Fiwi és Jonathan (MU 4.)

---

Hosszú idő után végre volt arra Fiwinek a sok munka után ideje, hogy a barátaival, vagyis jelenleg csak az egyikkel eltudjon menni valahova meginni valamit. Hogy biztosan ne legyen gond, így nem is a Tundra mentek, hanem attól jócskán el attól, így Skrex-et ide hozta a Zakuul-ra, hiszen a mondás úgy tartja, hogy ami Zakuul-on történik, az ott is marad. Úgyis éppen megszokott éves Béke ünnepe heteik voltak erre, így itt szépen el lehetett tűnni a tömegben, hogy senki se találja meg őket. Csak azt sajnálta, hogy Ragnos nem volt itt, de még így is 50% volt a szürke jedik aránya, akiket eltudott ide cipelni, így annyira nem is volt elégedetlen önmagával. Meg tényleg hiányoztak neki a barátai, mindüknek megvoltak a saját ügyeik, dolgaik, így kevés idejük volt arra, hogy összefussanak, vagy éppen találkozzanak egymással. De most itt voltak ketten. Sikerült helyet találniuk a bár részen és Fiwi el is ment italért mind a kettejüknek. Ma már úgysem kell űrhajót vezetnie, ha pedig igen, akkor majd K-2SO megteszi helyette, így nem lesz azzal sem gond, hogy ha iszik. Bár, általában mértékkel szokott, volt egy olyan érzése, hogy ez ma sem nagyon lesz másképp.
- Nos, el sem hiszem, hogy végre erre is volt időnk, elég hosszú és durva időszak van szerintem mind a kettőnk mögött – mondta mosolyogva.
A fiatal férfit nem tudta, de lehetséges, hogy így volt, saját magánál fix, hiszen azt megélte és biztos volt benne, hogy így van. Örömmel kortyolt bele az italába és néhány pillanatra elgondolkodott azon, hogy jó lett volna az, hogyha lett volna rágcsálnivaló is, de hát nem lehet minden tökéletes.
- Hogy vagy? Olyan régen volt időnk arra, hogy így kiruccanjunk valahova. Mi történt veled az utóbbi időben? – kérdezte.
Egyelőre nem kérdezett többet, tudott volna még, de nem akart az első öt percben már a másik idegeire menni velük.

felszerelés/egyebek:

---

A Zakuul távolabb sem lehetett a Tundtól, mint ahogyan volt, révén pont a csillagköd két ellentétes oldalán voltak, így tényleg ideális hely volt arra, hogy Fiwi is elszakadjon a gondoktól és a cégvezetési dolgoktól egy időre. A lánynak is nagyon hiányzott kamaszkori barátja, így nagyon megörült, amikor Jonathan felkapta és megölelte. Az ölelést lelkesen viszonozta ő maga is, jó volt végre újra együtt lenni.
- Én is nagyon örülök, hogy látlak! - mondta.
Azzal Fiwi is egyetértett volna, hogyha a társa kimondja hangosan, hogy tényleg pont Drexer a legnagyobb ivó közöttük, az első kört tényleg maga akarta fizetni, már csak azért is, mert saját magának bizonyosan több pénze volt, mint szegény Skrex-nek, hiszen a jedi hivatás, még akkor is, ha szürke, akkor sem fizethetett túl jól. A töményre elgondolkodott, azzal vitatkozni sem tudott, hogy rá is ráfért volna mindez, de tudta magáról, hogy könnyedén be tud rúgni, ha nem vigyáz. Így akkor az italhoz valami étel is kellett volna, hogy legalább némileg mérsékelje a hatást. Mivel a wookie nyál volt a legerősebb ital, amiről tudott, így azt rendelt első körben, a koréliai sör, a nyugisabb ital, vagy a lányos likőrök, koktélok még jöhetnek, ráérnek később. Így még az italok mellé némi szendvicset is kért a biztonság kedvéért, úgyis mindenfelé ilyen droidok mászkáltak és lent is volt svédasztal.
- Nem árt, ha van szendvics is, ne éhgyomorra igyunk, vagy legalább is én - magyarázta meg.

Figyelmesen hallgatta végig, hogy miket is mond Skrex, hogy mi történt vele. Igazából nem csak a fiú furcsállta ezeket, hanem Fiwi is, nem nagyon tudta hova tenni ezt, hogy miért. Talán szövetségeseket keres a nagymester arra az időre, amikor háború lesz, vagy… elmosolyodott.
- Szerintem téged szán a következő nagymesternek és azért vannak ilyen furcsa feladataid, hogy felkészítsen arra, ami majd rád várhat - felelte.
Persze lehet, hogy téved, de saját maga is így tenne, hogyha nekilátna annak, hogy felkészítse a saját utódát - saját esetében egy cég vezetésére. Vagy, de még az is lehet, hogy a Khun nagymester úgy érzi, hogy közelednek Jonathan próbái és erre igyekszik felkészíteni. Szóval elég sok eshetőség áll fenn az üggyel kapcsolatban.
- De lehet, hogy azt teszteli, hogy készen állsz-e a próbákra. Nem tudom, te jobban ismered őt nálam - mondta.
Most jött az őt érintő kérdés, ennél kissé zavartan vakarta meg a tarkóját. Elég necces dolgok történtek vele az utóbbi időben, nem is nagyon tudta, hogy miként tálalja ezeket a dolgokat, hogy ne kapjon egyből szívinfarktust a másik.
- Azt tudod, hogy a cégem remekül megy, végre nem kell csempészettel foglalkoznom, csak ha akarok, mivel a legális üzletem is kiválóan megy. Arról hallottál szerintem, hogy megjártam a Kessel Run-t. Egy biztos, soha, de soha többé, nincs az a pénz a csillagködben, amiért ezt bevállalnám! - fújtatott is egyet. - Ezek után, hogy is mondjam… a Nakar’tuur mando űrállomáson voltam, ahol az egyik Kessel Runos pilótát beszerveztem a cégembe és Khun nagymester engedélyével egy csapat menedékkérő defelt vittem a Tundra.
Itt egy pillanatra felmerült benne, hogy lehet, hogy többet beszélt a nagymesterrel, mint Jonathan?
- Eddig ez kellemes volt, utána Sriluur nevű bolygón, az FRK területén voltam tárgyalni, ahol megtámadtak és elraboltak. Mint kiderült az Exchange újra előkerült, fogalmam sincs honnan és hogyan támadtak fel a hamvaikból. A nyomaik az Onderon bolygóra vezettek, ahol az említett pilótával nyomoztunk, mert már az Exchange az ő üzletét is fenyegeti.

felszerelés/egyebek:

---

- De nekünk fájt utána kevésbé a fejünk - kacsintott Jonathan-ra.
Legalább is ilyen téren, mert más területen meg pont, hogy Drexer miatt az övék fájt. Ő maga is örült volna annak, ha a harmadik társuk is itt lett volna, de már megtanulta, hogy az élet sajnos nem kívánságok alapján működik. Bár a saját jól menő cégnél bejött mindez, de aztán ki is merült ebben az egész. Amikor megkapták az italt, akkor el is vett egy szendvicset is és beleharapott, majd lette maga elé. Miután lenyelte a falatot elmosolyodott azon, hogy mennyire ragaszkodott a barátja azon, hogy ő is fizetni akar majd néhány kört. Végül megadóan emelte fel a kezeit.
- Rendben van, akkor majd te is fizetsz - egyezett bele.
Nem volt nehéz megtenni és nem is akarta megbántani a másikat amiatt, hogy elutasítja mindezt. Régen is mindig megosztoztak mindenen, így tényleg az volt a tisztességes, hogy hagyja ezt a másiknak. Úgy tűnt, hogy az ötletei arra, amiket mondott, hogy miért is viselkedhet úgy Khun nagymester, ahogyan nem igazán nyerték el a másik tetszését. Akkor viszont feladja, ő maga tényleg nem ismerte annyira, hiszen soha sem lett padawan és inkább kint élt a városban, mintsem a templomban, oda csak bejárt nagyon gyakran segíteni és mindenfélét vitt a rendnek köszönetképpen. Amit viszont most hallott az közel sem volt kellemes. Valami nagyon rosszat sejtett a háttérben, ő maga szinte is nem is találkozott a Nagymesterrel, így neki annyira nem tűnt fel mindez, mint egy hozzá közelállónak.
- Lehet, hogy beteg és azért viselkedik így? - kérdezte aggódva. - Nem hiszem, hogy paranoiás lennél.
Jobb ötlete tényleg nem volt, bár persze az is lehet magyarázat, hogy saját maguk változtak és emiatt tűnt a nagymester is másnak. Ezek után saját maga mondott pár dolgot hirtelen, hogy mik is történtek vele. többek közt a legális üzletet meg a Kessel Run-t. Ahogyan rávágta Jonathan, hogy soha se mondja, hogy soha, akkor megrázta a fejét és egy pillanatra elkomorult.
- Te nem voltál ott, az impek egy dolog, ők kezelhetőek. De volt ott valami hatalmas hajó, ami valamivel szétlőtt több csillagrombolót. Mi már csak a romokat találtuk meg és láttuk a hajót. Nem akarok azzal a valamivel találkozni, amíg nem muszáj. Ha nem kis szállítóhajókkal lettünk volna ott, ami kicsi és gyors már nem beszélgetnénk - fejtette ki, ami ott volt akkor.
Még mindig megborzongott, ha belegondolt, ez talán az Exchange-nél is rosszabb volt. az biztos, hogy nem unatkozott, ezzel nem tudott vitatkozni. A végén pedig kénytelen volt felnevetni, amikor a saját magát untatja részt említette a társa.
- Ne aggódj, nekem is kismillió óra tárgyalás, egyeztetés, koordinálás is ott van a listámon, hogy miket csináltam - magyarázta. - Szóval tökéletesen átérzem a helyzetedet.
Mondta mindezt együtt érzőn és még a tekintete is olyan lett, hogy tényleg biztosítsa a másikat arról, hogy úgy érez, ahogyan mondja. A következőre el kellett igencsak gondolkodnia. Nem is törte olyan sokáig a fejét, a végén felnevetett.
- Szerintem? Nar Shaddaa-n ülhet egy rosszhírű lebujban iszik és lányokat hajt fel magának - nevetett.
Simán kinézte belőle ezt, talán ez jobb lehetőség is volt, mintsem az, hogy éppen sötét jedit próbál felhajtani és legyőzni. Az ivászat és a nők hajkurászása veszélytelenebb, nem sokkal, de egy fokkal igen.

felszerelés/egyebek:

---

Fiwi-nek is nagyon jó érzés volt, hogy végre valamelyik barátjával iszogathat és beszélgethet és nem pedig valamelyik üzleti partnerével. Mégiscsak más volt a hangulata és más érzések kerítették ettől a hatalmába. Ez nem volt olyan rideg és távolságtartó. Még Claye-val is olyan volt, hiszen őt sem ismerte olyan régen, csak a fogadott bátyjával, Jonathan-al és Drexer-rel volt olyan, amit egyelőre mástól nem kaphatott meg. Családias, meghitt és ők hárman voltak, akikben teljesen megbízott. Természetesen ott volt Khun nagymester is, a másik három úriember volt mégiscsak a saját korosztálya, így ezért volt ez más. Közben pedig ki is fogyott az első kör wookie nyál. Eléggé el volt szokva ettől, így már most érezte, hogy másnap nagyon, de nagyon fog a feje fájni majd. Ennek már éppen hangot is akart volna adni, amikor Jonathan felhozta, hogy legyen következő kör. Mivel nem akart megbántani, hogy saját maga fizetné ezt is, vagy éppenséggel nemet mond rá, így részben megadóan bólintott a férfinak, hogy jobban érezze a másik magát.
- Rendben, legyen még egy kör – mondta.
Így figyelte, hogy a férfi felállt és elment italért, majd hamarosan vissza is ért az asztalhoz. Ekkor hálásan biccentett az italért és átvette Jonathan-tól a sajátját. Ha a másik nem tiltakozott, akkor koccintásra emelte a poharát, hogy mégiscsak legyen valami megszokott formalitás és ne csak nyakra-főre vedeljék az italt, az olyan kiábrándító és snassz.
- Egészségünkre! – mondja ezen esetben.
Ha nem akarta ezt a férfi, akkor kihagyta és csak úgy önmagában koccintás és „tószt” nélkül húzza le az italt, majd „csapja le” az asztalra az üres poharát. Azon úgy tűnt, hogy hiába gondolkodott, hogy miként is tudna még többet segíteni a férfin, hiszen látta, hogy mennyire aggódik és éppen nem igen van a helyzet magaslatán. Sajnos soha sem volt túl jó abban, hogy másokat vigasztaljon. Így nagyon nem tehetett mást, mintsem meghallgatja a másikat.
- Mi miatt aggódsz még? – érdeklődött őszintén.
Eddigre már megbánta, hogy lehet, hogy túlságosan elsiette azt, hogy megigya a saját italát. Ahogyan Jonathan beszélni kezdett, akkor a teljes figyelmét a férfira fordította. Igazából neki ezek annyira nem tűntek fel, hiszen saját maga inkább külsős volt a renden belül, mint tényleges tag. Még csak azt sem nagyon lehetett rá mondani, hogy szürke jedi lenne. Értett néhány „trükkhöz” és a fénykardvívás tudományához, de nem több ennél. A galibával viszont teljes mértékben egyet tudott érteni, ezt ő maga is érezte, ahogyan valószínűleg mindenki.
- Valami mindig készül… de most egyetértek veled. Ott vannak a császár gyerekei, ha a Birodalom nem tudja őket likvidálni, van egy olyan érzésem, hogy rendesen felfogják kavarni az állóvizet. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a csillagköd történelmét ismerve valószínűleg újra háború fog kitörni. És ha hinni lehet a legendáknak, mítoszoknak, mostanság, talán a mi életünkben fog megtörténni a 15.000 évenkénti esemény is, amikor fajok tűnnek el, jelennek meg és az Erőhöz is köze van…
Válaszolta gondterhelten, ezzel is kimutatva, hogy komolyan veszi azt, amit Jonathan mondott neki.
- De én hiszem, hogy képesek leszünk bármi is jön azt túlélni. Ha pedig szeretnéd, akkor többet leszek ott veletek – felelte kedvesen.
Közben pedig, ha tudta, akkor barátilag igyekszik az ujjait belefűzni Jonathan ujjai közé, hogy ezzel is mutathassa, hogy tényleg mellette áll és ha kell, akkor mindenben segít neki, hogy a másik ne érezhesse egyedül magát.

felszerelés/egyebek:

---

Fiwi ugyan nem tudhatta, hogy min aggódik éppen Jonathan, de igazából nem volt baja azzal, hogy a barátja kiönti neki a szívét. Végtére is ezért voltak a barátok, hogy a legrosszabb helyzetben is meghallgassák egymást és ha tudnak, akkor tanácsot is adjanak egymásnak. Egyedül igazából tényleg csak az itallal volt gondja, hogy túl hamar jött, de azért gyorsan el is pusztította mindazt még mielőtt meggondolná magát és nem fogyna el. Teljesen megértette a barátja gondjait, hogy miért is vélekedik úgy, ahogyan, de sajnos pár szónál többet nem tudott tenni az ügy érdekében. Ő nem volt ténylegesen szürke jedi, hiszen évek, több mint egy évtized is eltelt azóta, hogy kibukott a Jedi Rendből és azóta sem tudott többet annál, mint akkor, amikor várta, hogy Padawan lehessen. Ezért nem is erőltette, meg mivel nem volt szürke sem, így ezért nem erőltette azt, hogy mindig megfordul ott, csak ha korábban Gerr’IUS nagymester, majd most Khun nagymester hívatta. De ez persze nem jelentette azt, hogy nem szívesen ment oda, csak ott tényleg nagyon kívülállónak érezte magát. Meg annak idején nem volt elég vastag sem a bőr a képén, hogy kihasználja őket, vagy mestert kérjen magának azok után, hogy Gerr és Drexer megmentették őt a Naboo-n.
- Végtére is elég közel vagytok Tonga várostól, így nem tart sok ideig oda menni. De ha akarsz, akkor te is kijöhetsz hozzám, mostanra már elég nagy a telepem a város mellett, saját leszállóval, raktárakkal, lakóépülettel, kórházzal. Szerintem a városból is hozzám fognak járni, mert jobb az ellátás. De bőven van szállás is, így ott is tudsz aludni, ha nem akarsz a templomban lenni – ajánlotta fel kedvesen.
Tényleg örült volna, ha több ismerős és barát veszi ott körül. Még a saját lakosztályában is bőven volt hely vendégek számára, nem kellett a vendégszobákat és szintet sem használni mindehhez. Annak nagyon megörült, hogy nem húzta el a kezét Jonathan, hanem viszonozta a baráti ujjösszefűzést. Tudta, hogy ilyet főleg a párok szoktak csinálni, de náluk ez teljesen baráti volt, bármiféle hátsó szándék nélkül. Ahogyan az emléket felhozta a férfi, hogy Drexer egyszer el is hányta magát ettől, akkor felnevetett. Persze, hogy emlékezett rá.
- Nem lehet elfelejteni, ki is tették utána a szűrét és nekünk is kínos volt maradni – nevetett.
Ismét a régi szép emlékek, szeretett az efféléken gondolkodni, hogyha megtehette, csak sajnos az utóbbi időben főleg számokkal kelt és feküdt, így kevés volt az ideje minderre. De nem csak neki, sokkal nehezebb volt minden, hogy idősebbek voltak felnőttek, már nem voltak kamaszok. Régen minden könnyebb és egyszerűbb volt, olyan, amilyen többé nem lehet.
- Tudod, hogy nekem bármikor bármit elmondhatsz, maximum nőügyben foglak idiótának nézni, semmilyen másban – felelte szórakozottan.
De akkor is teljesen komolyan mondta és gondolta. Örömmel hallgatta meg a két barátját bármikor és ha tudott, akkor segített is nekik.
- Ezen felül mindenkinek lehetnek rossz napjai – kacsintott a másikra.
A következő kérdésen el kellett gondolkodnia, hogy mit is csináljanak a folytatásban.
- Nekem mindegy, én már láttam igazából korábban a palotát, de ha te szeretnéd megnézni, akkor körbejárhatjuk. Azt tudom, hogy a bálteremben lehet táncolni, illetve van lehetőség többfajta szerencsejátékra, mint te is mondtad. Illetve lehet hírességeket kiszúrni, elő szoktak fordulni. A tetőn pedig szépen belátni a város jó részét és szinte folytonos tűzijáték is van – magyarázta.
Gyorsan igyekezett összeszedni a gondolatit, hogy mit is lehet tudni erről a helyről, azon felül, amit Jonathan mondott.
- Igazából röviden ennyi. Amit még tudni a helyről, hogy a helyieknek nem kell dolgozniuk, mindent droidok végeznek helyettük ők pedig alkothatnak, művészkedhetnek és tehetik, amit akarnak. Vannak saját Erőhasználóik, a Zakuul Lovagjai, akik elég érdekes módon képviselik a törvényt. Szürkének vallják magukat, de inkább sötét jedikhez van közük és kibernetizálják magukat, ami elég ijesztő, főleg, hogy mindenki más ha lehet kerül. Mint az FRK-nak nekik is droid-hadseregük van az Égosztagosok. Ezen felül roppant gazdag civilizáció, ami még egyedi technológiát is használ, olyat, amit a csillagködben mások nem.

felszerelés/egyebek:

---

Megtörtént az is, amire Fiwi egyáltalán nem számított, ami az volt, hogy a fejébe szállt az ital. Ezt igencsak kellemetlennek érezte, nem hitte volna, hogy ennyire elszokott ettől ez egésztől. De legalább a Béke ünnepe nem egyetlen napból állt, hanem többől, így még holnap folytatni tudják a beszélgetést és az esetleges kaszinózást is. Csak kell találnia majd hozzá még egy fájdalomcsillapítót is. Most, hogy rá kellett jönnie, hogy „megöregedett” és nem bírja már úgy az italt, ami azért volt, mert régen tivornyázott, kellően be kell enniük előtte.
- Jonathan, remélem megbocsátasz, de nekem már most a fejembe szállt az ital… túl régen ittunk – nevetett fel. – Szerintem megyek és lefekszem, holnap pedig folytassuk innen az egészet.
Ha a fiatal férfi engedte, akkor még egy puszit is nyomott búcsúzóul a társa arcára. A felállás túl gyors volt és eléggé megszédült, így igyekezett hamar megtalálni az egyensúlyát, ami fajából adódóan segített a dolgon, bár nem kifejezetten részegségre találták ki mindezt. Szerencsére következő ital nem volt, így koffein tartalmút csak azért nem kért ki, mert most aludni szeretett volna. Annak örült, hogy nem tántorgott nagyon, hanem tudott egyenesen menni az Erőnek hála. Így legalább nem volt túl kellemetlen számára sem, hogy az este ennyire korai szakaszában teljesen részegre itta magát és azért távozik. Arra különösen ügyelt, hogy ne menjen neki senkinek sem, ha pedig végre kiért a bálnak fenntartott részről, akkor lifttel egyenesen arra a részre ment, ahol a szállása is volt. még egy gyors hideg zuhanyt vett, majd miután átöltözött bedőlt az ágyba és szinte azonnal elaludt.

//Mivel szombat éjfélkor vége a játéknak nem hiszem, hogy nagyon több kört tudnánk játszani, így köszönöm szépen a játékot!//

felszerelés/egyebek: