Re: Kék Körzet (Hold)

by **Serena Davidson** Szomb. 17 Márc. 2012, 08:32

Yusuf optimista volt, Shwya csak a régi jól megszokott formáját hozta. Ők nem is biztos, hogy háborúban álltak, ha igaz, amit Zyro mondott a húga nem is rájuk utazik, hanem azokra, akik megölték az apját. Inkább csöndben maradtam és nem szóltam bele a vitába. Mert annak nem lenne jó vége Rachel-t ismerve majd ő megteszi igencsak hamar. A pisztolyokra és puskákra néztem, okés, és ezt tudnom is kellene, hogy miként működnek? Soha sem voltam jó lövő, a pusztakezes harcot tanultam és nem pedig ezt. A pajzsot kivettem, de fegyvert nem.
- Nem értek hozzájuk – zártam le egyszerűen a további kérdéseket.
Apa és Kane bácsi azt tanították, hogy a saját erőmből harcoljak, és nekem az volt a természetes. A háborút én is kizártnak tartottam, egyszerűen ránk utazik, de, hogy mikor és miért nem kezdte el még nem tudjuk. Zyro-t megölhette volna, de hazaengedte. Talán lelki terror, hogy tudjuk mi vár ránk? Nem tudhattam.
- Mit meg nem adnék, ha csak egyszer nem esne mindenki a másik torkának – morogtam halkan miközben Al mellé léptem.
Azóta, hogy Bard ott maradt, még visszavágni sem nagyon volt kedvem, mire kiheverem az egyik depressziót az első fiúm miatt, jött a második. Ez az én formám…

by **Steven** Szomb. 17 Márc. 2012, 12:54

Végül is a helyet, hogy válaszoltak volna, csak annyit mondtak, hogy hülyeség amit kérdezek, de nem értettem miért. Én is tudom, hogy nem Galactus a fontos, de ő az, akivel legalább tudunk mit kezdeni. Biztos nem poénból idézte meg Tyranis. Lehet csak figyelem elterelés képen, de az is lehet, hogy terve van vele. És bár engem nem akar megölni a nő, de néhány társunkat igen, szóval én határozottan úgy érzem, hogy ellenségnek kell tekinteni. Mindazonáltal nem firtatom tovább a dolgot, csak figyelem a történéseket és főkép Yusuf-ot. Lehet, hogy nem cselekedett ezzel a legokosabban vagy helyesebben, de legalább próbál vezető lenni. A többieket, akiknek nem tetszik, hogy próbálja kézbe venni az irányítást nem értem. Egy hónapig azt gyakoroltuk, hogy ő vezet minket, most hogy éles helyzetbe kerülünk, most kezdenek el panaszkodni rá? Pont most kéne bíznunk benne, hogy tudja mit csinál vagy ha nem is, akkor is ki fogja találni. Szóval én azt teszem amit mond. Oda mentem a felszerelésekhez és szétnéztem, hogy mit találok. Mit nem mondjak az egyik tárgy idegenebb volt, mint a másik. A védőpajzsnál elégé egyértelmű volt, hogy valahova fel kell csatolni, de hogy azon belül kell-e nyomni valami gombot a működéséhez, vagy magától aktiválódik, már gőzöm se volt. Na meg arról sem, hogy a Shi’ar még is miféle szerzetek voltak. A fegyvereknél még ennyit se tudtam. Az egyik pisztolyt magamhoz vettem, de egy ideig forgattam a kezemben még is, hogy kéne tartani. A földi lőfegyverekről is csak keveset tudtam. Hogyan kell elsütni őket és kész. Ezekkel az idegen fegyverekkel max leütni tudnék valakit. Végül úgy döntöttem, hogy a pisztolyt elteszem, és amíg nem lesz útban, magamnál tartom, ha esetleg valaki másnak szüksége lesz rá, akkor oda adhassam neki.
- Hogy kellesz ezt használni? – Kérdezem a védőpajzsról a többieket, miközben felmutatom nekik a bal csuklómat ahová csatoltam. A jobb oldalt még a végén a pengém tönkre tenné, és ha valami gombot meg kellesz rajta nyomni, akkor így lesz a legkényelmesebb.

by **Sarah** Vas. 18 Márc. 2012, 07:50

Nos, a többiek elvannak, van aki okoskodik, és kap dícséretet, amire én úgy igazából nem reagálok semmit, na jó de mégis... Csak ülök ölbe tett karokkal, majd egy enyhe mosolyt húzok a képemre és:
- Látszik hogy nem ismeri a személyes elmebetegünket. - Mondom az orrom alatt motyogva, és valóban valamilyen szinten viccesnek találom, szóval nem zavar, mondjuk szívesen elkenném a száját, de nem megyek neki én senkinek sem ok nélkül, és valami csoda folyamán olyan hangulatba kerültem hogy... Nem tudok ideges lenni, tudom hogy majd most jön az a rész amikor meg kell oldanunk egy nagy helyzetet, amit valószínűleg el fogunk majd cseszni, és a csapat szép lassan megint kezd egymásnak esni, de ugyanmár, ez mégis kit érdekel? Amíg nem öljük egymást addig annyira nem érdekes a helyzet. Bár egyesek IQ betyárkodása tetszik, és van amin már igencsak jó ízűt mosolygok, de továbbra sem tulajdonítok rájuk úgy különösebb figyelmet. Végül elénk pakolnak egy rakat fegyvert, amik egész jól néznek ki, és nem ölésre vannak kitalálva, amit úgy igazából nem is bánok, mármint csak úgy belegondolva, régebben megfogadtam hogy ha túlélem akkor nem ölök, és hát tudom hogy csak egy csalás volt de... Túléltem nem? Én meg tartani szoktam magam ugye ahhoz amit mondok, legalább is az esetek nagyon nagy részében. Érdeklődve veszek ki egy látszólag nagyobb kalibert, vagyis puskát a fegyverek közül, valamint egy pisztolyféleséget meg egy amolyan pajzsot, a fegyverrel még nem is lesz probléma, legalább is remélem, hiszen az mindenhol ugyan úgy működik, de a pajszal lehet hogy meg fog gyűlni a bajom, vagy bajunk. Itt fontos megemlítenem hogy valamiféle kisebb csoda folytán a fülembe jut Lorna pár szava, amire ismételten csak elmosolyodok.
- Hallod, sz@rd le őket, de tényleg, van jobb dolog is mint a civakodáson idegeskedni nem? - Kérdem végül is tőle érdeklődve, aztán megvakargatom az állam, majd ismételten megszólalok.
- Na várj ez idegesít téged egyáltalán? - A válaszát megvárom, ha válaszol, aztán pedig egy tudomásul vevő biccentéssel odább állok, és elkezdem konkrétan próbálgatni a pajzsot, hogy hogyan is kell aktiválni, állandó készenlétbe, hogy ki ne essen a kezemből, és ha sehogy sem megy akkor...
- Használati utasítás jár hozzá? - Teszem fel a kérdést, majd figyelem hogy a többiek noszogatására hátha adnak ki valami keményebb testpáncél féleséget, de nem hiszem, hiszen így is ellátnak minket elég hasznos kütyükkel.

by **Ko-Rel** Vas. 18 Márc. 2012, 08:06

Időn kívül – Helheim
Résztvevő: Freyr Johnson

Megint ugyanaz
Hela felvont a szemöldökét, majd lesújtóan sóhajtott fel.
< - S lám alázatot még mindig nem tanultál – felelte unottan. – Mégsem a társaid ellen küldelek, egy sokkal jobb feladatot szánok neked, mialatt, miután áhítozni fogsz arra, hogy az lehess, ki most vagy. S megtanuld értékelni atyád áldozatát s az én kegyelmemet, mivel megáldottalak. Szenvedni fogsz, s nem kapod meg a megváltást, mígnem méltónak nem bizonyulsz arra, hogy siránkozó gyermek helyett, kinek semmi sem jó s csak kesereg mindenen s mégis többre tartja magát mindenkinél… végre isten légy. Lehet, hogy néhány hét lesz ez csupán, de lehet, hogy évszázadok… >

Kék Körzet (Hold) - Page 3 00120

2046. november 16. 11:20; péntek délelőtt – Kék körzet; Hold
Résztvevők: Lorna Howlett, Ethan Jackson, Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni, Rachel Wilcox, David Ethan, Daniel Hamilton, Grigorij Taylor, Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil Shywa Darastrix és Zam-Rel

- A Kree Birodalom sem áll háborúban Mr. Omni – mondta Zam. – És megkapta a választ tőlem korábban. Fantasztikus négyes egyik tagja Reed Richards. Az ő jelenléte szükséges ahhoz, hogy a vírus ellenszerét megtalálják és segítsen ezt elkészíteni. Illetve, ha tudtak volna, már hazajöttek volna, ezért kell segíteni nekik. A vírus ténylegesen a maguk gondja, nem a mienk. És az önök tagjait akarja megölni Tyranis, az Asgardi trónörököst, a két asgardi herceget, Zacharias Morsus unokáját, egy leányt, a két öcsémet, Shywa-t és Howlett-et. És, ha mindez nem elég, mert maguk a világ hősei, az önök kötelessége. De ha akarja haza is mehetnek. Önöknek van szüksége szövetségesekre, miután Attilan-t elvesztették, nem nekünk. Mi sem tudjuk, csak annyit, hogy van élet odaát, így kérdezősködni kell majd.
Ekkor nézett Aian-ra és bólintott neki.
- Természetesen van lehetősége kipróbálni, a folyosó végén van egy edzőterem, ott tesztelheti – mondta, és ezzel Aian már át is mehetett kipróbálni azt.
Ekkor fordult Grigorij-hoz.
- Ez a maguk dolga lesz, hogy meggyőzzék őket, hogy miért is álljanak az önök oldalára.
Amikor a csapat megnézi, igazából igen hamar rájönnek, hogy a pajzs miként működik, egy bekapcsoló gomb van rajta, és ugyanazzal lehet kikapcsolni. Amikor aktív a pajzs egy láthatatlan energiapajzs veszi körbe a viselőt. A pisztolyok és puskák használata sem volt nehéz, a felépítésük pontosan ugyanúgy nézett ki, mint az embereké is, így aki ért a pisztolyokhoz, puskákhoz, ugyanúgy tudta használni, mint a sajátját. A láda alján, ahogyan kikerültek belőle a fegyverek ott voltak a hevederek. Illetve földi érzékelők, abból nem kapott a csapat jobbat. És még energiacellák is voltak a láda alján, a pót lőszerek.
- Ha olyan ellenfél jön szembe, mint egy őrszem… fussanak! – mondta. – Az nem az önök kategóriája ellenfélként. A fegyver több lövéssel a gépekre is hatással van, legalább 40 alkalommal lehet lőni a pisztolyokkal, a puskákkal fele ennyit. Nem, vissza kell őket szolgáltatni a Sztelláris birodalomnak. A pajzs egy lézerpuska lövését is még védi egy alkalommal.
Az öccsére nézett a kérdés után.
< - Apádtól örökölhetted – jegyezte meg. – Vagy frusztráció, szeretőt kellene tartanod. >
Ezzel felkelt a helyéről.
- Helyi idő szerint egyig van lehetőségük gyakorolni, kipróbálni ezeket. Utána indulnak.
Ezzel elhagyta a helységet, pár perccel később még az ebéd is megérkezik. Ebéd utánra megérkezik David páncélja is, hogy azt magával vihesse. Ezek után az egyik közeli edzőterembe kísérik a csapatot, ahol tényleg volt majdnem egy teljes órájuk gyakorolni és kipróbálni a fegyvereket.

//Pajzs, 2 körig aktív, utána 2 körig pihentetni kell. Lézerpisztolyból felfog kb 5-6 darabot egyszerre, vagy egy lézerpuska lövést. Ha ezeket beszedte, akkor túlhevül és még abban a körben kikapcsol. Max 2 körig aktív egyszerre. És kaptok összesen 3db EMP gránátot. //

by **Albert Shear** Hétf. 19 Márc. 2012, 16:09

~ Sokat beszél, keveset mond. ~ fut át a gondolat Yusuf agyán, miközben a Kree atyaúristent hallgatja s a fegyvereket vizsgálja. El is tesz egy-egy pisztolyt és puskát. Majd magához vesz néhány energiacellát, amit majd még el tud helyezni a ruházatán. Majd ezt követően olyan energiacellákat is bezsebel, amelyeket a fegyverek kipróbálásánál fog felhasználni. Ennek azért érzi szükségességét, nehogy üres vagy csak félig feltöltött cellákkal menjen harcba.
~ Nem állnak háborúban, de egy városukat lerombolták...nem tetszik ez nekem. Valamit elhallgatnak...~ Morfondírozik tovább, miközben gyorsan belapátolja az érkezett ételt, majd felölti a ruháját s már indul is kipróbálni a fegyvereket. Amint kitapasztalta működésüket, átnézi, ellenőrzi és számba veszi a fegyvereit és egyéb felszerelési tárgyait, majd felkészül az akcióra.
~ Nem tetszik ez nekem. Szerintem régebb óta készülnek a mi kiküldetésünkre, mint ahogy állítják...azaz éreztetik...valami nem stimmel itt.~

by **Henry White** Hétf. 19 Márc. 2012, 16:37

Még mindig térdelve lehajtott fejjel hallgatom Hela-t. Apám áldozata....tényleg nem arról van szó hogy nem értékelném, csak elárulni Einart, értem. Meglepődve nézek rá, s valóban most jövök rá, hogy előhalottként is a szolgájává tehetett volna. De teljes Asgardivá tett....
Talán el kellene gondolkodnom, arról amit mondott. Igaz valahogy megkönnyebbültem, hogy nem a régi társaim ellen küld.
-Mi lenne a tényleges feladatom?-
Kèrdezem halkan, közben azon gondolkodva amit nekem mondott....

by **Tyler** Hétf. 19 Márc. 2012, 16:54

Tartsak szeretőt.....ez aztán a tanács mondhatom. Ezzel sokra megyek, persze gondolhattam volna, hogy ilyesmivel áll elő. Talán igaza van. Sóhajtok egyet majd veszek ki két tartalék tárat, a két pisztolyhoz, meg egy gyakorló tárat.
-Valaki kicsit paranoiás itt....-
Jegyzem meg félhangosan. Bele az ismeretlen dimenzióba. Sejtem valahogy, hogy nem lesz egy fáklyás menet.
-Kell az egyik? Jobb ha azért van nálad egy....-
Lépek oda Lornahoz, békülés képpen. Ha kell még gyorsan adók neki pár leckèt is neki. Nem lehetek örökké dühös és ilyen zárkózott. Mellesleg ő az egyik legrégebbi családtagom, vagyis én annak tekintem.

by **Adam Taylor** Hétf. 19 Márc. 2012, 17:19

Grigorij látja, hogy a felszerelés nem is annyira különleges mint gondolta. Legalábbis használatra nem. Felpakolja a hevedereket. Ha sikerül két pisztolyt magához vennie akkor annyi lőszert szed össze amennyi elfér a ruhájában, és a hevedereken. Ha van még akkor kettőt gyakorolni is. Aztán felkapja az egyik karabélyt átnézi a fegyvert, végül a szenzorokat veszi magához. Aztán ha kap ennivalót ő is gyorsan megeszi. Az edzőteremben figyeli, hogy ki boldogul a fegyverekkel. Aki esetleg nem néz rá csúnyán, és más sem segít neki annak segít ha engedi. A válaszok nem elégítették ki.
"Ha ti nem álltok háborúban nagyfiú én megeszem a kalapom. Amit most kihúztál a süvegből nem friss infó. Ez pont az amit úgy hívunk háborús felkészítés. Felkészítenek minket. Erősítsük meg a védelmünket, tegyünk rendet otthon. Egy nagy lószart nem háború ez. Thanos is mindenkit meg akart ölni. A lánya folytatja a munkáját. Az más kérdés, hogy párak halálát előre akarja hozni. Viszont ez háború lesz. Azt meg fegyverekkel fogjuk vívni és mutánsokkal. Akik végül is fegyverek." - gondolja végig a férfi miközben a fegyvereket próbálgatja. Közben a főnökét is figyeli. Nem azt, hogyan harcol vagy mit csinál. Hanem azt, hogy milyen állapotban van. Úgy tűnik a férfi előítéletes és nem foglalkozik az embereivel. Ez nem egy mezei katonai osztag. Az emberei pedig nem bakák. Ez inkább egy kommandó ahol mindenkinek megvan a szakterülete. Bár még nem jött rá, hogy ki mihez ért. A páncélos fazon valamilyen kommandós volt. Most meg a harckocsijuk ha jól értette a karperecek működését. Annak nem örül csak, hogy az oly sokat emlegetett asgardiak nincsenek velük. Ők a nehézlovasság. Egy ilyen akcióban nekik kéne a csapatot vezetni. Legalábbis Grigorij így gondolja. Ha ő volna a főnök összeszedné a teljes létszámot és kérne egy kis időt. Felkészülni a harcra. Ehelyett megint fejjel mennek a falnak. Grigorijt kirázza a hideg attól, hogy tervezetlen akcióban vesz részt. Csak pár próbalövést ad le, hogy megtudja mennyire pontosak a fegyverek. Esetleg rúgnak-e. Milyen a ravasz érzékenysége. Aztán csak a többieket figyeli. Aki figyel rá láthatja, hogy baljós gondolatok gyötrik.

by **Bishop** Hétf. 19 Márc. 2012, 18:04

Kicsit meglepődtem itt a kibontakozó, saját magunk által kreált gondok összességén, ez a bajom a filozófiával is, két jókedélyű ember leül beszélgetni, aztán az a vége, hogy az élet értelmetlen... képzelem de jó.
- Uram - szólok a Kreehez - Én nem akarok tiszteletlen lenni, de szerintem ha nem állunk háborúban valakivel, aki mindenkit meg akar ölni, az bizony gond... de én nem értek az ilyenekhez, csak megjegyeztem, elnézést ha hülyeséget mondtam.
~ Emberi logika, néha azért tovább visz, mint az űrlényeké...
Ezután ha lehet és nem törik ki a nyakam, akkor lőtérre visz az utam. Itt felgyorsítom magam képességemmel, a fegyver még a tokban van, gyorsan előkapom, célzok vele, lövök, lövök amíg ki nem fogy a tár, majd újra töltöm és visszarakom a helyére. Elsősorban azt szeretném megtudni, hogy, hogyan visz ez a fegyver, és, hogy viselkedik akkor, amikor én gyors vagyok, mert a normál lőfegyverek nem úgy, ahogy én szeretném.

by **Shadow** Hétf. 19 Márc. 2012, 18:09

Zam-Rel szavai után csak hallgatok, s nem is nagyon akarok belefolyni a beszélgetésbe ezután, hiszen nem úgy értettem ami mondtam és csak magamban morgok inkább. Ennek ellenére azonban figyelem az elhangzottakat is... a fegyverekre pillantok, majd a pajzs cuccra. Nem kelek fel, még várok. Gondolataim inkább máshol járnak most… Lassan kelek fel végül és a fegyverek mellett elsétálva az egyik ablakhoz megyek távolabb a többiektől, s kinézek rajta. Tekintetem a távolt fürkészi, a végtelent, miközben ajkaim szavak hagyják el, szavak melyek csak úgy jönnek mélyről, s szándékom komoly…
- Mephisto… Kérlek hallgasd meg azt ki hozzád tartozik. Lelkem és tested a tied, hogy élhetek újra neked köszönhetem, most mégis ezek után kéréssel fordulok feléd… Kérlek adj időt, hogy jobb lehessek és jobban szolgálhassam akaratod, bármi is legyen az bármikor… - szavaim csendesek, de az se érdekel, ha valaki meghalja, a legkisebb mértékig se. Talán ő az aki most segíthet… valamiért visszaadta az életem.. valamire kellek neki… de vajon mire? Talán őt kéne kérdeznem, talán válaszolna is… bár kitudja… Annyi biztos, hogy ha nem jelenik meg akkor a dobozhoz ballagok és kiveszek belőle egy pajzsot… egyenlőre mást nem.

by **Quentine Constantine** Hétf. 19 Márc. 2012, 21:52

Kapkodom a fejemet Grigorij, a Vádló, Aian és főleg Yusuf között, aztán Yusuf kifakadása után hangosan felnevetek, és hátradőlök a széken.
-Basszus, popcorn kellett volna, nem mondtátok, hogy a Jerry Springer's Show-t, ma a Holdon forgatják. Ivójáték minden bunyónál? - Hülyéskedek csak úgy magamban, és cinkos mosolyt küldök David meg Lorna felé.
Kiveszek egy pisztolyt meg egy puskát, és ezekből a páncél vagy pajzs ketyerékből is bevásárlok, mert elég menők.
Aian kiosztja Yusufot, aztán Manó is beszól neki, nálam meg elszakad az ideg, és az asztalra csapok.
-Na idefigyeljetek, ő a vezetőnk, és akár tetszik, akár nem, ez azért van, mert ő a legrátermettebb. Ebből adódóan úgy vezeti a csapatot, ahogy neki jól esik, nem kell elvárni, hogy ő is olyan töketlen nebáncsvirág legyen, mint Zyro, mert azzal múltkor sem jutottunk előrébb. Talán igaza van, és tényleg nem ez a "demokratikus" módszer a király, ami nagyjából a majmok szardobálásának szervezettségi szintjén van. Lehet homokba dugni a fejünket, de Tyranis akkor is vadászik ránk, és ahogy elnézem, még hadsereg sem kell neki, épp ez a probléma, és annak ellenére, hogy most nem Galactus ellen megyünk, hanem először hozunk erősítést, még háborús helyzet van. Például Magnetoval is. Ebből adódóan ideje, hogy háborús helyzethez méltóan, ha nem is katonaként, de felnőttként viselkedjünk. Szóval ahelyett, hogy mindenki oltogatja Yusufot, inkább adjuk meg neki a lehetőséget, hogy azt tegye, amire hivatott: hogy vezessen minket. Úgy, ahogy akar. Úgy, ahogy tud. Ennyi.
Kifújom magam.
-Bocs a közjátékért, Zam, de új a rendszer, mióta az öcséd lelépett.

by **Ammon Einarson** Kedd 20 Márc. 2012, 15:33

Sokkal jobb opció is áll rendelkezésre mint mások felemelése így azzal nem is törődöm már. Mikor az oszolj parancs is elhangzik illetve a rendelkezésre álló idő indulásik felkelek a székből és az edzőterem felé veszem irányom némán. Oda megérkezve elsőnek felmérem lehetőségeim majd az elmondott új adottságokat sorban próbálom letesztelni. Elsőnek az erőt veszem figyelmem alá hisz azt tudom legjobban tesztelni. Erre alkalmatos szerkezetek egyikéhez sétálok. Az elmondott erőnövekedés alapján jelentéktelen eddigi erőm. Elsőnek azért azt a sújt állítom be mellyel otthon még küszködtem. De rá kell jönnöm hamar, pár emelést követően, hogy ez már nem megerőltető. Felállítom 4-5 emelést követően 9 tonnás terhelésre a gépet és lassan, megvetett lábakkal emelem meg a sújt, fejem felé kitolva azt majd vissza leengedem. Érezhető, hogy közel van az új limit határához ez a tömeg de kellő lépcsőfok a maximális súly előtt. Nem akarok semmiféle balesetet így egy kellő, 5 perces bemelegítést hajtok végre mielőtt még felállítanám és megemelni próbálnám azt a hatalmas sújt. Elképesztő, hogy érezve is milyen ez a súly. Felülmúlja a képzeletem.
Az öt perc letelik és a súlyt óvatosan emelem meg elsőnek csak tartva majd amennyire tudom emelem azt és tartom egy ideig. Ismerkedve a súllyal í módon. Perceket időzök a súllyal így, le-le téve közben és újra megemelve. Végül utolsó emelés és letevést követően a géptől ellépek és magamban morfondírozni kezdek közben új külsőmet felmérve. Az bizonyos, hogy pózolni tudnék vele és döglenének a csajok otthon ezért a látványért. Bár tény, hogy némi illemet is sértene ugyan azon a szinten.
A kapu nyitása mit említett most nem tesztelhetem, az induláskor úgy is én nekem kell majd a kaput nyitni ezáltal. Talán a repülést kéne kipróbálni, hogy hogyan is megy ez, de teljesen idegennek érzem a gondolatot is. Mindig is a két lábam vitt arra amerre menni akartam vagy valamelyik járművünk. Az hogy magamtól ez a repülés elég furcsán érint. De nem hiszem, hogy gondot okozhatna ez a része. Elsőnek úgy próbálkozom, hogy talán a többiek hülyének fognak érte nézni de fel fel ugrom párszor. Eredményileg értelmetlen időpocsékolás lesz a vége az ugrálgatásnak de végül játszva a gondolattal a földön állok csak és próbálom "bekapcsolni" ezt a funkcióját. Pár próbálkozás után végre sikerül is ráéreznem, hogy hogyan is megy ez és a talaj felett kicsivel lebegek egy röpke időre majd talpam újra talajt ér. Végig fut a hátamon a hideg ettől így elsőre bár nem mondom, hogy nem jó, hogy ilyent is tudok már.
Teljesen ismeretlen mégis azzal a hatodik érzék nyavalyával vagyok. Végül mielőtt még ezzel kezdenék el foglalkozni bekapcsolom majd kikapcsolom az álcázórendszerét a páncélnak, hogy lássam rendesen működik. Csak ezután teszem fel a kérdésemet, nem tudom kihez tudnék ezzel fordulni ezért elég hangosan, hogy mindenki hallja de azért nem üvöltve kérdezek.
- Mégis mi ez a, hatodik érzék?

Lorna-ra nézek mikor mellém sétálva még el-el kapom a motyogását. Hát igen, van benne valami az biztos. Egy enyhe mosoly kerekedik az arcomon de arcom megdörzsölve el is tüntetem róla. Az gyakorlási lehetőséget a másik szobában lévő edzőteremmel passzolom. Egyszerűen csak a kivett pajzson lévő gombot nyomom meg bekapcsolva ezzel azt majd ki is kapcsolom. Nem is olyan bonyolult, bár miért is lenne igazából. Az indulásik lévő időt lazulással töltöm el. Bár az edzőterembe elmegyek én is a többséggel, az ajtó mellett balra csak leülök törökülésbe a földre, ölembe veszem katanáim és onnan figyelem a többieket ahogy tesztelgetnek meg egyebek. Egy óra nem sok idő és inkább azzal töltöm, hogy az új arcokat figyelem, hogy kicsit megismerjem a mozgásukat, hogy azok határozottak, agresszívek vagy elhamarkodottak-e esetleg. Ezekkel töbre megyek ha együtt kell dolgozni velük minthogy elbeszélgetek esetleg vagy én is, ilyen rövid ideig gyakorolgatok.

by **Serena Davidson** Kedd 20 Márc. 2012, 17:25

Ha nem jobb a hallásom kicsit, mint az átlagé, akkor lehet, hogy meg sem hallottam volna, amit mondott David, de így megtörtént. Ránéztem, igaza volt, de akkor is zavart. Korábban nem érdekelt volna, az átokba Bard! Megvontam a vállamat a kérdésre.
- Egy kicsit – mondtam.
Otthon annyival könnyebb volt minden a szüleinkkel, vagy abban a másik világban, apával és ott még Bard is ott volt. A többiek zúgolódására felkaptam a fejemet. Ezek szerint ők tényleg nem ismerték Galactust?
- Galactus tényleg nem gond… - mordultam fel. – Ő nem érzések szerint válogatja a bolygóját, hanem éhség szerint. Ő a Bolygófaló… nem azért eszik meg egy bolygót, mert baja van az ott élőkkel. Hanem, mert egyszerűen éhes és csak a bolygóban található energiák lakatják jól. Vagy valami ilyesmi… azt tudom még róla, hogy olyan szintű kozmikus entitás, hogy nem érdekli mi megy egy-egy bolygón. Ezek felett áll.
Úgy véltem, hogy mindezt nem árt tisztázni, hátha valaki nem ismeri őt igazán. Elvettem egy pajzsot, több nem kellett. De Manó utánam jött egy pisztollyal. Kissé értetlenül néztem a fegyverre majd rá, és vissza a fegyverre, míg végül az arcán állapodott meg a tekintetem.
- Pubi, pontosan tudod, hogy egy mezei pisztolyt sem tudok elsütni, soha sem tanultam lőfegyverrel bánni, csak közelharcot – mondtam. – A karmaim elegek.
Rachel pillantását elkaptam, de nem volt most kedvem visszavigyorogni. Ebéd után csak figyelni mentem, hogy ki mit gyakorol, ahol végül meghallottam Aian kérdését.
- Az öt érzék a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a hatodik a tudatod, elméd – mondtam. – Megérzéseid lesznek, hogy merről kaphatsz támadást, hol lehet valami rossz dolog és hasonlók. Remélem érthető voltam.

//Folytatás: Az űr//

by **Steven** Kedd 20 Márc. 2012, 19:35

A fegyverek közül még kivettem egy energia cellát, hogy a pisztoly töltve legyen. Azt hogy hogyan kéne bele rakni a többiektől lestem el. Ezután az ablakhoz mentem ahol Shywa állt és imádkozott, vagy valami hasonlót csinált Mephisto-hoz. Megfogtam a vállát, majd próbáltam bíztatóan és főleg mosolyogva ezt mondani neki:
- Úgy tűnik imáid meghallgatásra találtak. Kaptunk egy kis felkészülési időt. – Majd aztán én is ki tekintetem az ablakon a világűrt vizsgálva. Ez volt az első alkalom, hogy innét láttam nem pedig a Földről, így alaposan megnéztem magamnak. A vadonban éjszakánként biztonságos helyekről mindig szívesen nézegettem a csillagokat. Mindig megnyugtattak és elgondolkodtattak, ahogy most is, bár eddig se voltam túlságosan ideges. – Minden rendben lesz. – Mondtam végül bár ezt már nem csak Shywa-nak, hanem magamnak is, majd aztán eljöttem onnét, hogy megebédelhessek.
Ebéd után én is a gyakorló terembe mentem, bár a többiekkel ellentétben én a fegyvert nem próbáltam ki. Egy kis gyakorlás alatt esélytelen, hogy megtanuljak ezzel lőni, így inkább csak azt néztem meg, hogy a többiek hogyan lőnek vele.
- Hé David! Van kedved mozgó célpontra lőni? – Kérdeztem miközben bekapcsoltam a pajzsot. Tudni szerettem volna, hogy mennyire bírja ezeket a fegyvereket, így ha majd más fegyverekkel tüzelnek ránk, és esetleg hamarabb vagy később merül le, tudni fogom, hogy erősebb vagy gyengébb lövéseket használnak-e. Ezen kívül az Eltérítés-t is szerettem volna tudni, hogy működik-e ezek ellen a fegyverek ellen, ami egy ilyen pajzzsal a legbiztonságosabb, de ha ezen keresztül nem tudnám használni, akkor a pajzs nélkül is kipróbálom. Mindenestre a pajzsnak meg volt az-az előnye, hogy közben mozogni is tudtam ellentétben a varázslatommal, így mindenféleképen hasznosabbnak találtam.

by **Ko-Rel** Szer. 21 Márc. 2012, 09:53

Időn kívül – Helheim
Résztvevő: Freyr Johnson

< - Tanulni fogsz, hogy rájöjj ki is vagy. >
Ezzel Hela csettintet egyet és Freyr körül elsötétült minden.

Majd szólok, ha visszakerültél a játékba.

Kék Körzet (Hold) - Page 3 00120

2046. november 16. 13:00; péntek délelőtt – Kék körzet; Hold
Résztvevők: Lorna Howlett, Ethan Jackson, Andrew Ramirez, Yusuf Azeem Omni, Rachel Wilcox, David Ethan, Daniel Hamilton, Grigorij Taylor, Hjuchia Algernon, Zen Aian Khalil és Zam-Rel

Shywa nem jutott el a fegyverekig, a szavai után mindenki kacagást hall. Talán csak Grigorj nem ismerte fel ezt a kacajt, illetve Aian. Mephisto volt az, vörös füst ölelte körbe a démonlányt, majd villanás után tűnt el a Holdról. A sátán hazavitte a sajátját.
Aki a fegyverekkel gyakorol, hamar ráérzett azokra és könnyedén rájöttek, hogy miként lehet használni és hamar bele lehetett rázódni. Aian is tudta gyakorolni, amiket akart és rájöhetett, hogy a hatodik érzék valóban az, amit Lorna mondott neki. A repülés pedig a fiúnak úgy ment, hogy elég volt rá gondolnia, az elején még nem igen ment és párszor beverte a fejét a plafonba, de utána már sikerült ezt szabályozni. Egyelőre még koncentrálnia kellett, hogy ez menjen, de mire a gyakorlóórának vége volt már biztosan tudott Aian lebegni egy helyben és lassan repülni is.
Miután mindenki újra összegyűlt immáron Shywa nélkül Zam is megjelent újra. Még gyorsan elmagyarázta Aiannak, hogy gondolati úton képes nyitni a kaput is, csak koncentrálnia kell rá. És valóban így is működött, ha próbálta. Ha mindez megtörtént, akkor a csak át kellett lépnie és immáron már a Negatív zónában voltak. Amire viszont nem kaptak felkészítést, az űrben lebegtek, körülöttük mindenfelé aszteroidák. A legfurcsább pedig az volt, hogy nem fagyott senki halálra és kaptak levegőt normálisan, mintha csak az utcán lettek volna.

by Ajánlott tartalom