Szellemhold

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Nalah bólintott a férfi szavaira, hogy értette, hogy mit keressenek. Ő maga közben igyekezett az Erőbe kinyúlni, hogy megérezhesse, hogy merre és hányan vannak odakint, ha nem fogják azt látni. Ezt nem szándékozott elárulni a férfinak, csak abban segített volna neki, hogy a megfelelő irányba tudjon kinézni, ahonnan kevesebb veszély van rá nézve. Ha megtudja tenni, akkor próbálja ő is felmérni a terepet, leginkább azt szeretné megállapítani, hogy melyik irányban vannak a sajátjaik. Arra a helyre lett volna jó indulni és nem pedig az ellenség felé. Remélte, hogy Vlimtron bácsi is pont így gondolta. Amikor a rodián bácsi megszólalt, akkor felé fordította a figyelmét és bólintott.
- Rendben van! – mondta.
Hogyha elindulnak, akkor igyekszik gyorsan szedni a lábait, hagyja, hogy az Erő is vezesse és annak segítségével könnyebben tudja az ellenség esetleges lövéseit kikerülni és a leggyorsabban fedezékbe húzódni. Remélte, hogy ezzel nem árulja el azt, hogy Erőhasználó, nem lett volna szerencsés mindez. A bácsi után fog majd indulni, legalább is így tervezte, hogyha kell, akkor majd az ő hátát is tudja fedezni. Végtére is, ha nagyon úgy alakul, akkor neki volt olyan fegyvere, amivel képes volt arra, hogy a sugárnyalábokat vissza tudja lőni annak, aki kilőtte. De a kislány abban is reménykedett, hogy erre nem kerül sor, hiszen tudta, hogy tényleg nagyon el kell rejtenie mindezt és a kérdések sok problémát vetettek volna fel.

---

~ Köztársaság ~
Ugyanaz.

---

~ Huttok ~
Odabent sajnos semmilyen fegyver, vagy energiacella sem volt, így a nélkül kellett tovább haladni. A páros először felmérte kint a terepet, szerencsére egészen jó helyen voltak, így nem tudtak rájuk lőni, és megnézhették mi merre van. A jobb kezük felé, azaz keletre épp köztársaságiak voltak, balra pedig a sajátjaik.

Vlimtron a helyzetből sajnos arra a következtetésre juthatott, hogy nem látott ré a toronyra, ahova menni kellett, mert éppen háttal voltak neki. Mindazonáltal nem nagyon volt lehetőségük jelenleg, hogy nagyon válasszanak irányt, így csak balra, azaz nyugatra indulhattak. Szerencsére volt fedezék, így azokat használva haladtak.

Olyan száz-százötven méter volt az út szakasz, közben többször is nagyon közel repült el mellettük sugárnyaláb, de a sajátjaik fedezték őket, így a páros könnyedén kiért az út szélére, főleg, amikor már távol voltak a köztársaságiaktól. Itt nagy nagyobb barikát és kisebb helyőrség fogadta őket, sok fedezékkel.

Most a páros a rakparton volt, két híd között, annak az utcának a végén, amin át jöttek. Innen már egyenesen déli irányba rá lehetett látni a központi toronyra, azonban a lávafolyó másik oldalán volt az a széles nagy körút, amiről át lehetett jutni hídon a központi épülethez. A két híd közül a délebbi, ami hozzájuk közelebb volt jelenleg úgy tűnt, hogy a huttok kezén van és nincs rajta harc sem.

---

A köztársasági cégtulaj továbbra sem hagyja abba a dolgot, szerinte lehet olyan technológiát kialakítani, amit nem csak sötét oldali erővel lehet használni. Ehhez nem értettem, de szerintem okkal volt olyan, amilyen, hogy nem csak sima erőhasználatra működik, bár ki tudja. Ehhez a jedire pillantottam, hogy ő hozzáfűz-e valamit, de azóta nem szólalt meg, hogy leteremtették, mert valószínűleg befolyásolni próbált minket. kíváncsi lennék, hogy igazából mit gondol Munji, hiszen ők, a mando-k is legalább annyira rühellik az Erőt és az Erőhasználókat, mint jómagam. Vajon valójában támogatná ő a sajátjaik nevében? Nekem szerencsém van, hiszen akadályozni kell őket, amíg lehet, a Nagytanácsnak mindegy, hogy mi jön ki. Vajon e szerint ők nem is reménykedtek abban, hogy sikerülne saját számukra működőképessé tenni? Csak az Erőhasználóknak gyártani valamit meg eléggé pénzkidobásnak tűnik, mert elenyésző a számuk a Csillagködben. Még mindig félelmetesnek tartom, hogy úgy beszélnek továbbra is, mintha a rakata beszélne, de erre nincs biztosíték.
- Ez úgy általánosságban engem is érdekelne, hogy lehetséges lenne? – én is a Jedire pillantottam.
Bár megnéznék egy tömegpusztító fegyvert, vagy harci droidot, amit a világos oldallal irányítanak. Ezt tényleg elhiszi valaki, hogy műkdöne?

---

Rhys továbbra is a két összeakadt gép mögött repült, de lemaradt némileg, hogy a másik kettő érezze, hogy nincsenek veszélyben miatta. Már csak azért sem lőtt, mert túlságosan is megalázó lett volna a képességeihez az, hogy leszedje őket. Azonban a másik kettő egyre vadabbul csatázott, így most már a nő úgy érezte, hogy ideje lenne közbeszólni, hiszen továbbra sem akarta azt, hogy ilyen értelmetlenül haljon meg a másik kettő.
- Hagyják a fenébe az egészet, katapultáljanak mielőtt mind a ketten ott vesznek! – parancsolta nekik.
Bár tudta, hogy egyiknek sem kell betartania mindezt, de remélte, hogy mindkét pilótának van annyi esze, hogy megtegye mindezt. Végül a két gép pilótája megtette, a két gép pedig az egyik toronyépületbe csapódott, felrobbantak, majd a maradékuk lezuhant az utcára. A nő pedig megkönnyebbülten látta, hogy a két pilóta ejtőernyővel közelednek a talaj felé. Legalább volt ennyi eszük. Saját maga pedig visszakanyarodott ezek után a saját köztársasági „légterük” felé, hogy tovább fedezze azokat, akik odalent vannak és éppen a parancsát teljesítik, hogy próbálnak fekete dobozt kiszedni a roncsból. Amint erre gondolt a komvonalon át egy rövid szöveges üzenetet kapott a lentiektől azzal, hogy megvan a fekete doboz és várják a további parancsot.
- Vigyék vissza a bázisra és ott nyerjék ki az adatokat belőle! – üzente nekik.
Saját maga pedig kintre nézett, hogy találjon olyan ellenséges vadászt, amit még nem figyel senki sem.

---

Rol láthatta, hogy a táborban nagyon sok Havoc Squad-os volt, a köztársaság legelitebb csapata, akiket a legdurvább bevetésekre küldenek ki. A levegőben is ilyen jelzésű gépek voltak, így bizonyos, hogy jó kezekben voltak. Ahogyan azt már a háborúban is megszokhatta a férfi, a katonák megálltak és tisztelegtek neki.

Ez nem volt rendkívüli, hiszen a katonák legnagyobb része mind a mai napig elismerte a jediket parancsnokuknak, tábornokuknak, még akkor is, hogyha soha sem kérték a jedik mindezt. Éppen ezért is a katonák igyekeztek kitérni az útjából, hogy ne zavarják meg őt abba, amit éppen tesz.

A parancsnoki modult nem volt nehéz megismerni, könnyedén be tudott menni oda, ahol jelenleg is nézték a szkennereket, irányították az embereiket a tisztek. Egyetlen egy pillanatra hagyták abba a munkát, amikor Rol belépett, ekkor tisztelegtek az irányába, majd folytatták a munkát, mintha a férfi ott sem lenne.

Az valószínű, ha kérdez, akkor válaszolni fognak neki, de mivel ezt egyelőre még nem tette meg, így végzik a saját munkájukat.

---

Ingrid szerencséjére nem tiltakozott az ellen senki, hogy felállítsák a sugárpajzsokat a tábor köré, így legalább amiatt nem kell majd aggódni, hogy kiszedik őket, köszönhetően annak, hogy a generátorok is belül vannak. Így csak akkor lehet majd tenni ez ellen valamit, hogyha merénylők beosonnak, azt pedig nem volt túl könnyű megtenni. Az aktuális irodájának ajtajából figyelte, ahogyan aktiválódott a pajzs és ettől kezdve már a zajok is némileg halkabbak voltak. Megfordult és visszament az irodájának számító helységbe. Már tudta, hogyha legközelebb ilyen feladatot kap, akkor hangszigetelést is fog kérni, hogy még nagyobb csendben és nyugalomban lehessen dolgozni, ha már leküldik őt az egyik cirkálóról.
Amint visszament leült az asztalhoz és újra ránézett arra, amit eddig feljegyezett. Az előbbiek nagyon kizökkentették a munkából, így le kellett csendesítenie az elméjét és elűzni a kellemetlen gondolatokat, amik a fejében voltak és elterelték volna a figyelmét, hogy teljesen a jelenlegi feladatára tudjon koncentrálni. Örült volna annak, hogyha Erőérzékeny lenne, mert tudta, hogy létezik pont ilyesmire egy gyakorlat. Mindegy, ezt a gondolatot is igyekezett elhessegetni magától és visszatérni arra, amit tényleg fontos volt. Mivel most már biztonságban volt, így levette a sisakját és belekortyolt a vizébe, ami itt volt neki.
Ezek után azonban már tényleg újra próbált teljes erőbedobással a feladatára koncentrálni és nekilátott annak, hogy a különböző kódokat, szimbólumokat, amik a rejtjelezésben voltak megpróbálja az aurebesh megfelelő betűivel pótolni.

---

Ugyanaz.

Térkép: itt található!
Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Szerencsére egészen könnyedén ment Nalah számára, hogy figyelje Vlimtron bácsi hátát, kevés sugárnyaláb szállt el körülöttük és javarészt tudtak fedezékben haladni és amint egyre közelebb értek a sajátjaikhoz akkor már ők is fedezték őket. És persze tisztában volt vele, hogy az Erő is segített. Örült volna, hogyha látta volna mindezt Limaea, vagy Yaskia, hogy ők is büszkék legyenek rá, vagy éppen a Papa, bár ha minden igaz, akkor ő az Erőn keresztül úgyis látja. A két társnőjének, barátnőjének pedig elfogja tudni mondani, ha az egész végén összefutnak.
Ahogyan már ott voltak az előőrsön, akkor végre jobban körbe tudott nézni ő maga is. Látta a hidakat két helyen, illetve a hatalmas toronyépületet is jobban megtudta nézni magának. Lenyűgözőnek tartotta, ahogyan azt is, hogy még nem süllyedt el a lávában. A tekintetével igyekezett a környéket átnézni, hogy melyik hídon is mehetnének tovább, hol vannak ellenségek, illetve barátok. A melegtől azonban kissé gyengének érezte magát és szomjas is volt, magában korholta le egy kicsit magát, hogy nem hozott vizet és élelmet magával, pedig gondolhatott volna rá.
- Lehet valamelyik bácsitól kapni egy kis vizet? – kérdezte végül a katonáktól, zsoldosoktól.
Remélte, hogy tud valaki adni neki, ha így lesz, akkor arra az időre leveszi az oxigén maszkot, hogy tudjon inni egy kicsit.

---

~ Köztársaság ~
Az előbbi gondok után Shani már óvatosabban próbálkozott a dolgokkal, most már figyelt arra is, hogy fenyegeti-e veszély, az Erőn át érezte, hogy igen. Csak azt nem tudta, hogy honnan. Közben több üzenet is befutott a kommunikátorára, amiket ha akart, akkor meg tudott nézni, ha nem, akkor nem-

Ezek után neki és Lor-nak hirtelen fejfájása támad, olyan érzés, mint amikor valaki próbálna benyomulni az elméjükbe, mindez igencsak fájdalmas volt. Szédülni kezdtek és hányingerük is támadt mindettől. Az erős fájdalomtól Shani leesett a lépcsőről, szerencsére odalent Lor elkapta, így nem ütötte meg magát.

Ezzel egy időben az Erőhasználók és Erő-érzékenyek is hihetetlen sötét oldali zavart éreztek az Erőben, mintha mindenhova letelepedett volna mindez. A társaság csontjaiig hatolt az egész és noha a fejfájás úgy egy perc múlva csillapodott a sötét oldali erő ott maradt. Ez az sötét oldali Erő félelmetes volt a lány számára, az anyja egyszerű játékszernek tűnt e mellett.

A fájdalom közben Lor mintha teljesen lefagyott volna, üveges tekintettel nézett előre, odakint elhalt a harc zaja, felnézve a csatornából látszott, az égről a vadászgépek lezuhantak. Úgy további egy perccel később Lor még mindig furcsa tekintettel Shani-ra emelte a fegyverét, hogy agyonlőhesse őt.

---

~ Huttok ~
A párosnak miután megérkezett a sajátjaik előőrsére hirtelen fejfájása támad, olyan érzés, mint amikor valaki próbálna benyomulni az elméjükbe, mindez igencsak fájdalmas volt. Szédülni kezdtek és hányingerük is támadt mindettől. Ezzel egy időben az Erőhasználók és Erő-érzékenyek is hihetetlen sötét oldali zavart éreztek az Erőben, mintha mindenhova letelepedett volna mindez. A társaság csontjaiig hatolt az egész és noha a fejfájás úgy egy perc múlva csillapodott a sötét oldali erő ott maradt.

Körülöttük pedig a katonák mintha teljesen lefagytak volna, üveges tekintettel néztek előre, ez igaz volt mindenhol a közelben. Az égről a vadászgépek lezuhantak, egyet kivéve, ami távolabb landolni készült. Úgy további egy perccel később a körülöttük levő úgy féltucat katona a párosra emelte a fegyverét, hogy agyonlőhessék őket.

---

- De most már elérhető és láthatóan magát is korrumpálta a hatalom, amit adhat, mert akarja, vágyik rá – feleltem mosolyogva.
Vajon engem is erőhasználónak hitt? Lehet, attól, hogy a fajon tagjai erőérzékenyek még nem jelenti automatikusan, hogy használni is tudjuk. Én sem voltam képes, és az igazat megvallva nem is vágytam rá. A jedi pedig nem felelt, miért is tette volna, jellemző, hogy csak akkor tudnak beszélni, ha éppen nekik jó, vagy ha akarnak valamit. Amikor Munji kijelentette, hogy ezzel ez az egész eldőlt felnevettem. Komolyan nem vette figyelembe senki az elmúlt idők diplomáciai dolgait?
- Komolyan azt hiszi bárki, hogy a csapatok nem fogják bojkottálni odalent? A Birodalom nem fog még egyszer lefeküdni a Köztársaságnak, ahogyan azt az N’Zoth-on is tették. Már ott is kellően megalázó volt Cadera Aliit'alor számára, hogy együtt kell működni a Köztársasággal. És a köztársaságiak sem felejtik el, hogy az egész elején a Birodalom hátba födte őket és direkt hagyni vesztek másokat. Szóval ez nem egy lefutott dolog…
Eszem ágában sem volt üzenetet küldeni, egyrészt úgyis tudták, hogy mi a helyzet, illetve kíváncsi voltam, hogy erre mit mondanak a többiek. Lehet, hogy jó politikusok voltak, de arról fogalmuk sem volt, hogy mit éreznek az emberek, katonák. Ez olyan volt, amit most leadtak, mintha a Mandaloriaiknak azt mondod, hogy holnaptól kezdve puszipajtások kell, hogy legyenek a jedikke és fordítva is a jediknek ugyanezt mondod. Megnéztem volna…

---

A beszélgetés közben hirtelen Munji-t kivéve hirtelen fejfájása támad, olyan érzés, mint amikor valaki próbálna benyomulni az elméjükbe, mindez igencsak fájdalmas volt. Szédülni kezdtek és hányingerük is támadt mindettől. Ezzel egy időben az Erőhasználók és Erő-érzékenyek is hihetetlen sötét oldali zavart éreztek az Erőben, mintha mindenhova letelepedett volna mindez, határozottan a bolygóról jött és még ilyen távolságban is érezni lehetett. A társaság csontjaiig hatolt az egész és noha a fejfájás úgy egy perc múlva csillapodott a sötét oldali erő ott maradt.
Ha mindez nem lett volna elég Jivi tekintete üvegessé vált, hirtelen hallani lehetett a hangot, ahogyan a fénykardját aktiválta, majd a hozzá legközelebb ülőkre, Miin és Kolbert felé vetette magát egy hangos ismeretlen nyelven szóló üvöltéssel. Közben a padawan mindennek tudatában van, érzi a másik tudatot az elméjében, lát, hall, de képtelen mozdulni, cselekedni, vagy akárcsak beszélni, amíg a testét a másik tudat cselekvésre kényszeríti.

//Egyébként szerintem félreértettettek nem kötelező vérig ahhoz tartani magatokat, amit a frakció akar, szóval ne úgy érezzétek, hogy csak az lehet és emiatt be vagytok korlátozva. //

---

Attól kezdve, hogy a két pilóta katapultált már nem tudott velük mit kezdeni, így nekilátott annak, hogy ellenfelet keressen, akit lehet kergetni, idegesíteni. Azonban nem látott magányosan árválkodó nem köztársasági gépet, így úgy döntött, hogy inkább visszakíséri a földön levő sajátjait a bázisig és fentről nyújt légi támogatást nekik. Szívesen átvette volna ugyan valamelyik társa helyét a kergetőzés során, de az adatok is ugyanolyan fontosak, mint minden más.
- Visszakísérem magukat a táborig, hogy biztosan ne essen semmi bajuk. – szólt le komvonalon.
- Értettük őrnagy, köszönjük a védelmet! – kapta vissza a választ.
Emiatt saját magának körkörösen kellett repkednie, mert az X szárnyú sokkalta gyorsabb volt, mint a lenti csapat, így folyamatosan nagy köröket kellett tennie. Csak remélni tudta, hogy ezzel nem fogja senkinek a figyelmét felhívni egyrészt magára, másrészt a lentiekre. Főleg a lentiekre kellett leginkább figyelni és vigyázni, őket könnyedén leszedhették. Szóval egyrészt figyelnie kellett arra, hogy a levegőben mi zajlik, illetve arra is, hogy a földön ne történhessen az ellenséges frakciók által előrenyomulás, ami veszélyeztethetné őket. Ekkor üzenetet is kapott, mintha nem lett volna nyilvánvaló. Még tudott válaszolni, ám az elküldés után hirtelen nagyon, de nagyon rossz érzés kapta el és érezte, mintha a tudatába is valami be akart volna férkőzni.
- Holdak anyja! Tegyél le Picúr! – nyögött fel és a fejéhez kapott.
Szerencsére BB-4 azonnal átvette a vezetést, látta, hogy odalent az emberek is szenvednek valamitől, a többi vadászgép pedig lezuhant. Egyre jobban fájt a feje, kezdett hányingere is lenni ettől és öklendezni. Emellett olyan erős sötét oldali jelenlétet, zavart érzett mindenhonnan, amihez képest korábban a Sötét Tanács terme volt csak fogható, vagy még az is gyengébb ennél.

---

Eddig is mindenki tudta, hogy jedi, ezért is tisztelegtek neki, révén tábornokként kezelték. Rol mielőtt feltette a kérdést láthatta ő is a kommunikációs vonalon, hogy szép kis botrány kezdett kialakulni. Ekkor fel is tette a kérdését, amire már a parancsnok fordult is oda, hogy elkezdje mondani az egészet. Az első szavaival, ahogyan várható volt, tábornoknak hívta a lovagot, majd elakadt a szava és a fejéhez kapott. Mindenki más is idebent.

Ezt követően Rol-nak is fejfájása támad, olyan érzés, mint amikor valaki próbálna benyomulni az elméjébe, mindez igencsak fájdalmas volt. Szédülni kezdett és hányingere is támadt mindettől. Ezzel egy időben hihetetlen erős sötét oldali zavart éreztek az Erőben, mintha mindenhova letelepedett volna mindez, határozottan. Az egész a csontjaiig hatolt az egész és noha a fejfájás úgy egy perc múlva csillapodott a sötét oldali erő ott maradt.

Körülöttük pedig a katonák mintha teljesen lefagytak volna, üveges tekintettel néztek előre, ez igaz volt mindenhol a közelben, a lövések zajai is elültek, nem hallatszott semmilyen zaj kintről. Az égről a vadászgépek lezuhantak, egyet kivéve, ami landolni készült a közelben, vagy épp itt a táborban, egy köztársasági gép. Úgy további egy perccel később a körülötte levő katonák egyszerre vették elő a fegyverüket és szegezték rá Rol-ra, a háta mögött odakint közben a vadászgép is landolt.

---

Már éppen kezdett jól haladni, amikor hirtelen a pityegni kezdett a kommunikációs eszköze, hogy üzenetet kapott. Felsóhajtott, majd amint elolvasta az üzenetet megforgatta a szemeit. Egyből arra a megállapításra jutott, hogy ez a mandaloriai liba egy komplett idióta! Nem olvasta ez a nő azt, hogy N’zoth is milyen katasztrofális volt? Ahol a városban levőknek muszáj volt a köztársaságiak alá rendelniük magukat néhány idióta miatt? Tudta, hogy akik fent vannak azok szabad kezet kaptak és azt is, hogy a nagyurak, a Sötét Tanács élve akarja a rakatát, de kételkedett abban, hogy ilyen áron. A nagynénjét tudta, hogy soha sem ment volna bele ebbe, ahogyan Organa nagyúr sem, a saját főnöke, Lord Xeth talán igen, aztán a végén hátba is szúrta volna a köztársaságiakat, kivégeztette volna őket, amint megvan a célszemély. De ezt egy sima egyszerű katona látja, csak azt, hogy meggyengült a hatalom és muszáj mások segítségére számítani. Így nem tehetett mást, mintsem visszaírni annak a nőszemélynek, hogy térjen észhez.
Amint elküldte az üzenetet vissza is tért ahhoz, hogy a saját munkájával foglalkozzon, remélte, hogy a küldött képes lesz felfogni, hogy milyen üzentet kapott és mérlegelni azt. Még az is megfordult a fejében, hogy kikapcsolja a kommunikátorait, hogy biztosan ne zavarhassa meg senki sem. Mindegy, ha így tenne kellemetlen meglepetések érhetnék, amit viszont nem akart. Gyorsan befejezte a különböző szavaknál az azonos szimbólumok kikeresését és kiírását. Amint ezzel készen volt, állhatott is neki a folytatásnak, mai már sokkalta bonyolultabb lesz, mint az eddigiek. Ám ekkor t hirtelen fejfájása támadt, olyan érzés, mint amikor valaki próbálna benyomulni az elméjükbe, mindez igencsak fájdalmas volt. Szédülni kezdtek és hányingerük is támadt mindettől. Az egész jó egy percen át tartott, utána némileg enyhült az egész.

---

Nyu könnyedén feltudta innen mérni a környezetet, noha nem látta a nyomát annak, hogy lenne bármilyen figyelő itt, lehet, hogy más szinten még ettől volt. A körbenézés után eldöntötte, hogy merre is megy tovább, így el is indult volna visszafelé, azonban ebben valami megakadályozta.

H hirtelen fejfájása támad, olyan érzés, mint amikor valaki próbálna benyomulni az elméjébe, mindez igencsak fájdalmas volt. Szédülni kezdett és hányingere is támadt mindettől. Mivel Nyu nem volt erőérzékeny, így ő a sötét oldalt nem érezte, de az benne is tudatosult, hogy valami rossz, nagyon rossz történt. A fejfájás úgy egy perc múlva csillapodott. Közben hallhatta, hogy odalent a csatazaj megszűnt átmenetileg.

A katonák mintha teljesen lefagytak volna, üveges tekintettel néztek előre, ez igaz volt mindenhol a közelben. Az égről a vadászgépek lezuhantak, egyet kivéve, ami távolabb landolni készült. Elég ijesztő látvány volt, úgy további egy perccel később a katonák elég nehézkes léptekkel ugyan, de elindultak a torony irányába és már nem lőttek egymásra. A gépek úgyszintén így tettek. Csak a droidok álltak tétován nem értve a helyzetet.

Térkép: itt található!
Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Nalah választ már nem kapott a kérdésére, hogy kaphat-e vizet, mert ebben a pillanatban nagyon erős fejfájás fogta el. Az íja kiesett a kezéből és térdre rogyott. Nem sokszor tapasztalt ennyire erős fájdalmat életében, maximum akkor szokott, ha a hátán az égési seb felszakad, mert éppen nagyot nőtt, de azon kívül nem. Ő maga érezte, hogy az Erőn át próbálkozik valaki, vagy valami, mintha valaki a fejébe akart volna bemászni, de ez nem sikerült neki. Úgy egy percbe telt mire a fájdalom enyhülni kezdett, eddigre a kislány a földön feküdt összegörnyedve a fájdalomtól. Úgy tűnt, hogy őt magát jobban megviselte mindez, mint a rodián bácsit.
- Valami próbált behatolni az elmémbe – mondta a fájdalomtól fátyolos hangon.
Ahogyan csökkent a fájdalom levegő után kapkodva igyekezett rendbe szedni magát, látta, hogy mindenki másnál is ugyanez a helyzet, hogy hasonlóval küzdenek, majd valami az eddigieknél is rosszabb történt. Ő soha sem hallotta még a papától, hogy az Erővel ilyesmire is képes lenne valaki, így eléggé ijesztőnek találta és örült volna, hogyha valaki adott volna neki válaszokat. Szerencsére azért az ösztönök jól működtek neki, látta, hogy a katonák őket akarják furcsa üveges tekintettel megtámadni. Valaki irányította volna őket? Úgy tudta eddig, hogy az Erővel csak átverni lehet másokat, de ilyen szinten irányítani nem. Mivel saját maga még soha sem ölt és most sem akarta senki életét elvenni, a Papa tanította, hogy lehetőleg ne tegye, ő pedig tartotta magát hozzá, igyekezett. A sötét oldali zavarra és jelenlétre próbált nem figyelni, de elég rosszul érintette.
Próbálta felkapni az íját és azt kábító fokozatra állítani, közben pedig kitérni az esetleges támadások elől és fedezékbe beugrani. Ha tudott és volt lehetősége, akkor próbált a hozzá legközelebb állóba belelőni kábító nyíllal.

---

~ Köztársaság ~
Lor szerencsére lassan reagált, így Shani meg tudta ütni, a férfi hátra tántorodott és eldőlt. Néhány pillanatra fennakadtak a szemei és elvesztette az eszméletét. Szerencsére csak néhány pillanatra, mert néhány pillanattal később újra kinyíltak a szemei és ezúttal nem lassan, darabosan nyúlt a fejéhez, hanem rendes gyorsasággal.

Az állához nyúlt, ahol a lány megütötte és amint hozzáért fájdalmas arcot vágott. Ezek után kezdett el zavartan felülni, ami közben láthatóan megszédült, majd felmérni, hogy hol is van. ezek után nézett körbe, elsőre mintha meg sem ismerte volna Shani-t, de lassanként sok pislogással és szemdörzsölés után meg is szólalt.

- Mi történt, miért ütött meg? Mármint előtte, a fejfájás rémlik aztán semmi…

Ekkor még Quillan őrnagytól válasz is érkezett Shani-nak, hogy ő és egy jedi a táborban vannak és hasonló a helyzet ott is. Ezek után döntött, hogy felmennek, amint kinézett, hogy van-e valaki az utcán láthatta, hogy a katonák üres tekintettel haladnak a torony irányába. egyelőre nem vették észre, de ha kimásznak Lor-ral, akkor ez meg fog történni.

---

~ Huttok ~
A fájdalom ellenére – ami már eléggé megenyhült – a páros egészen gyorsan tudott reagálni, noha arról fogalmuk sem volt, hogy mi történt, mi okozta, csak feltételezéseik voltak. mind a ketten gyorsan fedezékbe ugrottak és fegyvert rántottak. Mivel a zsoldosok elég közel voltak, így Vlimtron nekihajította az elsőnek a mikrogránátot, majd ugrott a fedezékbe.

Nalah pont fordítva, előbb fedezék és utána fegyver. A gránát miatt már nem volt lehetősége arra, hogy lőjön, mert a gránát felrobbant. Szerencsére mind a ketten fedezékben voltak és a mikrogránát hatótávja is kicsi, így ők nem sérültek meg, de a fülük azért a közelség miatt némileg csengett.

Noha kis távon robbant a gránát többen szanaszét repültek a nyomástól és ki a falnak csapódott, ki a földön landolt. Aki csak sérült és nem lett mozgásképtelen – három ember – ők zavartan, a fejüket fogva kezdtek felülni. Most már nem volt gépies, lassú a mozgásuk, csak zavarodottak voltak.

- Mégis mi történt, mi volt ez? Nem tudtam mozogni, de mindent érzékeltem… – kérdezték és mondták az ehhez hasonlókat.

Úgy tűnt, hogy magukhoz tértek valami miatt, de ezalatt látszott főleg a másik oldalon egyelőre, hogy minden egyes ember és katona, frakciótól függetlenül együtt indult el torony irányába, ugyanez volt igaz azon az oldalon is, ahol a páros volt, csak itt előbb a hídon indultak át lassan, lomhán mozogva az előbb még harcolók, a droidokat kivéve, azok értetlenül szemlélték az eseményeket.

---

- Én találtam meg a holttestét, ki akartam vinni a bolygóról, ha élve megtalálom – feleltem ridegen.
Kíváncsi voltam a többiek válaszára, hogy mit is fognak arra mondani, amit felhoztam, azt láttam, hogy figyelik a kommunikációs csatornát, de arra már nem nagyon volt lehetőségem, hogy rákérdezzek, hogy mi is az eredmény, mit felelnek nekik odalentről. Ahogyan a hirtelen fejfájás elkapott és amint láttam Munjin kívül mindenki mást is hangosan nyögtem fel és össze is görnyedtem a fájdalomtól. Összébb kellett húznom magam, mintha az segített volna, de a rám törő hányinger és szédülés miatt lecsuktam a szemeimet. Szerencsére elég hamar kezdett múlni ez az egész és ezért jobban kezdtem lenni, ám ekkor valami olyasmi történt, amire nem számítottam, bár még egy pont, hogy miért utálják a mandaloriaiak a jediket és én is... A jedi ugyanis fegyvert rántott és felugrott az asztalra. A szavai után elkerekedtek a szemeim.
- Ez rakata, a Lehon-on a rakaták beszéltek így! – nyögtem ki nehezen.
Hogyan beszélt rakatául és mégis mi folyik itt? Munji szavaira nem reagáltam, ő és a fickó is menekült volna én csak elővettem a fegyvereimet és rászegeztem a padawanra, miközben átállítottam bénítóra csupán. De nem fogok lőni, csak abban az esetben, ha nincs más lehetőség.

---

Munji, ha ismeri a birodalom felépítését, akkor tudhatja, hogy a Hírszerzési ügynökök nem tisztek, ők jócskán a katonaság felett állnak, annyira, hogy még egy sith/urdrarr sem emelhet rájuk kezet, vagy tartania kell a következményektől, sőt, ha úgy alakul, akkor egy ügynök utasíthat sitheket is. Az összes katonai személy és moff felett is állnak, így tulajdonképpen jelen helyzetben Munji felett is, így akár parancsot is adhatott volna neki az ügynök, ha akar.

Mivel az üléshelyzet Kolbertnek kedvezett, így bőven odébb tudott menekülni, hogy Jivi véletlenül se találhassa és Munji is a távozás mellett döntött. Sil ekkor mondta ki, hogy ez a nyelv, amin Jivi jelenleg fröcsög az rakata, mert felismerte és fogott két fegyvert is a padwanra. A legendákat pedig szinte biztosan ismerik, hogy nagyon erős erőhasználók képesek másokat megszállni és irányítani. De, hogy pont egy jedit? Félelmetesnek hathatott.

Miin ekkor próbált mozdulni, de szerencsére nem volt rá lehetősége, erővel mozdult egy 7 kg súlyú lény ellen, még ha emberi erővel is akarta volna kivitelezni, amit akart, akkor is könnyedén széttörte volna Jivi csontjait, az erővel való lenyomás során, vagy eltöri a gerincét. Révén Jivi olyan volt méretre és súlyra, mint egy házimacska. Ezt Miin a mozdulat közben realizálta, azonban szerencsére a támadása nem sikerült.

Ebben a pillanatban találat érte a hajót és erősen megrázkódott, Kolbert el is esett ennek köszönhetően, Sil és Miin se tudta magát egyenesben tartani. Csak Munji maradt meg a talpán a súlya miatt. Miin ezért nem tudta a támadást sem kivitelezni, hanem ő nyúlt a földön. Már a lendületének szele is ledöntötte a lábáról Jivi-t és métereket csapta hátrébb, aminek nagy része a hajó rázkódásának volt köszönhető, majd falon nyekkent, a feje felszakadt, vérzeni kezdett, de támadott volna tovább. Az ablakokon látszott, hogy a saját hajóik nyitottak rájuk tüzet. Emiatt a szökni akarók sem tudtak tovább haladni, az ajtó pedig kinyílt. Egy idősebb, nagyon fakó kék szemmel férfi rontott be és emelte a kezét, mire Jivi lefagyott és felemelkedett a földről és elvesztette az eszméletét.

- Lord Heskal vagyok, most már biztonságban vannak a megszállttól, a droid elviszi a gyengélkedőre – mondta.

A droid bólintott és a kezébe vette a lebegő padawant, ami ekkor leereszkedett oda és kisétált vele. Ekkor még nem volt vége a meglepetéseknek, hirtelen egy gigantikus méretű birodalmi hajó lépett ki a hipertérből és pont ezen hajó és a három frakció hajója közé érkezett meg, elállva a lövedékek útját.

Valószínűleg eddig csak Munji látott ilyen hajót élőben, de a többiek is hallottak róla. Összesen 13 darab ilyen szuper csillagromboló létezett, mind a Birodalomé, tizenkettő a Sötét Tanács egy-egy tagjáé, az utolsó pedig a Főadmirálisé, a Birodalom zászlóshajója. A hajón látható volt a xesh szimbóluma, amit Miin Rhys esetében már látott korábban az Erőn át. Aki pedig ismeri a sötét tanácsosokat, illetve a szimbólumaikat, az tudhatja, hogy ez a The Shadow Hand nevű hajó, ami Lord Xeth-é.

//Hajók elhelyezkedése térkép alul van.//

---

Nagy nehezen, mire letette a gépet BB-4, addigra sikerült úgy-ahogyan legyűrnie a fájdalmat. Még mindig kapkodta a levegőt és homályosan, vagy épp duplán látott, mintha nagyon erős macskajajban lenne része, de ez rosszabb volt. A tanult módokon próbálta nyugtatni magát, hogy minden rendben van és a szemét is pihentetni. Örült volna annak, hogyha ledőlhet aludni, de ebben a helyzetben nem engedhette meg magának mindezt. A landolás is zökkenőmentes volt, mivel hirtelen idekint nem látott senkit sem, így aggódni kezdett. Emiatt kinyúlt az Erőbe, azt érezte, hogy odabent a sajtjaik vannak, de furcsának érezte az egészet, mintha más személyt is érzékelt volna mellettük, nem voltak egyedül a tudatukban. Xeth révén tudta, hogy ez megszállást jelent. Látta, hogy a jedi éppen most hátrált ki bentről és csukta be az ajtót, így nem nagyon nem maradt más lehetősége, hogy megóvja a sajátjait. Azonnal lenyúlt a sugárpisztolyáért, a rohampuskát túl sok időbe telt volna előszedni a hajóból főleg, hogy már kint volt belőle és a férfi mellett igyekezett ellőni, hogy a nyitó panelt szétlője, ezáltal bent ragadjanak a többiek. Már éppen fordult volna oda a jedihez, hogy kérdezze ki ő és mit keres itt – révén úgy tudta, hogy nem lesznek jedik itt – ám ekkor hirtelen megérzett valamit, amibe beleborzongott, egyszerre kellemetlenül és kellemesen is. A tekintetét ösztönösen kapta az ég felé.
- Karabast! Te meg mégis mi a fenét keresel itt?! – nyögött fel és tette fel a kérdést leginkább önmagának.
Ekkor kapta meg Shani üzenetetét.
- Itt Quillan őrnagy, egy Jedivel vagyok a köztársasági táborban, itt is mindenki valószínűleg a rakata általi megszállás alá került. A hadnagyom hogy van? – kérdezte.

---

Amint Rol felfogta, hogy mi is a helyzet elővette a fénykardját és maga elé emelte. A katonákat mindez nem nagyon érdekelte őket, továbbra is azt tervezték kivitelezni, amit eddig. Rol úgy döntött, hogy elsőként próbálja erőszak nélkül megoldani a helyzetet, hátha beválik.

Így igencsak kockázatos húzást kísérelt meg, létre tudta hozni az Erő harmóniája alkalmazást. Azonban semmi sem történt, ebben a pillanatban egy lövés súrolta a vállát, amitől az alkalmazás is megszakadt, így a férfi kénytelen volt védekezni és úgy döntött, hogy inkább továbbra sem bántja őket.

Szerencsére csak ki kellett hátrálnia az épületből ott pedig letudta zárni a kijáratot, így bent ragadtak a katonák, mielőtt azonban kinyithatták volna bentről a katonák egy lövés szállt el mellette, ami pont a nyitó panelt lőtte szét, megakadályozva, hogy akik bent vannak kijöjjenek, akik kint vannak bemenjenek.

Ha hátranézett, akkor egy hosszú vörös hajú, homlokon tetovált, zöld-fekete páncélú nő állt, a páncélon a Havoc Squad szimbóluma látszódott és őrnagyi rangjelzés. Az arca kissé elgyötört, valószínűleg ő maga is érezte a fejfájást, mint mindenki más. Amint kilőtte a panelt leengedte a fegyverét és az ég felé kapta a fejét.

Ebben a pillanatban érezte meg Rol is, hogy újabb erős sötét oldali erők érkeztek a holdhoz. Közben ő is hallotta a komlink adást és azt is, hogy a nő, Quillan őrnagy is válaszolt nekik.

---

De nem tudott sokáig ezzel törődni, mert hirtelen nagyon erős fájdalom hasított a fejébe, amitől hányingere is támadt. A kezeivel azonnal a fejéhez kapott, majd nagyon fel sem tűnt neki az, hogy lefordult a székről közben. Sűrűbben kapkodta a levegőt, erősen próbált nagyon sok mindenre gondolni, hogy ezzel is csökkentse a hatását a fájdalomnak. Érezte, hogy olyan volt, mintha kívülről akartak volna az elméjébe hatolni. Szerencsére eléggé erős jellem volt és tudott egy-két dolgot az ellen, hogy a telepátia ellen miként kell védekezni, így próbálta ezt tenni. Fogalma sem volt róla, hogy mennyi idő telhetett el, de a fájdalom kezdett alábbhagyni. Próbálta kinyitni a szemét és megmozgatni a végtagjait, amik sikerültek is. Úgy tűnt, hogy támadás sikertelen volt, még eléggé szédült és hasogatott a feje, de úgy tűnt, hogy saját maga volt. Azonban ami egyből feltűnt neki, hogy néma csend volt odakint. A komlinkjére pillantott és semmilyen üzenet nem volt rajta, nem kapott parancsot, vagy tájékoztatást arra nézve, hogy mit is kellene tenni. Annyi bizonyos, hogy néma csend volt, nem hallotta kintről a vadászok repkedését, de lövések sem voltak. Ezt nagyon gyanúsnak találta.
Próbált feltápászkodni a földről, hogy megnézze mi a helyzet odakint, de eléggé megszédült ismét és az alhasában is görcsöt érzett néhány pillanatra. Az előzőek nem is, de ez aggodalommal töltötte el, remélte, hogy a gyermekének semmi baja sem esett. Mivel csak egy görcse volt és nem túl erős, így annyira nem aggódott, de abban biztos volt, hogy nem fogja Tubroknak említeni, nem kellett, hogy a vőlegénye csak jobban izguljon. Amint felállt óvatosan és halkan, hogy ne keltsen zajokat. Ha odaért az ajtóhoz, akkor próbált kilesni rajta, hogy mi van odakint.

---

Nyu úgy döntött, hogy miután körbenézett elindul lefelé, gyors tempóban rohant, ezt megtudta tenni. Helyenként ki kellett a hibás részeket kerülnie, de ezt leszámítva nem különösebben zavarta meg semmi és minden gond nélkül lejutott. Ahogyan lent volt kinézhetett, hogy merre is vannak a vándorlók.

A térkép alapján csak főutca volt a közelben, amin menni lehetett, hogy ő maga is eltudjon oda jutni, ahova akart. Észak-keleti irányban. A vándorlók pedig nagyon sokan voltak, nem tudta őket megelőzni, muszáj volt mögöttük haladni lassan és óvatosan, hogy ne vegyék észre. Így ezt megtudta tenni, azonban a droidok kiszúrták.

Lehet, hogy más frakcióba tartoztak, ennek ellenére nem nyitottak a nőre tüzet, csak megállította egy csoport B1 és B2-es droid. Annyi eszük volt, hogy legalább halkan tegyék, bár a vándorlók velük nem foglalkoztak.

- Hé! Te ott! – szólt rá az egyik B1-es az irritáló hangján. – Mi folyik itt, mit kéne tennünk ebben a helyzetben?

---

Amint a Sötét Tanács értesült róla, hogy találtak egy élő rakatát kivételesen tökéletes összehangban, szinte pár perc alatt eldöntötték, hogy a Birodalomnak szüksége van rá. Egy hajó úgyis a közelben volt ők szálltak le kutakodni. A tanács pedig a legjobbat küldte, Xeth-et, hogy ő legyen az, aki kivallatja a rakatát, amint a birodalmiak elfogják.

Jó néhány óra lemaradása volt, amit igyekezett a férfi behozni, órák óta utaztak hiperűrben a célkoordinátákhoz. Xeth éppen a „tróntermében” tartózkodott az személyi testőreivel, amikor az admirálisa bebocsátást kért ide, hogy személyesen tájékoztathassa őt. Ha megkapta mindezt, akkor be is lépett.

Mivel Xeth alapból támogatta a fiatal tehetségeket, így nem lehetet meglepő, hogy az admirális is meglehetősen az volt, főleg ehhez a beosztáshoz. Heskar D’jek admirális már a háború vége előtt ezt a pozíciót töltötte be, mostanság érte el csupán a harminc ötödik életévét. A többi admirálistól ellentétben ő nem fehér egyenruhát hordott, hivalkodónak érezte, egyszerű, egyedi fekete egyenruhában volt most is.

Amint belépett közelebb sétált és tisztes távolságban megállt. Mélyen meghajolt, őszinte tiszteletét fejezve ki Lord Xeth irányába. A megfelelő időt töltött meghajolva, majd katonásan húzta ki magát és a kezeit összefogta a háta mögött, kisebb terpeszbe állt és így szólalt meg.

- Nagyuram! Pár perc és kilépünk a hipertérből. Időközben elveszettük a kapcsolatot a Császár pörölyével és az Örök Birodalom hajójával is. pontosabb adatokat a hipertérből való kilépéskor fogunk tudni.

Néhány perccel később valóban megtörtént a megérkezés, odakint pedig egy nagyon furcsa hadiállapot alakult ki. Mindhárom nagy frakció hajója az Örök Birodalom békés diplomáciai hajójára tüzelt, ezt szerencsére jelenleg megakadályozta Xeth hajója a Shadow Hand, ami pont úgy érkezett meg, hogy eltakarta a többiek elől azt a hajót, igaz így mindhárom őket támadta.

Ő és a hajón levő többi erőhasználó is azonanl érezte a holdat körül ölelő sötétséget, de Xeth még mást is érzett. Ha eddig nem lett volna erről tudomása, most már biztos lehetett benne, a felesége, Rhys lent van a Szellemholdon.

Felszíni térkép: itt található!
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

Egy cseppet dühített a dolog, hogy valaki engem megkerülve indított csapatot a Szellemholdra. Igaz, hogy egy a közelben levő hajóról volt szó, de akkor sem volt megfelelő a célra. Az is bizonyos volt, hogy azt a valakit hamar meg fogják találni, remélhetőleg még azalatt, hogy én ki kell tegyem a lábam, és élve megnyúzzák. Mindezek mellett pedig két emberem komoly dicséretre szorul majd, az egyik az, aki most is ott van a helyszínen, a másik pedig az, aki bejuttatta a csapatba.
Azt is megtanultam, hogy hallgatnom kell a megérzéseimre, és ha dühös vagyok és az a megérzésem támad, hogy egy kis hajó nem lesz elegendő arra, hogy hatásosan végezzem a munkámat, akkor nem kérdéses, hogy parádés bevonulás várható. Gyakorlatilag a galaxis egyik legnagyobb hajója.
Az érkezésig pedig bőven volt időm arra, hogy a "trónteremben" feldolgozzam az adatokat, amiket a küldetésről kaptam. Ha annyira elkényelmesedett lettem volna, akkor mindezt ráhagyhattam volna valakire, de egyrészt ostobaság lett volna, másrészt meg közel sem utalt volna profizmusra. Arról nem is beszélve, hogy túlságosan nagy lett volna a hibafaktor. Az admirális bebocsájtási kérelmére fel se néztem, csupán a kezemmel jeleztem, hogy nyissanak neki ajtót.
- Az roppant kellemetlen. Irány a híd és álljanak készen a hajó fegyverei és pajzsa. - meg sem vártam, hogy reagáljon a szavaimra az admirális, nem mintha túl sok ellenkezést elfogadtam volna, és el is indultam a híd irányába eléggé ütemes léptekbe. Szerettem volna azonnal értesülni a helyzetről és első kézből.
Ami azt illeti sok mindenre számítottam a hídon állva az érkezést követően, de azt nem igazán terveztem be, hogy felmentőseregként kezelhetnek majd, ráadásul pont az Örök Birodalom. Ez majd kifejezetten jó ütőkártya lehet sok minden fényében idővel, most azonban rendet kellett tennem, és ahogy elnézem nem is kicsit.
- Utasítsák a Köztársaságot és a Huttokat, hogy álljanak le a tüzeléssel. Ha nem válaszolnak vagy ellenkeznek, akkor hatástalanítsák a fegyvereket, ha szükséges, akkor a hajtóműveket is. A Császár pörölyét apró darabokban akarom látni. - a helyzet gyors felmérését követően, főleg, hogy tűz alatt állt a hajó, máris parancsokat osztogathattam. - Egy rohamcsapat álljon készen az indulásra, lemegyek a holdra. Minden kommunikációs csatornához hozzáférést akarok és hallani vagy látni, hogy mi megy. Admirális, a híd az öné. - olyan sok időt végül is nem kellett a hídon töltsek, gondosan megválogatott emberekkel dolgoztam együtt ahhoz, hogy aggodalom nélkül bízhassak rájuk komoly feladatot. Különben is, vannak annyira okosak, hogy kikérjék vagy kitalálják a véleményemet egyes dolgokkal kapcsolatban.
- Itt Lord Xeth, a Sötét Tanács tagja. A földi erők parancsnokaival szeretnék beszélni. Név, rang, pontos helyzet. Változtak a játékszabályok. - nem igazán vártam bárminemű ellenkezést, vagy szándékot rá, habár nem kerülte el a figyelmemet az se, hogy a holdon a feleségem is tartózkodik és bizonyos az is, hogy nem fogja annyiban hagyni azt, hogy megjelentem és utasítgatok. Nagyon rebellis velem szemben, de pontosan ez az, amit szeretek benne.
- Itt Lord Xeth, a Sötét Tanács tagja. A játékszabályok, mint azt remélhetőleg észrevették, megváltoztak. Menjenek, igyanak meg egy teát és pihenjék ki magukat, innentől én irányítok. - alig vártam, hogy végre elmondhassam ezt a szöveget, idefelé folyton ez járt a fejemben, hogy miképp fejezhetném ki magam úgy, hogy az aztán mindenkit legalább a félőrületbe keltsen. Nem mintha minderre nem lett volna elég a megjelenésem, meg az, hogy felvettem velük a kapcsolatot. Természetesen lehetőleg mindezt már a hajóból és a katonák és ügynökök körében, akiknek igazán kíváncsi vagyok az arcára a szavakat követve.
- Rejtjel 7. Pontos helyzetjelentést és találkozzunk a landolási pontnál. - intéztem el az utolsó és talán legfontosabb üzenet elküldését is. Az élvezet előtt ott van a munka, és ez azt jelentette, hogy először a saját embereimmel kell egyeztetnem és találkoznom, majd azután jöhet a többi szépen sorjában. A legvégén pedig szépen bemasírozok, mindenki problémáját megoldom, learatom a babérokat és a Köztársaság meg a Huttok majd szépen hazaballaghatnak.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Nalah végül is nem tudott lőni, mert a gránát előbb robbant, mintsem ő cselekedni tudott volna. így inkább csak meglapult. A robbanás szelét érezte is, nem sűrűn látott ez előtt még ekkora hatalmú fegyvert, maximum itt a mai napon. Igyekezett nem kimutatni mindezt. Érdeklődve figyelte azt, hogy a katonák kezdtek magukhoz térni mindezek után, nem tudta eldönteni, hogy tényleg így van-e, vagy csak megjátsszák. Így inkább Vlimtron bácsi felé fordult, hogy őt megkérdezze, hátha ő tud erre választ adni neki.
- Vlimtron bácsi, most tényleg jól vannak, vagy csak megjátsszák? – kérdezte.
Közben még üzenetet is kaptak, hogy Lord Xeth van itt a Sötét Tanácsból. Nem tudta volna megmondani a kislány, hogy ez melyik nagyúr volt, ennyire nem ásta magát bele a dolgokba, már csak azért sem, mert a birodalmiak voltak. Azonban a férfi – legalább is annak tűnt a hangja alapján – a vezetőkkel akart beszélni. A kislány figyelmesen és türelmesen várt, hogy válaszoljon valaki. Mivel ez nem történt meg, így a rodián fejvadász bácsira pillantott.
- Vlimtron bácsi szerintem ez neked szólt – igyekezett felhívni a bácsi figyelmét.
Ismét körbepislantott, remélte, hogy a társai és egyben barátai, akikkel érkezett jól vannak és nem lettek olyan agyatlanok, mint mások. Közben pedig hol Vlimtron bácsira, hol pedig a többi zsoldosra pillantott, hogy miként vannak, mit mondanak, hogy mit is kellene tenni, mert ő ebben a helyzetben nagyon tanácstalan volt. Túl fiatalnak érezte magát ehhez a helyzethez.

---

~ Köztársaság ~
Lor egyelőre csak pislogott, hogy mi is van, nehezen tudta követni a dolgokat, de ez friss agyrázkódásnál és valószínűleg a megszállás miatt is természetes lehetett. Ebben az is közre játszott, hogy Lord Xeth és Quillan őrnagy igencsak paprikás hangvételű üzeneteket váltottak. Amíg Shani Rhys-el beszélt, addig is próbálta összeszedni magát és felállni, bár kissé megszédült, de a falban megtudott kapaszkodni és talpon maradni.

Alighogy elküldte az üzenetet a komvonalon érezhette meg az Erőn át azt Shani, hogy odafent elpusztult egy hajó a háromból, mert közel 40.000 főnyi halál ilyen távolságból érezhető volt az Erőn keresztül. Pillanatokkal később kapta a választ Rhys-től is, hogy a maradjanak helyben és küldje a koordinátákat, oda mennek a jedivel.

- Okés, akkor már most átállítom a fegyvert bénítóra halálosról – mondta a férfi.

A férfi határozottan bólintott arra, hogy a harcot el kéne kerülni, valószínűleg ő sem akart a sajátjaira tüzet nyitni, ami egy katonánál igencsak mély nyomot tudott hagyni, akár egész hátralevő életére. Meg már csak simán az egésznek a ténye.

- Nem vagyunk olyan messze a tábortól és már nincs harc fent, hamar ide fognak érni. Szerintem egyelőre maradjunk itt lent és itt várjuk be az őrnagyot, ha kellemetlen látogatók találnak meg minket, akkor menjünk fel és keressünk ott fedezéket.

Persze, ha Shani fel akarna egyből menni, akkor nem fog ellenkezni, annyira még nem volt jól, hogy megtegye.

---

~ Huttok ~
A várakozás közepette a páros is megkapta Lord Xeth üzenetét, amire a köztárasági parancsnok igencak paprikásan válaszolt, aztán még Vlimtron is üzent neki. Ezek után nem sokkal érezhette meg az Erőn át azt Nalah, hogy odafent elpusztult egy hajó a háromból, mert közel 40.000 főnyi halál ilyen távolságból érezhető volt az Erőn keresztül.

A rodián szavaira a katonák odasiettek és ők is behúzódtak a fedezékbe. Némileg még kótyagosak voltak, de azért egészen egyben, csak kisebb-nagyobb sérüléseik voltak, de egyik sem volt súlyosnak mondható szerencsére. A rodián pedig távcsővel igyekezett végignézni a környéken, hogy mi a helyzet.

Azonnal láthatta, hogy a holofilmekből ismert zombiszerű effektus volt az egész. Üveges, bamba tekintet, lassú, darabos mozgással haladtak. Az útirányuk viszont egységes, mindannyian tényleg középre tartottak. Ami ijesztőbb votl, hogy nem csak azon a nagy hídon látta mindezt Vlimtron, ami ott volt náluk, hanem a délre esőn is.

Úgy tűnt, hogy nem csak azok a katonák, harcosok lettek ilyenek, akik itt voltak, hanem mások is. A köztársasági őrnagy szavai alapján pedig mindenkire hathatott. És valóban a központi torony volt a fő cél. Azok, akik már átértek a belső torony szigetére annak a földszinten levő ajtóin igyekeztek be az épületbe. Ott pedig már elvesztette őket a férfi.

Szerencsére egyelőre az egységek elkerülték őket, egy-két személy elhaladt mellettük, de a fedezék olyan volt, hogy nem nagyon lehetett belátni, csak ha be akart nézni valaki. De mivel ez nem történt meg, így nem vették őket észre. Azt is láthatta, hogy a droidok voltak „maguknál”, de zavarodottan nézték, hogy mi történt a szervesekkel.

---

A nő szavaira halvány fanyar mosollyal feleltem.
- Bár ne lett volna igazam – mondta.
A helyzetet végül nagyon, de nagyon rosszul alakulhatott volna, de végül egy fickó is berontott. Azért merész volt, hogy a sárkánycsaj megpróbálta puszta kézzel lecsapni a jedit. Nekem meg lőni sem kellett, nem mintha imbolyogva olyan nagyon sikerült volna. Én magam sem értettem, hogy a mieink miért ránk lőnek és miért nem egymásra! És ekkor szerencsére Lord Heskal megmentette a napot és elintézte a padawant. És egy olyan hajó érkezett be, aminek nem örültem. Egy sötét tanácstag! Hehe… még viccnek is rossz. Abban is kezdtem biztos lenni, hogy halott vagyok, végtére is nem valami tanonc volt, akit megöltem, hanem egy lovag, vagy mester mit tudom én! Munji szavaira megráztam a fejemet, nem tudtam erre a választ.
- Fogalmam sincs, nem vagyok erőhasználó! Azt sem tudtam, hogy ilyesmi lehetséges – mondtam.
Percről percre egyre jobban utáltam az erőhasználókat. Ha megkaptuk az üzeneteket, akkor… akkor tényleg fáraszt kapok azon, amit hallok. Teázni?! Inkább csak leülök egyelőre és próbálok életben maradni. Utálom a hatalmasok játékait. Ki kellett találnom, hogy mit kéne tenni, erre a helyzetre nem voltam felkészítve és nem vagyok diplomata, csak egy fejvadász!
- Azt hiszem, hogy azonban itt maradunk egy ideig… lehetne kapni valami tömény italt? – kérdeztem.
Bárcsak már túl lennénk ezen a napon, nagyon, de nagyon örültem volna és abban már most biztos voltam, hogy többé nem akarok diplomáciai feladatot vállalni, se olyat, amihez rakatáknak köze van, annyit senki se tud fizetni. Akkor viszont megállt bennem az ütő, amikor Kolbert azzal érvelt, hogy szerinte élve kellene a rakata.
- Maga elmebeteg! - forgattam meg a szaviamat a FRK-s fickó szavaira.

---

Hála annak, hogy Xeth hajója megérkezett több lövés már nem érte ezt a hajót, ami egyébként sem hadihajó volt, csak egy semleges diplomáciai. Azonban talán szerencse a hajón, mint a legtöbb Örök Birodalmin szinte csak droidok ténykedtek és irányították azokat, nem pedig élő személyzet, így itt nem volt olyan gond, mint a többi hajón.

- Engedelmükkel én válaszolnék – mondta. – Ha valaki nagyon erős, márpedig ennek a rakatának van akkora hatalma legalább, mint a császárnak, akkor képes lehet egy teljes bolygót is irányítása alá vonni. Roppant veszélyes teremtmények. Ha pedig ez ereje teljében van… akkor a most megérkező hajó teljes személyzetét is képes lehet irányítása alá vonni. Amin minimum 50.000-n vannak, de megkockáztatom, hogy teljes kapacitáson működik, ami több, mint 300.000 személyt jelent.

Mivel nem volt blokkolás hajók közt, így természetesen a hajó is megkapta az üznetet, Xeth első üzenetét, amiben teázni küldi az itt levőket. Percekkel később érezhette meg az Erőn át azt Jivi és Miin, hogy odakint Xeth hajója túloldalán elpusztult egy hajó a háromból, mert közel 40.000 főnyi halál ilyen távolságból érezhető volt az Erőn keresztül. Heskal ekkor felelt Miin kérdésére.

- Már nincs a befolyása alatt, a legtöbb esetben a fájdalom, sérülés, főleg az elektromos sokkolás kiűzi a megszállót. Ellátják a sérülését, ami valószínűleg agyrázkódással is jár, ami miatt a padawan zavart lesz, de nem érte semmilyen károsodás emiatt – mondta. - Jó kérdés, nem tudom, nem találkoztam én sem nem vadállatias rakatával, hiszen kihaltak. Nem ismerem gyakorlatban a megszállásra alkalmazott jártasságot sem. De úgy vélem, hogy egy Sötét Tanácstag igen, őt kellene megkérdeznie.

Ezzel együtt a kommunikációs blokkolás is megszűnt, így premier plánéban szólt Xeth második üzenetet már a bolygóra, amire egy roppant paprikás hangvételű üzenet érkezett vissza a köztársaságiak parancsnokától, amiben szó szerint küldi el melegebb éghajlatra a férfit.

---

A férfi nem felelt, a jedi. Egyelőre pedig nem nagyon tudta ebben a helyzetben, hogy mit tegyen.
- Egyben van? – kérdezte a másikat.
Összerezzent, amikor megérezte azt, hogy odafent nagyon sokan meghaltak, máskor is érezte már, a háborúban, de nem ennyire erősen. Igaz most már jócskán járatosabb volt az Erőhasználatban, már tudta, hogy mi történt. Az egyik hajó odafent felrobbant, kérdés, hogy melyik, remélte, hogy nem a sajátjuk, bár egyiket sem akarta volna, így legyen. érezte, hogy Xeth közeledik a bolygóra, nem akarta, hogy a férfi itt legyen a bolygón. Nem azért, mert túl nagy kifogása lett volna ellene, na jó, de! De a legfőbb ok az volt, hogy tudta, hogy nem képes neki ellenállni. Közben ideje lett volna az is, hogy válaszoljon a szeretőjének – tekintve, hogy még mindig nem tudta, hogy igazából Xeth a férje és nem Keth, hiszen a két férfi akkor még egy személy volt – az előbbi üzenetére. Mivel már látta, hogy teljes volt a kommunikáció, hogy helyre állt, így nem fáradt azon, hogy csak pusztán neki küldje el, hanem hagyta, hogy minden csatorna megkapja. Legalább látják, hogy mi a véleménye az egészről.
- Kezdjük elején, dugd fel magadnak a játékszabályokat, ha kell, akkor instrukciókkal is ellátlak ez ügyben, aztán pedig hord el magad a peremvidékre! Bemutatkoznom nem kell, úgyis tudod ki vagyok, ahogyan azt is, hogy hol találsz, bármikor… földi egységekre pedig várhatsz, nincs! Talán ha egy maroknyian maradtak a holdon, akiket nem szállt meg a rakata. És azzal, hogy kilövetted az egyik hajót te átkozottul nagy zseni, a te hajód embereit fogja megszállni és irányítani! Inkább azt mondd meg mielőtt a mondandóm elején levő dolgokat végrehajtod, hogy miként lehet tenni a megszállás ellen, azért kérdezem, mert tudom, hogy te is képes vagy rá!
~ És azért, mert megszegted az ígéretedet, most, hogy itt vagy ki tudom tekerni a nyakadat is! ~ ezt már csak magának gondolta, nem küldte el telepatikusan. ~
És mi lett volna, ha még gyűlölte volna is a férfit és nem pedig úgy vágja ezeket a fejéhez, hogy szerelmes belé? Ekkor a Jedi-re pillantott és rá emelete mutatóujját, mint akit éppen fegyelmezni próbálna.
- Maga pedig meg ne próbáljon megszólalni! – figyelmeztette.
Vett két nagyobb levegőt ezek után és igyekezett körbenézni, hogy mit is tud tenni itt, közben pedig igyekszik majd úgy helyezkedni, hogy az zombiszerű állapotban levők ne lássák meg. Közben megérkezett Shani üzenete is, amire válaszolt.
- Mindenki érzi, a teljes holdon érezzük, a másik jelenlét meg… ön is megkapta az üzenetét… Ami a rakatát illeti nem maradhat életben, túlságosan is veszélyes a csillagködre. Küldje a koordinátákat, odamegyünk, egy jedi lovag is van velem – mondta.
Majd a férfira nézett és ha megérkeztek a koordináták, akkor elindul arrafelé.

---

Ekkor érezhette meg az Erőn át azt, hogy odafent elpusztult egy hajó a háromból, mert közel 40.000 főnyi halál ilyen távolságból érezhető volt az Erőn keresztül. Utána a sith nagyúr üzenetére az őrnagy válaszolt, nem túl barátságos hangnemben, de határozottan úgy, mintha ismerné a Sötét Tanács tagot, vagy éppen csak ez a stílusa. A végén pedig még Rol-t is „megfenyegette” a nő, hogy ne szóljon.

---

Amit Ingrid is észlelt, hogy a kommunikáció blokkolva lett, miután nem kapott választ az üzenetére próbált nem szöveges, hanem holoadásban kapcsolódni a hutt nőhöz, de nem sikerült. Csodálatos. Ahogyan kinézett látta, hogy többen… a bázis teljes személyzete elindult a főtorony irányába. Mégis mi a fene folyik itt?! Erre nem volt felkészítve, hogy ilyesmi is megtörténhet. Ekkor azonban olyasmi történt, amire nem számított, nem ismert volna remélni. A főfőnöke üzenetét kapta meg, nem is tudta, hogy Lord Xeth itt van a közelben és a koordináták szerint pont idejön a táborba. Ahhoz viszont a megkegülteknek nem kellene itt lennie. Így szépen nekilátott leszedni őket kábító lövedékkel, miközben elküldte a válaszát a férfinak is.
- Nagyúr, itt Rejtjel Hét, a birodalmi táborból! Engem azért rendeltek ki ide, hogy a kommunikációs kódokat fejtsem meg és így folyamatosan tájékoztatva legyünk a többi frakció terveiről. A diplomaták az űrben az Örök Birodalom hajóján vannak és ott tárgyalnak. Idelent az offenzíva jól haladt a közelmúltig. A Huttok részéről egy hadúr vezeti, a Nova Gárda parancsnoka Nar Shaddaa-ról, a Köztársaságnak két parancsnoka is van, a földi erőkért egy bizonyos Caine Elas őrnagy felel, a Havoc Squadtól, a légi erőkért pedig Rhyssa Quillan őrnagy, úgyszintén Havoc Squad. Közben a birodalmi megbízott, egy mandaloriai hutt arra próbált rávenni minket, hogy dolgozzunk együtt a Köztársasággal, mert erre jutottak odafent, de indítványoztam, hogy gondolja át, mert N’Zoth után hatalmas morálrombolással járódna, ha ismét a köztársaság pátyolgatására szorulnánk, még akkor is, ha a végén úgyis elárulnánk őket. Katonai és stratégiai gyakorlatom és ismereteim alapján jutottam erre. Ha úgy érzi nagyuram, hogy túlléptem a hatásköröm ezzel, a büntetését elfogadom. Az egységeink amennyire kivettem a kommunikációból jól haladtak, de a közelmúltban történt valami. Mindenki erős fejfájást érzett, olyan érzés volt, mintha valami próbált volna az elmébe hatolni és a legtöbbeknél sikerrel járt. Szinte mindenki felett átvette az irányítást feltehetőleg a rakata. Nem tudok másról, hogy megmaradt volna, az alapján, hogy a kommunikáció megszakadt a hajókkal, ami ezzel volt egy időben úgy vélem, hogy ott is hasonló események játszódtak le. Ilyen irányú fenyegetéssel még nem találkoztam nagyuram, így az embereinket egyelőre csak elkábítottam, akik a táborban voltak, Garran Holkin ezredessel együtt, aki a mi offenzívánkat vezeti.
Mire végzett már látta a siklót is, ami közeledett és ember sem maradt itt bent, aki magánál lett volna. Így kisétált a megérkező siklóhoz, ahol ha megjelent a nagyúr, akkor megadta a tiszteletet meghajlással és szalutálással, majd még megszólalt.
- Nagyúr, várom a további parancsait! – mondta.

---

Nyu a haladás közben feltételezte, hogy átjuthat, de nem nagyon volt fogalma arról alapból, hogy mennyien voltak itt az ellenséges erők. Lehet, hogy akkora túlerő, hogy még harccal sem jut át. De ez majd kiderül, hogyha odaért a hídhoz, addig csak találgatni tud.

Közben ő maga is kapta az üzeneteket a közös komvonalon, először egy magát Lord Xeth-nek nevező alaktól, majd arra a köztársaságiak roppant paprikás hangú válasza. Közben tapasztalhatta azt is, hogy újra van az űrrel is kapcsolata, és még a droidok is megtalálták, aminek annyira nem örült.

A fiatal nő kérdése után a droidok összenéztek és félhangosan kezdték megbeszélni a dolgot, azaz nagyjából egymást ismételve, kánonban. Végül a vezető visszafordult Nyu irányába és megrázta a fejét.

- Nem, nem kaptak. Mi sem vagyunk parancs nélkül, de ööö… nem értjük, hogy miért tesznek úgy, ahogyan. Nem logikus. Nincs gépi droid egység, csak gyalogos – tette még hozzá.

Mondjuk mindez annyira nem volt meglepő, a droidok olcsók, a gépek drágák, nem valószínű, hogy ilyen helyre drága gépeket küldene a Független Rendszerek Konföderációja, beérték a gépekkel, amik könnyedén és olcsón gyárthatóak, pótolhatóak.

Nyu itt a közelben csak gépekből csupán egy falba ment antigravitációs tankot látott – amit a köztársaság használt –, de ezt el is kellett volna vezetni, és szinte biztosan nem értett a hadigépek ilyes fokú irányításához.

---

Amint Xeth elindult a híd irányába D’jek azonnal felvette a nagyura tempóját és illedelmesen nagyjából fél-egy lépéssel haladt oldalt mellette/mögötte. A haladás közben Xeth olyasmit érezhetett, amit csak a császár közelében szokott, olyan hatalmas sötét oldali Erőt a bolygó irányából. Több ezer, tízezer kilométerre voltak az űrben és mégis tökéletesen érezni lehetett azt, hogy itt a rakata és a hatalma körbevonta a Szellemholdat.

A hídon máris parancsokat kezdett osztogatni, amire az ott levő emberek neki is láttak annak, hogy a szerint cselekedjenek. Az újabb lövedékek is eltalálták Shadow Hand-et, ami alig észrevehetetlenül rázkódott meg, ahogyan a pajzsok felfogták a lövedékeket.

- Nagyuram, már próbáltunk velük kapcsolatba lépni, senki sem felel egyik hajóról sem, és közösen blokkolják a kommunkációt a Szellemhold felé – mondta egy kommunikációs tiszt sietve.

- A Köztársasági és a hutt hajót ionágyúval célozzák meg, ahogyan a Császár pörölyét, aztán tűz. Küldjék ki a vadászokat! Amint a hajók megbénultak hagyják őket, a Császár pörölyére azonban össztűz! – mondta az admirális, majd ekkor fordult oda Xeth-hez.

- Utólagos engedelmével nagyúr, a korábbi tapasztalatok alapján már összeállítottam egy siklót és egy csapatot hozzá, hogy minél hamarabb a hold felszínére mehessen. A kettes hangárban várják önt és az indulást – jegyezte még meg.- Igenis nagyúr!

Szalutált a végén a férfi, Xeth pedig indulhatott. Amit észlelt és amit a kommunikációs tiszt is mondott, hogy a komvonal blokkolva van valamiért. Így először üzenetet csak az Örök Birodalom felé tudott küldeni. A földön levő parancsnokoknak és Rejtjel hétnek pedig akkor, amikor beléptek a hold légkörébe. A siklóban vele utazókon sisak volt, így nem láthatta az arcukat, de elég profik voltak, hogy legalább ott ne látszódjon semmi, ha nem is lett volna rajtuk.

Rejtjel hét szinte azonnal átküldött mindent, amit eddig megtudott és a köztársasági erők parancsnokától, avagy a feleségétől egy igencsak csípős és paprikás üzenetet kapott, de legalább megtudta, hogy ő a parancsnok, csak épp nincs kinek, mert mindenkit szinte a rakata irányít a bolygón és a kommunikáció megszűnése miatt valószínűleg a hajókon is. És végül egy fejvadász is felelt, bár valószínű, hogy nem ő az eredeti vezető.

A pilóta a toronyhoz akarta először vinni a lambda osztályú siklót, de ott túl nagy volt a tűz és inkább a birodalmi tábor mellett tette le a gépet, ahol hetes is már várt rá. A tábor körül egyébként pajzs is volt, katonák pedig eszméletlenül, vagy holtan feküdtek, a nő kezében meg ott volt a mesterlövészpuskája. Ekkor érezhette meg az Erőn át azt, hogy odafent az emberei kilőtték a hajójukat, mert közel 40.000 főnyi halál ilyen távolságból érezhető volt.

- Nagyúr, a hajók semlegesítve, a miénk elpusztítva, a kommunikáció helyre állt az orbitális pálya és a hold felszíne között! – küldött üzenetet egy kommunikációs tiszt.

Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket.!

Felszíni térkép: itt található!
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

Csak bólintottam az admirálisom szavaira. Igazán kellemes olyanokkal együtt dolgozni, akik képesek ellátni a feladataikat. Sohasem értettem azokat az urdrarrokat vagy ne adj isten, tanácstagokat, akik olyanokkal dolgoznak akik teljesen nullák a munkájuk szempontjából. Egy olyan személy, aki velem együtt dolgozik, minimum annyira kell képesnek lennie, mint bármelyik első osztályú ügynököm, vagy az admirális. Azonnali és tökéletes munkára, kérdés nélkül, megfelelő lépésekkel. Arról nem is beszélve, hogy ez nem a civil élet, itt a fej legalább olyan effektív kell legyen, mint a test többi tagja, hanem oda a rend és a biztonság, amiért mindennap kockára tesszük az életünket.
- Xreldacho úr, biztos vagyok benne, hogy a munkaadója képes biztosítani önnek azt, hogy a jelenlegi veszélyes helyzet miatt, amibe keveredtek, dupla árat biztosítson a munkája után, valamint azt, hogy biztonságban kijut innen. Ha esetleg tévednék, és nem így lenne, akkor hívjon, tudja a számomat. - olyan rég dolgoztam zsoldosokkal vagy fejvadászokkal együtt, hogy már el is felejtettem, hogy mennyire logikátlanul gondolkoznak. Szerencsére a logikátlan gondolkodásukat és hűségüket általában meg lehet venni, ha pedig nem, hát akkor az lesz a legokosabb döntés a részéről, ha soha nem kerül az utamba, akár véletlenül, akár önszántából.
- Mennyiség és minőség függvénye. Minél több személyt akar irányítani annál inkább jelent gondot az is, hogy mennyire erős az akarata az adott személyeknek. Minél többet akarsz annál hülyébbeket tudsz csak. Viszont egy mentális blokkoló vagy bármilyen hasonló ketyere, vagy beültetés nagyon hasznos lehet. Ami pedig az elutazásomat illeti, amennyiben úgy véled, hogy kitűnő a helyzetetek és nincs szükség erősítésre, vagy segítségre, úgy a csapatommal kihagyhatom a kitérőt feléd, és annak biztosan a Köztársaság is örvend majd. - igazán élveztem a feleségemmel vitázni, ami azt illeti sokkal jobb lett tőle a kedvem, még úgy is, hogy a nyavalyás rakatát az egész holdon lehetett elég jól érzékelni. Közben pedig az ügynököm jelentését is végighallgathattam és a hajó is végre a tábor felé tartott, ha már a toronyhoz közvetlenül nem tudtunk eljutni. Az nem nagyon érdekelt, hogy közel félszáz ezer birodalmi halálát éreztem, számukra ez volt előírva, hogy ez a végzetük. Minden áruló így jár.
- Szép munka volt, Rejtjel Hét. A tárgyalást figyelemmel követtük amíg meg nem szakadt a kapcsolat, tisztában vagyok azzal mi folyt ott. Lady Vadrin lehetséges, hogy majd ha megtudja miképp folyt a tárgyalás, akkor elbeszélget a hutt hölggyel. Sokat tanulhat majd belőle, ha túléli. A köztársasági erőket Quillan vezeti jelenleg a holdon, a kartell részéről pedig egy Vlimtron Xreldacho nevezetű alak. Kis létszámú személyt, beleértve minket is, nem volt képes vagy nem akart befolyása alá vonni a rakata, ezért viselkednek úgy-ahogy. A bénítás jó ötlet volt. Most irány a torony, de előbb tartunk egy találkozót a Köztársaság csapatával. Kérem csatlakozzon a csapatomhoz. - csak a megérkezés után eszközöltem a válaszadást az ügynök számára. Hiába a végén az udvarias felkérés, az mindössze csupán formalitás volt részemről, hiszen egyértelműen parancsnak szántam a dolgot. Éppen ezért még a válaszát sem vártam meg, hanem elindultam arra fele, amerre az Erőben érezhettem Rhys jelenlétét. Igazából az sem érdekelt, ha bárki mást is érzékelek rajta kívül, hiszen nem lehet senki olyan a közelébe, akitől akár csak egy kicsit is tartanék. Remélhetőleg pedig a fejvadász sem lesz ostoba, és akkor elég rendes kis csapatot sikerül majd összehozni, akik kellően zavaróak lehetnek a Rakata számára, amíg én a dolgomat végzem. A birodalmi oldal felől nem voltak kétségeim, a köztársaság részéről is Rhyssa miatt nem aggódtam, ha rajta kívül bárki van, az pedig nem jelent problémát. A kartell pedig a saját életével játszik, amennyiben szembe megy az ajánlatommal.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Ugyan hallotta, hogy a férfi mit mondott neki, de egyelőre nem felelt, néhány pillanatig gondolkodott, hogy mit is tegyen, BB-4-el. hogy hagyja itt a vadászgépben, vagy pedig vigye magával. Mindkettőnek megvolt a haszna, de persze a hátránya is. Végül úgy döntött, hogy viszi magával, ki tudja, hogy mikor és mire fog kelleni a kis droid. Mivel itt nem kellett Erővel szórakoznia, hogy azzal vegye ki, ez nem egy TIE vadász volt.
- Szállj ki Picúr! Te is velünk jösszt!
Ha a droid csatlakozott, akkor indul el a megkapott koordináták irányába, közben pedig felel a jedinek is.
- Egy kis fejfájáson kívül semmi bajom tábornok. Rhyssa Edaara Quillan őrnagy vagyok a Havoc Squad-tól. A légi csapat parancsnoka, és láthatóan a földieké is, hacsak nem veszi át tőlem a posztot – mutatkozott be és tette hozzá a többit.
Azzal ő is egyetértett, hogy ez a rakata még a birodalomnak is nagy falat volt, ő maga csak remélte, hogy nem fognak Xeth-el nagyon összefutni, mert nem akart a férfi ellen fellépni, már csak azért sem, mert tudta, hogy elvi esélyük sincs ellene, nemhogy gyakorlati. Ami a parancsnokság átadását illette, ha a férfi katonáskodni akar, akkor mivel ebben nőtt fel átadja neki az irányítást. Ha nem, akkor magánál tartja és ő osztogatja a parancsokat. Ami a koordináták felé haladást illette igyekezett úgy haladni, hogy fedezékről, fedezékre, próbálva elkerülni azokat, akik a rakata megszállás alatt vannak, ha még vannak ilyenek az útjukban. Közben válaszolt Xeth-nek is a rádióadására és érezte azt is, hogy odafent nagyon sokan haltak meg, amire csak nagyon kicsit fintorodott el és borzongott meg hozzá.
- De még a sok idióta is galibát tud okozni odafent a hajódon, úgy tippelem teljes létszámmal érkeztél, azaz a kieső birodalmi hajó legénységét figyelembe véve a Shadow Hand legénységének hatoda kerülhet az irányítása alá. Ha kilövik a másik két hajót, ami még egyben van, akkor már a legénység harmadát tudja irányítása alá vonni. Ez pedig nem elhanyagolható tény nagyú… Xeth – elemezte azon a módon a dolgokat ezúttal ridegen és hűvösen, ahogyan a férfitól tanulta.
Arra a részre pedig szándékosan nem felelt, ami a peremvidékre érkezett. Továbbra sem akarta saját maga közelében tudni a másikat, jobb, amíg harmad várossal odébb vannak. Ha pedig megérkeznek végül a helyre, akkor megcsörgeti Lor komlinkjét, hogy meghallja, hogy hol is van a rejtőző páros, remélve, hogy végre összetalálkoznak.

---

A helyzet nagyon nem tetszett a kislánynak, ő maga is figyelte, ahogyan a szinte dülöngélő katonák, zsoldosok, emberek elhaladtak mellettük is. meglapult, várva hogyha szükséges, akkor tudjon védekezni, vagy a többieket védhesse, de nem volt rá szükség. Elhaladtak mellettük, menve tovább a központi sziget felé, ahova nekik is kell majd menni. Talán azt vélte szerencsének, hogy majd talán tudnak haladni. Ha minden igaz, akkor ő is hallotta a komvonalon érkező választ. Nem tetszett neki ez a hangnem és az egész, szeretett volna a társnőjével lenni, akivel érkezett.
- Mit teszünk? Hozzá fog csatlakozni Vlimtron bácsi? – kérdezte. - Rossz előérzetem van.
Úgy gondolta, hogy a fiatal kora miatt sincs sok beleszólása ebbe az egészbe, Liamea-val pedig nem tudta, hogy mi lehet. Aggódott, hogy a nő is a rakata befolyása alá került és ott van a többiek között, akik haladnak a központi épület irányába. Éppen ezért, meg mert a nő meghagyta, hogy azzal kell maradnia, akivel egybe osztják, így emiatt is kénytelen lesz azt tenni, amit Vlimtron bácsi mondott. Ekkor hirtelen a mellkasához kapott, amint megérezte azt, hogy valami gond van. Aggódva és riadtan nézett felfelé az égre.
- Az egyik hajó megsemmisült odafent – mondta félve.
Nem tudta, hogy ilyen az, hogyha érezni lehet mindezt, hogy ennyien halnak meg, még soha sem érzett ilyet. Próbálta magát összeszedni, de már közel sem érezte magát olyan bátornak, mint korábban. Ennek ellenére, ha Vlimtron bácsi mond valamit, akkor igyekszik majd úgy tenni.

---

~ Köztársaság ~
Rhys és Rol BB-4 társaságában szerencsére könnyedén tudtak haladni. A koordináták nem is voltak messze, ahova el kellett menni Shani-hoz és Lor Degor hadnagyhoz. Ugyan végig fedezékben és óvatosan haladtak, de már nem volt előttük senki sem. A város utcái néma csendtől kongottak, az utcán üresek és kihaltak. Maximum köztársaság oldalán levő FRK-s droidok tébláboltak kint értetlenül.

Éppen ezért nagyon gyorsa megtudták tenni a pár sarkot, amennyi táv elválasztotta őket a másik párostól. Ezen idő alatt Lor és Shani várakoztak, csak pár percet kellett így tenniük. Ezen idő alatt odalent a csatornában nem érte őket kellemetlen meglepetés, senki sem mozgott a csatornában, a legnagyobb szerencséjükre.

Pár perccel később – amikor a terep fölé ért a Rhys és Rol páros – akkor odafent Rhys megcsörgette a hadnagy komlinkjét, ezzel jelezve, hogy felmehetnek. Mindezt a férfi jelezte is Shani-nak. Így fel is ment a páros. Odafent ők is láthatták, hogy az utca teljesen üres és kihalt, mindenhol csönd van. itt fent pedig a hadnagyot és az ügynökgyakornokot a jedi, illetve az őrnagy várta.

Lor szalutálással köszöntötte a parancsnokát, illetve Rol-t. Shani pedig most már megláthatta a hang tulajdonosát, azt a nőt, aki miatt itt volt. Akit el kellett hoznia a köztársaságba egy padawannal együtt, majd a két nő köszönetképpen börtönbe juttatta, igaz ennek köszönhetően szabadult el örökre az anyjától, mert hiszi halottnak őt.

Szóval a csapat immáron négy főre és egy BB-4es asztro droidra növekedett, most pedig tőlük függött, hogy merre is akarnak tovább haladni és hogyan innen.

---

~ Huttok ~
A várakozás közben Vlimtron megkapta az üzenetet Xeth-től, aki a dupla pénzt ajánlotta fel neki arra, hogyha csatlakozik hozzá az embereivel a küldetés során.

---

Megtámasztottam a könyökömet az asztalon, valahogy nagyon nem tetszett az, amit Heskal mondott. Szóval, ha jól értettem, akkor, ha van a rakata olyan erős, akkor most simán ajándékozott neki Lord Xeth minimum 50.000, maximum nagyjából 300.000 megszállható személy jött ide. Már csak ez kellett nekünk. Csak reméltem, hogy a kapacitás véges és már többet nem tud. De legalább minket éppen nem lőttek. Felkaptam a fejemet, amikor a külvilági megszólalt, hogy vége az egyik hajónak.
- Melyiknek? – kérdeztem.
Mivel az a böszme nagy hajó még mindig ott lebegett közöttünk, így nem tudtam, hogy melyikről lehet szó. Csak reméltem, hogy nem a huttok hajójáról, mert azon volt jó néhány ismerősöm is, nem szerettem volna, ha egy ilyen méltatlan módon haltak volna meg. Ugyanez volt igaz arra, hogyha a Birodalmi hajó veszett el, akkor nincs rajta Torian. Ahogyan ezt realizáltam, mintha kést szúrtak volna a gyomromba, eddig a pillanatig nem is hittem volna, hogy ennyire komoly volt az az egész vele. Persze randiztunk, remekül éreztük magunkat egymás társaságában, az a fele feltűnt, hogy ő kezdett, vagy már belém szeretett, de én eddig a pillanatig nem realizáltam azt, hogy én is belé. Az rázott vissza a valóságba, ahogyan a köztársaságiak őrnagya most is roppant impulzívan reagált Lord Xeth szavaira. Miin pedig pedig pont említette, hogy a nagyúr lehet, hogy nem felelne a kérdésre…
- Azok után, ahogyan az őrnagy kiosztotta, inkább nem kérdeznék tőle semmit sem – emeltem meg a kezeimet.

---

A választ a nagyurától még akkor kapta meg, amikor a gépe még nem ért le a földre. Úgy tűnt, hogy a legutolsó információi nem voltak túl pontosak, bár a köztársasági részt már tudta, hogy nem az, de a hutt újdonság volt.
- Ezek szerint akkor a Nova Gárda parancsnoka és Elas őrnagy is „áldozatul” esett a rakatának – vonta le a következtetést.
A megérkezés után immáron valószínűleg személyesen kapta meg a mondandó második felét, többek között azt is, hogy a toronyhoz mennek, ami nem lepte meg, az viszont kissé igen, hogy még az oda indulás előtt a köztársaságiakkal is találkozni akar. Igaz, ha az urdrarr mentalitást nézte, akkor nem volt bennem meglepő, mert azért az arcátlan viselkedésért, amit az őrnagy megengedett ma
- Mi sem természetesebb nagyúr, megtiszteltetés az ön oldalán harcolni – válaszolta kis meghajlással. - De ha kívánja nagyúr, hogy ne kerüljön felesleges időbe, az előbbi sértésekért likvidálom jómagam az őrnagyot.
Ha erre szükség volt, akkor előre siet, ha nem, akkor a csoporttal tart és velük megy egyszerűen. Ezen esetben a kezében tartja a fegyverét és figyeli a környéket, ahogyan feltehetőleg azok is, akik még velük tartanak. Ennek ellenére, meg úgy, hogy valószínűleg a halálosztagosok is így tesznek ő akkor sem fogja lazán venni a helyzetet. Noha tudta, hogy egy ilyen nagyúrnak igazából szüksége sincs olyanokra, mint ők, ennek ellenére tényleg megtiszteltetés volt, hogy magával vitte őket, még akkor is, ha szinte biztosan azért, hogy ők hulljanak el elsőként. Már azok, akik nem méltók és jók. Ha támadás érné őket, akkor próbál kitérni és visszatámadni.

---

A droidok összenéztek a nő válasza után és mintha elgondolkodtak volna annak az értelmén, hogy mit is kellene felelniük. Végül mégis választ adtak, ami eléggé hangos volt ebben a  néma csöndben.

- Vettem-vettem, értem-értem – válaszok hangzottak fel tőlük kánonban.

A bugyuta kinézetük mellett nehéz volt elhinni, hogy tényleg igaz-e, amit mondtak, vagy pedig sem. Annyi bizonyos volt, hogy szerencsére a hangjuk nem csalt ide semmit és úgy tűnt, hogy senki sem vette észre azt, hogy itt vannak.

- Ööö… nem tudunk ilyen helyről – kapta az elkeserítő választ.

Amit ekkor azonban Nyu észrevehetett, hogy az északi, északnyugati irányban azaz felfelé a széles úton, ahol jelenleg volt a droidokkal eltűnt minden ember. Az előbb még elég sokan voltak, de most már semmi. Úgy tűnt, hogy azért mégsem haladnak olyan lassan ezek és lehet mögöttük menni.

---

Xeth eltudta az üzeneteit küldeni, akiknek akarta, a feleségétől pedig hamar válasz is érkezett. Most már nem volt dühös hangvételű, sokkal inkább rideg, katonás. De még mindig nem értett egyet a férfival, ahogyan azt a sötét nagyúr valószínűleg várta is. Közben Rejtjel Hét felajánlotta a likvidálás lehetőségét, hogy ne emiatt veszítsenek időt, ami a rakatát illette.

Xeth pedig kinyúlt, az Erőbe, hogy a környéket is érezze. Saját maga környékén érezte, hogy Rejtjel Hét gyermeket vár, de nem törődött vele. Ahogyan sejtette nem volt Rhys közelében olyan személy, aki veszélyt jelentett volna rá, de ott egy érdekességet is észlelt. Olyat, amit még életben nem és nem is lenne lehetséges mindez.

Egy nagy sötét foltot észlelt az Erőben, valószínűleg személy lehetett, de taszított az Erőt. Ha valaki elrejti magát benne, akkor ott átfut az erő, mintha ott sem lenne. De itt? Ebben a személyben nem volt jelen, egyszerűen semmi sem volt ott, mintha halott lett volna, de mégis mozgott.

Ahogyan érzékelte a köztársasági csapat immáron négy főből állt, abból az egyik a felesége volt, a másik a jedi, a harmadik egy nem erőérzékeny személy lehetett – nem voltak körülötte Erőbeli rezgések – és az az úgymond fekete folt. A híd, amin keresztül majd a rakata felé kell menni jelenleg pont félúton volt a két csapat között.

De eltudtak indulni, néhány helyen távolabb láttak szinte zombiként haladó katonákat, zsoldosokat, ahogyan ők a híd és ezzel együtt a torony felé, a rakatához haladtak. De ez jó pár sarokkal odébb volt. Addig a sugárútig tudtak nyugodtan haladni, amelyiknek a végén a híd is volt. Itt még azon a részen is voltak emberek, amik velük egy vonalban volt. Azaz, hacsak nem kerültek délebbi irányba, akkor valószínűleg harcba fognak keveredni.

Félidőben vagyunk!
Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket!

Felszíni térkép: itt található!
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

Sohasem értettem, hogy egyes csökönyös alakok miképp tudnak hűségesek lenni egy olyan frakcióhoz, ami gyakorlatilag nem több egy vagyonukat féltő csigacsaládnál. Hiába az ambíció meg az álmodozás, ott sokra nem mehet, csupán egyik hutt helyett, egy másik szolgálatába állhat. De ha ez az alak így döntött, akkor így lesz. Ha kedves neki az élete, akkor pedig nem kerül az utamba.
- Az egyhatod a pontos szám. A kartell és köztársasági hajók épségben vannak, azt leszámítva, hogy ion ágyúval hatástalanították a fegyvereiket és a hajtóművüket. Ami a legénységet illeti eléggé képzettek, hogy megfelelően működjenek és a helyes döntéseket hozzák meg abban az esetben ha azt a bizonyos egyhatodot más akarná irányítani. - ideje volt most már, hogy Rhys a feladatra koncentráljon és ne rám, arra majd bőven lesz ideje akkor, amikor személyesen is találkozunk, mert hogy biztosan fogunk, hiszen az ő irányába haladok a csapatommal, így nem igazán kerülheti el mindezt.
- Megfontolandó ajánlat, Rejtjel Hét, de nem szükséges. Az őrnagy a tanítványom. - egy jóleső kacagás után válaszolom az ügynöknek. Igazán remek ha olyan ügynökeink vannak,akik gond és kérdés nélkül teljesítenék a kötelességeiket személytől és helyzettől függetlenül. Ha minden katona és tiszt is ilyen kompetens lenne, egyes urdrarrokról nem is beszélve, akkor a háború és a hatalmi játszmák is másként alakultak volna a múltban, ahogy a jelenben és jövőben is tenné.
Miután kinyúltam az Erőbe, hogy pontosan oda tudjam irányítani a csapatot, ahol a feleségem van, akkor egy pillanatra elkomorult az arcom. Nem az volt gond, hogy az ügynök részéről érzékeltem a magzatának létét, sem pedig a jedi jelenléte, aki Rhys mellett volt, sokkal inkább a "halott" személy miatt. Ez egy olyan jelenség, ami eléggé ritka és veszélyes tud lenni. Egy kezemen egy tudom számolni, hogy hány ilyennel találkoztam életem során, és ha más nem is, én elég sok furcsasággal találkoztam.
- Állítsák bénítóra a fegyvereiket. Pontosan célozzanak, ne pazarolják az időt. - hívtam fel a csapat figyelmét, miközben igyekeztem úgy navigálni magunkat, hogy a fölösleges harcot elkerüljük, és természetesen ez ne jelentse azt, hogy egy kerülővel több időt fecsérlünk el, mint egy esetleges konfrontációval. Végtére is aligha van bárki ezen a holdon a rakatán kívül, aki érdemben fel tudná venni a versenyt egy csapat képzett katonával, egy ügynökkel és egy sötét nagyúrral.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Még magánvéleményként is elmebeteg, hogy úgy véli, hogy jobb élve, mint holtan. És mégis hogyan akarná valaki kihallgatni ezt a rakatát? Arról fogalmam sincs, talán droidokkal? Más módot nem igen láttam, azokkal hátha nem tudnak mit kezdeni, ha igen, akkor igazából minden bukta. Arra a kérdésre, hogy melyik hajó is pusztulhatott el még mindig nem kaptunk választ, így csak ki-ki pillantottam a hatalmas csillagrombolóra, ami még mindig mindent eltakart előlünk.
Végül mégis az előbb elmebetegnek titulált fickó volt az, aki nagyon jó ötlettel állt elő, így még az embereinket is megmenthetnénk, vagyis nem kellene feleslegesen veszélybe sodorni. Már csak a kivonások lennének érdekesek, hogy miként és mennyi idő alatt lehetne megvalósítani.
- Lebombázni a felszínt? – kérdeztem. – Nekem határozottan tetszik az ötlet, ennyi hajónak fix van annyi tűzereje, hogy elsüllyessze a lávába azt a várost.
Így legalább az embereknek sem kellene magát közvetlenül veszélynek kitennie, hogy odamennek a rakatához. Szóval magam részéről benne voltam, talán a legjobb ötlet ez volt azóta, hogy leültünk tárgyalni. Már csak egy kérdés volt, hogy Munji miként akarja a lenti nagyúr torkán lenyomni mindezt…
- Egyébként ezért kéne megkérdezni a hajó parancsnokát, hogy van-e olyan fegyverük, amivel csak fájdalmat okoznak a lentieknek, hogy kiszabaduljanak a befolyás alól, aztán máris meglehetne kezdeni a csapatok kivonását – mondtam.

---

Kolby felvetésére Heskal is felelt, elsőként arra, hogy bombázni kellene.

- Ezzel a hajóval sajnos nem tudunk bombázni, minimális fegyverzettel rendelkezik, ez diplomáciai hajó, szándékosan annak küldték. Ennek értelmében rajtam kívül csak droid személyzete van – magyarázta a férfi.

Az előtte levő felmerült dolgokat már korábban elkezdte vizsgálni egy datapad szerűségen, majd felnézett.

- Az adatok alapján a birodalmi hajót lőtték ki, a másik kettő pedig megbénult, mozgásképtelen és nincs rajtuk energia. Valószínűleg ionágyúval lőtték ki őket- magyarázta a férfi.

Alighogy kimondta ezeket Heskal a köztársasági és hutt hajóról vészhívás jött be, hogy nem működnek a rendszerek, kisültek. Nem képesek semmit sem tenni a gázóriás pedig elkezdte a gravitációjával maga felé vonzani a hajókat. Azokon kevés olyan eszköz volt, amivel menekülni lehetett volna, egyszerre a legénység talán 10%-át tudták elvinni, de nincs hova kitenni őket, meg nem tudják, hogy van-e ennyi idejük…

- Ha tárgyalni úgy vélik, hogy már nem tudnak, mást tehetnek. Megmenthetik a sajátjaikat a hajókon – jegyezte meg Heskal.

---

Néhány pillanatra a megállt és furán nézett a jedire, amikor azt taglalta, hogy ismeri a nő a sith nagyurat. Ezen még fel is nevetett pár pillanatra és közben megcsóválta a fejét. Az pedig, hogy nem kaptak parancsot, vagy éppen utasítást Rhys tapasztalata alapján nem sok jedit érdekelt.
- Nem ismerem a fickót, csak a testérét, aki Havoc Squad jedi tábornoka volt a háború végnapjaiban, és a legjobb barátom – mondta.
Ez nem volt teljesen igaz, még azt sem mondta el, hogy ikertestvérek – legalább is ő annak tudja – mert azzal elárulná, hogy Xeth pont úgy néz ki, mint Keth, ami nem tartozott senkire. Azonfelül ott volt még, hogy a mestere volt, és arról sem tudott a nő, hogy igazából a nagyúr a férje és nem pedig az, akit ő hisz annak. Szóval nála jobban senki sem ismerte az alakot, még akkor sem, ha ő maga sem tudott erről. Közben pedig még egy utolsó választ is küldött a nagyúrnak.
- Továbbra is fenntartom az egy harmadot, mert ha rájön, hogy semmire sem meg a megbénított hajókkal, akkor én hülye lennék azokat az irányításom alatt tartani, akiknek nem veszem hasznát. Kétszer negyvenezer és a kieső másik negyven, az százhúszezer fő, a szuper csillagrombolók maximális legénységének harmada. Lehetsz bármilyen nagyúr katonai és stratégiai elemzésekben szerintem én vagyok a jobb. Ha nekem nem hiszel, kérdezz rá Kalen Organánál, vagy a főadmirálisotoknál. Vagy csak simán reménykedj, hogy nem ért a hadi taktikákhoz – üzente vissza válaszként Xeth-nek.
A többieknél, ha feljöttek, akkor látta, hogy nem volt túl jó állapotban Lor. Shani bemutatkozására biccentett és intett, hogy pihenjen a lány.
- Kadét! Ha nem tud jönni hadnagy, akkor Picúrral keressen fedezéket magának és várjon meg ott minket. egyébként indulás, megöljük a Rakatát, bármibe kerül!

---

Nalah-t nem zavarta különösebben, hogy Vlimtron bácsi lassabban válaszolt  a kérdéseire, hozzá szokott, hogy sokat kérdez és kevés mindenre kap választ, mert otthon sem tudnak neki mindenre felelni. A papa tudott, de mások nem, mert ők nem jártak a csillagok között. Ilyen harci helyzetben pedig lehet, hogy neki kellene csöndben maradnia. Figyelte, ahogyan a bácsi próbálja lerázni a magát Lord Xeth-nek nevező másikat.
- És az urdrarr nagyurakkal mi a helyzet? Végül is ők is egy nagy birodalom vezetői. Vagy nem foglalkoznak olyanokkal egyébként, mint mi? – kérdezte.
Nem igazán tudta, hogy melyik a befolyásosabb, vagy ki az, aki tényleg utánuk jöhet, hogyha nemet mondanak nekik. A kislány érdeklődve figyelte a bácsit, ahogyan előbukott, hogy a droidoknak szóljon. Azokat a B1 droidokat már ő is megismerte és aranyosan viccesnek találta őket, hogy kellően bugyuták, de nagyon viccesek is a hangjukkal és azzal, ahogyan folyamatosan a „vettem-vettem” volt, amit mondani tudtak. Ő maga csak a feje búbját dugta ki, az orra tetejéig, hogy éppen csak kilásson a fedezék mögül. Ahogyan végignézett rajtuk ilyeneknek nagy hasznát tudnák venni a földművelésben, bányászatnál, fakitermelésnél. Sokkal hatékonyabb lenne minden és többet tudnának termelni, nem kéne félni az éhezéstől, vagy attól, hogy nem lesz nyersanyaguk.
- Ők egyébként nem a köztársasággal vannak? – kérdezte halkan.
Ezt leszámítva egyébként figyelte a droidokat és gyermkei lelkesedéssel várta, hogy elkezdjenek kánonban beszélni és mondani a „vettem-vettem” szavakat. Ha ez megtörténik, akkor valószínűleg még akaratlanul ugyan, de fel is nevet rajta.

---

~ Köztársaság ~
A köztársaság ezek után el is tudott indulni, ők is látták, amit a többi csapat is, hogy amerre menniük kellett, arra már nem voltak megszállás alatt levők. Vissza mentek egy kicsit a körútra, amin alapból át akart jutni Lor és Shani. Ezen indultak meg kissé délnyugat irányába, az ott vezető úton, hogy eljussanak majd arra a körútra, aminek a végén híd van és azzal be lehet jutni a középső részbe.

Két sarkot kellett a droidok és roncsok között haladni, így hamarosan már meglátták a középső hidat, amin át kellett menniük. Ezt is minden gond nélkül el lehetett érni. A hídon sok torlasz volt, így nem lehetett nagyon messzire látni és ezeket kerülgetni kellett, de itt sem ütköztek akadályba.

A hídról már némileg rá lehetett látni arra a részre, ahova menni akartak, az emberek már gyorsabban haladtak, mint előtte és nagyon közel voltak a középső részhez. Ahogyan a csapat is elért a híd közepére, majd ott egy tankot kellett megkerülni, amint ezt megették és kiléptek a takarásából pontosan az ekkor megérkező Lord Xeth és csapatába ütköztek bele.

//Lent van friss térkép!//

---

~ Huttok ~
Vlimtron igazából a Fejvadászok céhén keresztül volt itt, ha nagyon diplomatikus akart volna lenni, akkor mondhatta volna, hogy Xeth forduljon a Fejvadász céh vezetőjéhez és ott vásárolja ki azzal, hogy több pénzt fizet a huttoknál és akkor az egész teljesen legális lett volna és nem veszélyeztette volna a fejvadász licenszét sem.

Az biztos, hogy a nagyúr megkapta az üzenetet, de nem felelt már rá, bár ebben valószínűleg nem volt nagy melegpetés. Közben a rodián odaszólt a droidoknak, akik frakciótól függeltenül fordították rá a figyelmet. A zömük – 90% - egyébként mind a Köztáraságé volt, a többi elenyésző a másik kettőé. Ennek ellenére úgy tűnt, hogy engedelmeskednek annak, amit mondott a rodián.

- Vettem-vettem, vettem-vettem, vettem-vettem! – vízhangzott a válasz.

Már fordultak volna az emberek felé, akik időközben láthatóan sokkal gyorsabban és összeszedettebben kezdtek haladni és ennek köszönhetően ki is értek a környékről és a híd nagy része is tiszta lett arrafelé, amerre mennie kellett a párosnak és a többieknek, ha a központi részhez akarnak jutni.

– Öööö… kik is a mi embereink?! – kérdeztek vissza.

//Lent van friss térkép!//

---

Nem érte túl nagy meglepetésként, hogy a huttok emberei nemet mondtak. Lehet, hogy nem is csak a huttoknak dolgozott, hanem a Fejvadászcéhnek. A munkája révén Ingird ismerte, hogy miként mennek a dolgok. Ahogyan haladtak ajánlotta fel az őrnagy kivitelezését, azonban olyan válaszra, amit kapott a legvadabb álmaiban sem számított. Egy pillanatra meg is akadt a lépésben és a légzése is kihagyott. Egy köztársasági őrnagy a férfi tanítványa?! E szerint a pletykák igazak lettek volna, hogy Lord Xeth tényleg közel tíz évet töltött a köztársaságba beépülve személyesen? Szerencsére a profizmusa miatt tudott haladni a sisakja miatt nem látott az arca, aminek most örült. Próbálta felmérni, hogy a többiek miként reagáltak, vagy tudtak-e róla. Talán azért mondja el a nagyúr ezt, mert nem számít és végez velük?
- Értettem nagyúr! – válaszolta, a hangja szerencsére nem árulta el döbbenetét. – Melyik protokoll szerint járjunk el? Úrnőként kezeljük az őrnagyot, vagy mintha nem tudnánk erről és köztársaságiként, hogy az integritása és fedhetetlensége ne sérüljön?
A férfi nevetésétől egyébként a hátán is felállt a nem létező szőr és kirázta a hideg. Az úrnő pedig tovább vitatkozott és olyan érveket hozott fel, amivel ő maga sem tudott vitatkozni. Katonai szempontból az egész teljesen helyes volt. Egyébiránt volt egy olyan érzése, hogy nem csak mester és tanítvány viszony van köztük. A nő úgy veszekedett, mintha legalább hatvan éve lennének házasok. De ez sem az ő ügye volt, így meg sem próbált ebbe belefolyni.
- Ami azt illeti nagyuram, egyet kell értenem az úrnővel. A logikus lépés az lenne a rakata részéről, hogy hagyja a nem működő hajókon levőket – mondta. - Ha megenged egy katonai tanácsot nagyúr…
Kivárta, amíg engedélyt kap, ha pedig megkapta, szólal meg és mondja el a dolgot.
- Javaslom nagyúr, hogy küldje el a Shadow Hand-et bolygó és hold körüli pályáról a naprendszer széléhez, vagy csak a következő bolygó pályájáig. Az kellően távol kell, hogy legyen ahhoz, hogy a rakata bármilyen gondot okozzon.
Természetesen, ha nem kapta meg az engedélyt, a javaslatot azon esetben értelemszerűen magában tartja.
A haladás közben pedig átállította a fegyverét, és próbálta ő is lőni az esetlegesen útjukba kerülőket takarékosan, egy lövés mindenkibe, lehetőleg mellkasba, vagy fejbe, amelyik a legkönnyebb volt.

---

Ingrid láthatta, hogy a többiek is megütköztek néhány pillanatra, amikor Xeth kimondta, hogy Quillan őrnagy a tanítványa. Efféle őszinteségre valószínűleg senki sem számított, főleg, hogy ez nagyon kényes információ volt minden tekintetben. Valószínűleg az alig egy tizedmásodpercig tartó meglepettség a nagyúrnak is feltűnt, de az emberei profi módon jutottak túl rajta.

Ahogyan kiértek arra a részre, ahol a megszálltak voltak láthatta mindenki, hogy most már nem olyan lassan, zombisan haladnak az emberek, hanem sokkal gyorsabban, határozottabban, mintha könnyebb lenne őket irányítania a rakatának. Ennek köszönhetően a Xeth-el tartó csapatnak sem volt túl nehéz dolga, mert már kevés ellenfél volt itt.

Azt korábban csak Ingrid tapasztalhatta, hogy a megszálltak azok felé fordultak és próbáltak rájuk lőni, akik nem voltak a rakata megszállása alatt. Ez most is igaz volt, de a közel két tucat személyt az a három ügynök – köztük Ingrid – és négy halálosztagos könnyedén kábította el. A többi személy már több sarokkal volt előttük a központi rész felé és nem fordultak vissza.

Ahogyan haladtak könnyedén és gyorsan, mert arra már semmi sem volt, csak az üres utcán és a férfi az életköteléknek hála könnyedén tudta a csapatát a tanítványa felé vezetni, akik úgyszintén közeledtek felé. Szóval ez alatt fentről D’jek admirálistól újabb üzenet érkezett.

- Nagyuram! A köztársasági és hutt hajóról vészhívást fogunk úgy tűnik, hogy felszabadultak a rakata befolyása alól. A megbénult hajókat a gázóriás maga felé vonzza, evakuálást kérnek. Ezzel egy időben több helyről jelentették a hajójáról nagyúr, hogy egyesek furán viselkednek.

- Emiatt lezártam a hajó fedélzeteket, több kisebb részre osztva a hajót, hogy semmit se tudjanak az esetlegesen befolyás alá került személyek megszállni. A hídról és a többi veszélyes pontról, mint reaktorok, mérnöki szoba elküldtem azokat, akiknek nincs mentális védelmet adó implantjuk, hogy ne okozzanak gondot.

- A fegyvereket kábítóra állítattam. Van még valamilyen parancsa nagyúr? A két bénult hajó legénységével mi legyen?

Közben a csapat is elért a hídhoz, aminek a másik felét ekkor érte el a köztársasági csapat is, ezt érezte Xeth. Ahogyan a csapat is elért a híd közepére, majd ott egy tankot kellett megkerülni, amint ezt megették és kiléptek a takarásából pontosan az ekkor megérkező köztársasági csapatba ütköztek bele.

//Lent van friss térkép!//

---

Nyu ismét megkapta a hosszú vettem-vettem válaszokat, mint az előbb. Ezek után el is indulhattak észak-kelet irányába, mert nekik ez volt a közelebbi. Így nem is tudta, hogy a közelben levő köztársasági csapatot sikeresen elkerülte. Ahogyan haladt tényleg nem látott már semmilyen megszállt személyt.

Az úton könnyedén végig tudott sietni, csak néhány dolgot kellett kikerülnie, a háta mögött hallotta a szentségelő droidokat, ahogyan nagyon lemaradva és bukdácsolva követték őt és a távolság csak nőzz közöttük folyamatosan. Nem kifejezetten gyors tempóra tervezték őket.

Ahogyan az út végére ért és innen már tökéletesen rálátott a központi részre láthatta, hogy nincsenek már a hidakon emberek, lényegében már mindenki a központi részen van. látta őket az elején, hogy milyen lassan haladtak, mostanra viszont ez nem volt igaz. Most rendes emberi léptekkel mentek és már nem zombiszerűek voltak, hanem figyeltek a környezetre, de határozottan még mindig megszállás alatt voltak.

Innen Nyu-n függ, hogy elmegy-e a hídig, vagy keres valamit, amivel itt egyenesen átjuthat…

//Lent van friss térkép!//

A könnyebb olvashatóság miatt előre tettem az űr részt és az összes holdon levő utána van.

Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket!

Felszíni térkép: itt található! (friss 11. körös!)
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika: