Szellemhold

LORD XETH

Mélyet sóhajtottam magamban azért, hogy megint inkompetens csapattal hozott össze a sors. Az utóbbi időben elég sokszor előfordul. Hiányoznak a régi szép idők. Na nem baj, a pilóta a hajón maradt, úgyhogy legalább nem nekem kell azt visszakormányozni. Persze mindennek jelét úgysem mutatom meg az ügynököknek és halálosztagosoknak, hanem úgy tettem, mintha elkerülte volna a dolog a figyelmemet.
- Organa és Cithe is biztosan örülni fog a dicséretednek. - szándékosan hagytam ki azt a tényt, hogy teljes mértékben tisztában vagyok a katonai és stratégiai tervezési képességei mibenlétével, hiszen eleget voltam jedi tábornok ahhoz, hogy tudjam, és azt is, hogy ebből mennyi az, amit tőlem tanult.
- Ha asszonyomnak szólítja, az teljesen helytálló lesz. - biztos voltam benne, hogy ez a válasz újabb zavart kelt az ügynök rendszerében majd, már ha úgy értelmezi, ahogy szántam. Közben pedig amiatt sem kellett aggódnom, hogy kerültek olyanok, akik a rakata irányítása alatt álltak és célba vettek minket, hiszen a kisujjamat sem kellett megmozgatnom, legalább a csapatnak volt haszna mielőtt lejárt volna a szavatossági idejük. Ez is egy nézőpont.
- Hallgatom, hetes. - adtam engedélyt az ügynöknek, hogy megpróbáljon valamivel javítani az eddigi halott státuszán. Ha mégis kompetensnek bizonyulna, akkor leghamarabb megdolgozom egy kicsit, hogy ne csak azért maradjon életben, mert valami pislákol benne, hanem ténylegesen hasznos legyen. Amit ezután mondott, még helyt is állt. Egyezett az egyik alternatívával a sok közül, ami megfordult a fejemben az admirális üzenetét követve, hozzáadva a jelenlegi helyzetet a rakata irányításával. Egészen vicces, hogy Rhys még ott tart, hogy a hajók legénységét miképp uralják, miközben azt már meg is oldottuk. Persze ezzel több teret biztosítunk a rakatának, de a lég támadástól nem kell aggódni, bár a Shadow Hand miatt nem aggódok.
- Admirális halásszák össze a köztársasági és hutt hajókat és vendégeljék meg őket. A vendéglátást az Örök Birodalom hajójának is ajánlják fel. Az utóbbi ha elfogadja, ha nem, akkor is a köztársasági és hutt hajókkal legalább a következő bolygó körüli pályáig vonuljanak vissza, vagy ha szükséges még tovább, azzal megtörhetik a rakata befolyását. - adtam végül választ az admirálisnak miután már senki másnak nem volt semmi taktikai ötlete. Annál jobb volt, mert így csak egy személyt kell életben tartsak eddig, hacsak nem követ el ezután valami baklövést. Közben természetesen más irányba fordítottam a fejem, mint ahol hetes volt, hogy véletlenül se láthassam meg ha valamit reagál arra, hogy "megfogadtam" a tanácsát. Az értelmes és okos emberek szavát úgysem szoktam figyelmen kívül hagyni.
- Ezt a véletlent! Milyen jó, hogy összefutottunk! Az az izé mit keres itt veled? - tettetett meglepettséggel köszöntöttem a köztársasági csapatot, ami leginkább a feleségemnek szólt, hiszen ő teljesen biztos lehetett abban, hogy ennek az ég egy adta világon semmi köze nem volt a véletlenhez, majd egyenesen arra a személyre mutattam, aki halottnak látszott az erőben és arra a hangom is komolyra vált. Csak reménykedni tudtam abban, hogy legalább az én csapatom fegyvert fog rá fogni, bár az eddigiek alapján ezt eléggé kétlem. Ezért még nem halnak meg, csupán jól esne.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Bólinottam Munji-nak, jobbat most ebben a helyzetben nem tudtam, szerintem én voltam az egyetlen itt, akinek nem voltak diplomáciai képesítései, vagy tárgyalásra nem kifejezetten alkalmas. De ezt már végiggondoltam korábban, így nem tudom, hogy miért pont tőlem várt erre a barátnőm megerősítést. Közben a biztonság kedvéért úgy véltem, hogy a lenti mieinknek is kellene rövid üzenetet küldeni, hogy tisztában legyenek a dolgokkal.
- Hogy állnak odalent? Lehetséges, hogy vissza kell majd vonulniuk, egyelőre nem dőlt el, de itt fent nagyon úgy néz ki, hogy le akarják bombázni a várost, ha nincs más megoldás. De előtte még kísérletet tesznek arra, hogy megpróbálják a helyet meglőni, hogy mindenki észhez térjen. Ha ez állna fenn üzenek és próbáljanak eljönni onnan – küldtem el az üzenetet.
Egyébként egyetértettem a köztársasági gyíknővel, hogy én is szerettem volna segíteni, már csak amiatt is, hogy megtudjam Torian ott volt-e a hajón, de reméltem, hogy nem így lesz, aggódtam és ideges voltam ez ügyben.
- Én is segíteni akarok, már ha ez kivitelezhető valahogyan – feleltem.
Reméltem, hogy Munji a szavaira kap választ a másik hajóról, aztán a megmentésen elvigyorodtam.
- Azt hittem, hogy egy kis harc nem esne nehezedre – kacsintottam rá.
Én ha tudtam volna másoknak segíteni, akkor bizonyosan átmentem volna, hogy akár kábítóval is pár tucat, vagy több személyt észhez lehessen téríteni.

---

Ez a hajó, amin most volt a társaság meglehetősen kicsi volt, ezzel nem igen lehetett senkit sem menteni. Az üzenetek azokról a hajókról jöttek, így nem biztos, hogy voltak rajta megszállottak már.

- Gemini 78 már intézkedett – mondta a férfi.

Mindenki láthatta, hogy a hajó valóban elindult a birodalmi hajó irányába, közben pedig egy kellemesnek mondható női géphang, avagy egy droidhang szólalt meg.

- A Shadow Hand egyik hangárjában felállítottak önöknek egy készenléti „bázist”, hogy onnan segítsék a mentés irányítását. Az a hír jött, hogy odafent már egyik hajón sincsenek megszállottak. Mivel az önök frakciójába tartoznak azok, akiket ki kell menteni, a koordinálás lebonyolítása igen fontos. Heskar D’jker admirális üzenetet volt mindez.

Közben pedig Munji is kapott egy rövid választ, amit mindenki hallott, hogy egyelőre a mentésre fókuszálnak és ezzel ellentétes parancsot kapott, azaz a mentés után el kell hagynia a hold és bolygó körüli űrt és egy bolygóval odébb menni, hogy a rakata ne érhesse el őket, de ettől függetlenül továbbítja ezeket a nagyúrnak, hogy változtat-e a terveken.

Ezen idő alatt az Örök Birodalom diplomáciai hajója a Shadow Hand egyik hangárjában landolt is – kellően kicsi volt ahhoz, hogy egy ekkora hajóhoz képest, hogy odabent tudjon landolni. Itt már ki tudott mindenki szállni és valóban a hangár szélén egy kisebb tábor, mobil épületekkel már várta a csapatot, és néhány tiszt is, hogy segítségükre legyen.

Az út alatt Kolby tudott üzenetet küldeni a köztársasági hajónak, akik mondták, hogy remélik hamar sikerül a mentés, elég nagy káosz a hajón, sokan félnek és nem értik, hogy mi történt, örülnének, ha a követek tudnának nekik valamilyen megnyugtatással szolgálni.

---

A kislány remekül szórakozott a droidokon, míg a társa az arcát a kezébe temette, addig a lány felnevetett a buta válaszokon. Szeretett volna magának egy ilyet otthonra, soha sem lenne rossz kedve, csak beszélgetnie kellene egy-egy ilyen droiddal.
Nalah figyelte, ahogyan egyre gyorsabban haladókat, akik végül el is tűntek, mert mindenki átért a másik oldalra. úgy tűnt, hogy most jött el az idejük arra, hogy cselekedjenek. Remélte, hogy Vlimtron bácsi is így fog dönteni és elfognak indulni.
- Szerintem most kéne eljutni a központi részig, nem állja senki utunkat – mondta egyetértően.
Érdeklődve pillantott a férfira és remélte tényleg, hogy a bácsi azt mondja, hogy mehetnek. Nem csak a rakata miatt ment volna, de szerette volna a barátait is megtalálni és biztonságban tudni. Ők talán még fontosabbak voltak a számára, mint a rakata. Noha tudta, hogyha ők is irányítás alatt vannak, akkor az ördögi gonosz lényt kell legyőzni először, mint a mesékben. Szóval így most már hiába mondták neki, hogy maradjon a bácsival, vagy nénivel, akire rá bízzák lehetséges, hogy ment volna Vlimtron bácsi nélkül is előre. Végül pedig szerencsére indultak, a droidora is rápillantott, hogy ők mit fognak szólni az egészhez, hogy jönnek-e.
Amint elindultak, akkor ő maga is így tesz, átállítja az íjat kábítóra, nem akart senkit megölni, közvetlen a rodián bácsi mögött próbál haladni, de azért ha szükséges, akkor majd próbál fedezékbe ugrani bármi mögé, ami annak használható.

---

Rhys nem vitte túlzásba a haladást, a lehető leggyorsabban le akarta tudni a dolgot és mivel nem nagyon volt előttük már senki, így sietős léptekkel fedezékről fedezékbe haladva volt a parancs. Nem törődött Xeth-el, bár sejtette, hogy a férfi felfogja keresni, de arra nem gondolt, hogy olyan gyorsan megtörténik majd mindez, ahogyan megtörtént. A hídon kiértek az egyik tank mögül és pont azzal találkozott szembe, akivel nem akart. Dühösen szorította ökölbe a kezét arra, hogy meglátta őt.
- Úgy nyerjem meg a holo lottót, ahogyan ez véletlen volt – morogta.
Közben igyekezett kinyúlni az Erőbe és láthatatlan kezet formálni a férfi nyaka köré és azzal megszorítani. Külsőre ezzel az látszhatott, mintha próbálná ökölbe szorítani egyre erősebben a kezét. Ha sikerül, ha nem, akkor fogja elengedni, amikor a másik hangja komolyabb lett és az ő egyik társára utalt. Megpördült és az ügynököt látta ott Lor mellett. Nem igazán értette, hogy miről van szó, így jobb híján próbált kinyúlni az Erőbe, hogy valamit lásson, vagy találjon. Ha sikerül, akkor valószínűleg meglátja azt, hogy micsoda Shani valójában. Ha így van, akkor meglepett felkiáltással lép hátrébb jobb híján Xeth-hez közelebb pár lépést. Nem igazán tudta hova tenni mindezt, mert nem látott még ilyet korábban, de határozottan ijesztőnek vélte.
- Karabast! Ez meg micsoda?! – kérdezte.
Kérdőn pillantott Xeth-re, remélve, hogy ő méltóztatik választ adni a kérdésére, mert láthatóan tudta, hogy miről van szól. Hirtelen még azt is elfelejtette, hogy a férfit szapulja az új páncélja miatt, hogy a régi jobban tetszett, mégis mi lett vele, vagy bármi mást a fejéhez vágjon. Ekkor kapott még egy üzenetet fentről, Miin-től, ami némileg visszazökkentette a valóságba.
- Nem tudunk kivonulni, ha megyünk… ketten vagyunk pilóták, akkor a lent maradottaknak nem lesz mivel elmenni. Messze vagyunk a tábortól és most futottunk össze a birodalmiakkal. Azaz igazság, hogy fogalmam sincs, hogy ezen a kis kompánián kívül van-e még olyan itt lent, aki szabad lenne… és remélem megérti, de nem fogom ennek a baromnak hagyni, hogy rátegye a kezét a rakatára, szóval muszáj nekünk levadászni előtte!
Amikor éppen baromnak nevezte Xeth-et, akkor még a férfira is mosolygott közben, hogy nyomatékosítsa a nagyúr számára, hogy róla van szó. A vonalat bontotta mindezek után és Shani irányába fordult.
- Ügynök, kadét, mi ez az egész? – kérdezte a fiatal nőt.

---

Ha nem tisztelte volna Ingrid a nagyurát, akkor bizonyára megengedte volna magának, hogy megforgassa a szemeit és lemondóan sóhajtson fel, hogy férfiak. És még a nőkre merik azt mondani, hogy nem tudnak egyértelműen fogalmazni, azt bizonyosnak találta volna, hogy Lord Xeth kimaradt a rostájukból, amikor ezt a megállapítást kitalálták. Így azonban ez az egész egy pillanat alatt futott végig az elméjén, ami valószínűleg nem is volt érezhető, majd a zavar legkisebb jele nélkül hideg és hűvös profizmussal biccentett – mindezt csak megszokásból – révén eddigre a férfi már úgyis előre nézett. Nem mintha bármi leolvasható lehetett volna az arcáról, hiszen sisak volt rajta, de a nő bizonyosra vette, hogy az Erőn át úgyis érzi a másik.
- Értettem nagyúr! – hangzott tőle csak ennyi válasz.
Ahogyan haladtak még volt ötlete is, amit megoszthatott a nagyúrral, aki úgy tűnt, hogy vagy erre gondolt maga is, vagy pedig megfogadta az ő javaslatát. Ezt is csak hűvös nyugalommal fogadta. Nem kért érte semmilyen jutalmat, dicséretet, vagy ehhez hasonlót, csak a munkáját végezte. Neki is feltűnt, hogy a „zombik” most már gyorsabban haladnak, ezzel most nem törődött, majd ha fontos lesz akkor. Most arra figyelt, hogy az utat tisztán tartsák az utat, ahol haladtak. Végül pedig egy hídra értek, annak a közepén pedig hirtelen megjelentek a köztársaságiak is. Most közelről is felmérhette a mestere tanítványát. Az elején még a fegyverét sem szegezte a másik csoportra, addig a pillanatig, amíg Xeth hangja nem lett komolyabb és az azt ki nem mondta. Ebben a pillanatban reflexből igyekszik cselekedni, azaz azonnal átállítani a fegyverét kábítóról halálos fokozatra, letérdelni és becélozni azt a cathar-nak tűnő fiatal nőt, akire a nagyura uralt, közben pedig intett a többieknek, hogy ők is így tegyenek, ha nem tennék maguktól. Közben hallgatta a másik nőt és egy pillanatra megfordult a fejében, hogy „Könyörgöm, menjetek szobára végre!”, a két fél közti közjátékkal megállapította, hogy több van köztük, mint amire sejteni lehetne, de csak elraktározta az információt.
Ebben a helyzetben az elsődleges most a cathar volt.

---

~ Köztársaság + Birodalom ~
Ahogyan a csapat összetalálkozott Xeth érezhette, hogy telekinetikus ujjak szorulnak a torkára és valaki – valószínűleg ő könnyedén kiszúrja, hogy a felesége az – fojtogatni kezdi. Ekkor pedig észreveheti azt is, hogy nem az a fénykard van a nőnél, amit még Keth-ként otthagyott neki a Birodalomba visszatértekor, hanem az, amit Keth lopott el tőle a szétválás után. Ez akkor ért véget, amikor Shani-ra mutatott, hogy mit keres itt egyáltalán.

Rhys és természetesen Rol is, hogyha ő is belenéz az Erőbe a lányt illetően egy olyasmi dolgot láthat meg, ami egyrészt nem volt mindennapos, sem természetes. Shani ugyanis taszított az Erőt. Egyszerűen üresség volt, nem járta át az Erő, Rol, mivel ő járatosabb Rhys-nél az Erőben, ő tudhatta, hogy azok ilyenek, akik halottak. A lány olyan volt, mintha halott lenne az Erőben, és mégis itt állt vele szemben, lélegzett, élt…

Xeth, mivel közel volt hallhatta és szeme sarkából láthatta, hogy Ingrid letérdel, átvált halálos sebzésre a fegyvernél és célba veszi Shani-t, közben intett a többieknek is. A két ügynök mozdulatlan maradt, ők a férfit fedezték, ellenben a két halálosztagos úgy tett, ahogyan a nő utasította őket, így három személy célkeresztjébe került a fiatal lány.

Minderre, meg Rhys reakciójára Lor is zavartan lépett hátrébb, láthatóan semmit sem értett az egészből. Ezalatt Xeth megkapta a megerősítést fentről, hogy így fognak tenni. Illetve továbbította D’jker admirális Munji üzenetét Xeth irányába és ez irányú parancsokat is várt, hogy marad-e a régi, vagy e szerint cselekedjenek.

Közben pedig még valami furcsaság történt, azt mindenki tudja, hogy a sötét oldali erőhasználók hatalma a sima emberekre milyen hatást vált ki, ha akarják. Azonban most pontosan az ellentéte történt ugyanis Rol és Shani voltak azok, akik kényelmetlenül érezték magukat Xeth társaságában, amennyire látszott Lor ebből semmit sem vett észre, Rhys meg elég paprikás hangulatban volt, hogy rajta ne lehessen látni, de a birodalmiakon sem volt semmi reakció.

---

~ Huttok ~
A droidok zavartan néztek össze, majd ismét elkezdték kánonban mondani a „vettem-vettem” traktálásukat. A csapat pedig elindult, a katonák is jelezték, hogy mehetnek. A három katona, Vlimtron és Nalah. Ők sokkal gyorsabban haladtak, mint a tíz droid, ami követte őket, bukdácsolva, ügyetlenül. Valószínűleg ők második hullámban fognak majd megérkezni.

A csapat végighaladt a rakparton, egészen a hídig, ahonnan remek rálátás volt központi részre. Az már látszott, hogy nem voltak itt emberek, sokkal gyorsabban haladtak már, már mindenki a központi részre ért és az utolsók most haladtak be az épületbe.

Itt a hídon gyorsan át lehetet haladni, amivel elértek arra a sugárútra, amivel átérhettek a központi részre. Ezen végig is tudtak menni és most érkeztek oda, hogy a következő lépéssel már a központi részre fognak lépni. Itt a főépületnél a legnagyobb helyet maga torony foglalta el, de kint előtte voltak szobrok, egy-két kisebb bódé, virágosláda, díszoszlopok amik mögé el lehetett bújni.

Az épület jelentős részének üvegei még megvoltak, nem nagyon lehetett puff beugrani, egyébként is ahhoz távol volt a hídtól. De legalább elég sok helyről meg lehetett közelíteni a helyet, mert amennyire látszott a toronyépület legalján mindenhol ajtók vannak, a teljes földszint egymást érő ajtók tömkelege.

---

~ Nyu ~
Nyu, amíg várta a droidokat, addig igyekezett innen szétnézni, hogy mik a lehetőségei. Azt láthatta, hogy mindenki az épületbe özönlik befelé, nem maradnak odakint az emberek a központi részen.

Annyi bizonyos volt, hogy az esélytelen, hogy ő itt átugráljon egy közel hatvan-nyolcvan méter széles lávafolyamon. Még ha lettek volna is olyan pajzzsal ellátott dolgok, amikre ugrálni lehetne, Erőhasználat nélkül kizárt dolog, hogy ment volna – főleg, hogy azok nem is álló dolgok lettek volna.

A pusztán erővel végigrohanni dolognak pedig már ennyi idő után megtanulhatta volna a hátulütőit, hiába tud gyorsan futni a fizikai erejének hála attól nem lesznek jobbak a reflexei, sem az ügyessége, szóval ha rálőnek előbb lesz halott mintsem felfogná, hogy éppen lőnek rá, vagy ha felbukkan valaki előtte se tudja kikerülni és mind a ketten belehalhatnak a találkozásba.

A hídon amennyire látszott voltak romok, járművek és roncsok, amik között szépen lopakodva lehetett haladni. Odaát a főépületnél a legnagyobb helyet maga torony foglalta el, de kint előtte voltak szobrok, egy-két kisebb bódé, virágosláda, díszoszlopok amik mögé el lehetett bújni.

Az épület jelentős részének üvegei még megvoltak, nem nagyon lehetett puff beugrani, egyébként is ahhoz távol volt a hídtól. De legalább elég sok helyről meg lehetett közelíteni a helyet, mert amennyire látszott a toronyépület legalján mindenhol ajtók vannak, a teljes földszint egymást érő ajtók tömkelege.

A könnyebb olvashatóság miatt előre tettem az űr részt és az összes holdon levő utána van.

Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket!

Felszíni térkép: itt található! (friss 11. körös!)
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

- Már így is megütötted a főnyereményt. - válaszoltam jókedvűen a feleségem morgására, arra pedig, hogy igyekezett az Erőn keresztül megfojtani csak a szemeimet forgattam, ami szerencsére nem látszott a páncél sisakja alatt. Persze mindezek mellett húzhattam egy újabb strigulát a sötét oldal felé tartó útjára. Valószínűleg ha egy gyengébb ellenféllel áll szemben, vagy valaki képzetlennel, akkor gond nélkül elérte volna azt, hogy fájjon vagy épp fuldoklási hatásokat, ellenem viszont nem sokra megy ezzel. Különben is eltartana egy darabig, amíg egyáltalán kínzásnak fognám fel és nem simogatásnak.
- A kislány halott. Legalábbis az Erőben úgy jelenik meg, mint bármelyik halott. Úgyhogy elég jó kérdés, hogy mégis miképp van ez. - a Rhysnek adott magyarázat közben visszafogtam a kuncogásomat arra irányulva, hogy egyből az irányomba menekül egy "probléma" elől, valamint azt is visszafogtam, hogy megsimogassam a katonák és ügynökök buksiját azért, mert ügyesen tudják végezni a dolgukat, habár lehet nem kéne ilyen messzire mennem és csak egy bizonyos ügynök az, aki érdemes a simogatásra. Egyelőre tüzelési parancsot nem adtam ki, és nem is tettem arra utasító mozdulatot, megvártam miféle magyarázattal szolgálhat a lány, mielőtt lelövetek egy köztársasági tisztet.
- Admirális, folytassa a kapott parancsát. Kapcsoljon a hajóm hangszóróira. - adtam választ a hajóm aktuális kapitányának és közben fejben végigfuttattam, hogy mit is fogok mondani, amit remélhetőleg most már minden vendég hallani fog a hajón. - Abban, ezek szerint tévhitben, voltam, hogy elég értelmesen fejeztem ki azt, hogy a tárgyalásoknak vége. Se a Hutt Kartellek, sem pedig a Köztársaság nincs olyan pozícióban, hogy a jelen helyzetben bármi nemű alkut felajánlhasson annak érdekében, hogy a Birodalom, Sötét Tanácsának egyik tagja, jobb belátása ellenére félbe hagyjon egy feladatot amit elkezdett. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg mindkét frakció leginkább hálával kellene adózzon, hogy a Birodalom nem hagyja a hajóikat tehetetlenül sodródni az űrben. - azt már nem tettem szóvá, hogy a Birodalom "diplomatája" miért ment bele a másik két frakció hülyeségébe. Azt majd a saját felettese és Lady Vadrin biztos tüzetesen átbeszéli vele. Erős késztetést éreztem arra, hogy lezárassam a hangárt ahol a Hutt és Köztársasági személyek tartózkodnak, viszont a kémelhárítás és hírszerzés legjobb hajóján vannak, ahol egyrészt olyan információkat nem szerezhetnek, amiket nem akarunk, hogy megszerezzenek, ráadásul gyakorlatilag olyan, mintha börtönben lennének, csupán szabadon távozhatnak a saját hajóikon, ha akarnak.
- Kábítsák el. Nem vállalunk fölös rizikót. Ha ennek vége, akkor kiderítjük mi a helyzet. - adom ki a parancsot az egységemnek abban az esetben, ha nem ad választ a kadét a feleségem kérdésére. Az ügynök megnevezést kicsit soknak tartom rá, és biztosan nem nézik jó szemmel a csapatban levő ügynökök sem, hogy az általuk végzett munkát ennyire degradálóként használják, de ezt nem teszem szóvá. Tapasztalataim alapján sok sebből vérzik a Köztársaság, ez csak egyike a jó példáknak rá.
- Ideje szembenézni azzal a rakatával. Ha mindenképp meg akarjátok próbálni előttem levadászni, akkor javaslom, tartsatok velünk. - az első fele inkább a saját embereimnek szólt, a második pedig a feleségemnek, mintegy kihívásként a korábbi kijelentésére. A választ nem is igazán vártam meg a részéről, hanem elindultam a torony irányába. Tényleg ideje volt tenni is valamit, eleget szórakoztattam magam idáig. Különben is, később még bőven lesz időm játszani a feleségemmel.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Egyelőre nem kaptam választ a lentiektől, de landoltunk a birodalmi hajón. Nem mintha annyira örültem volna ennek, de hozzá kell szoknom, hogyha tényleg végig akarom majd vinni a tervemet, hogy egyszer mandaloriai legyek. Hiszen szövetségesek egymással. Egyébként az üzenettel kapcsolatban bíztam benne, hogy volt, voltak még olyanok odalent a mieink közül, akik megkapták és nem az a helyzet, hogy mindenki a rakata befolyása alatt van. itt fent egyelőre úgy tűnt, hogy mindenki saját magával van elfoglalva és csöndben van. ha kiszálltunk és elindulunk a táborunkhoz, akkor igyekeztem a lehető legtermészetesebben mozogni. Nem törődni azzal, hogy esetlegesen mit szólnak ahhoz, hogy idegen vagyok. Eddig sem érdekeltek nagyon a rasszisták, ezek után sem fognak, ezen felül pedig a munka volt most a nagyon fontos. Ha odaérünk, akkor igyekszem megnézni, hogy mégis mit bocsátottak a rendelkezésünkre.
Ami azt illette szívesen körülnéztem volna ezen a hajón, nem sűrűn lehet elmondani, hogy van szerencséje valakinek egy ilyenre eljutni úgy, hogy aztán azt élve meg is ússza. Bár… jobban örültem volna, hogyha nem azért lettünk volna itt, hogy szívességből megmentsék a hátsónkat. A Hutt nagytanács nagyon nem fog ennek örülni, de szerintem a szenátus sem. De ez már az ő dolguk, azért a huttok is megéreznék azt, hogyha ennyi embert elbuknának, nem tenne jó az üzletüknek. Én meg nem vagyok szörnyeteg, így igyekszem őket megmenteni. Ha odaértünk a dolgokhoz, akkor lássuk, hogy mit is lehet tenni azért, hogy könnyebb legyen a mentés…

---

Ami azt illeti az közel sem nyugtatta meg az embereket, amiket hallottak Miin-től. Már az is nyugtalanság volt, hogy mi történt velük, a megszállás. Aztán nem is beszélve arról, hogy a birodalmiaknak kellene felvenniük őket. nem is lehetett hibáztatni őket, hogy ettől nem nyugodtak meg. Főleg, hogy még a hajójuk is a gázóriás felé haladt.

Ami az együttműködést illette nem akartak meghalni, így ez megvolt, nem fognak a birodalmiakra támadni és hagyni fogják, hogy kimentsék őket. ez igaz volt mind a köztárasági, mind pedig a hutt hajóra. Ezek után a csapat át tudott menni az ideiglenes táborba, hogy megnézzék mi a helyzet.

A táborban már voltak működő terminálok, amin át figyelni lehetett a hadműveletet és a hajóról is alaprajz, persze csak azok a hangárok jelölve, ahova érkezhetnek a menekültek, a többi rész nem volt látható, így a hajó felépítéséről sem tudhatott meg a csapat semmit. Volt komvonal is, jobb minőségű, mint a kis hajón.

Saját maguk egy kicsi hangárban voltak a hídhoz közel, a térképen pedig 40-40 kisebb-nagyobb másik hangár volt megjelölve mind a két oldalon, hogy ezekbe mehetnek a menekültek majd. Azt pedig a csapatnak kell eldöntenie, hogy melyik frakciónak embereit hova szállítsák.

Közben Miin tudott érdeklődni Lord Heskal-tól, hogy mi van Jivi-vel, a padawan már magánál volt, ha akart, akkor pedig csatlakozhatott volna a többiekhez. Ezalatt még Kolby is körbe tudott nézni, valószínűleg járt már sima csillagromboló fedélzetén, össze sem lehetett hasonlítani a kettőt.

Azok úgy voltak építve, hogy minden általános legyen, nem a legjobb, inkább költséghatékony legyen, szóval azokhoz mindenképp fog tudni eladni dolgokat. De ez a hajó? Ez teljesen más kategória volt, itt minden csúcskategória volt, ebből nem spóroltak ki semmit. Ehhez nem nagyon tudott volna mit eladni, de szerencsére a fogyó hajókhoz bőségesen.

A kérdésére a birodalmiak nem nagyon tudtak pontos időt mondani, azt mondták, hogy annyi idejük van, amíg nem kerülnek túlságosan a légkör közelébe a hajók, mert akkor már égni fognak kívülről a súrlódás hatására. De úgy tippelték, hogy maximum fél órájuk lehet addig és igyekeznek mindent megtenni.

A felajánlott jutalom megtette a hatását, ettől sokkalta lelkesebbek lettek, eddig annyira nem füllött a foguk ahhoz, hogy a többi frakciót mentsék, de az extra pénz az alulfizetett birodalmiak között megdobta a morált. Az itt levők megkérdezték, hogy továbbíthatják-e az ajánlatot a többieknek is, akik a köztársaságiakat hoznák le, hiszen több hangárból is indulnak mentésre.

---

Sikerült is megérkezniük minden nehézség nélkül arra a helyre, ahova menni terveztek. Ennek nagyon megörült a kislány, csak sajnálta, hogy a „vettem-vettem” droidok nagyon lemaradtak az emberi tempó mellett, mert saját maguk igencsak sietősen jöttek ide. Igyekezett volna itt ő maga is körbenézni, hogy megtudja mivel állnak szemben, ehhez el is indult volna, de a társa szavai megállították ebben. Nem igazán értette, hogy miért nem vinné magával a bácsi őt, de eszébe jutott, hogy nem is tudja a másik, hogy ő milyen remekül ért a efféle munkához. Végül bólintott, mert támadt egy jobb ötlete, amit csak ő egyedül tudott kivitelezni, még akkor is, hogyha mindezzel elárulja azt, hogy erőérzéken. De ha meg akarták találni a rakatát, akkor muszáj volt neki.
- Én addig próbálom megtalálni a Rakatát az Erőn keresztül Vlimtron bácsi – mondta. – Ha sikerült megtalálni, akkor küldök egy üzenetet.
Ígérte meg a rodián bácsinak. Nem mondott ennél többet, csak ennyit, ebből már valószínűleg úgyis lehet tudni, hogy micsoda. Csak remélte, hogy a bácsi nem fog ezzel visszaélni és nem mondja majd el senkinek, ahogyan a többi másik négy itt levő sem. Megvárta, amíg Vlimtron bácsi elindul, utána pedig próbált kinyúlni az Erőbe, hogy megérezze az ellenfelüket. Ha pedig sikerült mindezt, akkor komvonalon elküldi Vlimtron bácsinak, hogy e szerint mehessenek majd tovább.

---

A férfi válaszára összeszűkült a nő szeme, ha tekintettel ölni lehetett volna, akkor a nagyúr már halott lenne.
- Tudom, hogy megütöttem Keth-el, olyan kedves és figyelmes tőled, hogy megemlíted Xeth – felelte egy kedves mosollyal.
A végére még meg is lágyult a tekintete, mintha tényleg így lenne, hogy azt tükrözze, amit mondott. Még szerencse, hogy a férfitól kellően sok ilyesmit tanult az utóbbi hónapokban. Azonban végül az ügynökre terelődött a szó. A kérdésére kapott válaszra őszinte meglepettséggel nézett hol Xeth-re, hol pedig Shani-ra. nem voltak túl mélyek az ismeretei, de nem is tudta, hogy ilyesmi lehetséges egyáltalán. Azt a kérdést elfojtotta magában, hogy ez lehetséges-e, mert látta, hogy igen. Az igazi kérdés az volt, hogy:
- Miként lehetséges mindez? – mondta is ki hangosan.
Figyelmesen hallgatta végig a magyarázatot és abból nem volt nehéz leszűrni, hogy nem a lány tehetett minderről, hanem akarata ellenére tették mindezt. Valószínűleg nála ezért nem működött a rakata megszállása. A Felinxi incidensről hallott ő maga is, hogy hónapokra eltűntek nagyon sokan, de ennél több részletet nem ismert. A választ azonban saját maga kielégítőnek és részletesnek vélte, amit el is fogadott. A telepatikus üzenetre először bólintott, aztán megrázta a fejét és katonai jelzéssel jelezte csak, hogy nem szükséges tovább mondania, ennyi elég lesz.
- Látod?! Nem tehet róla! Szóval örülnék, ha békén hagynád, maguk pedig eresszék le a fegyvert róla! – pirított rá a katonákra.
Azzal egyetértett sajnálatos módon, hogy haladni kellene, így intett a sajátjainak is, hogy jobb híján a Birodalmiak társaságában haladjanak. Ha visszamennek a másik hídhoz időt vesztenek, nagyon sokat, így muszáj volt velük tartani. Bíztatóan még meg is veregette Shani vállát, ha a lány engedte, majd indult ő is.

---

A közjáték tovább folytatódott a két fél között, fél fülel figyelte a páros marakodását és szórakozását. Addig is az ügynökön, tartotta a fegyverét, az ujja a ravaszon, hogy bármikor meghúzhassa a ravaszt. Azonban úgy tűnt, hogy erre nem fog sor kerülni. Igazából nem sokat értett a dologból, de azért az információkat elraktározta, hogy ennek ha tud akkor majd kérdezzen utána, vagy járjon utána. Ha tehette volna, akkor saját maga is rákérdezett volna, hogy ilyen egyáltalán hogyan lehetséges, de kételkedett abban, hogy választ kapna. Marad majd az életének egyik legkellemetlenebb személye, a nagynénje, vagy Elofon, bár nem hitte volna, hogy ő elég járatos lett volna effélében. Amikor a nagyúr tanítványa rájuk parancsolt, hogy tegyék le a fegyvert egy pillanatra sem ingott meg. Xeth nagyúr magasabb rangon volt, így nem is volt kétséges, hogy a férfi parancsait fogja teljesíteni, nem pedig az őrnagyét. Ha Lord Xeth nem lett volna itt, akkor egyértelmű, hogy leengedi a fegyvert, hiszen kötelessége lett volna, de így?
Mivel az „ügynök” – amit nevetségesen sértő megjegyzésnek talált, saját magához képest, mert ennyi idősen is jobb volt nála – válaszolt, így valószínűleg nem merül fel az, hogy kábítsák el, helyette azonban az elindulási parancs fog elhangzani, így elemeli az ujját a ravaszról és kecses mozdulattal áll fel a térdelésből. Ha pedig Lord Xeth elindul, akkor int és jelez a többieknek, hogy fedező alakzatot vegyenek fel és a szerint haladjanak arra, amerre a nagyúr vezeti őket. Saját maga is így tesz, tekintetével folyamatosan

---

~ Köztársaság + Birodalom ~
Mivel Shani adott választ, így nem történt semmilyen atrocitás irányába, sőt Rhys még védelmébe is vette. Ezalatt Xeth megerősítést kapott odafentről, hogy a korábbi parancs szerint járnak el és nem veszik figyelembe a mandaloriai huttét. Mindenki egyetértett abban, hogy induljanak a rakata felé.

Ekkor Rhys még barátságosan vállon is veregette Shanit, amikor az őrnagyra ugyanaz a látomás tört rá, mint amit Shani és a többiek is láttak a Felinxen. Shani pedig mást látott, egészen mást. Látta Hyrsi-t és Paqha-t, ahogyan a házigazda nő és egy urdrarr előtt állnak.

A lány beszélt, nem a férfi, Lord Rhand-ként hivatkozott a férfi, utána hangokat hallott, a házigazdájuk hangja egy ismeretlen férfiéval vegyül. A szavakkal egy időben képeket is látott, újra a páncélos férfit, ahogyan egy urdrarr nővel csapott össze, hatalmas párbajban, a nő először a nő, majd később, amikor a férfi a semmi felé zuhan Rhys alakját vette fel.

- Ezt a helyet a mesterem uralja, akit a saját lánya űzött ide élőként. A lény, amit odakint láttatok az az Erő, tőle fakad, de itt ő is híján van. Hamarosan elkezdődik a vég, aminek a végén ez van. Az Üresség, a semmi. Ez az utolsó bál, mesteremnek kellő ereje van, hogy visszatérjen. Megannyi dolog fog a közeljövőben történni, ami először ugyan káoszt hoz, de utána az Ürességbe hull. Először valaki visszatér az életbe, újjászületik, végül pedig az a madár feltámad hamvaiból és lebontja a falakat a rejtőzők elől, akikre a Csillagköd nincs felkészülve, talán csak a Császár tudja, hogy mi jöhet.

Az egész mind a két nőnek pár pillanatig tartott, Xeth Rhys felől érezhette főleg a zavart és még valami nyugtalanítót az Erőn át, amit még soha sem érzett korábban, így nem tudta hova tenni egyelőre Xeth sem ezt. Mindez akkor, ahogyan a nő zavartan kapta hátra a kezét Shanitól, de ezek után elindult, mert nem akart lemaradni. Így a kis kompánia haladhatott, egyedül a jedi volt az, aki végül lemaradt és nem jött valamiért velük.

Két sarkot kellett haladni, a legrövidebb út a rakparton vezetett, így valószínűleg ezt választotta a csapat és nem a sokkal hosszabb utat. Így hamarosan le is értek a rakpart széléhez, innen majd befelé kell egy kicsit haladniuk, hogy elérjék azt a hidat, ami majd beviszi őket a középső részre.

//Azért csak ennyit haladtatok bocsi, mert a többiekkel nem lenne fair.//

---

~ Huttok ~
Vlimtron és Nyu is úgy döntött, hogy közelebb mennek és megnézik, hogy mi is a helyzet itt, hogy mivel is áll szemben. A feljutás kívülről csáklyavető segítsége nélkül igencsak nehézkes lesz. Az egész épület korábban végig ablakokból állt. Nem voltak teraszok, se kiugrók, az egész teljesen egyenes fal. Néhány helyen be volt törve az ablak, ezek teljesen random helyen voltak.

Volt, ami közel volt egymáshoz, volt, ami nem. voltak szintek, ahol az egész épen volt, de máshol a 90% hiányzott. Ezekre a helyekre lehetett csáklyavetőt belőni, vagy háti rakétát használni, hogy azzal be lehessen lőni. Ami az ablakon való benézés nem igen volt lehetséges, mert tökéletesen visszatükrözték a kinti részt.

Így eléggé vak volt Nyu és Vlimtron is, hacsak nem tudott műszerekkel tájékozódni. De ahol törött üvegeken beláttak a földszinti részen ott láthattaták, hogy bent minden irányba áradnak szét az emberek, felfelé az emeletek irányába, lefelé, a földalatti szint(ek) irányába és a földszinten is szanaszét, nehogy megmondható lehessen biztosan, hogy hol is a rakata. Így egyelőre még veszélyes volt a bejutás, nem nagyon volt még hely, ahol észrevétlenül meglehetett volna tenni.

Ekkor Nyu pedig még egy másik csapatot is észrevehetett, akik elérték ugyanúgy ezt a központi részt. Ők az észak-nyugati híd felől érkeztek. A fiatal nő pedig láthatta, hogy egy fiatal vöröshajú lányról van szó, egy lila színű rodián férfiról és velük négy darab zsoldos, akiken a hutt kartellek szimbóluma van. És ugyanekkor Vlimtron és Nalah is is kiszúrhatta a délkeleti részen levő farghul nőt.

Vlimtron pedig még kapott is egy üzenetet komvonalon Nalah-tól, hogy a föld alól érzi a Rakatát.

A könnyebb olvashatóság miatt előre tettem az űr részt és az összes holdon levő utána van.

Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket!

Felszíni térkép: itt található! (friss 11. körös!)
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

- Bizonyára sok virággal is meglep. - ezt a kontrát nem hagyhattam ki, lévén elég jól ismertem a feleségem is, meg az újszülött ikertestvéremet is. Arról nem is beszélve, hogy mindkettővel elég szoros kapcsolatban voltam az Erőn keresztül, így a megfigyelésük sem volt nehézkes. Arról nem is beszélve, hogy Rhys az utóbbi időbe, bármennyire is tagadja, nem Kethhez közeledik inkább, hanem hozzám. És a jövőben ez nem is fog változni, arról majd gondoskodom.
- Van pár módszer minderre. Ha ez megnyugtat, egyik sem világos oldali megoldás, hacsak nem számítjuk a "jó" szellemek visszatérését. - a jó résznél szándékosan kezeimmel is jeleztem az idézőjeleket. Amúgy is merőben különböznek a nézeteink erről a szóról illetően. Azt, hogy a kislány miképp érte el, hogy halott legyen az Erőben, az továbbra is talány volt, és amiket mondott az sem utalt semmire sem amiből következtethettem volna. Főleg, hogy bizonyára a vele történtek egy részét elhallgatta, nehogy a "gonosz" birodalmiak megtudják. Pedig meg fogják.
Annak csak örültem, hogy Hetes meg sem ingott a parancsra, amit Rhys adott ki. Amennyiben a csapatom többi részéből bárki is így tett, az csak tovább rontott az amúgy se túl fényes helyzetén. Lehetséges, hogy nem ártana komolyabb figyelmet fordítsak arra, hogy belső tisztogatást végezzek a közeljövőben és az inkompetens személyeket kivégeztessem minél hamarabb. Lehet, hogy a béke idő, vagy az, hogy sokáig távol voltam, meggyengítette a szférát kicsit, ideje mindezt orvosolni.
- Mit láttál? - fordultam a feleségem felé miután elindultunk. Nem kerülte el a figyelmemet a zavar az Erőben, meg az a másik, szokatlan dolog is, amit éreztem felőle. Az elsőnél sikerült annyit feltételeznem, hogy látomásféle vagy valami érzés lehetett, aminek részesévé vált az "ügynökhöz" való hozzáérést követően. A második dolog után pedig néznem kell majd, ha hazaértem, mert bizonyosan olyasmi amiről a feleségem nem tud. Hanem már rég az orrom alá dörgölte volna, ahogy ismerem. De a beszélgetés idejére se álltam meg egyetlen pillanatra sem. Most a lényeg az volt, hgoy haladjunk és minél hamarabb elérjük a rakatát.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Az igazat megvallva picit zavarban voltam, amikor a feladatot megkaptuk és neki kellett volna állni mindennek, mert nem nagyon tudtam, hogy miként is kellene mindezt megtenni. ilyesmire, emberek összefogására nem terjedtek ki a szakértelmeim, ilyesmire nem képeztek ki. Egy fejvadásznak nem is nagyon kell efféle dolgot tennie. Az FRK-s fickó kezdésnek prémiumot adott, amire igencsak jól reagáltak az impek. Ezek szerint mégis igaz lenne az a pletyka miszerint nagyon alul vannak fizetve. Már éppen fordultam volna oda Munji-hoz, hogy a segítségét kérjem, mert már elvonult, de ekkor a külvilági szólított meg. Aranyosnak találtam az aggodalmait és ebből látszott, hogy hiába ad ki könyveket annyira mégsem ismeri még a dolgokat a csillagködben. Szerencsére itt az aggodalma viszonylag felesleges volt, nem kellett aggódni.
- Nem látok problémát, a háborúban a huttok és a köztársaság egy oldalon állt évtizedeken keresztül szemben a Birodalommal. Rendes szövetség volt közöttük. Így az, hogy miként lesznek elszállásolva az emberek, nem hiszem, hogy gondot okozna bárkinek is az, hogyha vegyülniük kellene.
Én tényleg így gondoltam, persze lehet, hogy lenne összetűzés, de az adott frakción belül is lehet.
- Ha megbocsát egy pillanatra – mondtam.
Nagyon meg sem vártam a választ, hanem igyekszem odamenni Munji-hoz, ha sikerült, akkor meg is fogom szólítani.
- A segítségedet szeretném kérni a koordinálásban, te sokkal jobban értesz ehhez, mint én – mosolyogtam rá.

---

Ezen idő alatt közben elindultak a hajók, amiket a benti, kapott gépeken lehetett követni. Az adatok is ekkora kerültek fel, folyamatos frissítésben, hogy nagyjából egy körben húszezer személyt tudnak a két hajóról áthozni, azaz legalább négyszer kell fordulni, hogy mindenkit ki lehessen menteni onnan.

Látható volt, hogy a Shadow Hand direkt úgy helyezkedett, hogy mindkét oldalán levő hangárok jól használhatóak legyenek. Magyarán bemanővereztek a két hajó közé. Nagyjából ez volt a lehető leggyorsabb és legcélravezetőbb, így kevesebbet kell a kimenő hajóknak haladniuk.

A hajó bal oldala felé volt a hutt hajó, a jobb oldali felé a köztársasági. Leginkább azt kellett eldönteni elsődlegesen, hogy miként hozzák fel őket a hajóra. Milyen módon lenne optimális a hatalmas hosszú hajón végig futó hangárokat megtölteni a menekültekkel, hogy az a leggyorsabb és legoptimálisabb legyen.

---

Az üzenet küldése után Nalah a katonákkal együtt még lapult és várt arra, hogy Vlimtron bácsi üzenjen. Kész volt arra, hogyha a rodián bácsi hívja őket, hogy csatlakozzanak hozzá, akkor el tudjon majd indulni hasonlóan lopakodva, mint ő tette nem is olyan sokkal korábban. Nem is kellett olyan sokat várnia, mert hamarosan a bácsi üzent is nekik, hogy mehetnek. Nalah a többiekre pillantott, hogy mehetnek-e. Ha pedig jeleztek a többiek, akkor igyekezett egyik fedezékből a másik mögé haladva eljutni addig a pontig, ahol a rodián bácsi várt rájuk. Közben igyekezett nem csak a szemeivel figyelni arra, hogy mi merre van, hanem az Erőbe is próbál kinyúlni, hogy érezze, hogy merre vannak emberek, nehogy meglephessék őket. a haladás közben, ha volt olyan rész, ahol véletlenül be tudott lesni az épületen belülre, mert be volt törve üveg, akkor ezt is próbálta tenni. Ha pedig megérkeztek a bácsihoz, akkor ismét lelapul. Figyelmesen hallgatja végig, hogy mit is kellene most tenni, vagy hogyan haladni.
- Ha emberek nincsenek az égen, droidokat nem lehet hívni erre a feladatra a hajókról? – kérdezte.
Azokból elég sok volt mindenfelé, csak éppen lassúak és nehezen közlekednek, a földön. Aztán volt a bácsi részéről egy szó, amit nem értett. Így az indulás előtt kérdőn pillantott rá.
- Mit jelent a letális? – kérdezte.
Ha választ kap rá, akkor bólint és továbbra is lopakodva, halkan indul a többiek után be az épületbe.

---

Xeth visszavágására olyan tekintettel nézett a férfira, mintha éppen most vágta volna pofon. A korábbi szemtelen mosoly is eltűnt az arcáról és komor tekintet költözött rá. Az egész olyan volt, mintha tőrt döftek volna a hasába, vagy a szívébe és megforgatták volna. Átkozottul erős lelki fájdalommal járt az egész, ami már-már olyan erős volt, hogy fizikai fájdalomként élte meg. Most az egyszer örült annak, hogy azt már megtanulta a férfitól, hogy miként fogja vissza az érzéseit, mert így legalább azt eltudta kerülni, hogy könnyek szökjenek a szemébe, de magában üvöltött a fájdalomtól. Ezek után már nem is nagyon volt kedve arra, hogy visszavágjon a férfinak arra, hogy sötét oldali praktikákkal lehet megoldani azt, ami a lánnyal történt. Ezt ő maga is sejtette, hogy csak így oldható meg. Mielőtt indultak volna még hozzáért Shani-hoz és ekkor hirtelen látomást is látott. Az egész lehengerlő volt és zavartan lépett el a lánytól, és közben indult. Igyekezett elrejteni ezt, hogy ne látszódjon, de biztos volt benne, hogy az arcára némileg kiülhetett a zavarodottság, mindezt pedig megerősítette mindaz, hogy Xeth is rákérdezett. Zavartan nézett a férfi irányába, aki eddigre ott sétált mellette.
- Egy madarat, kék színű madarat, amivel a császár is szembenézett, aztán valamilyen erő széttépte. Azt hiszem ez azaz esemény, ami tizenötezer évente bekövetkezik, aminek az Erőt köszönhetjük. Ezek után megtámadja valami a csillagködöt, furcsa hajók, árnyakba vesző ellenség. A frakciók összeroppannak és csak káosz, halál marad utánuk. Ezek után a galaxist láttam, ahol a nagy részében két óriási birodalom csatázik egymással, amihez képest a mi háborúink homokozó harcnak tűnnek. Ezen egyike bejutott a ködbe, őket láttam előtte, a másik próbálkozik a „fenti” részen. Végül egy hatalmas ugrás, a háború lángjai véget érnek, kihunynak, ahogyan a csillagok is és a galaxis sötétségbe, tényleges sötétségbe, halálba fordul…
A végén megborzongott. Ezek alatt sem nézett a férfira, de miután elmondta el is fordította a tekintetét és a távolba révedt, próbálta felmérni a középen levő dolgokat, majd továbbra is arrafelé haladni.

---

Ahogyan haladtak Ingrid pár lépésre haladt a nagyúr és valószínűleg a mellette haladó őrnagy mögött. A környéket figyelte, de immáron minden békés és nyugodt volt erre, nem kellett aggódnia. Azt a részt találta érdekesnek, hogy látomása volt az őrnagynak. Amikor a nő nekilátott elmondani, hogy mit is látott Ingrid szemei kikerekedtek, ezt pontosan ismerte, hogy micsoda, hiszem már hallotta korábban, Hyrsi is elmondta, akkor pedig a kislány is ott volt azon a bolygón. Legalább már tudta, hogy mi történt a vőlegénye kedvenc unokatestvérével, bár pontos válaszokat sajnos ő maga sem fog tudni vinni, de legalább az őrnagy szavait ki tudja egészíteni.
- Ha megengedi nagyúr, a kislány a Felinxen volt – mondta. – Az ottani eseményeknél többen eltűntek hónapokra, amikor visszatértek a jelentések alapján valamilyen változás állt be a visszatérőknél az Erőben. Pontosabb adataim nincsenek, csak ennyit hallottam, és mivel nem értek az Erőhöz, így pontosan nem tudom, hogy miről van szó, csak kapcsolataimon keresztül hallottam erről. A túlvilágra kerültek, akik ott voltak, többen találkoztak a hely urával, egy bizonyos Lord Rhand nevű valószínűleg urdrarr személlyel, akit az elmondása alapján a lánya zárt be oda. Az egész figyelmeztetés elvileg, hogy a csillagköd felkészülhessen az elkövetkezendőkre. Úgy tudom, hogy Lord Rhand még azt mondta, hogy az egész előtt valaki feltámad és visszatér az életbe. Nem tudok többet ennél nagyúr.
Közben haladt ő maga is, majd amikor megérkeztek a rakpart széléhez, akkor igyekszik felmérni, hogy mi van a túl oldalon, ha erre van idejük, ha nincs, akkor lemarad egy kicsit, hogy ezt megtehesse és utána csatlakozik újra a csapathoz. Ha elérnek a középső részre, akkor ott néz körbe, hogy jelentést adhasson.

---

~ Köztársaság + Birodalom ~
A kis csapat tovább haladt, már innen haladva is látszott, hogy odaát több helyen mozgás van. azonban már nem látszott olyan személy, aki megszállva lett volna, ott lopakodva haladó személyeket lehetett észrevenni. Nem sokat, egyet egészen pontosan – Nyu-t, mert Vlimtron takarásban van az épület által – ahogyan bejutni próbált.

A rakparton végighaladtak, végül elértek az utolsó hídhoz, amit át kellett menniük. Ezen végig is tudtak menni és most érkeztek oda, hogy a következő lépéssel már a központi részre fognak lépni. Itt a főépületnél a legnagyobb helyet maga torony foglalta el, de kint előtte voltak szobrok, egy-két kisebb bódé, virágosláda, díszoszlopok amik mögé el lehetett bújni.

Az épület jelentős részének üvegei még megvoltak, nem nagyon lehetett puff beugrani, egyébként is ahhoz távol volt a hídtól. De legalább elég sok helyről meg lehetett közelíteni a helyet, mert amennyire látszott a toronyépület legalján mindenhol ajtók vannak, a teljes földszint egymást érő ajtók tömkelege.

Így hirtelen Nyu-n felül ez volt az egyelten, amit látni lehetett, aki Erőn keresztül is felmérte a dolgokat, az még az északra levő híd környékén négy személyt érzékelhetett, akik éppen haladtak egy másik személy felé, aki az épület takarásában lapult.

---

~ Huttok ~
Nyu ás Vlimtron is egészen közel tudott lopózni, ebben nem akadályozta meg semmi sem őket, azonban a fülelés nem vezetett túl sok eredményre, leginkább a szél hallatszott, ami itt kint fújt, bentről semmilyen zaj nem szűrődött ki azon a részen, ahol ablak volt. Ez annyira nem is lehetett meglepő, főleg, ha szigetelt volt, hogy ne hallatszódjon be semmi, se bentről ki.

Azon a részen azonban, ahol be volt törve az ablak, ott be is lehetett látni, nagyobb csarnok volt bent, sok limlommal, szekrények, paravánok és effélék miatt nem lehetett messzire belátni. Annyi bizonyos volt, hogy élőlényeket már nem látott Nyu se Vlimtron, azok nem voltak a belátható részen.

Azonban lépteknek a vízhangja kiszűrődött, ami mert vízhang volt, nem volt meghatározható, hogy honnan ered. Még azt sem, hogy a földszintről jött-e, vagy pedig más szintről. Szellőző, vagy efféle itt nem nagyon volt idekint, bent pedig nem látszott egyelőre, ahhoz be kellett menni, csatornafedő pedig érdekes módon nem volt kint a téren sehol sem.

Vlimtron közben magához hívta a többieket, akik meg is érkeztek és mivel volt olyan rész, ahol ablak be volt törve, így ők maguk ott be tudtak menni. Az azonnal látszott, hogy az egész épület kör alakú, tényleg paravánokkal van elszeparálva, ezek zöme már le volt dőlve, így egészen jól lehetett látni mindent – a zömét. Odabent nem voltak már kószáló emberek.

Az épület középső részén volt egy kör alakú rész, elég nagy, legalább húsz-harminc méter átmérőjű, itt volt minden oldalon egy-egy lift, illetve közöttük négy csigalépcső, ami elég szűk volt, mindegyiken lehetett felfelé és lefelé is menni. A liftek ajtaja csukva volt, ami pedig a lépcsőket illette innen nem látszott egyiken sem senki sem.

A könnyebb olvashatóság miatt előre tettem az űr részt és az összes holdon levő utána van.

Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket!

Felszíni térkép: itt található! (friss 11. körös!)
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

Az érzés, ami a feleségem reakcióját körbeölelte és az Erőn keresztül magam is érezhettem, tudatta velem, hogy pontosan arra a pontra tapintottam amelyikre szerettem volna. Nem volt nagy titok, hogy a szökevény oldalam eléggé elhanyagolta Rhyst a szétválást követően, valamint feltehetőleg azután is, hogy visszakerült a Köztársasághoz, hiszen kétlem, hogy túl sok szabadságot biztosított volna számára akár a frakció, akár a jedik közössége.
- Hmm... Felinx, Rhand kék madár és végzet... Roppant érdekes. - Jó szokásomhoz híven csupán efféle reakciót adtam a két vörös egymást kiegészítő szavaira. Ez egy újabb olyan dolog volt, amit felírhattam arra a listára, ahol minden olyasmi volt, amiről több információt szerettem volna megszerezni. Bármi is  történ ott, az jelentős nyomot hagyott, ha még azt a bizonyos látomást úgy is képes volt tapasztalni a feleségem, hogy csak hozzáért a lányhoz. Kíváncsi lettem volna, hogy mindez akkor is megtörtént volna-e ha más erőérzékeny vagy épp egy nem erőérzékeny teszi meg ugyan ezt.
- Társaságunk lesz. - jelentettem ki miután a toronyhoz érkezve megpillantottam egy személyt a távolban, valamint az Erőben is megpróbáltam kinyúlni, hogy egyrészt a Rakatát érzékeljem, másrészt, hogy felmérjem, hogy más életformák vannak-e a közelben. Igazából minderre csak azért van szükségem, hogy tudjam merre is menjek, ugyanis rögvest ezután a legközelebbi bejárat felé indulok el. A célom az, hogy lentről felfelé kitakarítsam az épületet, hogy ha szükséges, bár kétlem, hogy a felsőbb szinteken lenne a rakata, hiszen az elég ostoba döntés lenne a részéről, és eddig nem nagyon tűnt úgy, hogy sok ostobaságot követne el. Remélhetőleg a köztársaságiak és a huttok se fognak semmi ilyesmit elkövetni, ami miatt fel kell hagynom a jókedvemmel és csúnya urdrarrt játszanom.

Hódítás: A Múlt Kísértete





Szellemhold

---

Egyelőre úgy tűnt, hogy nem nagyon kapok Munjitól segítséget, mert jól elvan azzal, amivel éppen foglalkozik. Így nekem kellett gondolkodnom azon, hogy miként lehetne ezt az egészet megoldani. Továbbra sem hittem, hogy ilyesmivel kell majd foglalkoznom, mint ez. Nagyon nem feküdt ez, mennyivel egyszerűbb volt emberekre vadászni és elfogni őket, majd leszállítani a megrendelőnek, esetlegesen testőrködni, vagy bármi efféle fejvadász dolog. Soha sem értettem meg, hogy ki az, aki élvezi a logisztikát, vagy ilyennel foglalkozik. Ha lenne hajam, akkor valószínű, hogy azt tépném emiatt az egész miatt. A többiek úgy tűnt, hogy jobban tudják, hogy mit is kell tenni, de nem akartam megkérdezni, mert akkor kiderül, hogy semmit sem értek hozzá.
- Szerintem legyen az, hogy a hátsóbb részek felől haladjunk előre a hangárok feltöltésével. Így mindig egyre kevesebb időt ölelne fel az, hogy a menekültek megérkezzenek – mondtam.
Az a kevesebb idő a fél perc körüli lehetett, mert azért a hajók elég gyorsan tudtak haladni és valószínűleg úgysem dokkolva tennék ki az embereket, hanem rácsatlakoznak csak erre és úgy. Bár lehet, hogy rosszul képzelem az egészet. Közben azért igyekeztem a többiekre is figyelni, hogy ők mit utasítgatnak, mit mondanak, hátha tanulok tőlük valamit ilyen téren, amivel hatékonyabban tudnám mindezt menedzselni. Ha így lenne, akkor próbálok áttérni arra, ha mégsem, akkor maradok ennél, ami számomra talán a legkönnyebb.

---

Miin szavait kisebb értetlenkedés fogadta a birodalmiak részéről, amikor azt mondta, hogy miként oldják meg mindezt. Volt, aki arcán undor és megvetés futott át, hogy olyan próbál tancásot adni, vagy parancsot nekik, aki nem is ért ehhez az egészhez. Végül az egyik idősebb tiszt volt az, aki megszólította a nőt és a kompániát.

- Nem szándékozunk a hangárban landolni, az hihetetlenül sok időt vesz el és nem maradna idő arra, ami a feladat – mondta.

Ezek után nekilátott annak, hogy felvázolja, hogy olyan zsilippel fognak csatlakozni, amit a Shadow Hand tud kienged – mintha csak egy űrállomás lenne – és ehhez a mobil dokkolóhoz fognak kint haladó hajók dokkolni. Csak akkor fognak ismét visszatérni a hangárba, ha az utolsó adag embert hozzák.

Közben pedig kintről jelezték, hogy az első kör elindult visszafelé a két sodródó hajóról, így lassan időszerű lenne közölni innen, hogy hol is kellene kikötniük. Legalább is a köztársaságinak, mert a huttoké elhangzott, hogy a legtávoli ponton kezdjék a menekültek kitevését és így haladjanak előrefelé. Végül mikor Colby is megerősíti azt, amit Miin mondott, akkor bólintottak arra, hogy a szerint járjanak el.

---

Nalah egyelőre nem kapott választ arra, hogy mi az a letális, de elindultak befelé, ahol továbbra is az Erőbe kinyúlva haladt, hogy megtudja mondani, hogy mikor fognak ellenségbe futni. Végül pedig elértek a liftekhez és lépcsőkhöz, amikből 4-4 volt. Igyekezett innen végignézni és örült, hogy nem kell a technológiai vívmányt használni, hanem lépcsőzés lesz majd a megoldás. Amikor már itt voltak, akkor igyekezett kérdőn pillantani a katonákra és a rodián bácsira is, hogy mi is lesz a következő lépésük.
- Akkor elinduljunk lefelé Vlimtron bácsi? – kérdezte.
Valószínűleg ekkor fog megérkezni és elkezd mutogatni, elég barbár módon. Vagyis még a kislány is kifinomultabb módokat ismert ennél. Valami nem stimmelt azonban, ezt ő maga is érezte, ha erőhasználó lett volna, akkor tudta volna, hogy nem kell suttogni, mert úgysem halják
- Nem kell suttogni, nincs senki a közelben, és mi is azért vagyunk itt, hogy megöljük a rakatát, macska néni! – mondta. - És a rakata úgyis érzi az Erőn át, hogy hol vagyunk, nem kell a lopakodás sem emiatt.
Úgy gondolta, hogy ezáltal pontosan oda tudja irányítani azokat, akik meg vannak szállva, így igazából ez az egész szükségtelen. A néni azonban a nagyképűségével nem volt szimpatikus neki. nem az a hűvös magabiztosság és nem magáról túl sokat képzelő dolog sugárzott belőle, mint Vlimtron bácsiból, hanem pont az ellenkezője. A gyűlölet, a harag, a nagyképűség és beképzeltség. Ez pedig nem tetszett neki.
- Tényleg azt tetszik hinni, hogy azokkal elég a néni az ellen a lény ellen? – kérdezte. - És tessék megnyugodni, nem tudok eléggé koncentrálni a magából sugárzó gyűlölet miatt… és nem fogok odatalálni egyből a szörnyeteghez!
Kérte ki magának a dolgot. Valószínűleg egyáltalán nem volt ijesztő, sem ehhez hasonló, de azért megpróbálta. Ha Vlimtron bácsi azt mondta, hogy menjenek, akkor próbálta kizárni a nénit és csak a rakatára koncentrálni, hogy odatudja magukat vezetni. Éppen ezért majd Vlimtron bácsi és a zsoldosok mögött igyekszik haladni, hogy azért némileg fedezve legyen.

---

Rhys nem volt különösebben boldog, hogy Xeth sem tudott erről semmit sem, de úgy tűnt, hogy az egyik ügynöke viszont annál inkább. Sőt eléggé belsőséges információknak tűntek a számára azok, amiket a másik most elmondott. Sajnos azonban, hacsak nem használja fel azt, hogy elvileg Xeth tanítványa nem fog sokat megtudni az ügynöktől, a saját ügynökük a fiatal lány pedig láthatóan nem tudott semmit sem. Végül pedig meg is érkeztek arra a helyre, ahol a középső épület volt. Azon a tényen nem csodálkozott, hogy nem lesznek egyedül, igazából szinte várta is, hogy vannak még olyanok, akik nem kerültek a rakata befolyása alá. Ő is látta, ahogyan egy kisebb csoport futott el a másik hídtól lefelé. Ő nem bánta, hogy mások is vannak itt, főleg, ha ugyanaz a céljuk, hogy megöljék a rakatát. Így, amint megérkeztek a másik oldalra, akkor ő maga is igyekezett kinyúlni az Erőbe, hogy ezzel mérje fel azt, hogy kik vannak itt, illetve a rakata hol van. Már korábban is tapasztalta, hogy elég nagy területet tud már így lefedni, mint amikor megtalálta Keth-t is azon a bolygón. Mivel, ha más nem is és ő maga nem érzi pontosan, hogy merre is kell haladni, bár eddig is remekül érezte a sötét oldalt, akkor követné Xeth-et. Ha más nem is, akkor ő aztán valószínűleg tényleg tudni fogja, hogy hova is kell menniük.
- Na ne mond! Vakok még csak nem vagyunk! – jegyezte meg csípősen.
Saját maga egyelőre csak az E-11esét vette kézbe, nem a fénykardját, bár az is elérhető közelségben volt. Egyszerűbb volt kábítóval leszedni azokat, akik esetleg útjukban állni, mintsem fénykarddal kaszabolni, úgysem akart gyilkolni. Áldozatok voltak azok is.
- Lor-ral megyünk előre és takarítunk, kadét, maga fedez minket, állítsák kábítóra a fegyvereket. Nem akarom, hogy ez kicsire nőtt rancor mészárszéket csináljon a helyből! – mondta a többieknek.
Így, ha nem volt kifogás, vagy ha volt is, igyekezett megszaporázni a lépteit és előre kerülni, majd így behatolni az épületbe, hogy lejáratot keressen. Ha olyasvalakibe ütközött, aki magánál van, azt békén hagyja, azonban, ha megszálltat, azt próbálja lelőni.

---

Ingrid továbbra is követte a felettesét és a kis kompániát, de semmilyen ellenséges erőbe nem ütköztek bele. Amikor a benti részre értek, akkor körbenézett távcsővel és sikerült négy katonát, illetve egy fiatal lányt kiszúrnia, illetve odakint még némi mozgolódást két személytől. Zsoldosnak, vagy fejvadásznak tűntek, ahogyan a többiek is, egyedül a vörös hajú kislány volt az, aki kilógott a sorból, nem is nagyon értette, hogy egy ennyire fiatal mit keres itt, mármint azon felül, aki itt volt velük. Vagy erőhasználó és tanítvány, vagy pedig mandaloriai és a klán társai hozták edzés céljából. Semmilyen más lehetőséget nem látott minderre. Ha a csapat elindul, akkor nem akarta annyiban hagyni, hogy a köztársaságiak tisztogassanak nekik, így mutatta a sajtjainak is, hogy induljanak el, majd ő maga is így szándékozik tenni. Abban az esetben fog csak másképp tenni, hogyha Lord Xeth jelez, hogy maradjanak a helyükön, de addig is, minél többen tisztítják meg az utat, annál gyorsabban tudnak majd haladni, ami annak a fényében, hogy mindenki megérkezett ide valószínűleg igencsak szükségszerű volt. Ha a nagyúr engedte, hogy menjenek, akkor igyekezett felzárkózni a két Havoc Squadoshoz, hogy velük haladva tudja majd a nagyúr előtt megtisztítani az utat. Közben pedig bekapcsolja a sisakja szenzorjait is, hogy érzékelje a mozgást és azt is tudja, hogy merről kell számítania neki és a többieknek meglepetésre. Arra próbál figyelni, hogyha véletlen olyanba fussanak bele, aki magánál van, azt lehetőleg ne lője le. Bár nem számított neki, ha már embert agyon kellene lőnie, de nem akart diplomáciai konfliktust, így inkább csak kábítón hagyta a fegyverét. Valószínűleg úgyis mondják majd, hogy merre kell menni, így halad mestere tanítványa után, remélve, hogy a nő tudja merre kell haladni.

---

~ Mindenki ~
Végül mindenki megérkezett ide a központi részre, egyedül a jedi lovag volt az, aki végül mégsem indult el az épület irányába, hanem ott maradt a hídnál. Xeth és Rhys egyszerre nyúltak ki az Erőbe, hogy megérezzék merre van a rakata és tökéletesen érezték is, hogy a föld alatti szintek egyikén van és nem pedig az emeleteknél. Ezeken felül tényleg érezhető volt, hogy az emberek szanaszét vannak az épületben.

A távolban ekkor két irányból, amerről Nyu és ahonnan a hutt emberei is érkeztek feltűntek a droidok, akik követték őket, hogy aztán zavartan álljanak meg, mert nem tudták, hogy merre kell menniük. Odabent ezalatt Nyu és Vlimtron csapata a lépcsőknél találkoztak össze, itt Nyu számára kiderülhetett, hogy jobban tudja a másik csapat, hogy merre kell menni, mint ő.

Ekkor még Vlimtron üzenetet küldött a fentieknek, ahonnan hamar válasz is érkezett. A hajó megbénult a birodalmiak lövésétől, mostanra mindenki kiszabadult a rakata befolyása alól és a birodalmiak éppen mentik őket a saját hajójukra. Ennek ellenére igyekeznek droid vadászokat küldeni, úgy öt-tíz, maximum tizenöt perc kell legalább mindent beindítanak és a hajók megérkeznek oda a városba hozzájuk.

A csapat pedig ezután elindulhatott lefelé, kényelmetlen, kellemetlen csigalépcső, sok lépcső egymás után, ami folyamatosan spirálisan haladt. Pár perc kellett mire leértek arra a szintre, ahonnan Nalah érezte a rakatát. Mint leértek egy előhelységbe értek, ahova mind a négy lépcsőház befutott, innen lehetett tovább menni két irányban. Azonban szinte teljes sötétség volt itt, itt már nem volt fény, ami beszűrődött volna.

Ezalatt odakint Xeth indult el először, de a két köztársasági gyorsan lehagyja, hogy ne az urdrarr érjen be elsőre, ha pedig a férfi nem állítja meg a Halálosztagosait és ügynökeit, akkor ők is futólépésben hagyják le őt, hogy előrefelé megtisztíthassák a terepet, bár erre itt a földszinten nincs szükség, bár még nem tudják.

Ahogyan először Rhys, majd Xeth is belép az épületbe ők is megérzik egyből az Erőn keresztül áradó gyűlölethullámot, bár nagyon gyengén, mert határozottan nem erőhasználó, vagy erőérzékeny a forrása, de kellően erősek az érzelmei ahhoz, hogy érezni lehessen főleg úgy, hogy kinyúlva vannak az Erőben, ugyanezért érezte Nalah is.

A Köztársasági és Birodalmi csapat is ugyanazt látja, mint az előttük bejövők, azaz az épület középső részén volt egy kör alakú rész, elég nagy, legalább húsz-harminc méter átmérőjű, itt volt minden oldalon egy-egy lift, illetve közöttük négy csigalépcső, ami elég szűk volt, mindegyiken lehetett felfelé és lefelé is menni. A liftek ajtaja csukva volt, ami pedig a lépcsőket illette innen nem látszott egyiken sem senki sem és az Erőn át is csak alulról lehetett másokat érezni.

A csapat még láthatta pont a helységbe való belépésükkor, hogy a másik csapat – a hutték – lefelé indultak el az egyik lépcsőn. Vagyis az ő utolsó tagjuk is belépett a lépcsőházba.

A könnyebb olvashatóság miatt előre tettem az űr részt és az összes holdon levő utána van.

Kérlek olvassátok el mindenki részét, reagját, mert vannak keresztbe menő üzenetek, amik mindenkire vonatkoznak, mindenki hallotta őket!

Felszíni térkép: itt található! (friss 11. körös!)
Űrbéli térkép: itt található!

Magyarázat: a vörös a lávát jelenti, a sárga az elméleti ellenőrzött határvonalat, de minden frakció mindenhol megtalálható és jelenleg lövik egymást. Mivel nem találtam scifi város térképet felhőkarcolókkal, így vegyétek úgy, hogy az épületek mind tornyok, felhőkarcolók, lássátok a topic nyitó képeket.

Felszerelés listát írjatok és mivel sok karakter van, kérlek tartsátok számon azt, hogy hányas célkitűzésnél van. Vagy úgy, hogy headert tesztek be magatokhoz a kalandtopicból, vagy a reag elején ez legyen fent. Saját magammal pedig nem írok külön, mert sok karival vagyok, hanem a játékosi reagok a km-ben szerepelnek. Remélem ez nem gond senkinek sem

A kommunikációhoz itt található a topic, nyugodtan tessék használni.

statisztika:

LORD XETH

A feleségem csípősnek szánt megjegyzésére csak a mutatóujjamat emeltem fel és kis akrikákat írtam le a levegőbe ezzel jelezve a szemforgatást, amit most mellőztem, hiszen úgyse látszik a sisakrész alatt, és így legalább jelezhetem úgy, hogy mások is lássák. Leginkább a feleségem, hogy a megjegyzése csak idegesítő és nem kellemetlen.
- És én még azt hittem, hogy a Köztársaság van oda annyira a fair play-ért. - jegyeztem meg miután először a feleségem és az emberei, majd Hetes és az embereim is futólépésben indultak el ahhoz, hogy benn tisztogassanak. Igaz, hogy erre nincs nagy szükség, ezt pedig Rhyssa is kellett hogy érezze amennyiben ő korábban szintén kinyúlt az erőben, de feltehetőleg a versenyszellem vagy bizonyítási vágy kicsit ködösített az ítélőképességén.
- Ki lehetett az idióta aki csigalépcsőt építtetett egy ilyen helyre? - tettem fel hangosan a költői kérdést, hiszen ha bárki is elindul ezeken lefelé, akkor eléggé kényelmetlen és veszélyes. Mi van, ha robbanószerek várnak rájuk, vagy valaki csak úgy bedob egy gránátot nekik. Az kifejezetten érdekes hatást kelthet. Én biztos nem kockáztatom meg ezt, nem a feleségemben nem bízok, hanem a kompániájában. Ami külön nevetséges abban a tekintetben, hogy ha velem valami véletlenül történne, azt a köztársaság elit pilótája is rendesen megérezné. Ezt nem is olyan rég teszteltem is, bár az nem egészen volt szándékos. Ehelyett inkább az Erőben kinyúlva és figyelmemet arra koncentrálva a padlón keresek egy olyan pontot, ahova ha megfelelő mennyiségű Erőt irányítok, akkor anélkül, hogy az egész tornyot összedöjteném lejáratot tudok nyitni magamnak.
- A kicsire nőtt rancor másik utat választ magának! - jelzem a feleségemnek, már csak csipkelődés okából is, ha sikerül egy olyan pontot találnom, amilyet keresek és lejáratot nyitnom magamnak, lehetőleg nem egy következő építőanyag rétegre, és a lyukon leugorva folytatom az utat. A landolást pedig az Erővel és telekinetikával tompítom, amennyiben és amennyire csak sikerül. Az is lehet, hogy hősfilmekben látott landolást is sikerül végrehajtanom, ami csupán önmagam szórakoztatására lenne jó, különösebb haszna nincs.