtelen témaváltással úgy néz ki, hogy sikerült meglepnem. Ugyan nem volt célom mindez, de azért jól esett, hogy sikerült. A sokat látott, sokat élt személyeket mindig nehéz meglepni bármivel.
- Mondjuk ezen a bolygón nem sok minden van – feleltem. – Vagyis lényegében csak a koaxium finomító és a pár ezer chiss. Ha valaki rá akarja tenni a kezét a finomítóra úgy, hogy nem nagyon tesz kárt az épületekben a biológiai fegyver a legjobb mód…
Fejtettem ki a véleményemet.
- Persze közel sem biztos, hogy ez a helyzet, mint mondtad ez már összeesküvés elmélet lenne. Csak lássuk be a rakghoul ragály nem éppen a legszokványosabb fertőzés a csillagködben.
Ettől lehetett persze, hogy laborban kutatták és úgy tört ki, vagy valamelyik hajó behozta teljesen véletlenül. Ezek sokkalta reálisabbak voltak, mint a szándékos, de szerintem még az sem hangzott olyan félelmetesen elrugaszkodott ötletnek.
- Csak belegondoltam, amíg várakoztam unalmamban mielőtt észrevettelek, és számításba vettem minden lehetőséget – fejeztem be.
A nőre pillantottam, hogy ehhez van-e még hozzáfűzni valója, érdekesség, egyéb. Most tényleg nem információt akartam belőle kihúzni, csak elkezdeni a beszélgetést. Közben végignéztem az itt levőkön.
- Úgy tűnik, hogy a birodalom cukrosbácsit játszik…
Böktem a fejemmel a terem másik végénél ülő fiatal vörös hajú gyereklányra és iktotchi férfira.*

* Nalah és Nio

felszerelés/egyebek:

---

Bólintottam arra, hogy valóban jogos, hogy nagy összeggel azért erre a lehetőségre nem fogadnék. Lehet, hogy semmivel sem, de azért továbbra is fenntartom, hogy lehetséges mindez. Ahogyan kiszúrtam egy ismerőst itt úgy láttam, hogy Munji is körbenézett és megjegyzést tett a párosra.
- Igen, bár úgy tudom, hogy az impeknél jellemző, hogy a feléjük irányuló feltétlen lojalitással nem rendelkező bolygóról már tizenéves korban elviszik a katonának használható gyerekeket – fintorodtam el.
Igaz sok más helyen is és vannak helyek, ahol ennyi idősen már harcosnak számítasz. Bár talán úgy, hogy nincs háború lazábbak lehetnek a szabályok, vagy épp nem. Nem tudhatom, ennyire nem vagyok az impek ügyeiben járatos. Azon az eseten felül, amikor megöltem a hapsit nem is nagyon akarok. Így, ahogyan visszaemlékeztem a fickó már a korábbi küldetésen is mintha civil lett volna, legalább is a dolgok, amik nekünk könnyedén mentek, neki nehezen.
- De amennyire N’Zoth-ról rémlik a férfi diplomata és nem harcos. Szóval már az ő ittléte is furcsa…
Egy ilyen személyt nem értem, hogy minek jön egy ilyen helyre, hacsak nem tárgyalni valakivel. Mindegy, annyira nem akarok bele sem gondolni mindebbe, mert csak megfájdul a fejem tőle minden értelemben.
- Te látsz valami érdekeset, érdekes személyt? – kérdeztem.

//Fun fact: Nalah a Vizsla klán vezetőjének húga, akiről úgy tudják, hogy 13 éve meghalt a szüleivel együtt.//

felszerelés/egyebek: