8. sugárút

Tyler összeomlott. Mondjuk ez nem lep meg. Hirtelen én is újra átélem ahogyan a szobrok összetörnek, talán most tudatosult bennem, hogy egy tucat embert nem tudtam megmenteni. Ráadásul a "gyilkos", még ha nem is közvetve, de a csapattársam. Ekkor zavar meg gondolataimban a néger fickó, aki ismét feltűnik. Szavai hallatán ránézek, próbálok nyugodt arccal nézni. Látszik rajta, hogy bármikor kitörhet újra, nem lenne szerencsés most megmondani neki, hogy a lánya halott. Tyler használhatatlan, csakúgy mint a medúza nő.
- Úgy értem ma már, láttam meghalni egy embert, nem hiányzik még egy. - ha ezt beveszi és kicsit lecsillapodik, akkor akcióba lendülök.
Hirtelen mozdulattal nekivágom a kezemben lévő tűzcsapot, nem akarok neki sérülést okozni, csak azt akarom, hogy megzavarja. Ekkor teljes sebességgel repülni kezdek Tylerék felé, megragadom az ő és a medúza karját is, majd elkezdek felfelé repülni velük a legközelebbi tetőre, hogy fedezékben legyünk a dühöngő őrült elől. Ha sikerül felérni, akkor még gyorsan egy két háztömbbel arrébb viszem őket, úgy hogy ne lássa a fickó, ott leteszem őket majd elindulok vissza többiekhez megnézni őket, ők hogy állnak.

Nevetek egy jót James mondatán, az első nagy hiba.. Nos végül is ha belegondolunk, még logikus is, ha nem költözik ide akkor sok dologból kimaradt volna... Bármi is legyen az a sok dolog, mert hogy nekem lövésem sincs róla az biztos, de itt most biztos hogy nem lenne itt, és lehet hogy én sem.. Na jó én tutira hogy itt lennék, mert én hol máshol lehetnék?
- Ó hogy rohadnál meg... - Nézek végül bosszúsan a gyíkságra, majd a következő ami feltűnik hogy fordul alattam a talaj, és lepuffanok a földre... James megindult, és már kúszik és kúszik is! Sebessége hősiesen vetekszik egy sprintelő csigáéval! Felbuzdulva sorolok be mellé, behajlítom a térdeimet, a könyökeimet is, kicsit megdőlök és amolyan vérbeli szurkoló pózt veszek fel, majd énekelni kezdek.
- ...Its the eye of the tiger its the thrill of the fight, rising up to the challenge of our rival... - Szakadatlanul éneklem az elejétől a végéig ezt a dalt, amit nem is tudom hol hallottam már, talán egy kirakatban lévő régicskének tűnő rádióban szólt, és pont ide illik, mást nem igazán tehetek, de hátha ad neki egy erős löketet, hiszen végül is nekem is adott, már csak azzal is hogy megfogott. Dúdolás közben még néha tapsolok is, mintha valami edző biztatná a tanítványát.

A lény egy pillanatra megállt, amikor a tűzgolyóik belé csapódtak, majd továbbment a fickó felé. Svarog sértésnek vette, hogy a srácot étvágygerjesztőbbnek találja a rohadt dög, mint őt.
Valahogy meg kell állítania, míg a két törizseni ki nem talál valamit. Svarog közben próbál kutakodni az emlékeiben. Egyszer még Unkával látott valami filmet a moziban... A sárkánymutáns a végén bealudt...
Miért aludt be?
Svarog meglát az út mentén pár villanypóznát. Meglátja a kocsi mögött bújkáló fickót, és elgondolkodik. Ha ki tudna dönteni pár póznát, és azzal megsütné a hidrát, de a sáros és latyakos földnek hála a fickót is. Svarog dönt...
Odarepül a fickóhoz a kocsi mögé, majd felkapja, és ha sikerül azelőtt elrepülni vele, hogy a hidra odaérne, akkor pár közeli villanyoszlop tövébe tűzgolyókat küld.
Egy próbát megér.

Svarog biztonságba helyezi a fickót az egyik háztetőn. A tűzgolyó dobálást nem tudta kivitelezni de talán most. Ekkor meglátta, hogy a hidra egyik fele elkapta Horatiot, míg a másik épp lecsapni készült.
Svarog nem habozott. Ha ez a dög akkor is fogja tartani Horatiot, amikor ő kivitelezi a tervét, akkor a srác is ropogósra sül...
- Öreg, maradj itt és ne csinálj semmi őrültséget - mondja Jamesnek. - Azt én fogok.
Felröppent, majd nagy ívben kikerülte a hidrát, közben két tűzgolyót dobott a dög hátába. Ezzel remélte, hogy eltereli a figyelmét, ha ez sikerült, és elengedte Horatiot, akkor Boris odakiált a srácnak, majd megszórja a hidra közelében lévő villanypóznák alját pár tűzgolyóval.
- Fuss be a boltba!

Sikerül kisegítenem Jameset, annyira de annyira tudtam hogy működni fog, ez mindig működik, még akkor is ha szinte nincsenek is pozitív kilátások a dolgokkal kapcsolatban. Mondanák valami szépet és jót, de ekkor Svarog bácsi úgymond berepül a képbe, és tovább száll a... Védencemmel? Lehet így nevezni? Végül is nem védem meg de azért igyekszem segíteni neki amiben csak tudok, s ez a dolog nagyon nem tetszik, na nem csak azért mert elviszik gondolom tőlem is távol, hanem azért mert engem nem visznek magukkal...
- Hé, HÉ!! És velem mi lesz? - Kérdem idegesen, majd utánuk sietek ahogy csak tudok. Látom hogy hova pakolta le szerencsétlent, vagyis van némi sejtésem, bár nehézkes lesz oda eljutni, túlságosan is, felmászni oda nem tudok sehogy sem, vagy ha mégis akkor megkísérlem de kétlem, mondjuk ettől függetlenül keresek rá lehetőségeket. Mást sajnos nem igazán tudok csinálni, próbálok távol maradni a harctól, egyenlőre semmi okon sincs hogy részt vegyek benne, vagyis szinte nincs okom, mert van, de még mindig nem tudnék mit kezdeni az egésszel.

- Ááááhhh! - kiáltok fel, majd a földre esem.
~ Azt hiszem eltört néhány bordám. Úristen ez szétszed minket. ~ gondolom miközben megpróbálok Tyler felé fordulni.
Látom, hogy vérzik a feje, de egyébként nem esett más baja. A számmal nem foglalkozom, az most elhanyagolható.
- Tyler csinálj valamit, mert itt végezzük mindannyian! - mondom neki kétségbeesetten, miközben megrángatom a ruháját. - Térj észhez különben még többen fognak meghalni! Köztük mi is, állítsd meg ezt a dühöngő vadállatot. - folytatom.
Remélem sikerül rá hatni, és végre csinál valamit amivel kicsit jóvá teheti az előző baklövését. Ha továbbra sem csinál semmit, megragadom megint és próbálok arrébb repülni vele, valami fedezék mögé, de ha nem bírom el már, akkor csak én magam próbálok fedezék mögé repülni. Nem szívesen hagyok hátra senkit, de annak nincs értelme, hogy én is meghaljak, próbálom menteni a menthetőt.
A néger fickónak már nem beszélek, kár lenne minden szóért, nála lehúzták a függönyt, mondhatnék én akármit, nem állna le.

Svarog manővere nem úgy sikerült, ahogy elképzelte, de ez is jó volt. A sárkányember maga elé köpött, majd Balthazar felé nézett. Nem bízott angyalokban a Szentélybeli incidens óta, de a fickó terve elfogadhatónak tűnt.
- Valami különleges tűz. Aha...
Svarog elröppent, majd két tűzgolyót dobott a dögre, a testét célozva, majd ha ez megtörtént, elrepül az orra elől, és a bal mellső lábát célozza be, közben elkezd az elektromos huzalok felé terelni a bestiát.

Mindenki repked, valaki el, valaki vissza, és én meg csak itt állok, és várok, és úgy látszik hogy senkihez sem jutnak el a kétségbeesett, na jó kétségbeesett pont nem, de a szavaim, valahogy mindenki süket? Azt hittem hogy az előző megnyilvánulásomból egyértelmű lesz valakinek a dolog és rászánja magát hogy felvigyen Jameshez, de nem, ó nem bizony, mintha meg se hallották volna, úgyhogy most kicsit megköszörülök a torkomat, aztán pedig...
- VALAKI VIGYEN MÁR FEL JAMESHEZ, AMÍG SZÉPEN MONDOM! - Ordítok feléjük végül, és ezt már csak meghallják, vagy ha nem akkor komolyan mondom oda megyek és neki esek valamelyiknek, és azt nem köszönnék meg, nem bizony, mert tuti találok valami üvegszilánkot vagy ilyesmit a környéken, amivel szépen megvagdoshatom őket, mondjuk a lábukon, vagy felmászva rájuk, kihasználván " plüssmackói ártatlanságomat ", biztos hogy bele tudnám állítani valaki szemébe!

A férfi megállításával csak próbálkozik, hisz egyáltalán nem képes uralni az erejét. Még mindig össze van zavarodva és a feje is lüktet, fáj. Ahogy a férfi közelebb lép, behunyja a szemét várva a férfi támadását. De csak a Gorgó hangját hallja.
A nőre pillant, hisz az előbb még azt mondta nem képes már megmenteni az embereket. Talán csak blöfföl, vagy csak hallucinál. Képtelen eldönteni, s csak zavarodottan bámul hol a nőre, hol Michre és a férfira. Meg sem próbál fel kelni a földről, csak kerüli a szempárokat, remélve, hogy nem kell megmutatnia a férfinak a halott lányát. Megpróbálja a lehető legkisebbre összehúzni magát...

//No problem Halla, nem is számítottam másra:)//

Az események gyors sebességgel zajlanak körülöttem miközben én kissé távolabb elmém legmélyebb rétegeiben kutattam emlékeim tengerében. Stratégia nélkül egy ilyen lényre támadni felesleges és főként esztelenül őrült dolog lenne. Így inkább a követendő haditerv kiötlésén fáradozok. Ugyan jelen pillanatban nem sok segítséget nyújtok társaimnak, de ha sikerülne előkotornom poros emlékeim közül a hidrák ismeretét is, már végre esélyesebb lenne a siker, mint a bukás. Folyamatos elmeboncolgatásom közepette eljutottam néhány kisebb sikerhez, a hidrák elpusztíthatóak, ezt már Herkules is bebizonyította a tizenkét próbája alatt. Arra is sikerült visszaemlékeznem, hogy egy különleges tűzzel okozta a lény halálát. De a fő problémát, a megölésének mikéntjét még nem sikerült felelevenítenem. Pedig ha sikerülne, az sokban megkönnyítené a feladatot. Érzem mélyen belül, hogy megvan a szükséges ismeret, és már közel is járok hozzá, de még szükségem van egy kevés időre. Remélhetőleg ez megadatik számomra, és sikerül is rájönnöm a nagy kérdésre. Szerencsére a lény ismét nem foglalkozik velem, az élők érdekesebb elfoglaltságnak bizonyulnak egy holtnál. Ez mondjuk nem nagy meglepetés. Jelenleg azonban ez nagy előnyt nyújt nekem, hisz ha a lény üldözne valószínűleg nem lenne lehetőségem a megoldás kutatásában.

-Nah, valaki tud értelmesen is gondolkodni a csapatban. - Dörmögöm kissé még mindig agresszíven ahogy Balthazarral felfele repülünk, kicsit szokatlan élmény, csak így szabadon repülni, nagyon ritka hogy átéljem, és akkor is általában arra megyek amerre a szél fúj, de ebben a mocskos nagyvárosban még az is gyenge szokott lenni, sok nagy épület, pfejj, elrontják nekem itt a mókát és kacagást. Felérve a tetőre jobban szemügyre veszem, már amennyire az időm futja, mert a következő pillanatban már egy vállon csücsülök, amivel úgy igazából nincs problémám.
- James! JAAAAMES!!!... Egész jól nézel ki. - Mosolygok rá, majd egy könnyed mozdulattal le bukfencezek Horatio hasára.
- Szerintem a sérülteket el kéne vinni valami olyan helyre ahol el tudják láti őket, nem? És ez az izé nem fog minket követni szag vagy lecsurgó vér alapján? Csak mert az elég gáz lenne, meg aranyos persze, ki tudja, szerintem már így is kisebb tömegmészárlást rendezett mire ideért... Annyira aranyos, ha lehet megtarthatom? Kell valami a kutyák ellen. - A végére betegesen elmosolyodok, majd aztán figyelem hogy kinek mi a reakciója, és persze várom hogy induljunk.

Olimposz kaszinó?
Attól, hogy valamit úgy hívnak az nem is az. Svarog kételkedett abban, hogy ott tényleg találnának Hérától tűzet... Bár egy hidra tombol az utcán, egy fickó előtte változott át kentaúrrá, tehát nem is olyan hülyeség.
Engedelmeskedett az angyal parancsának, majd az ölébe kapta Jamest, és Baltazar után repült.
- Boccs, valami szőke nőt inkább tartanék így. Kapaszkodj a nyakamba öreg - mondja Jamesnek, majd a többiek felé nézz. - Ez nem buzis, csak fontos óvintézkedés. Miért pont Héra tüze kell ide, és mi a biztosíték, hogy egyáltalán ide adják.
Közben hátrasandít, hogy a Hidra nem követi e őket, mondjuk reménykedett, hogy meggondolta magát, és más szaftosabb préda után nézz.