Ellen és Rhirt (MU 4.)

Ellen-nek már mostanra egészen szépen állt a bázisa és jól is mentek a dolgok, szerencsére Lord Tirza-val is jó kapcsolatot ápolt, így a férfi nem nehezítette meg a dolgát a későbbiekben sem. Mivel már elég sokan laktak a bázisán, így muszáj volt ismét felvennie a kapcsolatot Werda bátyjával, hogy engedélyt kérjen tőle, hogy egy logisztikás tiszt állandó jelleggel a bázison tartózkodhasson. Mivel megkapta az engedélyt, így a kinézettje is megvolt, az utóbbi időben nagy figyelmet kapott hadnagy. Így üzenetet is küldött a hadnagynak. Mivel saját magának éppen birodalmon kívül tartózkodott, így a találkozót erre a helyre kérte.

Kód:

Trakk hadnagy, a következő parancsait a Port Nowhere állomáson fogja megkapni. Haladéktalanul jelenjen meg a hajón, a 23.as hangárban, 60.4 MU délutánján. Ott fogja megkapni az eligazítását.

Egy rövid üzenet, amihez urdrarr kódot csatolt, hogy biztosan megkapja a másik és tudja, hogy ez olyasfajta üzenet volt, amire nem mondhatott nemet. Mert volna valaki nemet mondani egy urdrarr felkérésének. Ami Ellen-t illette, két nappal korábban érkezett a szeretőjével együtt, aki egyben úgymond testőre és főleg pilótája volt, azt nem számítva, hogy a moffjának a fia. Az előző két napot főleg a fiatalember – Markwalk Peakwall – társaságában töltötte. A megadott nap délutánján azonban egyedül ment a hangárba, a férfi pedig odakint várakozott, hogy csak azt engedje be, akit kell, azaz Rhirt-et. Ha a hadnagy megérkezik, akkor egyébként magyarázat nélkül, vagy úgy, hogy bármire is választ adna, csak betessékeli és beküldi a férfit a hangárba. Ahol pedig már Ellen várakozott, éppen az egyik nagyobb ücsörögve és onnan a lábát lógatva, páncélban, de a sisakja nem volt rajta, így a hosszú vörös haja mindenfelé szállt és az arca is fiatal volt, több évvel volt a hadnagynál fiatalabb.

felszerelés/egyebek:

Szerencséjére Ellennek nem kellett olyan sokat várakoznia, egészen hamar megérkezett a díszvendég. Saját maga éppen az egyik ládán ücsörgött és onnan figyelte végig, hogy bejön a férfi. Azt tudta Triza-tól, hogy ő is fiatal, de abban is biztos volt, hogy saját magánál idősebb. Ahogyan megnézte a bejövőt mindez megerősítést nyert. Ez volt az „átka” annak, hogy saját maga ennyire fiatal volt, de már így is elég sokat javult ez a helyzet ahhoz képest, mint amikor bekerült a Sith rendbe és a Birodalom berkeibe. Mivel saját maga sem volt neveletlen és a mestere tanítása alapján le sem nézte a sima katonákat, hiszen nélkülük minden összeomlott volna, így amint megkapta a köszönést, akkor időlegesen leugrott a ládájáról.
- Üdvözlöm hadnagy! – biccentett a férfi felé. - Elnézést kérem, hogy ilyen körülmények között fogadom és nem odahaza a Krant-on, de éppen birodalmon kívül volt ügyem és ez közelebbi helyszín volt mindkettőnk számára.
Még egy barátságos mosolyt is megengedett a hadnagy irányába. ezt már Triza-nál is látta, hogyha valaki kedves volt, vagy éppen barátságos, az sokkal nagyobb frászt tudott okozni az embereknél, mintha csak úgy urdrarrosan, vagy sithesen viselkedtek volna. A másik tekintete és a zavar az Erőben is éreztette a lánnyal, hogy tartott tőle a másik, kíváncsi volt, hogy ezek után mi lesz. Meg ebből már tudta, hogy a másik nem hallotta még, hogy miként szokott bánni az embereivel, akik lojalisták voltak és a morál sem volt rossz Kranton.
- Mivel sajnos nincs se asztal, se szék, nyugodtan foglaljon helyet az egyik ládán, egy ideig itt leszünk és ez kényelmesebb – ajánlotta fel.
Saját maga ezek után visszahuppan oda, ahol korábban ült, majd a másikra nézett.
- Szóval a feladatai. Krant-on, a Szellembázison egyelőre nincs állandó logisztikai tisztem. Lord Triza volt az, aki önt ajánlotta erre a feladatra. Mit gondol, miért kellene önnek adnom a bázisom ellátmányáért felelős vezető tiszti feladatokat önnek? – kérdezte.

felszerelés/egyebek:

Ellen elégedetten nyugtázta, hogy némileg azért sikerült meglepnie a hadnagyot, aki egyáltalán nem ezt a reakciót várta tőle. Az azonban kicsit letörte, hogy azt a választ kapta, amit. Ha arra lett volna kíváncsi, hogy mennyire hűséges, vagy mennyire tudja eljátszani azt, akkor csak szimplán elolvasta volna a datapadon levő információkat. Arra, hogy kötelessége engedelmeskedni, arra a nő bólintott, a standard választ kapta, ami tényleg a lehető legjobb az adott helyzetben. Amint a másik is helyet foglalt, akkor tette fel a fontosabb kérdést, arra pedig választ is kapott. Ugyan nem nézett rá a datapadra, amint a hadnagy adatai voltak, de meg mert volna rá esküdni, hogy szó szerint így vannak abban az anyagban, amit kapott.
- Igen-igen, ezeket olvastam az aktájában, de nem erre voltam kíváncsi – felelte. – Had tegyem fel újra a kérdést. Fejtse ki, hogy miért kéne nekem önt alkalmaznom? Mit gondol, mit tud hozzátenni a bolygóm és bázisom fellendítéséhez és elérni, hogy folyamatosak legyen az ellátmányok, ne legyenek késések. Meddig menne el azért, hogy megszerezze mindazt, amire szükségem van nekem, vagy a bázisnak?
Érdeklődve pillantott a másikra. Úgy vélte, hogy a másik már rájöhetett, hogy nem a sablon dolgokra kíváncsi, hanem az emberre a rangok és pozíció mögött. nem akarta elkövetni azt a hibát, amit nagyon sok urdrarr is szokott, hogy anélkül helyeznek ki valakit rangokra, hogy megismernék, vagy tudnának róluk valamit. Sokan csak jó helyen voltak jó időben, de ezen felül totálisan inkompetensek. Ha esetleg mégsem értette volna, akkor így, vagy úgy
- Nem a nyers és rideg adatok érdekelnek, hanem az, hogy milyen ember – mondta. – Ha már hallott rólam, akkor tudhatja, hogy szigorú vagyok, de igazságos és nem akarok a bázisomon, sem kormányzóságom alatt olyanokkal dolgozni, akik ugyan feltudnak mutatni dolgokat, de kiderül, hogy nem értenek hozzá. Kompetens embereket akarok magam körül tudni, nem talpnyalókat. Ezért nem érdekel az, hogy miket vitt véghez, hogy mi van az itt leírtak mögött, mert olvasni én is tudok. Engem az érdekel, hogy ki maga és mit tud valójában.
A szavai közben még a kezébe vette a datapadot és meglengette azt, majd visszatette maga mellé. Ezek után meglehetősen fiatalosan a két karját összefűzve a combjaira, vagyis ott a szoknyája anyagára ejtette, a bal bokáját a jobb elé helyezte és így fürkészte a férfit, hogy így milyen választ fog adni neki.

felszerelés/egyebek:

Ellen érezte azt a kicsi elégedettséget, ami a másik felől érkezett az Erőn keresztül. Annyira nem törődött mindezzel. Nem vette természetesnek azt, hogy ezt érezte, tisztában volt vele, hogy valószínűleg a legtöbb személy gyűlöli a sitheket, csak éppen nem mutatják ki mindazt és érzelmeiket is leplezik. Bár, aki katonának meg az nem biztos. Figyelmesen hallgatta végig a másikat, majd bólintott rá. Nem az elejére reagált rögtön, hanem a közepe felé levő részre.
- A Jabiim és a Krant között hatalmas különbségek vannak – mondta.- Jabiim egy békés, roppant kényelmes bolygó, ahol csupán az időjárás lehet az ellenség, mert olyan terepen van, ahol mindig is a birodalom uralkodott.
Mindezt nem becsmérlően és leszólóan mondta, hanem csak tárgyilagosan jegyezte meg.
- A Krant a 9.szektorban van, ebből már sejtheti az állapotokat. A bolygó jelentős része nem látja örömmel a birodalmiakat és a lakosság nagy része rabszolga. Főleg geonosis-ról betelepült, oda menekült értelmes rovarok.
Itt megengedett egy megvető fintort magának kimutatva, hogy nem rajong értük, bár azt nem lehetett tudni, hogy a fajjal van baja, vagy a lázadozó rabszolgákkal. Igazából inkább a lázadozással volt baja.
- Az ellátás eléggé akadozik, külvilágról voltam eddig jellemzően rendelni és intézni a dolgokat, de ahogyan a bázis nő, egyre több a feladat és egyre kevésbé lenne erre időm. Mielőtt arra gondolna, hogy nem értek hozzá, mielőtt a Birodalomba kerültem egy több bolygóra kiterjedő vállalkozás örököse voltam és arra tanítottak, hogy üzletasszony legyek. Értek a logisztikához, ezért faggatom ennyire részletesen.
Tette még hozzá mindezt.
- Az sem sokat segít, hogy elég sok csempész járkál arrafelé és nagyon sok mindent a birodalmon kívülről kell beszerezni. Milyen kapcsolatai vannak a birodalmon kívül, akikkel kereskedni lehet? – érdeklődött.
Mindezt nagyon fontosnak találta, ha mindenképpen arra kell várni, hogy a birodalom magvilágából érkezzen meg minden, akkor hatalmas gondok lennének. Annyira még nem volt önellátó a bázis, hogy mindenük meglegyen. Talán majd idővel, ha a holdakon kezdenek bányászni, akkor már jól fognak állni, de az még a jövő zenéje volt.

felszerelés/egyebek:

Nem volt túl bizalomgerjesztő egyelőre, hogy nem volt a férfinak semmilyen kapcsolata a Birodalmon kívül. Igazából annyira nem tartotta meglepőnek, de remélte azok után, hogy milyen feladatokat végzett a férfi, hogy lesznek ilyenek. De ha nem, akkor nem, akkor azzal kellett Ellennek beérnie, amije volt. Még szerencse, hogy neki saját magának volt és mégiscsak csábítóbb volt vele így kereskedni, hogy egy bolygó úrnője, mintsem, hogy van öt, vagy hat bolygón egy-egy boltjuk. Persze az nagyobb kiterjedés, de a Tatooine-t és igazából főleg a Nar Shaddaa-t leszámítva a többi bolt kicsi volt. De, még így is lehet, hogy most egyelőre nem olyan gazdag, de voltak saját emberei, saját kis serege, nem is beszélve, hogy rangja a Birodalmon belül. Ki ne akarta volna a kegyeit keresni, Amivel sokkal nagyobb haszonra, vagy kapcsolatokra tehet szert a birodalmon belül? Más kérdés, hogy Ellennél ez úgysem működött volna, csak bizalmi pozícióban, de arról nem kellett senkinek sem tudnia. Amíg nem tudnak róla keresik a kegyét és reménykedhetnek. Azzal pedig saját maga jár a legjobban.
Bólintott a férfi szavaira, hogy csak azon kicsi bázis parancsnokát ismeri, ami talán Krant bázisánál is kisebb. Szóval kell majd egy köztes állapot mielőtt a férfi már képes lesz majd egyedül dolgozni. És ezen idő alatt ki is derül, hogy alkalmas-e a munkára. Igen, ez tényleg jó teszt lesz majd.
- Úgy tudom, hogy egészen kicsi hely az, akkor marad az, hogy kénytelenek leszünk együtt dolgozni az elején és bemutatnom pár személynek, hogy kapcsolatokat szerezzen – mondta a nő.
Kíváncsi volt, hogy minderre hogyan reagál a férfi, hogy miként viszonyul ahhoz, hogy a nővel együtt kelljen ilyesmiben dolgoznia? Tudta, hogy vannak olyanok, akik nem rajonganak azért, hogyha olyanokra kell hagyatkozniuk, olyan kapcsolatokra, akiket nem ők szereztek. Vajon ez a férfi is ilyen volt?

felszerelés/egyebek:

Ez az egy dolog volt az urdrarr-ságban, vagy sith-ségben, ki hogy nevezi, amit Ellen nagyon, de nagyon utált. Nem lehetett normálisan beszélgetni senkivel sem, aki rangban alatta van. Mivel kívülről érkezett kellően idősen, így benne nem volt meg az a lenézés a sima emberek irányába, mint a legtöbb sith esetében. Ő maga örömmel kikérte mások véleményét olyan témában, amiben nem volt járatos és nem próbált meg mindenkinél okosabb lenni, csak azért, mert erőhasználó volt és felette áll mindenkinek. Szerencséje a szeretőjével már sikerült megértetnie, hogy amikor kettesben vannak, akkor nyugodtan nem úrnőmnek, vagy Lady-nek szólítsa, csak simán Ellen-nek. Azon jót mulatott magában, hogy bizonyosan emiatt az apjának, a moffnak is volt, hogy csak Ellen-nek hívta, az idősebb férfi meg bizonyosan fogta a fejét miatta. De visszatérve a jelenre, picit letörte az, hogy ez a férfi sem volt túl merész és nem próbálta feszegetni a határokat, pedig a fiatal nő szerette az olyan katonákat, tiszteket, akik így tettek.
- Nem fogom leharapni a fejét, ha eltér a normáktól és meg mer szólalni a szabályzatban leírtakon felül… tulajdonképpen azokat utálom a legjobban, akik csak a szabályzatot követik… – nyűgösködött egy kicsit.
A férfira pillantott, hogy mit is fog szólni ehhez, hogy továbbra is ennyire merev marad, vag sem.
- Ne értsen félre, elvárom a rendet és fegyelmet, amit a Flotta, vagy a Tengerészgyalogság elvár az embereitől, de ezen felül én azt szeretem és elvárom, hogy mindenki gondolkodjon és a lehető leghatékonyabb legyen a munkájában, akkor is, ha olyat kell lépnie, amit az oktatás tiltott…
Újra a másik felé nézett és magában már jót mulatott a következőkön.
- Szóval azzal, hogy itt vagyunk Birodalomtól távol és nincs más sem itt és egyikünk sincs szolgálatban… nem fogja megkedveltetni magát velem, ha csak a szabály szerint jár el… szóval… megiszol velem valamit a kantinában? – váltott tegezésre.
Volt egy olyan érzése, hogy ezzel sokkolni fogja a másikat.

felszerelés/egyebek:

Ellen felsóhajtott és magában forgatta meg a szemeit, úgy tűnt, hogy a férfi egyáltalán nem értette, hogy mire utalt. Lehet, hogy nem kellene ennyire bonyolultan fogalmaznia? A kifejtés résznél még reménykedett abban, hogy a másik talán megértheti, de amikor továbbra is úgy fogalmazott ahogyan kezdett elszállni minden reménye, amikor pedig végül a férfi az ital meghívására is Lady-ként hivatkozott rá, akkor tényleg feladta. Úgy tűnik, hogy lehet, hogy parancsba kellene adnia mindezt, azt pedig érthető okokból nem akarta…
- Holdak anyja! Akkor fogalmazok kevésbé körömfontan, ne viselkedjen már úgy, mint egy átkozott droid! – mondta. – Viselkedjen normális emberi lényként! Bár lehet, hogy túlbecsültem és egy szinten van a csupán vettem-vettemet szajkózni tudó droidokkal…
Közben pedig vissza is tért az előző tegezésből magázásba. Lehet, hogy mások élvezték azt, hogy mindenki folyamatosan bólogat a szavaikra és nem meri megkérdőjelezni és csak egymás között intrikáznak szinte megállás nélkül, de Ellen nem ilyen volt. Neki szüksége volt másféle interakciókra is, különben rémesen elszigeteltnek és magányosnak érezte magát. Igazából már az italtól is elment a kedve.
- Egyelőre maradjunk, már nincs kedvem inni – mondta.
Közben meglehetősen nyűgösen és kislányosan húzta fel a lábait és ölelte át őket. Így ebben a helyzetben talán még fiatalabbnak is tűnt, mint amennyi valójában volt. Nem mintha bánta volna, hogy csak kamasznak nézik, a döntései úgyis érettebbek voltak annál és csak az számított.
- Esetleg parancsba adjam, úgy egyszerűbb lenne? – kérdezte.
Teljesen komolyan gondolta, bár azzal pedig oda az illúzió, amit nem akart, annak olyan érzése volt pont, mint annak, hogy magázzák és úrnőzik…

felszerelés/egyebek:

Ellen felsóhajtott, úgy tűnt, hogy sokkal egyszerűbben kell beszélni a férfival és nem pedig úgy, ahogyan a moffal és a magasabb rendű tisztekkel. Főleg, mert úgy tűnt a lány számára, hogy a másik nem igazán értette meg a célzásokat, amiket elejtett azzal kapcsolatban, hogy miként kell egy neki dolgozónak tennie. Hogy gyűlöli, aki nem lát tovább a szabályzatnál, ennek ellenére a férfi most is abból mond fel passzusokat. Felemelte volna a kezét, de addigra a másik végre elmondta, hogy szokott normálisan is viselkedni.
- Nem vagyunk a birodalomban és nem vagyunk szolgálatban. Egy ilyen helyen a túlélésünk záloga az, hogy eltudjunk vegyülni és ne hívjuk fel senkinek sem a figyelmét. Ezen kívül többször kifejtettem a szavaimmal az elmúlt percekben, hogy örülnék neki, vagy elvárnám, hogy normális emberi mértékkel viseltessen jelen helyzetben felém és nem katona az úrnője felé stílusban. Olvasson a sorok között és tanuljon árnyjátékot, különben soha sem fog előrelépni.
Egy pillanatra megfordult a fejében, hogy talán ezt is konkrétabban kellett volna mondani, de majd ha látja, vagy érzi a másik felől, hogy nem érti, hogy mire gondolt, akkor majd kifejti. Tényleg ennyire furcsa lett volna, hogy valamelyik sith normálisabban akar viszonyulni az emberekhez? Mondjuk tény és való, hogy Lord Triza-tól is frászt kaptak az emberek, de a bázison mostanra valamelyest megtanulták már, hogyha ő maga közvetlen sem kell tartaniuk tőle
- Remélem tudja, hogyha csak gondolja is, akkor is érzem, hogy mit fut át a fején – mondta.
Nem fenyegető hangnem volt, nem is mozdult, hogy a másikat bántsa, csak a lába lóbálását hagyta abba.
- De ha parancsba adom az meg olyan, hogy csak muszájból és kötelességből teszi és nem azért, mert kérem és jól esne nekem valakivel végre úgy beszélni, hogy… mindegy - rázta meg a fejét a végén.

felszerelés/egyebek:

Ellen egyre jobban kezdte érezni és megérteni, hogy miért is félnek annyira Lord Triza-tól és miért akadnak ki tőle, hogy ő maga is teljesen normálisan és tisztelettudóan bánik az emberekkel, megadva nekik a tiszteletet. Persze a lány is tudta, hogy félelemmel és terrorral sokkal egyszerűbb uralkodni. Csak ő ugyebár kint élt és nőtt fel a Birodalmon kívül, így elég sok történelem leckét is kapott. Nem egy bolygón volt, ahol megelégelték az efféle zsarnokok uralmát és a tömeg eltörölte őket. Vajon mennyi idő alatt tudnák a Birodalmi katonák az Urdrarr rend felett teljes győzelmet aratni, ha úgy döntenének, hogy fellázadnak, mert megelégelték azt, hogy velük bánnak? Ő maga éppen ezt akarta elkerülni, persze mutatott erőt, ha kellett. Ha kellett példát statuált, de egyébként inkább inspirálta, mintsem elnyomta volna a tisztjeit, embereit. Ha nem örökös rettegésben és félelemben kell élni, mindenki jobban teljesít.
- Nem… maga túl szelíd és egyenes ehhez, ahogyan látom, aki nem meri a határokat sem feszegetni, semmi ambíció... Akkor csak azt tanácsolhatom, hogy mindig figyeljen a háta mögé, különben kegyetlenül eltapossák a többiek és az ön tetemén lépnek feljebb - mondta.
Ahogyan igazából ez egy birodalmitól pontosan elvárható, hogy minden áron, mindenképp kiemelkedjen. A legtöbben azért tepernek, hogy egy-egy sith elismerje őket, hogy meglássa, hogy miként jobbak, mint mások. Itt azonban nagy csalódottságára csak egy szürke kisegeret látott, aki semmiben sem akar kitűnni és mindenre parancsot vár. Milyen szomorú, pedig Lord Triza milyen reményekkel beszélt róla. Lehet, hogy a munkáját jól végzi, de olyanból tucat számra vannak mások, Ellennek olyanok kellettek, akik kiemelkednek, kitűnnek a többiek közül, akikben van tűz és hajlandóság arra, hogy jobbá tegyék a Krantot, a Birodalomnak. Amíg nem találja meg ezt az embert, addig marad a hadnagy. Ellen nem volt más Sith, a mestere is közvetlenebb volt másokkal, ő még gyakran elnézést is kért a katonáktól, tisztektől persze ő is tudott erélyes lenni, ha kellett, de inkább magának való, senki meg nem mondta volna a férfiról, hogy Lord Hiuval tanítványa volt egykor. Pont a lány mestere volt az, aki mondta, hogy Ellen legyen szocializáltabb.
- Esetleg szólíthatna mondjuk a nevemen? - kérdezett vissza egyszerre cinikusan és szórakozottan. - Ellen-nek.
A nő nem élvezte az, hogy ennyire kényelmetlen és feszült a helyzet, így olyan volt az egész, mintha valamilyen kihallgatáson lenne, vagyis inkább kínzókamrában, ahol éppen a férfit vallatja, vagy kínozza halálra. Igaz abban szórakoztató dolgok is lennének, ebben nem voltak. azonban a következő kérdésen már remekül fog szórakozni, mert most ezek után feltett szándáka volt, hogy még kényelmetlenebb helyzetbe hozza a másikat. Legalább saját maga had szórakozzon a karót nyelt hadnaggyal.
- Akkor is ennyire kényelmetlenül érezné magát, ha egy sith választaná ki szeretőnek, vagy házastársnak? - kérdezte.
Valahogy úgy érezte, hogy ez volt a kegyelemdöfés a másik számára…

felszerelés/egyebek: